\id LUK
\h San Lucas
\toc1 San Lucas
\mt Nihánj me nana̱ sa̱ꞌ cheꞌé Jesús cachrón Lucas a
\c 1
\s Nataꞌ Lucas me cheꞌé quiꞌyaj soꞌ yanj nihánj caꞌne̱j soꞌ rihaan síí cuꞌna̱j Teófilo a
\p
\v 1 Dan me se queꞌe̱e̱ yuvii̱ guun rá cachro̱n nica̱ nana̱ rihaan yanj cheꞌé nu̱ꞌ se vaa guun scaꞌnúj níꞌ asi̱j rque̱ doj a.
\v 2 Dan me se cachrón nij soꞌ nana̱ cataj xnaꞌanj nij síí queneꞌen cunuda̱nj se vaa guun asi̱j guun cheꞌe̱ Jesús cayáán soꞌ rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ nij síí queneꞌen roꞌ, me síí ata̱ suun nata̱ꞌ nana̱ yoꞌ rihaan nu̱ꞌ yuvii̱ a.
\v 3 Ne̱ ꞌu̱nj nihánj me síí tucuꞌyón uxrá, dan caꞌvee narij cunuda̱nj rasu̱u̱n yoꞌ, ne̱ cheꞌé dan vaa cheꞌé cachro̱n nica̱ ꞌu̱nj cunuda̱nj rihaan yanj nihánj naya̱a̱ so̱ꞌ si̱j cuꞌna̱j Teófilo si̱j sa̱ꞌ ndoꞌo, raj ado̱nj.
\v 4 Na̱nj qui̱ꞌyáj, ga̱a ne̱ caꞌve̱e gu̱un ya̱ rá so̱ꞌ se vaa ya̱ vaa nu̱ꞌ nana̱ cataj xnaꞌanj nii rihaan so̱ꞌ ado̱nj.
\s Cataj xnaꞌanj se‑mo̱zó Yaꞌanj se vaa caꞌnga̱a̱ Juan Síí Cuta̱ꞌ Ne man yuvii̱ a
\p
\v 5 Ga̱a cayáán síí cuꞌna̱j Herodes síí nica̱j suun rey uun chij rihaan estadó Judea, ga̱a ne̱ ꞌo̱ xrej canicunꞌ rihaan yuvii̱ israelitá me ꞌo̱ síí cuꞌna̱j Zacarías, ne̱ noco̱ꞌ soꞌ xꞌneꞌ nij taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ ꞌo̱ xrej cuꞌna̱j Abías síí cayáán ga̱a naá a. Ne̱ nica̱ Zacarías me chana̱ cuꞌna̱j Elisabet, ne̱ taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ xrej cuꞌna̱j Aarón síí cayáán ga̱a naá me noꞌ,
\v 6 ne̱ síí ya̱nj sa̱ꞌ rihaan Yaꞌanj me ro̱j ni̱ca̱ ro̱j soꞌ, ne̱ sa̱ꞌ uxrá ꞌyaj ro̱j soꞌ nda̱a vaa taj nu̱ꞌ nij tucuáán cuchruj Yaꞌanj canoco̱ꞌ níꞌ, ne̱ nuviꞌ cacunꞌ tumé ro̱j soꞌ a̱ doj a̱ maꞌ.
\v 7 Tza̱j ne̱ taj va̱j taꞌníí ro̱j soꞌ, cheꞌé se chana̱ itu̱un me Elisabet ado̱nj. Ne̱ a̱j cachén ndoꞌo yoꞌ ne ro̱j ni̱ca̱ ro̱j soꞌ na̱nj á.
\p
\v 8 Dan me se ga̱a natúj nij taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ Abías quiꞌya̱j nij soꞌ se‑su̱u̱n Yaꞌanj,
\v 9 ne̱ ꞌo̱ güii quiriꞌ niꞌya̱j Zacarías catu̱u̱ soꞌ nuvií noco̱o snuvií Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ cara̱a soꞌ squíí xlá rihaan yaꞌan a. ꞌO̱ se tucuáán noco̱ꞌ nij xrej me se da̱j a̱ güii tico tixaj nij soꞌ se‑chuvi̱i nij soꞌ, cheꞌé rej queneꞌe̱n nij soꞌ a̱ me síí quiri̱ꞌ niꞌya̱j cara̱a squíí xlá rihaan yaꞌan a.
\v 10 Dan me se catúj Zacarías rque nuvií noco̱o, ne̱ ma̱n ri̱i̱ yuvii̱ xeꞌ, achíín niꞌya̱j nij soꞌ rihaan Yaꞌanj ga̱a caraa Zacarías squíí xlá rihaan yaꞌan a.
\v 11 Dan me se curuviꞌ ꞌo̱ se‑mo̱zó Yaꞌanj rihaan Zacarías, ne̱ nicunꞌ mozó yoꞌ rej nuva̱ꞌ mesá altar acaa squíí xlá a.
\v 12 Dan me se ga̱a queneꞌen Zacarías man se‑mo̱zó Yaꞌanj, ga̱a ne̱ caráyaꞌa̱nj ndoꞌo soꞌ ne̱ cuchuꞌviꞌ ndoꞌo soꞌ a.
\v 13 Tza̱j ne̱ cataj se‑mo̱zó Yaꞌanj rihaan soꞌ a:
\p ―Se̱ cuchuꞌvíꞌ so̱ꞌ, maan Zacarías. ꞌO̱ se a̱j cuno Yaꞌanj nana̱ cachíín ni̱ꞌyáá so̱ꞌ rihaan soꞌ, ne̱ cheꞌé dan cuchru̱j nica̱ so̱ꞌ Elisabet taꞌnij sno̱ꞌo so̱ꞌ ado̱nj. Juan tu̱cuꞌnáj so̱ꞌ man soꞌ á.
\v 14 Gu̱un niha̱ꞌ ndoꞌo rá nimán so̱ꞌ, ne̱ gu̱un niha̱ꞌ rá queꞌe̱e̱ uxrá yuvii̱ asa̱ꞌ caꞌngaa soꞌ ado̱nj.
\v 15 ꞌO̱ se taꞌníí so̱ꞌ me síí gu̱un síí noco̱o ndoꞌo rihaan Yaꞌanj na̱nj ado̱nj. Se̱ coꞌo soꞌ na vinó se̱ coꞌo soꞌ tziꞌ se̱ coꞌo soꞌ maꞌ. Asi̱j ataa caꞌnga̱a̱ soꞌ, ne̱ cu̱nuû Nimán Yaꞌanj nimán soꞌ na̱nj á.
\v 16 Ne̱ queꞌe̱e̱ ndoꞌo síí israelitá ca̱nica̱j nimán canoco̱ꞌ man Yaꞌanj Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man nij soꞌ, quiꞌya̱j taꞌníí so̱ꞌ ado̱nj.
\v 17 Dan me se gu̱un soꞌ síí caꞌa̱nj suun rihaan Yaꞌanj ado̱nj. Asino taꞌníí so̱ꞌ gu̱un cheꞌe̱ caꞌmi̱i̱ natáj rihaan yuvii̱, ga̱a ne̱ caꞌmi̱i̱ síí caꞌne̱j Yaꞌanj man a. Da̱j se quiꞌyaj Nimán Yaꞌanj, racuíj Nimán Yaꞌanj man síí cuꞌna̱j Elías ga̱a naá roꞌ, da̱nj quiꞌya̱j gue̱e̱ Nimán Yaꞌanj, ra̱cuíj ndoꞌo soꞌ man taꞌníí so̱ꞌ a. Veꞌé caꞌmi̱i̱ yuvii̱ ga̱ taꞌníí yuvii̱ do̱ꞌ, natuna̱ nimán nij síí chiꞌi̱i̱ cuno̱ nij soꞌ rihaan Yaꞌanj do̱ꞌ, quiꞌya̱j soꞌ na̱nj á. Juan me síí quiꞌya̱j se vaa cara̱yaꞌa̱nj nu̱ꞌ yuvii̱ cheꞌé se caꞌna̱ꞌ Síí Qui̱ꞌnij Raꞌa man níꞌ ado̱nj ―da̱nj cataj xnaꞌanj se‑mo̱zó Yaꞌanj rihaan Zacarías a.
\p
\v 18 Ga̱a ne̱ cataj Zacarías rihaan se‑mo̱zó Yaꞌanj a:
\p ―Asa̱ꞌ caꞌve̱e cuchuma̱n raj se vaa ya̱ caꞌmii so̱ꞌ ga̱. Chii nga̱ mé ꞌu̱nj nihánj, ne̱ chana̱ chij me nica̱ ꞌu̱nj nihánj na̱nj á ―taj Zacarías rihaan se‑mo̱zó Yaꞌanj yoꞌ a.
\p
\v 19 Ga̱a ne̱ cataj se‑mo̱zó Yaꞌanj rihaan Zacarías a:
\p ―Gabriel síí nicu̱nꞌ rihaan Yaꞌanj mé ꞌu̱nj ado̱nj. Maꞌa̱n Yaꞌanj me síí caꞌnéé manj caꞌna̱j caꞌmi̱j ga̱ so̱ꞌ ado̱nj. Caꞌneꞌ soꞌ suun rihanj se vaa cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj nana̱ sa̱ꞌ nihánj rihaan so̱ꞌ,
\v 20 tza̱j ne̱ ne cuchuma̱n rá so̱ꞌ nana̱ nihánj, ne̱ cheꞌé dan me gu̱un ya̱ꞌmií so̱ꞌ ado̱nj. A̱ ꞌó nana̱ se̱ caꞌvee caꞌmi̱i̱ so̱ꞌ nda̱a se quisi̱j güii quisi̱j ya̱ nu̱ꞌ nana̱ nihánj nda̱a vaa cataj xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan so̱ꞌ ado̱nj. Ne̱ ya̱ quisi̱j nana̱ nihánj güii a̱j cachrón Yaꞌanj ado̱nj ―da̱nj cataj se‑mo̱zó Yaꞌanj rihaan Zacarías a.
\p
\v 21 Dan me se xeꞌ mán nij yuvii̱, naꞌvi̱j nij yuvii̱ a̱ me orá cu̱riha̱nj Zacarías rque nuvií, ne̱ caráyaꞌa̱nj nij soꞌ se vaa guun ra̱a̱n soꞌ rque nuvií a.
\v 22 Dan me se ga̱a curiha̱nj soꞌ rque nuvií, ga̱a ne̱ ne caꞌve̱e caꞌmi̱i̱ soꞌ ga̱ nij soꞌ a̱ maꞌ. Cheꞌé dan xcaj nij soꞌ cuentá se vaa naquiꞌyaa ꞌo̱ rasu̱u̱n rihaan Zacarías, quiꞌyaj Yaꞌanj, ga̱a nu̱u̱ soꞌ rque nuvií a. Da̱j doj raꞌa soꞌ tucunó soꞌ cheꞌé se ꞌo̱ guun yaꞌmi̱i soꞌ a.
\p
\v 23 Ga̱a cachén Zacarías se‑su̱u̱n Yaꞌanj, ga̱a ne̱ quinanꞌ soꞌ tucuá soꞌ a.
\v 24 Cachén do̱j güii, ga̱a ne̱ nariꞌ nica̱ soꞌ Elisabet neꞌej a. ꞌU̱nꞌ ya̱ yavii cayáán sa̱ꞌ noꞌ tucuá noꞌ,
\v 25 ne̱ nuchruj ra̱a̱ noꞌ nana̱ nihánj a: “Ga̱a naá guun naꞌa̱j uxraj rihaan yuvii̱ cheꞌé se chana̱ itu̱un mej, tza̱j ne̱ nda̱a ya̱j racuíj Yaꞌanj manj na̱nj ado̱nj.” Da̱nj guun rá noꞌ a.
\s Cataj xnaꞌanj se‑mo̱zó Yaꞌanj se vaa caꞌnga̱a̱ Jesús a
\p
\v 26 Ga̱a quisíj vata̱nꞌ yavii nu̱u̱ rque Elisabet, ga̱a ne̱ caꞌnéé Yaꞌanj man se‑mo̱zó soꞌ síí cuꞌna̱j Gabriel caꞌa̱nj soꞌ nda̱a ꞌo̱ chumanꞌ na̱j rihaan estadó Galilea chumanꞌ cuꞌna̱j Nazaret a.
\v 27 Ne̱ caꞌanj cata̱j xnaꞌanj soꞌ ꞌo̱ nana̱ rihaan ꞌo̱ chana̱ ya̱a̱n cuꞌna̱j Mariá a. A̱j guun ya̱ xca̱j ꞌo̱ síí cuꞌna̱j José man noꞌ, ne̱ ꞌo̱ taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ rey cuꞌna̱j David síí cayáán ga̱a naá me soꞌ a.
\v 28 Ga̱a ne̱ dan me se cuchiꞌ se‑mo̱zó Yaꞌanj rihaan Mariá, ne̱ cataj soꞌ a:
\p ―Ra̱cuíj Yaꞌanj mán so̱ꞌ á. ꞌO̱ se quiꞌyaj ndoꞌo Yaꞌanj se lu̱j cheꞌé so̱ꞌ, ne̱ ꞌo̱ yáán Yaꞌanj ga̱ so̱ꞌ ado̱nj. Sa̱ꞌ doj avii uruún so̱ꞌ rihaan cunuda̱nj nij chana̱, ꞌyaj Yaꞌanj a ―da̱nj cataj se‑mo̱zó Yaꞌanj rihaan Mariá a.
\p
\v 29 Tza̱j ne̱ caráyaꞌa̱nj Mariá cuno noꞌ nana̱ caꞌmii se‑mo̱zó Yaꞌanj, ne̱ ne queneꞌe̱n noꞌ me cheꞌé caꞌmii soꞌ nana̱ vaa da̱nj maꞌ.
\v 30 Ga̱a ne̱ cataj uún se‑mo̱zó Yaꞌanj rihaan noꞌ a:
\p ―María, se̱ cuchuꞌvíꞌ so̱ꞌ maꞌ. Aranꞌ rá Yaꞌanj quiꞌya̱j Yaꞌanj se lu̱j cheꞌé so̱ꞌ ado̱nj.
\v 31 Nari̱ꞌ so̱ꞌ neꞌej, ne̱ cuchru̱j so̱ꞌ ꞌo̱ neꞌej sno̱ꞌo ado̱nj. JESÚS tu̱cuꞌnáj so̱ꞌ man soꞌ á.
\v 32-33 Síí noco̱o ndoꞌo gu̱un soꞌ, ne̱ Taꞌníí Yaꞌanj Si̱j Uun Chij Doj cuꞌna̱j soꞌ ado̱nj. Gu̱un soꞌ síí gu̱un chij rihaan níꞌ, quiꞌya̱j Yaꞌanj Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ a. Ase vaa guun chij xi̱i soꞌ rey cuꞌna̱j David rihaan soj si̱j israelitá ga̱a naá roꞌ, taꞌngaꞌ da̱nj quiꞌya̱j maꞌa̱n soꞌ gu̱un chij soꞌ rihaan soj nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ado̱nj ―da̱nj cataj Gabriel rihaan Mariá a.
\p
\v 34 Ne̱ cataj Mariá rihaan se‑mo̱zó Yaꞌanj a:
\p ―Chana̱ ya̱a̱n mej á. Asa̱ꞌ caꞌve̱e cuchru̱j ꞌu̱nj neꞌej, rá so̱ꞌ ga̱ ―taj Mariá, xnáꞌanj noꞌ man se‑mo̱zó Yaꞌanj a.
\p
\v 35 Ga̱a ne̱ cataj se‑mo̱zó Yaꞌanj rihaan Mariá a:
\p ―Nani̱j Nimán Yaꞌanj catu̱u̱ soꞌ nimán so̱ꞌ, ne̱ ca̱ráán se‑nucua̱j Yaꞌanj Si̱j Uun Chij Doj mán so̱ꞌ ga̱ scachu̱nꞌ soꞌ, ne̱ cheꞌé dan cuchru̱j so̱ꞌ neꞌej sa̱ꞌ ina̱nj rihaan Yaꞌanj, ne̱ Taꞌníí Yaꞌanj me neꞌej cuchru̱j so̱ꞌ, cata̱j yuvii̱ a.
\v 36 Ne̱ xca̱j so̱ꞌ cuentá cheꞌé tuviꞌ cha̱na̱ so̱ꞌ Elisabet se vaa nda̱ꞌ se chana̱ itu̱un me noꞌ, taj nii, ne̱ nda̱ꞌ se chana̱ chij me noꞌ, tza̱j ne̱ da̱j doj quisi̱j vata̱nꞌ yavii nuû rque noꞌ cuano̱ na̱nj á.
\v 37 ꞌO̱ se Yaꞌanj me síí aꞌvee ꞌyaj cunuda̱nj a ―taj se‑mo̱zó Yaꞌanj rihaan Mariá a.
\p
\v 38 Ne̱ cataj Mariá rihaan se‑mo̱zó Yaꞌanj a:
\p ―Cuna̱j vaa a. Na̱nj chana̱ nu̱u̱ rihaan Yaꞌanj Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ mej, ne̱ caꞌve̱e quiꞌya̱j soꞌ nda̱a vaa cataj so̱ꞌ rihanj á ―taj Mariá rihaan se‑mo̱zó Yaꞌanj yoꞌ a.
\p Ga̱a ne̱ naxuun se‑mo̱zó Yaꞌanj man soꞌ a.
\s Caꞌanj Mariá caꞌmi̱i̱ noꞌ ga̱ Elisabet a
\p
\v 39 Cachén do̱j güii, ga̱a ne̱ quiꞌyaj chuvi̱i Mariá siꞌyaj noꞌ, ne̱ yo̱o ndoꞌo caꞌanj noꞌ nda̱a ꞌo̱ chumanꞌ na̱j estadó Judea, ꞌo̱ chumanꞌ na̱j rej xra̱j a.
\v 40 Ne̱ caꞌanj noꞌ tucuá Zacarías, ne̱ catúj noꞌ rá veꞌ, ne̱ veꞌé caꞌmii noꞌ ga̱ Elisabet a.
\v 41 Nu̱ꞌ cuno Elisabet nana̱ caꞌmii Mariá, ne̱ nu̱ꞌ güéj neꞌej rque noꞌ a. Dan me se caraa Nimán Yaꞌanj nimán Elisabet,
\v 42 ne̱ nucua̱j caꞌmii noꞌ ga̱ Mariá, cataj noꞌ a:
\p ―Quiꞌyaj ndoꞌo Yaꞌanj se lu̱j cheꞌé uruún so̱ꞌ rihaan cunuda̱nj chana̱ a. Ne̱ uxrá rque̱ Yaꞌanj xnaꞌanj niꞌya̱j neꞌej cuchru̱j so̱ꞌ a.
\v 43 Veꞌé ndoꞌo quiránꞌ ꞌu̱nj se vaa caꞌnaꞌ nii Síí Qui̱ꞌnij Raꞌa man níꞌ tucuaj a.
\v 44 Nu̱ꞌ cunoj nana̱ cataj so̱ꞌ rihanj, ne̱ nu̱ꞌ guun niha̱ꞌ rá neꞌej, ne̱ nu̱ꞌ güéj neꞌej rquej a.
\v 45 Riꞌ ndoꞌo so̱ꞌ se lu̱j cheꞌé se amán rá so̱ꞌ snana̱ Yaꞌanj, se vaa quisi̱j ya̱ nu̱ꞌ nana̱ caꞌmii Yaꞌanj rihaan so̱ꞌ ado̱nj ―taj Elisabet rihaan Mariá a.
\p
\v 46 Ga̱a ne̱ cataj Mariá a:
\q Taj nimán ꞌu̱nj se vaa síí niꞌndaj ya̱ sa̱ꞌ me Yaꞌanj,
\q
\v 47 ne̱ uun niha̱ꞌ ndoꞌo rá nimanj cheꞌé Yaꞌanj Si̱j Tinanii manj rihaan Sayuun na̱nj ado̱nj.
\q
\v 48 Dan me se soꞌ me síí nanuj rá mán ꞌu̱nj, ꞌo̱ chana̱ nica̱ꞌ rá,
\q ne̱ se‑mo̱zó soꞌ mé ꞌu̱nj a.
\q Nda̱a ya̱j nihánj rej rihaan níꞌ me se cata̱j cunuda̱nj yuvii̱
\q se vaa ꞌu̱nj me chana̱ riꞌ ndoꞌo se lu̱j ꞌyaj Yaꞌanj a.
\q
\v 49 Da̱nj cata̱j nij soꞌ cheꞌé se sa̱ꞌ noco̱o quiꞌyaj Yaꞌanj Si̱j Nucua̱j Ndoꞌo cheꞌej a.
\q Tumé sa̱ꞌ níꞌ se‑chuvi̱i soꞌ ado̱nj.
\q
\v 50 ꞌO̱ ꞌe̱e̱ rá soꞌ man ta̱ranꞌ nij síí uno rihaan soꞌ a.
\q
\v 51 Quiꞌyaj Yaꞌanj suun noco̱o uxrá a.
\q Nij síí xta̱ꞌ nimán roꞌ, tichaꞌnuu̱ Yaꞌanj man nij soꞌ na̱nj ado̱nj.
\q
\v 52 Nij síí rii taꞌngaꞌ roꞌ, caꞌnéj Yaꞌanj suun raꞌa nij soꞌ na̱nj ado̱nj.
\q Ne̱ nij síí noco̱ꞌ roꞌ, guun nij soꞌ síí rii taꞌngaꞌ naca̱, quiꞌyaj Yaꞌanj na̱nj á.
\q
\v 53 Nij síí naꞌaan rque roꞌ, rqué Yaꞌanj chá nij soꞌ,
\q ne̱ nij ruꞌvee roꞌ, cunuu nique̱ nij soꞌ, quiꞌyaj Yaꞌanj a.
\q
\v 54 Racuíj soꞌ man níꞌ si̱j israelitá,
\q cheꞌé se si̱j nu̱u̱ rihaan soꞌ me níꞌ ado̱nj.
\q Nanuj rá soꞌ se vaa cataꞌ tuꞌva soꞌ se vaa ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá soꞌ man níꞌ a.
\q
\v 55 Da̱nj cataj soꞌ rihaan nij xi̱i níꞌ síí cuꞌna̱j Abraham síí cayáán ga̱a naá
\q ga̱ nij taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ soꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj a.
\m Nu̱ꞌ nana̱ nihánj me nana̱ cataj Mariá a.
\p
\v 56 Ga̱a ne̱ vaꞌnu̱j yavii ta̱ꞌ asuun cayáán Mariá tucuá Elisabet, ga̱a ne̱ quinanꞌ noꞌ tucuá noꞌ a.
\s Caꞌngaa Juan Síí Cuta̱ꞌ Ne man yuvii̱ a
\p
\v 57 Ga̱a quisíj güii caꞌnga̱a̱ taꞌníí Elisabet, ne̱ cuchruj noꞌ ꞌo̱ neꞌej sno̱ꞌo a.
\v 58 Cuno nij tuviꞌ noꞌ se vaa veꞌé uxrá quiꞌyaj Yaꞌanj ga̱ noꞌ, ne̱ guun niha̱ꞌ uxrá rá nij soꞌ ga̱ noꞌ a.
\v 59 Ga̱a quisíj neꞌej tu̱nj güii, ne̱ cuchiꞌ nij síí cuta̱ꞌ taꞌngaꞌ nee̱ man neꞌej veꞌ a. Ne̱ nij soꞌ me rá tu̱cuꞌnáj Zacarías man neꞌej cheꞌé se Zacarías cuꞌna̱j rej neꞌej,
\v 60 tza̱j ne̱ cataj nii neꞌej a:
\p ―Taj maꞌ. Juan cuꞌna̱j se‑chuvi̱i taꞌníj á ―taj noꞌ rihaan nij soꞌ a.
\p
\v 61 Tza̱j ne̱ cataj nij síí caꞌnaꞌ rihaan noꞌ a:
\p ―Tza̱j ne̱ a̱ ꞌó tuviꞌ ro̱j so̱j ne cuꞌna̱j Juan maꞌ ―taj nij soꞌ rihaan noꞌ a.
\p
\v 62 Cheꞌé dan xnáꞌanj nij soꞌ man rej neꞌej, da̱j doj raꞌa nij soꞌ tucunó nij soꞌ a. Guun rá nij soꞌ queneꞌe̱n nij soꞌ da̱j quina̱j se‑chuvi̱i neꞌej, quiꞌya̱j rej neꞌej, rá nij soꞌ a.
\v 63 Cachíín Zacarías rucuchra̱ꞌ cunii ga̱ raꞌa soꞌ, ne̱ cachrón soꞌ letrá a: “Juan cuꞌna̱j se‑chuvi̱i neꞌej a”, taj letrá cachrón soꞌ, ne̱ cheꞌé dan caráyaꞌa̱nj ndoꞌo nij síí caꞌnaꞌ a.
\v 64 Nu̱ꞌ cachrón Zacarías letrá, ne̱ nu̱ꞌ caꞌvee caꞌmii uún soꞌ na̱nj ado̱nj. Ga̱a ne̱ guun cheꞌe̱ soꞌ cataj soꞌ se vaa veꞌé uxrá ꞌyaj Yaꞌanj a.
\v 65 Ne̱ caráyaꞌa̱nj nij síí ya̱nj nichru̱nꞌ se vaa quiranꞌ Zacarías, ne̱ nda̱a ta̱ranꞌ nij síí ya̱nj tacaan nicu̱nꞌ estadó Judea roꞌ, cuno nda̱a vaa quiranꞌ soꞌ a.
\v 66 Ta̱ranꞌ nij síí cuno roꞌ, nuchruj ra̱a̱, ne̱ xnáꞌanj nij soꞌ man tuviꞌ nij soꞌ me suun ca̱ta̱ Juan asa̱ꞌ cachij soꞌ a. Da̱nj tuꞌva nij soꞌ cheꞌé se queneꞌen nij soꞌ se vaa ꞌyaj ndoꞌo Yaꞌanj se lu̱j ga̱ Juan a.
\s Cataj Zacarías se vaa sa̱ꞌ uxrá quiꞌyaj Yaꞌanj a
\p
\v 67 Caraa Nimán Yaꞌanj nimán rej Juan síí cuꞌna̱j Zacarías, ne̱ cataj soꞌ a:
\q
\v 68 Veꞌé uxrá caꞌmi̱i̱ níꞌ cheꞌé Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ, Taꞌanj níꞌ síí israelitá á.
\q Ese racuíj soꞌ man níꞌ,
\q ne̱ tinanii soꞌ rihaan sayuun man níꞌ nij síí me se‑chuma̱nꞌ soꞌ a.
\q
\v 69 Caꞌnaꞌ ꞌo̱ síí nucua̱j
\q gu̱un soꞌ Síí Ti̱nanii man níꞌ rihaan sayuun, quiꞌyaj Yaꞌanj a.
\q ꞌO̱ taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ rey cuꞌna̱j David síí cayáán ga̱a naá me soꞌ,
\q
\v 70 nda̱a vaa cataj nij síí sa̱ꞌ síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj ga̱a naá a.
\q
\v 71 Dan me se caꞌna̱ꞌ síí nucua̱j
\q ti̱nanii soꞌ man níꞌ rihaan nij síí ta̱j riꞌyunj man níꞌ do̱ꞌ,
\q ti̱nanii soꞌ man níꞌ raꞌa nij síí nachriꞌ man níꞌ do̱ꞌ, taj nij soꞌ a.
\q
\v 72 Dan me se cunuu ꞌe̱e̱ rá soꞌ man xi̱i níꞌ,
\q ne̱ ꞌo̱ nuû rá soꞌ nana̱ gue̱e̱ se vaa cataꞌ tuꞌva soꞌ se vaa quiꞌya̱j soꞌ cheꞌé níꞌ do̱ꞌ a.
\q
\v 73-74 Dan me se cataꞌ tuꞌva soꞌ rihaan xi̱i níꞌ síí cuꞌna̱j Abraham
\q se vaa ya̱ ya̱ ti̱nanii soꞌ man níꞌ rihaan nij síí ta̱j riꞌyunj man níꞌ,
\q ga̱a ne̱ se̱ cuchuꞌviꞌ níꞌ cu̱nuû níꞌ rihaan soꞌ a.
\q
\v 75 Ne̱ ga̱a̱ sa̱ꞌ nimán níꞌ do̱ꞌ, ga̱a̱ nica̱ nimán níꞌ do̱ꞌ,
\q rihaan Yaꞌanj nu̱ꞌ güii ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ níꞌ ado̱nj,
\m taj Zacarías, ga̱a ne̱ caꞌmii Zacarías rihaan maꞌa̱n taꞌníí soꞌ uún a:
\q
\v 76 Ne̱ xa̱ꞌ ma̱ꞌán so̱ꞌ, tza̱j ne̱ guún so̱ꞌ síí nata̱ꞌ snana̱ Yaꞌanj Si̱j Uun Chij Doj, rej.
\q Asino so̱ꞌ gu̱un cheꞌe̱ caꞌmi̱i̱ natáj,
\q ga̱a ne̱ caꞌna̱ꞌ Síí Qui̱ꞌnij Raꞌa man níꞌ ado̱nj.
\q Dan me se cunu̱u nica̱ nimán yuvii̱, qui̱ꞌyáá so̱ꞌ,
\q ne̱ cara̱yaꞌa̱nj yuvii̱ ni̱ꞌyaj yuvii̱ man síí caꞌna̱ꞌ qui̱ꞌnij raꞌa man níꞌ, qui̱ꞌyáá so̱ꞌ,
\q
\v 77 ne̱ so̱ꞌ quiꞌya̱j xca̱j nij síí canoco̱ꞌ man Yaꞌanj cuentá
\q se vaa caꞌve̱e navi̱j cacunꞌ tumé nij soꞌ,
\q ne̱ caꞌve̱e nani̱i̱ nij soꞌ rihaan sayuun a.
\q
\v 78 Da̱nj quiꞌya̱j Taꞌanj níꞌ cheꞌé nij soꞌ
\q cheꞌé se ꞌe̱e̱ uxrá rá Yaꞌanj man nij soꞌ,
\q ne̱ cheꞌé dan caꞌne̱j soꞌ man Síí Qui̱ꞌnij Raꞌa man nij soꞌ
\q asa̱ꞌ quisíj güii caꞌve̱e cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ quiꞌya̱j Yaꞌanj ado̱nj.
\q
\v 79 Ga̱a ne̱ xa̱ꞌ tuviꞌ níꞌ síí ne acaj cuentá do̱ꞌ,
\q xa̱ꞌ tuviꞌ níꞌ síí chuꞌviꞌ ndoꞌo se vaa cavi̱ꞌ nij soꞌ do̱ꞌ,
\q tza̱j ne̱ cuchugu̱u̱n rihaan nimán nij soꞌ,
\q ga̱a ne̱ xca̱j nij soꞌ cuentá,
\q ga̱a ne̱ nari̱ꞌ ta̱ranꞌ níꞌ da̱j quiꞌya̱j níꞌ,
\q ne̱ cunu̱u xe̱j nimán níꞌ ado̱nj,
\m taj Zacarías rihaan taꞌníí soꞌ a.
\p
\v 80 Dan me se cachij xnii cuꞌna̱j Juan, ne̱ guun soꞌ síí nucua̱j nimán, ne̱ ina̱nj rej tacaan yáán soꞌ nda̱a se quisíj güii guun cheꞌe̱ soꞌ caꞌmii natáj soꞌ snana̱ Yaꞌanj rihaan nij síí israelitá a.
\c 2
\s Caꞌngaa Jesús a
\p
\v 1 Ma̱an yoꞌ caꞌngaa Juan roꞌ, cayáán síí cuꞌna̱j Augusto síí nica̱j suun emperador, ne̱ caꞌneꞌ soꞌ suun rihaan nij síí ma̱n ta̱ranꞌ nij chumanꞌ rii taꞌngaꞌ soꞌ rihaan se vaa me rá soꞌ na̱xcaj soꞌ ꞌo̱ yanj documento no̱ se‑chuvi̱i ꞌo̱ ꞌo̱ nij yuvii̱ a.
\v 2 Ne̱ cayáán síí cuꞌna̱j Cirenio síí nica̱j suun gobernador uun chij rihaan estadó Siria ga̱a naxaga̱a̱ yanj yoꞌ a.
\v 3 Dan me se caꞌanj cunuda̱nj nij yuvii̱ chumanꞌ chiháán xi̱i nij soꞌ, ga̱a ne̱ naxaga̱a̱ yanj no̱ se‑chuvi̱i nij yuvii̱ yoꞌ a.
\p
\v 4 Cavii síí cuꞌna̱j José chumanꞌ Nazaret chumanꞌ na̱j estadó Galilea, ne̱ caꞌanj soꞌ chumanꞌ Belén chumanꞌ na̱j estadó Judea a. Chumanꞌ caꞌngaa xi̱i soꞌ rey cuꞌna̱j David me Belén, ne̱ cheꞌé dan caꞌanj José nda̱a Belén, cheꞌé se ꞌo̱ taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ David me soꞌ a.
\v 5 Nica̱j soꞌ chana̱ cuꞌna̱j Mariá chana̱ a̱j guun ya̱ xca̱j soꞌ man, caꞌanj soꞌ cano̱ se‑chuvi̱i ro̱j soꞌ rihaan yanj a. Nu̱u̱ rque Mariá,
\v 6 ne̱ ga̱a caranꞌ ro̱j soꞌ Belén, ne̱ quisíj güii caꞌnga̱a̱ neꞌej a.
\v 7 Taj yan vaa yaꞌnúj cara̱nꞌ ro̱j soꞌ caꞌnga̱a̱ neꞌej a̱ maꞌ. Dan me se da̱j doj rej ma̱n scúj vaa yaꞌnúj cara̱nꞌ ro̱j soꞌ a. Ne̱ cuchruj noꞌ neꞌej sno̱ꞌo taꞌníí noꞌ síí chava̱ꞌ a. Quiꞌyaj yanu̱ꞌ noꞌ man neꞌej, ne̱ caꞌnéé noꞌ man neꞌej rá rihoo yan nu̱u̱ coꞌyo̱o̱ chá scúj a.
\s Curuviꞌ se‑mo̱zó Yaꞌanj rihaan nij síí tumé matzinj a
\p
\v 8 Dan me se mán síí tumé matzinj rej tacaan nichru̱nꞌ yáj tuꞌva chumanꞌ Belén, ne̱ nicunꞌ taꞌa̱j nij soꞌ xeꞌ tumé nij soꞌ daán nij soꞌ rej nii̱ a.
\v 9 Ga̱a ne̱ ta̱j niꞌyo̱n curuviꞌ ꞌo̱ se‑mo̱zó Yaꞌanj Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ rihaan nij soꞌ, ne̱ cuchuguu̱n uxrá nu̱ꞌ anica̱j man nij soꞌ, quiꞌyaj Yaꞌanj Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ, ga̱a ne̱ cuchuꞌviꞌ ndoꞌo nij soꞌ a.
\v 10 Ga̱a ne̱ cataj se‑mo̱zó Yaꞌanj rihaan nij soꞌ a:
\p ―Se̱ cuchuꞌviꞌ soj maꞌ. Cuno̱ soj á. Caꞌnáꞌ ꞌu̱nj nata̱ꞌ ꞌu̱nj ꞌo̱ nana̱ sa̱ꞌ rihaan soj cheꞌé rasu̱u̱n quiꞌya̱j gu̱un niha̱ꞌ uxrá rá nimán ta̱ranꞌ nij yuvii̱ na̱nj ado̱nj.
\v 11 ꞌO̱ se cuanꞌ me se caꞌngaa ꞌo̱ Síí Ti̱nanii man Yuvii̱ rihaan Sayuun chumanꞌ chiháán rey cuꞌna̱j David, ne̱ neꞌej yoꞌ roꞌ, me Síí Caꞌnéé Yaꞌanj, ne̱ Si̱j Qui̱ꞌnij Raꞌa man níꞌ me soꞌ ado̱nj.
\v 12 Na̱nj vaa queneꞌe̱n soj se vaa ya̱ caꞌmij rihaan soj a. Caꞌa̱nj nij soj chumanꞌ Belén, ne̱ nari̱ꞌ soj ꞌo̱ neꞌej guun yanu̱ꞌ, ne̱ nu̱u̱ soꞌ rá rihoo chá xcuu coꞌyo̱o̱, ne̱ soꞌ me Síí Qui̱ꞌnij Raꞌa man níꞌ a ―da̱nj cataj se‑mo̱zó Yaꞌanj rihaan nij síí tumé matzinj a.
\p
\v 13 Dan me se nu̱ꞌ navij caꞌmii se‑mo̱zó Yaꞌanj ga̱ nij soꞌ, ga̱a ne̱ veé ma̱an orá dan curuviꞌ ri̱i̱ uxrá doj nij se‑mo̱zó Yaꞌanj uún, ne̱ veꞌé uxrá caꞌmii nij soꞌ cheꞌé Yaꞌanj, cataj nij soꞌ a:
\q
\v 14 Niꞌndaj ya̱ sa̱ꞌ veꞌé vaa Yaꞌanj, cata̱j nij síí ma̱n xta̱ꞌ,
\q ne̱ ga̱a̱ xe̱j nimán nij yuvii̱ si̱j sa̱ꞌ nimán ma̱n rihaan chumii̱ a,
\m taj nij se‑mo̱zó Yaꞌanj rihaan nij síí tumé matzinj a.
\p
\v 15 Dan me se quinanꞌ nij se‑mo̱zó Yaꞌanj xta̱ꞌ, ga̱a ne̱ cataj nij síí tumé matzinj rihaan tuviꞌ nij soꞌ a:
\p ―Caꞌa̱nj níꞌ nda̱a Belén queneꞌe̱n níꞌ da̱j guun se vaa cataj xnaꞌanj Yaꞌanj Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ rihaan níꞌ á ―taj nij soꞌ rihaan tuviꞌ nij soꞌ a.
\p
\v 16 Yo̱o caꞌanj nij soꞌ, ne̱ dan me se nu̱ꞌ cuchiꞌ nij soꞌ, ne̱ nu̱ꞌ nariꞌ nij soꞌ man Mariá ga̱ José, ne̱ nariꞌ nij soꞌ man neꞌej, nu̱u̱ neꞌej rá rihoo a.
\v 17 Dan me se ga̱a queneꞌen nij síí tumé matzinj man neꞌej, ga̱a ne̱ cataj xnaꞌanj nij soꞌ nana̱ caꞌnéé Yaꞌanj rihaan nij soꞌ cheꞌé neꞌej rihaan Mariá ga̱ José do̱ꞌ, rihaan nij síí ma̱n nichru̱nꞌ do̱ꞌ a.
\v 18 Ga̱a ne̱ caráyaꞌa̱nj cunuda̱nj yuvii̱ cuno nana̱ caꞌmii nij síí tumé matzinj yoꞌ a.
\v 19 Ne̱ Mariá me se caꞌnéé noꞌ cunuda̱nj nana̱ yoꞌ nimán noꞌ, ne̱ nuchruj ra̱a̱ noꞌ cheꞌé nana̱ yoꞌ a.
\v 20 Dan me se quinanꞌ nij síí tumé matzinj, ne̱ cataj nij soꞌ se vaa niꞌndaj ya̱ sa̱ꞌ vaa Yaꞌanj cheꞌé nu̱ꞌ nana̱ cuno nij soꞌ do̱ꞌ, cheꞌé nu̱ꞌ se vaa queneꞌen nij soꞌ do̱ꞌ a. ꞌO̱ se ase vaa cataj xnaꞌanj se‑mo̱zó Yaꞌanj rihaan nij soꞌ roꞌ, veé da̱nj vaa guun a.
\s Caxríj ro̱j ni̱ca̱ José neꞌej ston Yaꞌanj a
\p
\v 21 Cachén ꞌo̱ tu̱nj güii ga̱a ne̱ cutaꞌ nii taꞌngaꞌ nee̱ man neꞌej, ne̱ JESÚS cuꞌna̱j neꞌej, quiꞌyaj nii, nda̱a vaa cataj xnaꞌanj se‑mo̱zó Yaꞌanj ga̱a ataa nayo̱n soꞌ rque Mariá a.
\p
\v 22 Cachén vi̱j chiha̱a̱ (40) güii, ga̱a ne̱ quisíj güii cunu̱u sa̱ꞌ ro̱j ni̱ca̱ ro̱j soꞌ rihaan Yaꞌanj a. Cheꞌé dan nica̱j ro̱j soꞌ man neꞌej caꞌanj ro̱j soꞌ nuvií noco̱o ya̱nj chumanꞌ Jerusalén, ne̱ caxríj ro̱j soꞌ neꞌej ston Yaꞌanj a.
\v 23 ꞌO̱ se Danj Yaꞌanj taj se vaa da̱j a̱ taꞌníí nij yuvii̱ israelitá síí chava̱ꞌ gu̱un siꞌyaj Yaꞌanj, ne̱ cheꞌé dan quiꞌyaj ro̱j soꞌ da̱nj a.
\v 24 Dan me se caꞌanj ro̱j soꞌ rque̱ ro̱j soꞌ xcuu rihaan Yaꞌanj nda̱a vaa taj stucua̱nj Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ a. Caꞌve̱e rque̱ yuvii̱ vi̱j chaꞌaa̱n caꞌve̱e rque̱ yuvii̱ vi̱j culuj caꞌve̱e, taj Danj Yaꞌanj a.
\p
\v 25 Dan me se cayáán ꞌo̱ chii nga̱ cuꞌna̱j Simeón chumanꞌ Jerusalén a. Si̱j vaa nica̱ nimán me soꞌ, ne̱ si̱j noco̱ꞌ uxrá man Yaꞌanj me uún soꞌ, ne̱ quisíj queꞌe̱e̱ yoꞌ naꞌvi̱j uxrá soꞌ se vaa ti̱nanii Yaꞌanj man nij yuvii̱ israelitá rihaan sayuun a. Ya̱nj Nimán Yaꞌanj nimán soꞌ,
\v 26 ne̱ a̱j tihaa̱n Nimán Yaꞌanj man soꞌ se vaa se̱ caviꞌ soꞌ nda̱a se a̱j queneꞌe̱n ya̱ soꞌ man Síí Caꞌne̱j Yaꞌanj Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ Ti̱nanii man Yuvii̱ rihaan Sayuun a.
\v 27 Dan me se güii cuchiꞌ ro̱j ni̱ca̱ José chumanꞌ Jerusalén me se cataj xnaꞌanj Nimán Yaꞌanj rihaan Simeón se vaa caꞌa̱nj soꞌ nuvií noco̱o, ne̱ cheꞌé dan caꞌanj soꞌ catúj soꞌ rej ya̱nj nuvií noco̱o a. Ga̱a ne̱ catúj ro̱j ni̱ca̱ José ga̱ neꞌej cheꞌé se guun rá ro̱j soꞌ quiꞌya̱j ro̱j soꞌ nda̱a vaa taj stucua̱nj Yaꞌanj a.
\v 28 Ga̱a ne̱ táá raꞌa̱ Simeón neꞌej, ne̱ veꞌé uxrá caꞌmii soꞌ cheꞌé Yaꞌanj a. Ne̱ nihánj me nana̱ caꞌmii soꞌ a:
\q
\v 29 Señor, síí noco̱o doj mé so̱ꞌ a.
\q Quisíj ya̱ nana̱ cataꞌ tuꞌvá so̱ꞌ rihanj,
\q ne̱ cheꞌé dan caꞌve̱e cavi̱j ya̱j,
\q ne̱ ga̱a̱ xe̱j nimanj na̱nj ado̱nj.
\q
\v 30 Queneꞌen rihanj man síí caꞌnéé so̱ꞌ man ti̱nanii man núj rihaan sayuun,
\q
\v 31 ne̱ queneꞌe̱n yuvii̱ ma̱n da̱j a̱ chumanꞌ se vaa caꞌnaꞌ soꞌ quiꞌyáá so̱ꞌ na̱nj á.
\q
\v 32 Ase vaa yaꞌan chuguu̱n ga̱a̱ soꞌ
\q ti̱haa̱n soꞌ stucua̱nj so̱ꞌ rihaan nij yuvii̱ yaníj,
\q ne̱ sa̱ꞌ uxrá caꞌmi̱i̱ nii cheꞌé núj,
\q se‑chuma̱nꞌ so̱ꞌ si̱j israelitá,
\q quiꞌya̱j uún soꞌ na̱nj ado̱nj,
\m taj Simeón rihaan Yaꞌanj a.
\p
\v 33 Caráyaꞌa̱nj ro̱j ni̱ca̱ José snana̱ Simeón se vaa caꞌmii soꞌ cheꞌé neꞌej,
\v 34 ne̱ cachíín niꞌya̱j Simeón rihaan Yaꞌanj se vaa quiꞌya̱j Yaꞌanj se lu̱j ga̱ ro̱j ni̱ca̱ José a. Ga̱a ne̱ cataj soꞌ rihaan Mariá a:
\p ―Ni̱ꞌyaj so̱ꞌ á. Cuneꞌ Yaꞌanj man neꞌej nihánj cheꞌé rej cavi̱i̱ sa̱ꞌ uxrá queꞌe̱e̱ tuviꞌ níꞌ si̱j israelitá, quiꞌya̱j soꞌ, tza̱j ne̱ queꞌe̱e̱ tuviꞌ níꞌ tuna̱, quiꞌya̱j uún soꞌ ado̱nj. Dan me se caꞌnéé Yaꞌanj man soꞌ cheꞌé rej xca̱j yuvii̱ cuentá cheꞌé Yaꞌanj, tza̱j ne̱ caꞌmi̱i̱ chiꞌi̱i̱ nii ni̱ꞌyaj nii man soꞌ ado̱nj.
\v 35 Ne̱ xa̱ꞌ so̱ꞌ, tza̱j ne̱ nano̱ ndoꞌo rá nimán ma̱ꞌán so̱ꞌ cheꞌé se vaa quira̱nꞌ soꞌ vaa güii na̱nj á. Dan me se caꞌve̱e xca̱j níꞌ cuentá da̱j vaa nimán queꞌe̱e̱ uxrá yuvii̱, quiꞌya̱j soꞌ ado̱nj ―taj Simeón rihaan Mariá a.
\p
\v 36 Ne̱ yáán ꞌo̱ vichij cuꞌna̱j Ana, ne̱ níí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj me noꞌ, ne̱ taꞌníí síí cuꞌna̱j Fanuel me noꞌ, ne̱ noꞌ me níí noco̱ꞌ xꞌneꞌ síí cuꞌna̱j Aser síí cayáán ga̱a naá a. Xcaj chii man noꞌ ga̱a naá, ne̱ nica̱j tuviꞌ ro̱j soꞌ chi̱j yoꞌ, ga̱a ne̱ caviꞌ nica̱ noꞌ,
\v 37 ne̱ quináj noꞌ ne maꞌa̱n noꞌ, ne̱ quisíj noꞌ nda̱a caꞌa̱nj chiha̱a̱ caꞌa̱nj (84) yoꞌ ga̱a caꞌngaa neꞌej cuꞌna̱j Jesús a. ꞌO̱ cayáán noꞌ rej ya̱nj nuvií noco̱o, ne̱ nuvi̱i niga̱nꞌ caráj gue̱e̱ noꞌ rihaan Yaꞌanj, tocoꞌ noꞌ xꞌnaa man maꞌa̱n noꞌ ne̱ cachíín niꞌya̱j noꞌ a.
\v 38 Ma̱an orá caꞌmii Simeón cheꞌé neꞌej roꞌ, veé ma̱an orá dan va̱j vichij cuꞌna̱j Ana rej ya̱nj nuvií noco̱o, ne̱ cataj noꞌ guun niꞌya̱j níꞌ rihaan Yaꞌanj cheꞌé neꞌej, ne̱ cataj xnaꞌanj noꞌ cheꞌé neꞌej rihaan nij yuvii̱ ma̱n naꞌvi̱j güii ti̱nanii Yaꞌanj man nij síí ma̱n Jerusalén rihaan sayuun a.
\s Canica̱j ro̱j ni̱ca̱ José quinanꞌ ro̱j soꞌ tucuá ro̱j soꞌ a
\p
\v 39 Dan me se ga̱a quisíj quiꞌyaj ro̱j ni̱ca̱ José se vaa taj stucua̱nj Moisés, ga̱a ne̱ quinanꞌ ro̱j soꞌ estadó Galilea a. Quinanꞌ ro̱j soꞌ chiháán ro̱j soꞌ nda̱a chumanꞌ Nazaret a.
\v 40 Cachij neꞌej guun soꞌ síí nucua̱j, ne̱ doj a̱ guun cu̱u raa̱ xnii, ne̱ quiꞌyaj uxrá Yaꞌanj se lu̱j ga̱ soꞌ a.
\s Caꞌmii Jesús rihaan nij síí naquiꞌyaj cu̱u stucua̱nj Moisés ga̱a me Jesús xnii a
\p
\v 41 Daj a̱ yoꞌ caꞌanj ro̱j rej Jesús chumanꞌ Jerusalén ga̱a canuû Chaꞌanj Pascuá,
\v 42 ese da̱nj vaa tucuáán noco̱ꞌ nij síí israelitá a. Dan me se ga̱a quisíj Jesús chuvi̱j yoꞌ, ga̱a ne̱ caꞌanj ro̱j ni̱i soꞌ chaꞌanj ga̱ rej soꞌ a.
\v 43 Cachén chaꞌanj, ga̱a ne̱ quinanꞌ ro̱j ni̱ca̱ ro̱j soꞌ, tza̱j ne̱ xnii roꞌ, quináj Jerusalén, ne̱ ne queneꞌe̱n ro̱j ni̱ca̱ ro̱j soꞌ se vaa quináj xnii a̱ maꞌ.
\v 44 Nanꞌ xnii ga̱ tuviꞌ ro̱j soꞌ, rá ro̱j soꞌ, ne̱ cheꞌé dan caꞌanj ro̱j soꞌ a. Ga̱a ne̱ rej tiꞌnuu guun cheꞌe̱ ro̱j soꞌ nanoꞌ ro̱j soꞌ man xnii rihaan tuviꞌ ro̱j soꞌ,
\v 45 tza̱j ne̱ ne nari̱ꞌ ro̱j soꞌ man xnii a̱ maꞌ. Cheꞌé dan nanica̱j uún ro̱j soꞌ caꞌanj ro̱j soꞌ Jerusalén, ne̱ nanoꞌ uxrá ro̱j soꞌ man xnii a.
\v 46 Quisíj vaꞌnu̱j güii nanoꞌ ro̱j soꞌ man xnii, ga̱a ne̱ caꞌanj ro̱j soꞌ rej ya̱nj nuvií noco̱o rej ma̱n nij síí naquiꞌyaj cu̱u stucua̱nj Moisés a. Ne̱ ma̱an dan yáán xnii nanó xre̱j xnii nana̱ aꞌmii nij soꞌ, ne̱ xnáꞌanj xnii nana̱ cu̱u man nij soꞌ,
\v 47 ne̱ caráyaꞌa̱nj da̱j a̱ nij síí cuno nana̱ caꞌmii xnii, ese si̱j nica̱j uxrá cuentá me xnii, ne̱ sa̱ꞌ uxrá caꞌmii xnii, rá nij soꞌ a.
\v 48 Ne̱ caráyaꞌa̱nj ro̱j ni̱ca̱ ro̱j soꞌ ga̱a queneꞌen ro̱j soꞌ se vaa yáán xnii scaꞌnúj nij sij a. Ga̱a ne̱ cataj nii soꞌ rihaan soꞌ a:
\p ―Ne chiha̱nꞌ quiꞌyáá di̱ꞌ man núj, maan rej. Xca̱j di̱ꞌ cuentá á. Nanó ndoꞌo rá réé di̱ꞌ do̱ꞌ, nanó ndoꞌo rá ꞌu̱nj do̱ꞌ, quiꞌyáá di̱ꞌ, cheꞌé se nuvi̱i nanoꞌ núj mán di̱ꞌ, rej ―taj nii soꞌ rihaan soꞌ a.
\p
\v 49 Tza̱j ne̱ cataj Jesús rihaan ro̱j soꞌ a:
\p ―Taj cheꞌé nano̱ꞌ ro̱j so̱j manj maꞌ. Me cheꞌé ne neꞌen ro̱j so̱j se vaa no̱ xcúún ꞌu̱nj qui̱ꞌyáj se‑su̱u̱n Réj ga̱ ―taj xnii rihaan ro̱j ni̱ca̱ ro̱j soꞌ a.
\p
\v 50 Tza̱j ne̱ ne queneꞌe̱n ro̱j soꞌ me se me raj cata̱a snana̱ xnii a̱ maꞌ.
\p
\v 51 Dan me se nanij Jesús quinanꞌ soꞌ nda̱a chumanꞌ Nazaret ga̱ ro̱j soꞌ, ne̱ ꞌo̱ ya̱nj uno sa̱ꞌ soꞌ rihaan ro̱j soꞌ a. Ne̱ ꞌo̱ nuû rá Mariá nu̱ꞌ nda̱a vaa guun a.
\v 52 Dan me se cachij Jesús, ne̱ doj a̱ nica̱j soꞌ nana̱ cu̱u do̱ꞌ, doj a̱ cunuu xca̱a̱n soꞌ do̱ꞌ, doj a̱ caranꞌ rá Yaꞌanj niꞌya̱j Yaꞌanj man soꞌ do̱ꞌ, doj a̱ caranꞌ rá yuvii̱ uún niꞌya̱j yuvii̱ man soꞌ do̱ꞌ na̱nj ado̱nj.
\c 3
\s Caꞌanj Juan Síí Utaꞌ Ne man yuvii̱ tacaan, caꞌmii natáj soꞌ a
\p
\v 1-2 Yoꞌ xnu̱ꞌ cayáán síí cuꞌna̱j Tiberio síí nica̱j suun emperador roꞌ, ma̱an yoꞌ dan me rqué Yaꞌanj snana̱ Yaꞌanj rihaan síí cuꞌna̱j Juan taꞌníí Zacarías ga̱a cachéé soꞌ tacaan a. Veé ma̱an yoꞌ caꞌmii Yaꞌanj rihaan Juan, dan me cayáán síí cuꞌna̱j Poncio Pilató síí nica̱j suun gobernador uun chij rihaan estadó cuꞌna̱j Judea a. Ne̱ veé ma̱an yoꞌ dan cayáán síí cuꞌna̱j Herodes síí nica̱j suun tetrarca uun chij rihaan estadó cuꞌna̱j Galilea, ne̱ cayáán tinúú soꞌ síí cuꞌna̱j Felipé síí nica̱j suun tetrarca uun chij rihaan ro̱j estadó cuꞌna̱j Iturea ga̱ Traconite a. Ne̱ veé ma̱an yoꞌ dan cayáán síí cuꞌna̱j Lisanias síí nica̱j suun tetrarca uun chij rihaan estadó cuꞌna̱j Abilinia, ne̱ cayáán ro̱j síí cuꞌna̱j Anás ga̱ Caifás xrej ata̱ suun noco̱o doj rihaan nij yuvii̱ israelitá a. Ta̱ranꞌ nij soꞌ me síí uun chij ga̱a cuchiꞌ snana̱ Yaꞌanj rihaan Juan ga̱a cachéé soꞌ tacaan a.
\p
\v 3 Dan me se cachéé Juan nu̱ꞌ rej na̱j nichru̱nꞌ tuꞌva chráá cuꞌna̱j Jordán, ne̱ guun cheꞌe̱ soꞌ caꞌmii natáj soꞌ rihaan yuvii̱, cataj soꞌ se vaa cata̱ꞌ ne nij yuvii̱ cheꞌé yan ti̱haa̱n nij soꞌ se vaa ya̱ nuchranꞌ nimán nij soꞌ ne̱ tanáj nij soꞌ chrej chiꞌi̱i̱, ne̱ caꞌve̱e tinavi̱j Yaꞌanj cacunꞌ tumé nij soꞌ, taj Juan ado̱nj.
\v 4 Dan me se quiꞌyaj Juan nu̱ꞌ nda̱a vaa taj nana̱ cachrón síí cuꞌna̱j Isaías síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj ga̱a naá rihaan yanj, ne̱ nihánj me nana̱ cachrón soꞌ a:
\q Nucua̱j ndoꞌo caꞌmi̱i̱ natáj ꞌo̱ soꞌ rej tacaan,
\q ne̱ cata̱j soꞌ a:
\q “Naquiꞌya̱j sa̱ꞌ soj chrej cheꞌé se caꞌna̱ꞌ Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ á.
\q Da̱j se naquiꞌyaj nica̱ yuvii̱ chrej anica̱j roꞌ,
\q veꞌé naquiꞌya̱j sa̱ꞌ níꞌ nimán níꞌ, nuchra̱nꞌ nimán níꞌ,
\q ne̱ se̱ caráán chrej ca̱yáán Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ ga̱ níꞌ á.
\q
\v 5 Nu̱ꞌ cuxruj roꞌ, cunu̱u nata̱j,
\q ne̱ nu̱ꞌ quij do̱ꞌ, tacaan do̱ꞌ, cunu̱u nica̱ a.
\q Chrej anica̱j me se cunu̱u nica̱,
\q ne̱ rej ruva̱a̱ me se cunu̱u yoꞌ rej veꞌé cache̱n yuvii̱ ado̱nj.
\q
\v 6 Ga̱a ne̱ queneꞌe̱n nu̱ꞌ nij síí ma̱n rihaan chumii̱
\q se vaa caꞌve̱e ti̱nanii Yaꞌanj man yuvii̱ rihaan sayuun na̱nj á.”
\m Dan me nana̱ cachrón Isaías rihaan yanj ga̱a naá nana̱ taj xnaꞌanj cheꞌé Juan a.
\p
\v 7 Dan me se cuchiꞌ queꞌe̱e̱ ndoꞌo yuvii̱ rihaan Juan cheꞌé se guun rá nij soꞌ cuta̱ꞌ ne Juan man nij soꞌ a. Ga̱a ne̱ cataj Juan rihaan nij soꞌ a:
\p ―Ase vaa xcuáá yuva̱a̱ vaa soj á. Me síí cataj xnaꞌanj rihaan soj cuna̱nj soj, ne̱ nani̱i̱ soj rihaan sayuun quiꞌya̱j Yaꞌanj ga̱. Asa̱ꞌ caꞌve̱e nani̱i̱ soj rihaan sayuun, quiꞌya̱j na̱nj na cata̱ꞌ ne soj, rá soj ga̱.
\v 8 Sese ya̱ nuchranꞌ nimán soj, ne̱ quiꞌya̱j soj nda̱a vaa ꞌyaj yuvii̱ cunuu sa̱ꞌ nimán na̱nj á. Ne̱ se̱ guun cheꞌe̱ soj cata̱j soj se vaa xi̱i soj síí cayáán ga̱a naá me Abraham maꞌ. Cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj se vaa, sese Yaꞌanj rá, ne̱ caꞌve̱e ni̱caj soꞌ náá guun yahij na̱j rihaan yoꞌóó nihánj, ne̱ quiꞌya̱j soꞌ man ꞌo̱ taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ Abraham ado̱nj.
\v 9 Da̱j se vaa ꞌyaj yuvii̱ nica̱j yuvii̱ agaꞌ ne̱ aꞌneꞌ yuvii̱ chruun nuviꞌ chruj sa̱ꞌ raꞌa ne̱ caca̱a̱ yoꞌ roꞌ, taꞌngaꞌ da̱nj quiꞌya̱j Yaꞌanj ado̱nj. Nichrunꞌ quiꞌya̱j soꞌ sayuun man nij yuvii̱ naꞌvej rá canoco̱ꞌ chrej sa̱ꞌ ado̱nj ―da̱nj cataj Juan rihaan nij yuvii̱ a.
\p
\v 10 Ga̱a ne̱ xnáꞌanj nij yuvii̱ man Juan, cataj nij yuvii̱ a:
\p ―Sese da̱nj vaa, ne̱ da̱j quiꞌya̱j núj, rá so̱ꞌ ga̱ ―taj nij soꞌ rihaan Juan a.
\p
\v 11 Ga̱a ne̱ cataj Juan rihaan nij soꞌ a:
\p ―Síí vaa vi̱j se‑co̱toó roꞌ, rque̱ u̱u̱n soꞌ ꞌo̱ cotoó man síí nuviꞌ se‑co̱toó á. Ne̱ síí vaa se chá rihaan roꞌ, rque̱ soꞌ do̱j se chá man síí nuviꞌ se chá rihaan á ―da̱nj cataj Juan rihaan nij soꞌ a.
\p
\v 12 Do̱j nij síí aꞌnéj impuestó roꞌ, caꞌnaꞌ rihaan Juan cheꞌé se guun rá nij soꞌ cuta̱ꞌ ne Juan man nij soꞌ a. Ne̱ xnáꞌanj nij soꞌ man Juan, cataj nij soꞌ a:
\p ―Da̱j quiꞌya̱j núj, rá so̱ꞌ, ga̱a maestro̱ꞌ ―taj nij soꞌ rihaan Juan a.
\p
\v 13 Ne̱ cataj Juan rihaan nij soꞌ a:
\p ―Ina̱nj saꞌanj no̱ xcúún soj caꞌne̱e̱ soj man yuvii̱ roꞌ, caꞌve̱e caꞌne̱e̱ soj á. Se̱ caꞌnéj soj doj saꞌanj man yuvii̱ maꞌ ―taj Juan rihaan nij soꞌ a.
\p
\v 14 Ga̱a ne̱ xnáꞌanj do̱j tanuu man Juan a:
\p ―Da̱j quiꞌya̱j núj, rá so̱ꞌ ga̱ ―taj nij soꞌ rihaan Juan a.
\p Ne̱ cataj Juan rihaan nij soꞌ a:
\p ―Se̱ rquee̱ soj man yuvii̱ rque̱ yuvii̱ saꞌanj rihaan soj a̱ maꞌ. Se̱ caꞌmii ne̱ soj cheꞌé yuvii̱ ne̱ caꞌne̱e̱ soj saꞌanj man nij yuvii̱ a̱ maꞌ. Veé do̱j saꞌanj vaa tuꞌvee soj roꞌ, gu̱un niha̱ꞌ rá soj ni̱caj soj na̱nj á ―da̱nj cataj Juan rihaan nij tanuu a.
\p
\v 15 Dan me se nuchruj nij yuvii̱ cuentá sese Si̱j Caꞌnéé Yaꞌanj Ti̱nanii man Yuvii̱ rihaan Sayuun me Juan, ne̱ cheꞌé dan naꞌvi̱j ndoꞌo nij yuvii̱ cata̱j xnaꞌanj maꞌa̱n Juan da̱j si̱j me maꞌa̱n soꞌ a.
\v 16 Ne̱ cheꞌé dan cataj Juan rihaan nij soꞌ a:
\p ―Síí utaꞌ ne na u̱u̱n man soj mej, tza̱j ne̱ vaa ꞌó síí caꞌna̱ꞌ, ne̱ si̱j nucua̱j doj me soꞌ rihanj a. Cheꞌé dan me a̱j ne nó xcúnj na̱chej nuj correá ꞌni̱j tacanj soꞌ maꞌ. Ne̱ caꞌna̱ꞌ soꞌ, ne̱ cuta̱ꞌ ne soꞌ nimán soj ga̱ maꞌa̱n Nimán Yaꞌanj, ne̱ caxri̱i̱ yaꞌan soꞌ man soj si̱j naꞌvej rá cuno̱ rihaan Yaꞌanj, ne̱ caca̱a̱ soj ado̱nj.
\v 17 Dan me se ase vaa síí oro̱ꞌ chruun palá vaa soꞌ cuano̱ ado̱nj. Dan me se síí nica̱j chruun palá roꞌ, rii nu̱ꞌ ꞌnúú trigó na̱j rihaan yoꞌóó, ne̱ naquiꞌyaj chre̱ꞌ soꞌ man ꞌnúú trigó sa̱ꞌ, ne̱ araa soꞌ man ꞌnúú trigó sa̱ꞌ rá veꞌ, ne̱ anica̱j soꞌ araa soꞌ squíj niꞌya xráá trigó rihaan yaꞌan a. Ne̱ ase vaa síí nica̱j palá ma̱n cuano̱ roꞌ, da̱nj quiꞌya̱j síí caꞌna̱ꞌ, ne̱ naquiꞌya̱j chre̱ꞌ soꞌ man cunuda̱nj nij síí cunuu sa̱ꞌ nimán, ne̱ cara̱a soꞌ man nij síí chiꞌi̱i̱ rihaan yaꞌan, ne̱ caca̱a̱ nij soꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ quinaꞌáj yaꞌan yoꞌ a̱ maan ado̱nj ―da̱nj taj Juan rihaan nij yuvii̱ yoꞌ a.
\p
\v 18 Ne̱ vaa uxrá doj chrej sa̱ꞌ nagoꞌ soꞌ man nij yuvii̱, ne̱ veꞌé nataꞌ soꞌ snana̱ Yaꞌanj nana̱ sa̱ꞌ rihaan nij soꞌ a.
\p
\v 19 Dan me se cataj Juan se vaa ne chiha̱nꞌ quiꞌyaj síí nica̱j suun rey síí cuꞌna̱j Herodes cheꞌé se caꞌnéj soꞌ nica̱ tinúú soꞌ chana̱ cuꞌna̱j Herodías ne̱ xcaj soꞌ man noꞌ do̱ꞌ, cheꞌé queꞌe̱e̱ ndoꞌo doj se chiꞌi̱i̱ quiꞌyaj Herodes do̱ꞌ a.
\v 20 Ga̱a ne̱ quiꞌyaj Herodes ꞌó cacunꞌ chiꞌi̱i̱ uxrá doj se vaa caxríj soꞌ tagaꞌ man Juan ado̱nj.
\s Cutaꞌ ne Juan man Jesús a
\p
\v 21 Dan me se ga̱a ataa catu̱u̱ Juan tagaꞌ, ne̱ cataꞌ ne ta̱ranꞌ nij yuvii̱, quiꞌyaj Juan, ga̱a ne̱ cataꞌ ne Jesús, ne̱ nu̱ꞌ cachíín niꞌya̱j Jesús rihaan Yaꞌanj, ga̱a ne̱ naxraꞌ rej xta̱ꞌ a.
\v 22 Ga̱a ne̱ nanij Nimán Yaꞌanj xráá Jesús, ne̱ ase vaa ruviꞌ ꞌo̱ chaꞌaa̱n roꞌ, da̱nj vaa curuviꞌ Nimán Yaꞌanj a. Ga̱a ne̱ caꞌmii Yaꞌanj si̱j nicu̱nꞌ xta̱ꞌ, cataj Yaꞌanj a:
\p ―Taꞌníí ꞌu̱nj síí ꞌe̱e̱ ndoꞌo raj man mé so̱ꞌ, ne̱ aranꞌ ndoꞌo raj niꞌya̱j ꞌu̱nj mán so̱ꞌ ado̱nj ―taj Yaꞌanj a.
\s Nij xi̱i Jesús a
\p
\v 23 Nda̱a quisíj Jesús ico̱ chi̱ꞌ (30) yoꞌ ta̱ꞌ asuun, ga̱a ne̱ guun cheꞌe̱ soꞌ quiꞌyaj soꞌ se‑su̱u̱n soꞌ a. Dan me se guun re̱j Jesús man síí cuꞌna̱j José, ne̱ taꞌníí José me Jesús, rá nij yuvii̱ a.
\q Ne̱ taꞌníí Elí me José a.
\b
\q
\v 24 Taꞌníí Matat me Elí,
\q ne̱ taꞌníí Leví me Matat,
\q ne̱ taꞌníí Melqui me Leví,
\q ne̱ taꞌníí Jana me Melqui,
\q ne̱ taꞌníí José me Jana a.
\b
\q
\v 25 Taꞌníí Matatías me José,
\q ne̱ taꞌníí Amós me Matatías,
\q ne̱ taꞌníí Nahum me Amós,
\q ne̱ taꞌníí Esli me Nahum,
\q ne̱ taꞌníí Nagai me Esli a.
\b
\q
\v 26 Taꞌníí Maat me Nagai,
\q ne̱ taꞌníí Matatías me Maat,
\q ne̱ taꞌníí Semei me Matatías,
\q ne̱ taꞌníí José me Semei,
\q ne̱ taꞌníí Judá me José a.
\b
\q
\v 27 Taꞌníí Joana me Judá,
\q ne̱ taꞌníí Resa me Joana,
\q ne̱ taꞌníí Zorobabel me Resa,
\q ne̱ taꞌníí Salatiel me Zorobabel,
\q ne̱ taꞌníí Neri me Salatiel a.
\b
\q
\v 28 Taꞌníí Melqui me Neri,
\q ne̱ taꞌníí Adi me Melqui,
\q ne̱ taꞌníí Cosam me Adi,
\q ne̱ taꞌníí Elmodam me Cosam,
\q ne̱ taꞌníí Er me Elmodam a.
\b
\q
\v 29 Taꞌníí Josué me Er,
\q ne̱ taꞌníí Eliezer me Josué,
\q ne̱ taꞌníí Jorim me Eliezer,
\q ne̱ taꞌníí Matat me Jorim a.
\b
\q
\v 30 Taꞌníí Leví me Matat,
\q ne̱ taꞌníí Simeón me Leví,
\q ne̱ taꞌníí Judá me Simeón,
\q ne̱ taꞌníí José me Judá,
\q ne̱ taꞌníí Jonán me José,
\q ne̱ taꞌníí Eliaquim me Jonán a.
\b
\q
\v 31 Taꞌníí Melea me Eliaquim,
\q ne̱ taꞌníí Mainán me Melea,
\q ne̱ taꞌníí Matata me Mainán,
\q ne̱ taꞌníí Natán me Matata a.
\b
\q
\v 32 Taꞌníí David me Natán,
\q ne̱ taꞌníí Isaí me David,
\q ne̱ taꞌníí Obed me Isaí,
\q ne̱ taꞌníí Booz me Obed,
\q ne̱ taꞌníí Salmón me Booz,
\q ne̱ taꞌníí Naasón me Salmón a.
\b
\q
\v 33 Taꞌníí Aminadab me Naasón,
\q ne̱ taꞌníí Aram me Aminadab,
\q ne̱ taꞌníí Esrom me Aram,
\q ne̱ taꞌníí Fares me Esrom,
\q ne̱ taꞌníí Judá me Fares a.
\b
\q
\v 34 Taꞌníí Jacob me Judá,
\q ne̱ taꞌníí Isaac me Jacob,
\q ne̱ taꞌníí Abraham me Isaac,
\q ne̱ taꞌníí Taré me Abraham,
\q ne̱ taꞌníí Nacor me Taré a.
\b
\q
\v 35 Taꞌníí Serug me Nacor,
\q ne̱ taꞌníí Ragau me Serug,
\q ne̱ taꞌníí Peleg me Ragau,
\q ne̱ taꞌníí Heber me Peleg,
\q ne̱ taꞌníí Sala me Heber a.
\b
\q
\v 36 Taꞌníí Cainán me Sala,
\q ne̱ taꞌníí Arfaxad me Cainán,
\q ne̱ taꞌníí Sem me Arfaxad,
\q ne̱ taꞌníí Noé me Sem,
\q ne̱ taꞌníí Lamec me Noé a.
\b
\q
\v 37 Taꞌníí Matusalén me Lamec,
\q ne̱ taꞌníí Enoc me Matusalén,
\q ne̱ taꞌníí Jared me Enoc,
\q ne̱ taꞌníí Mahalaleel me Jared,
\q ne̱ taꞌníí Cainán me Mahalaleel a.
\b
\q
\v 38 Taꞌníí Enós me Cainán,
\q ne̱ taꞌníí Set me Enós,
\q ne̱ taꞌníí Adán me Set,
\q ne̱ Adán roꞌ, me síí quiꞌyaj maꞌa̱n Yaꞌanj man a.
\m Nu̱ꞌ nij soꞌ me xi̱i Jesús cumán ga̱a naá a.
\c 4
\s Guun ndoꞌo rá Síí Chre̱e tiha̱ꞌ yuꞌunj soꞌ man Jesús a
\p
\v 1 ꞌO̱ se nu̱u̱ Nimán Yaꞌanj nu̱ꞌ nimán Jesús, ne̱ cavii Jesús tuꞌva chráá cuꞌna̱j Jordán, ne̱ caꞌanj soꞌ, va̱j soꞌ rej tacaan, quiꞌyaj Nimán Yaꞌanj a.
\v 2 Ne̱ vi̱j chiha̱a̱ (40) ya̱ güii guun rá Síí Chre̱e tiha̱ꞌ yuꞌunj Síí Chre̱e man Jesús, cheꞌé rej canoco̱ꞌ Jesús man soꞌ a. Ne̱ a̱ ꞌó xcoꞌ ne cha̱ Jesús cunu̱ꞌ vi̱j chiha̱a̱ güii maꞌ. Ga̱a quisíj nu̱ꞌ vi̱j chiha̱a̱ güii, ga̱a ne̱ quinaꞌaan ndoꞌo rque Jesús a.
\v 3 Dan me se cataj Síí Chre̱e rihaan Jesús a:
\p ―Sese ya̱ ya̱ Taꞌni̱j Yaꞌanj mé so̱ꞌ, ne̱ cata̱j so̱ꞌ rihaan yahij nihánj se vaa gu̱un yoꞌ rachrúún cha̱ so̱ꞌ á ―taj Síí Chre̱e rihaan Jesús a.
\p
\v 4 Ga̱a ne̱ cataj Jesús rihaan soꞌ a:
\p ―Danj Yaꞌanj taj a: “Né ina̱nj se chá me se achiin rihaan yuvii̱, ne̱ caꞌve̱e ca̱yáán sa̱ꞌ yuvii̱ maꞌ.” Ina̱nj da̱nj taj Danj Yaꞌanj a ―taj Jesús rihaan Síí Chre̱e yoꞌ a.
\p
\v 5 Ga̱a ne̱ dan me se nica̱j Síí Chre̱e man Jesús cavii soꞌ ꞌo̱ quij xca̱a̱n, ga̱a ne̱ tihaa̱n soꞌ man cunuda̱nj nij chumanꞌ noco̱o na̱j rihaan chumii̱ rihaan Jesús rque o̱rúnꞌ orá nii a.
\v 6 Ga̱a ne̱ cataj soꞌ rihaan Jesús a:
\p ―Caꞌve̱j ꞌu̱nj gu̱un chij so̱ꞌ rihaan cunuda̱nj nij chumanꞌ noco̱o yoꞌ, ne̱ cara̱a̱ cochro̱j yuvii̱ rihaan so̱ꞌ a. ꞌO̱ se a̱j caꞌvej Yaꞌanj gu̱un chij ꞌu̱nj rihaan nij chumanꞌ noco̱o yoꞌ, ne̱ cheꞌé dan caꞌve̱e qui̱ꞌyáj gu̱un chij náá guun yuvii̱ rihaan chumanꞌ noco̱o yoꞌ ado̱nj.
\v 7 Cheꞌé dan sese ca̱yáán ru̱j so̱ꞌ rihanj ne̱ cara̱a̱ gue̱e̱ so̱ꞌ rihanj, ne̱ gu̱un chij so̱ꞌ rihaan nu̱ꞌ nihánj, qui̱ꞌyáj ado̱nj ―taj Síí Chre̱e rihaan Jesús a.
\p
\v 8 Ne̱ canica̱j Jesús cataj Jesús rihaan Síí Chre̱e a:
\p ―ꞌO̱ se Danj Yaꞌanj taj nana̱ nihánj a: “Rihaan o̱rúnꞌ Yaꞌanj Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ cara̱a̱ gue̱e̱ so̱ꞌ, ne̱ rihaan o̱rúnꞌ soꞌ cu̱nuû so̱ꞌ rihaan ado̱nj.” Da̱nj taj Danj Yaꞌanj ado̱nj ―taj Jesús rihaan Síí Chre̱e yoꞌ a.
\p
\v 9 Ga̱a ne̱ nica̱j Síí Chre̱e man Jesús caꞌanj soꞌ chumanꞌ Jerusalén, ne̱ tacavii soꞌ man Jesús raa̱ nuvií noco̱o, ne̱ cataj soꞌ rihaan Jesús a:
\p ―Sese ya̱ Taꞌni̱j Yaꞌanj mé so̱ꞌ, ne̱ güe̱j so̱ꞌ, ne̱ nani̱j gue̱e̱ so̱ꞌ rihaan yoꞌóó á.
\v 10 ꞌO̱ se Danj Yaꞌanj taj a:
\q Caꞌne̱ꞌ Yaꞌanj suun rihaan nij se‑mo̱zó soꞌ
\q se vaa tu̱mé nij soꞌ mán so̱ꞌ a,
\m taj Danj Yaꞌanj, ne̱ taj uún yoꞌ a:
\q
\v 11 Ca̱ráán raꞌa nij soꞌ mán so̱ꞌ,
\q se̱ gaa na̱nj cano̱ tacóó so̱ꞌ yahij maꞌ,
\m da̱nj aꞌmii Danj Yaꞌanj ―taj Síí Chre̱e rihaan Jesús ado̱nj.
\p
\v 12 Ga̱a ne̱ cataj Jesús rihaan Síí Chre̱e a:
\m ―Tza̱j ne̱ ne nó xcúnj qui̱ꞌyáj da̱nj maꞌ. ꞌO̱ se taj uún Danj Yaꞌanj a: “Se̱ guun ra̱ꞌyunj so̱ꞌ man Yaꞌanj Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ, ne̱ ti̱háꞌ so̱ꞌ man soꞌ maꞌ.” Da̱nj aꞌmii Danj Yaꞌanj rihaan níꞌ ado̱nj ―taj Jesús rihaan Síí Chre̱e a.
\p
\v 13 Da̱nj quiꞌyaj Síí Chre̱e, tza̱j ne̱ ga̱a ne nari̱ꞌ soꞌ se vaa cuno̱ Jesús rihaan soꞌ, ne̱ caꞌneꞌ rá soꞌ do̱j güii ga̱ Jesús a.
\s Tucuꞌyón Jesús snana̱ Yaꞌanj man nij yuvii̱ ma̱n estadó Galilea a
\p
\v 14 Dan me se nanꞌ Jesús estadó Galilea, ne̱ ꞌo̱ racuíj ndoꞌo Nimán Yaꞌanj man soꞌ, ne̱ chaꞌnuu̱ nana̱ cheꞌé soꞌ rihaan nij yuvii̱ ma̱n nu̱ꞌ estadó Galilea a.
\v 15 Caꞌanj Jesús da̱j a̱ nij veꞌ tucuꞌyón nij yuvii̱ israelitá stucua̱nj Moisés, ne̱ tucuꞌyón soꞌ snana̱ Yaꞌanj man nij yuvii̱, ne̱ veꞌé uxrá caꞌmii ta̱ranꞌ nij yuvii̱ cheꞌé soꞌ a.
\s Nucuiꞌ Jesús chiháán soꞌ, ne̱ caꞌmii natáj soꞌ a
\p
\v 16 Dan me se nucuiꞌ uún Jesús chiháán soꞌ chumanꞌ Nazaret rej cachij soꞌ a. Ga̱a quisíj güii naránj rá nij yuvii̱ israelitá, ne̱ catúj soꞌ rá veꞌ tucuꞌyón nij soꞌ stucua̱nj Moisés, ese da̱nj ina̱nj uꞌyón soꞌ ꞌyaj soꞌ a. Ga̱a ne̱ canicunꞌ caya̱ soꞌ naya̱a̱ soꞌ Danj Yaꞌanj rihaan nij yuvii̱ a.
\v 17 Síí tumé yanj roꞌ, quirii yanj no̱ nana̱ cachrón síí cuꞌna̱j Isaías síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj ga̱a naá, ne̱ caxríj soꞌ ston Jesús a. Nacuchraꞌ Jesús yanj, ne̱ nariꞌ soꞌ rej no̱ nana̱ nihánj a:
\q
\v 18 Ya̱nj Nimán Yaꞌanj nimán ꞌu̱nj,
\q ne̱ cheꞌé dan narii Yaꞌanj manj
\q caꞌa̱nj caꞌmi̱i̱ natáj ꞌu̱nj nana̱ sa̱ꞌ rihaan nij síí nique̱ a.
\q Caꞌnéé Yaꞌanj manj
\q caꞌmi̱i̱ natáj ꞌu̱nj rihaan nij síí ꞌni̱j tagaꞌ
\q cata̱j ꞌu̱nj se vaa cu̱riha̱nj nij soꞌ cache̱e̱ u̱u̱n nij soꞌ a.
\q Ne̱ caꞌnéé Yaꞌanj manj
\q ra̱cuíj ꞌu̱nj man nij síí tuchri̱i naxra̱ꞌ rihaan nij soꞌ,
\q ne̱ caꞌnéé Yaꞌanj manj
\q ra̱cuíj ꞌu̱nj man nij síí ranꞌ sayuun uún na̱nj á.
\q
\v 19 Caꞌnéé Yaꞌanj manj
\q cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj se vaa ya̱j roꞌ,
\q me rá Yaꞌanj cavi̱i̱ sa̱ꞌ nij síí noco̱ꞌ man soꞌ quiꞌya̱j soꞌ ado̱nj.
\m Nu̱ꞌ nihánj me nana̱ nayaa Jesús a.
\p
\v 20 Ga̱a ne̱ nacué uún soꞌ yanj ne̱ nagoꞌ uún soꞌ man síí tumé yanj, ga̱a ne̱ caꞌanj quita̱j soꞌ chruun xlá ti̱haa̱n soꞌ man yuvii̱ a. Tza̱j ne̱ niꞌya̱j uxrá cunuda̱nj nij yuvii̱ ma̱n rque veꞌ yoꞌ man soꞌ,
\v 21 ne̱ guun cheꞌe̱ soꞌ caꞌmii soꞌ, cataj soꞌ a:
\p ―Veé cuano̱ nihánj me se a̱j quisíj ya̱ nu̱ꞌ nana̱ nihánj, ne̱ ꞌu̱nj si̱j nayaa nana̱ nihánj cuno soj me síí quiꞌya̱j nu̱ꞌ se vaa taj nana̱ nihánj ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij soꞌ a.
\p
\v 22 Sa̱ꞌ uxrá caꞌmii Jesús, cataj nij yuvii̱, ne̱ caráyaꞌa̱nj nij soꞌ cuno nij soꞌ se vaa veꞌé uxrá vaa nana̱ caꞌmii Jesús a. Ga̱a ne̱ dan me se xnáꞌanj nij soꞌ man tuviꞌ nij soꞌ sese né taꞌni̱j José síí ya̱nj chiháán nij soꞌ me soꞌ a.
\v 23 Cheꞌé dan me caꞌmii Jesús nana̱ nihánj rihaan nij soꞌ a:
\p ―Neꞌén ꞌu̱nj se vaa cata̱j soj nana̱ nihánj rihanj a: “Sese ya̱ si̱j naquiꞌyaj conoꞌó man yuvii̱ mé so̱ꞌ, ne̱ naquiꞌya̱j conoꞌó so̱ꞌ man ma̱ꞌán so̱ꞌ á”, cata̱j soj rihanj cheꞌé se cuno soj se vaa queꞌe̱e̱ suun sa̱ꞌ noco̱o quiꞌyáj chumanꞌ Capernaum a. Ne̱ cata̱j soj rihanj se vaa qui̱ꞌyáj suun sa̱ꞌ noco̱o chumanꞌ chiháán níꞌ nihánj uún a.
\v 24 Tza̱j ne̱ vaa nana̱ nihánj nana̱ cata̱j ma̱ꞌanj rihaan soj uún a: “Xa̱ꞌ síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj, tza̱j ne̱ ne amán rá nij síí ma̱n chiháán soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ man soꞌ maꞌ”, me nana̱ taj ꞌu̱nj rihaan soj a.
\p
\v 25 ’Dan me se cuno̱ soj caꞌmi̱j á. Ga̱a cayáán Elías síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj ga̱a naá, ne̱ cachén vaꞌnu̱j yoꞌ táá néé, ne̱ ne cama̱nꞌ, ne̱ cheꞌé dan guun uxrá xꞌnaa nu̱ꞌ chiháán nij síí israelitá a. Yoꞌ dan me se cayáán queꞌe̱e̱ chana̱ caviꞌ nica̱ chiháán nij síí israelitá,
\v 26 tza̱j ne̱ ne caꞌne̱j Yaꞌanj man Elías ra̱cuíj soꞌ man nij noꞌ maꞌ. Tana̱nj rihaan ꞌo̱ chana̱ nique̱ yaníj ya̱nj Sarepta chumanꞌ noco̱ꞌ man Sidón caꞌnéé Yaꞌanj man Elías, ne̱ racuíj Elías man noꞌ ado̱nj.
\p
\v 27 ’Ne̱ neꞌen soj se vaa queꞌe̱e̱ yuvii̱ quiranꞌ ndoꞌo luj riꞌyuj cayáán chiháán nij síí israelitá ga̱a cayáán síí cuꞌna̱j Eliseo síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj ga̱a naá a. Tza̱j ne̱ a̱ ꞌó nij soꞌ ne nahu̱un maꞌ. Tana̱nj o̱rúnꞌ síí cuꞌna̱j Naamán síí cavii rej yaníj cuꞌna̱j Siria nahuun, quiꞌyaj Eliseo ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij síí ma̱n rá veꞌ tucuꞌyón nii stucua̱nj Moisés veꞌ ya̱nj chiháán Jesús a.
\p
\v 28 Cuno nij yuvii̱ nda̱a vaa cavii sa̱ꞌ nij síí ma̱n chumanꞌ yaníj, ne̱ guun xco̱j ruva̱a̱ rá nij soꞌ, ne̱ cuyanj rá nij soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ man Jesús a.
\v 29 Naxuma̱a̱n nij soꞌ nica̱j nij soꞌ man Jesús caꞌanj nij soꞌ tuꞌva chumanꞌ a. Ne̱ dan me se chumanꞌ yoꞌ roꞌ, naj xráá ꞌo̱ tacaan ruva̱a̱ ndoꞌo a. Ne̱ nica̱j nij soꞌ man Jesús caꞌanj nij soꞌ rej ruva̱a̱, ne̱ guun rá nij soꞌ ta̱nij nij soꞌ man Jesús rej ruva̱a̱ a.
\v 30 Tza̱j ne̱ cachén u̱u̱n Jesús scaꞌnúj nij yuvii̱, ne̱ caꞌanj soꞌ na̱nj ado̱nj.
\s Quirii Jesús man ꞌo̱ nana̱ chre̱e nimán ꞌo̱ snóꞌo a
\p
\v 31 Ga̱a ne̱ caꞌanj Jesús chumanꞌ Capernaum chumanꞌ na̱j estadó Galilea, ne̱ güii naránj rá nij yuvii̱ israelitá caꞌanj Jesús veꞌ tucuꞌyón nij soꞌ stucua̱nj Moisés, ne̱ tucuꞌyón soꞌ snana̱ Yaꞌanj man nij yuvii̱ a.
\v 32 Ne̱ caráyaꞌa̱nj nij yuvii̱ cheꞌé stucua̱nj soꞌ, cheꞌé se ase vaa aꞌmii ꞌo̱ síí uun chij ndoꞌo roꞌ, da̱nj caꞌmii soꞌ rihaan nij yuvii̱ a.
\p
\v 33 Ne̱ dan me se yáán ꞌo̱ síí nu̱u̱ nana̱ chre̱e nimán rá veꞌ yoꞌ, ne̱ nucua̱j ndoꞌo caguáj soꞌ, ne̱ cataj soꞌ a:
\p
\v 34 ―Jesús si̱j cavii Nazaret, me cheꞌé raꞌyunj so̱ꞌ man núj ga̱. ꞌNáꞌ so̱ꞌ ti̱ríꞌ so̱ꞌ man núj naꞌ. Neꞌenj mán so̱ꞌ se vaa Síí Sa̱ꞌ Ina̱nj cavii rihaan Yaꞌanj mé so̱ꞌ ado̱nj ―taj soꞌ quiꞌyaj nana̱ chre̱e nu̱u̱ nimán soꞌ a.
\p
\v 35 Ga̱a ne̱ canica̱j Jesús caxríj yuva̱a̱ soꞌ man nana̱ chre̱e nu̱u̱ nimán snóꞌo yoꞌ, ne̱ cataj soꞌ a:
\p ―Dínj tuꞌvá so̱ꞌ cu̱riha̱nj so̱ꞌ cuaj nimán síí nihánj á ―taj Jesús rihaan nana̱ chre̱e yoꞌ a.
\p Ne̱ tinaxruꞌ nana̱ chre̱e man snóꞌo rihaan nij yuvii̱, ga̱a ne̱ curiha̱nj nana̱ chre̱e nimán snóꞌo, tza̱j ne̱ ne quira̱nꞌ chiꞌii̱ snóꞌo a̱ maꞌ.
\v 36 Ga̱a ne̱ caꞌanj uxrá rá nij yuvii̱, ne̱ xnáꞌanj nij soꞌ man tuviꞌ nij soꞌ, cataj nij soꞌ a:
\p ―Da̱j si̱j me síí aꞌmii nana̱ nihánj, ne̱ uun chij soꞌ rihaan nana̱ chre̱e, ne̱ uriha̱nj nij nana̱ chre̱e nimán yuvii̱ ꞌyaj síí nihánj ga̱ ―taj nij yuvii̱ niꞌya̱j nij yuvii̱ man Jesús a.
\p
\v 37 Ga̱a ne̱ chaꞌnuu̱ nana̱ cheꞌé Jesús rihaan cunuda̱nj nij yuvii̱ ma̱n nichru̱nꞌ rej yoꞌ a.
\s Nahuun nii che̱j Simón Pedró, quiꞌyaj Jesús a
\p
\v 38 Dan me se curiha̱nj Jesús rá veꞌ tucuꞌyón nij síí israelitá stucua̱nj Moisés, ne̱ caꞌanj soꞌ tucuá síí cuꞌna̱j Simón a. Ne̱ ranꞌ nii che̱j Simón chiꞌii̱ nacaa yuva̱a̱, ne̱ cheꞌé dan cachíín niꞌya̱j nii rihaan Jesús cheꞌé noꞌ a.
\v 39 Ga̱a ne̱ caꞌanj Jesús canicunꞌ soꞌ rej na̱j noꞌ, ne̱ caꞌneꞌ soꞌ suun rihaan chiꞌii̱ se vaa xꞌne̱e̱ chiꞌii̱ xráá noꞌ a. Ga̱a ne̱ nu̱ꞌ xꞌnéj chiꞌii̱ xráá noꞌ, quiꞌyaj Jesús a. Ne̱ veé ma̱an orá dan naxaga̱a̱ noꞌ, ne̱ quiꞌyaj chuvi̱i noꞌ cha̱ nij soꞌ na̱nj ado̱nj.
\s Nahuun queꞌe̱e̱ síí ranꞌ, quiꞌyaj Jesús a
\p
\v 40 Cataꞌ güii, ne̱ nica̱j nij yuvii̱ cunuda̱nj tuviꞌ nij soꞌ síí ranꞌ queꞌe̱e̱ ndoꞌo chiꞌii̱, va̱j nij soꞌ rej ya̱nj Jesús a. Ne̱ caꞌanj Jesús, cutaꞌ soꞌ raꞌa soꞌ raa̱ nda̱a ꞌo̱ ꞌo̱ nij síí ranꞌ, ga̱a ne̱ nahuun ta̱ranꞌ nij soꞌ, quiꞌyaj Jesús a.
\v 41 Ne̱ queꞌe̱e̱ nij síí ranꞌ roꞌ, curiha̱nj nana̱ chre̱e nimán uún, ne̱ caguáj nij nana̱ chre̱e yoꞌ, ne̱ cataj nij soꞌ se vaa Taꞌníí Yaꞌanj me Jesús a. Tza̱j ne̱ nucua̱j caꞌmii Jesús rihaan nij nana̱ chre̱e, ne̱ ne caꞌve̱j Jesús caꞌmi̱i̱ nij soꞌ nana̱ vaa da̱nj a. ꞌO̱ se queneꞌen nij soꞌ se vaa Si̱j Caꞌnéé Yaꞌanj Ti̱nanii man Yuvii̱ rihaan Sayuun me Jesús a.
\s Caꞌanj Jesús nu̱ꞌ nij veꞌ tucuꞌyón nij yuvii̱ israelitá stucua̱nj Moisés, ne̱ caꞌmii natáj soꞌ a
\p
\v 42 Rej taxre̱j cavii Jesús chumanꞌ Capernaum caꞌanj soꞌ rej tacaan a. Ga̱a ne̱ nanoꞌ nij síí ma̱n Capernaum man soꞌ, ne̱ ga̱a nariꞌ nij soꞌ man Jesús, ga̱a ne̱ caráán nij soꞌ chrej rihaan Jesús se̱ caꞌanj soꞌ rej yaníj a.
\v 43 Tza̱j ne̱ cataj Jesús rihaan nij soꞌ a:
\p ―Vaa ndoꞌo suun rihaan ꞌu̱nj caꞌa̱nj ꞌu̱nj ꞌó nij chumanꞌ uún, ne̱ nata̱ꞌ ꞌu̱nj nana̱ sa̱ꞌ cheꞌé da̱j vaa uun chij Yaꞌanj na̱nj ado̱nj. ꞌO̱ se cheꞌé nana̱ sa̱ꞌ nihánj me caꞌnéé Yaꞌanj manj ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij síí ma̱n Capernaum a.
\p
\v 44 Ga̱a ne̱ caꞌanj Jesús nij chumanꞌ ya̱nj nij yuvii̱ israelitá, ne̱ catúj soꞌ rá nij veꞌ tucuꞌyón nij yuvii̱ israelitá stucua̱nj Moisés, ne̱ caꞌmii natáj soꞌ nana̱ sa̱ꞌ a.
\c 5
\s Quiriꞌ uxrá nij tuvi̱ꞌ Simón Pedró xcuaj, quiꞌyaj Jesús a
\p
\v 1 Dan me se ꞌo̱ güii canicunꞌ Jesús tuꞌva na laguaná cuꞌna̱j Genesaret, ne̱ cuchiꞌ uxrá yuvii̱ rej nicu̱nꞌ soꞌ, ne̱ cunuu chre̱ꞌ ndoꞌo nij soꞌ cheꞌé se guun rá nij soꞌ cuno̱ nij soꞌ snana̱ Yaꞌanj a. Ne̱ nda̱a xraan maꞌa̱n mán nij soꞌ xꞌnúú Jesús a.
\v 2 Dan me se queneꞌen Jesús vi̱j rihoo na̱j tuꞌva na laguaná, ne̱ síí uta xcuaj me nij síí siꞌya̱j rihoo yoꞌ, ne̱ tanáj nij soꞌ se‑riho̱o̱ nij soꞌ ꞌo̱ orá nii, ne̱ caꞌanj naꞌnu̱ꞌ nij soꞌ xnánj nij soꞌ a.
\v 3 Dan me se catúj Jesús rá ꞌo̱ rihoo, ne̱ se‑riho̱o̱ síí cuꞌna̱j Simón me yoꞌ, ne̱ cachíín niꞌya̱j Jesús rihaan Simón se vaa quiꞌya̱j soꞌ se ndoꞌo cuxu̱u̱n soꞌ rihoo gu̱un ga̱nꞌ yoꞌ do̱j tzínꞌ tuꞌva na a. Ga̱a ne̱ caꞌanj ca̱yáán Jesús rque rihoo, ne̱ tucuꞌyón soꞌ snana̱ Yaꞌanj man nij yuvii̱ ma̱n tuꞌva na a.
\v 4 Quisíj tucuꞌyón Jesús man nij yuvii̱, ga̱a ne̱ cataj soꞌ rihaan Simón a:
\p ―Ni̱caj so̱ꞌ rihoo caꞌa̱nj so̱ꞌ rej cunu̱u̱ doj na, ga̱a ne̱ ti̱guíj soj nanj rá na á ―taj Jesús rihaan soꞌ a.
\p
\v 5 Tza̱j ne̱ cataj Simón rihaan Jesús a:
\p ―Niga̱nꞌ quiꞌyaj suun uxrá núj, tiguíj ndoꞌo núj nanj rá na, tza̱j ne̱ a̱ ꞌó xcuaj ne quiri̱ꞌ núj, maan maestro. Tza̱j ne̱ ma̱an cheꞌé se ma̱ꞌán so̱ꞌ cataj, ne̱ caꞌa̱nj ti̱guíj uún núj nanj rá na na̱nj á ―taj Simón rihaan Jesús a.
\p
\v 6 Dan me se caꞌanj ti̱guíj uún nij tuvi̱ꞌ Simón nanj rá na, ne̱ quiriꞌ uxrá nij soꞌ xcuaj nda̱a quisinꞌ maꞌa̱n xnánj nij soꞌ, quiꞌyaj xcuaj a.
\v 7 Cheꞌé dan canacúún raꞌa nij soꞌ man tuviꞌ nij soꞌ síí nu̱u̱ rque ꞌó rihoo, cheꞌé rej ra̱cuíj tuviꞌ nij soꞌ man nij soꞌ a. Dan me se caꞌnaꞌ nij tuviꞌ nij soꞌ yan nicu̱nꞌ nij soꞌ, ne̱ caraa uxrá nij soꞌ xcuaj rque ro̱j rihoo a. Ne̱ uxrá caraa ro̱j rihoo, ne̱ da̱j doj se caꞌanj ni̱j ro̱j rihoo rque na na̱nj á.
\v 8 Dan me se queneꞌen Simón Pedró se vaa quiꞌyaj Jesús, ga̱a ne̱ caꞌanj ca̱yáán ru̱j soꞌ rihaan Jesús, cataj soꞌ a:
\p ―Naxu̱u̱n so̱ꞌ mán so̱ꞌ rihanj cheꞌé se síí ata̱ ndoꞌo cacunꞌ mej na̱nj á ―taj Simón rihaan Jesús a.
\p
\v 9 Dan me se caꞌanj ndoꞌo rá nij tuvi̱ꞌ Simón se vaa quiriꞌ uxrá nij soꞌ xcuaj a.
\v 10 Ne̱ caꞌanj rá síí cuꞌna̱j Jacobo do̱ꞌ, Juan do̱ꞌ, cheꞌé xcuaj a. Ne̱ tuvi̱ꞌ Simón me ro̱j soꞌ, ne̱ taꞌníí síí cuꞌna̱j Zebedeo me ro̱j soꞌ a. Ne̱ dan me se cataj Jesús rihaan Simón a:
\p ―Se̱ cuchuꞌvíꞌ so̱ꞌ maꞌ. ꞌO̱ se síí naquiꞌyaj chre̱ꞌ xcuaj mé so̱ꞌ, tza̱j ne̱ rej rihaan níꞌ me se guún so̱ꞌ síí naquiꞌya̱j chre̱ꞌ yuvii̱ canoco̱ꞌ yuvii̱ manj na̱nj á ―taj Jesús rihaan Simón a.
\p
\v 11 Ga̱a ne̱ nica̱j nij soꞌ se‑riho̱o̱ nij soꞌ caꞌanj nij soꞌ nda̱a tuꞌva na a. Ga̱a ne̱ tanáj nij soꞌ cunuda̱nj nij rasu̱u̱n yoꞌ, ne̱ canocoꞌ nij soꞌ man Jesús, ne̱ caꞌanj nij soꞌ ga̱ soꞌ a.
\s Nahuun sa̱ꞌ ꞌo̱ síí ranꞌ luj riꞌyuj, quiꞌyaj Jesús a
\p
\v 12 Dan me se ꞌo̱ güii caranꞌ Jesús ꞌo̱ chumanꞌ, ne̱ cuchiꞌ ꞌo̱ síí ranꞌ ndoꞌo luj riꞌyuj rihaan soꞌ a. Ga̱a queneꞌen síí ranꞌ yoꞌ man Jesús, ga̱a ne̱ caꞌanj ca̱yáán ru̱j soꞌ rihaan Jesús nda̱a canó rihaan soꞌ rihaan yoꞌóó, ne̱ cachíín niꞌya̱j soꞌ rihaan Jesús, cataj soꞌ a:
\p ―Sese me rá so̱ꞌ, ne̱ caꞌve̱e naquiꞌya̱j sa̱ꞌ so̱ꞌ manj, Señor ―taj soꞌ rihaan Jesús a.
\p
\v 13 Ga̱a ne̱ naxca̱j Jesús raꞌa soꞌ ne̱ canó raꞌa soꞌ man síí ranꞌ, ne̱ cataj Jesús a:
\p ―Me raj qui̱ꞌyáj da̱nj á. Na̱huún so̱ꞌ, qui̱ꞌyáj ado̱nj ―taj Jesús rihaan soꞌ a.
\p Nu̱ꞌ da̱nj cataj Jesús, ne̱ nu̱ꞌ navij luj xráá síí ranꞌ a.
\p
\v 14 Dan me se caꞌneꞌ Jesús suun rihaan síí nahuun yoꞌ se vaa se̱ cataj xnaꞌanj soꞌ rihaan a̱ ꞌó yuvii̱ cheꞌé se vaa quiranꞌ soꞌ maꞌ. Ga̱a ne̱ cataj uún Jesús rihaan soꞌ a:
\p ―Caꞌa̱nj so̱ꞌ rihaan xrej, ne̱ ti̱haán so̱ꞌ mán so̱ꞌ rihaan xrej se vaa nahuún so̱ꞌ, ne̱ rque̱ so̱ꞌ rihaan Yaꞌanj se vaa cataj síí cuꞌna̱j Moisés ga̱a naá nda̱a vaa no̱ xcúún so̱ꞌ rque̱ so̱ꞌ rihaan Yaꞌanj cheꞌé se nahuún so̱ꞌ ado̱nj. Ga̱a ne̱ xca̱j nij xrej cuentá se vaa nahuún so̱ꞌ quiꞌyáj ado̱nj ―taj Jesús rihaan síí nahuun yoꞌ a.
\p
\v 15 Tza̱j ne̱ doj a̱ chaꞌnuu̱ ndoꞌo nana̱ cheꞌé se vaa quiranꞌ síí nahuun yoꞌ quiꞌyaj Jesús, ne̱ cheꞌé dan cunuu chre̱ꞌ uxrá nij yuvii̱ rej va̱j Jesús a. Guun rá nij soꞌ cuno̱ nij soꞌ snana̱ Jesús, ne̱ guun rá nij síí ranꞌ xꞌne̱e̱ chiꞌii̱ xráá nij soꞌ uún a.
\v 16 Tza̱j ne̱ naxuun Jesús man soꞌ rihaan nij yuvii̱, ne̱ caꞌanj soꞌ rej tacaan, ne̱ cachíín niꞌya̱j ndoꞌo soꞌ rihaan Yaꞌanj a.
\s Tinavij Jesús cacunꞌ tumé ꞌo̱ síí naꞌvee cache̱e̱ a
\p
\v 17 ꞌO̱ güii me se ya̱nj Jesús rá ꞌo̱ veꞌ, ne̱ tucuꞌyón soꞌ man yuvii̱, ne̱ ya̱nj do̱j síí fariseo ga̱ síí naquiꞌyaj cu̱u stucua̱nj Moisés rá veꞌ yoꞌ, ne̱ síí cavii chumanꞌ Jerusalén do̱ꞌ, ꞌó nij chumanꞌ na̱j estadó Judea do̱ꞌ, nij chumanꞌ na̱j estadó Galilea do̱ꞌ, me nij soꞌ a. Ne̱ Yaꞌanj Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ roꞌ, racuíj ndoꞌo man Jesús, ne̱ nahuun ndoꞌo nij síí ranꞌ, quiꞌyaj Jesús a.
\v 18 Dan me se táá ꞌo̱ síí naꞌvee cache̱e̱ rihaan yuvéé, ne̱ táá chiha̱ nii man soꞌ caꞌnaꞌ nii rihaan Jesús a. Tza̱j ne̱ ma̱n ndoꞌo yuvii̱ rá veꞌ ya̱nj Jesús, ne̱ nanoꞌ nij soꞌ rej catu̱u̱ nij soꞌ rá veꞌ cuchru̱j nij soꞌ man síí ranꞌ rihaan Jesús a.
\v 19 Tza̱j ne̱ taj se qui̱ꞌyáꞌ caꞌve̱e cache̱n nij soꞌ scaꞌnúj nij yuvii̱ ri̱i̱ a. Cheꞌé dan cavii nij soꞌ xráá veꞌ, ne̱ cayaꞌ nij soꞌ yuꞌuj xráá veꞌ, cheꞌé rej caꞌve̱e ti̱nanij nij soꞌ man síí ranꞌ tanu̱u̱ rej ma̱n nij yuvii̱ rihaan Jesús a.
\v 20 Ga̱a queneꞌen Jesús se vaa cuchumán uxrá rá nij tuvi̱ꞌ síí ranꞌ yoꞌ se vaa caꞌve̱e nahu̱un soꞌ quiꞌya̱j Jesús, ga̱a ne̱ cataj Jesús rihaan síí ranꞌ yoꞌ a:
\p ―Navij cacunꞌ xráá so̱ꞌ, na̱nj tinu̱j ―taj Jesús rihaan soꞌ a.
\p
\v 21 Ne̱ cuno nij síí fariseo do̱ꞌ, nij síí naquiꞌyaj cu̱u stucua̱nj Moisés do̱ꞌ, nana̱ caꞌmii Jesús, ga̱a ne̱ nuchruj ra̱a̱ nij soꞌ a: “Da̱j si̱j me síí nihánj, ne̱ aꞌmii soꞌ nana̱ qui̱j cheꞌé Yaꞌanj ga̱. O̱rúnꞌ Yaꞌanj uun nucua̱j tinavi̱j cacunꞌ ta̱j xráá yuvii̱ na̱nj á.” Da̱nj guun rá nij soꞌ a.
\p
\v 22 Queneꞌen Jesús da̱j nuchruj ra̱a̱ nij soꞌ, ne̱ cheꞌé dan cataj soꞌ rihaan nij soꞌ a:
\p ―Me cheꞌé nuchruj ra̱a̱ soj nana̱ vaa da̱nj ga̱.
\v 23 Tuꞌva rma̱ꞌán ꞌu̱nj se vaa navij cacunꞌ xráá síí nihánj, rá soj a̱ naꞌ. Caꞌve̱e cata̱j u̱u̱n níꞌ navij cacunꞌ xráá síí nihánj naꞌ. Ase caꞌve̱e doj cata̱j níꞌ na̱xagaa soꞌ, ne̱ cache̱e̱ soꞌ cuaj, cata̱j níꞌ xa̱ꞌ.
\v 24 Dan me se me rá ꞌu̱nj xca̱j soj cuentá se vaa no̱ xcúún ꞌu̱nj Si̱j Caꞌnéé Yaꞌanj Ni̱caj Yuꞌunj man Yuvii̱ roꞌ, ti̱navíí ꞌu̱nj cacunꞌ xráá nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij soꞌ a.
\p Dan me se cataj Jesús rihaan síí naꞌvee cache̱e̱ a:
\p ―Rihaan so̱ꞌ si̱j naꞌvee cache̱e̱ taj ꞌu̱nj, ne̱ nacue̱ so̱ꞌ tuvéé so̱ꞌ, ne̱ na̱nꞌ so̱ꞌ tucuá so̱ꞌ á ―taj Jesús rihaan síí na̱j rihaan yuvéé yoꞌ a.
\p
\v 25 Nu̱ꞌ da̱nj tuꞌva Jesús, ga̱a ne̱ nu̱ꞌ naxaga̱a̱ soꞌ niꞌya̱j ta̱ranꞌ nij yuvii̱ a. Ga̱a ne̱ nacué soꞌ tuvéé soꞌ, ga̱a ne̱ nanꞌ soꞌ tucuá soꞌ, ne̱ veꞌé uxrá caꞌmii soꞌ cheꞌé Yaꞌanj a.
\v 26 Dan me se caꞌanj rá ta̱ranꞌ nij yuvii̱, ne̱ cataj nij yuvii̱ se vaa veꞌé uxrá quiꞌyaj Yaꞌanj a. Ne̱ cuchuꞌviꞌ ndoꞌo nij yuvii̱, ne̱ cataj nij yuvii̱ a:
\p ―Veꞌé uxrá vaa suun sa̱ꞌ noco̱o queneꞌen níꞌ cuanꞌ ado̱nj ―taj nij yuvii̱ yoꞌ a.
\s Nacúún Jesús man Leví, ne̱ canocoꞌ Leví man soꞌ a
\p
\v 27 Quisíj nahuun síí ranꞌ yoꞌ, ga̱a ne̱ curiha̱nj Jesús xeꞌ, ne̱ queneꞌen soꞌ man ꞌo̱ síí aꞌnéj impuestó cuꞌna̱j Leví a. Ne̱ ya̱nj Leví rihaan mesá rej aꞌnéj nii impuestó man yuvii̱ a. Ga̱a ne̱ cataj Jesús rihaan soꞌ a:
\p ―Ca̱nocóꞌ so̱ꞌ manj, caꞌa̱nj níꞌ á ―taj Jesús rihaan soꞌ a.
\p
\v 28 Ga̱a ne̱ naxuma̱a̱n Leví, canocoꞌ soꞌ man Jesús, ne̱ tanáj nu̱ꞌ soꞌ se‑su̱u̱n soꞌ a.
\s Me rá Jesús ra̱cuíj soꞌ man nij síí tumé cacunꞌ a
\p
\v 29 Ga̱a ne̱ canuû chaꞌanj naco̱o tucuá Leví cheꞌé Jesús, quiꞌyaj Leví a. Ne̱ ma̱n queꞌe̱e̱ ndoꞌo tuviꞌ soꞌ síí aꞌnéj impuestó do̱ꞌ, queꞌe̱e̱ ꞌó yuvii̱ do̱ꞌ, mán tucuá Leví, ne̱ ya̱nj nij soꞌ ga̱ nij tuvi̱ꞌ Jesús a.
\v 30 Dan me se ma̱n nij síí fariseo do̱ꞌ, síí naquiꞌyaj cu̱u stucua̱nj Moisés noco̱ꞌ man nij síí fariseo do̱ꞌ, ga̱a ne̱ caꞌmii chiꞌi̱i̱ nij soꞌ rihaan nij síí tucuꞌyón snana̱ Jesús a. Dan me se cataj nij síí fariseo ga̱ nij síí naquiꞌyaj cu̱u stucua̱nj Moisés a:
\p ―Me cheꞌé chá soj ne̱ ꞌo soj na ga̱ nij síí aꞌnéj impuestó do̱ꞌ, ga̱ ꞌó nij síí tumé cacunꞌ do̱ꞌ ga̱ ―taj nij soꞌ, xnáꞌanj nij soꞌ man nij síí tucuꞌyón snana̱ Jesús a.
\p
\v 31 Ga̱a ne̱ cataj maꞌa̱n Jesús rihaan nij soꞌ a:
\p ―Síí vaa nucua̱j roꞌ, ne nanoꞌ nij soꞌ man doctor naquiꞌyaj conoꞌó man yuvii̱ maꞌ. Ma̱an se síí ranꞌ roꞌ, me síí nanoꞌ man doctor ado̱nj.
\v 32 ꞌO̱ se ne caꞌna̱ꞌ ꞌu̱nj canacu̱nj ꞌu̱nj man nij síí uun rá se vaa síí sa̱ꞌ me nij soꞌ maꞌ. Tana̱nj cheꞌé nij síí tumé cacunꞌ caꞌnaj se vaa ca̱nica̱j nimán nij soꞌ ne̱ ta̱náj nij soꞌ chrej chiꞌi̱i̱ ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij soꞌ a.
\s Nataꞌ Jesús me cheꞌé ne tocoꞌ nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ xꞌnaa man maꞌa̱n nij soꞌ a
\p
\v 33 Ga̱a ne̱ nij síí fariseo ga̱ nij síí naquiꞌyaj cu̱u stucua̱nj Moisés me se cataj nij soꞌ rihaan Jesús a:
\p ―Me cheꞌé, ne̱ nij síí tucuꞌyón snana̱ Juan Síí Utaꞌ Ne man yuvii̱ me se tocoꞌ nij soꞌ xꞌnaa man maꞌa̱n nij soꞌ do̱ꞌ, achíín niꞌya̱j nij soꞌ rihaan Yaꞌanj do̱ꞌ, ne̱ veé da̱nj ꞌyaj nij síí tucuꞌyón snana̱ núj si̱j fariseo do̱ꞌ, tza̱j ne̱ nij síí tucuꞌyón snana̱ so̱ꞌ me se ne tocoꞌ nij soꞌ xꞌnaa man maꞌa̱n nij soꞌ rihaan Yaꞌanj ga̱ ―taj nij soꞌ rihaan Jesús a.
\p
\v 34 Ne̱ cataj Jesús rihaan nij soꞌ a:
\p ―Ase vaa síí cuchruj saꞌanj vaa ꞌu̱nj, ne̱ asa̱ꞌ caꞌve̱e toco̱ꞌ nij síí ma̱n ga̱j xꞌnaa man maꞌa̱n nij soꞌ, rá soj ga̱.
\v 35 Tza̱j ne̱ vaa güii, ne̱ gu̱un yaníj ꞌu̱nj rihaan nij soꞌ, quiꞌya̱j yuvii̱, ga̱a ne̱ nano̱ rá nij síí nihánj, ga̱a ne̱ toco̱ꞌ nij soꞌ xꞌnaa man maꞌa̱n nij soꞌ ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij síí fariseo ga̱ nij síí naquiꞌyaj cu̱u stucua̱nj Moisés yoꞌ a.
\p
\v 36 Ga̱a ne̱ caꞌmii Jesús ꞌó nana̱ rihaan nij soꞌ, cataj soꞌ a:
\p ―Ase vaa yatzíj sinꞌ vaa tucuáán nga̱ noco̱ꞌ soj, ne̱ se̱ guun cutzi̱nꞌ níꞌ yatzíj naca̱ ne̱ naꞌne̱j níꞌ man yatzíj nga̱ maꞌ. Sese da̱nj quiꞌya̱j níꞌ, ga̱a ne̱ quiri̱ꞌ nu̱ꞌ yatzíj naca̱ yoꞌ na̱nj ado̱nj. Ga̱a ne̱ ino̱ uxrá ga̱a̱ yatzíj naca̱ rihaan yatzíj nga̱ yoꞌ na̱nj ado̱nj.
\v 37 Ne̱ ase vaa na vinó naca̱ vaa nana̱ tucuꞌyón ꞌu̱nj, ne̱ se̱ guun cara̱a yuvii̱ na vinó naca̱ rque nuj nga̱ maꞌ. Sese da̱nj quiꞌya̱j yuvii̱, ne̱ cuya̱nj na vinó cunu̱u xe̱e̱ na vinó, ne̱ se̱ cacuá nuj nga̱ maꞌ. Cheꞌé dan canu̱u̱ yoꞌ, ne̱ caya̱nj na vinó rihaan yoꞌóó a.
\v 38 Cheꞌé dan araa nii na vinó naca̱ rque nuj naca̱, ne̱ ꞌo̱ mán sa̱ꞌ na vinó rque nuj yoꞌ na̱nj ado̱nj.
\v 39 Ne̱ taj síí gu̱un rá coꞌo̱ na vinó naca̱, sese a̱j coꞌo soꞌ na vinó nga̱ maꞌ. ꞌO̱ se sa̱ꞌ doj vaa na nga̱, cata̱j soꞌ na̱nj á ―taj Jesús rihaan nij síí fariseo do̱ꞌ, rihaan nij síí naquiꞌyaj cu̱u stucua̱nj Moisés do̱ꞌ a.
\c 6
\s Caꞌmii Jesús cheꞌé güii naránj rá a
\p
\v 1 ꞌO̱ güii naránj rá nij yuvii̱ israelitá cachén Jesús ga̱ nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ rque ꞌo̱ naa̱ ꞌnúú trigó a. Ne̱ cuta nij síí tucuꞌyón snana̱ Jesús do̱j caa trigó, ne̱ tuguáj raꞌa nij soꞌ caa, ga̱a ne̱ chá nij soꞌ do̱j trigó a.
\v 2 Ga̱a ne̱ xnáꞌanj taꞌa̱j nij síí fariseo man nij soꞌ, cataj nij soꞌ a:
\p ―Me cheꞌé ꞌyaj soj da̱nj ga̱. Ne nó xcúún níꞌ cuta̱ níꞌ trigó güii naránj rá maꞌ ―taj nij síí fariseo rihaan nij síí tucuꞌyón snana̱ Jesús a.
\p
\v 3 Tza̱j ne̱ cataj maꞌa̱n Jesús rihaan nij síí fariseo a:
\p ―Me cheꞌé, ne̱ ne naya̱a̱ soj rihaan Danj Yaꞌanj da̱j quiꞌyaj síí cuꞌna̱j David ga̱a naá naꞌ. Ga̱a quinaꞌaan rque nij tuvi̱ꞌ nij soꞌ,
\v 4 ga̱a ne̱ catúj soꞌ rá tucuá Yaꞌanj, ne̱ chá soꞌ rachrúún ta̱j rihaan se‑mesa̱ Yaꞌanj a. Ne̱ rqué soꞌ chá nij tuviꞌ soꞌ uún a. Ne̱ ne nó xcúún nij soꞌ cha̱ nij soꞌ rachrúún yoꞌ, ma̱an se ina̱nj nij xrej nó xcúún cha̱ rachrúún yoꞌ ado̱nj. Tza̱j ne̱ ma̱an cheꞌé se rque nij soꞌ naꞌaan uxrá, ga̱a ne̱ chá nij soꞌ rachrúún yoꞌ na̱nj ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij síí fariseo a.
\p
\v 5 Ga̱a ne̱ canica̱j soꞌ, cataj uún soꞌ a:
\p ―ꞌU̱nj Si̱j Caꞌnéé Yaꞌanj Ni̱caj Yuꞌunj man Yuvii̱ roꞌ, no̱ xcúnj quiri̱i̱ taꞌngaj da̱j quiꞌya̱j yuvii̱ güii naránj rá na̱nj ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij síí fariseo a.
\s Nahuun ꞌo̱ síí nacoo̱ raꞌa, quiꞌyaj Jesús a
\p
\v 6 Dan me se ꞌó güii naránj rá nij yuvii̱ israelitá roꞌ, catúj Jesús rque ꞌo̱ veꞌ tucuꞌyón nij soꞌ stucua̱nj Moisés, ne̱ tucuꞌyón soꞌ snana̱ Yaꞌanj man nij yuvii̱ a. Ne̱ dan me se yáán ꞌo̱ snóꞌo rá veꞌ yoꞌ, ne̱ síí raꞌa nacoo̱ rej nuva̱ꞌ me soꞌ a.
\v 7 Ne̱ nij síí naquiꞌyaj cu̱u stucua̱nj Moisés do̱ꞌ, nij síí fariseo do̱ꞌ, yáán nij soꞌ rá veꞌ, ne̱ tumé uxrá nij soꞌ man Jesús sese nahu̱un yuvii̱ quiꞌya̱j soꞌ ga̱a güii naránj rá nij soꞌ a. Da̱nj quiꞌyaj nij soꞌ cheꞌé se guun rá nij soꞌ cuta̱ꞌ nij soꞌ cacunꞌ xráá Jesús a.
\v 8 Tza̱j ne̱ queneꞌen Jesús se vaa guun rá nij soꞌ, ga̱a ne̱ cataj soꞌ rihaan síí nacoo̱ raꞌa a:
\p ―Na̱xuma̱a̱n so̱ꞌ canicu̱nꞌ ca̱yá so̱ꞌ scaꞌnúj níꞌ á ―taj Jesús rihaan soꞌ a.
\p Ga̱a ne̱ naxuma̱a̱n soꞌ, ne̱ canicunꞌ caya̱ soꞌ scaꞌnúj nij yuvii̱ a.
\p
\v 9 Ga̱a ne̱ cataj Jesús rihaan nij síí uun chiꞌi̱i̱ rá a:
\p ―Cuano̱ nihánj me se xna̱ꞌanj ꞌu̱nj man soj cheꞌé güii naránj rá na̱nj á. No̱ xcúún níꞌ ra̱cuíj níꞌ tuviꞌ níꞌ naꞌ. Ase no̱ xcúún níꞌ quiꞌya̱j chiꞌi̱i̱ níꞌ man tuviꞌ níꞌ xa̱ꞌ. Da̱j quiꞌya̱j níꞌ rá soj ga̱. Ne nó xcúún níꞌ ti̱nanii níꞌ man tuviꞌ níꞌ rihaan sayuun ga̱a güii naránj rá ga̱a a̱ naꞌ. Ni̱ꞌyaj u̱u̱n níꞌ cavi̱ꞌ soꞌ ga̱a a̱ naꞌ ―taj Jesús rihaan nij soꞌ a.
\p
\v 10 Ga̱a ne̱ niꞌya̱j Jesús man cunuda̱nj nij yuvii̱ ma̱n nu̱ꞌ anica̱j rque veꞌ yoꞌ, ga̱a ne̱ cataj soꞌ rihaan síí nacoo̱ raꞌa a:
\p ―Tu̱cuá so̱ꞌ raꞌá so̱ꞌ á ―taj Jesús rihaan soꞌ a.
\p Ne̱ tucuá soꞌ raꞌa soꞌ, ne̱ cunuu sa̱ꞌ raꞌa soꞌ ado̱nj.
\v 11 Tza̱j ne̱ cuyanj rá nij síí naquiꞌyaj cu̱u stucua̱nj Moisés ga̱ nij síí fariseo, ne̱ caꞌmii nij soꞌ ga̱ tuviꞌ nij soꞌ da̱j ga̱a̱ quiꞌya̱j chiꞌi̱i̱ nij soꞌ man Jesús a.
\s Cuneꞌ Jesús chuvi̱j síí caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ soꞌ a
\p
\v 12 Dan me se cachén do̱j güii, ga̱a ne̱ caꞌanj Jesús rej tacaan, caꞌanj cachi̱nj niꞌya̱j soꞌ rihaan Yaꞌanj a. Niga̱nꞌ quináj soꞌ tacaan cachíín niꞌya̱j soꞌ rihaan Yaꞌanj a.
\v 13 Rangaꞌ, ga̱a ne̱ canacúún Jesús man cunuda̱nj nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ caꞌna̱ꞌ nij soꞌ rihaan soꞌ, ga̱a ne̱ narii Jesús man chuvi̱j nij soꞌ caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ soꞌ a.
\v 14 ꞌO̱ soꞌ me síí cuꞌna̱j Simón, ne̱ tucuꞌnáj Jesús Pedró man soꞌ a. ꞌÓ soꞌ me tinúú Pedró síí cuꞌna̱j Andrés a. ꞌÓ nij soꞌ me Jacobo do̱ꞌ, Juan do̱ꞌ, Felipé do̱ꞌ, Bartolomé do̱ꞌ,
\v 15 Mateo do̱ꞌ, Tomás do̱ꞌ, Jacobo taꞌníí Alfeo do̱ꞌ a. ꞌÓ soꞌ uún me Simón, ne̱ tuviꞌ nij síí me rá cunu̱ꞌ ga̱ gobiernó ya̱nj Romá me soꞌ a.
\v 16 ꞌÓ soꞌ me Judas tinúú Jacobo, ne̱ ꞌó soꞌ uún me Judas Iscariote síí tacuachén man Jesús rihaan nij síí ta̱j riꞌyunj man Jesús a.
\s Racuíj Jesús man ri̱i̱ ndoꞌo yuvii̱ a
\p
\v 17 Dan me se nanij Jesús ga̱ chuvi̱j nij síí cuneꞌ soꞌ man nda̱a rej vaa ta̱a ne̱ canicunꞌ nij soꞌ, ne̱ noco̱o doj nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ mán ga̱ soꞌ a. Ne̱ caꞌnaꞌ ri̱i̱ ndoꞌo yuvii̱ cavii chumanꞌ Jerusalén do̱ꞌ, yuvii̱ cavii ꞌó nij chumanꞌ na̱j estadó Judea do̱ꞌ, yuvii̱ cavii rej tuꞌva na yaꞌa̱nj rej na̱j chumanꞌ Tiro ga̱ chumanꞌ Sidón do̱ꞌ a. Ne̱ guun rá nij yuvii̱ cuno̱ nij soꞌ snana̱ Jesús, ne̱ guun rá nij síí ranꞌ nahu̱un nij soꞌ a.
\v 18 Ne̱ vaa nij yuvii̱ nu̱u̱ nana̱ chre̱e nimán, ne̱ sayu̱u̱n ndoꞌo quiranꞌ nij yuvii̱, quiꞌyaj nana̱ chre̱e, tza̱j ne̱ quirii Jesús nana̱ chre̱e nu̱u̱ nimán nij soꞌ, ne̱ cunuu sa̱ꞌ nij soꞌ, quiꞌyaj Jesús a.
\v 19 Ga̱a ne̱ guun rá cunuda̱nj nij yuvii̱ cano̱ raꞌa nij soꞌ man Jesús cheꞌé se cavii ndoꞌo se nucua̱j man Jesús, ne̱ nahuun sa̱ꞌ cunuda̱nj nij yuvii̱, quiꞌyaj Jesús a.
\s Cataj Jesús me yuvii̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ doj ne̱ me yuvii̱ quira̱nꞌ sayuun a
\p
\v 20 Ga̱a ne̱ naxca̱j Jesús rihaan soꞌ niꞌya̱j soꞌ man nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ, ga̱a ne̱ cataj soꞌ a:
\p ―Cavi̱i̱ sa̱ꞌ ta̱ranꞌ soj si̱j nique̱ cheꞌé se a̱j uun chij Yaꞌanj nimán nij soꞌ ado̱nj.
\p
\v 21 ’Cavi̱i̱ sa̱ꞌ ta̱ranꞌ soj si̱j naꞌaan rque cuano̱ ado̱nj. Vaa güii quiri̱ꞌ soj se cha̱ soj nda̱a cara̱a rque soj ado̱nj.
\p ’Cavi̱i̱ sa̱ꞌ ta̱ranꞌ soj si̱j taꞌvee cuano̱ ado̱nj. Vaa güii caꞌnga̱ꞌ ndoꞌo soj ado̱nj.
\p
\v 22 ’Ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ ndoꞌo soj sese quita̱j riꞌyunj yuvii̱ man soj do̱ꞌ, sese quiri̱i̱ yaníj yuvii̱ man soj do̱ꞌ, sese caꞌmi̱i̱ yuvii̱ nana̱ nij rihaan soj do̱ꞌ, sese nachri̱ꞌ yuvii̱ ni̱ꞌyaj yuvii̱ man soj se vaa si̱j chiꞌi̱i̱ me soj do̱ꞌ, cheꞌé se me soj síí noco̱ꞌ manj Si̱j Caꞌnéé Yaꞌanj Ni̱caj Yuꞌunj man Yuvii̱ ado̱nj.
\v 23 Ga̱a ne̱ güii quira̱nꞌ soj da̱nj me se no̱ xcúún soj gu̱un niha̱ꞌ uxrá rá nimán soj ne̱ güe̱j ndoꞌo soj, cheꞌé se ya̱ ya̱ uxrá na̱ruꞌvee Yaꞌanj rihaan soj asa̱ꞌ cuchiꞌ soj rej xta̱ꞌ ado̱nj. ꞌO̱ se ase vaa ꞌyaj nij yuvii̱ man soj roꞌ, taꞌngaꞌ da̱nj quiꞌyaj xi̱i nij yuvii̱ yoꞌ man nij síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj ga̱a naá uún ado̱nj.
\p
\v 24 ’Tza̱j ne̱ nique̱ ndoꞌo soj si̱j ruꞌvee na̱nj á. Soj si̱j ruꞌvee me se a̱j quiriꞌ soj nu̱ꞌ se sa̱ꞌ ni̱caj soj, ne̱ taj va̱j doj se sa̱ꞌ rque̱ Yaꞌanj man soj a̱ maꞌ.
\p
\v 25 ’Nique̱ soj si̱j vaa xraan rque cuano̱ na̱nj á. Vaa güii quinaꞌa̱an rque soj ado̱nj.
\p ’Nique̱ soj si̱j aꞌngaꞌ cuano̱ na̱nj á. Vaa güii nano̱ ndoꞌo rá soj do̱ꞌ, taꞌve̱e soj do̱ꞌ ado̱nj.
\p
\v 26 ’Ne̱ nique̱ soj si̱j veꞌé ina̱nj aꞌmii cunuda̱nj yuvii̱ cheꞌé na̱nj á. ꞌO̱ se ase vaa veꞌé ina̱nj aꞌmii nij yuvii̱ cheꞌé soj roꞌ, taꞌngaꞌ da̱nj caꞌmii xi̱i nij yuvii̱ cheꞌé nij síí tihaꞌ yuꞌunj se vaa si̱j nataꞌ snana̱ Yaꞌanj me nij soꞌ ga̱a naá a ―taj Jesús rihaan cunuda̱nj nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ a.
\s Cataj Jesús se vaa ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá níꞌ man nij síí ta̱j riꞌyunj man níꞌ a
\p
\v 27 Canica̱j Jesús, cataj soꞌ a:
\p ―Tza̱j ne̱ rihaan soj si̱j nanó xre̱j roꞌ, cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj se vaa ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá soj man nij síí ta̱j riꞌyunj niꞌya̱j man soj, ne̱ quiꞌya̱j soj se lu̱j cheꞌé nij síí nachriꞌ niꞌya̱j man soj á.
\v 28 Veꞌé caꞌmi̱i̱ soj rihaan nij síí aꞌmii qui̱j rihaan soj, ne̱ cachi̱nj niꞌya̱j soj rihaan Yaꞌanj cheꞌé nij síí aꞌmii nij cheꞌé soj a.
\v 29 Sese vaa síí coxro ni̱chrej xruú so̱ꞌ, ne̱ ti̱cúnꞌ so̱ꞌ níchrej xruú so̱ꞌ coxro̱ soꞌ uún a. Sese vaa síí caꞌnéj se‑ro̱to̱ so̱ꞌ, ne̱ caꞌve̱j rá so̱ꞌ caꞌne̱e̱ soꞌ se‑co̱toó so̱ꞌ uún a.
\v 30 Ne̱ me maꞌa̱n yuvii̱ achíín niꞌya̱j rasu̱u̱n rihaan soj, ne̱ rque̱ soj rasu̱u̱n yoꞌ man nij soꞌ á. Sese vaa yuvii̱ caꞌnéj siꞌyaj soj, ne̱ se̱ nachinꞌ soj siꞌyaj soj maꞌ.
\v 31 Dan me se da̱j se uun rá soj quiꞌya̱j sa̱ꞌ yuvii̱ rihaan soj roꞌ, taꞌngaꞌ da̱nj quiꞌya̱j sa̱ꞌ soj rihaan yuvii̱ á.
\p
\v 32 ’Sese ꞌe̱e̱ rá soj man ina̱nj nij síí ꞌe̱e̱ rá man soj, ga̱a ne̱ me cheꞌé na̱ruꞌvee Yaꞌanj rihaan soj, rá soj ga̱. ꞌO̱ se nda̱a nij síí chiꞌi̱i̱ roꞌ, ꞌe̱e̱ rá nij soꞌ man nij síí ꞌe̱e̱ rá man nij soꞌ na̱nj á.
\v 33 Ne̱ sese quiꞌya̱j soj se lu̱j rihaan ina̱nj síí ꞌyaj se lu̱j rihaan soj, ga̱a ne̱ me cheꞌé na̱ruꞌvee Yaꞌanj rihaan soj, rá soj ga̱. ꞌO̱ se nda̱a nij síí chiꞌi̱i̱ roꞌ, ꞌyaj nij soꞌ se lu̱j rihaan tuviꞌ nij soꞌ si̱j ꞌyaj se lu̱j rihaan nij soꞌ na̱nj ado̱nj.
\v 34 Sese ra̱cuíj soj saꞌanj man ina̱nj síí na̱ruꞌvee rihaan soj, ga̱a ne̱ me cheꞌé na̱ruꞌvee Yaꞌanj rihaan soj, rá soj ga̱. ꞌO̱ se nda̱a maꞌa̱n nij síí chiꞌi̱i̱ roꞌ, racuíj nij soꞌ saꞌanj man nij tuviꞌ soꞌ si̱j na̱ruꞌvee rihaan soꞌ ado̱nj.
\p
\v 35 ’Dan me se ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá soj man nij síí ta̱j riꞌyunj niꞌya̱j man soj, ne̱ quiꞌya̱j soj se lu̱j rihaan nij soꞌ, ne̱ ra̱cuíj soj saꞌanj man yuvii̱, ne̱ se̱ guun rá soj naca̱j uún soj se‑saꞌa̱nj soj maꞌ. Vaa güii, ne̱ narque̱ uxrá Yaꞌanj se sa̱ꞌ man soj, ne̱ taꞌníí Yaꞌanj Si̱j Uun Chij Doj gu̱un soj ga̱a na̱nj ado̱nj. ꞌO̱ se Yaꞌanj me síí ꞌyaj se lu̱j rihaan nda̱a síí ne neꞌen me se me se lu̱j do̱ꞌ, rihaan nda̱a síí chiꞌi̱i̱ do̱ꞌ ado̱nj.
\v 36 Ase vaa ꞌe̱e̱ rá Rej níꞌ Yaꞌanj man da̱j a̱ nij yuvii̱ roꞌ, da̱nj ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá soj man da̱j a̱ nij yuvii̱ uún ado̱nj ―da̱nj cataj Jesús rihaan nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ a.
\s Cataj Jesús da̱j caꞌmi̱i̱ níꞌ ga̱ tinúú níꞌ cheꞌé cacunꞌ tumé tinúú níꞌ a
\p
\v 37 Ne̱ canica̱j Jesús cataj soꞌ a:
\p ―Se̱ guun niha̱ꞌ rá soj cuta̱ꞌ soj cacunꞌ xráá tinúú soj, ga̱a ne̱ taj cacunꞌ cuta̱ꞌ Yaꞌanj xráá maꞌa̱n soj maan ado̱nj. Cara̱a̱ xꞌnaa soj rihaan tinúú soj, ne̱ veé da̱nj quiꞌya̱j gue̱e̱ Yaꞌanj ga̱ maꞌa̱n soj uún ado̱nj.
\v 38 Rque̱ soj rasu̱u̱n man tuviꞌ soj, ne̱ Yaꞌanj me síí narque̱ rasu̱u̱n rihaan soj uún ado̱nj. Soꞌ me síí sa̱ꞌ ndoꞌo rá, ne̱ adi̱ꞌ se ꞌyaj síí sa̱ꞌ rá tuꞌvéj ꞌnúú ne̱ araa navii soꞌ rihaan tane̱j roꞌ, da̱nj quiꞌya̱j gue̱e̱ Yaꞌanj ga̱ soj, ne̱ doj a̱ narque̱ Yaꞌanj rasu̱u̱n sa̱ꞌ man soj ado̱nj. Ase vaa ꞌyaj gue̱e̱ soj ga̱ tuviꞌ soj roꞌ, da̱nj quiꞌya̱j gue̱e̱ Yaꞌanj ga̱ soj uún ado̱nj ―da̱nj cataj Jesús rihaan nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ a.
\p
\v 39 Ga̱a ne̱ nanó Jesús cuentó cheꞌé vi̱j síí tuchri̱i rihaan nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ a:
\p ―Ne̱ caꞌve̱e ti̱haa̱n ꞌo̱ síí tuchri̱i chrej rihaan tuviꞌ tuchri̱i soꞌ, rá soj naꞌ. Taj maꞌ. Sese da̱nj quiꞌya̱j soꞌ, ga̱a ne̱ quini̱j ro̱j soꞌ rá yuꞌuj na̱nj ado̱nj.
\v 40 Da̱nj na̱nj uún, ne̱ ꞌo̱ síí tucuꞌyón me se se̱ guun nucua̱j soꞌ gu̱un soꞌ síí noco̱o doj rihaan se‑maestro̱ soꞌ maꞌ. Ne̱ caꞌve̱e se uxrá tu̱cuꞌyón soꞌ, tza̱j ne̱ veé ase vaa neꞌen se‑maestro̱ soꞌ roꞌ, veé da̱nj queneꞌe̱n maꞌa̱n soꞌ na̱nj ado̱nj.
\p
\v 41 ’Me cheꞌé guun chre̱e rá so̱ꞌ niꞌya̱j so̱ꞌ niꞌya nu̱u̱ rihaan tinúú so̱ꞌ ga̱. Ne̱ ne niꞌya̱j so̱ꞌ chruun ma̱nj nu̱u̱ rihaan ma̱ꞌán so̱ꞌ a.
\v 42 Asa̱ꞌ caꞌve̱e cata̱j so̱ꞌ rihaan tinúú so̱ꞌ a: “Rque̱ so̱ꞌ rihaan so̱ꞌ quiri̱i̱ ꞌu̱nj niꞌya á.” Se̱ guun a̱ doj cata̱j so̱ꞌ da̱nj ti̱háꞌ so̱ꞌ man tinúú so̱ꞌ maꞌ. Asino quiri̱i̱ so̱ꞌ chruun ma̱nj nu̱u̱ rihaan ma̱ꞌán so̱ꞌ, ga̱a ne̱ curuvi̱ꞌ sa̱ꞌ rihaan so̱ꞌ, ga̱a ne̱ caꞌve̱e quiri̱i̱ so̱ꞌ niꞌya nu̱u̱ rihaan tinúú so̱ꞌ ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ a.
\s Cataj Jesús se vaa ase vaa nimán yuvii̱ roꞌ, da̱nj vaa aꞌmii yuvii̱ a
\p
\v 43 Ga̱a ne̱ canica̱j Jesús, cataj soꞌ a:
\p ―Chruun sa̱ꞌ roꞌ, se̱ guun cuma̱n chruj nij raa̱ maꞌ. Ne̱ chruun nij roꞌ, se̱ guun cuma̱n chruj sa̱ꞌ raa̱ maꞌ. Ase vaa chruun yoꞌ roꞌ, da̱nj vaa nimán yuvii̱, ne̱ ase vaa chruj yoꞌ roꞌ, da̱nj vaa se vaa ꞌyaj nij yuvii̱ ado̱nj.
\v 44 Ma̱an chruj ma̱n raa̱ chruun roꞌ, ꞌyaj neꞌen níꞌ me chru̱un me yoꞌ ado̱nj. Taj chruj higó mán raa̱ coj yâj yaꞌa̱a maꞌ. Ne̱ taj chruj uvá mán raa̱ chruun tanj maꞌ.
\v 45 Dan me se síí sa̱ꞌ roꞌ, ma̱n ndoꞌo se sa̱ꞌ nimán soꞌ, ne̱ aꞌmii soꞌ ina̱nj nana̱ sa̱ꞌ ado̱nj. Síí chiꞌi̱i̱ roꞌ, ma̱n ndoꞌo se qui̱j nimán soꞌ, ne̱ aꞌmii soꞌ ina̱nj nana̱ chiꞌi̱i̱ ado̱nj. ꞌO̱ se ase vaa se ma̱n nimán yuvii̱ roꞌ, da̱nj vaa nana̱ aꞌmii yuvii̱ na̱nj á ―taj Jesús rihaan nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ a.
\s Ase vaa síí uneꞌ xraan veꞌ roꞌ, da̱nj vaa síí uno sa̱ꞌ rihaan Jesús a
\p
\v 46 Canica̱j Jesús, cataj soꞌ nana̱ nihánj a:
\p ―Me cheꞌé taj soj se vaa Síí ꞌNi̱j Raꞌa man soj mej, tza̱j ne̱ ne uno soj rihanj ga̱.
\v 47 Cuano̱ nihánj me cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj da̱j si̱j me síí ꞌnaꞌ nanó xre̱j nana̱ aꞌmij, ne̱ ꞌyaj soꞌ nda̱a vaa taj snana̱j a.
\v 48 Ase vaa ꞌo̱ síí cuneꞌ veꞌ tucuá rihaan ꞌo̱ yuvej vaa soꞌ a. Cunu̱u̱ ndoꞌo váán soꞌ rej cuchru̱j soꞌ tacóó veꞌ, ne̱ xraan ndoꞌo yáán veꞌ, ꞌyaj soꞌ a. Caꞌve̱e se maa̱n na̱na̱ yuva̱a̱ cu̱riha̱nj go̱ꞌ xráá veꞌ, ne̱ caꞌve̱e se cavi̱i̱ chráá, ne̱ caꞌna̱ꞌ na xe̱e̱ go̱ꞌ na xe̱e̱ tacóó veꞌ, tza̱j ne̱ se̱ naxruꞌ veꞌ, quiꞌya̱j na xe̱e̱ maꞌ. Da̱nj vaa síí uno snana̱j a.
\v 49 Tza̱j ne̱ ino̱ vaa síí nanó xre̱j nana̱ aꞌmij tza̱j ne̱ ne ꞌyaj nda̱a vaa taj snana̱j maꞌ. Ase vaa ꞌo̱ síí ꞌyaj veꞌ nij vaa soꞌ a. Ne váán cunu̱u̱ soꞌ rej cuchru̱j soꞌ tacóó veꞌ rihaan yoꞌóó maꞌ. Cheꞌé dan yáán cuanꞌ u̱u̱n tucuá soꞌ a. Sese cu̱riha̱nj maa̱n na̱na̱ yuva̱a̱, ne̱ go̱ꞌ yoꞌ xráá veꞌ, ne̱ sese cavi̱i̱ chráá, ne̱ caꞌna̱ꞌ na xe̱e̱ go̱ꞌ na xe̱e̱ tacóó veꞌ, ga̱a ne̱ cane̱e̱ nu̱ꞌ veꞌ na̱nj á. Nu̱ꞌ cane̱e̱ veꞌ yoꞌ, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ cunuu sa̱ꞌ yoꞌ a̱ maꞌ. Da̱nj vaa síí ne uno snana̱j ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ a.
\c 7
\s Nahuun se‑mo̱zó ꞌo̱ tanuu capitán, quiꞌyaj Jesús a
\p
\v 1 Quisíj caꞌmii Jesús nu̱ꞌ nana̱ yoꞌ cuno nij yuvii̱, ga̱a ne̱ caꞌanj soꞌ chumanꞌ Capernaum a.
\v 2 Dan me se yáán ꞌo̱ tanuu capitán romanó ꞌni̱j raꞌa cientó tanuu chumanꞌ yoꞌ a. Ne̱ vaa ꞌo̱ se‑mo̱zó soꞌ síí ꞌe̱e̱ uxrá rá soꞌ man, ne̱ ranꞌ uxrá mozó yoꞌ, ne̱ da̱j doj cavi̱ꞌ soꞌ a.
\v 3 Dan me se cuno tanuu capitán yoꞌ cheꞌé Jesús, ne̱ caꞌnéé soꞌ do̱j síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá cuchi̱ꞌ nij soꞌ rihaan Jesús, ne̱ cachi̱nj niꞌya̱j nij soꞌ rihaan Jesús se vaa caꞌna̱ꞌ soꞌ tinahu̱un soꞌ se‑mo̱zó tanuu capitán yoꞌ a.
\v 4 Dan me se cuchiꞌ nij síí uun chij yoꞌ rihaan Jesús, ga̱a ne̱ cachíín niꞌya̱j uxrá nij soꞌ rihaan Jesús, cataj nij soꞌ a:
\p ―Síí sa̱ꞌ me tanuu capitán yoꞌ, ne̱ cheꞌé dan vaa cheꞌé ya̱ qui̱ꞌyáá so̱ꞌ da̱nj cheꞌé soꞌ ado̱nj.
\v 5 ꞌE̱e̱ rá soꞌ man níꞌ si̱j israelitá, ne̱ maꞌa̱n soꞌ quiꞌyaj veꞌ nuu chre̱ꞌ núj tu̱cuꞌyón núj stucua̱nj Moisés ado̱nj ―taj nij soꞌ rihaan Jesús a.
\p
\v 6 Ne̱ caꞌanj Jesús ga̱ nij soꞌ, ne̱ da̱j doj cuchi̱ꞌ nij soꞌ veꞌ, ga̱a ne̱ caꞌnéé tanuu capitán yoꞌ man tuviꞌ soꞌ caꞌa̱nj cara̱nꞌ man Jesús, ne̱ cataj nij soꞌ a:
\p ―Se̱ caráya̱ꞌáán so̱ꞌ, maan maestro. ꞌO̱ se né si̱j sa̱ꞌ me soꞌ, taj soꞌ maꞌ. Ne nó xcúún soꞌ catu̱u̱ so̱ꞌ rá veꞌ tucuá soꞌ, taj soꞌ maꞌ.
\v 7 Cheꞌé dan ne quisi̱j rá maꞌa̱n soꞌ caꞌna̱ꞌ soꞌ rihaan so̱ꞌ, taj soꞌ maꞌ. Ma̱an se caꞌne̱ꞌ u̱u̱n so̱ꞌ suun se vaa nahu̱un se‑mo̱zó soꞌ, ga̱a ne̱ nahu̱un maꞌa̱n se‑mo̱zó soꞌ, taj soꞌ na̱nj á.
\v 8 Ne̱ cataj soꞌ se vaa vaa síí rii taꞌngaꞌ rihaan soꞌ, ne̱ rii taꞌngaꞌ soꞌ rihaan tanuu, ne̱ taj soꞌ rihaan tanuu se vaa caꞌa̱nj nij soꞌ, ne̱ ꞌanj nij soꞌ, ne̱ taj soꞌ rihaan nij tanuu se vaa caꞌna̱ꞌ nij soꞌ, ne̱ ꞌnaꞌ nij soꞌ rihaan soꞌ, ne̱ taj soꞌ da̱j quiꞌya̱j se‑mo̱zó soꞌ, ne̱ veé da̱nj ꞌyaj soꞌ ado̱nj ―taj nij tuviꞌ tanuu capitán yoꞌ rihaan Jesús a.
\p
\v 9 Dan me se ga̱a cuno Jesús nana̱ caꞌmii tuviꞌ tanuu capitán yoꞌ, ne̱ caꞌanj rá Jesús, ne̱ canica̱j soꞌ cataj soꞌ rihaan nij síí noco̱ꞌ rej xco̱ soꞌ a:
\p ―Cuano̱ nihánj me cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj se vaa taj va̱j a̱ ꞌó rej ne nari̱j man ꞌo̱ síí israelitá síí cuchumán ndoꞌo rá nana̱ aꞌmii ꞌu̱nj nda̱a vaa amán rá tanuu capitán nihánj a̱ maꞌ ―taj Jesús rihaan nij soꞌ a.
\p
\v 10 Dan me se canica̱j uún nij tuviꞌ tanuu capitán yoꞌ caꞌanj nij soꞌ tucuá soꞌ, ne̱ ga̱a cuchiꞌ nij soꞌ, ne̱ a̱j nahuun se‑mo̱zó tanuu capitán yoꞌ, quiꞌyaj Jesús a.
\s Cunuu iꞌna̱ꞌ uún taꞌníí ꞌo̱ chana̱ caviꞌ nica̱, quiꞌyaj Jesús a
\p
\v 11 Dan me se cachén do̱j güii, ga̱a ne̱ caꞌanj Jesús chumanꞌ cuꞌna̱j Naín ga̱ nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ ga̱ ri̱i̱ uxrá yuvii̱ a.
\v 12 Nichrunꞌ nij soꞌ tuꞌva chumanꞌ, ne̱ dan me se nariꞌ tuviꞌ Jesús ga̱ nij síí caꞌanj cachi̱nꞌ ꞌo̱ xnangá a. Ne̱ síí caviꞌ me se o̱rúnꞌ soꞌ me taꞌníí chana̱ caviꞌ nica̱, ne̱ va̱j ꞌo̱ xꞌneꞌ noco̱o yuvii̱ ma̱n chumanꞌ yoꞌ ga̱ nii soꞌ rihaan santó a.
\v 13 Dan me se queneꞌen Jesús man chana̱ yoꞌ, ga̱a ne̱ cunuu ꞌe̱e̱ rá soꞌ man noꞌ, ga̱a ne̱ cataj soꞌ a:
\p ―Se̱ taꞌveé so̱ꞌ maꞌ ―taj soꞌ a.
\p
\v 14 Ga̱a ne̱ caꞌanj Jesús canó raꞌa soꞌ man chrúún ta̱j xnangá, ga̱a ne̱ canicunꞌ nij síí ta̱j chihá xnangá a. Ga̱a ne̱ cataj Jesús rihaan síí caviꞌ a:
\p ―Cu̱nó so̱ꞌ aꞌmij, ne̱ na̱xaga̱a̱ so̱ꞌ, xnij ―taj Jesús rihaan síí caviꞌ yoꞌ a.
\p
\v 15 Ga̱a ne̱ cunuu iꞌna̱ꞌ ya̱ uún xnii, ne̱ naxaga̱a̱ soꞌ, ga̱a ne̱ guun cheꞌe̱ xnii caꞌmii soꞌ a. Ga̱a ne̱ narqué Jesús xnii man nii xnii a.
\p
\v 16 Ga̱a ne̱ caꞌanj rá ta̱ranꞌ nij yuvii̱ se vaa quiꞌyaj Jesús, ga̱a ne̱ veꞌé uxrá caꞌmii nij soꞌ cheꞌé Yaꞌanj cataj nij soꞌ se vaa caꞌnéé Yaꞌanj ꞌo̱ síí nataꞌ snana̱ soꞌ rihaan nij soꞌ a. Ne̱ cataj uún nij soꞌ se vaa caꞌnaꞌ Yaꞌanj ra̱cuíj Yaꞌanj man nij soꞌ si̱j noco̱ꞌ man Yaꞌanj a.
\p
\v 17 Ga̱a ne̱ cuchiꞌ nana̱ rihaan nij yuvii̱ ma̱n estadó Judea do̱ꞌ, rihaan nu̱ꞌ nij yuvii̱ ma̱n anica̱j estadó Judea cheꞌé se vaa quiꞌyaj Jesús a.
\s Caꞌmii Jesús cheꞌé Juan Síí Cutaꞌ Ne man yuvii̱ a
\p
\v 18 Dan me se cuno nij síí tucuꞌyón snana̱ Juan nu̱ꞌ se vaa quiꞌyaj Jesús, ga̱a ne̱ cataj xnaꞌanj nij soꞌ rihaan Juan a. Ga̱a ne̱ canacúún Juan man vi̱j síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ caꞌna̱ꞌ ro̱j soꞌ rihaan soꞌ,
\v 19 ga̱a ne̱ caꞌnéé soꞌ man ro̱j soꞌ cuchi̱ꞌ ro̱j soꞌ rihaan Jesús Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ a. Ne̱ nana̱ nihánj roꞌ, xna̱ꞌanj ro̱j soꞌ man Jesús, taj Juan rihaan ro̱j soꞌ a: “So̱ꞌ me Síí Caꞌna̱ꞌ Ti̱nanii man Yuvii̱ rihaan Sayuun naꞌ. Ase na̱ꞌvi̱j níꞌ caꞌna̱ꞌ ꞌó soꞌ xa̱ꞌ.” Dan me nana̱ me rá Juan xna̱ꞌanj ro̱j soꞌ man Jesús a.
\v 20 Dan me se cuchiꞌ ro̱j soꞌ rihaan Jesús, ne̱ cataj ro̱j soꞌ a:
\p ―Vi̱j ranꞌ rój me síí caꞌnéé Juan Síí Utaꞌ Ne man yuvii̱ caꞌna̱ꞌ rihaan so̱ꞌ xna̱ꞌanj rój ꞌo̱ nana̱ rihaan so̱ꞌ a. Ma̱ꞌán so̱ꞌ me Síí Caꞌna̱ꞌ Ti̱nanii man Yuvii̱ rihaan Sayuun naꞌ, ase na̱ꞌvi̱j níꞌ caꞌna̱ꞌ ꞌó soꞌ xa̱ꞌ ―taj ro̱j soꞌ rihaan Jesús a.
\p
\v 21 Ga̱a ne̱ veé ma̱an orá caꞌnaꞌ ro̱j síí caꞌnéé Juan man roꞌ, nahuun queꞌe̱e̱ ndoꞌo síí ranꞌ do̱ꞌ, curiha̱nj nana̱ chre̱e nimán queꞌe̱e̱ yuvii̱ do̱ꞌ, nachuguu̱n rihaan queꞌe̱e̱ síí tuchri̱i do̱ꞌ, quiꞌyaj Jesús a.
\v 22 Ga̱a ne̱ cataj xnaꞌanj Jesús rihaan ro̱j soꞌ a:
\p ―Cavi̱i̱ ro̱j so̱j cuchi̱ꞌ uún ro̱j so̱j rihaan Juan, ne̱ cata̱j xnaꞌanj ro̱j so̱j rihaan soꞌ nu̱ꞌ nana̱ cuno ro̱j so̱j do̱ꞌ, nu̱ꞌ se vaa queneꞌen ro̱j so̱j do̱ꞌ á. ꞌO̱ se nij síí tuchri̱i roꞌ, naxraꞌ rihaan, ne̱ nij síí naꞌvee cache̱e̱ roꞌ, chéé nij soꞌ, ne̱ nij síí ranꞌ luj riꞌyuj roꞌ, nahuun sa̱ꞌ, ne̱ nij síí soꞌo̱ roꞌ, nachuguu̱n xréé nij soꞌ, ne̱ nij síí caviꞌ roꞌ, cunuu iꞌna̱ꞌ uún, ne̱ nij síí nique̱ roꞌ, uno nij soꞌ snana̱ Yaꞌanj nana̱ sa̱ꞌ a. Nu̱ꞌ nihánj cata̱j xnaꞌanj ro̱j so̱j rihaan Juan á.
\v 23 Ne̱ cata̱j uún ro̱j so̱j rihaan Juan se vaa cavi̱i̱ sa̱ꞌ soꞌ quiꞌya̱j Yaꞌanj, sese se̱ guun naꞌa̱j soꞌ ni̱ꞌyaj soꞌ manj a. Da̱nj caꞌmi̱i̱ ro̱j so̱j rihaan Juan ado̱nj ―taj Jesús rihaan ro̱j síí tucuꞌyón snana̱ Juan a.
\p
\v 24 Dan me se ga̱a caꞌanj ro̱j síí caꞌanj suun cheꞌé Juan, ga̱a ne̱ guun cheꞌe̱ Jesús caꞌmii soꞌ rihaan cunuda̱nj nij yuvii̱ cheꞌé Juan Síí Utaꞌ Ne man yuvii̱ a:
\p ―Asi̱j caꞌanj soj rej tacaan queneꞌe̱n soj man Juan roꞌ, ne̱ da̱j ga̱a̱ soꞌ queneꞌe̱n soj, rá soj ga̱. Ase vaa ꞌo̱ rcoo̱ naa̱n ndoꞌo ꞌyaj nana̱ vaa soꞌ, rá soj naꞌ. Guun vi̱j nimán soꞌ cheꞌé tucuáán noco̱ꞌ soꞌ, rá soj naꞌ. Taj maꞌ.
\v 25 Ma̱an se da̱j ga̱a̱ soꞌ rá soj, asi̱j caꞌanj soj queneꞌe̱n soj man soꞌ ga̱. Si̱j nu̱u̱ yatzíj laru̱u ndoꞌo me soꞌ, rá soj naꞌ. Taj maꞌ. ꞌO̱ se nij síí nu̱u̱ yatzíj sa̱ꞌ ndoꞌo do̱ꞌ, nij síí utunꞌ ndoꞌo saꞌanj do̱ꞌ, ya̱nj rá veꞌ tucuá síí nica̱j suun rey ado̱nj.
\v 26 Ma̱an se da̱j ga̱a̱ Juan rá soj, asi̱j caꞌanj soj queneꞌe̱n soj man soꞌ ga̱. Si̱j nataꞌ snana̱ Yaꞌanj me soꞌ, rá soj naꞌ. Ya̱ uxrá ado̱nj. Ne̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj se vaa si̱j noco̱o doj me soꞌ rihaan cunuda̱nj nij síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj ado̱nj.
\v 27 ꞌO̱ se nana̱ nihánj nana̱ no̱ rihaan Danj Yaꞌanj roꞌ, taj xnaꞌanj cheꞌé Juan a:
\q Ni̱ꞌyaj soj á.
\q Vaa síí caꞌanj suun cheꞌé ꞌu̱nj,
\q ne̱ caꞌne̱j ꞌu̱nj man soꞌ quita̱j ya̱a̱n soꞌ rihaan so̱ꞌ,
\q ne̱ nuchra̱nꞌ nimán yuvii̱
\q veꞌé caꞌmi̱i̱ nij yuvii̱ ga̱ so̱ꞌ, quiꞌya̱j soꞌ a.
\m Da̱nj taj Danj Yaꞌanj cheꞌé Juan a.
\v 28 Cuano̱ nihánj me se cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj se vaa taj va̱j a̱ ꞌó yuvii̱ me síí noco̱o doj rihaan Juan Síí Utaꞌ Ne man yuvii̱ maꞌ. Tza̱j ne̱ cuano̱ roꞌ, síí noco̱ꞌ doj rej uun chij Yaꞌanj me síí noco̱o doj rihaan Juan a ―da̱nj cataj Jesús rihaan nij yuvii̱ yoꞌ a.
\p
\v 29 Dan me se mán nu̱ꞌ nij yuvii̱, ne̱ nda̱a nij síí aꞌnéj impuestó roꞌ, ga̱a cuno nij soꞌ snana̱ Jesús, ne̱ cataj nij soꞌ se vaa sa̱ꞌ uxrá quiꞌyaj Yaꞌanj a. ꞌO̱ se si̱j cataꞌ ne quiꞌyaj Juan me nij soꞌ a.
\v 30 Tza̱j ne̱ nij síí naquiꞌyaj cu̱u stucua̱nj Moisés do̱ꞌ, nij síí fariseo do̱ꞌ, ne caꞌve̱j rá nij soꞌ cuno̱ nij soꞌ da̱j me rá Yaꞌanj quiꞌya̱j Yaꞌanj cheꞌé nij soꞌ maꞌ. ꞌO̱ se né si̱j cataꞌ ne quiꞌyaj Juan me nij síí naꞌvej rá maꞌ.
\v 31 Ga̱a ne̱ cataj uún Jesús rihaan nij yuvii̱ a:
\p ―Ne̱ da̱j vaa nij soj si̱j ma̱n rihaan chumii̱ nihánj cuano̱, rá soj ga̱. Dan me se cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj á.
\v 32 Ase vaa xnii caꞌanj rihaan yuꞌvee ne̱ tico ga̱ tuviꞌ roꞌ, vaa soj ado̱nj. Dan me se yáán nij xnii yoꞌ rihaan yoꞌóó, ne̱ aguáj nij xnii rihaan tuviꞌ nij xnii, taj nij xnii a: “Nica̱j núj rihuu, ne̱ goꞌ núj chraꞌ choco̱ꞌ, tza̱j ne̱ me cheꞌé ne raꞌa̱nj soj ga̱. Ne̱ goꞌ núj chraꞌ xnangá, tza̱j ne̱ me cheꞌé ne taꞌve̱e soj ga̱.” Da̱nj taj nij xnii rihaan tuviꞌ nij soꞌ a.
\v 33 ꞌO̱ se caꞌnaꞌ Juan Síí Utaꞌ Ne man yuvii̱, ga̱a ne̱ ne cha̱ soꞌ rachrúún do̱ꞌ, ne coꞌo̱ soꞌ na vinó do̱ꞌ, ga̱a ne̱ cheꞌé dan taj soj se vaa nu̱u̱ nana̱ chre̱e nimán soꞌ, taj soj a.
\v 34 Ne̱ caꞌnáꞌ ꞌu̱nj Si̱j Caꞌnéé Yaꞌanj Ni̱caj Yuꞌunj man Yuvii̱, ga̱a ne̱ niha̱ꞌ rá ꞌu̱nj chá ꞌu̱nj do̱ꞌ, coꞌo ꞌu̱nj do̱ꞌ, ga̱a ne̱ cheꞌé dan taj uún soj se vaa síí cachén chá do̱ꞌ, síí cachén coꞌo do̱ꞌ, mé ꞌu̱nj, taj uún soj a. Ne̱ taj uún soj se vaa tuvíꞌ ꞌu̱nj me síí tihaꞌ yuꞌunj man yuvii̱ cheꞌé impuestó do̱ꞌ, ꞌó nij síí tumé cacunꞌ do̱ꞌ, taj soj a. Da̱nj tuꞌva soj, tza̱j ne̱ ne neꞌen uxrá soj maꞌ.
\v 35 Sese xca̱j soj cuentá da̱j vaa ꞌyaj rój, ne̱ gu̱un ya̱ rá soj se vaa si̱j cu̱u raa̱ me rój ga̱ Juan ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij yuvii̱ a.
\s Naꞌnuꞌ ꞌo̱ chana̱ tacóó Jesús a
\p
\v 36 Dan me se canacúún ꞌo̱ síí fariseo man Jesús cha̱ Jesús ga̱ soꞌ, ga̱a ne̱ catúj Jesús tucuá síí yoꞌ ne̱ caꞌanj ca̱yáán soꞌ a.
\v 37 Ne̱ dan me se yáán ꞌo̱ chana̱ niha̱ꞌ rá ga̱ chii chumanꞌ yoꞌ, ga̱a ne̱ cuno noꞌ nana̱ se vaa cuchiꞌ Jesús tucuá síí fariseo yoꞌ chá soꞌ, ga̱a ne̱ cheꞌé dan nica̱j noꞌ ꞌo̱ agaꞌ catzi̱i̱ veꞌé ndoꞌo vaa nu̱u̱ casté gunꞌ da̱j, caꞌanj noꞌ tucuá síí fariseo yoꞌ a.
\v 38 Ga̱a ne̱ caꞌanj ca̱yáán ru̱j noꞌ nichru̱nꞌ tacóó Jesús, ne̱ taꞌvee uxrá noꞌ, ne̱ naꞌnuꞌ noꞌ na rihaan noꞌ tacóó Jesús a. Ga̱a ne̱ ma̱an yuvé raa̱ noꞌ naꞌve noꞌ tacóó Jesús a. Cachrón tuꞌva̱ noꞌ tacóó Jesús, ga̱a ne̱ caxríj noꞌ casté gunꞌ da̱j tacóó soꞌ uún a.
\v 39 Dan me se ga̱a queneꞌen síí tucua̱ se vaa quiꞌyaj chana̱ man Jesús, ga̱a ne̱ guun rá soꞌ nana̱ nihánj niꞌya̱j soꞌ man Jesús a: “Sese ya̱ si̱j nataꞌ snana̱ Yaꞌanj me síí nihánj, ne̱ a̱j neꞌen soꞌ da̱j cha̱na̱ me chana̱ nihánj, se vaa chana̱ ata̱ cacunꞌ me noꞌ, ne̱ se̱ caꞌvej rá soꞌ quiꞌya̱j noꞌ da̱nj ga̱ soꞌ tza̱j maan ado̱nj”, guun rá síí tucua̱ yoꞌ a.
\v 40 Ga̱a ne̱ cataj Jesús rihaan soꞌ a:
\p ―Vaa nana̱ me raj cata̱j ꞌu̱nj rihaan so̱ꞌ, Simón ―taj Jesús rihaan soꞌ a.
\p ―Caꞌmi̱i̱ so̱ꞌ, maestro ―taj síí tucua̱ yoꞌ a.
\p
\v 41 Ga̱a ne̱ nanó Jesús se‑cuento̱ vi̱j síí ꞌyaj xcúún a:
\p ―Vi̱j síí ꞌyaj xcúún saꞌanj rihaan ꞌo̱ ruꞌvee me ro̱j soꞌ a. ꞌO̱ soꞌ roꞌ, ꞌyaj xcúún saꞌanj se vaa ꞌyaj canaán yuvii̱ ꞌyaj suun ꞌu̱nꞌ cientó güii, ne̱ ꞌó soꞌ roꞌ, ꞌyaj xcúún se vaa ꞌyaj canaán yuvii̱ ꞌyaj suun vi̱j chiha̱a̱ chi̱ꞌ (50) güii a.
\v 42 Tza̱j ne̱ taj saꞌanj rihaan ro̱j soꞌ na̱ruꞌvee ro̱j soꞌ rihaan ruꞌvee, ga̱a ne̱ cheꞌé dan cunuu ꞌe̱e̱ rá ruꞌvee man ro̱j soꞌ, ne̱ navij u̱u̱n xcúún xráá ro̱j soꞌ, quiꞌyaj ruꞌvee a. Me ro̱j soꞌ cara̱nꞌ doj rá ni̱ꞌyaj man ruꞌvee, rá so̱ꞌ ga̱ ―taj Jesús, xnáꞌanj soꞌ man síí cuꞌna̱j Simón yoꞌ a.
\p
\v 43 ―Cara̱nꞌ doj rá síí navij noco̱o doj xcúún xráá ni̱ꞌyaj soꞌ man ruꞌvee, cheꞌé se noco̱o doj se lu̱j quiꞌyaj ruꞌvee cheꞌé soꞌ, raj a ―taj Simón a.
\p ―Veé da̱nj vaa ya̱ á ―taj Jesús rihaan soꞌ a.
\p
\v 44 Ga̱a ne̱ canica̱j Jesús niꞌya̱j Jesús man chana̱, ga̱a ne̱ cataj soꞌ rihaan Simón a:
\p ―Xca̱j so̱ꞌ cuentá se vaa quiꞌyaj chana̱ nihánj á. Caꞌnáꞌ ꞌu̱nj tucuá so̱ꞌ, tza̱j ne̱ taj na rqué so̱ꞌ naꞌnu̱j tacój maꞌ. Tza̱j ne̱ chana̱ nihánj me níí naꞌnuꞌ na rihaan noꞌ tacój, ne̱ ma̱an yuvé raa̱ noꞌ naꞌve noꞌ tacój na̱nj á.
\v 45 Caꞌnaj tucuá so̱ꞌ, tza̱j ne̱ ne cachro̱n tu̱ꞌvá so̱ꞌ manj maꞌ. Tza̱j ne̱ chana̱ nihánj roꞌ, nu̱ꞌ catúj ꞌu̱nj rá veꞌ, ne̱ nu̱ꞌ cachrón tuꞌva̱ noꞌ tacój, ne̱ veé ꞌo̱ achrón tuꞌva̱ noꞌ tacój na̱nj á.
\v 46 Taj va̱j casté caxríj so̱ꞌ raj maꞌ. Tza̱j ne̱ chana̱ nihánj me níí caxríj casté gunꞌ da̱j tacój ado̱nj.
\v 47 Cu̱nó so̱ꞌ caꞌmi̱j á. ꞌO̱ se nda̱ꞌ se níí tumé uxrá cacunꞌ me noꞌ, tza̱j ne̱ cheꞌé se caráyaꞌa̱nj ndoꞌo noꞌ niꞌya̱j noꞌ manj roꞌ, cheꞌé dan neꞌen níꞌ se vaa navij nu̱ꞌ scacu̱nꞌ noꞌ quiꞌyaj Yaꞌanj na̱nj ado̱nj. Ne̱ xa̱ꞌ síí navij do̱j scacu̱nꞌ quiꞌyaj Yaꞌanj, tza̱j ne̱ do̱j aráyaꞌa̱nj soꞌ niꞌya̱j soꞌ manj na̱nj ado̱nj ―taj Jesús rihaan Simón a.
\p
\v 48 Ga̱a ne̱ cataj Jesús rihaan chana̱ yoꞌ a:
\p ―Navij cacunꞌ tumé so̱ꞌ na̱nj á ―taj Jesús rihaan noꞌ a.
\p
\v 49 Ga̱a ne̱ guun cheꞌe̱ nij síí ma̱n tucuá Simón caꞌmii nij soꞌ ga̱ tuviꞌ nij soꞌ, cataj nij soꞌ a:
\p ―Da̱j si̱j me síí nihánj, ne̱ síj rá soꞌ cata̱j soꞌ se vaa navij cacunꞌ xráá yuvii̱, rá soj ga̱ ―taj nij soꞌ, xnáꞌanj nij soꞌ man tuviꞌ nij soꞌ a.
\p
\v 50 Tza̱j ne̱ canica̱j uún Jesús, cataj soꞌ rihaan chana̱ a:
\p ―Nani̱i̱ so̱ꞌ rihaan sayuun, cheꞌé se amán rá so̱ꞌ niꞌya̱j so̱ꞌ manj ado̱nj. Veꞌé caꞌa̱nj so̱ꞌ, ne̱ dínj ga̱a̱ nimán so̱ꞌ á ―taj Jesús rihaan chana̱ yoꞌ a.
\c 8
\s Nij chana̱ racuíj man Jesús a
\p
\v 1 Dan me se cachén do̱j güii, ga̱a ne̱ caꞌanj Jesús queꞌe̱e̱ chumanꞌ noco̱o do̱ꞌ, chumanꞌ raꞌa̱ do̱ꞌ, caꞌmii natáj soꞌ nana̱ sa̱ꞌ cheꞌé da̱j vaa uun chij Yaꞌanj na̱nj ado̱nj. Caꞌanj chuvi̱j nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ ga̱ soꞌ,
\v 2 ne̱ caꞌanj do̱j chana̱ nahuun sa̱ꞌ quiꞌyaj Jesús ga̱ nij soꞌ uún a. Dan me se taꞌa̱j noꞌ me níí nahuun quiꞌyaj Jesús, ne̱ ꞌó taꞌa̱j noꞌ me níí curiha̱nj nana̱ chre̱e nimán quiꞌyaj Jesús a. Chana̱ cuꞌna̱j Mariá Magdalena me ꞌo̱ noꞌ, ne̱ noꞌ me níí curiha̱nj chi̱j nana̱ chre̱e nimán quiꞌyaj Jesús a.
\v 3 Ne̱ ꞌó noꞌ roꞌ, me níí cuꞌna̱j Juaná, ne̱ nica̱ noꞌ roꞌ, me síí cuꞌna̱j Chuza síí nicu̱nꞌ rihaan síí nica̱j suun rey cuꞌna̱j Herodes a. Ne̱ ꞌó chana̱ caꞌanj ga̱ Jesús roꞌ, me níí cuꞌna̱j Susana a. Ne̱ vaa queꞌe̱e̱ doj nij chana̱ caꞌanj ga̱ nij soꞌ a. Nu̱ꞌ nij chana̱ nihánj roꞌ, me níí racuíj man nij tuvi̱ꞌ Jesús se vaa rqué nij noꞌ rasu̱u̱n siꞌyaj nij noꞌ se vaa cachiin man nij tuvi̱ꞌ Jesús a.
\s Nanó Jesús cuentó cheꞌé ꞌnúú trigó tixꞌnuu̱ ꞌo̱ soꞌ a
\p
\v 4 Dan me se cavii queꞌe̱e̱ ndoꞌo nij yuvii̱ da̱j a̱ chumanꞌ, caꞌanj ni̱ꞌyaj nij soꞌ man Jesús, ne̱ dan me se quisíj cunuu chre̱ꞌ ri̱i̱ uxrá yuvii̱, ga̱a ne̱ guun cheꞌe̱ Jesús nanó soꞌ se‑cuento̱ ꞌnúú trigó rihaan nij soꞌ a.
\v 5 Cataj Jesús nana̱ nihánj a:
\p ―Dan me se curiha̱nj ꞌo̱ síí me rá ti̱xꞌnuu̱ ꞌnúú trigó, ne̱ cayuu do̱j ꞌnúú trigó yoꞌ rá chrej chéé yuvii̱, ne̱ curuꞌmaan cheꞌé yuvii̱ man yoꞌ, ne̱ caꞌnaꞌ xtâj, chá nu̱ꞌ xtâj man ꞌnúú trigó na̱j rá chrej yoꞌ na̱nj ado̱nj.
\v 6 Ne̱ ꞌó taꞌa̱j ꞌnúú trigó yoꞌ roꞌ, cayuu rihaan yuvej rej ta̱j catu̱nꞌ yoꞌóó a. Xraꞌ ꞌnúú, tza̱j ne̱ cuchrii naa̱ leꞌe̱j cheꞌé se taj noco̱o ꞌyoo táá xráá yuvej yoꞌ na̱nj ado̱nj.
\v 7 Ne̱ ꞌó taꞌa̱j ꞌnúú trigó yoꞌ roꞌ, cayuu scaꞌnúj coj tanj, ne̱ dan me se yo̱o doj cachij coj tanj yoꞌ rihaan naa̱ leꞌe̱j, ne̱ quiriꞌ nu̱ꞌ naa̱ leꞌe̱j, quiꞌyaj coj tanj na̱nj ado̱nj.
\v 8 Ne̱ ꞌó taꞌa̱j ꞌnúú trigó yoꞌ roꞌ, cayuu rihaan yoꞌóó sa̱ꞌ, ne̱ naa̱ yoꞌ roꞌ, cachij sa̱ꞌ, ne̱ cientó ya̱ ꞌnúú cavii, quiꞌyaj ꞌo̱ ꞌo̱ ꞌnúú leꞌe̱j nii quinij rihaan yoꞌóó sa̱ꞌ yoꞌ na̱nj ado̱nj ―da̱nj cataj Jesús rihaan nij soꞌ a.
\p Ga̱a ne̱ guun cheꞌe̱ soꞌ caꞌmii nucua̱j soꞌ, cataj soꞌ a:
\p ―Sese ta̱j yuꞌuj xréé soj, ne̱ cuno̱ soj nana̱ nihánj á ―taj Jesús rihaan nij soꞌ a.
\s Nataꞌ Jesús me cheꞌé nanó ndoꞌo soꞌ cuentó rihaan nij yuvii̱ a
\p
\v 9 Ga̱a ne̱ xnáꞌanj nij síí tucuꞌyón snana̱ Jesús man soꞌ me cheꞌé nanó soꞌ cuentó cheꞌé ꞌnúú trigó yoꞌ a.
\v 10 Ga̱a ne̱ cataj Jesús rihaan nij soꞌ a:
\p ―Xa̱ꞌ soj, tza̱j ne̱ tihaa̱n Yaꞌanj nana̱ sa̱ꞌ yuve̱ rihaan soj cheꞌé da̱j vaa uun chij Yaꞌanj ado̱nj. Tza̱j ne̱ rihaan ꞌó nij yuvii̱ me se ina̱nj cuentó cheꞌé nij rasu̱u̱n nanó ꞌu̱nj rihaan nij soꞌ, ga̱a ne̱:
\q Ni̱ꞌyaj nij soꞌ,
\q tza̱j ne̱ se̱ queneꞌen nij soꞌ maꞌ.
\q Ne̱ atúj nana̱ xréé nij soꞌ,
\q tza̱j ne̱ se̱ xcaj nij soꞌ cuentá a̱ maan ado̱nj
\m ―taj Jesús rihaan nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ a.
\s Nataꞌ Jesús me se me raj cata̱a se‑cuento̱ ꞌnúú trigó a
\p
\v 11 Canica̱j Jesús, cataj soꞌ a:
\p ―Nihánj me cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj cheꞌé se‑cuento̱ ꞌnúú trigó, ne̱ ase vaa ꞌnúú trigó yoꞌ roꞌ, da̱nj vaa snana̱ Yaꞌanj ado̱nj.
\v 12 Ne̱ ase vaa ꞌnúú cayuu rá chrej roꞌ, da̱nj vaa taꞌa̱j nij síí uno snana̱ Yaꞌanj a. ꞌO̱ se uno nij soꞌ do̱j tzínꞌ, tza̱j ne̱ ꞌnaꞌ Síí Chre̱e, ne̱ aꞌnéj Síí Chre̱e snana̱ Yaꞌanj nimán nij soꞌ cheꞌé se naꞌvej rá Síí Chre̱e cuchuma̱n rá nij soꞌ ne̱ nani̱i̱ nij soꞌ rihaan sayuun quiꞌya̱j Yaꞌanj ado̱nj.
\v 13 Ne̱ ase vaa taꞌa̱j ꞌnúú trigó cayuu rihaan yuvej rej ta̱j catu̱nꞌ yoꞌóó roꞌ, da̱nj vaa ꞌó taꞌa̱j nij síí uno snana̱ Yaꞌanj a. ꞌO̱ se uun niha̱ꞌ rá nij soꞌ, ne̱ do̱j tiempó amán rá nij soꞌ, tza̱j ne̱ nu̱ꞌ ꞌnaꞌ sayuun rihaan nij soꞌ, ne̱ nu̱ꞌ tanáj nij soꞌ snana̱ Yaꞌanj a.
\v 14 Ne̱ ase vaa taꞌa̱j ꞌnúú cayuu scaꞌnúj tanj roꞌ, da̱nj vaa ꞌó taꞌa̱j nij síí uno snana̱ Yaꞌanj uún, ne̱ dan me se achén güii, ga̱a ne̱ anica̱j nij soꞌ niga̱nj nanó rá nij soꞌ cheꞌé rasu̱u̱n achiin man nij soꞌ do̱ꞌ, cheꞌé saꞌanj do̱ꞌ, cheꞌé se niha̱ꞌ ndoꞌo vaa rasu̱u̱n ma̱n rihaan chumii̱ nihánj rá nij soꞌ do̱ꞌ, ne̱ cheꞌé dan me tanáj xco̱ nij soꞌ snana̱ Yaꞌanj, ne̱ ne ꞌyaj nij soꞌ se sa̱ꞌ a̱ maꞌ.
\v 15 Ne̱ ꞌó taꞌa̱j nij síí uno snana̱ Yaꞌanj me se ase vaa ꞌnúú cayuu rihaan yoꞌóó sa̱ꞌ ne̱ sa̱ꞌ uxrá cachij yoꞌ roꞌ, da̱nj vaa síí sa̱ꞌ uno snana̱ Yaꞌanj a. ꞌO̱ se sa̱ꞌ uxrá vaa nij soꞌ, ne̱ veꞌé nanó xre̱j nij soꞌ snana̱ Yaꞌanj, ne̱ nocoꞌ xraan nij soꞌ snana̱ Yaꞌanj, ne̱ ina̱nj se sa̱ꞌ ꞌyaj nij soꞌ, ne̱ ne aꞌneꞌ rá nij soꞌ ga̱ snana̱ Yaꞌanj maꞌ ―taj Jesús rihaan nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ a.
\s Nanó Jesús cuentó cheꞌé agaꞌ yaꞌan a
\p
\v 16 Dan me se guun cheꞌe̱ Jesús cataj soꞌ a:
\p ―Nuviꞌ a̱ ꞌó síí achrón yaꞌan raa̱ agaꞌ yaꞌan, ne̱ axríj yuve̱ soꞌ agaꞌ rque xruj do̱ꞌ, rque camá do̱ꞌ maꞌ. Tana̱nj utaꞌ nii agaꞌ yaꞌan rej xta̱ꞌ, ga̱a ne̱ chugu̱u̱n yoꞌ rihaan cunuda̱nj nij síí atúj rá veꞌ ado̱nj.
\v 17 Dan me se vaa nana̱ cu̱u yuve̱ cuano̱, tza̱j ne̱ vaa güii quiꞌya̱j Yaꞌanj se vaa queneꞌe̱n yuvii̱ nana̱ yoꞌ a. Vaa nana̱ aráán rihaan soj cuano̱, tza̱j ne̱ vaa güii ti̱haa̱n Yaꞌanj nana̱ yoꞌ a.
\p
\v 18 ’Cheꞌé dan nuchru̱j ra̱a̱ soj nana̱ caꞌmij nihánj á. ꞌO̱ se síí nariꞌ nda̱a vaa me raj cata̱a nana̱ roꞌ, doj a̱ nari̱ꞌ uún soꞌ quiꞌya̱j Yaꞌanj na̱nj ado̱nj. Ne̱ síí naꞌvej rá nari̱ꞌ sa̱ꞌ nda̱a vaa me raj cata̱a nana̱ roꞌ, tana̱nj caꞌne̱e̱ Yaꞌanj do̱j snana̱ Yaꞌanj a̱j nariꞌ soꞌ rá soꞌ, ne̱ quina̱j u̱u̱n soꞌ na̱nj ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij soꞌ a.
\s Ase vaa nii Jesús do̱ꞌ, ase vaa tinúú Jesús do̱ꞌ, vaa nij síí uno snana̱ Yaꞌanj a
\p
\v 19 Dan me se cuchiꞌ nii Jesús cuchiꞌ nij tinúú Jesús cuchiꞌ nda̱a rej va̱j Jesús, tza̱j ne̱ ne caꞌve̱e nichru̱nꞌ nij soꞌ rihaan Jesús, cheꞌé se nda̱a xraan maꞌa̱n mán nij yuvii̱ ri̱i̱ a.
\v 20 Ne̱ cataj ꞌo̱ soꞌ rihaan Jesús a:
\p ―Nicu̱nꞌ nií so̱ꞌ ga̱ nij tinúú so̱ꞌ xeꞌ, ne̱ me rá nij soꞌ queneꞌe̱n nij soꞌ mán so̱ꞌ na̱nj á ―taj soꞌ, cataj xnaꞌanj soꞌ rihaan Jesús a.
\p
\v 21 Tza̱j ne̱ cataj Jesús rihaan nij yuvii̱ a:
\p ―Ase vaa nií ꞌu̱nj do̱ꞌ, ase vaa tinúú ꞌu̱nj do̱ꞌ, vaa nij síí nihánj ado̱nj. ꞌO̱ se nanó xre̱j nij soꞌ snana̱ Yaꞌanj, ne̱ ꞌyaj nij soꞌ nda̱a vaa taj nana̱ yoꞌ ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij yuvii̱ a.
\s Caꞌneꞌ Jesús suun rihaan na do̱ꞌ, rihaan nana̱ do̱ꞌ, se vaa canicu̱nꞌ yoꞌ a
\p
\v 22 Dan me se ꞌo̱ güii catúj Jesús rque ꞌo̱ rihoo chéé rihaan na ga̱ cunuda̱nj nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ, ne̱ cataj Jesús rihaan nij soꞌ se vaa caꞌa̱nj cunuda̱nj nij soꞌ nda̱a ꞌó níchrej tuꞌva na laguaná a. Ga̱a ne̱ guun cheꞌe̱ rihoo chéé rihoo rihaan na, quiꞌyaj nij soꞌ a.
\v 23 Do̱j caꞌanj rihoo, ne̱ cotoj Jesús a. Cachén ꞌo̱ orá nii, ga̱a ne̱ guun cheꞌe̱ nana̱ yuva̱a̱ cavii uxrá yoꞌ goꞌ ndoꞌo yoꞌ rihaan na, ne̱ dan me se catúj ndoꞌo na rque rihoo, ne̱ da̱j doj caꞌa̱nj ni̱j rihoo rque na a.
\v 24 Ga̱a ne̱ caꞌanj nari̱i̱ nij síí tucuꞌyón snana̱ Jesús nej rihaan soꞌ, ne̱ cataj nij soꞌ a:
\p ―Da̱j doj cavi̱ꞌ níꞌ, na̱nj maestro ―taj nij soꞌ rihaan Jesús a.
\p Ga̱a ne̱ canicunꞌ caya̱ soꞌ, ne̱ nucua̱j caꞌmii soꞌ rihaan nana̱ do̱ꞌ, rihaan na do̱ꞌ a. Ga̱a ne̱ canicunꞌ nana̱ canicunꞌ na do̱ꞌ, ne̱ cunuu dínj rihaan na laguaná yoꞌ, quiꞌyaj Jesús na̱nj ado̱nj.
\v 25 Ga̱a ne̱ xnáꞌanj Jesús man nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ, cataj soꞌ a:
\p ―Me cheꞌé ne amán rá soj niꞌya̱j soj man Yaꞌanj ga̱ ―taj soꞌ rihaan nij soꞌ a.
\p Tza̱j ne̱ caꞌanj rá nij soꞌ, ne̱ cuchuꞌviꞌ nij soꞌ, ne̱ cataj nij soꞌ rihaan tuviꞌ nij soꞌ a:
\p ―Da̱j si̱j me síí nihánj ga̱. Nda̱a rihaan nana̱ do̱ꞌ, nda̱a rihaan na do̱ꞌ, aꞌneꞌ soꞌ suun, ne̱ uno ro̱j yoꞌ aꞌmii soꞌ asunj ―taj nij soꞌ rihaan tuviꞌ nij soꞌ a.
\s Quirii Jesús man queꞌe̱e̱ nana̱ chre̱e nimán ꞌo̱ snóꞌo a
\p
\v 26 Dan me se guun ga̱nꞌ rihoo nu̱u̱ Jesús ga̱ estadó Galilea, ne̱ caꞌanj yoꞌ nda̱a níchrej tuꞌva na laguaná yoꞌ, nda̱a rej ya̱nj nij síí “gadareno” a.
\v 27 Cuchiꞌ nij soꞌ yoꞌóó yoꞌ, ne̱ nanij Jesús rihoo, ga̱a ne̱ nariꞌ tuviꞌ soꞌ ga̱ ꞌo̱ síí chiha̱nj chumanꞌ yoꞌ, ne̱ soꞌ me síí nu̱u̱ nana̱ chre̱e nimán, ne̱ taj yatzíj nu̱u̱ soꞌ do̱ꞌ, naꞌvej rá soꞌ ca̱yáán soꞌ veꞌ tucuá soꞌ do̱ꞌ, tana̱nj ina̱nj rihaan santó yáán soꞌ a.
\v 28-29 Dan me se caꞌneꞌ Jesús suun rihaan nana̱ chre̱e se vaa cu̱riha̱nj nana̱ chre̱e nimán soꞌ a. ꞌO̱ se quisíj queꞌe̱e̱ canó nana̱ chre̱e man soꞌ a. Dan me se nda̱a agaꞌ ne̱ꞌ numíj nii raꞌa soꞌ do̱ꞌ, tacóó soꞌ do̱ꞌ, tza̱j ne̱ xuun soꞌ, ne̱ xꞌneꞌ yoꞌ, quiꞌyaj soꞌ, ga̱a ne̱ nica̱j nana̱ chre̱e man soꞌ caꞌanj nij soꞌ tacaan naco̱o̱ na̱nj ado̱nj. Dan me se ga̱a queneꞌen soꞌ man Jesús, ne̱ caguáj soꞌ, ne̱ quinij ru̱j soꞌ rihaan Jesús, ne̱ nucua̱j caꞌmii soꞌ, cataj soꞌ a:
\p ―Veé neꞌén ꞌu̱nj se vaa Taꞌni̱j Yaꞌanj Si̱j Uun Chij Doj mé so̱ꞌ, Jesús. Me cheꞌé ꞌnáꞌ so̱ꞌ rej ya̱nj ꞌu̱nj ga̱. Rqueé ꞌu̱nj mán so̱ꞌ se vaa se̱ quiꞌyáá so̱ꞌ sayuun manj maꞌ ―taj soꞌ rihaan Jesús a.
\p
\v 30 Ga̱a ne̱ xnáꞌanj Jesús man nana̱ chre̱e yoꞌ, cataj soꞌ a:
\p ―Da̱j cuꞌna̱j so̱ꞌ ga̱ ―taj Jesús, xnáꞌanj soꞌ man nana̱ chre̱e a.
\p Ne̱ dan me se cataj nana̱ chre̱e yoꞌ a:
\p ―Xꞌneꞌ noco̱o cuꞌna̱j núj á ―taj soꞌ cheꞌé se a̱j catúj queꞌe̱e̱ ndoꞌo nij soꞌ nimán snóꞌo yoꞌ a.
\p
\v 31 Ga̱a ne̱ rquee̱ ndoꞌo nij nana̱ chre̱e rihaan Jesús se̱ gaa na̱nj caꞌne̱j soꞌ man nij soꞌ rej cunu̱u̱ rej nu̱u̱ yaꞌan a.
\p
\v 32 Ne̱ dan me se chéé ꞌo̱ xꞌneꞌ noco̱o xcáá rej tacaan rej yoꞌ, chá nij xoꞌ coj, ne̱ dan me se cachíín niꞌya̱j nij nana̱ chre̱e rihaan Jesús se vaa caꞌve̱j rá Jesús catu̱u̱ nij soꞌ nimán xcáá a. Ne̱ caꞌvej rá Jesús quiꞌya̱j nij soꞌ da̱nj a.
\v 33 Cheꞌé dan me curiha̱nj nij nana̱ chre̱e nimán snóꞌo, ne̱ catúj nij soꞌ nimán xcáá a. Dan me se ruva̱a̱ uxrá tacaan nicu̱nꞌ tuꞌva na laguaná rej va̱j nij xcáá yoꞌ, ga̱a ne̱ cunánj ndoꞌo nij xoꞌ, ne̱ veé da̱nj vaj nij xoꞌ, ne̱ quinij nij xoꞌ rque na, ne̱ canó xráá nij xoꞌ na̱nj ado̱nj.
\p
\v 34 Dan me se queneꞌen nij síí tumé xcáá se vaa guun, ga̱a ne̱ cunánj nij soꞌ ne̱ cataj xnaꞌanj nij soꞌ rihaan nij yuvii̱ ma̱n chumanꞌ do̱ꞌ, rihaan nij yuvii̱ ma̱n tacaan do̱ꞌ a.
\v 35 Ga̱a ne̱ caꞌnaꞌ ni̱ꞌyaj nij yuvii̱ se vaa guun, ga̱a ne̱ caꞌnaꞌ nij soꞌ rej nicu̱nꞌ Jesús, ga̱a ne̱ queneꞌen nij soꞌ man síí curiha̱nj nana̱ chre̱e nimán a. A̱j nanuû soꞌ saga̱nꞌ soꞌ, ne̱ dínj ne soꞌ rihaan Jesús a. Ne̱ a̱j tiꞌinj se snúú soꞌ, ne̱ nuu sa̱ꞌ soꞌ a. Ga̱a ne̱ cuchuꞌviꞌ ndoꞌo nij yuvii̱ se vaa quiꞌyaj Jesús a.
\v 36 Ga̱a ne̱ cataj xnaꞌanj nij síí queneꞌen rihaan nij yuvii̱ da̱j quiꞌyaj Jesús ne̱ nahuun sa̱ꞌ síí nu̱u̱ nana̱ chre̱e nimán a.
\p
\v 37 Cheꞌé dan cuchuꞌviꞌ ndoꞌo nij síí ma̱n chumanꞌ Gadara ga̱ ꞌó nij chumanꞌ na̱j nu̱ꞌ anica̱j rej yoꞌ, ne̱ cheꞌé dan rquee̱ ta̱ranꞌ nij soꞌ rihaan Jesús se vaa caꞌa̱nj yaníj Jesús rihaan nij soꞌ a. Dan me se catúj Jesús rque rihoo, ne̱ guun cheꞌe̱ soꞌ canica̱j soꞌ caꞌa̱nj soꞌ a.
\v 38 Ga̱a ne̱ rquee̱ síí nahuun sa̱ꞌ rihaan Jesús se vaa caꞌve̱j rá Jesús caꞌa̱nj soꞌ ga̱ Jesús, tza̱j ne̱ ne caꞌve̱j rá Jesús maꞌ. Ga̱a ne̱ cataj Jesús a:
\p
\v 39 ―Ca̱nica̱j so̱ꞌ nánꞌ so̱ꞌ tucuá so̱ꞌ, ne̱ cata̱j xnaꞌanj so̱ꞌ rihaan tuvíꞌ so̱ꞌ cheꞌé se sa̱ꞌ ndoꞌo quiꞌyaj Yaꞌanj cheꞌé so̱ꞌ á ―taj Jesús rihaan soꞌ a.
\p Ga̱a ne̱ canica̱j síí nahuun sa̱ꞌ yoꞌ quinanꞌ soꞌ, ne̱ caꞌmii natáj soꞌ rihaan ta̱ranꞌ nij yuvii̱ ya̱nj chumanꞌ yoꞌ cheꞌé se sa̱ꞌ quiꞌyaj Jesús ga̱ soꞌ a.
\s Nahuun sa̱ꞌ ꞌo̱ chala̱ cunii do̱ꞌ, ꞌo̱ chana̱ chij do̱ꞌ, quiꞌyaj Jesús a
\p
\v 40 Nanica̱j Jesús, namán uún soꞌ tuꞌva na laguaná a. Ga̱a ne̱ ma̱n ndoꞌo yuvii̱ naꞌvi̱j man soꞌ, ne̱ guun niha̱ꞌ rá nij yuvii̱ se vaa namán uún soꞌ a.
\v 41 Ga̱a ne̱ dan me se caꞌnaꞌ ꞌo̱ soꞌ rihaan Jesús, ne̱ Jairo cuꞌna̱j soꞌ, ne̱ soꞌ me síí ꞌni̱j raꞌa ꞌo̱ veꞌ tucuꞌyón nij yuvii̱ israelitá stucua̱nj Moisés, ne̱ dan me se cayáán ru̱j soꞌ rihaan Jesús, ne̱ rquee̱ soꞌ rihaan Jesús se vaa caꞌa̱nj Jesús tucuá soꞌ a.
\v 42 Ne̱ o̱rúnꞌ ra̱a̱ taꞌnij cha̱na̱ soꞌ chala̱ cunii va̱j chuvi̱j yoꞌ ta̱ꞌ asuun, tza̱j ne̱ ranꞌ ndoꞌo noꞌ, ne̱ da̱j doj cavi̱ꞌ noꞌ, ne̱ cheꞌé dan guun rá soꞌ caꞌa̱nj Jesús tucuá soꞌ a.
\p Veé dan me caꞌanj Jesús ga̱ soꞌ, ne̱ caꞌanj ndoꞌo yuvii̱ ga̱ soꞌ, ne̱ nda̱a xraan maꞌa̱n chrej va̱j yuvii̱ ga̱ soꞌ a.
\p
\v 43 Dan me se scaꞌnúj nij soꞌ vaj ꞌo̱ chana̱ ranꞌ ndoꞌo, ne̱ quisíj chuvi̱j ya̱ yoꞌ xraꞌ ton man noꞌ, tza̱j ne̱ taj va̱j a̱ ꞌó síí guun nucua̱j quiꞌyaj nahuun sa̱ꞌ noꞌ maꞌ.
\v 44 Dan me se nichrunꞌ noꞌ rej xco̱ Jesús, ne̱ canó raꞌa noꞌ do̱j tuꞌva saga̱nꞌ soꞌ a. Dan me se nu̱ꞌ canó raꞌa noꞌ tuꞌva saga̱nꞌ soꞌ, ne̱ nu̱ꞌ canicunꞌ xraꞌ ton man noꞌ na̱nj ado̱nj.
\p
\v 45 Ga̱a ne̱ xnáꞌanj Jesús se vaa me síí canó raꞌa man soꞌ, tza̱j ne̱ a̱ ꞌó nij yuvii̱ ne cano̱ raꞌa man soꞌ maꞌ, taj nu̱ꞌ nij yuvii̱ a. Ga̱a ne̱ cataj Pedró rihaan Jesús a:
\p ―Ma̱an cheꞌé se xraan va̱j nij yuvii̱, ne̱ canó rmaꞌa̱n raꞌa ꞌo̱ soꞌ mán so̱ꞌ, maestro ―taj Pedró rihaan Jesús a.
\p
\v 46 Tza̱j ne̱ cataj Jesús rihaan soꞌ a:
\p ―Vaa ꞌo̱ yuvii̱ canó raꞌa mán ꞌu̱nj ado̱nj. Neꞌenj se vaa nahuun yuvii̱ quiꞌyaj se‑nu̱cuáj ado̱nj ―taj Jesús rihaan soꞌ a.
\p
\v 47 Ga̱a ne̱ xcaj chana̱ cuentá se vaa queneꞌen Jesús se vaa quiꞌyaj noꞌ, ga̱a ne̱ riꞌíj man noꞌ, ne̱ caꞌnaꞌ noꞌ, ne̱ cayáán ru̱j noꞌ rihaan soꞌ a. Ga̱a ne̱ cataj xnaꞌanj noꞌ rihaan nu̱ꞌ nij yuvii̱ se vaa ma̱an se canó raꞌa noꞌ man Jesús, ne̱ nu̱ꞌ ma̱an orá dan nahuun sa̱ꞌ noꞌ ne̱ canicunꞌ se xraꞌ ton man noꞌ, taj noꞌ a.
\v 48 Ga̱a ne̱ cataj Jesús rihaan noꞌ a:
\p ―Nahuún so̱ꞌ cheꞌé se amán rá so̱ꞌ niꞌya̱j so̱ꞌ manj, nocoj. Veꞌé caꞌa̱nj so̱ꞌ, ne̱ dínj ga̱a̱ nimán so̱ꞌ á ―taj Jesús rihaan noꞌ a.
\p
\v 49 Ataa navi̱j caꞌmi̱i̱ Jesús, ne̱ caꞌnaꞌ ꞌo̱ síí cavii tucuá Jairo, ne̱ cataj soꞌ rihaan Jairo a:
\p ―A̱j caviꞌ taꞌnij cha̱na̱ so̱ꞌ, ne̱ taj cheꞌé cara̱a̱ chrúú so̱ꞌ rihaan maestró a̱ maꞌ ―taj síí ꞌnaꞌ cataj xnaꞌanj rihaan Jairo a.
\p
\v 50 Dan me se cuno Jesús nana̱ caꞌmii síí caꞌnaꞌ, ga̱a ne̱ cataj soꞌ rihaan Jairo a:
\p ―Se̱ cuchuꞌvíꞌ so̱ꞌ maꞌ. Ma̱an se cuchuma̱n ya̱ rá so̱ꞌ ni̱ꞌyaj so̱ꞌ manj, ne̱ nahu̱un taꞌnij cha̱na̱ so̱ꞌ na̱nj ado̱nj ―taj Jesús rihaan soꞌ a.
\p
\v 51 Dan me se cuchiꞌ Jesús tucuá Jairo, ne̱ ne caꞌve̱j Jesús catu̱u̱ nij yuvii̱ rá veꞌ ga̱ soꞌ maꞌ. Ma̱an Pedró do̱ꞌ, Juan do̱ꞌ, Jacobo do̱ꞌ, ro̱j ni̱ca̱ Jairo do̱ꞌ, caꞌvej soꞌ catu̱u̱ rá veꞌ ga̱ soꞌ a.
\v 52 Dan me se taꞌvee ndoꞌo nij síí cunuu chre̱ꞌ rá veꞌ cheꞌé chala̱ cunii caviꞌ, ne̱ nanó uxrá rá nij soꞌ, ne̱ goꞌ nij soꞌ cuxruꞌ rucua̱a̱ nij soꞌ a. Tza̱j ne̱ cataj Jesús rihaan nij soꞌ a:
\p ―Se̱ taꞌvee soj maꞌ. ꞌO̱ se ne cavi̱ꞌ noꞌ maꞌ. Ma̱an se otoj u̱u̱n noꞌ na̱nj á ―taj Jesús rihaan nij soꞌ a.
\p
\v 53 Ga̱a ne̱ caꞌngaꞌ naco̱o̱ nij soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ man Jesús cheꞌé se a̱j queneꞌen nij soꞌ se vaa a̱j caviꞌ ya̱ noꞌ a.
\v 54 Tza̱j ne̱ taꞌaa Jesús raꞌa noꞌ, ne̱ nacúún soꞌ man noꞌ, cataj soꞌ a:
\p ―Na̱xaga̱a̱ so̱ꞌ, chala̱ cunii ―taj soꞌ rihaan noꞌ a.
\p
\v 55 Ne̱ cunuu iꞌna̱ꞌ uún noꞌ, ga̱a ne̱ nu̱ꞌ naxaga̱a̱ noꞌ, ne̱ nu̱ꞌ caꞌneꞌ Jesús suun rihaan ro̱j ni̱ca̱ Jairo se vaa rque̱ ro̱j soꞌ do̱j se chá cha̱ chala̱ cunii a.
\p
\v 56 Dan me se caꞌanj rá ro̱j soꞌ se vaa quiꞌyaj Jesús, ga̱a ne̱ cataj Jesús rihaan ro̱j soꞌ se vaa rihaan a̱ ꞌó yuvii̱ se̱ cataj xnaꞌanj ro̱j ni̱ca̱ ro̱j soꞌ da̱j quiꞌyaj Jesús cheꞌé chala̱ cunii maꞌ.
\c 9
\s Caꞌnéé Jesús man chuvi̱j nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ caꞌa̱nj caꞌmi̱i̱ natáj nij soꞌ a
\p
\v 1 Dan me se canacúún Jesús man chuvi̱j nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ, ne̱ cunuu chre̱ꞌ nij soꞌ, ne̱ rqué soꞌ se nucua̱j man nij soꞌ, ga̱a ne̱ caꞌve̱e quiꞌya̱j canaán nij soꞌ rihaan me maꞌa̱n nana̱ chre̱e do̱ꞌ, caꞌve̱e caꞌne̱e̱ nij soꞌ chiꞌii̱ xráá síí ranꞌ do̱ꞌ a.
\v 2 Ga̱a ne̱ caꞌnéé soꞌ man nij soꞌ caꞌa̱nj caꞌmi̱i̱ natáj nij soꞌ cheꞌé da̱j vaa uun chij Yaꞌanj, ne caꞌne̱e̱ nij soꞌ chiꞌii̱ xráá nij síí ranꞌ do̱ꞌ a.
\v 3 Ne̱ cataj soꞌ rihaan nij soꞌ a:
\p ―A̱ ꞌó rasu̱u̱n se̱ nica̱j soj caꞌa̱nj soj maꞌ. Chruun garroté do̱ꞌ, nanj do̱ꞌ, se chá do̱ꞌ, saꞌanj do̱ꞌ, se̱ nica̱j soj maꞌ. O̱rúnꞌ nique̱e̱ yatzéj nu̱u̱ soj caꞌa̱nj ga̱ soj á.
\v 4 Ne̱ me maꞌa̱n veꞌ cuchi̱ꞌ soj ne̱ caꞌvej ꞌo̱ soꞌ cara̱nꞌ soj roꞌ, ne̱ veé veꞌ yoꞌ ꞌo̱ cara̱nꞌ soj nda̱a se cu̱riha̱nj soj chumanꞌ yoꞌ á.
\v 5 Ne̱ me maꞌa̱n ꞌo̱ chumanꞌ se̱ caꞌvej rá nij síí chiha̱nj cuno̱ nij soꞌ snana̱ soj roꞌ, ta̱náj soj chumanꞌ yoꞌ, ne̱ cavi̱i̱ soj tuꞌva chumanꞌ yoꞌ, ne̱ nacuna̱nꞌ soj tacóó soj cayu̱u yoꞌóó tachru̱u̱ ma̱n chumanꞌ yoꞌ tacóó soj á. Nda̱a dan, ga̱a ne̱ xca̱j nij síí chiha̱nj yoꞌ cuentá se vaa tumé nij soꞌ cacunꞌ se vaa ne caꞌve̱j rá nij soꞌ cuno̱ nij soꞌ snana̱ soj maan ado̱nj ―taj Jesús rihaan chuvi̱j nij soꞌ a.
\p
\v 6 Ga̱a ne̱ caꞌanj nij soꞌ nij chumanꞌ, ne̱ caꞌmii natáj nij soꞌ snana̱ Yaꞌanj nana̱ sa̱ꞌ, ne̱ me rej maꞌa̱n va̱j nij soꞌ caꞌnéj nij soꞌ chiꞌii̱ xráá nij síí ranꞌ a.
\s Xcaj síí nica̱j suun cuꞌna̱j Herodes cuentá cheꞌé Jesús a
\p
\v 7 Dan me se cuno síí nica̱j suun cuꞌna̱j Herodes nu̱ꞌ se vaa quiꞌyaj Jesús, ga̱a ne̱ guun rá Herodes queneꞌe̱n soꞌ me síí me Jesús a. ꞌO̱ se taꞌa̱j yuvii̱ cataj se vaa cunuu iꞌna̱ꞌ uún Juan Síí Cutaꞌ Ne man yuvii̱,
\v 8 ne̱ ꞌó taꞌa̱j yuvii̱ cataj se vaa curuviꞌ uún síí cuꞌna̱j Elías síí cayáán ga̱a naá, ne̱ ꞌó taꞌa̱j yuvii̱ cataj se vaa cunuu iꞌna̱ꞌ uún ꞌo̱ síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj ga̱a naá a.
\v 9 Tza̱j ne̱ maꞌa̱n Herodes cataj a:
\p ―A̱j caviꞌ Juan, ne̱ xꞌneꞌ chihá Juan, quiꞌyáj a. Tza̱j ne̱ ne neꞌenj me yuvii̱ me síí nihánj, ne̱ tuꞌva nii da̱nj cheꞌé soꞌ rihanj maꞌ ―taj Herodes a.
\p Ga̱a ne̱ guun uxrá rá Herodes queneꞌe̱n soꞌ man Jesús a.
\s Rqué Jesús se chá ꞌu̱nꞌ míj (5,000) snóꞌo a
\p
\v 10 Dan me se namán chuvi̱j nij síí cuneꞌ Jesús caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ soꞌ, ne̱ nataꞌ nij soꞌ rihaan Jesús cheꞌé nu̱ꞌ nij suun sa̱ꞌ noco̱o quiꞌyaj nij soꞌ rej caꞌanj nij soꞌ a. Ga̱a ne̱ nica̱j Jesús man ta̱ranꞌ nij soꞌ, caꞌanj nij soꞌ nda̱a tuꞌva chumanꞌ cuꞌna̱j Betsaida rej yaníj a.
\v 11 Tza̱j ne̱ queneꞌen ꞌo̱ xꞌneꞌ noco̱o yuvii̱ rej caꞌanj Jesús, ga̱a ne̱ canocoꞌ nij soꞌ man Jesús, caꞌanj nij soꞌ a. Ga̱a ne̱ veꞌé caꞌmii Jesús ga̱ xꞌneꞌ noco̱o yuvii̱ canocoꞌ man soꞌ, ne̱ caꞌmii natáj soꞌ cheꞌé da̱j vaa uun chij Yaꞌanj, ne̱ nahuun nij síí ranꞌ, quiꞌyaj soꞌ a.
\p
\v 12 Dan me se nichrunꞌ cata̱ꞌ güii, ne̱ dan me se nichrunꞌ chuvi̱j nij síí tucuꞌyón snana̱ Jesús rihaan soꞌ, ne̱ cataj nij soꞌ a:
\p ―Qui̱ꞌyáá so̱ꞌ se ndoꞌo, ne̱ naꞌne̱j so̱ꞌ chrej man nij yuvii̱, caꞌa̱nj nij soꞌ rej chumanꞌ noco̱o do̱ꞌ, chumanꞌ raꞌa̱ do̱ꞌ, ga̱a ne̱ ma̱n veꞌ cara̱nꞌ nij soꞌ do̱ꞌ, ma̱n se chá quiri̱ꞌ nij soꞌ cha̱ nij soꞌ do̱ꞌ a. Tza̱j ne̱ rej ma̱n níꞌ nihánj me se rcoꞌ tacaan me nihánj, ne̱ taj rej cara̱nꞌ nij soꞌ do̱ꞌ, taj se chá cha̱ nij soꞌ do̱ꞌ, nihánj maꞌ ―taj nij soꞌ rihaan Jesús a.
\p
\v 13 Tza̱j ne̱ cataj Jesús rihaan nij soꞌ a:
\p ―Rque̱ maꞌa̱n soj se chá cha̱ nij yuvii̱ á ―taj Jesús rihaan nij soꞌ a.
\p Ga̱a ne̱ cataj nij soꞌ a:
\p ―Tza̱j ne̱ taj se chá rihaan núj maꞌ. Ma̱an se o̱rúnꞌ ꞌu̱nꞌ rachrúún ne̱ vi̱j gue̱e̱ xcuaj vaa rihaan núj na̱nj á. Xraj ne̱ caꞌve̱e caꞌa̱nj núj, ne̱ quira̱a̱n núj se chá cha̱ cunuda̱nj nij yuvii̱ ri̱i̱ uxrá nihánj na̱nj á ―taj nij soꞌ rihaan Jesús a.
\p
\v 14 Dan me se ꞌu̱nꞌ míj snóꞌo mán rej yoꞌ ta̱ꞌ asuun ado̱nj. Tza̱j ne̱ cataj Jesús rihaan nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ a:
\p ―Ca̱yáán nij yuvii̱ rihaan yoꞌóó, quiꞌya̱j soj, ne̱ dan me se cunu̱u chre̱ꞌ ꞌo̱ vi̱j chiha̱a̱ chi̱ꞌ (50) vi̱j chiha̱a̱ chi̱ꞌ yuvii̱ ca̱yáán ꞌo̱ ꞌo̱ rej, quiꞌya̱j soj á ―taj Jesús rihaan nij soꞌ a.
\p
\v 15 Ne̱ veé da̱nj quiꞌyaj nij soꞌ, ne̱ caꞌanj ca̱yáán cunuda̱nj nij yuvii̱ a.
\v 16 Dan me se taꞌaa Jesús ꞌu̱nꞌ nij rachrúún ga̱ ro̱j xcuaj yoꞌ, ga̱a ne̱ niꞌya̱j soꞌ rej xta̱ꞌ, ne̱ cataj soꞌ guun niꞌya̱j níꞌ rihaan Yaꞌanj cheꞌé se chá yoꞌ a. Ga̱a ne̱ cuxraꞌ taꞌa̱j soꞌ rachrúún do̱ꞌ, nee̱ xcuaj do̱ꞌ, ne̱ caxríj soꞌ ston nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ, cheꞌé rej caxri̱i̱ nij soꞌ ston nij yuvii̱ a.
\v 17 Ga̱a ne̱ chá ta̱ranꞌ nij yuvii̱, ne̱ caraa rque nij soꞌ ne̱ nda̱a quináj ndoꞌo se chá a. Ga̱a ne̱ naquiꞌyaj chre̱ꞌ nij soꞌ nu̱ꞌ se quináj tuꞌva yuvii̱, ne̱ caraa nij soꞌ ꞌó cunu̱ꞌ chuvi̱j scaa a.
\s Cataj xnaꞌanj Pedró me síí me Jesús a
\p
\v 18 Dan me se ꞌo̱ güii caꞌanj Jesús ꞌo̱ rej yaníj cachíín niꞌya̱j soꞌ rihaan Yaꞌanj, ne̱ nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ roꞌ, ma̱n rej yoꞌ ga̱ soꞌ, ne̱ xnáꞌanj soꞌ man nij soꞌ, cataj soꞌ a:
\p ―Me si̱j mé ꞌu̱nj, taj nij yuvii̱ ga̱ ―taj Jesús, xnáꞌanj soꞌ man nij soꞌ a.
\p
\v 19 ―Vaa síí taj se vaa síí cuꞌna̱j Juan Síí Cutaꞌ Ne man yuvii̱ mé so̱ꞌ ado̱nj. Ne̱ vaa síí taj uún se vaa síí cuꞌna̱j Elías síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj ga̱a naá mé so̱ꞌ chugua̱nj. Ne̱ vaa síí taj uún se vaa ꞌó síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj ga̱a naá mé so̱ꞌ xa̱ꞌ. Da̱nj taj ꞌo̱ ꞌo̱ taꞌa̱j nij yuvii̱ na̱nj á ―taj nij soꞌ a.
\p
\v 20 Ga̱a ne̱ cataj Jesús rihaan nij soꞌ a:
\p ―Ne̱ maꞌa̱n soj, ga̱a ne̱ me si̱j mé ꞌu̱nj, rá soj ga̱ ―taj Jesús, xnáꞌanj soꞌ man nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ a.
\p Ga̱a ne̱ cataj Pedró a:
\p ―Si̱j Caꞌnéé Yaꞌanj Ti̱nanii man Yuvii̱ rihaan Sayuun mé so̱ꞌ chugua̱nj ―taj soꞌ rihaan Jesús a.
\p
\v 21 Ga̱a ne̱ caꞌneꞌ Jesús suun rihaan nij soꞌ a:
\p ―Se̱ cataj nij soj nana̱ vaa da̱nj rihaan a̱ ꞌó nij yuvii̱ maꞌ ―taj Jesús rihaan nij soꞌ a.
\s Cataj xnaꞌanj Jesús se vaa cavi̱ꞌ soꞌ ne̱ cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún soꞌ a
\p
\v 22 Ga̱a ne̱ cataj uún Jesús rihaan nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ a:
\p ―Xa̱ꞌ ꞌu̱nj Si̱j Caꞌnéé Yaꞌanj Ni̱caj Yuꞌunj man Yuvii̱, tza̱j ne̱ no̱ xcúún ꞌu̱nj quira̱nꞌ ndoꞌo ꞌu̱nj sayuun quiꞌya̱j nij síí uun chij do̱ꞌ, quiꞌya̱j nij xrej ata̱ suun noco̱o do̱ꞌ, quiꞌya̱j nij síí naquiꞌyaj cu̱u stucua̱nj Moisés do̱ꞌ, ne̱ nachri̱ꞌ ndoꞌo nij soꞌ ni̱ꞌyaj nij soꞌ mán ꞌu̱nj, ne̱ ticavi̱ꞌ nii mán ꞌu̱nj, ne̱ cache̱n vaꞌnu̱j güii, ga̱a ne̱ cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún ꞌu̱nj ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij soꞌ a.
\p
\v 23 Ga̱a ne̱ cataj soꞌ rihaan cunuda̱nj nij yuvii̱ a:
\p ―Sese me rá ꞌo̱ soꞌ canoco̱ꞌ soꞌ manj, ne̱ se̱ guun rá soꞌ quiꞌya̱j soꞌ se vaa me rá maꞌa̱n soꞌ quiꞌya̱j soꞌ maꞌ. Ne̱ caꞌve̱e se quira̱nꞌ uxrá soꞌ sayuun do̱ꞌ, caꞌve̱e se nda̱a cachro̱n nii man soꞌ rihaan rcutze̱ do̱ꞌ, tza̱j ne̱ da̱j a̱ güii me se ꞌo̱ canoco̱ꞌ xraan soꞌ manj ado̱nj.
\v 24 Tza̱j ne̱ sese vaa ꞌo̱ síí me rá ti̱nanii man maꞌa̱n rihaan sayuun, ne̱ vaa güii ꞌo̱ cavi̱ꞌ nimán soꞌ ado̱nj. Tza̱j ne̱ sese cavi̱ꞌ ꞌo̱ soꞌ cheꞌé se me soꞌ síí noco̱ꞌ manj, ne̱ vaa güii cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún soꞌ ado̱nj.
\v 25 Ne̱ a̱ me se quiri̱ꞌ ꞌo̱ soꞌ sese quiꞌya̱j canaán soꞌ nu̱ꞌ rasu̱u̱n ma̱n rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ caꞌa̱nj niꞌya̱ nimán maꞌa̱n soꞌ, rá soj ga̱.
\v 26 Dan me se xa̱ꞌ síí uun naꞌa̱j niꞌya̱j manj ne̱ uun naꞌa̱j niꞌya̱j snana̱j, tza̱j ne̱ vaa güii gu̱un naꞌa̱j ꞌu̱nj Si̱j Caꞌnéé Yaꞌanj Ni̱caj Yuꞌunj man Yuvii̱ ni̱ꞌyaj ꞌu̱nj man soꞌ asa̱ꞌ caꞌnaꞌ uún ꞌu̱nj rihaan chumii̱ nihánj ado̱nj. Ne̱ güii yoꞌ me se niꞌndaj ya̱ sa̱ꞌ veꞌé gu̱un chij ꞌu̱nj caꞌna̱ꞌ ꞌu̱nj, ne̱ niꞌndaj ya̱ sa̱ꞌ veꞌé gu̱un chij Réé ꞌu̱nj Yaꞌanj do̱ꞌ, nij se‑mo̱zó Yaꞌanj nij síí gue̱e̱ do̱ꞌ ado̱nj.
\v 27 Nihánj me se cata̱j yá ꞌu̱nj rihaan soj se vaa xa̱ꞌ taꞌa̱j soj si̱j nicu̱nꞌ nihánj cuano̱ me se ga̱a ataa a̱ cavi̱ꞌ taꞌa̱j soj, ne̱ ya̱ queneꞌe̱n taꞌa̱j soj asa̱ꞌ guun cheꞌe̱ Yaꞌanj uun chij Yaꞌanj rihaan chumii̱ nihánj na̱nj ado̱nj ―taj Jesús rihaan cunuda̱nj nij soꞌ a.
\s Chuguu̱n ndoꞌo man Jesús niꞌya̱j nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ a
\p
\v 28 Quisíj caꞌmii Jesús nana̱ vaa da̱nj, ga̱a ne̱ cachén ꞌo̱ tu̱nj güii ta̱ꞌ asuun, ga̱a ne̱ nica̱j Jesús man Pedró do̱ꞌ, Juan do̱ꞌ, Jacobo do̱ꞌ, ne̱ cavii soꞌ raa̱ ꞌo̱ quij xca̱a̱n, caꞌanj cachi̱nj niꞌya̱j soꞌ rihaan Yaꞌanj a.
\v 29 Ga̱a cachíín niꞌya̱j soꞌ rihaan Yaꞌanj, ne̱ ꞌo̱ cunuu ino̱ rihaan soꞌ, ne̱ cunuu catzi̱i̱ saga̱nꞌ soꞌ, ne̱ nda̱a raa̱n la maꞌa̱n saga̱nꞌ soꞌ a.
\v 30 Ga̱a ne̱ ta̱j niꞌyo̱n naquiꞌyaa vi̱j snóꞌo rihaan nij soꞌ, ne̱ nanó ro̱j soꞌ cuentó ga̱ Jesús, ne̱ Moisés do̱ꞌ, Elías síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj ga̱a naá do̱ꞌ, me ro̱j soꞌ a.
\v 31 Dan me se nda̱a chuguu̱n la maꞌa̱n curuviꞌ ro̱j soꞌ, ne̱ caꞌmii ro̱j soꞌ ga̱ Jesús cheꞌé se vaa quira̱nꞌ Jesús chumanꞌ Jerusalén, ne̱ cheꞌé se vaa cavi̱i̱ soꞌ rihaan chumii̱ nihánj nanꞌ soꞌ, nda̱a vaa guun rá Yaꞌanj quiꞌya̱j soꞌ a.
\v 32 Dan me se caꞌnaꞌ ndoꞌo nej rihaan nij tuvi̱ꞌ Pedró, tza̱j ne̱ ne coto̱j nij soꞌ maꞌ. Queneꞌen nij soꞌ nda̱a vaa chuguu̱n Jesús, ne̱ queneꞌen nij soꞌ man ro̱j síí nicu̱nꞌ ga̱ soꞌ a.
\v 33 Ga̱a ne̱ guun cheꞌe̱ ro̱j síí nicu̱nꞌ ga̱ Jesús caꞌanj yaníj ro̱j soꞌ rihaan Jesús, ga̱a ne̱ cataj Pedró rihaan Jesús a:
\p ―Cuna̱j uxrá vaa mán núj nihánj ga̱ so̱ꞌ, maestro. Ne̱ quiꞌya̱j núj vaꞌnu̱j veꞌ yacataj ca̱yáán soj na̱nj á. ꞌO̱ veꞌ ca̱yáán so̱ꞌ, ne̱ ꞌó veꞌ ca̱yáán síí cuꞌna̱j Moisés, ne̱ ꞌó veꞌ ca̱yáán síí cuꞌna̱j Elías rugua̱nj ―taj Pedró rihaan Jesús a.
\p Tza̱j ne̱ ne queneꞌe̱n uxrá soꞌ da̱j me cheꞌé caꞌmii soꞌ rihaan Jesús da̱nj a̱ maꞌ.
\v 34 Ataa quisi̱j caꞌmii soꞌ nana̱ vaa da̱nj, ga̱a ne̱ caꞌnaꞌ ꞌo̱ ngaa rej xta̱ꞌ, ne̱ caráán ngaa xráá nij soꞌ ne̱ naxíj nij soꞌ rque ngaa, ne̱ cuchuꞌviꞌ vaꞌnu̱j nij síí tucuꞌyón snana̱ Jesús yoꞌ a.
\v 35 Ga̱a ne̱ Yaꞌanj roꞌ, caꞌmii nana̱ cuno nij soꞌ rque ngaa yoꞌ a.
\p ―Síí nihánj me Taꞌníj síí narij man na̱nj ado̱nj. Cuno̱ soj rihaan soꞌ á ―taj Yaꞌanj cuno nij soꞌ a.
\p
\v 36 Quisíj caꞌmii Yaꞌanj, ga̱a ne̱ ta̱j o̱rúnꞌ Jesús nicunꞌ, queneꞌen nij soꞌ a. Tza̱j ne̱ ꞌo̱ caráán tuꞌva nij soꞌ se vaa queneꞌen nij soꞌ, ne̱ güii guun da̱nj me se a̱ ꞌó yuvii̱ ne cata̱j xnaꞌanj nij soꞌ rihaan a.
\s Nahuun sa̱ꞌ ꞌo̱ xnii nu̱u̱ nana̱ chre̱e nimán, quiꞌyaj Jesús a
\p
\v 37 Dan me se cachén ꞌo̱ yanꞌ, ne̱ quisíj güii, ga̱a ne̱ caꞌanj Jesús ga̱ nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ rej rque̱ a. Ga̱a ne̱ nariꞌ tuviꞌ nij soꞌ ga̱ ri̱i̱ yuvii̱ a.
\v 38 Dan me se nucua̱j ndoꞌo caꞌmii ꞌo̱ síí ꞌnaꞌ scaꞌnúj nij yuvii̱ rihaan Jesús, ne̱ cataj soꞌ a:
\p ―Achíín ni̱ꞌyáj rihaan so̱ꞌ se vaa cunu̱u ꞌe̱e̱ rá so̱ꞌ ni̱ꞌyaj so̱ꞌ taꞌníj cheꞌé se o̱rúnꞌ ra̱a̱ soꞌ me taꞌníj, maestro.
\v 39 ꞌO̱ se naruviꞌ nana̱ chre̱e nimán taꞌníj, ne̱ ta̱j niꞌyo̱n snúú soꞌ, ne̱ aguáj soꞌ, ne̱ avii yatanꞌ tuꞌva soꞌ, ꞌyaj nana̱ chre̱e yoꞌ, ne̱ ꞌyaj chiꞌi̱i̱ ndoꞌo nana̱ chre̱e yoꞌ man taꞌníj, ne̱ sayu̱u̱n uxrá cu̱riha̱nj nana̱ chre̱e yoꞌ nimán taꞌníj ado̱nj.
\v 40 Ne̱ dan me se rqueé ꞌu̱nj man nij síí tucuꞌyón snana̱ so̱ꞌ se vaa quiri̱i̱ nij soꞌ nana̱ chre̱e nimán taꞌníj, tza̱j ne̱ ne caꞌve̱e quiri̱i̱ nij soꞌ nana̱ chre̱e nimán taꞌníj maꞌ ―taj snóꞌo yoꞌ rihaan Jesús a.
\p
\v 41 Ga̱a ne̱ cataj Jesús a:
\p ―Dan me se síí ne amán rá me soj si̱j ma̱n rihaan chumii̱ nihánj cuano̱, ne̱ chiꞌi̱i̱ vaa nimán soj, ne̱ a̱ me daj cache̱j ga̱ soj, ne̱ a̱ me daj ga̱a̱ naj nimanj ni̱ꞌyaj ꞌu̱nj man soj, ga̱a ne̱ caꞌve̱e quiꞌya̱j canaán soj ga̱. Ni̱caj so̱ꞌ man taꞌníí so̱ꞌ caꞌna̱ꞌ so̱ꞌ rihanj cuaj á ―taj Jesús a.
\p
\v 42 Dan me se ga̱a ꞌnaꞌ xnii, ne̱ nu̱ꞌ snúú xnii, ne̱ naxruꞌ xnii, quiꞌyaj nana̱ chre̱e yoꞌ, tza̱j ne̱ caꞌneꞌ Jesús suun rihaan nana̱ chre̱e se vaa cu̱riha̱nj yoꞌ nimán xnii a. Dan me se curiha̱nj nana̱ chre̱e yoꞌ nimán xnii, ne̱ nahuun sa̱ꞌ xnii, quiꞌyaj Jesús, ne̱ nagoꞌ Jesús man xnii rihaan rej xnii a.
\v 43 Ga̱a ne̱ queneꞌen nij yuvii̱ se vaa nucua̱j ndoꞌo Yaꞌanj síí quiꞌyaj suun sa̱ꞌ noco̱o yoꞌ, ne̱ caráyaꞌa̱nj nu̱ꞌ nij soꞌ a.
\s Cataj xnaꞌanj uún Jesús se vaa vaa güii cavi̱ꞌ soꞌ a
\p Dan me se caráyaꞌa̱nj cunuda̱nj nij yuvii̱ se vaa quiꞌyaj Jesús a. Ga̱a ne̱ cataj Jesús rihaan nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ a:
\p
\v 44 ―A̱ ꞌó xcoꞌ se̱ niꞌyón soj nana̱ nihánj nana̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj cuano̱ maꞌ. Dan me se ꞌu̱nj Si̱j Caꞌnéé Yaꞌanj Ni̱caj Yuꞌunj man Yuvii̱ me se vaa güii nago̱ꞌ nii mán ꞌu̱nj rihaan yuvii̱ ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ a.
\p
\v 45 Tza̱j ne̱ ne queneꞌe̱n nij soꞌ me se me raj cata̱a nana̱ caꞌmii Jesús maꞌ. ꞌO̱ se naquiꞌyaj yuve̱ Yaꞌanj nana̱ yoꞌ rihaan nij soꞌ cheꞌé yan se̱ xcaj nij soꞌ cuentá a. Ne̱ cuchuꞌviꞌ nij soꞌ xna̱ꞌanj nij soꞌ man Jesús cheꞌé nana̱ yoꞌ a.
\s Cataj Jesús me síí gu̱un chij doj a
\p
\v 46 Dan me se guun cheꞌe̱ nij síí tucuꞌyón snana̱ Jesús caꞌmii cunuꞌ nij soꞌ me nij soꞌ gu̱un chij doj a.
\v 47 Tza̱j ne̱ xcaj Jesús cuentá da̱j vaa nimán nij soꞌ, ne̱ cheꞌé dan taꞌaa soꞌ raꞌa ꞌo̱ xnii leꞌe̱j, ne̱ nica̱j soꞌ cachrón soꞌ xꞌnúú soꞌ,
\v 48 ga̱a ne̱ cataj Jesús rihaan nij soꞌ a:
\p ―Me maꞌa̱n ꞌo̱ síí aráj cochro̱j ne̱ aꞌmii sa̱ꞌ soꞌ ga̱ ꞌo̱ xnii leꞌe̱j nihánj cheꞌé se‑chu̱vií ꞌu̱nj, ne̱ adi̱ꞌ ma̱ꞌanj me aráj cochro̱j ne̱ aꞌmii sa̱ꞌ soꞌ ga̱ vaa na̱nj ado̱nj. Dan me se síí aꞌmii sa̱ꞌ ga̱ ꞌu̱nj me se né o̱rúnꞌ ꞌu̱nj me aꞌmii sa̱ꞌ soꞌ ga̱ maꞌ. Ma̱an Yaꞌanj ya̱ síí caꞌnéé mán ꞌu̱nj me aráj cochro̱j ya̱ soꞌ ne̱ aꞌmii sa̱ꞌ ya̱ soꞌ ga̱ vaa na̱nj ado̱nj. ꞌO̱ se síí nica̱ꞌ doj rihaan ta̱ranꞌ soj roꞌ, me síí vaa se uun doj rihaan ta̱ranꞌ soj a ―taj Jesús rihaan nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ a.
\s Cataj xnaꞌanj Jesús se vaa me maꞌa̱n síí ne unuꞌ ga̱ soꞌ me tuviꞌ soꞌ a
\p
\v 49 Ga̱a ne̱ cataj síí cuꞌna̱j Juan rihaan Jesús a:
\p ―Queneꞌen núj man ꞌo̱ síí ataꞌ tuꞌva se‑chu̱vií so̱ꞌ, ne̱ uriha̱nj nana̱ chre̱e nimán yuvii̱, ꞌyaj soꞌ, na̱nj maestro. Tza̱j ne̱ caráán núj chrej quiꞌya̱j soꞌ da̱nj, cheꞌé se né si̱j chéé ga̱ níꞌ me soꞌ, taj núj, na̱nj maestro ―taj Juan rihaan Jesús a.
\p
\v 50 Tza̱j ne̱ cataj Jesús rihaan soꞌ a:
\p ―Se̱ raꞌaan soj quiꞌya̱j soꞌ da̱nj maꞌ. ꞌO̱ se xa̱ꞌ síí ne unuꞌ ga̱ soj, tza̱j ne̱ tuviꞌ soj me soꞌ ado̱nj ―taj Jesús rihaan Juan do̱ꞌ, rihaan ꞌó nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ do̱ꞌ a.
\s Cataj xnaꞌanj Jesús rihaan ro̱j síí cuꞌna̱j Jacobo ga̱ Juan se vaa nij caꞌmii ro̱j soꞌ a
\p
\v 51 Dan me se ga̱a nichrunꞌ güii quina̱nꞌ Jesús xta̱ꞌ, ga̱a ne̱ ꞌo̱ caꞌnéé nucua̱j nimán soꞌ caꞌa̱nj soꞌ chumanꞌ Jerusalén a.
\v 52 Dan me se caꞌneꞌ soꞌ suun rihaan do̱j síí chéé ga̱ soꞌ quita̱j ya̱a̱n nij soꞌ nano̱ꞌ nij soꞌ veꞌ cara̱nꞌ nij tuvi̱ꞌ nij soꞌ, ga̱a ne̱ caꞌanj nij síí caꞌanj suun, ne̱ cuchiꞌ nij soꞌ ꞌo̱ chumanꞌ ya̱nj nij síí samaritano a.
\v 53 Tza̱j ne̱ quiraꞌaan nij síí samaritano veꞌ tucuá nij soꞌ rihaan Jesús, cheꞌé se guun rá soꞌ caꞌa̱nj soꞌ chumanꞌ Jerusalén a.
\v 54 Dan me se ga̱a queneꞌen ro̱j síí tucuꞌyón snana̱ Jesús ro̱j síí cuꞌna̱j Jacobo ga̱ Juan, se vaa quiraꞌaan nij síí samaritano veꞌ, ga̱a ne̱ xnáꞌanj ro̱j soꞌ man Jesús, cataj ro̱j soꞌ a:
\p ―Me rá so̱ꞌ cachi̱nj niꞌya̱j núj rihaan Yaꞌanj, ne̱ caꞌne̱j Yaꞌanj yaꞌan, ne̱ caca̱a̱ nij síí samaritano yoꞌ naꞌ ―taj ro̱j soꞌ, xnáꞌanj ro̱j soꞌ man Jesús a.
\p
\v 55 Tza̱j ne̱ niꞌya̱j Jesús man ro̱j soꞌ, ne̱ caxríj yuva̱a̱ Jesús man ro̱j soꞌ a.
\v 56 Ga̱a ne̱ caꞌanj nij tuvi̱ꞌ Jesús ꞌó chumanꞌ a.
\s Caꞌmii Jesús ga̱ vaꞌnu̱j síí tiha̱j guun rá canoco̱ꞌ man soꞌ a
\p
\v 57 Ga̱a va̱j nij soꞌ chrej, ga̱a ne̱ caꞌnaꞌ ꞌo̱ soꞌ, caꞌmii soꞌ ga̱ Jesús a:
\p ―Ca̱nocóꞌ ꞌu̱nj mán so̱ꞌ me rej maꞌa̱n caꞌa̱nj so̱ꞌ na̱nj á ―taj soꞌ rihaan Jesús a.
\p
\v 58 Ga̱a ne̱ cataj ya̱ Jesús se vaa ranꞌ soꞌ chéé soꞌ a:
\p ―ꞌO̱ se nij chunee roꞌ, otoj sa̱ꞌ nij xoꞌ rá yuꞌuj ta̱j rque yoꞌóó, ne̱ nij xtâj chéé xta̱ꞌ roꞌ, vaa saca̱ꞌ nij xoꞌ a. Tza̱j ne̱ xa̱ꞌ ꞌu̱nj Si̱j Caꞌnéé Yaꞌanj Ni̱caj Yuꞌunj man Yuvii̱, tza̱j ne̱ taj a̱ doj rej qui̱náá ꞌu̱nj coto̱j ꞌu̱nj a̱ maꞌ ―taj Jesús rihaan soꞌ a.
\p
\v 59 Ne̱ dan me se cataj Jesús rihaan ꞌó soꞌ a:
\p ―Ca̱nocóꞌ so̱ꞌ manj caꞌa̱nj níꞌ á ―taj Jesús rihaan soꞌ a.
\p ―Caꞌve̱j so̱ꞌ nanj tucuaj, ne̱ nda̱a cavi̱ꞌ réj, ga̱a ne̱ cachi̱nꞌ ꞌu̱nj man réj, ga̱a ne̱ ca̱nocóꞌ ꞌu̱nj mán so̱ꞌ na̱nj á ―taj soꞌ rihaan Jesús a.
\p
\v 60 Tza̱j ne̱ cataj Jesús rihaan soꞌ a:
\p ―Caꞌne̱ꞌ rá so̱ꞌ cachi̱nꞌ maꞌa̱n nij síí caviꞌ nimán man tuviꞌ soꞌ xnangá á. Ne̱ caꞌa̱nj so̱ꞌ, caꞌmi̱i̱ natáj so̱ꞌ cheꞌé da̱j vaa uun chij Yaꞌanj á ―taj Jesús rihaan soꞌ a.
\p
\v 61 Ne̱ dan me se cataj ꞌó soꞌ uún rihaan Jesús a:
\p ―Me raj ca̱nocoj mán so̱ꞌ, Señor. Tza̱j ne̱ asino caꞌve̱j so̱ꞌ caꞌa̱nj cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan nij tuvij, ga̱a ne̱ caꞌna̱j, ne̱ caꞌa̱nj níꞌ na̱nj á ―taj soꞌ rihaan Jesús a.
\p
\v 62 Tza̱j ne̱ cataj Jesús rihaan soꞌ a:
\p ―Síí oro̱ꞌ nee niꞌya̱j rej xco̱ roꞌ, daj chiha̱a̱ míj se̱ cavii nica̱ tucuáán quiꞌya̱j soꞌ maꞌ. Ne̱ síí me rá canoco̱ꞌ manj me se se̱ guun ca̱nica̱j uún soꞌ rej xco̱ soꞌ maꞌ. Ne̱ sese da̱nj quiꞌya̱j soꞌ, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ caꞌvee gu̱un chij Yaꞌanj nimán soꞌ maꞌ ―taj Jesús rihaan soꞌ a.
\c 10
\s Caꞌnéé Jesús man vaꞌnu̱j chiha̱a̱ chuvi̱j (72) síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ caꞌa̱nj caꞌmi̱i̱ natáj nij soꞌ a
\p
\v 1 Cachén doj, ga̱a ne̱ narii Jesús man ꞌó vaꞌnu̱j chiha̱a̱ chuvi̱j (72) snóꞌo, ne̱ caꞌnéé soꞌ man vi̱j vi̱j nij soꞌ quita̱j ya̱a̱n nij soꞌ rihaan Jesús caꞌa̱nj nij soꞌ da̱j a̱ chumanꞌ ga̱ da̱j a̱ rej cache̱n Jesús,
\v 2 ne̱ cataj Jesús rihaan nij soꞌ a:
\p ―Ya̱ uxrá, ne̱ vaa ndoꞌo suun rihaan níꞌ, tza̱j ne̱ nij síí ꞌyaj suun yoꞌ me se do̱j nij soꞌ na̱nj ado̱nj. Cheꞌé dan cachi̱nj niꞌya̱j uxrá soj rihaan Yaꞌanj si̱j uun chij ꞌni̱j raꞌa suun se vaa caꞌne̱j soꞌ doj yuvii̱ quiꞌya̱j se‑su̱u̱n soꞌ á.
\v 3 Ni̱ꞌyaj soj á. Caꞌne̱j ꞌu̱nj man soj caꞌmi̱i̱ natáj soj rihaan nij yuvii̱, tza̱j ne̱ xca̱j soj cuentá se vaa ase vaa matzinj va̱j rej ma̱n xcaꞌyanj caꞌnu̱ꞌ roꞌ, da̱nj ga̱a̱ soj chugua̱nj.
\v 4 Se̱ nica̱j soj vitó nu̱u̱ saꞌanj se̱ nica̱j soj nanj se̱ nica̱j soj ꞌó taco̱j canj se̱ nica̱j soj caꞌa̱nj soj maꞌ. ꞌO̱ chrej caꞌa̱nj soj, ne̱ ꞌo̱ chrej ca̱nica̱j soj, ne̱ se̱ canicunꞌ soj nano̱ soj cuentó ga̱ yuvii̱ maꞌ.
\p
\v 5 ’Asa̱ꞌ catúj soj rá ꞌo̱ veꞌ, ne̱ asino cata̱j soj rihaan nij síí ya̱nj rá veꞌ yoꞌ se vaa ga̱a̱ xe̱j cuma̱n nij soꞌ, quiꞌya̱j Yaꞌanj a.
\v 6 Ne̱ sese ya̱nj ꞌo̱ síí niꞌya̱nj nimán rá veꞌ yoꞌ, ga̱a ne̱ ya̱ xe̱j ga̱a̱ nimán soꞌ, quiꞌya̱j Yaꞌanj a. Tza̱j ne̱ sese nuviꞌ síí niꞌya̱nj nimán yáán rá veꞌ yoꞌ, ne̱ ca̱nica̱j uún nana̱ sa̱ꞌ caꞌmii soj rihaan maꞌa̱n soj, quiꞌya̱j Yaꞌanj ado̱nj.
\v 7 Cara̱nꞌ soj veꞌ ya̱nj síí niꞌya̱nj nimán yoꞌ, ne̱ me maꞌa̱n se rque̱ síí ya̱nj yoꞌ, ne̱ cha̱ soj do̱ꞌ, coꞌo̱ soj do̱ꞌ a. ꞌO̱ se no̱ xcúún yuvii̱ rque̱ yuvii̱ cha̱ soj cheꞌé suun sa̱ꞌ ꞌyaj soj a. Se̱ caꞌanj soj cara̱nꞌ soj ꞌó ꞌó veꞌ maꞌ.
\v 8 Asa̱ꞌ cuchiꞌ soj ꞌo̱ chumanꞌ, ne̱ sese veꞌé caꞌmi̱i̱ nij síí ma̱n rej yoꞌ ga̱ soj, ga̱a ne̱ cha̱ soj me maꞌa̱n se chá rque̱ nij soꞌ man nij soj a.
\v 9 Caꞌne̱e̱ soj chiꞌii̱ xráá nij síí ranꞌ ma̱n chumanꞌ yoꞌ, ne̱ caꞌmi̱i̱ natáj soj rihaan yuvii̱ se vaa a̱j nichrunꞌ se vaa gu̱un chij Yaꞌanj scaꞌnúj nij soꞌ a.
\p
\v 10 ’Tza̱j ne̱ asa̱ꞌ cuchiꞌ soj ꞌo̱ chumanꞌ, ne̱ sese ne caꞌve̱j rá nij yuvii̱ cuno̱ nij yuvii̱ snana̱ soj, ga̱a ne̱ canicu̱nꞌ soj tanu̱u̱ rá nij callé caxra̱ꞌ chumanꞌ, ga̱a ne̱ cata̱j soj rihaan nij yuvii̱ ma̱n chumanꞌ yoꞌ a:
\v 11 “Asa̱ꞌ curiha̱nj núj chumanꞌ nihánj, ne̱ nacuna̱nꞌ núj tacóó núj, ne̱ tucuayu̱u núj yoꞌóó tachru̱u̱ avii chiháán soj tacóó núj cayu̱u yoꞌ rihaan maꞌa̱n soj a. Ga̱a ne̱ xca̱j soj cuentá se vaa a̱j nichrunꞌ se vaa gu̱un chij Yaꞌanj na̱nj á.” Da̱nj cata̱j soj rihaan nij síí naꞌvej rá cuno̱ nana̱ caꞌmii soj a.
\v 12 Ne̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj cuano̱ se vaa vaa güii caꞌne̱ꞌ ꞌu̱nj cacunꞌ cheꞌé nij yuvii̱, ga̱a ne̱ quira̱nꞌ nij yuvii̱ ma̱n chumanꞌ yoꞌ doj sayuun rihaan nij síí chiꞌi̱i̱ ma̱n chumanꞌ Sodoma ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij síí caꞌnéé soꞌ a.
\s Nataꞌ Jesús cheꞌé sayuun quira̱nꞌ yuvii̱ ma̱n vaꞌnu̱j chumanꞌ ne caꞌve̱j rá cuno̱ snana̱ soꞌ a
\p
\v 13 Dan me se cataj uún Jesús a:
\p ―Nique̱ soj si̱j ma̱n chumanꞌ Corazín a. Nique̱ soj si̱j ma̱n chumanꞌ Betsaida a. ꞌO̱ se quira̱nꞌ uxrá soj sayuun na̱nj á. Ga̱a naá me se nij síí ma̱n chumanꞌ Tiro do̱ꞌ, nij síí ma̱n chumanꞌ Sidón do̱ꞌ, me síí chiꞌi̱i̱ nimán na̱nj á. Tza̱j ne̱ sese caꞌanj ꞌu̱nj chiháán nij soꞌ quiꞌyáj nij suun sa̱ꞌ noco̱o niꞌya̱j nij soꞌ, ga̱a ne̱ guun ya̱ rá nij soꞌ se vaa tumé nij soꞌ cacunꞌ, ne̱ nuchranꞌ nimán nij soꞌ, ne̱ nda̱a yatzíj nij niha̱nj cunuû nij soꞌ, nda̱a yaj chruun acaa ruvaj caraa nij soꞌ raa̱ nij soꞌ cheꞌé se quinanó rá nij soꞌ cheꞌé cacunꞌ tumé nij soꞌ asuun tza̱j ado̱nj.
\v 14 Dan me se güii caꞌne̱ꞌ ꞌu̱nj cacunꞌ cheꞌé nij yuvii̱ roꞌ, doj a̱ ga̱a̱ sayuun quira̱nꞌ soj rihaan sayuun quira̱nꞌ nij síí chiꞌi̱i̱ ma̱n chumanꞌ Tiro do̱ꞌ, ma̱n chumanꞌ Sidón do̱ꞌ ado̱nj.
\v 15 Ne̱ vaa soj si̱j ma̱n chumanꞌ Capernaum uún a. Ne̱ síí sa̱ꞌ ina̱nj me maꞌa̱n soj, rá soj naꞌ. Né si̱j sa̱ꞌ me soj maꞌ. Ta̱güéj Yaꞌanj man soj nda̱a rej ma̱n nimán nij síí caviꞌ ado̱nj ―taj Jesús a.
\p
\v 16 Ne̱ cataj uún Jesús rihaan nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ a:
\p ―Síí nanó xre̱j snana̱ soj roꞌ, soꞌ me síí nanó xre̱j snana̱ ma̱ꞌanj a. Tza̱j ne̱ síí uun naco̱o̱ rá niꞌya̱j man soj roꞌ, soꞌ me síí uun naco̱o̱ rá niꞌya̱j man nda̱a ma̱ꞌanj a. Ne̱ síí uun naco̱o̱ rá niꞌya̱j man ma̱ꞌanj roꞌ, soꞌ me síí uun naco̱o̱ rá niꞌya̱j man Yaꞌanj si̱j caꞌnéé manj ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ a.
\s Namán vaꞌnu̱j chiha̱a̱ chuvi̱j (72) nij síí caꞌnéé Jesús a
\p
\v 17 Quisíj quiꞌyaj vaꞌnu̱j chiha̱a̱ chuvi̱j (72) nij soꞌ nda̱a vaa cataj Jesús, ga̱a ne̱ namán uún nij soꞌ a. Guun niha̱ꞌ rá nij soꞌ, ne̱ cataj nij soꞌ rihaan Jesús a:
\p ―Nda̱a nij nana̱ chre̱e uno rihaan núj, Señor. Cheꞌé se se‑chu̱vií so̱ꞌ ataꞌ tuꞌva núj, ne̱ uriha̱nj nij soꞌ nimán yuvii̱ na̱nj á ―taj nij soꞌ rihaan Jesús a.
\p
\v 18 Ne̱ cataj Jesús rihaan nij soꞌ a:
\p ―Neꞌen yá ꞌu̱nj cayuu se nucua̱j nica̱j Síí Chre̱e, ne̱ ase uun raa̱n roꞌ, me cayuu se nucua̱j nica̱j Síí Chre̱e ado̱nj.
\v 19 Cuno̱ soj caꞌmi̱j á. ꞌU̱nj roꞌ, me síí quiꞌya̱j gu̱un nucua̱j soj quiꞌya̱j canaán soj rihaan da̱j a̱ se chiꞌi̱i̱ a. Caꞌve̱e se ruꞌma̱an cheꞌé soj ꞌo̱ xcuáá do̱ꞌ, ꞌo̱ xcuun do̱ꞌ, tza̱j ne̱ taj se quiꞌya̱j xoꞌ man soj maꞌ. Quiꞌya̱j canaán soj rihaan nu̱ꞌ se nucua̱j nica̱j Síí Chre̱e síí ta̱j riꞌyunj niꞌya̱j man níꞌ, ne̱ a̱ ꞌó xcoꞌ se̱ quiꞌyaj chiꞌi̱i̱ a̱ ꞌó rasu̱u̱n man soj maꞌ.
\v 20 Tza̱j ne̱ taj cheꞌé gu̱un niha̱ꞌ rá soj cheꞌé se uno nij nana̱ chre̱e rihaan soj maꞌ. Tana̱nj a̱ gu̱un niha̱ꞌ ya̱ rá nimán soj cheꞌé se a̱j cachrón Yaꞌanj se‑chuvi̱i soj rej xta̱ꞌ ado̱nj ―taj Jesús rihaan vaꞌnu̱j chiha̱a̱ chuvi̱j (72) nij soꞌ a.
\s Guun niha̱ꞌ ya̱ rá nimán Jesús, quiꞌyaj Nimán Yaꞌanj a
\p
\v 21 Ma̱an güii yoꞌ roꞌ, guun niha̱ꞌ ya̱ rá nimán Jesús, quiꞌyaj Nimán Yaꞌanj, ne̱ cataj Jesús rihaan Yaꞌanj a:
\p ―Síí ꞌNi̱j Raꞌa chumii̱ do̱ꞌ, Síí ꞌNi̱j Raꞌa xta̱ꞌ do̱ꞌ, mé so̱ꞌ, Ata̱j. Ne̱ sa̱ꞌ uxrá quiꞌyáá so̱ꞌ caráán so̱ꞌ rihaan nij síí avii raa̱ do̱ꞌ, rihaan nij síí acaj cuentá do̱ꞌ, se vaa se̱ cuno nij soꞌ snana̱j maꞌ. Ma̱an nij síí vaa nica̱ꞌ nimán roꞌ, veꞌé cuno nij soꞌ, quiꞌyáá so̱ꞌ a. Da̱nj ina̱nj quiꞌyáá so̱ꞌ, cheꞌé yan da̱nj me rá so̱ꞌ qui̱ꞌyáá so̱ꞌ, Ata̱j ―taj Jesús rihaan Rej soꞌ Yaꞌanj a.
\p
\v 22 Canica̱j Jesús, cataj soꞌ rihaan nij yuvii̱ a:
\p ―A̱j rqué Réé ꞌu̱nj Yaꞌanj cunuda̱nj rasu̱u̱n rihanj ado̱nj. A̱ ꞌó síí ne neꞌen da̱j vaa ꞌu̱nj Taꞌni̱j soꞌ, ma̱an se o̱rúnꞌ Réj neꞌen a. Ne̱ a̱ ꞌó síí ne neꞌen da̱j vaa Réj maꞌ. Ma̱an se o̱rúnꞌ ꞌu̱nj Taꞌni̱j soꞌ neꞌen da̱j vaa soꞌ ado̱nj. Ne̱ sese me rá ꞌu̱nj ti̱haán ꞌu̱nj rihaan ꞌó nij yuvii̱ da̱j vaa Réj, ne̱ queneꞌe̱n ꞌó nij soꞌ uún ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij yuvii̱ a.
\p
\v 23 Ga̱a ne̱ niꞌya̱j Jesús man nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ, ne̱ cataj soꞌ rihaan ina̱nj maꞌa̱n nij soꞌ a:
\p ―Quiꞌyaj Yaꞌanj se lu̱j ga̱ soj cheꞌé se a̱j queneꞌen soj se vaa ꞌyáj chugua̱nj.
\v 24 ꞌO̱ se cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj cuano̱ se vaa ma̱n ndoꞌo síí ma̱n ga̱a naá síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj do̱ꞌ, síí nica̱j suun rey do̱ꞌ, guun rá queneꞌe̱n se vaa queneꞌen nij soj, tza̱j ne̱ ne queneꞌe̱n nij soꞌ maꞌ. Ne̱ guun rá nij soꞌ cuno̱ nij soꞌ se vaa cuno nij soj, tza̱j ne̱ ne cuno̱ nij soꞌ a̱ maan ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ a.
\s Nanó Jesús cuentó cheꞌé síí avii rej Samaria racuíj man síí quiranꞌ chiꞌii̱ a
\p
\v 25 Dan me se canicunꞌ caya̱ ꞌo̱ síí naquiꞌyaj cu̱u stucua̱nj Moisés, ne̱ guun rá soꞌ quiri̱ꞌ soꞌ rej cara̱a soꞌ cacunꞌ xráá Jesús a. Cheꞌé dan xnáꞌanj soꞌ ꞌo̱ nana̱ man Jesús a:
\p ―Da̱j qui̱ꞌyáj, ga̱a ne̱ caꞌve̱e ca̱yánj ga̱ Yaꞌanj nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj, ga̱a maestro̱ꞌ ―taj soꞌ rihaan Jesús a.
\p
\v 26 Ga̱a ne̱ cataj Jesús rihaan soꞌ a:
\p ―Neꞌén so̱ꞌ me nana̱ no̱ rihaan yanj no̱ stucua̱nj Moisés naꞌ. Da̱j taj yanj yoꞌ nayaa so̱ꞌ ga̱ ―taj Jesús, xnáꞌanj Jesús man soꞌ a.
\p
\v 27 Ga̱a ne̱ cataj soꞌ rihaan Jesús a:
\p ―“Nda̱a nimán yá so̱ꞌ gu̱un rá so̱ꞌ ni̱ꞌyaj so̱ꞌ man Yaꞌanj Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ, ne̱ nda̱a nu̱ꞌ se nucua̱j yá so̱ꞌ cara̱a̱ cochro̱j rihaan Yaꞌanj, ne̱ ꞌo̱ nda̱a cúú yave̱ yá so̱ꞌ cuchuma̱n rá ni̱ꞌyaj man Yaꞌanj na̱nj ado̱nj.” Ne̱, “Adi̱ꞌ se ꞌe̱e̱ rá so̱ꞌ man ma̱ꞌán so̱ꞌ roꞌ, da̱nj ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá so̱ꞌ man tuvíꞌ so̱ꞌ á”, taj stucua̱nj Moisés ado̱nj ―taj síí naquiꞌyaj cu̱u stucua̱nj Moisés yoꞌ a.
\p
\v 28 Ga̱a ne̱ cataj Jesús rihaan soꞌ a:
\p ―Ya̱ uxrá aꞌmii so̱ꞌ á. Da̱nj qui̱ꞌyáá so̱ꞌ, ga̱a ne̱ ca̱yáán so̱ꞌ ga̱ Yaꞌanj nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj na̱nj á ―taj Jesús rihaan soꞌ a.
\p
\v 29 Tza̱j ne̱ síí sa̱ꞌ ina̱nj me síí tucuꞌyón stucua̱nj Moisés, rá maꞌa̱n soꞌ a. Cheꞌé dan xnáꞌanj soꞌ nana̱ nihánj man Jesús a:
\p ―Me síí me tuvíꞌ ꞌu̱nj ga̱ ―taj soꞌ a.
\p
\v 30 Ga̱a ne̱ canica̱j Jesús, cataj soꞌ a:
\p ―Dan me se cavii ꞌo̱ síí israelitá chumanꞌ Jerusalén, nanij soꞌ chumanꞌ Jericó a. Va̱j soꞌ chrej, ga̱a ne̱ caráán nij síí itu̱u̱ man soꞌ chrej, ne̱ goꞌ uxrá nij síí itu̱u̱ man soꞌ, ne̱ quirii nij síí itu̱u̱ saga̱nꞌ soꞌ, ne̱ da̱j doj se caviꞌ soꞌ, ga̱a ne̱ tanáj nij síí itu̱u̱ man soꞌ a.
\v 31 Dan me se va̱j ꞌo̱ xrej nicu̱nꞌ rihaan níꞌ si̱j israelitá chrej yoꞌ a. Queneꞌen soꞌ man síí quiranꞌ chiꞌii̱ na̱j tuꞌva chrej, tza̱j ne̱ cachén yaníj soꞌ caꞌanj soꞌ a.
\v 32 Ga̱a ne̱ va̱j ꞌo̱ síí racuíj man nij xrej uún a. Queneꞌen soꞌ man síí quiranꞌ chiꞌii̱ yoꞌ, tza̱j ne̱ cachén yaníj soꞌ caꞌanj soꞌ uún a.
\p
\v 33 ’Ga̱a ne̱ caꞌnaꞌ ꞌo̱ síí avii rej Samaria uún a. Né si̱j israelitá me soꞌ maꞌ; si̱j yaníj me soꞌ a. Queneꞌen soꞌ man síí quiranꞌ chiꞌii̱ yoꞌ, ga̱a ne̱ cunuu ꞌe̱e̱ rá soꞌ man síí yoꞌ a.
\v 34 Caꞌanj soꞌ quiꞌyaj conoꞌó soꞌ man síí quiranꞌ chiꞌii̱ yoꞌ, ne̱ cutaꞌ soꞌ rmedió rej quiranꞌ chiꞌii̱, ne̱ nacutáj soꞌ yatzíj rej quiranꞌ chiꞌii̱ yoꞌ a. Ga̱a ne̱ cutaꞌ síí avii Samaria yoꞌ man síí quiranꞌ chiꞌii̱ yoꞌ xráá daán soꞌ xcuu va̱j ga̱ soꞌ, ne̱ caꞌanj ro̱j soꞌ veꞌ aranꞌ yuvii̱ chéé chrej, ne̱ taj yaꞌanj síí avii Samaria yoꞌ man síí quiranꞌ chiꞌii̱ yoꞌ a.
\v 35 Cachén ꞌo̱ yanꞌ, ne̱ ꞌó güii me se guun rá síí avii Samaria caꞌa̱nj soꞌ, ne̱ quirii soꞌ vi̱j saꞌanj vaa tuꞌvee yuvii̱ ꞌyaj suun ꞌo̱ güii, ne̱ caxríj soꞌ ston síí tucua̱ veꞌ se vaa ta̱j yaꞌanj soꞌ man síí ranꞌ, ga̱a ne̱ cataj soꞌ rihaan síí tucua̱ a: “Asa̱ꞌ caꞌnaꞌ uún ꞌu̱nj, ne̱ na̱ruꞌvee ꞌu̱nj me daj maꞌa̱n saꞌanj me ga̱a̱ tuꞌvee so̱ꞌ, rá so̱ꞌ a”, taj síí avii Samaria rihaan síí tucua̱ a ―da̱nj vaa síj cuentó nanó Jesús rihaan síí naquiꞌyaj cu̱u stucua̱nj Moisés yoꞌ a.
\p
\v 36 Ga̱a ne̱ xnáꞌanj Jesús nana̱ nihánj man síí naquiꞌyaj cu̱u stucua̱nj Moisés yoꞌ a:
\p ―Vaꞌnu̱j nij síí va̱j rá chrej yoꞌ, ga̱a ne̱ me soꞌ me tuviꞌ síí quiranꞌ chiꞌii̱ yoꞌ, rá so̱ꞌ ga̱ ―taj Jesús, xnáꞌanj Jesús man soꞌ a.
\p
\v 37 ―Síí cunuu ꞌe̱e̱ rá man soꞌ roꞌ, me tuviꞌ soꞌ, raj a ―taj síí naquiꞌyaj cu̱u stucua̱nj Moisés rihaan Jesús a.
\p Ne̱ cataj uún Jesús rihaan soꞌ a:
\p ―Ase vaa quiꞌyaj síí cunuu ꞌe̱e̱ rá man síí quiranꞌ chiꞌii̱ yoꞌ roꞌ, veé da̱nj quiꞌya̱j gue̱e̱ so̱ꞌ, caꞌa̱nj so̱ꞌ á ―taj Jesús rihaan soꞌ a.
\s Caꞌanj Jesús tucuá ro̱j chuꞌvi̱j Marta a
\p
\v 38 Dan me se va̱j Jesús chrej ga̱ nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ, ne̱ cuchiꞌ soꞌ ꞌo̱ chumanꞌ, ne̱ dan me se caꞌvej rá ꞌo̱ chana̱ cuꞌna̱j Marta ya̱nj chumanꞌ yoꞌ cara̱nꞌ Jesús tucuá noꞌ a.
\v 39 Ne̱ yáán chuꞌvij noꞌ chana̱ cuꞌna̱j Mariá ga̱ noꞌ, ne̱ dan me se caꞌanj ca̱yáán chuꞌvij noꞌ Mariá tacóó Jesús, ne̱ nanó xre̱j noꞌ snana̱ soꞌ a.
\v 40 Tza̱j ne̱ Marta roꞌ, da̱j a̱ suun caráyaꞌa̱nj noꞌ a. Dan me se nichrunꞌ Marta rihaan Jesús, ne̱ cataj noꞌ rihaan soꞌ a:
\p ―Me cheꞌé ne rihuun rá so̱ꞌ se vaa dínj yáán chuꞌvij ꞌu̱nj, ne̱ o̱rúnꞌ ma̱ꞌanj ꞌyaj chuvi̱i, ga̱a Seño̱rꞌ. Cata̱j so̱ꞌ rihaan noꞌ se vaa ra̱cuíj noꞌ manj á ―taj Marta rihaan Jesús a.
\p
\v 41 Tza̱j ne̱ cataj Jesús rihaan noꞌ a:
\p ―Nanó ndoꞌo rá so̱ꞌ ne̱ aráya̱ꞌáán so̱ꞌ cheꞌé queꞌe̱e̱ suun, Marta.
\v 42 ꞌO̱ se vaa o̱rúnꞌ suun sa̱ꞌ ya̱ ya̱ achiin rihaan níꞌ na̱nj á. Ne̱ Mariá nihánj, tza̱j ne̱ cuna̱j ꞌyaj noꞌ se vaa me rá noꞌ cuno̱ noꞌ snana̱j, ne̱ taj cheꞌé cata̱j níꞌ se vaa nij ꞌyaj noꞌ uno noꞌ snana̱j maꞌ ―taj Jesús rihaan Marta a.
\c 11
\s Nataꞌ Jesús da̱j caꞌmi̱i̱ níꞌ ga̱a achíín niꞌya̱j níꞌ rihaan Yaꞌanj a
\p
\v 1 Ga̱a ne̱ cachíín niꞌya̱j Jesús rihaan Yaꞌanj ꞌo̱ güii, ne̱ ga̱a quisíj cachíín niꞌya̱j soꞌ rihaan Yaꞌanj, ga̱a ne̱ cataj ꞌo̱ síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ rihaan soꞌ a:
\p ―Señor, tu̱cuꞌyón so̱ꞌ man núj da̱j caꞌmi̱i̱ núj ga̱a cachi̱nj niꞌya̱j núj rihaan Yaꞌanj, ase vaa quiꞌyaj Juan Síí Cutaꞌ Ne man yuvii̱ rihaan nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ a ―taj soꞌ rihaan Jesús a.
\p
\v 2 Ga̱a ne̱ caꞌmii Jesús nana̱ nihánj rihaan nij soꞌ a:
\p ―Na̱nj cata̱j soj ga̱a cachi̱nj niꞌya̱j soj rihaan Yaꞌanj á:
\q Ata̱j Chij, síí nicu̱nꞌ xta̱ꞌ,
\q me rá nimán núj cara̱a̱ cochro̱j yuvii̱ mán so̱ꞌ ado̱nj.
\q Ne̱ me rá nimán núj gu̱un chij so̱ꞌ a.
\q Ne̱ me rá nimán núj quiꞌya̱j yuvii̱ nu̱ꞌ se vaa me rá so̱ꞌ a.
\q Ase vaa ꞌyaj nij síí ma̱n rej xta̱ꞌ nu̱ꞌ se vaa me rá so̱ꞌ roꞌ, da̱nj ga̱a̱ quiꞌya̱j núj si̱j ma̱n rihaan chumii̱ nihánj uún á.
\q
\v 3 Se chá achiin man núj ꞌo̱ ꞌo̱ güii roꞌ, rque̱ so̱ꞌ man núj cuanꞌ rugua̱nj.
\q
\v 4 Ti̱navíí so̱ꞌ cacunꞌ tumé núj,
\q da̱j se vaa aráj xꞌnaa núj cheꞌé cacunꞌ quiꞌyaj tuviꞌ núj rihaan núj na̱nj ado̱nj.
\q Ca̱ráán raꞌá so̱ꞌ xráá núj rihaan chrej chiꞌi̱i̱,
\q ne̱ ti̱nanii so̱ꞌ man núj se̱ quiꞌyaj núj cacunꞌ, quiꞌya̱j Síí Chre̱e maꞌ.
\m Da̱nj cata̱j soj ga̱a cachi̱nj niꞌya̱j soj rihaan Yaꞌanj ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ a.
\s No̱ xcúún níꞌ cachi̱nj niꞌya̱j níꞌ rihaan Yaꞌanj cheꞌé rasu̱u̱n achiin man níꞌ a
\p
\v 5 Ga̱a ne̱ canica̱j Jesús, ne̱ cataj uún soꞌ a:
\p ―Dan me se cata̱j níꞌ, ne̱ cuchi̱ꞌ ꞌo̱ soꞌ tucuá tuviꞌ soꞌ nii̱ ya̱nꞌ, ne̱ cata̱j soꞌ rihaan tuviꞌ soꞌ a: “Qui̱ꞌyáá so̱ꞌ se ndoꞌo, ne̱ ra̱cuíj so̱ꞌ vaꞌnu̱j rachrúún manj, tinu̱j.
\v 6 Caꞌnaꞌ ꞌo̱ tuvij síí achén chrej, ne̱ caranꞌ soꞌ tucuaj, tza̱j ne̱ taj va̱j rachrúún rihanj rque̱j cha̱ soꞌ maꞌ”, cata̱j soꞌ rihaan tuviꞌ soꞌ a.
\v 7 Ne̱ da̱j cata̱j tuviꞌ soꞌ rihaan soꞌ, rá soj ga̱. Cata̱j tuviꞌ soꞌ a: “Se̱ narii so̱ꞌ nej rihanj, maan tinu̱j. A̱j naquiꞌyaj xraan ꞌu̱nj taꞌyaa, ne̱ a̱j otoj nij taꞌni̱j núj, ne̱ rmi̱j na̱xagaj rque̱j rachrúún mán so̱ꞌ na̱nj á”, cata̱j tuviꞌ soꞌ rihaan soꞌ, rá soj naꞌ.
\v 8 Dan me se cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj cuano̱ se vaa síí otoj yoꞌ roꞌ, nda̱ꞌ se naꞌvej rá soꞌ na̱xagaa soꞌ rque̱ soꞌ rachrúún man tuviꞌ soꞌ, tza̱j ne̱ cheꞌé se ne uun naꞌa̱j tuviꞌ soꞌ achíín achíín soꞌ rachrúún, ne̱ cheꞌé dan gu̱un rmi̱i̱ xréé síí na̱j otoj, ga̱a ne̱ na̱xagaa soꞌ, ne̱ rque̱ soꞌ me maꞌa̱n rasu̱u̱n achiin man síí nicu̱nꞌ taꞌyaa yoꞌ ado̱nj.
\p
\v 9 ’Ne̱ ꞌu̱nj nihánj me síí taj xnaꞌanj rihaan soj se vaa cachi̱nj soj se vaa achiin man soj rihaan Yaꞌanj, ne̱ soꞌ me síí rque̱ man soj, ne̱ nano̱ꞌ soj rasu̱u̱n achiin man soj, ne̱ nari̱ꞌ soj rasu̱u̱n yoꞌ, ne̱ ase vaa ꞌyaj síí ticaꞌmii taꞌyaa tucuá tuviꞌ roꞌ, da̱nj quiꞌya̱j soj ga̱ Yaꞌanj, ne̱ caꞌnu̱u̱ Yaꞌanj taꞌyaa yoꞌ, ne̱ rque̱ Yaꞌanj rasu̱u̱n achiin man soj ado̱nj.
\v 10 ꞌO̱ se síí achíín rasu̱u̱n rihaan Yaꞌanj roꞌ, quiri̱ꞌ soꞌ rasu̱u̱n achiin man soꞌ, ne̱ síí nanoꞌ rasu̱u̱n achiin man roꞌ, quiri̱ꞌ soꞌ rasu̱u̱n yoꞌ, ne̱ síí ticaꞌmii taꞌyaa rej ya̱nj Yaꞌanj roꞌ, caꞌnu̱u̱ Yaꞌanj taꞌyaa, ne̱ quiri̱ꞌ síí ticaꞌmii taꞌyaa rasu̱u̱n achiin man soꞌ ado̱nj.
\p
\v 11 ’Xca̱j soj cuentá se vaa maꞌa̱n soj, na̱nj yuvii̱ me soj, tza̱j ne̱ sese achíín taꞌníí soj rachrúún cha̱ yoꞌ man soj, ne̱ se̱ nanoꞌ soj yahij ne̱ caxri̱i̱ soj ston yoꞌ maꞌ. Ne̱ sese achíín taꞌníí soj nee̱ xcuaj cha̱ yoꞌ man soj, ne̱ se̱ nanoꞌ soj xcuáá ne̱ caxri̱i̱ soj ston yoꞌ maꞌ.
\v 12 Ne̱ sese achíín taꞌníí soj xrúú xee cha̱ yoꞌ man soj, ne̱ se̱ nanoꞌ soj xcuun ne̱ caxri̱i̱ soj ston yoꞌ maꞌ.
\v 13 Dan me se nda̱ꞌ se síí chiꞌi̱i̱ nimán me soj, tza̱j ne̱ neꞌen soj rque̱ soj se sa̱ꞌ cha̱ taꞌníí soj ado̱nj. Cheꞌé dan táá a̱ Rej soj síí nicu̱nꞌ xta̱ꞌ, ne̱ soꞌ me síí rque̱ ya̱ Nimán man nij síí achíín Nimán Yaꞌanj rihaan soꞌ na̱nj ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ a.
\s Cutaꞌ nij síí fariseo cacunꞌ rmi̱ꞌ xráá Jesús se vaa caꞌmii Jesús ga̱ Síí Chre̱e a
\p
\v 14 Dan me se quirii Jesús ꞌo̱ nana̱ chre̱e yaꞌmi̱i nimán ꞌo̱ snóꞌo, ne̱ ga̱a curiha̱nj nana̱ chre̱e, ne̱ caꞌmii síí yaꞌmi̱i ado̱nj. Ne̱ caráyaꞌa̱nj uxrá nij yuvii̱ queneꞌen nij soꞌ se vaa quiꞌyaj Jesús,
\v 15 ne̱ taꞌa̱j nij yuvii̱ cataj se vaa aꞌmii Jesús ga̱ síí cuꞌna̱j Beelzebú, síí uun chij doj rihaan nij nana̱ chre̱e, ne̱ cheꞌé dan rii soꞌ man nij nana̱ chre̱e nimán yuvii̱, taj taꞌa̱j nij yuvii̱, niꞌya̱j nij yuvii̱ man Jesús a.
\p
\v 16 Ne̱ ꞌó taꞌa̱j nij yuvii̱ guun rá cuta̱ꞌ cacunꞌ xráá Jesús, ne̱ cheꞌé dan cachíín niꞌya̱j nij soꞌ rihaan Jesús se vaa quiꞌya̱j soꞌ ꞌo̱ suun sa̱ꞌ noco̱o ꞌnaꞌ rej xta̱ꞌ ni̱ꞌyaj nij soꞌ, taj nij soꞌ a.
\v 17 Dan me se queneꞌen maꞌa̱n Jesús da̱j vaa nimán nij yuvii̱, ne̱ cheꞌé dan cataj soꞌ a:
\p ―Neꞌen soj se vaa sese vaa ꞌo̱ yoꞌóó noco̱o, ne̱ sese xra̱ꞌ taꞌa̱j nij síí uun chij rihaan yoꞌóó noco̱o yoꞌ ne̱ cunu̱ꞌ maꞌa̱n nij soꞌ ga̱ tuviꞌ nij soꞌ, ne̱ vaa güii, ne̱ nu̱ꞌ yoꞌóó noco̱o yoꞌ quiri̱ꞌ nu̱ꞌ na̱nj ado̱nj. Ne̱ sese cunu̱ꞌ taꞌa̱j nij tucua̱ ꞌo̱ soꞌ ga̱ maꞌa̱n tuviꞌ nij soꞌ, ne̱ vaa güii quiri̱ꞌ nu̱ꞌ nij tucua̱ soꞌ, quiꞌya̱j nij soꞌ na̱nj ado̱nj.
\v 18 Cheꞌé dan me sese racuíj Síí Chre̱e manj rii ꞌu̱nj man tuviꞌ soꞌ nana̱ chre̱e nimán nij yuvii̱, ga̱a ne̱ asa̱ꞌ caꞌve̱e ꞌo̱ gu̱un chij ndoꞌo soꞌ rihaan nij nana̱ chre̱e, rá soj ga̱. Nana̱ nihánj xnáꞌanj ꞌu̱nj man soj cheꞌé se me rá soj cata̱j soj se vaa Síí Chre̱e síí cuꞌna̱j Beelzebú roꞌ, me síí racuíj manj rij man nana̱ chre̱e nimán nij yuvii̱, rá soj vaa na̱nj á.
\v 19 Dan me se rii ꞌu̱nj man nij nana̱ chre̱e nimán nij yuvii̱, ꞌyaj Síí Chre̱e, síí cuꞌna̱j Beelzebú, cheꞌé se aꞌmii ꞌu̱nj ga̱ soꞌ, rá soj a. Tza̱j ne̱ nij síí tucuꞌyón snana̱ soj me se veé da̱nj rii nij soꞌ man nij nana̱ chre̱e nimán nij yuvii̱ uún ado̱nj. Ne̱ asa̱ꞌ aꞌvee ꞌyaj nij soꞌ da̱nj, rá soj ga̱. Ne̱ vaa nij soꞌ vaa, veé da̱nj aꞌmii nij soꞌ ga̱ Síí Chre̱e, rá soj ga̱a naꞌ. Cheꞌé nana̱ caꞌmii soj me se maꞌa̱n nij síí tucuꞌyón snana̱ soj cuta̱ꞌ cacunꞌ xráá soj se vaa caꞌmii ne̱ soj ado̱nj.
\v 20 Tza̱j ne̱ ꞌu̱nj me se ya̱ maꞌa̱n raꞌa Yaꞌanj racuíj manj rii ꞌu̱nj man nij nana̱ chre̱e nimán nij yuvii̱ ado̱nj. Cheꞌé dan xca̱j soj cuentá se vaa a̱j guun cheꞌe̱ Yaꞌanj uun chij Yaꞌanj scaꞌnúj soj ado̱nj.
\p
\v 21 ’Dan me se sese ꞌo̱ síí nucua̱j ya̱nj rá veꞌ me se vaa agaꞌ siha̱a̱ do̱ꞌ, vaa mixté do̱ꞌ, rihaan soꞌ, ne̱ tumé soꞌ siꞌyaj soꞌ yáán soꞌ, ne̱ taj síí caꞌne̱e̱ siꞌyaj soꞌ maꞌ.
\v 22 Tza̱j ne̱ sese caꞌna̱ꞌ ꞌó síí nucua̱j doj, ga̱a ne̱ quiꞌya̱j canaán soꞌ rihaan síí ya̱nj xraan, ga̱a ne̱ caꞌne̱e̱ soꞌ nu̱ꞌ saga̱ꞌ soꞌ do̱ꞌ, nu̱ꞌ siꞌyaj soꞌ do̱ꞌ, ne̱ cuxra̱ꞌ taꞌa̱j soꞌ ga̱ tuviꞌ soꞌ na̱nj ado̱nj.
\p
\v 23 ’Síí naꞌvej rá gu̱un tuvi̱ꞌ ga̱ ꞌu̱nj roꞌ, síí ta̱j riꞌyunj manj me soꞌ a. Ne̱ síí ne racuíj manj naquiꞌya̱j chre̱ꞌ ꞌu̱nj man yuvii̱ canoco̱ꞌ man Yaꞌanj roꞌ, soꞌ me síí tichaꞌnuu̱ man nij yuvii̱, ne̱ aráán soꞌ rihaan nij yuvii̱ se̱ canocoꞌ nij yuvii̱ man Yaꞌanj maꞌ ―taj Jesús rihaan nij yuvii̱ a.
\s Nataꞌ Jesús da̱j ꞌyaj nana̱ chre̱e ga̱a anica̱j uún nana̱ chre̱e nimán yuvii̱ a
\p
\v 24-25 Ga̱a ne̱ cataj uún Jesús rihaan nij yuvii̱ a:
\p ―Ne̱ ga̱a tiha̱j yu̱u̱n avii ꞌo̱ nana̱ chre̱e nimán snóꞌo, ne̱ chéé rmaꞌa̱n nana̱ chre̱e yoꞌ nanoꞌ soꞌ rej ca̱yáán soꞌ, tza̱j ne̱ taj se qui̱ꞌyáꞌ quiri̱ꞌ nana̱ chre̱e yoꞌ rej ca̱yáán soꞌ maꞌ. Ga̱a ne̱ me rá uún nana̱ chre̱e yoꞌ ca̱nica̱j soꞌ rej cavii soꞌ ga̱a rque̱ a. Dan me se taj nana̱ chre̱e yoꞌ a: “Ca̱nica̱j uún ꞌu̱nj nánꞌ ꞌu̱nj rej cavii ꞌu̱nj a. Veꞌé na̱nj vaa tucuaj, ne̱ naruvii rá veꞌ tucuaj cuano̱, ne̱ uun yâj ya̱nj rá veꞌ tucuaj cuano̱ ado̱nj”, taj nana̱ chre̱e yoꞌ a.
\v 26 Ga̱a ne̱ anica̱j uún nana̱ chre̱e yoꞌ nimán snóꞌo yoꞌ, ne̱ nanoꞌ nana̱ chre̱e yoꞌ ꞌó chi̱j tuviꞌ nana̱ chre̱e yoꞌ síí chiꞌi̱i̱ doj, ne̱ ꞌnaꞌ nique uún soꞌ nimán snóꞌo yoꞌ, ga̱a ne̱ ca̱yáán ta̱ranꞌ nij nana̱ chre̱e yoꞌ a. Dan me se ga̱a rque̱ ga̱a cayáán o̱rúnꞌ nana̱ chre̱e yoꞌ, ne̱ ma̱an taꞌngaꞌ qui̱j vaa nimán snóꞌo yoꞌ, tza̱j ga̱a namán ꞌó chi̱j nana̱ chre̱e yoꞌ, ga̱a ne̱ doj a̱ tico nana̱ chre̱e man soꞌ, ne̱ doj a̱ qui̱j vaa nimán snóꞌo yoꞌ, ꞌyaj nij nana̱ chre̱e yoꞌ na̱nj ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij yuvii̱ a.
\s Cataj Jesús me síí cavi̱i̱ sa̱ꞌ rihaan Yaꞌanj a
\p
\v 27 Dan me se ga̱a caꞌmii Jesús nana̱ vaa da̱nj, ga̱a ne̱ nucua̱j caꞌmii ꞌo̱ chana̱ nicu̱nꞌ scaꞌnúj nij yuvii̱, cataj noꞌ a:
\p ―Cavi̱i̱ sa̱ꞌ nií so̱ꞌ, cheꞌé se cuchruj noꞌ mán so̱ꞌ, ne̱ tucutzii noꞌ mán so̱ꞌ á ―taj chana̱ yoꞌ, caguáj noꞌ rihaan Jesús a.
\p
\v 28 Tza̱j ne̱ cataj Jesús a:
\p ―Síí cavi̱i̱ sa̱ꞌ ya̱ roꞌ, me síí uno snana̱ Yaꞌanj ne̱ ꞌyaj nda̱a vaa taj nu̱ꞌ nana̱ yoꞌ ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij yuvii̱ yoꞌ a.
\s Cataj Jesús se vaa se̱ quiꞌyaj soꞌ suun sa̱ꞌ noco̱o cheꞌé yuvii̱ a
\p
\v 29 Dan me se cunuu chre̱ꞌ doj yuvii̱ rihaan Jesús, ne̱ cheꞌé dan guun cheꞌe̱ soꞌ caꞌmii soꞌ nana̱ nihánj a:
\p ―Ina̱nj cheꞌé se yuvii̱ vaa chiꞌi̱i̱ nimán me soj roꞌ, cheꞌé dan me rá soj qui̱ꞌyáj suun sa̱ꞌ noco̱o queneꞌe̱n soj na̱nj á. Tza̱j ne̱ se̱ quiꞌyáj suun sa̱ꞌ noco̱o cheꞌé soj maꞌ. Ma̱an se queneꞌe̱n soj se vaa ase vaa quiranꞌ síí cuꞌna̱j Jonás ga̱a naá roꞌ, da̱nj qui̱ránꞌ ꞌu̱nj, vaa güii na̱nj á.
\v 30 Dan me se quiꞌyaj Yaꞌanj suun sa̱ꞌ noco̱o ga̱ Jonás queneꞌen nij síí ma̱n chumanꞌ Nínive ga̱a naá, ne̱ veé da̱nj quiꞌya̱j uún Yaꞌanj ga̱ ꞌu̱nj Si̱j Caꞌnéé Yaꞌanj Ni̱caj Yuꞌunj man Yuvii̱, queneꞌe̱n soj si̱j ma̱n ya̱j ado̱nj.
\p
\v 31 ’Ne̱ güii caꞌne̱ꞌ Yaꞌanj cacunꞌ cheꞌé yuvii̱ roꞌ, cuchi̱ꞌ chana̱ nica̱j suun reiná guun chij rihaan chumanꞌ na̱j ga̱nꞌ ndoꞌo rihaan yoꞌóó rej sur, ne̱ canicu̱nꞌ noꞌ rihaan soj, quiꞌya̱j Yaꞌanj, ne̱ cuta̱ꞌ noꞌ cacunꞌ xráá soj ado̱nj. ꞌO̱ se ga̱nꞌ ndoꞌo cachéé noꞌ cuchi̱ꞌ noꞌ rihaan síí cuꞌna̱j Salomón, ne̱ cuno noꞌ nana̱ cu̱u tucuꞌyón Salomón man noꞌ ado̱nj. Ne̱ xa̱ꞌ ꞌu̱nj si̱j nicu̱nꞌ rihaan soj cuano̱, tza̱j ne̱ síí cu̱u doj raa̱ mé ꞌu̱nj rihaan Salomón ado̱nj.
\v 32 Ne̱ nij síí ma̱n chumanꞌ Nínive roꞌ, canicu̱nꞌ nij soꞌ ga̱ maꞌa̱n soj si̱j vaa iꞌna̱ꞌ rihaan chumii̱ nihánj cuano̱ asa̱ꞌ quisíj güii caꞌne̱ꞌ Yaꞌanj cacunꞌ cheꞌé yuvii̱, ne̱ cuta̱ꞌ nij síí ma̱n chumanꞌ Nínive yoꞌ cacunꞌ xráá soj ado̱nj. Cuno nij soꞌ nana̱ caꞌmii natáj Jonás, ne̱ nuchranꞌ nimán nij soꞌ, ne̱ canocoꞌ nij soꞌ man Yaꞌanj ado̱nj. Ne̱ xa̱ꞌ ꞌu̱nj si̱j nicu̱nꞌ rihaan soj cuano̱, tza̱j ne̱ síí noco̱o doj mé ꞌu̱nj rihaan Jonás ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij yuvii̱ yoꞌ a.
\s Cataj Jesús se vaa no̱ xcúún níꞌ xca̱j níꞌ cuentá da̱j quiꞌya̱j níꞌ a
\p
\v 33 Ne̱ cataj uún Jesús rihaan nij soꞌ a:
\p ―Ga̱a rmi̱ꞌ, ne̱ a̱ ꞌó yuvii̱ ne utaꞌ yaꞌan raa̱ agaꞌ yaꞌan ne̱ axríj yuve̱ nij soꞌ rque ꞌo̱ chrúún maꞌ. Sese rmi̱ꞌ, ne̱ achrón nii yaꞌan raa̱ agaꞌ yaꞌan ne̱ utaꞌ nii agaꞌ yoꞌ rej xta̱ꞌ, ne̱ da̱j a̱ nij yuvii̱ atúj rá veꞌ roꞌ, chuguu̱n niꞌya̱j nij soꞌ ado̱nj.
\p
\v 34 ’Rlij rihaan níꞌ me yaꞌan nica̱j yuꞌunj man níꞌ ado̱nj. Dan me se sese rlij rihaan níꞌ roꞌ, niꞌya̱j yoꞌ ne̱ uun sa̱ꞌ rá yoꞌ, ga̱a ne̱ nu̱ꞌ nee̱ man níꞌ roꞌ, sa̱ꞌ vaa a. Ne̱ adi̱ꞌ se chuguu̱n agaꞌ yaꞌan roꞌ, da̱nj chuguu̱n man níꞌ ga̱a sa̱ꞌ rihaan níꞌ ado̱nj. Tza̱j ne̱ sese rlij rihaan níꞌ roꞌ, niꞌya̱j yoꞌ ne̱ ina̱nj uun chiꞌi̱i̱ rá yoꞌ, ga̱a ne̱ nu̱ꞌ nee̱ man níꞌ roꞌ, uun chiꞌi̱i̱ rá a. Ga̱a ne̱ adi̱ꞌ síí nicu̱nꞌ yan rmi̱ꞌ ne̱ cunuda̱nj man soꞌ roꞌ, rmi̱ꞌ, ne̱ da̱nj vaa síí uun chiꞌi̱i̱ rá ado̱nj.
\v 35 Xca̱j ndoꞌo soj cuentá se̱ gaa na̱nj quinaꞌa̱j yaꞌan nica̱j yuꞌunj man soj ne̱ gu̱un soj ꞌo̱ se rmi̱ꞌ a.
\v 36 Dan me se sese cunuda̱nj man níꞌ nuû yaꞌan, ne̱ taj a̱ doj se rmi̱ꞌ nu̱u̱ man níꞌ, ga̱a ne̱ cunuda̱nj man níꞌ roꞌ, chuguu̱n a. Ne̱ adi̱ꞌ ga̱a oꞌ cachu̱nꞌ yaꞌan xráá nii ne̱ chuguu̱n nu̱ꞌ man nii roꞌ, da̱nj vaa níꞌ ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij yuvii̱ yoꞌ a.
\s Caꞌmii Jesús cheꞌé cacunꞌ tumé nij síí fariseo a
\p
\v 37 Dan me se ga̱a quisíj caꞌmii Jesús rihaan nij yuvii̱, ne̱ canacúún ꞌo̱ síí fariseo man soꞌ caꞌa̱nj soꞌ tucuá síí fariseo yoꞌ cha̱ soꞌ, ga̱a ne̱ caꞌanj ca̱yáán ro̱j soꞌ rihaan mesá a.
\v 38 Dan me se xcaj síí fariseo yoꞌ cuentá se vaa ne nocoꞌ Jesús stucua̱nj nij síí fariseo cheꞌé se ne naꞌyaꞌ soꞌ ga̱a chá soꞌ, ne̱ caráyaꞌa̱nj ndoꞌo síí fariseo yoꞌ a.
\v 39 Cheꞌé dan cataj Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ rihaan soꞌ a:
\p ―Xa̱ꞌ soj si̱j fariseo, tza̱j ne̱ ase vaa rasu̱u̱n sa̱ꞌ uxrá naꞌnuꞌ nii xráá yoꞌ, tza̱j ne̱ rque yoꞌ roꞌ, vaa gue̱e̱ nacaj, ne̱ taꞌngaꞌ da̱nj vaa gue̱e̱ nij soj a. ꞌO̱ se xráá soj me se veꞌé naruvii, tza̱j ne̱ nimán soj me se qui̱j vaa a. Ne̱ niha̱ꞌ uxrá rá soj caꞌne̱e̱ soj siꞌyaj tuviꞌ soj, ne̱ noco̱ꞌ ndoꞌo soj chrej chiꞌi̱i̱ ado̱nj.
\v 40 Né si̱j acaj cuentá me soj a̱ maꞌ. Ne neꞌen soj se vaa Yaꞌanj me síí quiꞌyaj raꞌa soj do̱ꞌ, nimán soj do̱ꞌ naꞌ.
\v 41 Dan me se rque̱ soj taꞌa̱j siꞌya̱j soj man nij síí nique̱ yan ti̱haa̱n soj se vaa a̱j cunuu sa̱ꞌ nimán soj á. Nda̱a síj, ga̱a ne̱ a̱ ꞌó xcoꞌ se̱ gaa nacaj xráá soj do̱ꞌ, rá nimán soj do̱ꞌ maꞌ.
\p
\v 42 ’Tza̱j ne̱ nique̱ soj si̱j fariseo na̱nj á. ꞌO̱ se quira̱nꞌ uxrá soj sayuun na̱nj ado̱nj. ꞌO̱ se sese vaa nuu xlá do̱ꞌ, coj ruda do̱ꞌ, me maꞌa̱n cuêj do̱ꞌ, rihaan soj, ne̱ rqué soj ꞌo̱ nánj rasu̱u̱n yoꞌ rihaan Yaꞌanj cheꞌé ꞌo̱ ꞌo̱ chi̱ꞌ nánj rasu̱u̱n vaa rihaan soj na̱nj á. Tza̱j ne̱ ne aꞌneꞌ nica̱ soj cacunꞌ cheꞌé tuviꞌ soj maꞌ. Ne aráj cochro̱j soj rihaan Yaꞌanj maꞌ. Tza̱j ne̱ me rá Yaꞌanj quiꞌya̱j soj nu̱ꞌ suun noco̱o nihánj, ne̱ naꞌvej rá Yaꞌanj ta̱náj xco̱ soj ꞌó suun leꞌe̱j doj yoꞌ a̱ maꞌ.
\p
\v 43 ’Nique̱ soj si̱j fariseo na̱nj á. Quira̱nꞌ uxrá nij soj sayuun ado̱nj. ꞌO̱ se niha̱ꞌ rá soj quita̱j soj chruun xlá sa̱ꞌ doj nicu̱nꞌ rá veꞌ tucuꞌyón níꞌ stucua̱nj Moisés, ne̱ niha̱ꞌ rá soj cara̱yaꞌa̱nj yuvii̱ man soj ga̱a chéé soj yuꞌvee a.
\p
\v 44 ’Nique̱ soj cheꞌé sayuun quira̱nꞌ soj á. Ase vaa rej ꞌni̱j yuve̱ xnangá rque yoꞌóó vaa soj a. Chéé yuvii̱ rej yoꞌ ne̱ ne xcaj yuvii̱ cuentá se vaa rej nij ꞌni̱j cúú riꞌyuj me yoꞌ maꞌ ―taj Jesús rihaan nij síí fariseo yoꞌ a.
\s Caꞌmii Jesús cheꞌé cacunꞌ tumé nij síí naquiꞌyaj cu̱u stucua̱nj Moisés a
\p
\v 45 Ga̱a ne̱ caꞌmii ꞌo̱ síí naquiꞌyaj cu̱u stucua̱nj Moisés, ne̱ cataj soꞌ rihaan Jesús a:
\p ―Tza̱j ne̱ nachríꞌ so̱ꞌ niꞌya̱j so̱ꞌ man maꞌa̱n núj ga̱a aꞌmii so̱ꞌ nana̱ vaa da̱nj na̱nj á ―taj soꞌ rihaan Jesús a.
\p
\v 46 Ga̱a ne̱ cataj Jesús rihaan soꞌ a:
\p ―Ne̱ nique̱ maꞌa̱n soj si̱j naquiꞌyaj cu̱u stucua̱nj Moisés á. Maꞌa̱n soj uún quira̱nꞌ uxrá sayuun na̱nj ado̱nj. ꞌO̱ se aꞌneꞌ uxrá soj suun rihaan yuvii̱ da̱j quiꞌya̱j nij yuvii̱ canoco̱ꞌ nij yuvii̱ man Yaꞌanj, tza̱j ne̱ ase vaa yuvii̱ araa ndoꞌo rasu̱u̱n ꞌe̱e̱ xráá tuviꞌ vaa nij soj, ne̱ a̱ doj ne racuíj soj man yuvii̱ ca̱ta̱ yuvii̱ rasu̱u̱n ꞌe̱e̱ yoꞌ a̱ maꞌ. A̱ ꞌó raa̱ raꞌa nij soj ne racuíj soj man yuvii̱ a̱ maan ado̱nj.
\p
\v 47 ’Nique̱ soj cheꞌé sayuun quira̱nꞌ soj á. Veꞌé uneꞌ soj chraan rej na̱j cúú man nij síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj ga̱a naá, tza̱j ne̱ maꞌa̱n xi̱i soj roꞌ, me síí ticaviꞌ man nij soꞌ ado̱nj.
\v 48 Dan me se cheꞌé se neꞌen níꞌ se vaa ꞌyaj maꞌa̱n soj, ne̱ cheꞌé dan xcaj níꞌ cuentá se vaa ꞌo̱ vaa rá soj ga̱ xi̱i soj síí ma̱n ga̱a naá, ne̱ cuya̱a̱n ꞌyaj soj ga̱ xi̱i soj ado̱nj. ꞌO̱ se nij soꞌ roꞌ, ticaviꞌ man nij síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj, ne̱ soj roꞌ, uneꞌ chraan rej na̱j cúú man nij soꞌ ado̱nj.
\p
\v 49 ’Cheꞌé dan cavii ꞌo̱ nana̱ cu̱u raa̱ Yaꞌanj, cataj Yaꞌanj a: “Xa̱ꞌ yuvii̱ nihánj, tza̱j ne̱ caꞌne̱j ꞌu̱nj síí nata̱ꞌ snana̱j rihaan nij soꞌ a. Dan me se ticavi̱ꞌ nij soꞌ man taꞌa̱j nij síí caꞌne̱j ꞌu̱nj, ne̱ ꞌó taꞌa̱j nij soꞌ me se me rej maꞌa̱n vaj nij soꞌ, ne̱ quita̱j riꞌyunj uxrá nij soꞌ man nij síí caꞌne̱j a”, taj Yaꞌanj a.
\v 50 Nda̱a síj, ga̱a ne̱ nu̱ꞌ ton cayanj man nij síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj asi̱j ga̱a guun cheꞌe̱ chumii̱ roꞌ, nu̱ꞌ cacunꞌ yoꞌ roꞌ, nata̱ꞌ xráá nij síí ma̱n ya̱j a.
\v 51 Dan me se asi̱j ton cayanj man síí cuꞌna̱j Abel ne̱ nda̱a ton cayanj man síí cuꞌna̱j Zacarías ga̱a caviꞌ soꞌ rihaan nuvií rej nicu̱nꞌ chraan altar xi̱j roꞌ, nu̱ꞌ cacunꞌ yoꞌ roꞌ, nata̱ꞌ xráá nij soꞌ a. Dan me se cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj cuano̱ se vaa quira̱nꞌ maꞌa̱n soj si̱j ma̱n ya̱j sayuun cheꞌé nu̱ꞌ cacunꞌ yoꞌ ado̱nj.
\p
\v 52 ’Nique̱ soj si̱j naquiꞌyaj cu̱u stucua̱nj Moisés á. Quira̱nꞌ uxrá soj sayuun ado̱nj. Taj se qui̱ꞌyáꞌ xca̱j yuvii̱ cuentá, ꞌyaj soj maꞌ. Dan me se maꞌa̱n soj roꞌ, naꞌvej rá catu̱u̱ stucua̱nj Yaꞌanj, ne̱ nij síí me rá catu̱u̱ me se aráán soj chrej rihaan nij soꞌ, ne̱ naꞌvej rá soj catu̱u̱ nij soꞌ a̱ maan ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij síí naquiꞌyaj cu̱u stucua̱nj Moisés a.
\p
\v 53 Dan me se curiha̱nj Jesús veꞌ yoꞌ, ne̱ guun cheꞌe̱ nij síí naquiꞌyaj cu̱u stucua̱nj Moisés do̱ꞌ, nij síí fariseo do̱ꞌ, táá riꞌyunj uxrá nij soꞌ man Jesús, ne̱ guun cheꞌe̱ nij soꞌ xnáꞌanj nij soꞌ man soꞌ cheꞌé queꞌe̱e̱ rasu̱u̱n a.
\v 54 Dan me se nanó xre̱j uxrá nij soꞌ nana̱ caꞌmii Jesús cheꞌé se guun ndoꞌo rá nij soꞌ cuta̱ꞌ nij soꞌ cacunꞌ xráá Jesús cheꞌé nana̱ tuꞌva soꞌ a.
\c 12
\s Ne caꞌve̱j rá Jesús quiꞌya̱j nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ nda̱a vaa quiꞌyaj nij síí fariseo a
\p
\v 1 Dan me se cunuu chre̱ꞌ queꞌe̱e̱ míj yuvii̱ rej va̱j Jesús, ne̱ uxrá chru̱j mán nij soꞌ, ne̱ nda̱a tiguíj tuviꞌ maꞌa̱n nij soꞌ a.
\p Ga̱a ne̱ guun cheꞌe̱ Jesús caꞌmii soꞌ asino ya̱a̱n ga̱ nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ, cataj soꞌ a:
\p ―Tu̱mé soj man soj se̱ gaa na̱nj quira̱nꞌ soj sayuun, quiꞌya̱j nana̱ nucuiꞌ rá aꞌmii nij síí fariseo á. ꞌO̱ se ase ꞌyaj se cuꞌna̱j levadura se ꞌyaj naraa nana̱ rque rachrúún ꞌyaj snana̱ nij soꞌ ado̱nj.
\v 2 ꞌO̱ se nu̱ꞌ nana̱ caꞌmii yuve̱ nij yuvii̱ do̱ꞌ, nu̱ꞌ rasu̱u̱n ꞌyaj yuve̱ nij yuvii̱ do̱ꞌ, nu̱ꞌ yoꞌ roꞌ, nu̱riha̱nj queneꞌe̱n cunuda̱nj yuvii̱ vaa güii ado̱nj.
\v 3 Cheꞌé dan nu̱ꞌ nana̱ caꞌmii soj rej rmi̱ꞌ roꞌ, vaa güii nu̱riha̱nj yoꞌ rej chuguu̱n, ne̱ nu̱ꞌ nana̱ caꞌmii soj xréé tuviꞌ soj rej rá veꞌ roꞌ, cagua̱j nii caꞌmi̱i̱ natáj nii nana̱ yoꞌ xráá veꞌ vaa güii na̱nj á ―taj Jesús rihaan nij soꞌ a.
\s Cataj Jesús se vaa se̱ cuchuꞌviꞌ níꞌ queneꞌe̱n níꞌ yuvii̱ maꞌ
\p
\v 4 Ga̱a ne̱ cataj uún Jesús a:
\p ―Dan me se tuvíꞌ ꞌu̱nj me soj, ne̱ cheꞌé dan cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj se vaa se̱ cuchuꞌviꞌ soj ni̱ꞌyaj soj nij síí ticavi̱ꞌ nee̱ man soj maꞌ. ꞌO̱ se asa̱ꞌ quiꞌyaj nij soꞌ da̱nj, ga̱a ne̱ taj va̱j doj se chiꞌi̱i̱ quiꞌya̱j uún nij soꞌ man soj a̱ maꞌ.
\v 5 Tza̱j ne̱ nihánj me se ti̱haán ꞌu̱nj rihaan soj me síí cuchuꞌvi̱ꞌ soj ni̱ꞌyaj soj man a. ꞌO̱ se vaa cheꞌé cuchuꞌvi̱ꞌ soj ni̱ꞌyaj soj Yaꞌanj ado̱nj. Asa̱ꞌ quisíj ticaviꞌ nii man soj, ga̱a ne̱ soꞌ me síí uun nucua̱j caꞌne̱j man soj rihaan yaꞌan caca̱a̱ soj ado̱nj. Cheꞌé dan taj ꞌu̱nj rihaan soj se vaa vaa cheꞌé cuchuꞌvi̱ꞌ soj ni̱ꞌyaj soj man soꞌ ado̱nj.
\p
\v 6 ’Neꞌen soj da̱j vaa nij xtâj chri̱nꞌ se vaa ꞌu̱nꞌ ya̱ xoꞌ nó vi̱j saꞌanj aga̱ꞌ no̱ do̱j tzínꞌ a. Tza̱j ne̱ taj yaꞌanj uxrá Yaꞌanj man ꞌo̱ ꞌo̱ nij xoꞌ a.
\v 7 Ne̱ Yaꞌanj me se vaa cuentá yuvé raa̱ soj ꞌyaj soꞌ, ne̱ neꞌen soꞌ me daj yuvé raa̱ soj, ne̱ cheꞌé dan se̱ cuchuꞌviꞌ soj cheꞌé sayuun quiꞌya̱j yuvii̱ man soj maꞌ. ꞌO̱ se uxrá vaa yuꞌvee doj nó soj rihaan xtâj chri̱nꞌ yoꞌ, rihaan Yaꞌanj ado̱nj.
\p
\v 8 ’Ne̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj cuano̱ se vaa no̱ xcúún soj nata̱ꞌ ya̱ soj rihaan yuvii̱ se vaa me soj síí noco̱ꞌ manj a. Ne̱ nu̱ꞌ síí ꞌyaj da̱nj roꞌ, vaa güii, ne̱ ꞌu̱nj Si̱j Caꞌnéé Yaꞌanj Ni̱caj Yuꞌunj man Yuvii̱ roꞌ, nata̱j rihaan nij se‑mo̱zó Yaꞌanj se vaa si̱j noco̱ꞌ manj me soꞌ a.
\v 9 Ne̱ síí taj xnaꞌanj rihaan yuvii̱ se vaa né si̱j noco̱ꞌ manj me soꞌ roꞌ, vaa güii, ne̱ cata̱j xnaꞌanj yá ꞌu̱nj rihaan nij se‑mo̱zó Réé ꞌu̱nj se vaa né si̱j noco̱ꞌ manj me soꞌ a̱ maꞌ.
\p
\v 10 ’Dan me se ꞌu̱nj Si̱j Caꞌnéé Yaꞌanj Ni̱caj Yuꞌunj man Yuvii̱ roꞌ, caꞌve̱e se caꞌmi̱i̱ ꞌo̱ soꞌ nana̱ nij cheꞌej, ne̱ caꞌve̱e navi̱j cacunꞌ xráá soꞌ quiꞌya̱j Yaꞌanj, tza̱j ne̱ sese caꞌmi̱i̱ ꞌo̱ soꞌ nana̱ qui̱j cheꞌé Nimán Yaꞌanj, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ tinavij Yaꞌanj cacunꞌ yoꞌ xráá soꞌ a̱ maꞌ.
\p
\v 11 ’Dan me se asa̱ꞌ tucuatúj nii man soj rá veꞌ tucuꞌyón níꞌ si̱j israelitá stucua̱nj Moisés ne̱ canicu̱nꞌ soj rihaan nij cuese̱ do̱ꞌ, nij síí nica̱j suun do̱ꞌ, ne̱ se̱ nanó rá soj da̱j caꞌmi̱i̱ soj cheꞌé soj rihaan nij soꞌ maꞌ.
\v 12 ꞌO̱ se orá yoꞌ roꞌ, maꞌa̱n Nimán Yaꞌanj tu̱cuꞌyón man soj da̱j caꞌmi̱i̱ soj rihaan nij soꞌ ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ a.
\s Nanó Jesús cuentó cheꞌé ꞌo̱ síí ruꞌvee caraa sa̱ꞌ queꞌe̱e̱ rasu̱u̱n rihaan chumii̱ nihánj a
\p
\v 13 Dan me se cataj ꞌo̱ nij yuvii̱ yoꞌ rihaan Jesús a:
\p ―Cata̱j so̱ꞌ rihaan tinúú ꞌu̱nj se vaa cuxra̱ꞌ taꞌa̱j soꞌ toꞌóó réj do̱ꞌ, rasu̱u̱n siꞌya̱j réj do̱ꞌ, ga̱j, maestro ―taj soꞌ rihaan Jesús a.
\p
\v 14 Ga̱a ne̱ cataj Jesús a:
\p ―Me cheꞌé uun rá so̱ꞌ se vaa guún ꞌu̱nj síí aꞌneꞌ cacunꞌ cheꞌé soj ga̱. Me cheꞌé caꞌmi̱i̱ ꞌu̱nj cheꞌé rasu̱u̱n vaa rihaan ro̱j tinu̱j soj, rá so̱ꞌ, ga̱ tinu̱ꞌ ―taj Jesús rihaan soꞌ a.
\p
\v 15 Ga̱a ne̱ cataj Jesús rihaan nij yuvii̱ a:
\p ―Tu̱mé uxrá soj man soj rihaan nij rasu̱u̱n xco̱j ruva̱a̱ rá a. Né ra̱su̱u̱n ma̱n rihaan níꞌ quiꞌya̱j cavi̱i̱ sa̱ꞌ nimán níꞌ maꞌ ―taj Jesús rihaan nij yuvii̱ a.
\p
\v 16 Ga̱a ne̱ dan me se nanó Jesús ꞌo̱ se‑cuento̱ ꞌo̱ síí ruꞌvee rihaan nij yuvii̱ a:
\p ―ꞌO̱ síí ruꞌvee me ꞌo̱ soꞌ, ne̱ cavii ndoꞌo xnaa̱ soꞌ, ne̱ ma̱n ndoꞌo rasu̱u̱n rihaan soꞌ,
\v 17 ne̱ dan me se uun rá soꞌ a: “A̱ me se qui̱ꞌyáj ga̱ rasu̱u̱n ma̱n rihanj ne̱ taj rej cara̱a sa̱j man rasu̱u̱n yoꞌ ga̱”, rá soꞌ a.
\v 18 Ga̱a ne̱ guun rá soꞌ a: “A̱j neꞌenj me se qui̱ꞌyáj á. Tu̱cuanee ꞌu̱nj man nij cuchruu̱ nii, ne̱ qui̱ꞌyáj doj veꞌ xi̱j, ne̱ ꞌo̱ cara̱a chre̱ꞌ ꞌu̱nj man nij rasu̱u̱n, ne̱ ti̱navii ꞌu̱nj man nij yoꞌ rá nij veꞌ,
\v 19 ga̱a ne̱ cata̱j ꞌu̱nj rihaan nimanj se vaa ma̱n ndoꞌo rasu̱u̱n rihaan níꞌ cha̱ níꞌ, ne̱ se̱ nanó rá níꞌ, ma̱an se veꞌé cha̱ níꞌ do̱ꞌ, veꞌé coꞌo̱ níꞌ do̱ꞌ, veꞌé ca̱yáán níꞌ do̱ꞌ, veꞌé nara̱a̱n rá níꞌ do̱ꞌ a. Da̱nj cata̱j rihaan nimanj cheꞌé nij rasu̱u̱n cuma̱n rihanj a”, guun rá soꞌ a.
\v 20 Tza̱j ne̱ Yaꞌanj caꞌmii rihaan soꞌ, cataj Yaꞌanj a: “Síí niꞌyo̱n mé so̱ꞌ ado̱nj. ꞌO̱ se nii̱ corá me se cavi̱ꞌ so̱ꞌ, ne̱ xa̱ꞌ rasu̱u̱n caraa sa̱ꞌ so̱ꞌ, tza̱j ne̱ me se gu̱un yoꞌ rihaan so̱ꞌ, rá so̱ꞌ ga̱”, taj Yaꞌanj rihaan ruꞌvee yoꞌ a.
\v 21 Da̱nj quira̱nꞌ síí araa sa̱ꞌ rasu̱u̱n cheꞌé maꞌa̱n, ne̱ taj va̱j a̱ doj rasu̱u̱n sa̱ꞌ nica̱j soꞌ, niꞌya̱j Yaꞌanj a̱ maꞌ ―taj Jesús rihaan nij yuvii̱ a.
\s Cataj Jesús se vaa se̱ nanó rá níꞌ cheꞌé se cha̱ níꞌ do̱ꞌ, cheꞌé yatzíj cu̱nuû níꞌ do̱ꞌ maꞌ
\p
\v 22 Ga̱a ne̱ cataj Jesús rihaan nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ a:
\p ―Cheꞌé dan cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj ꞌo̱ nana̱ rihaan soj a: Taj cheꞌé nano̱ ndoꞌo rá soj cheꞌé soj maꞌ. Ne̱ cheꞌé se cha̱ soj do̱ꞌ, ne̱ cheꞌé yan quiri̱ꞌ soj se ca̱ráán xráá soj do̱ꞌ, se̱ nanó rá soj maꞌ.
\v 23 Vaa se uun doj se vaa iꞌna̱ꞌ níꞌ rihaan se cha̱ níꞌ, ne̱ vaa se uun doj nee̱ man níꞌ rihaan yatzéj ca̱ráán xráá níꞌ ado̱nj.
\p
\v 24 ’Xca̱j soj cuentá da̱j ꞌyaj nij xcaa, ne̱ ne unô nij xoꞌ ꞌnúú, ne̱ ne rii nij xoꞌ naa̱, ne̱ taj se‑cuchru̱u̱ nij xoꞌ, tza̱j ne̱ Yaꞌanj roꞌ, rqué se chá nij xoꞌ ado̱nj. Ne̱ ya̱ sa̱ꞌ doj vaa soj rihaan xcaa niꞌya̱j Yaꞌanj ado̱nj.
\v 25 Ne̱ nda̱ꞌ se nanó ndoꞌo rá soj, tza̱j ne̱ se̱ caꞌvee nacuta̱ꞌ soj a̱ ꞌó güii ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ soj rihaan chumii̱ nihánj maꞌ.
\v 26 Dan me se sese se̱ caꞌvee quiꞌya̱j soj rasu̱u̱n leꞌe̱j doj, ne̱ asa̱ꞌ caꞌve̱e quiꞌya̱j soj rasu̱u̱n noco̱o doj, rá soj ga̱. Cheꞌé dan taj cheꞌé nano̱ ndoꞌo rá soj cheꞌé nij rasu̱u̱n noco̱o doj a̱ maꞌ.
\p
\v 27 ’ ꞌO̱ se xca̱j soj cuentá da̱j achij nij yâj á. Ne ꞌyaj suun nij yâj, ne̱ ne rii nij yâj yuꞌvej, tza̱j ne̱ veꞌé doj vaa yâj rihaan saga̱nꞌ rey cuꞌna̱j Salomón yatzéj tuꞌve̱e̱ ndoꞌo ado̱nj.
\v 28 Dan me se sese taj yaꞌanj Yaꞌanj man yâj, ne̱ ꞌyaj soꞌ se vaa veꞌé ndoꞌo vaa yâj, nda̱ꞌ se cuanꞌ ayón yâj tacaan ne̱ aꞌyuj caca̱a̱ yâj yoꞌ rque chrúún, ne̱ táá a̱ soj yuvi̱i̱, ne̱ ta̱j yaꞌanj Yaꞌanj man soj ne̱ rque̱ soꞌ saga̱nꞌ soj ado̱nj. Tza̱j ne̱ ne nucua̱j rá soj niꞌya̱j soj man Yaꞌanj maan ado̱nj.
\p
\v 29 ’Ne̱ xa̱ꞌ soj, tza̱j ne̱ se̱ nanoꞌ ndoꞌo soj se cha̱ soj do̱ꞌ, se coꞌo̱ soj do̱ꞌ maꞌ. Ne̱ se̱ nanó ndoꞌo rá soj cheꞌé nij yoꞌ maꞌ.
\v 30 ꞌO̱ se nij síí ma̱n rihaan chumii̱ nihánj síí ne neꞌen da̱j vaa Yaꞌanj roꞌ, ina̱nj ꞌyaj suun ndoꞌo nij soꞌ cheꞌé rasu̱u̱n ma̱n rihaan chumii̱ nihánj ado̱nj. Tza̱j ne̱ nu̱ꞌ rasu̱u̱n achiin man soj roꞌ, a̱j neꞌen Rej soj Yaꞌanj se vaa achiin rasu̱u̱n yoꞌ man soj ado̱nj.
\v 31 Tana̱nj nano̱ꞌ soj rej da̱j quiꞌya̱j soj, ne̱ gu̱un chij Yaꞌanj nimán soj, ga̱a ne̱ rque̱ Yaꞌanj da̱j a̱ rasu̱u̱n yoꞌ rihaan soj ado̱nj.
\p
\v 32 ’Se̱ cuchuꞌviꞌ soj maꞌ. Ase vaa daán Yaꞌanj matzinj vaa soj, ne̱ Yaꞌanj tumé man soj, ne̱ a̱j guun rá Rej soj Yaꞌanj se vaa gu̱un chij soj ga̱ soꞌ vaa güii a.
\p
\v 33 ’Cutuꞌve̱e̱ soj siꞌyaj soj, ne̱ caxri̱i̱ soj saꞌanj ston nij síí nique̱ á. Ga̱a ne̱ vaa güii quiri̱ꞌ soj ꞌo̱ nanj caraa nu̱ꞌ saꞌanj rque, ne̱ nanj yoꞌ roꞌ, daj chiha̱a̱ míj se̱ xtuu̱ nanj yoꞌ, ne̱ saꞌanj yoꞌ roꞌ, daj chiha̱a̱ míj se̱ navij saꞌanj yoꞌ maꞌ. Yoꞌ me se quiri̱ꞌ soj rej xta̱ꞌ, ne̱ rej xta̱ꞌ roꞌ, taj va̱j síí itu̱u̱ maꞌ. Ne̱ taj va̱j xlúú chá rasu̱u̱n maꞌ.
\v 34 Me rej maꞌa̱n araa sa̱ꞌ soj rasu̱u̱n siꞌyaj soj, ne̱ veé rej da̱nj vaj nimán soj na̱nj ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ a.
\s Nanó Jesús cuentó cheꞌé mozó naꞌvi̱j nama̱n ruꞌvee a
\p
\v 35 Ne̱ cataj uún Jesús rihaan nij soꞌ a:
\p ―Ase vaa síí ꞌni̱j xraan nuj catuu̱n roꞌ, da̱nj ga̱a̱ soj á. Ase vaa síí nica̱j agaꞌ chuguu̱n acoꞌ yaꞌan roꞌ, da̱nj ga̱a̱ soj á.
\v 36 Dan me se quiꞌya̱j soj nda̱a vaa ꞌyaj mozó naꞌvi̱j soꞌ nama̱n se‑ruꞌve̱e̱ soꞌ ga̱a caꞌanj se‑ruꞌve̱e̱ soꞌ chaꞌanj naraꞌa̱a na̱nj á. Dan me se asa̱ꞌ namán ruꞌvee ne̱ nu̱ꞌ ta̱raꞌa soꞌ taꞌyaa, ne̱ nu̱ꞌ caꞌnu̱u̱ mozó yoꞌ taꞌyaa na̱nj ado̱nj.
\v 37 Ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ uxrá nij mozó ꞌyaj da̱nj, cheꞌé se ne otoj nij soꞌ ga̱a namán se‑ruꞌve̱e̱ nij soꞌ a. Dan me se queneꞌe̱n ya̱ soꞌ se vaa ne otoj nij soꞌ maꞌ. Cata̱j yá ꞌu̱nj rihaan soj cuano̱ se vaa maꞌa̱n ruꞌvee yoꞌ roꞌ, naquiꞌya̱j sa̱ꞌ soꞌ man soꞌ, ne̱ ca̱yáán se‑mo̱zó soꞌ rihaan mesá, quiꞌya̱j soꞌ, ne̱ quiꞌya̱j chuvi̱i maꞌa̱n soꞌ cha̱ nij se‑mo̱zó soꞌ ado̱nj.
\v 38 Dan me se caꞌve̱e se rej ya̱nꞌ nama̱n soꞌ niꞌ, caꞌve̱e se rej taxre̱j nama̱n soꞌ niꞌ, tza̱j ne̱ a̱j neꞌen soꞌ se vaa veꞌé ina̱nj naꞌvi̱j nij mozó yoꞌ man soꞌ, ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ uxrá nij mozó yoꞌ ado̱nj.
\v 39 Dan me se sese ꞌo̱ síí tucua̱ veꞌ roꞌ, a̱j neꞌen soꞌ me orá caꞌna̱ꞌ síí itu̱u̱ ne̱ quiꞌya̱j itu̱u̱ síí itu̱u̱ rasu̱u̱n ma̱n tucuá soꞌ, ne̱ uxrá tu̱mé soꞌ tucuá soꞌ, ne̱ se̱ quiꞌyaj itu̱u̱ síí itu̱u̱ tucuá soꞌ tza̱j maꞌ.
\v 40 Dan me se taꞌngaꞌ da̱nj vaa gue̱e̱ ꞌu̱nj Si̱j Caꞌnéé Yaꞌanj Ni̱caj Yuꞌunj man Yuvii̱ a. ꞌO̱ se ne neꞌen soj me orá caꞌna̱ꞌ uún ꞌu̱nj maan ado̱nj. Cheꞌé dan ꞌo̱ ni̱ꞌyaj soj á ―taj Jesús rihaan nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ a.
\s Cataj Jesús da̱j quira̱nꞌ síí veꞌé ꞌyaj se‑su̱u̱n Yaꞌanj do̱ꞌ, síí ne sa̱ꞌ ꞌyaj se‑su̱u̱n Yaꞌanj do̱ꞌ a
\p
\v 41 Ga̱a ne̱ xnáꞌanj síí cuꞌna̱j Pedró man Jesús, cataj soꞌ a:
\p ―Señor, cheꞌé maꞌa̱n núj me nanó so̱ꞌ cuentó yoꞌ naꞌ. Ase cheꞌé cunuda̱nj yuvii̱ xa̱ꞌ ―taj Pedró, xnáꞌanj soꞌ man Jesús a.
\p
\v 42 Ga̱a ne̱ cataj Jesús Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ a:
\p ―Cheꞌé dan me sese cuneꞌ síí tucua̱ ꞌo̱ veꞌ man ꞌo̱ se‑mo̱zó soꞌ se vaa tu̱mé mozó yoꞌ man tuviꞌ mozó rque̱ soꞌ se chá rihaan nij soꞌ orá chá nij soꞌ, ne̱ da̱j quiꞌya̱j mozó yoꞌ, rá soj ga̱. Sese ya̱ ya̱ si̱j veꞌé ꞌyaj suun me soꞌ do̱ꞌ, sese ya̱ ya̱ si̱j avii raa̱ me soꞌ do̱ꞌ, ne̱ da̱j quiꞌya̱j soꞌ, rá soj ga̱.
\v 43 Ga̱a ne̱ güii nama̱n se‑ruꞌve̱e̱ mozó roꞌ, sese queneꞌe̱n se‑ruꞌve̱e̱ soꞌ se vaa veꞌé ꞌyaj suun mozó se‑su̱u̱n ruꞌvee, ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ uxrá mozó yoꞌ, quiꞌya̱j ruꞌvee yoꞌ ado̱nj.
\v 44 Ya̱ ya̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj cuano̱ se vaa cune̱ꞌ ruꞌvee yoꞌ man mozó yoꞌ gu̱un soꞌ síí tumé man cunuda̱nj siꞌyaj ruꞌvee yoꞌ a.
\v 45 Tza̱j ne̱ sese gu̱un rá mozó yoꞌ se vaa uun ra̱a̱n ndoꞌo se‑ruꞌve̱e̱ soꞌ, ga̱a ne̱ gu̱un cheꞌe̱ soꞌ go̱ꞌ soꞌ man ꞌó nij mozó do̱ꞌ, man nij mozó cha̱na̱ do̱ꞌ, ne̱ cha̱ soꞌ coꞌo̱ soꞌ ne̱ gu̱un xno̱ soꞌ a.
\v 46 Dan me se ne neꞌen soꞌ aman nama̱n se‑ruꞌve̱e̱ soꞌ a. Ne naꞌvi̱j soꞌ caꞌna̱ꞌ ruꞌvee a. Tza̱j ne̱ síj güii síj orá síj, ne̱ caꞌna̱ꞌ maꞌa̱n se‑ruꞌve̱e̱ mozó yoꞌ, ga̱a ne̱ quira̱nꞌ uxrá mozó yoꞌ sayuun, quiꞌya̱j se‑ruꞌve̱e̱ soꞌ, ne̱ caꞌne̱j ruꞌvee man soꞌ rej ma̱n nij síí ne amán rá niꞌya̱j man Yaꞌanj a.
\p
\v 47 ’Dan me se xa̱ꞌ mozó neꞌen da̱j me rá se‑ruꞌve̱e̱ soꞌ quiꞌya̱j soꞌ, tza̱j ne̱ sese se̱ quiꞌyaj soꞌ da̱nj, ne̱ ꞌyaj soꞌ ina̱nj se vaa rii nimán maꞌa̱n soꞌ quiꞌya̱j soꞌ, ne̱ cayu̱u̱n uxrá soꞌ vaa güii ado̱nj.
\v 48 Tza̱j ne̱ xa̱ꞌ síí ne neꞌen da̱j me rá se‑ruꞌve̱e̱ soꞌ quiꞌya̱j soꞌ, ne̱ quiꞌyaj soꞌ rasu̱u̱n naꞌvej rá se‑ruꞌve̱e̱ soꞌ quiꞌya̱j soꞌ, tza̱j ne̱ ma̱an cheꞌé se ne neꞌen soꞌ ne̱ quiꞌyaj soꞌ rasu̱u̱n chiꞌi̱i̱ roꞌ, ma̱an cheꞌé dan do̱j cayu̱u̱n soꞌ ado̱nj.
\p ’Ne̱ síí ata̱ suun noco̱o doj ꞌyaj se‑ruꞌve̱e̱ soꞌ roꞌ, doj a̱ gu̱un rá se‑ruꞌve̱e̱ soꞌ quiꞌya̱j suun soꞌ a. Ne̱ síí tumé doj rasu̱u̱n cheꞌé se‑ruꞌve̱e̱ soꞌ roꞌ, doj a̱ ga̱a̱ rasu̱u̱n nachi̱nꞌ se‑ruꞌve̱e̱ soꞌ rihaan soꞌ na̱nj ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ a.
\s Xra̱ꞌ taꞌa̱j ndoꞌo yuvii̱ ga̱ tuviꞌ yuvii̱ cheꞌé Jesús a
\p
\v 49 Ga̱a ne̱ cataj uún Jesús a:
\p ―Caꞌnáꞌ ꞌu̱nj rihaan chumii̱ nihánj cheꞌé rej ta̱cuacoj yaꞌan nimán yuvii̱, ne̱ gu̱un niha̱ꞌ rá nij yuvii̱ canoco̱ꞌ nij yuvii̱ man Yaꞌanj ado̱nj. Ne̱ me ndoꞌo raj se vaa raꞌya̱nj caco̱ꞌ yaꞌan yoꞌ nimán nij yuvii̱ ado̱nj.
\v 50 Tza̱j ne̱ rej rihaan níꞌ me se vaa uxrá sayuun qui̱ránꞌ ꞌu̱nj, se vaa nata̱ꞌ nu̱ꞌ sayuun yoꞌ xráj na̱nj á.
\v 51 Dan me se caꞌnáꞌ ꞌu̱nj cheꞌé rej dínj doj ca̱yáán nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj ga̱ tuviꞌ yuvii̱, rá soj naꞌ. Taj maꞌ. Cuano̱ nihánj me cata̱j ꞌu̱nj rihaan soj se vaa caꞌnáꞌ ꞌu̱nj cheꞌé rej xra̱ꞌ taꞌa̱j yuvii̱ ga̱ tuviꞌ yuvii̱ ado̱nj.
\v 52 Dan me se rej rihaan níꞌ me se, sese ca̱yáán ꞌu̱nꞌ yuvii̱ rá ꞌo̱ veꞌ, ne̱ cano̱ tuviꞌ vaꞌnu̱j nij soꞌ ga̱ yavíj nij soꞌ, ne̱ cano̱ tuviꞌ vi̱j nij soꞌ ga̱ yaꞌnúj nij soꞌ ado̱nj.
\v 53 Dan me se cano̱ tuviꞌ snóꞌo ga̱ taꞌnij sno̱ꞌo soꞌ, ne̱ cano̱ tuviꞌ taꞌnij sno̱ꞌo soꞌ ga̱ maꞌa̱n soꞌ, ne̱ cano̱ tuviꞌ chana̱ ga̱ taꞌnij cha̱na̱ noꞌ, ne̱ cano̱ tuviꞌ taꞌnij cha̱na̱ noꞌ ga̱ maꞌa̱n noꞌ ado̱nj. Ne̱ cano̱ tuviꞌ chana̱ ga̱ choco̱ꞌ noꞌ, ne̱ cano̱ tuviꞌ choco̱ꞌ noꞌ ga̱ maꞌa̱n noꞌ, cheꞌé snana̱j ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ a.
\s Cataj Jesús se vaa ne xca̱j nij yuvii̱ cuentá cheꞌé sayuun quira̱nꞌ nij yuvii̱ maꞌ
\p
\v 54 Ga̱a ne̱ cataj Jesús rihaan nij yuvii̱ yoꞌ uún a:
\p ―Dan me se soj me se sa̱ꞌ uxrá neꞌen soj xca̱j soj cuentá ado̱nj. Nu̱ꞌ neꞌen soj se vaa ga̱a avii ngaa rej ataꞌ güii, ne̱ nu̱ꞌ taj soj se vaa cama̱nꞌ uxrá maa̱n, taj soj, ne̱ veé da̱nj ꞌyaj gue̱e̱ xa̱ꞌ maa̱n, ne̱ amanꞌ ndoꞌo yoꞌ na̱nj ado̱nj.
\v 55 Ne̱ nu̱ꞌ neꞌen uún soj se vaa avii nana̱ yuva̱a̱ rej rque̱ rej sur, ne̱ nu̱ꞌ taj soj se vaa da̱j doj caꞌna̱ꞌ ndoꞌo cachiꞌ taj soj, ne̱ veé da̱nj ꞌyaj xa̱ꞌ cachiꞌ, ne̱ maan ndoꞌo na̱nj ado̱nj.
\v 56 Dan me se xa̱ꞌ soj si̱j nucuiꞌ rá me se síí sa̱ꞌ me soj taj soj, tza̱j ne̱ tuꞌva rmaꞌa̱n soj na̱nj ado̱nj. ꞌO̱ se neꞌen soj xca̱j soj cuentá cheꞌé se vaa rihaan chumii̱ do̱ꞌ, cheꞌé se vaa rej xta̱ꞌ do̱ꞌ, tza̱j ne̱ ne neꞌen soj xca̱j soj cuentá cheꞌé tiempó ma̱n soj cuano̱ maꞌ.
\p
\v 57 ’Ne̱ me cheꞌé naꞌvee xca̱j maꞌa̱n soj cuentá cheꞌé se vaa no̱ xcúún soj quiꞌya̱j maꞌa̱n soj ga̱.
\v 58 Ne̱ so̱ꞌ me se sese vaa síí me rá cuta̱ꞌ cacunꞌ xráá so̱ꞌ rihaan nij síí nica̱j suun, ne̱ ga̱a tiha̱j vaj so̱ꞌ chrej ga̱ soꞌ, ne̱ veꞌé caꞌmi̱i̱ so̱ꞌ ga̱ soꞌ, nda̱a se naꞌmi̱i̱ sa̱ꞌ ro̱j so̱j na̱nj á. Ne̱ sese se̱ quiꞌyáá so̱ꞌ da̱nj, ne̱ ni̱caj soꞌ mán so̱ꞌ caꞌa̱nj soꞌ rihaan cuese̱, ne̱ cuese̱ yoꞌ roꞌ, ta̱cuachén mán so̱ꞌ raꞌa síí tumé tagaꞌ, ne̱ soꞌ me síí caxri̱i̱ tagaꞌ mán so̱ꞌ na̱nj á.
\v 59 Ne̱ yoꞌ me se gu̱un ra̱a̱n ndoꞌo so̱ꞌ, ne̱ nda̱a navij na̱ruꞌvee so̱ꞌ nu̱ꞌ cacunꞌ quiꞌyáá so̱ꞌ, ga̱a ne̱ cu̱riha̱nj so̱ꞌ tagaꞌ na̱nj ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij yuvii̱ a.
\c 13
\s Cataj Jesús se vaa quiri̱ꞌ nu̱ꞌ níꞌ sese se̱ canica̱j nimán níꞌ ta̱náj níꞌ chrej chiꞌi̱i̱ a
\p
\v 1 Güii dan me se mán taꞌa̱j nij yuvii̱, ne̱ nataꞌ nij soꞌ rihaan Jesús cheꞌé da̱j quiranꞌ taꞌa̱j nij síí ma̱n estadó Galilea ga̱a mán nij soꞌ ticaviꞌ nij soꞌ xcuu rihaan Yaꞌanj ga̱a ne̱ curiha̱nj nij tanuu ꞌyaj suun rihaan síí cuꞌna̱j Pilató, ne̱ ticaviꞌ nij tanuu man nij síí ma̱n estadó Galilea yoꞌ a.
\v 2 Ga̱a ne̱ canica̱j Jesús cataj soꞌ rihaan nij yuvii̱ nataꞌ nana̱ yoꞌ a:
\p ―Cheꞌé yan quiranꞌ nij soꞌ da̱nj, ne̱ cheꞌé dan si̱j tumé doj cacunꞌ rihaan cunuda̱nj ꞌó nij síí ma̱n estadó Galilea me nij soꞌ, rá soj naꞌ.
\v 3 Taj maꞌ. Tza̱j ne̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj cuano̱ se vaa sese se̱ canica̱j nimán soj ta̱náj soj chrej chiꞌi̱i̱, ne̱ vaa güii quiri̱ꞌ nu̱ꞌ soj ne̱ quira̱nꞌ soj nda̱a vaa quiranꞌ nij soꞌ ado̱nj.
\p
\v 4 ’Ne̱ xa̱ꞌ xnu̱ꞌ vaꞌnu̱j (18) nij síí caviꞌ ga̱a canee veꞌ nataꞌ xca̱a̱n ya̱nj rej cuꞌna̱j Siloé xráá nij soꞌ, ga̱a ne̱ si̱j tumé doj cacunꞌ rihaan cunuda̱nj nij síí ma̱n chumanꞌ Jerusalén me nij soꞌ, rá soj ga̱a naꞌ.
\v 5 Taj maꞌ. Tza̱j ne̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj cuano̱ se vaa sese se̱ canica̱j nimán soj ta̱náj soj chrej chiꞌi̱i̱, ne̱ vaa güii quiri̱ꞌ nu̱ꞌ soj ne̱ quira̱nꞌ soj nda̱a vaa quiranꞌ nij soꞌ ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij yuvii̱ a.
\s Nanó Jesús cuentó cheꞌé chruun higó nuviꞌ chruj raa̱ a
\p
\v 6 Ga̱a ne̱ nanó Jesús cuentó nihánj a:
\p ―Dan me se ꞌo̱ snóꞌo me se na̱j ꞌo̱ xnaa̱ soꞌ naa̱ chruj uvá, ne̱ nicu̱nꞌ ꞌo̱ chruun higó rque naa̱ uvá yoꞌ a. Ne̱ ꞌnaꞌ soꞌ nanoꞌ soꞌ chruj raa̱ yoꞌ cha̱ soꞌ, tza̱j ne̱ a̱ ꞌó chruj ne quiri̱ꞌ soꞌ cha̱ soꞌ raa̱ chruun yoꞌ a.
\v 7 Cheꞌé dan cataj soꞌ rihaan síí ꞌyaj suun rque xnaa̱ soꞌ a: “Ni̱ꞌyaj so̱ꞌ á. Síj vaꞌnu̱j ya̱ yoꞌ ꞌnáꞌ ꞌu̱nj nanóꞌ ꞌu̱nj chruj higó raa̱ chruun nihánj, tza̱j ne̱ a̱ ꞌó chruj nuviꞌ raa̱ chruun nihánj cha̱ꞌ maꞌ. Caꞌne̱ꞌ so̱ꞌ man yoꞌ, ne̱ taj cheꞌé canicu̱nꞌ rmaꞌa̱n yoꞌ rihaan toꞌój a̱ maꞌ”, taj soꞌ rihaan síí ꞌyaj suun rque naa̱ uvá yoꞌ a.
\v 8 Tza̱j ne̱ síí ꞌyaj suun rque naa̱ uvá yoꞌ roꞌ, cataj rihaan soꞌ a: “Qui̱ꞌyáá so̱ꞌ se ndoꞌo, ne̱ da̱j o̱rúnꞌ gue̱e̱ yoꞌ cuano̱ ta̱náj níꞌ man chruun nihánj, ne̱ cana̱a̱ ꞌu̱nj nu̱ꞌ anica̱j tacóó chruun yoꞌ, ne̱ ca̱raá ꞌu̱nj yaꞌluj tacóó chruun yoꞌ, señor.
\v 9 Xraj, ne̱ yoꞌ natu̱u̱ roꞌ, ne̱ cuma̱n chruj raa̱ chruun yoꞌ, ne̱ quina̱j chruun yoꞌ, quiꞌya̱j níꞌ a. Se taj, ne̱ caꞌne̱ꞌ cachri̱j níꞌ man chruun yoꞌ ado̱nj”, taj síí ꞌyaj suun naa̱ uvá yoꞌ rihaan síí siꞌya̱j chruun yoꞌ a ―da̱nj vaa cuentó nanó Jesús rihaan nij yuvii̱ yoꞌ a.
\s Nahuun sa̱ꞌ ꞌo̱ chana̱ lacu̱u xráá, quiꞌyaj Jesús güii naránj rá a
\p
\v 10 Dan me se ꞌo̱ güii naránj rá nij yuvii̱ israelitá me se tucuꞌyón Jesús rihaan nij yuvii̱ cunuu chre̱ꞌ rá veꞌ tucuꞌyón nii stucua̱nj Moisés a.
\v 11 Ne̱ dan me se rá veꞌ yoꞌ roꞌ, nicu̱nꞌ ꞌo̱ chana̱ guun lacu̱u xráá, ne̱ nana̱ chre̱e ya̱nj nimán noꞌ roꞌ, me quiꞌyaj guun lacu̱u xráá noꞌ a. Ne̱ a̱j quisíj xnu̱ꞌ vaꞌnu̱j (18) yoꞌ quiranꞌ noꞌ da̱nj a. A̱ doj ne caꞌve̱e canicu̱nꞌ caya̱ noꞌ a̱ maꞌ.
\v 12 Dan me se queneꞌen Jesús man noꞌ, ne̱ canacúún soꞌ man noꞌ, cataj soꞌ a:
\p ―Cuano̱ nihánj me xꞌne̱e̱ chiꞌii̱ xráá so̱ꞌ, nocoj ―taj Jesús a.
\p
\v 13 Cutaꞌ soꞌ raꞌa soꞌ xráá noꞌ, ne̱ nu̱ꞌ cunuu nica̱ xráá noꞌ, ne̱ cataj noꞌ se vaa sa̱ꞌ uxrá quiꞌyaj Yaꞌanj a.
\p
\v 14 Tza̱j ne̱ caꞌmaan rá síí ꞌni̱j raꞌa veꞌ tucuꞌyón nii stucua̱nj Moisés, cheꞌé se güii naránj rá nij yuvii̱ israelitá me güii quiꞌyaj conoꞌó Jesús man chana̱ yoꞌ a. Cheꞌé dan cataj síí ꞌni̱j raꞌa veꞌ yoꞌ rihaan nij yuvii̱ a:
\p ―Vata̱nꞌ güii me güii no̱ xcúún níꞌ quiꞌya̱j suun níꞌ ꞌo̱ ꞌo̱ smaná a. Caꞌna̱ꞌ soj güii yoꞌ, ne̱ nahu̱un sa̱ꞌ soj á. Se̱ caꞌnaꞌ soj nahu̱un sa̱ꞌ soj güii naránj rá níꞌ maꞌ ―taj soꞌ rihaan nij yuvii̱ a.
\p
\v 15 Ga̱a ne̱ cataj Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ rihaan síí ꞌni̱j raꞌa veꞌ a:
\p ―Síí nucuiꞌ ndoꞌo rá me soj ado̱nj. ꞌO̱ se ta̱ranꞌ soj me se ne nache soj daán soj scúj do̱ꞌ, daán soj burró do̱ꞌ, rej numi̱i xoꞌ, ne̱ nica̱j soj man xoꞌ ꞌanj soj rej coꞌo̱ xoꞌ na güii naránj rá níꞌ ga̱a a̱ naꞌ.
\v 16 Ne̱ nihánj me nicunꞌ chana̱ nihánj, ne̱ taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ xi̱i níꞌ síí ma̱n ga̱a naá cuꞌna̱j Abraham me noꞌ a. Ne̱ nihánj me quisíj xnu̱ꞌ vaꞌnu̱j (18) yoꞌ numíj Síí Chre̱e man noꞌ, ne̱ caꞌve̱e se güii naránj rá níꞌ me güii cuanꞌ, tza̱j ne̱ vaa cheꞌé ndoꞌo nache̱ níꞌ man noꞌ raꞌa Síí Chre̱e ado̱nj ―taj Jesús rihaan síí ꞌni̱j raꞌa veꞌ yoꞌ a.
\p
\v 17 Ne̱ ga̱a quisíj caꞌmii soꞌ da̱nj, ga̱a ne̱ guun naꞌa̱j cunuda̱nj nij síí guun rá cano̱ tuviꞌ ga̱ soꞌ, tza̱j ne̱ guun niha̱ꞌ rá cunuda̱nj nij yuvii̱ cheꞌé cunuda̱nj nij suun sa̱ꞌ noco̱o quiꞌyaj soꞌ a.
\s Nanó Jesús cuentó cheꞌé caân cuêj mostazá xlá a
\p
\v 18 Cheꞌé dan cataj Jesús a:
\p ―Da̱j vaa uun chij Yaꞌanj, rá soj ga̱. Me se naquiꞌya̱j níꞌ ga̱ yoꞌ ga̱.
\v 19 Dan me se ase vaa achij caân cuêj mostazá xlá roꞌ, da̱nj ga̱a̱ cachi̱j xꞌneꞌ nij síí uun chij Yaꞌanj rihaan ado̱nj. Dan me se nica̱j ꞌo̱ soꞌ man caân cuêj mostazá xlá ne̱ axríj soꞌ caân yoꞌ rque toꞌóó soꞌ, ne̱ dan me se xraꞌ caân yoꞌ, ne̱ achij yoꞌ, ne̱ asa̱ꞌ cachij yoꞌ, ne̱ ase vaa ꞌo̱ chruun roꞌ, da̱nj vaa yoꞌ a. Ga̱a ne̱ cayuu nij xtâj va̱j rej xta̱ꞌ raa̱ cuêj yoꞌ, ne̱ quiꞌyaj nij xoꞌ saca̱ꞌ nij xoꞌ raa̱ cuêj yoꞌ ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij yuvii̱ a.
\s Nanó Jesús cuentó cheꞌé levadura se ꞌyaj naraa nana̱ rque rachrúún a
\p
\v 20 Ga̱a ne̱ cataj uún Jesús a:
\p ―Da̱j ga̱a̱ ꞌo̱ rasu̱u̱n naquiꞌya̱j níꞌ rihaan soj, ga̱a ne̱ queneꞌe̱n soj da̱j vaa uun chij Yaꞌanj, rá soj ga̱.
\v 21 Dan me se naquiꞌya̱j níꞌ ꞌo̱ chana̱ caxríj se cuꞌna̱j levadura se ꞌyaj naraa nana̱ rque cunj hariná ga̱a ꞌyaj noꞌ rachrúún a. Dan me se ase vaa ꞌo̱ chana̱, ne̱ cuxraꞌ taꞌa̱j noꞌ ꞌo̱ vaꞌnu̱j ya̱ agaꞌ yoꞌóó hariná, ne̱ caxríj ndoꞌo noꞌ levadura, ne̱ caxríj yuve̱ noꞌ man yoꞌ nda̱a navij naraa ndoꞌo nana̱ rque yoꞌ a. Ase vaa naꞌmanꞌ cunj hariná quiꞌyaj levadura roꞌ, da̱nj ga̱a̱ gu̱un noco̱o xꞌneꞌ nij yuvii̱ uun chij Yaꞌanj rihaan ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij yuvii̱ a.
\s Nataꞌ Jesús cheꞌé taꞌyaa chru̱j catu̱u̱ yuvii̱ ca̱yáán rihaan Yaꞌanj a
\p
\v 22 Ga̱a ne̱ va̱j Jesús cachén soꞌ nij chumanꞌ noco̱o do̱ꞌ, nij chumanꞌ raꞌa̱ do̱ꞌ, ne̱ tucuꞌyón soꞌ snana̱ soꞌ rihaan nij yuvii̱ a. Ne̱ doj a̱ doj a̱ nichrunꞌ soꞌ chumanꞌ Jerusalén a.
\v 23 Ne̱ xnáꞌanj ꞌo̱ soꞌ man Jesús, cataj soꞌ a:
\p ―Ne̱ do̱j nij síí nani̱i̱ rihaan sayuun, quiꞌya̱j Yaꞌanj a̱ naꞌ ―taj soꞌ, xnáꞌanj soꞌ man Jesús a.
\p Ga̱a ne̱ cataj Jesús rihaan nij yuvii̱ a:
\p
\v 24 ―Ase vaa taꞌyaa chru̱j ndoꞌo vaa rej cache̱n yuvii̱ catu̱u̱ yuvii̱ rihaan Yaꞌanj ado̱nj. Quiꞌya̱j nucua̱j soj nimán soj cheꞌé rej catu̱u̱ soj rej yoꞌ na̱nj á. Cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj cuano̱ se vaa vaa ndoꞌo yuvii̱ gu̱un ndoꞌo rá catu̱u̱ rej yoꞌ, tza̱j ne̱ se̱ guun nucua̱j nij soꞌ catu̱u̱ nij soꞌ maꞌ.
\v 25 Ne̱ asa̱ꞌ quisíj canicunꞌ caya̱ síí tucua̱ veꞌ yoꞌ ne̱ caráán soꞌ taꞌyaa, ga̱a ne̱ soj roꞌ, canicu̱nꞌ xeꞌ, ne̱ gu̱un cheꞌe̱ soj ti̱caꞌmii soj taꞌyaa, ne̱ cata̱j soj a: “Naꞌnu̱u̱ so̱ꞌ taꞌyaa catu̱u̱ núj, Señor”, cata̱j soj a. Ga̱a ne̱ cata̱j soꞌ rihaan soj a: “Ne neꞌen uxraj me rej cavii soj a̱ maꞌ”, cata̱j soꞌ rihaan soj ga̱a na̱nj ado̱nj.
\v 26 Ga̱a ne̱ gu̱un cheꞌe̱ soj cata̱j soj a: “Chá núj do̱ꞌ, coꞌo núj na ga̱ so̱ꞌ do̱ꞌ, ne̱ tucuꞌyón so̱ꞌ snana̱ so̱ꞌ rihaan yuꞌvee chiháán núj na̱nj á”, cata̱j soj rihaan soꞌ a.
\v 27 Ga̱a ne̱ cata̱j uún soꞌ rihaan soj a: “Ne neꞌen uxraj me rej cavii cunuda̱nj soj si̱j ꞌyaj ina̱nj cacunꞌ a̱ maꞌ. Naxu̱u̱n soj man soj rihanj á”, cata̱j soꞌ rihaan soj a.
\p
\v 28 ’Ne̱ rej caꞌa̱nj soj me se rej taꞌve̱e ndoꞌo yuvii̱ me yoꞌ, ne̱ nda̱a cha̱ ru̱j maꞌa̱n yuvii̱ cúú yanꞌ yuvii̱, ne̱ queneꞌe̱n soj man síí cuꞌna̱j Abraham do̱ꞌ, Isaac do̱ꞌ, Jacob do̱ꞌ, cunuda̱nj nij síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj ga̱a naá do̱ꞌ, se vaa ca̱yáán nij soꞌ ga̱ Yaꞌanj rej uun chij Yaꞌanj, ne̱ xa̱ꞌ soj, tza̱j ne̱ queneꞌe̱n soj se vaa a̱j quiriꞌíj nii man soj xeꞌ na̱nj ado̱nj.
\v 29 Ne̱ güii gu̱un chij Yaꞌanj roꞌ, caꞌna̱ꞌ ndoꞌo yuvii̱ ma̱n rej síj güii do̱ꞌ, rej ataꞌ güii do̱ꞌ, rej norté do̱ꞌ, rej sur do̱ꞌ, ne̱ ca̱yáán nij soꞌ rihaan se‑mesa̱ Yaꞌanj, ne̱ cha̱ nij soꞌ ado̱nj.
\v 30 Ni̱ꞌyaj soj á. Nij síí noco̱ꞌ ndoꞌo cuano̱ roꞌ, gu̱un nij soꞌ síí gu̱un chij, ne̱ nij síí uun chij cuano̱ roꞌ, gu̱un nij soꞌ síí noco̱ꞌ, quiꞌya̱j Yaꞌanj vaa güii na̱nj ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij yuvii̱ yoꞌ a.
\s Ne cuchuꞌvi̱ꞌ Jesús ni̱ꞌyaj soꞌ man síí cuꞌna̱j Herodes maꞌ
\p
\v 31 Ne̱ güii dan me se cuchiꞌ do̱j nij síí fariseo rihaan Jesús, ne̱ cataj nij soꞌ a:
\p ―Cu̱riha̱nj so̱ꞌ estadó nihánj caꞌa̱nj so̱ꞌ, cheꞌé se síí nica̱j suun rey cuꞌna̱j Herodes me se me ndoꞌo rá soꞌ ticavi̱ꞌ soꞌ mán so̱ꞌ ado̱nj ―taj nij síí fariseo rihaan Jesús a.
\p
\v 32 Ga̱a ne̱ cataj Jesús rihaan nij soꞌ a:
\p ―Ase vaa chunee avii ndoꞌo raa̱ quiꞌya̱j sayuun vaa Herodes, ne̱ caꞌa̱nj soj, ne̱ cata̱j soj rihaan soꞌ se vaa ꞌu̱nj me se rii ꞌu̱nj nana̱ chre̱e nimán nij yuvii̱, ne̱ naquiꞌyaj sa̱ꞌ ꞌu̱nj man nij síí ranꞌ, ne̱ ꞌo̱ güii cuanꞌ ne̱ ꞌo̱ güii aꞌyuj ne̱ rque vaꞌnu̱j gue̱e̱ güii qui̱ꞌyáá ꞌu̱nj se‑su̱nj, ne̱ veé da̱nj quisi̱j se‑su̱nj, qui̱ꞌyáj na̱nj ado̱nj.
\v 33 Tza̱j ne̱ vaa cheꞌé va̱j ꞌu̱nj chrej cuanꞌ ne̱ aꞌyuj ne̱ yataj a. ꞌO̱ se taj cheꞌé cavi̱ꞌ ꞌo̱ síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj rej yaníj ꞌó chumanꞌ maꞌ. ꞌO̱ se veé chumanꞌ Jerusalén cavi̱ꞌ soꞌ ga̱a ne̱ caꞌve̱e ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij síí fariseo yoꞌ a.
\s Caꞌmii Jesús cheꞌé da̱j quira̱nꞌ nij síí ya̱nj chumanꞌ Jerusalén a
\p
\v 34 Ga̱a ne̱ cataj uún Jesús a:
\p ―Nanó uxrá raj cheꞌé soj si̱j ma̱n chumanꞌ Jerusalén nihánj na̱nj á. ꞌO̱ se ticaviꞌ soj man nij síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj, ne̱ goꞌ soj yahij man nij síí caꞌnéé Yaꞌanj cuchi̱ꞌ rihaan soj a. Guun queꞌe̱e̱ ndoꞌo guun rá ꞌu̱nj naquiꞌya̱j chre̱ꞌ ꞌu̱nj man soj tu̱mé ꞌu̱nj man soj, tza̱j ne̱ taj se quiꞌyáꞌ caꞌvee maꞌ. Ase vaa ꞌyaj xee naquiꞌyaj chre̱ꞌ xee man taꞌníí xoꞌ ca̱ráán xoꞌ xcóó xoꞌ xráá taꞌníí xoꞌ roꞌ, da̱nj guun raj qui̱ꞌyáj man soj, tza̱j ne̱ ne caꞌve̱j rá soj qui̱ꞌyáj da̱nj a̱ maꞌ.
\v 35 Ni̱ꞌyaj soj á. Caꞌa̱nj niꞌya̱ tucuá soj ne̱ quina̱j u̱u̱n soj ado̱nj. ꞌO̱ se cuano̱ nihánj me se cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj se vaa rej rihaan níꞌ roꞌ, se̱ queneꞌen uún soj manj maꞌ. Tza̱j ne̱ nda̱a güii caꞌna̱ꞌ uún ꞌu̱nj rihaan chumii̱ nihánj queneꞌe̱n soj manj, ne̱ cata̱j soj a: “ꞌNaꞌ síí caꞌnéé Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ na̱nj á. Se lu̱j ndoꞌo ꞌyaj Yaꞌanj cheꞌé soꞌ a”, cata̱j soj a ―taj Jesús niꞌya̱j soꞌ man nij síí ma̱n Jerusalén yoꞌ a.
\c 14
\s Nahuun ꞌo̱ snóꞌo quixíj cuꞌmaan man, quiꞌyaj Jesús güii naránj rá a
\p
\v 1 Dan me se ꞌo̱ güii naránj rá nij yuvii̱ israelitá me se catúj Jesús rá veꞌ tucuá ꞌo̱ síí uun chij rihaan nij síí fariseo cha̱ soꞌ, ne̱ nij síí fariseo roꞌ, tumé uxrá man soꞌ da̱j quiꞌya̱j soꞌ a.
\v 2 Ne̱ veé da̱nj nicu̱nꞌ ꞌo̱ síí quixíj cuꞌmaan man rihaan Jesús a.
\v 3 Ga̱a ne̱ xnáꞌanj Jesús man nij síí naquiꞌyaj cu̱u stucua̱nj Moisés do̱ꞌ, man nij síí fariseo do̱ꞌ, cataj soꞌ a:
\p ―No̱ xcúún níꞌ caꞌne̱e̱ níꞌ chiꞌii̱ xráá síí ranꞌ güii naránj rá níꞌ, rá soj naꞌ. Ase ne nó xcúún níꞌ xa̱ꞌ ―taj Jesús, xnáꞌanj Jesús man nij soꞌ a.
\p
\v 4 Tza̱j ne̱ guun dínj tuꞌva nij soꞌ a.
\p Ga̱a ne̱ taꞌaa Jesús man síí ranꞌ yoꞌ, ne̱ nahuun sa̱ꞌ soꞌ, quiꞌyaj Jesús, ga̱a ne̱ naꞌnéé Jesús chrej man soꞌ a.
\v 5 Ga̱a ne̱ niꞌya̱j Jesús rihaan nij síí fariseo yoꞌ, cataj soꞌ a:
\p ―Ne̱ sese quini̱j taꞌníí ꞌo̱ soj do̱ꞌ, ꞌo̱ daán soj scúj do̱ꞌ, rá cuxruj na güii naránj rá níꞌ, ne̱ raꞌya̱nj quiri̱i̱ soj man taꞌníí soj do̱ꞌ, man daán soj scúj do̱ꞌ, rá ꞌu̱nj na̱nj asânj ―taj Jesús rihaan nij síí fariseo a.
\p
\v 6 Veé dan me se a̱ ꞌó nana̱ ne quiri̱ꞌ nij soꞌ caꞌmi̱i̱ nij soꞌ rihaan Jesús maꞌ.
\s Cataj Jesús se vaa se̱ narii níꞌ rej sa̱ꞌ doj quita̱j níꞌ a
\p
\v 7 Dan me se queneꞌen Jesús se vaa nij síí ꞌnaꞌ tucuá síí fariseo yoꞌ roꞌ, narii nij soꞌ rej sa̱ꞌ doj quita̱j nij soꞌ, ne̱ cheꞌé dan nagoꞌ Jesús chrej man nij soꞌ, cataj soꞌ a:
\p
\v 8 ―Asa̱ꞌ canacúún ꞌo̱ yuvii̱ mán so̱ꞌ caꞌa̱nj so̱ꞌ chaꞌanj naraꞌa̱a, ne̱ se̱ caꞌanj quita̱j so̱ꞌ chruun xlá sa̱ꞌ doj maꞌ. ꞌO̱ se ne neꞌén so̱ꞌ sese canacu̱nj nii man ꞌó síí noco̱o doj rihaan so̱ꞌ quita̱j soꞌ chruun xlá ta̱j so̱ꞌ maan ado̱nj.
\v 9 Ne̱ síí ꞌyaj chaꞌanj roꞌ, cata̱j soꞌ rihaan so̱ꞌ a: “Rque̱ so̱ꞌ chruun yoꞌ quita̱j síí nihánj á”, cata̱j soꞌ rihaan so̱ꞌ, ga̱a ne̱ gu̱un naꞌa̱j so̱ꞌ, ne̱ chruun xlá nij doj caꞌa̱nj quita̱j so̱ꞌ, quiꞌya̱j soꞌ a.
\v 10 Dan me se asa̱ꞌ canacúún nii mán so̱ꞌ, ne̱ asa̱ꞌ cuchíꞌ so̱ꞌ rej ca̱nuû chaꞌanj, ne̱ rej nij doj roꞌ, quita̱j so̱ꞌ á. Ga̱a ne̱ asa̱ꞌ caꞌnaꞌ síí canacúún mán so̱ꞌ, ga̱a ne̱ cata̱j soꞌ rihaan so̱ꞌ a: “Cavi̱i̱ so̱ꞌ quita̱j so̱ꞌ rej sa̱ꞌ doj nihánj, tinu̱j”, cata̱j soꞌ rihaan so̱ꞌ, ga̱a ne̱ cara̱yaꞌa̱nj uxrá cunuda̱nj nij síí ꞌnaꞌ chaꞌanj yoꞌ ni̱ꞌyaj nij soꞌ mán so̱ꞌ na̱nj ado̱nj.
\v 11 ꞌO̱ se xa̱ꞌ síí me rá ti̱cavii sa̱ꞌ man maꞌa̱n ni̱ꞌyaj yuvii̱, tza̱j ne̱ quiri̱ꞌ soꞌ, ne̱ gu̱un naꞌa̱j soꞌ ado̱nj. Ne̱ xa̱ꞌ síí ꞌyaj nica̱ꞌ nimán, tza̱j ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ soꞌ ni̱ꞌyaj yuvii̱ ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij síí fariseo do̱ꞌ, rihaan nij síí naquiꞌyaj cu̱u stucua̱nj Moisés do̱ꞌ a.
\s Cataj Jesús me síí nacu̱nj níꞌ cha̱ ga̱ níꞌ a
\p
\v 12 Ga̱a ne̱ cataj Jesús rihaan síí canacúún man soꞌ cha̱ soꞌ a:
\p ―Asa̱ꞌ guun rá so̱ꞌ caꞌna̱ꞌ yuvii̱ cha̱ yuvii̱ veꞌ tucuá so̱ꞌ, ne̱ se̱ canacúún so̱ꞌ man tuvíꞌ so̱ꞌ do̱ꞌ, man tinúú so̱ꞌ do̱ꞌ, man nij síí ruꞌvee ma̱n chiháán so̱ꞌ do̱ꞌ maꞌ. ꞌO̱ se sese canacu̱nj so̱ꞌ man ina̱nj maꞌa̱n nij soꞌ, ga̱a ne̱ vaa güii canacu̱nj nij soꞌ mán so̱ꞌ cha̱ so̱ꞌ ga̱ nij soꞌ, ga̱a ne̱ a̱j naruꞌvee nij soꞌ nu̱ꞌ se chá rihaan so̱ꞌ vaa ga̱a na̱nj ado̱nj.
\v 13 Tza̱j ne̱ asa̱ꞌ canuû chaꞌanj qui̱ꞌyáá so̱ꞌ, ne̱ canacu̱nj so̱ꞌ man nij síí nique̱ do̱ꞌ, man nij síí larihuu̱ raꞌa do̱ꞌ, man nij síí chéé rengo̱ do̱ꞌ, man nij síí tuchri̱i do̱ꞌ, cha̱ nij soꞌ á.
\v 14 Da̱nj qui̱ꞌyáá so̱ꞌ, ga̱a ne̱ nij soꞌ me se taj rasu̱u̱n rihaan nij soꞌ na̱ruꞌvee nij soꞌ rihaan so̱ꞌ maꞌ. Ga̱a ne̱ asa̱ꞌ cunuu iꞌna̱ꞌ uún nij síí sa̱ꞌ rihaan Yaꞌanj, ne̱ maꞌa̱n Yaꞌanj na̱ruꞌvee rihaan so̱ꞌ, ga̱a ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ uxrá so̱ꞌ ado̱nj ―taj Jesús rihaan síí canacúún man soꞌ cha̱ soꞌ a.
\s Nanó Jesús cuentó cheꞌé chaꞌanj noco̱o quiꞌyaj ꞌo̱ soꞌ a
\p
\v 15 Dan me se cuno ꞌo̱ síí chá ga̱ Jesús nana̱ caꞌmii Jesús, ga̱a ne̱ cheꞌé dan cataj soꞌ rihaan Jesús a:
\p ―Cavi̱i̱ sa̱ꞌ cunuda̱nj nij síí cha̱ ga̱ Yaꞌanj asa̱ꞌ guun chij Yaꞌanj na̱nj ado̱nj ―taj soꞌ rihaan Jesús a.
\p
\v 16 Ga̱a ne̱ cataj Jesús rihaan soꞌ a:
\p ―Síí navij rá chaꞌanj noco̱o ndoꞌo me ꞌo̱ soꞌ, ne̱ nacúún soꞌ caꞌna̱ꞌ queꞌe̱e̱ ndoꞌo yuvii̱ chaꞌanj a.
\v 17 Ga̱a ne̱ ma̱an orá cha̱ xtiꞌno̱ nij soꞌ me caꞌnéé síí navij rá chaꞌanj man se‑mo̱zó soꞌ caꞌa̱nj cata̱j mozó yoꞌ nana̱ nihánj rihaan nij síí caꞌna̱ꞌ a. “A̱j quisíj guun chuvi̱i, ne̱ caꞌa̱nj níꞌ cha̱ nij soj á”, taj mozó yoꞌ rihaan nij síí caꞌna̱ꞌ chaꞌanj yoꞌ a.
\v 18 Ga̱a ne̱ guun cheꞌe̱ cunuda̱nj nij soꞌ cataj nij soꞌ rihaan mozó yoꞌ se vaa se̱ caꞌvee cuchi̱ꞌ nij soꞌ chaꞌanj maꞌ. ꞌO̱ soꞌ cataj a: “Tiha̱j quiránj ꞌu̱nj ꞌo̱ yoꞌóó, ne̱ vaa cheꞌé caꞌa̱nj que̱neꞌén ꞌu̱nj a. Cara̱a̱ xꞌnaa so̱ꞌ, se̱ caꞌvee cuchi̱ꞌ ꞌu̱nj maꞌ”, taj soꞌ rihaan mozó yoꞌ a.
\v 19 Ga̱a ne̱ ꞌó soꞌ cataj a: “Quiránj ꞌu̱nj ꞌu̱nꞌ yuntá scúj, ne̱ caꞌa̱nj que̱neꞌén ꞌu̱nj da̱j vaa nij xoꞌ a. Cara̱a̱ xꞌnaa so̱ꞌ, se̱ caꞌvee cuchi̱ꞌ ꞌu̱nj maꞌ”, taj soꞌ rihaan mozó yoꞌ a.
\v 20 Ne̱ ꞌó soꞌ roꞌ, cataj a: “Tiha̱j xcaj ꞌu̱nj chana̱, ne̱ cheꞌé dan se̱ caꞌvee cuchi̱ꞌ ꞌu̱nj maꞌ”, taj soꞌ rihaan mozó yoꞌ a.
\p
\v 21 ’Dan me se namán mozó, ne̱ nataꞌ mozó nu̱ꞌ se vaa caꞌmii ꞌo̱ ꞌo̱ nij soꞌ rihaan se‑ruꞌve̱e̱ mozó a. Ga̱a ne̱ caꞌmaan ndoꞌo rá síí navij rá chaꞌanj yoꞌ ga̱a cuno soꞌ snana̱ se‑mo̱zó soꞌ, ne̱ cataj soꞌ rihaan se‑mo̱zó soꞌ a: “Raꞌya̱nj cavi̱i̱ so̱ꞌ caꞌa̱nj so̱ꞌ da̱j a̱ nij callé, ne̱ ni̱caj so̱ꞌ man nij síí nique̱ do̱ꞌ, man nij síí larihuu̱ raꞌa do̱ꞌ, man nij síí chéé rengo̱ do̱ꞌ, man nij síí tuchri̱i do̱ꞌ, caꞌna̱ꞌ so̱ꞌ nihánj, ne̱ cha̱ nij soꞌ ga̱ níꞌ á”, taj soꞌ rihaan se‑mo̱zó soꞌ a.
\v 22 Veé da̱nj quiꞌyaj se‑mo̱zó soꞌ, ne̱ cuchiꞌ uún mozó yoꞌ rihaan se‑ruꞌve̱e̱ soꞌ, ne̱ cataj soꞌ a: “A̱j quiꞌyáj nu̱ꞌ suun caꞌnéꞌ so̱ꞌ rihanj, señor. Tza̱j ne̱ vaa rej quisi̱j cuma̱n doj yuvii̱ uún a”, taj mozó yoꞌ rihaan se‑ruꞌve̱e̱ soꞌ a.
\v 23 Ga̱a ne̱ cataj ruꞌvee yoꞌ rihaan mozó a: “Cavi̱i̱ so̱ꞌ caꞌa̱nj so̱ꞌ nu̱ꞌ nij chrej caꞌa̱a̱n do̱ꞌ, nu̱ꞌ nij chrej catu̱u̱n do̱ꞌ, ne̱ que̱rqueé so̱ꞌ man nij yuvii̱ se vaa caꞌna̱ꞌ nij soꞌ á. Ga̱a ne̱ cara̱a nu̱ꞌ veꞌ tucuaj na̱nj á.
\v 24 ꞌO̱ se cuano̱ nihánj me se cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan so̱ꞌ se vaa xa̱ꞌ nij síí canacúún níꞌ asino ya̱a̱n, tza̱j ne̱ a̱ ꞌó nij soꞌ se̱ caꞌvee caꞌna̱ꞌ cha̱ ga̱ níꞌ a̱ maan ado̱nj”, taj soꞌ rihaan se‑mo̱zó soꞌ a ―taj Jesús a.
\s Cataj Jesús se vaa yu̱u̱n cheꞌe̱ caꞌne̱j nimán níꞌ canoco̱ꞌ níꞌ man o̱rúnꞌ Jesús a
\p
\v 25 Dan me se ri̱i̱ uxrá yuvii̱ vaj ga̱ Jesús, ne̱ canica̱j soꞌ, cataj soꞌ rihaan nij yuvii̱ a:
\p
\v 26 ―Sese me rá ꞌo̱ soꞌ caꞌna̱ꞌ soꞌ rihanj, ne̱ sese gu̱un rá soꞌ se vaa vaa se uun doj rej soꞌ do̱ꞌ, nii soꞌ do̱ꞌ, nica̱ soꞌ do̱ꞌ, taꞌníí soꞌ do̱ꞌ, tinúú soꞌ do̱ꞌ, raꞌvij soꞌ do̱ꞌ, nda̱a nimán maꞌa̱n soꞌ do̱ꞌ, rihanj, ne̱ se̱ caꞌvee gu̱un soꞌ ꞌo̱ síí tucuꞌyón snana̱j a̱ maꞌ.
\v 27 Ne̱ síí naꞌvej rá quira̱nꞌ sayuun cheꞌé se me soꞌ síí noco̱ꞌ manj roꞌ, se̱ caꞌvee gu̱un soꞌ ꞌo̱ síí tucuꞌyón snana̱j a̱ maꞌ.
\p
\v 28 ’Dan me se sese gu̱un rá ꞌo̱ soj cune̱ꞌ soꞌ veꞌ nataꞌ xca̱a̱n, ne̱ síí quiꞌya̱j veꞌ yoꞌ me se asino nuchru̱j soꞌ cuentá sese quisi̱j se‑saꞌa̱nj soꞌ quisi̱j nu̱ꞌ veꞌ yoꞌ, raj a.
\v 29 Ne̱ sese se̱ quiꞌyaj soꞌ da̱nj nuchru̱j soꞌ cuentá asino ya̱a̱n, ga̱a ne̱ asa̱ꞌ cuchruj soꞌ tacóó veꞌ, ga̱a ne̱ se̱ caꞌvee quisi̱j veꞌ quiꞌya̱j soꞌ a̱ maꞌ. Ne̱ nij síí neꞌen se vaa quiꞌyaj soꞌ roꞌ, caꞌnga̱ꞌ naco̱o̱ nij soꞌ ni̱ꞌyaj nij soꞌ man soꞌ,
\v 30 ne̱ cata̱j nij soꞌ a: “Síí nihánj me se guun cheꞌe̱ soꞌ cuneꞌ soꞌ veꞌ, tza̱j ne̱ ne gu̱un nucua̱j soꞌ quisi̱j nu̱ꞌ veꞌ quiꞌya̱j soꞌ a̱ maꞌ”, cata̱j nij soꞌ ni̱ꞌyaj nij soꞌ man síí guun cheꞌe̱ veꞌ yoꞌ a.
\p
\v 31 ’Ne̱ dan me se sese vaa ꞌo̱ síí nica̱j suun rey vaa chi̱ꞌ míj tanuu rihaan, ne̱ sese caꞌna̱ꞌ ꞌó síí nica̱j suun rey vaa ico̱ míj tanuu rihaan cunu̱ꞌ ga̱ soꞌ, ga̱a ne̱ asino ya̱a̱n xca̱j soꞌ cuentá sese gu̱un nucua̱j soꞌ quiꞌya̱j canaán soꞌ rihaan síí vaa ico̱ míj tanuu rihaan a.
\v 32 Sese se̱ guun nucua̱j soꞌ quiꞌya̱j canaán soꞌ rá soꞌ, ga̱a ne̱ caꞌne̱j soꞌ síí caꞌanj suun caꞌmi̱i̱ ga̱ síí ꞌnaꞌ yoꞌ se vaa se̱ guun cunu̱ꞌ nij soꞌ a. Da̱nj cata̱j soꞌ ga̱a tiha̱j ꞌnaꞌ síí cunu̱ꞌ ga̱ soꞌ ga̱nꞌ a. Ga̱a ne̱ cachi̱nj niꞌya̱j síí caꞌanj suun yoꞌ rihaan síí ꞌnaꞌ, da̱j ga̱a̱ naꞌmi̱i̱ sa̱ꞌ ro̱j rey yoꞌ ga̱a ne̱ se̱ cunuꞌ ro̱j soꞌ maꞌ.
\p
\v 33 ’Dan me se ase vaa xcaj síí cune̱ꞌ veꞌ do̱ꞌ, rey cunu̱ꞌ ga̱ tuviꞌ do̱ꞌ, cuentá sese gu̱un nucua̱j ro̱j soꞌ quiꞌya̱j ro̱j soꞌ da̱nj roꞌ, veé da̱nj quiꞌya̱j gue̱e̱ soj si̱j me rá canoco̱ꞌ manj á. Ne̱ sese se̱ guun rá soj ta̱náj xco̱ soj nu̱ꞌ siꞌyaj soj do̱ꞌ, nu̱ꞌ tuviꞌ soj do̱ꞌ, canoco̱ꞌ soj manj, ne̱ se̱ caꞌvee gu̱un soj síí tucuꞌyón snana̱j a̱ maꞌ.
\p
\v 34 ’ꞌO̱ se ase vaa yaan ga̱ se chá roꞌ, da̱nj vaa nij síí tucuꞌyón snana̱j ga̱ chumii̱ nihánj, ne̱ vaa se uun ndoꞌo yaan na̱nj á. Dan me se sese ne ꞌne̱ꞌ chá yaan yoꞌ, ga̱a ne̱ taj se qui̱ꞌyáꞌ cunu̱u sa̱ꞌ yaan ga̱a a̱ maꞌ.
\v 35 Taj se gu̱un yaan yoꞌ rihaan toꞌóó níꞌ cunu̱u sa̱ꞌ toꞌóó níꞌ maꞌ. Taj se gu̱un yaan yoꞌ rihaan yaꞌluj se vaa cunu̱u sa̱ꞌ doj yaꞌluj maꞌ. Ma̱an se riꞌi̱j u̱u̱n nii man yaan vaa da̱nj xeꞌ a.
\p ’Dan me se sese ta̱j yuꞌuj xréé soj, ne̱ cuno̱ soj nana̱ nihánj á ―taj Jesús rihaan nij yuvii̱ yoꞌ a.
\c 15
\s Nanó Jesús cuentó cheꞌé matzinj caꞌanj niꞌya̱ a
\p
\v 1 Dan me se cuchiꞌ queꞌe̱e̱ síí aꞌnéj impuestó do̱ꞌ, queꞌe̱e̱ síí tumé cacunꞌ do̱ꞌ, rihaan Jesús a. ꞌO̱ se guun rá nij soꞌ cuno̱ nij soꞌ snana̱ soꞌ a.
\v 2 Ne̱ xa̱ꞌ nij síí fariseo do̱ꞌ, nij síí naquiꞌyaj cu̱u stucua̱nj Moisés do̱ꞌ, tza̱j ne̱ nij caꞌmii nij soꞌ cheꞌé soꞌ, cheꞌé rej veꞌé nica̱j tuviꞌ soꞌ ga̱ nij síí tumé cacunꞌ ne̱ chá soꞌ ga̱ nij soꞌ a.
\v 3 Ga̱a ne̱ nanó Jesús ꞌo̱ cuentó nihánj rihaan nij soꞌ a:
\p
\v 4 ―Dan me se sese ꞌo̱ tuviꞌ nij soj nica̱j ꞌo̱ cientó matzinj, ne̱ sese caꞌa̱nj niꞌya̱ o̱rúnꞌ gue̱e̱ daán soꞌ matzinj, ne̱ ta̱náj soꞌ ꞌó caꞌa̱nj chiha̱a̱ xnu̱ꞌ caꞌa̱nj (99) daán soꞌ matzinj rej tacaan, ne̱ cavi̱i̱ soꞌ caꞌa̱nj nano̱ꞌ soꞌ man o̱rúnꞌ daán soꞌ matzinj caꞌanj niꞌya̱ na̱nj ado̱nj. Ne̱ se̱ caꞌneꞌ rá soꞌ maꞌ. Tana̱nj ya̱ caꞌa̱nj soꞌ nano̱ꞌ soꞌ man daán soꞌ matzinj uun da̱j ya̱ nari̱ꞌ soꞌ man yoꞌ ado̱nj.
\v 5 Ne̱ asa̱ꞌ nariꞌ soꞌ man xoꞌ, ga̱a ne̱ cuta̱ꞌ soꞌ man xoꞌ tacaan xcóó soꞌ, ne̱ gu̱un niha̱ꞌ ndoꞌo rá soꞌ a.
\v 6 Ne̱ asa̱ꞌ namán soꞌ tucuá soꞌ, ga̱a ne̱ nacu̱nj soꞌ man nu̱ꞌ tuviꞌ soꞌ síí ya̱nj chiháán soꞌ, ne̱ cata̱j soꞌ rihaan nij soꞌ a: “Gu̱un niha̱ꞌ rá soj ga̱j á. ꞌO̱ se narij danj matzinj caꞌanj niꞌya̱ ado̱nj”, cata̱j soꞌ rihaan tuviꞌ soꞌ a.
\v 7 Ne̱ cuano̱ nihánj me cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj se vaa xta̱ꞌ rej ya̱nj Yaꞌanj roꞌ, gu̱un niha̱ꞌ doj rá nimán nij síí ma̱n yoꞌ ni̱ꞌyaj nij soꞌ man o̱rúnꞌ síí tumé cacunꞌ ga̱a canica̱j nimán soꞌ canocoꞌ soꞌ chrej sa̱ꞌ a. Tza̱j ne̱ se̱ caráyaꞌa̱nj nij síí ma̱n xta̱ꞌ man caꞌa̱nj chiha̱a̱ xnu̱ꞌ caꞌa̱nj síí sa̱ꞌ ne achiin ca̱nica̱j nimán nij soꞌ maꞌ ―taj Jesús rihaan nij soꞌ a.
\s Nanó Jesús cuentó cheꞌé saꞌanj aga̱ꞌ caꞌanj niꞌya̱ a
\p
\v 8 Ne̱ cataj uún Jesús a:
\p ―Ne̱ sese ni̱caj ꞌo̱ chana̱ chi̱ꞌ saꞌanj aga̱ꞌ platá catzi̱i̱, ne̱ sese caꞌa̱nj niꞌya̱ o̱rúnꞌ saꞌanj aga̱ꞌ yoꞌ, ne̱ tucuaco̱ꞌ noꞌ yaꞌan agaꞌ chuguu̱n, ne̱ naca̱ꞌ noꞌ nu̱ꞌ veꞌ tucuá noꞌ, ne̱ uxrá nano̱ꞌ noꞌ saꞌanj aga̱ꞌ yoꞌ, nda̱a se nari̱ꞌ ya̱ noꞌ man yoꞌ, ga̱a ne̱ caꞌne̱ꞌ rá noꞌ ado̱nj.
\v 9 Ne̱ asa̱ꞌ quisíj nariꞌ noꞌ saꞌanj aga̱ꞌ yoꞌ, ga̱a ne̱ canacu̱nj noꞌ man nu̱ꞌ tuviꞌ cha̱na̱ noꞌ níí ya̱nj xꞌnúú veꞌ tucuá noꞌ, ne̱ cata̱j noꞌ rihaan nij tuviꞌ cha̱na̱ noꞌ a: “Gu̱un niha̱ꞌ rá soj ga̱j á. ꞌO̱ se narij se‑saꞌa̱nj saꞌanj aga̱ꞌ platá catzi̱i̱ caꞌanj niꞌya̱ ado̱nj”, cata̱j noꞌ rihaan tuviꞌ cha̱na̱ noꞌ a.
\v 10 Dan me se cata̱j ꞌu̱nj rihaan soj se vaa nda̱a se vaa guun rá chana̱ ga̱a nariꞌ noꞌ se‑saꞌa̱nj noꞌ roꞌ, da̱nj gu̱un niha̱ꞌ uxrá rá nimán nij se‑mo̱zó Yaꞌanj ni̱ꞌyaj nij soꞌ man o̱rúnꞌ síí tumé cacunꞌ ga̱a canica̱j nimán soꞌ canocoꞌ soꞌ chrej sa̱ꞌ ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij soꞌ a.
\s Nanó Jesús cuentó cheꞌé síí tumé cacunꞌ canica̱j rihaan rej a
\p
\v 11 Ga̱a ne̱ cataj uún Jesús a:
\p ―ꞌO̱ síí vaa vi̱j taꞌníí me soꞌ a.
\v 12 Ne̱ cataj síí cuni̱j rihaan rej soꞌ a: “Me rá ꞌu̱nj cuxra̱ꞌ taꞌa̱j so̱ꞌ rasu̱u̱n rque̱ so̱ꞌ manj gu̱un siꞌyáj, ata̱j”, taj soꞌ rihaan rej soꞌ a. Ga̱a ne̱ cuxraꞌ taꞌa̱j snóꞌo yoꞌ nu̱ꞌ siꞌyaj soꞌ, ne̱ rqué soꞌ taꞌa̱j siꞌyaj soꞌ rihaan ꞌo̱ ꞌo̱ taꞌníí soꞌ a.
\v 13 Dan me se cachén do̱j güii, ga̱a ne̱ naquiꞌyaj chre̱ꞌ síí cuni̱j yoꞌ nu̱ꞌ siꞌyaj soꞌ, ne̱ cavii soꞌ caꞌanj soꞌ estadó na̱j ga̱nꞌ, ne̱ quiꞌyaj ndoꞌo soꞌ se nij, ne̱ cutunꞌ rmaꞌa̱n soꞌ nu̱ꞌ se‑saꞌa̱nj soꞌ a.
\v 14 Quisíj cutunꞌ soꞌ nu̱ꞌ se‑saꞌa̱nj soꞌ, ga̱a ne̱ cachén ndoꞌo xꞌnaa estadó yoꞌ, ne̱ quinaꞌaan ndoꞌo rque soꞌ, ne̱ taj va̱j a̱ doj se chá rihaan soꞌ cha̱ soꞌ a.
\v 15 Dan me se catúj soꞌ rihaan ꞌo̱ síí chiha̱nj estadó yoꞌ, ne̱ caꞌneꞌ síí chiha̱nj estadó yoꞌ suun rihaan soꞌ caꞌa̱nj soꞌ se‑rancho̱ síí yoꞌ tu̱mé soꞌ xcáá a.
\v 16 Tza̱j ne̱ naꞌaan ndoꞌo rque soꞌ, ne̱ nda̱a guun rá soꞌ cha̱ soꞌ coj goꞌ nii cha̱ nij xcáá a. Tza̱j ne̱ ne rque̱ nii coj yoꞌ cha̱ soꞌ a̱ maꞌ.
\p
\v 17 ’Dan me se ꞌo̱ güii ne̱ nahuun sa̱ꞌ raa̱ soꞌ, ne̱ guun cheꞌe̱ soꞌ xcaj soꞌ cuentá, ne̱ nanuj rá soꞌ rej soꞌ a. Ne̱ guun rá soꞌ a: “Nij se‑mo̱zó réj, tza̱j ne̱ ma̱n ndoꞌo se chá rihaan réj, ne̱ ma̱n ndoꞌo se chá rihaan se‑mo̱zó réj a. Ne̱ nihánj me se cavi̱ꞌ ꞌu̱nj quiꞌya̱j xꞌnaa na̱nj á.
\v 18 Na̱xuma̱a̱n ꞌu̱nj, ne̱ nánꞌ ꞌu̱nj rej ya̱nj réj, cata̱j ꞌu̱nj rihaan réj a: Tumej cacunꞌ rihaan Yaꞌanj, ne̱ tumej cacunꞌ rihaan so̱ꞌ, ata̱j.
\v 19 Taj cheꞌé cata̱j so̱ꞌ se vaa taꞌníí so̱ꞌ mej cuano̱ a̱ maꞌ. Ma̱an se qui̱ꞌyáá so̱ꞌ se ndoꞌo, ne̱ guún ꞌu̱nj mozó rihaan so̱ꞌ, qui̱ꞌyáá so̱ꞌ, rugua̱nj, cata̱j ꞌu̱nj rihaan réj a”, guun rá síí cuni̱j yoꞌ a.
\p
\v 20 ’Ga̱a ne̱ cavii soꞌ caꞌanj soꞌ rej ya̱nj rej soꞌ a. Dan me se ga̱nꞌ ndoꞌo va̱j soꞌ chéé soꞌ, ne̱ queneꞌen rej soꞌ man soꞌ, ne̱ cunuu ꞌe̱e̱ ndoꞌo rá rej soꞌ man soꞌ, ne̱ cunánj rej soꞌ nda̱a rej va̱j soꞌ, ne̱ naꞌya̱a̱n rej soꞌ man soꞌ, ne̱ cachrón tuꞌva̱ rej soꞌ man soꞌ a.
\v 21 Ga̱a ne̱ cataj síí cuni̱j yoꞌ rihaan rej soꞌ a: “Tumej cacunꞌ rihaan Yaꞌanj, ne̱ tumej cacunꞌ rihaan so̱ꞌ, ata̱j. Taj cheꞌé cata̱j so̱ꞌ se vaa taꞌníí so̱ꞌ mej cuano̱ a̱ maꞌ. Ma̱an se qui̱ꞌyáá so̱ꞌ se ndoꞌo, ne̱ guún ꞌu̱nj mozó rihaan so̱ꞌ, qui̱ꞌyáá so̱ꞌ, rugua̱nj”, taj soꞌ rihaan rej soꞌ a.
\v 22 Tza̱j ne̱ caꞌmii rej soꞌ rihaan nij mozó ma̱n rihaan rej soꞌ, cataj rej soꞌ a: “Raꞌya̱nj ni̱caj soj yatzíj sa̱ꞌ ndoꞌo caꞌna̱ꞌ soj cu̱nuû taꞌníj, ne̱ caꞌna̱ꞌ seꞌej sa̱ꞌ cu̱nuû raꞌa taꞌníj, ne̱ caꞌna̱ꞌ canj naca̱ qui̱ꞌnij tacóó soꞌ á.
\v 23 Ne̱ ticavi̱ꞌ soj man scúj leꞌe̱j ramii ndoꞌo, ne̱ quiꞌya̱j chuvi̱i soj, ne̱ cha̱ níꞌ, ne̱ quiꞌya̱j níꞌ chaꞌanj á.
\v 24 ꞌO̱ se taꞌníj nihánj me se ase vaa síí caviꞌ gaa soꞌ rihanj, tza̱j ne̱ nihánj me se cunuu iꞌna̱ꞌ uún soꞌ rihanj, ne̱ ase vaa síí caꞌanj niꞌya̱ gaa soꞌ, tza̱j ne̱ nihánj me se narij man soꞌ na̱nj ado̱nj”, taj rej soꞌ, ne̱ guun cheꞌe̱ nij soꞌ guun niha̱ꞌ uxrá rá nij soꞌ a.
\p
\v 25 ’Tza̱j ne̱ vaa síí chava̱ꞌ uún, ne̱ ꞌyaj suun soꞌ se‑rancho̱ rej soꞌ a. Dan me se ꞌnaꞌ nique síí chava̱ꞌ yoꞌ, ne̱ ga̱a nichrunꞌ soꞌ veꞌ, ne̱ cuno soꞌ se vaa goꞌ ndoꞌo misca̱ chraꞌ do̱ꞌ, se vaa raꞌánj ndoꞌo yuvii̱ do̱ꞌ a.
\v 26 Ga̱a ne̱ canacúún síí chava̱ꞌ yoꞌ man ꞌo̱ mozó, ne̱ caꞌnaꞌ mozó rihaan soꞌ, ne̱ xnáꞌanj soꞌ man mozó a: “Me cheꞌé ꞌyaj nii chaꞌanj ga̱”, taj soꞌ rihaan mozó yoꞌ a.
\v 27 Ga̱a ne̱ cataj mozó rihaan soꞌ a: “Namán tinúú so̱ꞌ, ne̱ caviꞌ scúj leꞌe̱j ramii ndoꞌo, quiꞌyaj réé so̱ꞌ, cheꞌé se nariꞌ uún soꞌ taꞌníí soꞌ ne̱ vaa nucua̱j taꞌníí soꞌ nariꞌ soꞌ a”, taj mozó rihaan síí chava̱ꞌ yoꞌ a.
\p
\v 28 ’Dan me se caꞌmaan rá síí chava̱ꞌ, ne̱ naꞌvej uxrá rá soꞌ catu̱u̱ soꞌ rá veꞌ a. Tza̱j ne̱ curiha̱nj rej soꞌ, ga̱a ne̱ rquee̱ ndoꞌo rej soꞌ man soꞌ caꞌna̱ꞌ soꞌ a.
\v 29 Tza̱j ne̱ cataj soꞌ rihaan rej soꞌ a: “ꞌU̱nj nihánj me se a̱j quisíj queꞌe̱e̱ yoꞌ quiꞌyaj suun ꞌu̱nj rihaan so̱ꞌ nihánj, ne̱ cunuda̱nj nij suun caꞌnéꞌ so̱ꞌ rihanj roꞌ, veꞌé cunoj a. Ne̱ a̱ ꞌó güii ne rque̱ so̱ꞌ a̱ ꞌó tana leꞌe̱j rihanj ne̱ quiꞌya̱j chu̱vií ꞌu̱nj ne̱ cha̱j ga̱ nij tuvij a̱ maꞌ.
\v 30 Tza̱j ne̱ nihánj me se namán taꞌníí so̱ꞌ síí chá nu̱ꞌ siꞌyáá so̱ꞌ ga̱a chéé soꞌ ga̱ nij chana̱ niha̱ꞌ rá, ne̱ ticavíꞌ so̱ꞌ scúj leꞌe̱j ramii cheꞌé soꞌ a”, taj síí chava̱ꞌ yoꞌ rihaan rej soꞌ a.
\p
\v 31 ’Ga̱a ne̱ cataj rej soꞌ rihaan soꞌ a: “Ma̱an se so̱ꞌ me se ꞌo̱ yáán so̱ꞌ ga̱ ꞌu̱nj nihánj, rej. Ne̱ nu̱ꞌ rasu̱u̱n siꞌyáj me siꞌyáá so̱ꞌ, rej.
\v 32 Tza̱j ne̱ vaa cheꞌé gu̱un niha̱ꞌ rá níꞌ cheꞌé se namán tinúú so̱ꞌ, rej. ꞌO̱ se tinúú so̱ꞌ roꞌ, ase vaa ꞌo̱ síí caviꞌ gaa soꞌ rihanj, tza̱j ne̱ nihánj me cunuu iꞌna̱ꞌ uún soꞌ a. Ne̱ ase vaa ꞌo̱ síí caꞌanj niꞌya̱ gaa soꞌ rihanj, tza̱j ne̱ cuano̱ nihánj me se a̱j narij man soꞌ na̱nj ado̱nj”, taj rej síí chava̱ꞌ yoꞌ rihaan soꞌ a ―taj Jesús a.
\p Veé da̱nj quisíj cuentó nanó Jesús rihaan nij soꞌ a.
\c 16
\s Nanó Jesús cuentó cheꞌé mozó avii raa̱ a
\p
\v 1 Ga̱a ne̱ cataj Jesús rihaan nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ a:
\p ―Síí ruꞌvee me ꞌo̱ soꞌ, ne̱ nu̱u̱ ꞌo̱ mozó rihaan soꞌ síí tumé nu̱ꞌ siꞌyaj soꞌ a. Dan me se cutaꞌ nii cacunꞌ xráá mozó yoꞌ rihaan ruꞌvee se vaa cutunꞌ ndoꞌo soꞌ siꞌyaj ruꞌvee a.
\v 2 Ga̱a ne̱ canacúún ruꞌvee man mozó yoꞌ, ne̱ caꞌnaꞌ mozó rihaan soꞌ, ne̱ cataj soꞌ rihaan mozó yoꞌ a: “A̱j caꞌnaꞌ nana̱ rihanj se vaa cutunꞌ ndoꞌo so̱ꞌ siꞌyáj, ne̱ ne neꞌen uxraj me cheꞌé quiꞌyáá so̱ꞌ da̱nj a̱ maꞌ. Tza̱j ne̱ rque̱ so̱ꞌ cuentá rihanj da̱j quiꞌyáá so̱ꞌ ga̱a tumé so̱ꞌ siꞌyáj á. ꞌO̱ se se̱ caꞌvee cu̱nuû so̱ꞌ doj rihanj tu̱mé so̱ꞌ siꞌyáj a̱ maꞌ”, taj ruꞌvee rihaan mozó yoꞌ a.
\p
\v 3 ’Dan me se curiha̱nj mozó yoꞌ, ne̱ guun rá soꞌ a: “Nihánj me se caꞌne̱e̱ se‑ruꞌve̱e̱ ꞌu̱nj suun raꞌaj, ne̱ da̱j qui̱ꞌyáj cuano̱ ga̱. ꞌU̱nj me se se̱ guun nu̱cuáj qui̱ꞌyáá ꞌu̱nj suun ꞌe̱e̱, ne̱ naꞌa̱j ꞌu̱nj cachi̱nj ꞌu̱nj caridad na̱nj á.
\v 4 Aan a. Nihánj me qui̱ꞌyáj na̱nj á. Ga̱a ne̱ asa̱ꞌ caꞌnéj ruꞌvee suun raꞌaj ga̱a ne̱ nuviꞌ rej caꞌa̱nj ꞌu̱nj, ga̱a ne̱ canacu̱nj ꞌó nij soꞌ manj caꞌa̱nj ꞌu̱nj tucuá ꞌó nij soꞌ ca̱yánj a”, guun rá soꞌ a.
\p
\v 5 ’Ga̱a ne̱ canacúún soꞌ man nij síí quiꞌyaj xcúún rihaan se‑ruꞌve̱e̱ soꞌ, ne̱ caꞌnaꞌ ꞌo̱ ꞌo̱ nij soꞌ rihaan soꞌ a. Ga̱a ne̱ rihaan síí ta̱j ya̱a̱n rihaan ꞌó nij soꞌ cataj soꞌ a: “Me daj quiꞌyaj xcúún so̱ꞌ rihaan se‑ruꞌve̱e̱ ꞌu̱nj ga̱”, taj soꞌ, xnáꞌanj soꞌ man síí ta̱j ya̱a̱n yoꞌ a.
\v 6 Ga̱a ne̱ soꞌ cataj a: “ꞌO̱ cientó tambó casté quiꞌyaj xcúnj rihaan se‑ruꞌve̱e̱ so̱ꞌ a”, taj soꞌ rihaan mozó yoꞌ a. Ga̱a ne̱ cataj mozó yoꞌ rihaan soꞌ a: “Ni̱caj so̱ꞌ dáán so̱ꞌ yanj cuentá nihánj, ti̱ríꞌ so̱ꞌ man yoꞌ, ne̱ raꞌya̱nj ca̱yáán so̱ꞌ, ne̱ qui̱ꞌyáá so̱ꞌ ꞌó yanj naca̱, ne̱ cachro̱n so̱ꞌ rihaan yanj naca̱ se vaa vi̱j chiha̱a̱ chi̱ꞌ (50) gue̱e̱ tambó quiꞌyaj xcúún so̱ꞌ á”, taj mozó yoꞌ rihaan síí ta̱j ya̱a̱n yoꞌ a.
\v 7 Ga̱a ne̱ xnáꞌanj soꞌ man ꞌó soꞌ, cataj soꞌ a: “Ne̱ so̱ꞌ ga̱. Me daj quiꞌyaj xcúún so̱ꞌ rihaan se‑ruꞌve̱e̱ ꞌu̱nj ga̱”, taj soꞌ, xnáꞌanj soꞌ man ꞌó soꞌ a. “ꞌO̱ cientó nanj ꞌnúú trigó a”, taj ꞌó soꞌ a. “Ni̱caj so̱ꞌ dáán so̱ꞌ yanj cuentá nihánj, ti̱ríꞌ so̱ꞌ man yoꞌ, ne̱ qui̱ꞌyáá so̱ꞌ ꞌó yanj naca̱, ne̱ caꞌa̱nj chiha̱a̱ (80) gue̱e̱ nanj cachro̱n so̱ꞌ rihaan yanj naca̱ yoꞌ á”, taj mozó yoꞌ rihaan ꞌó soꞌ a.
\p
\v 8 ’Dan me se xcaj se‑ruꞌve̱e̱ mozó yoꞌ cuentá se vaa quiꞌyaj chiꞌi̱i̱ ndoꞌo mozó yoꞌ rihaan soꞌ, tza̱j ne̱ caꞌmii sa̱ꞌ ruꞌvee cheꞌé mozó yoꞌ cataj ruꞌvee se vaa si̱j avii ndoꞌo raa̱ me mozó yoꞌ ado̱nj. Da̱nj na̱nj nij síí ma̱n rihaan chumii̱ nihánj cuano̱, tza̱j ne̱ ga̱a ꞌyaj suun nij soꞌ ga̱ tuviꞌ maꞌa̱n nij soꞌ, ne̱ doj a̱ avii raa̱ nij soꞌ rihaan nij síí noco̱ꞌ snana̱ Yaꞌanj na̱nj á.
\p
\v 9 ’Ga̱a ne̱ cuano̱ nihánj me se cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj se vaa, vaa cheꞌé ni̱caj soj siꞌyaj soj rasu̱u̱n ma̱n rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ rque̱ soj man yuvii̱ ga̱a ne̱ gu̱un tuvi̱ꞌ soj ga̱ nij yuvii̱, quiꞌya̱j rasu̱u̱n yoꞌ a. Ne̱ güii navi̱j nu̱ꞌ rasu̱u̱n ma̱n rihaan chumii̱ nihánj me se veꞌé catu̱u̱ soj rej xta̱ꞌ rej ca̱yáán soj nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ado̱nj.
\p
\v 10 ’ꞌO̱ se síí veꞌé tumé do̱j tzínꞌ rasu̱u̱n roꞌ, soꞌ me síí gu̱un nucua̱j tu̱mé noco̱o doj rasu̱u̱n, ne̱ síí ꞌyaj nij ga̱ do̱j rasu̱u̱n roꞌ, nij doj quiꞌya̱j soꞌ ga̱ noco̱o doj rasu̱u̱n na̱nj ado̱nj.
\v 11 Cheꞌé dan sese ne gu̱un nucua̱j soj tu̱mé sa̱ꞌ soj nij rasu̱u̱n ma̱n rihaan chumii̱ nihánj, ga̱a ne̱ me síí gu̱un rá rque̱ nij rasu̱u̱n ya̱ rihaan soj tu̱mé soj, rá soj ga̱.
\v 12 Ne̱ sese ne gu̱un nucua̱j soj tu̱mé sa̱ꞌ soj nij rasu̱u̱n siꞌya̱j ꞌó yuvii̱, ne̱ me síí gu̱un rá rque̱ rihaan soj rasu̱u̱n gu̱un siꞌya̱j maꞌa̱n ya̱ soj, rá soj ga̱.
\p
\v 13 ’Taj va̱j síí gu̱un nucua̱j tu̱mé sa̱ꞌ siꞌyaj vi̱j ruꞌvee maꞌ. Sese quiꞌya̱j suun níꞌ rihaan vi̱j ruꞌvee, ne̱ nachri̱ꞌ níꞌ ni̱ꞌyaj níꞌ man ꞌo̱ ruꞌvee yoꞌ, ne̱ cara̱nꞌ rá níꞌ ni̱ꞌyaj níꞌ man ꞌó ruꞌvee yoꞌ a. Se̱ guun nucua̱j níꞌ cara̱nꞌ rá níꞌ ni̱ꞌyaj níꞌ man vi̱j ruꞌvee maꞌ. Ne̱ xa̱ꞌ soj, tza̱j ne̱ se̱ caꞌvee quiꞌya̱j suun soj cheꞌé Yaꞌanj ne̱ quiꞌya̱j suun soj cheꞌé nij rasu̱u̱n ma̱n rihaan chumii̱ nihánj a̱ maꞌ ―taj Jesús rihaan nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ a.
\s Cataj Jesús se vaa tumé nij síí fariseo cacunꞌ rihaan stucua̱nj Moisés a
\p
\v 14 Dan me se nij síí fariseo roꞌ, me síí me rá ga̱a̱ ndoꞌo saꞌanj rihaan, ne̱ ga̱a cuno nij soꞌ cunuda̱nj snana̱ Jesús nana̱ cheꞌé rasu̱u̱n ma̱n rihaan chumii̱ nihánj, ga̱a ne̱ caꞌngaꞌ naco̱o̱ nij soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ man Jesús a.
\v 15 Ga̱a ne̱ cataj Jesús rihaan nij soꞌ a:
\p ―Xa̱ꞌ soj, tza̱j ne̱ nuviꞌ cacunꞌ tumé soj niꞌya̱j yuvii̱, ꞌyaj soj maꞌ. Tza̱j ne̱ Yaꞌanj roꞌ, me síí neꞌen ya̱ da̱j vaa nimán soj ado̱nj. ꞌO̱ se sa̱ꞌ uxrá vaa ꞌyaj yuvii̱, rá tuviꞌ yuvii̱, tza̱j ne̱ chiꞌi̱i̱ ndoꞌo ꞌyaj nij yuvii̱, rá Yaꞌanj na̱nj ado̱nj.
\p
\v 16 ’ꞌO̱ se ga̱a ataa caꞌna̱ꞌ síí cuꞌna̱j Juan Síí Cuta̱ꞌ Ne man yuvii̱ me se cuno yuvii̱ rihaan ina̱nj stucua̱nj Moisés do̱ꞌ, rihaan nij síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj ga̱a naá do̱ꞌ a. Tza̱j ne̱ ya̱j me se uno ndoꞌo yuvii̱ nana̱ sa̱ꞌ nana̱ cheꞌé da̱j vaa uun chij Yaꞌanj, ne̱ me ndoꞌo rá nimán cunuda̱nj nij yuvii̱ gu̱un chij Yaꞌanj nimán nij soꞌ ado̱nj.
\v 17 Tza̱j ne̱ caꞌve̱e a̱ doj navi̱j rej xta̱ꞌ do̱ꞌ, caꞌve̱e a̱ doj navi̱j chumii̱ nihánj do̱ꞌ, tza̱j ne̱ se̱ caꞌvee navi̱j a̱ doj nana̱ no̱ rihaan stucua̱nj Moisés a̱ maꞌ.
\p
\v 18 ’Dan me se sese riꞌíj ꞌo̱ soꞌ man nica̱ soꞌ, ne̱ sese xcaj soꞌ man ꞌó chana̱, ne̱ tumé soꞌ cacunꞌ, ne̱ sese xcaj ꞌo̱ soꞌ man chana̱ quiriꞌíj nica̱ man, ne̱ tumé soꞌ cacunꞌ uún ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij síí fariseo yoꞌ a.
\s Caꞌmii Jesús cheꞌé ꞌo̱ ruꞌvee ga̱ ꞌo̱ síí nique̱ cuꞌna̱j Lázaro a
\p
\v 19 Ga̱a ne̱ nanó Jesús cuentó nihánj a:
\p ―Ruꞌvee me ꞌo̱ soꞌ, ne̱ yatzíj sa̱ꞌ ina̱nj cunuû soꞌ, ne̱ da̱j a̱ güii uun ndoꞌo nihaa sa̱ꞌ tuꞌve̱e̱ ndoꞌo tucuá soꞌ ꞌyaj soꞌ chaꞌanj a.
\v 20 Ne̱ na̱j ꞌo̱ síí nique̱ cuꞌna̱j Lázaro rihaan yoꞌóó taꞌyaa veꞌ tucuá ruꞌvee yoꞌ, ne̱ mán ndoꞌo luj ma̱n síí nique̱ yoꞌ,
\v 21 ne̱ guun rá Lázaro cha̱ soꞌ se quinij rihaan yoꞌóó rej chá ruꞌvee yoꞌ, tza̱j ne̱ ma̱an chuvee caꞌnaꞌ chavé luj ma̱n soꞌ a.
\p
\v 22 ’Dan me se ga̱a quisíj güii caviꞌ síí nique̱ yoꞌ, ga̱a ne̱ nica̱j nij se‑mo̱zó Yaꞌanj man soꞌ caꞌanj soꞌ rej sa̱ꞌ, rej ya̱nj xi̱i soꞌ síí cuꞌna̱j Abraham a. Ne̱ caviꞌ ruꞌvee uún, ne̱ cachinꞌ nii man soꞌ a.
\v 23 Dan me se caꞌanj soꞌ rej ma̱n nimán nij síí caviꞌ, ne̱ ranꞌ uxrá soꞌ sayuun rej yoꞌ, ga̱a ne̱ naxca̱j soꞌ rihaan soꞌ, ne̱ queneꞌen soꞌ se vaa ga̱nꞌ ndoꞌo yáán Abraham, ne̱ naꞌya̱a̱n Abraham man Lázaro a.
\v 24 Ga̱a ne̱ canacúún soꞌ man Abraham, cataj soꞌ a: “Cunu̱u ꞌe̱e̱ rá so̱ꞌ manj, ata̱j Abraham. Ne̱ caꞌne̱j so̱ꞌ man Lázaro caꞌna̱ꞌ soꞌ ne̱ ti̱guíj soꞌ raa̱ raꞌa soꞌ rque na, ne̱ tu̱cuachree soꞌ daa ꞌu̱nj, ga̱a ne̱ cunu̱u cui̱j do̱j raj quiꞌya̱j soꞌ, ata̱j. ꞌO̱ se naꞌaan ndoꞌo manj, ꞌyaj yaꞌan nihánj na̱nj á”, taj ruꞌvee yoꞌ rihaan Abraham a.
\p
\v 25 ’Tza̱j ne̱ cataj Abraham rihaan soꞌ a: “Tza̱j ne̱ nanu̱j rá so̱ꞌ, taꞌni̱j, se vaa ga̱a gaa iꞌna̱ꞌ so̱ꞌ rihaan chumii̱ ne̱ nica̱j so̱ꞌ ina̱nj rasu̱u̱n sa̱ꞌ, ne̱ Lázaro me se ina̱nj rasu̱u̱n chiꞌi̱i̱ nica̱j soꞌ na̱nj á. Ne̱ cuano̱ nihánj me se guun niha̱ꞌ rá nimán soꞌ, ne̱ ma̱ꞌán so̱ꞌ me se ranꞌ sayuun a.
\v 26 Ne̱ da̱nj ina̱nj uún, ne̱ nu̱u̱ ꞌo̱ xnéé cunu̱u̱ ndoꞌo scaꞌnúj níꞌ, ne̱ veé da̱nj se̱ caꞌvee cuchi̱ꞌ yuvii̱ ma̱n nihánj nda̱a rej ya̱nj nij soj yoꞌ, ne̱ síí ma̱n yoꞌ se̱ caꞌvee caꞌna̱ꞌ rej nihánj a̱ maꞌ”, taj Abraham rihaan ruꞌvee yoꞌ a.
\p
\v 27 ’Ne̱ cataj ruꞌvee yoꞌ rihaan Abraham a: “Cheꞌé dan qui̱ꞌyáá so̱ꞌ se ndoꞌo, ata̱j, ne̱ caꞌne̱j so̱ꞌ man Lázaro caꞌa̱nj soꞌ tucuá réj,
\v 28 ne̱ vaa ꞌu̱nꞌ tinúj, ne̱ me rá ꞌu̱nj cata̱j xnaꞌanj soꞌ rihaan nij soꞌ da̱j ránꞌ ꞌu̱nj nihánj, ne̱ se̱ caꞌnaꞌ nij soꞌ uún rej ránꞌ uxrá ꞌu̱nj sayuun nihánj a̱ maꞌ”, taj ruꞌvee rihaan Abraham a.
\v 29 Ga̱a ne̱ cataj Abraham rihaan soꞌ a: “Vaa snana̱ síí cuꞌna̱j Moisés do̱ꞌ, snana̱ nij síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj ga̱a naá do̱ꞌ, rihaan nij soꞌ a. Caꞌve̱e cuno̱ nij soꞌ nana̱ yoꞌ ado̱nj”, taj Abraham rihaan ruꞌvee a.
\v 30 “Se̱ cuno nij soꞌ, maan ata̱j Abraham. Tza̱j ne̱ sese caꞌa̱nj ꞌo̱ síí caviꞌ rihaan nij soꞌ, ga̱a ne̱ ca̱nica̱j nimán nij soꞌ canoco̱ꞌ nij soꞌ chrej sa̱ꞌ, raj a”, taj ruꞌvee rihaan Abraham a.
\p
\v 31 ’Tza̱j ne̱ cataj Abraham rihaan soꞌ a: “Sese se̱ caꞌvej rá nij soꞌ cuno̱ nij soꞌ rihaan Moisés do̱ꞌ, rihaan nij síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj ga̱a naá do̱ꞌ, ne̱ caꞌve̱e se cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún ꞌo̱ síí caviꞌ, tza̱j ne̱ se̱ cuchumán rá nij soꞌ ni̱ꞌyaj nij soꞌ man soꞌ a̱ maꞌ”, taj Abraham rihaan ruꞌvee yoꞌ a ―taj Jesús a.
\p Veé da̱nj quisíj cuentó nanó soꞌ a.
\c 17
\s Se̱ quiꞌyaj níꞌ se vaa canoco̱ꞌ yuvii̱ chrej chiꞌi̱i̱ maꞌ
\p
\v 1 Ga̱a ne̱ cataj Jesús rihaan nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ a:
\p ―Xa̱ꞌ chumii̱ nihánj, tza̱j ne̱ ma̱n ndoꞌo chrej chiꞌi̱i̱ canoco̱ꞌ yuvii̱, ne̱ vaa yaꞌnúj uxrá rihaan nij yuvii̱ canoco̱ꞌ nij yuvii̱ chrej chiꞌi̱i̱ ado̱nj. Tza̱j ne̱ nique̱ uxrá síí ꞌyaj anocoꞌ yuvii̱ chrej chiꞌi̱i̱ yoꞌ ado̱nj.
\v 2 Daj chiha̱a̱ míj se̱ cavii sa̱ꞌ soꞌ maꞌ. Neꞌen soj se vaa sese tocoꞌ vaj nii yuvej xi̱j váj ꞌnúú trigó man chihá ꞌo̱ soꞌ, ne̱ sese tagüéj nii man soꞌ rque na yaꞌa̱nj, ne̱ nij uxrá vaa ranꞌ síí ꞌanj ni̱j rque na yaꞌa̱nj yoꞌ na̱nj ado̱nj. Tza̱j ne̱ nij doj quira̱nꞌ síí quiꞌyaj chiꞌi̱i̱ nimán ꞌo̱ tuviꞌ soj síí nica̱ꞌ nimán na̱nj á.
\p
\v 3 ’Tu̱mé uxrá soj man soj da̱j quiꞌya̱j soj á. Sese quiꞌyaj tinúú so̱ꞌ cacunꞌ, ne̱ cata̱j so̱ꞌ rihaan soꞌ se vaa nij ndoꞌo quiꞌyaj soꞌ, ne̱ sese ca̱nica̱j nimán soꞌ ta̱náj soꞌ chrej chiꞌi̱i̱, ne̱ cara̱a̱ xꞌnaa so̱ꞌ cheꞌé cacunꞌ tumé soꞌ á.
\v 4 Dan me se caꞌve̱e se chi̱j ya̱ quiꞌya̱j soꞌ cacunꞌ rihaan so̱ꞌ rque o̱rúnꞌ güii, tza̱j ne̱ sese chi̱j cuchi̱ꞌ soꞌ rihaan so̱ꞌ ne̱ cata̱j soꞌ se vaa canica̱j nimán soꞌ cheꞌé cacunꞌ quiꞌyaj soꞌ rá soꞌ, ne̱ cara̱a̱ xꞌnaa so̱ꞌ rihaan soꞌ á ―taj Jesús rihaan nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ a.
\s Cataj Jesús se vaa cuchuma̱n rá níꞌ ni̱ꞌyaj níꞌ man Yaꞌanj a
\p
\v 5 Ga̱a ne̱ nij síí cuneꞌ Jesús roꞌ, cataj nij soꞌ rihaan maꞌa̱n Jesús Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ a:
\p ―Cata̱j xnaꞌanj so̱ꞌ rihaan núj da̱j quiꞌya̱j núj, ga̱a ne̱ doj a̱ cuchuma̱n rá núj ni̱ꞌyaj núj Yaꞌanj á ―taj nij soꞌ rihaan Jesús a.
\p
\v 6 Ga̱a ne̱ cataj Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ rihaan nij soꞌ a:
\p ―Sese da̱j se ꞌo̱ sꞌnii̱ cuchuma̱n rá soj ni̱ꞌyaj soj man Yaꞌanj, ne̱ sese ase vaa caân cuêj mostazá xlá ga̱a̱ cuchuma̱n rá soj, ne̱ cata̱j soj rihaan chruun nihánj se vaa cu̱riha̱nj chruun yoꞌóó rej nicu̱nꞌ yoꞌ ne̱ caꞌa̱nj chruun canicu̱nꞌ yoꞌ rque na yaꞌa̱nj, ne̱ cuno̱ chruun rihaan soj ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij soꞌ a.
\s Se̱ caꞌmii xta̱ꞌ níꞌ cheꞌé suun quiꞌyaj níꞌ cheꞌé Yaꞌanj maꞌ
\p
\v 7 Ga̱a ne̱ cataj uún Jesús rihaan nij síí cuneꞌ soꞌ a:
\p ―Sese vaa mozó nu̱u̱ rihaan ꞌo̱ soj, ne̱ sese uxraꞌ mozó yoꞌóó do̱ꞌ, sese tumé mozó daán soj xcuu do̱ꞌ, ne̱ da̱j cata̱j soj rihaan mozó asa̱ꞌ namán mozó quiꞌya̱j suun soꞌ rej tacaan ga̱. Ne taj soj rihaan mozó se vaa nu̱ꞌ ca̱yáán mozó cha̱ mozó maꞌ.
\v 8 Tana̱nj ta̱j soj a: “Quiꞌya̱j chu̱vií so̱ꞌ cha̱ ꞌu̱nj, ne̱ cuta̱ꞌ so̱ꞌ se chá do̱ꞌ, na do̱ꞌ, rihaan mesá rej cha̱ ꞌu̱nj, ne̱ asa̱ꞌ quisíj chaj ga̱a ne̱ caꞌve̱e cha̱ so̱ꞌ ne̱ coꞌo̱ so̱ꞌ na ado̱nj.” Da̱nj caꞌmi̱i̱ soj rihaan se‑mo̱zó soj na̱nj á.
\v 9 Ne̱ se̱ caráyaꞌa̱nj soj man mozó sese quiꞌyaj suun ndoꞌo mozó yoꞌ suun caꞌneꞌ soj rihaan mozó yoꞌ maꞌ.
\v 10 Ne̱ ase vaa mozó nu̱u̱ rihaan Yaꞌanj vaa soj, ne̱ cheꞌé dan asa̱ꞌ quisíj quiꞌyaj soj nu̱ꞌ suun caꞌneꞌ Yaꞌanj rihaan soj, ne̱ cata̱j soj se vaa mozó rmi̱i̱ me soj, ne̱ ma̱an ina̱nj suun taj Yaꞌanj rihaan soj quiꞌyaj soj na̱nj ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij soꞌ a.
\s Nahuun sa̱ꞌ chi̱ꞌ síí ranꞌ luj riꞌyuj, quiꞌyaj Jesús a
\p
\v 11 Dan me se va̱j Jesús chrej caꞌanj chumanꞌ Jerusalén, ne̱ cachéé soꞌ chrej uun ra̱nꞌ estadó Samaria ga̱ estadó Galilea,
\v 12 ne̱ dan me se da̱j doj catu̱u̱ soꞌ ꞌo̱ chumanꞌ, ne̱ nariꞌ tuviꞌ soꞌ ga̱ chi̱ꞌ síí ranꞌ luj riꞌyuj a. Ne̱ ga̱nꞌ canicunꞌ nij soꞌ,
\v 13 ne̱ nucua̱j canacúún nij soꞌ man Jesús, ne̱ cataj nij soꞌ a:
\p ―Jesús. Cunu̱u ꞌe̱e̱ rá so̱ꞌ man núj, maestro ―taj nij soꞌ, caguáj nij soꞌ a.
\p
\v 14 Ga̱a ne̱ queneꞌen Jesús man nij soꞌ, ga̱a ne̱ cataj Jesús rihaan nij soꞌ a:
\p ―Cavi̱i̱ soj caꞌa̱nj soj, ne̱ ti̱haa̱n soj man soj rihaan nij xrej á ―taj Jesús rihaan nij soꞌ a.
\p Dan me se cuno nij soꞌ nana̱ caꞌmii Jesús, ne̱ cavii nij soꞌ, caꞌanj nij soꞌ, ne̱ ga̱a va̱j nij soꞌ chrej, ne̱ nahuun sa̱ꞌ cunuda̱nj nij soꞌ a.
\v 15 Ne̱ ꞌo̱ nij soꞌ roꞌ, xcaj cuentá se vaa nahuun sa̱ꞌ soꞌ, ga̱a ne̱ canica̱j soꞌ caꞌanj soꞌ rej va̱j Jesús, ne̱ nucua̱j ndoꞌo caguáj soꞌ cataj soꞌ se vaa sa̱ꞌ uxrá quiꞌyaj Yaꞌanj ga̱ soꞌ a.
\v 16 Ne̱ ga̱a cuchiꞌ soꞌ rihaan Jesús, ga̱a ne̱ caꞌanj ca̱yáán ru̱j soꞌ nda̱a canó rihaan soꞌ rihaan yoꞌóó, ne̱ cataj soꞌ guun niꞌya̱j níꞌ rihaan Jesús a. Ne̱ síí avii rej Samaria síí yaníj ga̱ nij yuvii̱ israelitá me soꞌ a.
\v 17 Ga̱a ne̱ cataj Jesús rihaan nij síí chéé ga̱ soꞌ a:
\p ―Nuveé chi̱ꞌ ya̱ yuvii̱ nahuun sa̱ꞌ naꞌ. Ne̱ me rej va̱j ꞌó u̱u̱n nij síí nahuun sa̱ꞌ, rá soj ga̱.
\v 18 Ne̱ a̱ ꞌó nij soꞌ ne ca̱nica̱j cata̱j se vaa sa̱ꞌ uxrá quiꞌyaj Yaꞌanj cheꞌé soꞌ a̱ maꞌ. O̱rúnꞌ síí yaníj nihánj me síí guun rá cata̱j da̱j quiꞌyaj Yaꞌanj ga̱ soꞌ a̱ naꞌ ―taj Jesús, xnáꞌanj soꞌ man nij yuvii̱ chéé ga̱ soꞌ a.
\p
\v 19 Ga̱a ne̱ canica̱j Jesús cataj Jesús rihaan síí samaritano yoꞌ a:
\p ―Na̱xuma̱a̱n so̱ꞌ, ne̱ caꞌa̱nj so̱ꞌ á. Cheꞌé se amán rá so̱ꞌ niꞌya̱j so̱ꞌ Yaꞌanj roꞌ, cheꞌé dan a̱j nahuun sa̱ꞌ so̱ꞌ chugua̱nj ―taj Jesús rihaan soꞌ a.
\s Caꞌmii Jesús cheꞌé güii gu̱un cheꞌe̱ Yaꞌanj gu̱un chij Yaꞌanj a
\p
\v 20 Dan me se xnáꞌanj nij síí fariseo man Jesús me güii gu̱un cheꞌe̱ Yaꞌanj gu̱un chij Yaꞌanj rihaan chumii̱ nihánj a. Ga̱a ne̱ cataj soꞌ rihaan nij síí fariseo a:
\p ―Taj cheꞌé ni̱ꞌyaj ndoꞌo soj maꞌ. Caꞌve̱e se gu̱un chij Yaꞌanj rihaan chumii̱ nihánj, tza̱j ne̱ se̱ queneꞌen yuvii̱ maꞌ.
\v 21 Ne̱ se̱ cataj nii: “Ni̱ꞌyaj so̱ꞌ á. Nihánj me uun chij Yaꞌanj chugua̱nj. Yoꞌ me rej uun chij Yaꞌanj ado̱nj.” Se̱ caꞌmii yuvii̱ da̱nj maꞌ. ꞌO̱ se scaꞌnúj maꞌa̱n soj roꞌ, a̱j vaa yuvii̱ uun chij Yaꞌanj nimán ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij síí fariseo a.
\p
\v 22 Ga̱a ne̱ canica̱j Jesús cataj soꞌ rihaan nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ a:
\p ―Vaa güii gu̱un ndoꞌo rá soj queneꞌe̱n soj güii nihánj güii va̱j ꞌu̱nj Si̱j Caꞌnéé Yaꞌanj Ni̱caj Yuꞌunj man Yuvii̱ rihaan chumii̱ nihánj, tza̱j ne̱ se̱ caꞌvee queneꞌe̱n soj manj maꞌ.
\v 23 Ga̱a ne̱ cata̱j yuvii̱ rihaan soj a: “Ni̱ꞌyaj so̱ꞌ á. Yoꞌ me rej va̱j Jesús chugua̱nj.” Ne̱ cata̱j uún yuvii̱ a: “Ni̱ꞌyaj so̱ꞌ á. Nihánj me rej va̱j Jesús ado̱nj”, cata̱j yuvii̱ rihaan soj a. Tza̱j ne̱ se̱ cavii soj nano̱ꞌ soj manj maꞌ.
\v 24 Dan me se nda̱a rá se uun ga̱a raa̱n rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ ꞌo̱ chuguu̱n nu̱ꞌ rihaan chumii̱ nihánj roꞌ, da̱nj gu̱un rá yuvii̱ asa̱ꞌ caꞌnáꞌ ꞌu̱nj Si̱j Caꞌnéé Yaꞌanj Ni̱caj Yuꞌunj man Yuvii̱ ado̱nj.
\v 25 Tza̱j ne̱ vaa cheꞌé qui̱ránꞌ ꞌu̱nj queꞌe̱e̱ sayuun asino ya̱a̱n, ga̱a ne̱ vaa cheꞌé nachri̱ꞌ nij síí ma̱n rihaan chumii̱ nihánj cuano̱ ni̱ꞌyaj nij soꞌ manj a.
\p
\v 26 ’Ne̱ ase vaa quiꞌyaj yuvii̱ ga̱a cayáán síí cuꞌna̱j Noé rihaan chumii̱ roꞌ, da̱nj ga̱a̱ quiꞌya̱j uún yuvii̱ asa̱ꞌ caꞌna̱ꞌ uún ꞌu̱nj Si̱j Caꞌnéé Yaꞌanj Ni̱caj Yuꞌunj man Yuvii̱ rihaan chumii̱ nihánj ado̱nj.
\v 27 Dan me se chá yuvii̱ do̱ꞌ, coꞌo yuvii̱ do̱ꞌ, xcaj tuviꞌ nij yuvii̱ do̱ꞌ, ne̱ ina̱nj da̱nj quiꞌyaj nij yuvii̱ nda̱a quisíj güii catúj nij tuvi̱ꞌ Noé rque rihoo xi̱j chéé rihaan na a. Ga̱a ne̱ ta̱j niꞌyo̱n camanꞌ ndoꞌo, ne̱ caꞌnaꞌ na yaꞌa̱nj, ne̱ caráán na yaꞌa̱nj xráá cunuda̱nj nij soꞌ, ne̱ caviꞌ nij soꞌ a.
\v 28 Ne̱ veé da̱nj quiꞌyaj nij yuvii̱ ma̱n chumanꞌ cuꞌna̱j Sodoma ga̱a cayáán síí cuꞌna̱j Lot ado̱nj. ꞌO̱ se chá nij soꞌ do̱ꞌ, coꞌo nij soꞌ do̱ꞌ, quiránj nij soꞌ rasu̱u̱n cutuꞌvéj nij soꞌ do̱ꞌ, cunô nij soꞌ do̱ꞌ, cuneꞌ nij soꞌ veꞌ do̱ꞌ,
\v 29 ne̱ nu̱ꞌ curiha̱nj Lot chumanꞌ Sodoma, ne̱ nu̱ꞌ cavii yaꞌan rej xta̱ꞌ ga̱ yoꞌóó azufré acaa, cayuu yoꞌ rihaan chumanꞌ yoꞌ, ne̱ cacaa nu̱ꞌ chumanꞌ yoꞌ, ne̱ caviꞌ cunuda̱nj nij síí ma̱n chumanꞌ yoꞌ a.
\v 30 Ne̱ ase vaa ne xca̱j nij yuvii̱ ma̱n ga̱a naá cuentá se vaa quira̱nꞌ nij soꞌ sayuun roꞌ, da̱nj ga̱a̱ uún yuvii̱ asa̱ꞌ quisíj caꞌna̱ꞌ uún ꞌu̱nj Si̱j Caꞌnéé Yaꞌanj Ni̱caj Yuꞌunj man Yuvii̱ rihaan chumii̱ nihánj ado̱nj.
\p
\v 31 ’Ne̱ güii gu̱un da̱nj me se xa̱ꞌ síí ta̱j xráá veꞌ tucuá me se se̱ caꞌvee catu̱u̱ soꞌ rá veꞌ tucuá soꞌ quiri̱i̱ soꞌ siꞌyaj soꞌ maꞌ. Ne̱ síí nu̱u̱ tacaan ꞌyaj suun roꞌ, se̱ canica̱j soꞌ nano̱ꞌ soꞌ siꞌyaj soꞌ maꞌ. Ma̱an se ꞌo̱ cuna̱nj nij soꞌ á.
\v 32 Vaa cheꞌé nanu̱j rá soj da̱j quiranꞌ nica̱ síí cuꞌna̱j Lot ga̱a canica̱j noꞌ niꞌya̱j noꞌ rej xco̱ noꞌ a.
\p
\v 33 ’Síí tumé uxrá man naꞌvej rá cavi̱ꞌ rihaan chumii̱ nihánj roꞌ, cavi̱ꞌ nu̱ꞌ soꞌ, ne̱ síí caviꞌ roꞌ, soꞌ me síí ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ado̱nj.
\p
\v 34 ’Cuano̱ nihánj me se cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj a. Ne̱ güii gu̱un da̱nj me se rej nii̱ roꞌ, quita̱j ro̱j ni̱ca̱ ro̱j soꞌ coto̱j ro̱j soꞌ, ne̱ naca̱j se‑mo̱zó Yaꞌanj man ꞌo̱ soꞌ, ne̱ quina̱j ꞌó soꞌ a.
\v 35 Ne̱ cu̱nuû vi̱j ro̱j chana̱ ga̱j ro̱j noꞌ ꞌnúú trigó, ne̱ naca̱j se‑mo̱zó Yaꞌanj man ꞌo̱ noꞌ, ne̱ quina̱j ꞌó noꞌ a.
\v 36 Ne̱ cu̱nuû vi̱j ro̱j snóꞌo quiꞌya̱j suun ro̱j soꞌ yoꞌóó, ne̱ naca̱j se‑mo̱zó Yaꞌanj man ꞌo̱ soꞌ, ne̱ quina̱j ꞌó soꞌ na̱nj ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij soꞌ a.
\p
\v 37 Ga̱a ne̱ xnáꞌanj nij síí tucuꞌyón snana̱ Jesús man soꞌ a:
\p ―Ne̱ me rej caꞌna̱ꞌ so̱ꞌ, ga̱a Seño̱rꞌ ―taj nij soꞌ, xnáꞌanj nij soꞌ a.
\p Ga̱a ne̱ cataj Jesús rihaan nij soꞌ a:
\p ―Da̱j se vaa nuu chre̱ꞌ yachrúú me rej maꞌa̱n naj nee̱ riꞌyuj roꞌ, da̱nj caꞌne̱j Yaꞌanj sayuun me rej maꞌa̱n yáán yuvii̱ ꞌyaj se chiꞌi̱i̱ ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij soꞌ a.
\c 18
\s Nanó Jesús cuentó cheꞌé chana̱ caviꞌ nica̱ cachíín niꞌya̱j ndoꞌo rihaan cuese̱ a
\p
\v 1 Ne̱ nanó Jesús cuentó nihánj rihaan nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ, cheꞌé se guun rá soꞌ xca̱j nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ cuentá se vaa no̱ xcúún nij soꞌ niga̱nj cachi̱nj niꞌya̱j nij soꞌ rihaan Yaꞌanj, ne̱ se̱ guun rmi̱i̱ nij soꞌ maꞌ.
\v 2 Dan me se cataj Jesús a:
\p ―ꞌO̱ cuese̱ cayáán rque ꞌo̱ chumanꞌ me ꞌo̱ soꞌ, ne̱ né si̱j amán rá niꞌya̱j man Yaꞌanj do̱ꞌ, né si̱j aráj cochro̱j rihaan yuvii̱ do̱ꞌ, me cuese̱ yoꞌ a.
\v 3 Ne̱ yáán ꞌo̱ chana̱ caviꞌ nica̱ chumanꞌ yoꞌ, ne̱ síj queꞌe̱e̱ cachíín niꞌya̱j noꞌ rihaan soꞌ se vaa caꞌne̱ꞌ soꞌ cacunꞌ cheꞌé noꞌ ga̱ síí quiꞌyaj sayuun man noꞌ a.
\v 4 Ne̱ a̱ doj ne caꞌve̱j rá soꞌ ra̱cuíj soꞌ man noꞌ a̱ maꞌ. Tza̱j ne̱ ꞌo̱ güii me se guun rá maꞌa̱n cuese̱ yoꞌ a: “Caꞌve̱e se ne amán raj niꞌya̱j ꞌu̱nj Yaꞌanj do̱ꞌ, caꞌve̱e se ne aráj co̱chrój rihaan yuvii̱ do̱ꞌ,
\v 5 tza̱j ne̱ cheꞌé se guun rmi̱i̱ ndoꞌoj ꞌyaj chana̱ caviꞌ nica̱ nihánj, ne̱ cheꞌé dan caꞌne̱ꞌ ca̱chríí ꞌu̱nj cacunꞌ cheꞌé síí ꞌyaj sayuun man noꞌ, ne̱ caꞌve̱e a. Se taj, ne̱ gu̱un rmi̱i̱ xréé ꞌu̱nj, quiꞌya̱j noꞌ vaa güii ado̱nj”, guun rá cuese̱ yoꞌ a ―taj Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ a.
\p
\v 6 Ne̱ cataj uún soꞌ a:
\p ―Xca̱j soj cuentá da̱j caꞌmii cuese̱ vaa qui̱j nimán yoꞌ á.
\v 7 Ne̱ dan me se táá a̱ nij síí narii Yaꞌanj, ne̱ nuvi̱i niga̱nꞌ aguáj ndoꞌo nij soꞌ, achíín niꞌya̱j nij soꞌ rihaan Yaꞌanj a. Ne̱ Yaꞌanj, tza̱j ne̱ se̱ caꞌneꞌ Yaꞌanj cacunꞌ cheꞌé nij síí ꞌyaj sayuun man nij soꞌ, rá soj naꞌ. Gu̱un ra̱a̱n ndoꞌo Yaꞌanj caꞌne̱ꞌ soꞌ cacunꞌ, rá soj naꞌ.
\v 8 ꞌO̱ se cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj cuano̱ se vaa raꞌya̱nj uxrá caꞌne̱ꞌ Yaꞌanj cacunꞌ cheꞌé nij síí ꞌyaj sayuun man nij síí narii soꞌ maan ado̱nj. Tza̱j ne̱ dan me se asa̱ꞌ caꞌnaꞌ uún ꞌu̱nj Si̱j Caꞌnéé Yaꞌanj Ni̱caj Yuꞌunj man Yuvii̱ rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ me daj yuvii̱ amán rá niꞌya̱j man Yaꞌanj nari̱j ga̱ ―taj Jesús rihaan nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ a.
\s Nanó Jesús cuentó cheꞌé vi̱j síí cachíín niꞌya̱j rihaan Yaꞌanj a
\p
\v 9 Ga̱a ne̱ nanó Jesús cuentó nihánj rihaan taꞌa̱j yuvii̱ guun rá se vaa si̱j sa̱ꞌ ina̱nj me maꞌa̱n nij soꞌ ne̱ nachriꞌ nij soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ man ꞌó yuvii̱ a:
\p
\v 10 ―Caꞌanj vi̱j snóꞌo nuvií noco̱o, cachíín niꞌya̱j ro̱j soꞌ rihaan Yaꞌanj a. ꞌO̱ soꞌ roꞌ, me síí fariseo, ne̱ ꞌó soꞌ roꞌ, me síí tihaꞌ yuꞌunj man yuvii̱ cheꞌé impuestó a.
\p
\v 11 ’Dan me se nicunꞌ síí fariseo yoꞌ, ne̱ cachíín niꞌya̱j soꞌ, ne̱ cataj soꞌ nana̱ nihánj rihaan Yaꞌanj a. ꞌO̱ se caꞌmii soꞌ rihaan maꞌa̱n soꞌ, cataj soꞌ a: “Guun niꞌya̱j uxrá níꞌ, Ata̱j Yaꞌanj. Guun niꞌya̱j uxrá níꞌ se vaa ne ꞌyáá ꞌu̱nj nda̱a vaa ꞌyaj ꞌó nij yuvii̱ maꞌ. Dan me se xa̱ꞌ nij soꞌ, tza̱j ne̱ si̱j itu̱u̱ do̱ꞌ, si̱j tumé cacunꞌ do̱ꞌ, si̱j otoj ga̱ nica̱ ꞌó yuvii̱ do̱ꞌ, me nij soꞌ, ne̱ ne ꞌyáá ꞌu̱nj da̱nj maꞌ. Ne̱ guun niꞌya̱j níꞌ se vaa ne ꞌyáá ꞌu̱nj nda̱a vaa ꞌyaj síí nihánj síí tihaꞌ yuꞌunj man yuvii̱ cheꞌé impuestó a.
\v 12 Ne̱ vi̱j ya̱ tocóꞌ ꞌu̱nj xꞌnaa man ma̱ꞌán ꞌu̱nj cheꞌé rej cara̱a̱ gue̱e̱ ꞌu̱nj rihaan so̱ꞌ rque da̱j a̱ tu̱nj güii, ne̱ rqué ꞌu̱nj ꞌo̱ pesó rihaan da̱j a̱ chi̱ꞌ pesó ꞌyaj canaán ꞌu̱nj rihaan so̱ꞌ ado̱nj”, taj síí fariseo yoꞌ rihaan Yaꞌanj a.
\p
\v 13 ’Ne̱ ga̱nꞌ do̱j tzínꞌ nicunꞌ síí aꞌnéj impuestó man yuvii̱ yoꞌ, ne̱ ne caꞌve̱j rá soꞌ na̱xcaj soꞌ rihaan soꞌ ni̱ꞌyaj soꞌ rej nicu̱nꞌ Yaꞌanj a. Tza̱j ne̱ goꞌ soꞌ se‑cuxru̱ꞌ soꞌ rucua̱a̱ maꞌa̱n soꞌ, ne̱ cataj soꞌ a: “Cunu̱u ꞌe̱e̱ rá so̱ꞌ ni̱ꞌyaj so̱ꞌ manj, Ata̱j Yaꞌanj. ꞌO̱ se si̱j tumé cacunꞌ mej ado̱nj”, taj soꞌ rihaan Yaꞌanj a.
\p
\v 14 ’Ne̱ cuano̱ nihánj me se cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj se vaa ga̱a quinanꞌ síí tihaꞌ yuꞌunj man yuvii̱ cheꞌé impuestó yoꞌ tucuá soꞌ, ga̱a ne̱ a̱j cunuu sa̱ꞌ nimán soꞌ rihaan Yaꞌanj na̱nj á. Tza̱j ne̱ ꞌó soꞌ roꞌ, taj maꞌ. ꞌO̱ se xa̱ꞌ síí me rá ta̱cavii sa̱ꞌ man maꞌa̱n, tza̱j ne̱ quiri̱ꞌ soꞌ, ne̱ gu̱un naꞌa̱j soꞌ a. Ne̱ xa̱ꞌ síí naquiꞌyaj nica̱ꞌ nimán, tza̱j ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ ndoꞌo soꞌ ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij yuvii̱ yoꞌ a.
\s Nataꞌ Jesús me cheꞌé caranꞌ rá soꞌ niꞌya̱j soꞌ man xnii leꞌe̱j a
\p
\v 15 Ga̱a ne̱ nica̱j nij yuvii̱ man nij neꞌej caꞌnaꞌ nij yuvii̱ rihaan Jesús a. ꞌO̱ se me rá nij yuvii̱ cuta̱ꞌ Jesús raꞌa soꞌ raa̱ nij neꞌej cheꞌé rej quiri̱ꞌ neꞌej xnaꞌanj niꞌya̱j neꞌej a. Tza̱j ne̱ queneꞌen nij síí tucuꞌyón snana̱ Jesús da̱j quiꞌyaj nij yuvii̱, ga̱a ne̱ caxríj yuva̱a̱ nij soꞌ man nij yuvii̱ yoꞌ a.
\v 16 Tza̱j ne̱ canacúún Jesús man nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ, ne̱ cataj Jesús rihaan nij soꞌ a:
\p ―Caꞌne̱ꞌ rá soj caꞌna̱ꞌ nij xnii leꞌe̱j rihanj á. Se̱ caráán soj chrej rihaan nij xnii leꞌe̱j a̱ maꞌ. ꞌO̱ se nij síí vaa da̱j se vaa xnii leꞌe̱j roꞌ, síí aꞌvej rá gu̱un chij Yaꞌanj nimán me nij soꞌ na̱nj ado̱nj.
\v 17 Ya̱ ya̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj cuano̱ se vaa síí naꞌvej rá gu̱un chij Yaꞌanj nimán, nda̱a vaa aꞌvej rá xnii leꞌe̱j gu̱un chij Yaꞌanj nimán xnii leꞌe̱j roꞌ, daj chiha̱a̱ míj se̱ catúj soꞌ rej uun chij Yaꞌanj a̱ maꞌ ―taj Jesús rihaan nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ a.
\s Caꞌmii Jesús ga̱ ꞌo̱ síí me rá ca̱yáán ga̱ Yaꞌanj nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj a
\p
\v 18 Dan me se xnáꞌanj ꞌo̱ síí nica̱j suun man Jesús, cataj soꞌ rihaan Jesús a:
\p ―Maestro, síí sa̱ꞌ ina̱nj mé so̱ꞌ ado̱nj. Da̱j qui̱ꞌyáj, ne̱ caꞌve̱e ca̱yánj ga̱ Yaꞌanj nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ga̱ ―taj síí nica̱j suun yoꞌ, xnáꞌanj soꞌ man Jesús a.
\p
\v 19 Ga̱a ne̱ cataj Jesús rihaan soꞌ a:
\p ―Me cheꞌé cataj so̱ꞌ se vaa síí sa̱ꞌ ina̱nj mej ga̱. ꞌO̱ se o̱rúnꞌ Yaꞌanj me síí sa̱ꞌ ina̱nj ado̱nj.
\v 20 Ne̱ a̱j neꞌén so̱ꞌ nij suun noco̱o caꞌneꞌ Yaꞌanj cuno̱ níꞌ a. Dan me se nihánj me nij suun yoꞌ a: “Se̱ cotoj so̱ꞌ ga̱ ꞌó yuvii̱ sese né ni̱ca̱ so̱ꞌ me maꞌ. Se̱ ticavíꞌ so̱ꞌ yuvii̱ maꞌ. Se̱ quiꞌyaj itu̱u̱ so̱ꞌ siꞌyaj ꞌó yuvii̱ maꞌ. Se̱ nanó so̱ꞌ cuentó ne̱ cheꞌé yuvii̱ maꞌ. Cara̱a̱ co̱chróó so̱ꞌ rihaan réé so̱ꞌ do̱ꞌ, rihaan nií so̱ꞌ do̱ꞌ á” ―taj Jesús rihaan síí nica̱j suun yoꞌ a.
\p
\v 21 ―Asi̱j ga̱a mej xnii me veꞌé canocóꞌ ꞌu̱nj nu̱ꞌ nij tucuáán yoꞌ na̱nj á ―taj soꞌ rihaan Jesús a.
\p
\v 22 Ga̱a ne̱ cataj Jesús rihaan soꞌ a:
\p ―Da̱j o̱rúnꞌ rasu̱u̱n achiin ya̱ mán so̱ꞌ na̱nj á. Cutuꞌve̱e̱ so̱ꞌ cunuda̱nj siꞌyáá so̱ꞌ, ne̱ saꞌanj quiri̱ꞌ so̱ꞌ roꞌ, caxri̱i̱ so̱ꞌ ston nij síí nique̱, ne̱ cuma̱n ndoꞌo siꞌyáá so̱ꞌ rej xta̱ꞌ, quiꞌya̱j Yaꞌanj na̱nj ado̱nj. Ne̱ dan me se caꞌna̱ꞌ so̱ꞌ, ne̱ ca̱nocóꞌ so̱ꞌ manj, caꞌa̱nj níꞌ á ―taj Jesús rihaan soꞌ a.
\p
\v 23 Dan me se cuno síí nica̱j suun yoꞌ nana̱ nihánj, ga̱a ne̱ quinanó ndoꞌo rá soꞌ a. ꞌO̱ se síí ruꞌvee ndoꞌo me soꞌ a.
\v 24 Dan me se niꞌya̱j Jesús man soꞌ, ne̱ cataj Jesús a:
\p ―Sayu̱u̱n uxrá vaa caꞌve̱j rá nij ruꞌvee gu̱un chij Yaꞌanj nimán nij soꞌ na̱nj ado̱nj.
\v 25 Dan me se neꞌen soj se vaa sayu̱u̱n ndoꞌo vaa cache̱n xcuu camelló yuꞌuj ta̱j tacúún cúú nuvá, tza̱j ne̱ caꞌve̱e a̱ doj cache̱n xcuu yoꞌ yuꞌuj ta̱j tacúún cúú nuvá, nda̱a rá se vaa caꞌve̱j rá síí ruꞌvee gu̱un chij Yaꞌanj nimán soꞌ a ―taj Jesús a.
\p
\v 26 Ga̱a ne̱ xnáꞌanj nij síí cuno nana̱ nihánj man Jesús, cataj nij soꞌ a:
\p ―Cheꞌé dan me se me síí gu̱un nucua̱j nani̱i̱ rihaan sayuun ga̱ ―taj nij soꞌ, xnáꞌanj nij soꞌ man Jesús a.
\p
\v 27 Ga̱a ne̱ cataj Jesús rihaan nij soꞌ a:
\p ―Xa̱ꞌ rasu̱u̱n naꞌvee quiꞌya̱j maꞌa̱n ina̱nj yuvii̱, tza̱j ne̱ Yaꞌanj me síí uun nucua̱j quiꞌya̱j cunuda̱nj ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij soꞌ a.
\p
\v 28 Ga̱a ne̱ cataj Pedró rihaan soꞌ a:
\p ―Ne̱ núj ga̱. A̱j tanáj núj nu̱ꞌ siꞌyaj núj, ne̱ canocoꞌ núj mán so̱ꞌ na̱nj á ―taj Pedró rihaan Jesús a.
\p
\v 29 Ga̱a ne̱ cataj Jesús rihaan nij soꞌ a:
\p ―Cuano̱ nihánj me se cata̱j yá ꞌu̱nj rihaan soj se vaa síí tanáj veꞌ tucuá tanáj nica̱ tanáj tinúú tanáj tuviꞌ tanáj taꞌníí tanáj, cheꞌé rej gu̱un chij Yaꞌanj nimán ꞌó yuvii̱ uún roꞌ,
\v 30 quiri̱ꞌ uxrá soꞌ doj a̱ rasu̱u̱n ga̱a vaa iꞌna̱ꞌ soꞌ rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ asa̱ꞌ guun chij Yaꞌanj rihaan chumii̱ ga̱a̱ rej rihaan níꞌ me se ꞌo̱ ca̱yáán soꞌ ga̱ Yaꞌanj nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj na̱nj ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij soꞌ a.
\s Síj vaꞌnu̱j cataj xnaꞌanj Jesús se vaa cavi̱ꞌ soꞌ ne̱ cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún soꞌ a
\p
\v 31 Dan me se nica̱j Jesús chuvi̱j nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ caꞌanj soꞌ, ne̱ cataj soꞌ rihaan nij soꞌ a:
\p ―Ni̱ꞌyaj soj á. Va̱j níꞌ chumanꞌ Jerusalén, ne̱ asa̱ꞌ cuchiꞌ níꞌ, ne̱ quisi̱j ya̱ nu̱ꞌ nana̱ cachrón nij síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj ga̱a naá cheꞌé ꞌu̱nj Si̱j Caꞌnéé Yaꞌanj Ni̱caj Yuꞌunj man Yuvii̱ a.
\v 32 Ne̱ dan me se ta̱cuachén nii manj rihaan nij síí yaníj, ne̱ caꞌnga̱ꞌ naco̱o̱ nij soꞌ ni̱ꞌyaj nij soꞌ manj, ne̱ quiꞌya̱j chiꞌi̱i̱ nij soꞌ manj, ne̱ quiri̱i̱ talúj nij soꞌ manj,
\v 33 ne̱ go̱ꞌ nij soꞌ cuartá xráj, ga̱a ne̱ ticavi̱ꞌ nij soꞌ manj a. Tza̱j ne̱ cache̱n vaꞌnu̱j güii, ga̱a ne̱ cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún ꞌu̱nj, quiꞌya̱j Yaꞌanj ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij soꞌ a.
\p
\v 34 Tza̱j ne̱ ne queneꞌe̱n uxrá nij soꞌ me cheꞌé caꞌmii Jesús da̱nj maꞌ. ꞌO̱ se ase vaa nana̱ yuve̱ vaa nana̱ yoꞌ rihaan nij soꞌ, ne̱ ne caꞌve̱e xca̱j nij soꞌ cuentá cheꞌé nana̱ yoꞌ maꞌ.
\s Naxraꞌ rihaan ꞌo̱ síí tuchri̱i, quiꞌyaj Jesús a
\p
\v 35 Dan me se ga̱a nichrunꞌ Jesús chumanꞌ Jericó, ne̱ yáán ꞌo̱ síí tuchri̱i tuꞌva chrej, ne̱ achíín soꞌ caridad rihaan yuvii̱ a.
\v 36 Dan me se cuno síí tuchri̱i yoꞌ se vaa cachén ri̱i̱ yuvii̱ chrej rej ya̱nj soꞌ, ne̱ cheꞌé dan xnáꞌanj soꞌ man yuvii̱ me cheꞌé va̱j ndoꞌo yuvii̱ chrej yoꞌ a.
\v 37 Ga̱a ne̱ cataj xnaꞌanj nii rihaan soꞌ se vaa Jesús síí cavii chumanꞌ Nazaret me síí achén rej ya̱nj nij soꞌ a.
\v 38 Ga̱a ne̱ caguáj síí tuchri̱i yoꞌ, cataj soꞌ a:
\p ―Taꞌníí Taꞌnij Siꞌno̱ David síí cayáán ga̱a naá mé so̱ꞌ, Jesús. Cunu̱u ꞌe̱e̱ rá so̱ꞌ manj rugua̱nj ―taj soꞌ, caguáj soꞌ a.
\p
\v 39 Ga̱a ne̱ caxríj yuva̱a̱ nij síí ta̱j ya̱a̱n se vaa dínj ga̱a̱ tuꞌva síí tuchri̱i yoꞌ a. Tza̱j ne̱ doj a̱ nucua̱j caguáj soꞌ, cataj soꞌ a:
\p ―Taꞌníí Taꞌnij Siꞌno̱ David síí cayáán ga̱a naá mé so̱ꞌ ado̱nj. Cunu̱u ꞌe̱e̱ rá so̱ꞌ manj rugua̱nj ―taj soꞌ, caguáj soꞌ rihaan Jesús a.
\p
\v 40 Canicunꞌ Jesús, ne̱ caꞌneꞌ Jesús suun se vaa ra̱cuíj nii man síí tuchri̱i caꞌna̱ꞌ soꞌ rihaan Jesús a. Ne̱ ga̱a nichrunꞌ síí tuchri̱i yoꞌ rihaan Jesús, ne̱ xnáꞌanj Jesús man soꞌ, cataj Jesús rihaan soꞌ a:
\p
\v 41 ―Da̱j qui̱ꞌyáj mán so̱ꞌ, rá so̱ꞌ ga̱ ―taj Jesús, xnáꞌanj Jesús man soꞌ a.
\p ―Curuvi̱ꞌ rihanj raj ado̱nj ―taj soꞌ rihaan Jesús a.
\p
\v 42 Ga̱a ne̱ cataj Jesús rihaan soꞌ a:
\p ―Caꞌve̱e curuvi̱ꞌ rihaan so̱ꞌ á. Ma̱an cheꞌé se amán rá so̱ꞌ niꞌya̱j so̱ꞌ manj roꞌ, cheꞌé dan nahuun sa̱ꞌ so̱ꞌ ado̱nj ―taj Jesús a.
\p
\v 43 Ne̱ nu̱ꞌ curuviꞌ rihaan soꞌ, ga̱a ne̱ canocoꞌ soꞌ xcó Jesús, ne̱ nataꞌ soꞌ se vaa sa̱ꞌ uxrá quiꞌyaj Yaꞌanj ga̱ soꞌ a. Ne̱ nu̱ꞌ nij yuvii̱ queneꞌen da̱j quiranꞌ soꞌ cataj se vaa sa̱ꞌ uxrá quiꞌyaj Yaꞌanj a.
\c 19
\s Nariꞌ tuviꞌ síí cuꞌna̱j Zaqueo ga̱ Jesús a
\p
\v 1 Dan me se catúj Jesús chumanꞌ Jericó, ne̱ cachén soꞌ chumanꞌ yoꞌ,
\v 2 ne̱ yáán ꞌo̱ síí cuꞌna̱j Zaqueo chumanꞌ yoꞌ, ne̱ soꞌ me síí uun chij rihaan nij síí tihaꞌ yuꞌunj man yuvii̱ cheꞌé impuestó, ne̱ ruꞌve̱e̱ ndoꞌo soꞌ a.
\v 3 Dan me se guun ndoꞌo rá soꞌ queneꞌe̱n soꞌ me síí me Jesús, tza̱j ne̱ ne caꞌve̱e queneꞌe̱n soꞌ, cheꞌé se ma̱n ri̱i̱ ndoꞌo yuvii̱, ne̱ síí chre̱ꞌ nii vaa Zaqueo a.
\v 4 Cheꞌé dan yo̱o cunánj soꞌ quitáá ya̱a̱n soꞌ rihaan nij yuvii̱, ga̱a ne̱ cavii soꞌ raa̱ ꞌo̱ chruun higó, cheꞌé yan me rá soꞌ queneꞌe̱n soꞌ man Jesús a. ꞌO̱ se cache̱n Jesús tacóó chruun yoꞌ a.
\v 5 Dan me se ga̱a cuchiꞌ Jesús tacóó chruun ta̱j Zaqueo, ne̱ niꞌya̱j Jesús raa̱ chruun, ne̱ cataj soꞌ rihaan Zaqueo a:
\p ―Nani̱j so̱ꞌ cuaj rihaan yoꞌóó, Zaqueo. ꞌO̱ se vaa cheꞌé ndoꞌo ca̱ránꞌ ꞌu̱nj veꞌ tucuá so̱ꞌ cuanꞌ á ―taj Jesús rihaan Zaqueo a.
\p
\v 6 Ga̱a ne̱ yo̱o nanij Zaqueo rihaan yoꞌóó, ne̱ guun niha̱ꞌ uxrá rá soꞌ se vaa aranꞌ Jesús tucuá soꞌ a.
\v 7 Dan me se cuno nij yuvii̱ da̱j cataj Jesús, ga̱a ne̱ nij caꞌmii nij yuvii̱ niꞌya̱j nij soꞌ man Jesús, cataj nij soꞌ a:
\p ―Nihánj me se aranꞌ soꞌ tucuá ꞌo̱ síí tumé ndoꞌo cacunꞌ ado̱nj ―taj nij yuvii̱ niꞌya̱j nij soꞌ man Jesús a.
\p
\v 8 Tza̱j ne̱ canicunꞌ maꞌa̱n Zaqueo, cataj soꞌ rihaan Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ a:
\p ―Ni̱ꞌyaj so̱ꞌ á. Cuano̱ nihánj me se rque̱ ꞌu̱nj yane̱j siꞌyáj rihaan nij síí nique̱, ne̱ nij síí tihaꞌ yuꞌunj ꞌu̱nj man, tza̱j ne̱ na̱quiꞌyáj ꞌó cunu̱ꞌ caꞌa̱nj narque̱ ꞌu̱nj rihaan nij soꞌ se vaa caꞌnéj ꞌu̱nj man nij soꞌ, Señor ―taj soꞌ rihaan Jesús a.
\p
\v 9 Ga̱a ne̱ cataj Jesús rihaan soꞌ a:
\p ―Cuanꞌ me se a̱j cavii sa̱ꞌ nij tucua̱ síí nihánj cheꞌé se ꞌo̱ taꞌníí síí cuꞌna̱j Abraham ga̱a naá me soꞌ cuano̱ uún a.
\v 10 ꞌO̱ se caꞌnáꞌ ꞌu̱nj Si̱j Caꞌnéé Yaꞌanj Ni̱caj Yuꞌunj man Yuvii̱ cheꞌé rej nano̱ꞌ ꞌu̱nj man nij síí caꞌanj niꞌya̱, ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ nij soꞌ qui̱ꞌyáj ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij soꞌ a.
\s Nanó Jesús cuentó cheꞌé síí racuíj saꞌanj rihaan se‑mo̱zó soꞌ a
\p
\v 11 Dan me se cuno nij síí ma̱n chumanꞌ Jericó snana̱ Jesús, tza̱j ne̱ guun rá nij soꞌ se vaa cheꞌé se nichrunꞌ Jesús chumanꞌ Jerusalén, cheꞌé dan raꞌya̱nj gu̱un chij Yaꞌanj rihaan chumii̱ nihánj ado̱nj, rá nij soꞌ a. Ne̱ cheꞌé dan guun cheꞌe̱ Jesús nanó Jesús ꞌo̱ cuentó nihánj, cheꞌé rej caꞌve̱e xca̱j nij yuvii̱ cuentá a.
\v 12 Dan me se cataj soꞌ a:
\p ―ꞌO̱ ruꞌvee taꞌníí síí ata̱ suun me se guun rá soꞌ caꞌa̱nj soꞌ ga̱nꞌ nda̱a chumanꞌ ra̱a̱ cheꞌé rej na̱ta̱ soꞌ suun rey gu̱un chij chiháán soꞌ, ga̱a ne̱ ca̱nica̱j soꞌ nama̱n soꞌ rá soꞌ a.
\v 13 Ga̱a ne̱ canacúún soꞌ man chi̱ꞌ nij se‑mo̱zó soꞌ caꞌna̱ꞌ rihaan soꞌ, ga̱a ne̱ rqué soꞌ ꞌo̱ saꞌanj miná rihaan ꞌo̱ ꞌo̱ nij soꞌ, ne̱ saꞌanj miná roꞌ, vaa yuꞌvee ndoꞌo nó saꞌanj yoꞌ a. Ga̱a ne̱ cataj xnaꞌanj soꞌ rihaan nij soꞌ se vaa quiꞌya̱j suun nij soꞌ ga̱ saꞌanj, ne̱ tanaca̱ nij soꞌ man saꞌanj, ne̱ nda̱a quisi̱j güii nama̱n uún soꞌ, ga̱a ne̱ nuchru̱j nij soꞌ cuentá, taj soꞌ a. Da̱nj caꞌmii soꞌ, ga̱a ne̱ cavii soꞌ caꞌanj soꞌ a.
\p
\v 14 ’Tza̱j ne̱ nij síí ma̱n chiháán ruꞌvee yoꞌ roꞌ, táá riꞌyunj nij soꞌ man soꞌ, ne̱ cheꞌé dan caꞌnéé nij soꞌ do̱j síí caꞌanj suun caꞌa̱nj chumanꞌ ra̱a̱ caꞌa̱nj cata̱j xnaꞌanj nij soꞌ se vaa naꞌvej nij síí ma̱n chiháán ruꞌvee yoꞌ gu̱un chij soꞌ rihaan nij soꞌ maꞌ.
\p
\v 15 ’Dan me se ya̱ quiꞌyaj canaán síí xnaꞌa̱nj ruꞌvee yoꞌ guun chij soꞌ chiháán soꞌ, ga̱a ne̱ ga̱a namán soꞌ, ne̱ cataj xnaꞌanj soꞌ se vaa nacu̱nj nii man chi̱ꞌ nij se‑mo̱zó soꞌ nij síí rqué soꞌ saꞌanj rihaan a. ꞌO̱ se guun rá soꞌ xca̱j soꞌ cuentá me daj saꞌanj quiꞌyaj canaán ꞌo̱ ꞌo̱ nij soꞌ a.
\p
\v 16 ’Dan me se síí caꞌnaꞌ asino ya̱a̱n rihaan soꞌ roꞌ, cataj a: “Xa̱ꞌ saꞌanj miná rqué so̱ꞌ manj, tza̱j ne̱ quiꞌyaj canaán ꞌu̱nj ꞌó chi̱ꞌ saꞌanj miná uún, quiꞌyaj saꞌanj yoꞌ, señor”, taj soꞌ rihaan síí xnaꞌa̱nj ruꞌvee yoꞌ a.
\v 17 Ga̱a ne̱ cataj síí xnaꞌa̱nj ruꞌvee yoꞌ rihaan mozó yoꞌ a: “Cuna̱j uxrá quiꞌyáá so̱ꞌ á. Mozó sa̱ꞌ ina̱nj mé so̱ꞌ ado̱nj. Cheꞌé dan gu̱un chij so̱ꞌ rihaan chi̱ꞌ ya̱ chumanꞌ, qui̱ꞌyáj a”, taj síí xnaꞌa̱nj ruꞌvee rihaan mozó sa̱ꞌ yoꞌ a.
\p
\v 18 ’Dan me se caꞌnaꞌ uún ꞌó mozó, cataj soꞌ a: “Xa̱ꞌ saꞌanj miná rqué so̱ꞌ manj, tza̱j ne̱ quiꞌyaj canaán ꞌu̱nj ꞌó ꞌu̱nꞌ saꞌanj miná uún, quiꞌyaj saꞌanj yoꞌ, señor”, taj soꞌ rihaan síí xnaꞌa̱nj ruꞌvee yoꞌ a.
\v 19 Ne̱ cataj síí xnaꞌa̱nj rihaan soꞌ a: “Ga̱a ne̱ gu̱un chij so̱ꞌ rihaan ꞌu̱nꞌ ya̱ chumanꞌ na̱nj ado̱nj”, taj soꞌ rihaan ꞌó mozó yoꞌ a.
\p
\v 20 ’Dan me se caꞌnaꞌ ꞌó soꞌ uún, ne̱ cataj soꞌ a: “Nihánj me naca̱j so̱ꞌ se‑saꞌa̱nj so̱ꞌ, señor. ꞌO̱ se caraa sa̱ꞌ ꞌu̱nj man yoꞌ rque ꞌo̱ vitó,
\v 21 cheꞌé se cuchuꞌvíꞌ ꞌu̱nj niꞌya̱j ꞌu̱nj mán so̱ꞌ, cheꞌé se si̱j sca̱ꞌ ndoꞌo nimán mé so̱ꞌ, ne̱ naxca̱j so̱ꞌ rasu̱u̱n rej nuviꞌ rasu̱u̱n cutáꞌ so̱ꞌ, ne̱ ꞌó yuvii̱ unô caân, ne̱ ma̱ꞌán so̱ꞌ rii naa̱ na̱nj ado̱nj”, taj mozó yoꞌ rihaan síí xnaꞌa̱nj ruꞌvee yoꞌ a.
\p
\v 22 ’Ga̱a ne̱ cataj síí xnaꞌa̱nj ruꞌvee rihaan mozó yoꞌ a: “Mozó chiꞌi̱i̱ nimán mé so̱ꞌ chugua̱nj. Ya̱ tumé so̱ꞌ cacunꞌ cheꞌé nana̱ tuꞌva ma̱ꞌán so̱ꞌ na̱nj á. ꞌO̱ se queneꞌén so̱ꞌ se vaa si̱j sca̱ꞌ ndoꞌo nimán mej, ne̱ queneꞌén so̱ꞌ se vaa naxca̱j ꞌu̱nj rasu̱u̱n rej nuviꞌ rasu̱u̱n cutaj, ne̱ queneꞌén so̱ꞌ se vaa ꞌó yuvii̱ unô caân ne̱ ꞌu̱nj rii naa̱ na̱nj á.
\v 23 Cheꞌé dan me se me cheꞌé ne ta̱cuachén so̱ꞌ se‑saꞌa̱nj ꞌu̱nj rihaan nij síí nutaꞌ saꞌanj ga̱. Ga̱a ne̱ ga̱a caꞌnáꞌ ꞌu̱nj, ne̱ nacaj ꞌu̱nj se‑saꞌa̱nj ꞌu̱nj ga̱ saꞌanj nataꞌ raa̱ yoꞌ ga̱”, taj ruꞌvee yoꞌ rihaan mozó rmi̱i̱ yoꞌ a.
\v 24 Ga̱a ne̱ cataj soꞌ rihaan ꞌó nij síí nicu̱nꞌ ga̱ soꞌ a: “Caꞌne̱e̱ soj saꞌanj nica̱j mozó chiꞌi̱i̱ nihánj, ne̱ ta̱cuachén soj rihaan síí nica̱j chi̱ꞌ saꞌanj miná yoꞌ á”, taj síí xnaꞌa̱nj ruꞌvee yoꞌ rihaan ꞌó nij soꞌ a.
\v 25 Ga̱a ne̱ cataj nij síí nicu̱nꞌ ga̱ soꞌ a: “Tza̱j ne̱ a̱j nica̱j soꞌ ꞌo̱ chi̱ꞌ saꞌanj miná vaa gue̱e̱ ado̱nj”, cataj nij soꞌ rihaan ruꞌvee yoꞌ a.
\v 26 Ga̱a ne̱ cataj ruꞌvee yoꞌ a: “Taj se ꞌyaj maꞌ. Dan me se cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj se vaa síí rásuun sa̱ꞌ rasu̱u̱n nica̱j soꞌ me se doj a̱ rque̱ nii rasu̱u̱n man soꞌ, tza̱j ne̱ síí ne rásuun sa̱ꞌ rasu̱u̱n nica̱j soꞌ me se xꞌne̱e̱ do̱j rasu̱u̱n nica̱j soꞌ raꞌa soꞌ na̱nj ado̱nj”, taj ruꞌvee yoꞌ rihaan nij soꞌ a.
\v 27 Ga̱a ne̱ cataj uún soꞌ a: “Tza̱j ne̱ xa̱ꞌ nij síí ta̱j riꞌyunj manj síí ne caꞌve̱j rá gu̱un chij ꞌu̱nj rihaan, tza̱j ne̱ ni̱caj soj man nij soꞌ caꞌna̱ꞌ soj rihanj, ga̱a ne̱ ticavi̱ꞌ soj man nij soꞌ rihanj nihánj á”, taj uún soꞌ a ―taj Jesús a.
\p
\v 28 Ga̱a quisíj nanó Jesús cuentó nihánj, ga̱a ne̱ cavii soꞌ caꞌanj soꞌ chumanꞌ Jerusalén, ne̱ táá ya̱a̱n soꞌ rihaan nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ a.
\s Catúj Jesús chumanꞌ Jerusalén a
\p
\v 29 Dan me se nichrunꞌ Jesús ro̱j chumanꞌ cuꞌna̱j Betfagé ga̱ Betania a. Na̱j ro̱j chumanꞌ yoꞌ tacóó tacaan cuꞌna̱j Tacaan ma̱n Chruun Olivó a. Ga̱a ne̱ caꞌnéé Jesús man vi̱j nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ caꞌa̱nj ro̱j soꞌ rque chumanꞌ na̱j rej rihaan nij soꞌ,
\v 30 ne̱ cataj soꞌ rihaan ro̱j soꞌ a:
\p ―Cavi̱i̱ ro̱j so̱j caꞌa̱nj ro̱j so̱j, ne̱ catu̱u̱ ro̱j so̱j chumanꞌ na̱j rihaan níꞌ, ne̱ asa̱ꞌ catúj ro̱j so̱j, ne̱ nari̱ꞌ ro̱j so̱j man ꞌo̱ burró leꞌe̱j yaꞌa̱nj numi̱i a. Dan me se nache̱ ro̱j so̱j man xoꞌ, ne̱ ni̱caj ro̱j so̱j caꞌna̱ꞌ ro̱j so̱j rihanj nihánj á.
\v 31 Ne̱ sese xna̱ꞌanj nii man ro̱j so̱j me cheꞌé nache ro̱j so̱j burró, ne̱ cata̱j ro̱j so̱j a: “Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ achiin xcuu nihánj rihaan chugua̱nj”, cata̱j ro̱j so̱j á ―taj Jesús rihaan ro̱j síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ a.
\p
\v 32 Dan me se caꞌanj ro̱j soꞌ, ne̱ catúj ro̱j soꞌ chumanꞌ yoꞌ, ne̱ nariꞌ ro̱j soꞌ man burró leꞌe̱j, nda̱a vaa cataj xnaꞌanj Jesús rihaan ro̱j soꞌ a.
\v 33 Ne̱ ga̱a nache ro̱j soꞌ man burró, ne̱ xnáꞌanj nij síí da̱a̱n burró man ro̱j soꞌ a:
\p ―Me cheꞌé nache ro̱j so̱j burró ga̱ ―taj nij soꞌ, xnáꞌanj nij soꞌ man ro̱j soꞌ a.
\p
\v 34 Ga̱a ne̱ cataj ro̱j soꞌ rihaan nij síí da̱a̱n burró a:
\p ―Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ achiin xcuu nihánj rihaan chugua̱nj ―taj ro̱j soꞌ a.
\p
\v 35 Ga̱a ne̱ nica̱j ro̱j soꞌ xcuu caꞌnaꞌ ro̱j soꞌ rihaan Jesús, ne̱ cutaꞌ ro̱j soꞌ roto̱ nu̱u̱ ro̱j soꞌ xráá burró, ne̱ tacavii ro̱j soꞌ man Jesús xráá burró yoꞌ,
\v 36 ne̱ ga̱a va̱j Jesús, ne̱ cuchruj ndoꞌo nij yuvii̱ yatzíj saga̱nꞌ nij soꞌ rá chrej, ne̱ achén Jesús ga̱ burró yoꞌ rihaan yatzíj a.
\v 37 Dan me se nichrunꞌ Jesús chumanꞌ Jerusalén, ne̱ va̱j soꞌ tacóó Tacaan ma̱n Chruun Olivó rej va̱j ni̱j chrej, ne̱ guun cheꞌe̱ cunuda̱nj nij síí ri̱i̱ tucuꞌyón snana̱ soꞌ guun niha̱ꞌ rá nimán nij soꞌ, ne̱ aguáj nij soꞌ, veꞌé uxrá caꞌmii nij soꞌ cheꞌé Yaꞌanj cheꞌé nu̱ꞌ nij suun sa̱ꞌ noco̱o quiꞌyaj Jesús queneꞌen nij soꞌ a.
\v 38 Dan me se cataj nij soꞌ a:
\p ―Cuna̱j uxrá vaa caꞌnaꞌ síí caꞌnéé Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ na̱nj á. Síí nica̱j suun rey uun chij rihaan níꞌ me soꞌ ado̱nj. Naꞌmi̱i̱ sa̱ꞌ Yaꞌanj si̱j nicu̱nꞌ xta̱ꞌ ga̱ níꞌ á. Cata̱j nii se vaa niꞌndaj ya̱ sa̱ꞌ veꞌé ꞌyaj síí nicu̱nꞌ xta̱ꞌ á ―taj nij yuvii̱, caguáj nij soꞌ a.
\p
\v 39 Dan me se taꞌa̱j nij síí chéé ga̱ Jesús me síí fariseo, ne̱ taꞌa̱j nij soꞌ cataj rihaan Jesús a:
\p ―Cata̱j xnaꞌanj so̱ꞌ rihaan nij síí tucuꞌyón snana̱ so̱ꞌ se vaa caꞌne̱ꞌ rá nij soꞌ ga̱ nana̱ vaa da̱nj á ―taj nij soꞌ rihaan Jesús a.
\p
\v 40 Ga̱a ne̱ cataj soꞌ rihaan nij soꞌ a:
\p ―Cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj cuano̱ se vaa sese dínj ga̱a̱ tuꞌva nij síí aguáj nana̱ vaa da̱nj, ne̱ maꞌa̱n nij yahij na̱j rihaan yoꞌóó nihánj cagua̱j nana̱ vaa da̱nj asuun na̱nj ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij síí fariseo yoꞌ a.
\p
\v 41 Ne̱ ga̱a nichrunꞌ Jesús chumanꞌ Jerusalén yoꞌ, ne̱ taꞌvee Jesús cheꞌé chumanꞌ yoꞌ,
\v 42 ne̱ cataj soꞌ a:
\p ―Güii cuanꞌ me se me ina̱nj raj queneꞌe̱n soj si̱j ma̱n chumanꞌ Jerusalén da̱j quiꞌya̱j soj ne̱ caꞌve̱e dínj ca̱yáán soj, tza̱j ne̱ cuano̱ nihánj me se se̱ caꞌvee xca̱j soj cuentá maꞌ.
\v 43 Dan me se quisi̱j ya̱ güii, ne̱ caꞌna̱ꞌ nij síí ta̱j riꞌyunj man soj, ne̱ cune̱ꞌ nij soꞌ chingá nu̱ꞌ anica̱j chiháán soj, ne̱ tucuachri̱in nij soꞌ man soj, ne̱ se̱ caꞌvee cu̱riha̱nj soj, quiꞌya̱j nij soꞌ maꞌ.
\v 44 Ne̱ tu̱cuanee nij soꞌ nu̱ꞌ chiháán soj, ne̱ cavi̱ꞌ soj, ne̱ a̱ ꞌó yuvej se̱ quitáá xráá tuviꞌ yuvej, quiꞌya̱j nij soꞌ maꞌ. Da̱nj quira̱nꞌ soj, cheꞌé se ga̱a guun rá Yaꞌanj ra̱cuíj Yaꞌanj man soj, ne̱ ne xca̱j soj cuentá maꞌ ―taj Jesús niꞌya̱j soꞌ man nij síí ma̱n chumanꞌ Jerusalén yoꞌ a.
\s Quirii Jesús man nij yuvii̱ tuꞌvéj rasu̱u̱n rej ya̱nj nuvií noco̱o a
\p
\v 45 Ga̱a ne̱ catúj Jesús rej ya̱nj nuvií noco̱o, ga̱a ne̱ guun cheꞌe̱ soꞌ quirii soꞌ man nu̱ꞌ nij yuvii̱ tuꞌvéj rasu̱u̱n rej yoꞌ a.
\v 46 Ne̱ cataj soꞌ rihaan nij soꞌ a:
\p ―Danj Yaꞌanj taj se vaa tucuá Yaꞌanj me rej achíín niꞌya̱j yuvii̱ rihaan Yaꞌanj ado̱nj. Tza̱j ne̱ guun tucua̱ síí itu̱u̱ man tucuá Yaꞌanj nihánj, quiꞌyaj soj na̱nj á ―taj Jesús rihaan nij yuvii̱ quirii soꞌ a.
\p
\v 47 Ne̱ dan me se da̱j a̱ güii nicunꞌ Jesús rej ya̱nj nuvií noco̱o, tucuꞌyón Jesús snana̱ soꞌ rihaan yuvii̱ a. Tza̱j ne̱ nij xrej ata̱ suun noco̱o do̱ꞌ, nij síí naquiꞌyaj cu̱u stucua̱nj Moisés do̱ꞌ, nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá do̱ꞌ, nanoꞌ uxrá nij soꞌ da̱j quiꞌya̱j nij soꞌ ga̱a ne̱ caꞌve̱e cavi̱ꞌ Jesús a.
\v 48 Tza̱j ne̱ ne nari̱ꞌ nij soꞌ da̱j quiꞌya̱j nij soꞌ cavi̱ꞌ Jesús maꞌ. ꞌO̱ se guun niha̱ꞌ uxrá rá nij yuvii̱ cuno nij soꞌ snana̱ Jesús a.
\c 20
\s Xnáꞌanj nii man Jesús me síí caꞌneꞌ suun rihaan soꞌ quiꞌya̱j soꞌ nda̱a vaa ꞌyaj soꞌ a
\p
\v 1 Dan me se ꞌo̱ güii nicu̱nꞌ Jesús rej ya̱nj nuvií noco̱o, tucuꞌyón Jesús rihaan yuvii̱, ne̱ nataꞌ soꞌ snana̱ Yaꞌanj nana̱ sa̱ꞌ, ne̱ nicu̱nꞌ nij xrej ata̱ suun noco̱o doj nicu̱nꞌ nij síí naquiꞌyaj cu̱u stucua̱nj Moisés nicu̱nꞌ nij síí uun chij nicu̱nꞌ rej tucuꞌyón Jesús a.
\v 2 Ga̱a ne̱ cataj nij soꞌ rihaan Jesús a:
\p ―Me síí caꞌneꞌ suun rihaan so̱ꞌ qui̱ꞌyáá so̱ꞌ nda̱a vaa ꞌyáá so̱ꞌ ga̱ ―taj nij soꞌ, xnáꞌanj nij soꞌ man Jesús a.
\p
\v 3 Ga̱a ne̱ cataj Jesús rihaan nij soꞌ a:
\p ―Ne̱ vaa ꞌo̱ nana̱ me raj xna̱ꞌanj ꞌu̱nj man nij soj, ne̱ cata̱j soj rihanj á.
\v 4 Dan me se me síí caꞌneꞌ suun rihaan Juan se vaa cuta̱ꞌ ne soꞌ man yuvii̱, rá soj ga̱. Yaꞌanj naꞌ. Ase nij yuvii̱ xa̱ꞌ ―taj Jesús rihaan nij soꞌ a.
\p
\v 5 Ga̱a ne̱ nuchruj ra̱a̱ ndoꞌo nij soꞌ ga̱ tuviꞌ nij soꞌ a:
\p ―Ne̱ sese cata̱j níꞌ se vaa Yaꞌanj caꞌneꞌ suun rihaan Juan cuta̱ꞌ ne soꞌ man yuvii̱, ne̱ cata̱j Jesús rihaan níꞌ me cheꞌé ne cuchuma̱n rá níꞌ nana̱ caꞌmii Juan, cata̱j soꞌ a.
\v 6 Tza̱j ne̱ sese cata̱j níꞌ se vaa né si̱j caꞌneꞌ Yaꞌanj suun rihaan me Juan, ne̱ go̱ꞌ cunuda̱nj nij yuvii̱ yahij man níꞌ a. ꞌO̱ se amán rá nij yuvii̱ se vaa síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj me Juan a ―cataj nij soꞌ ga̱ tuviꞌ maꞌa̱n nij soꞌ a.
\p
\v 7 Ga̱a ne̱ cataj nij soꞌ rihaan Jesús se vaa ne neꞌen nij soꞌ me síí caꞌneꞌ suun rihaan Juan cuta̱ꞌ ne soꞌ man yuvii̱ a.
\p
\v 8 Ga̱a ne̱ cataj Jesús rihaan nij soꞌ a:
\p ―Cheꞌé dan se̱ cataj xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan nij soj me síí caꞌneꞌ suun rihanj qui̱ꞌyáj nda̱a vaa ꞌyáj maꞌ ―taj Jesús rihaan nij soꞌ a.
\s Nanó Jesús cuentó cheꞌé yuvii̱ chiꞌi̱i̱ ꞌyaj suun rihaan naa̱ a
\p
\v 9 Ga̱a ne̱ guun cheꞌe̱ Jesús nanó soꞌ cuentó nihánj rihaan nij yuvii̱ a:
\p ―Dan me se cuchruj ꞌo̱ soꞌ ꞌo̱ naa̱ chruj uvá a. Ga̱a ne̱ tanáj soꞌ man naa̱ yoꞌ rihaan síí quiꞌya̱j suun naa̱ yoꞌ, ne̱ curiha̱nj soꞌ caꞌanj soꞌ ga̱nꞌ, ne̱ guun ra̱a̱n ndoꞌo soꞌ a.
\v 10 Ne̱ tiempó uta nii chruj uvá caꞌnéé soꞌ man ꞌó se‑mo̱zó soꞌ caꞌa̱nj soꞌ rihaan nij síí nu̱u̱ tumé xnaa̱ soꞌ a. ꞌO̱ se me rá soꞌ rque̱ nij síí nu̱u̱ tumé naa̱ taꞌa̱j chruj uvá rihaan ꞌó mozó yoꞌ, tza̱j ne̱ a̱ doj chruj ne rque̱ nij síí nu̱u̱ tumé naa̱ rihaan ꞌó mozó yoꞌ maꞌ. Ma̱an se goꞌ ndoꞌo nij soꞌ xráá soꞌ, ne̱ quirii nij soꞌ man soꞌ rque naa̱ yoꞌ a.
\v 11 Cheꞌé dan caꞌnéé síí toꞌo̱j naa̱ yoꞌ man ꞌó mozó uún, tza̱j ne̱ nij síí nu̱u̱ tumé naa̱ roꞌ, goꞌ uún nij soꞌ xráá mozó yoꞌ, ne̱ ni̱j uxrá quiꞌyaj nij soꞌ man soꞌ, ne̱ quirii nij soꞌ man soꞌ rque naa̱, ne̱ a̱ doj chruj ne rque̱ nij soꞌ man mozó yoꞌ a̱ maꞌ.
\v 12 Ga̱a ne̱ caꞌnéé uún síí xna̱a̱ yoꞌ ꞌó mozó uún, tza̱j ne̱ quiranꞌ chiꞌii̱ ndoꞌo soꞌ, quiꞌyaj nij síí nu̱u̱ tumé naa̱, ne̱ quirii nij soꞌ man soꞌ xeꞌ a.
\p
\v 13 ’Ga̱a ne̱ guun rá síí xna̱a̱ yoꞌ a: “Da̱j qui̱ꞌyáj ya̱j ga̱. ꞌO̱ se caꞌne̱j ꞌu̱nj maꞌa̱n taꞌníj síí ꞌe̱e̱ raj man na̱nj á. Cara̱a̱ cochro̱j nij soꞌ rihaan taꞌníj sese caꞌa̱nj taꞌníj tza̱j xe̱e̱”, guun rá síí xna̱a̱, ne̱ caꞌnéé soꞌ man taꞌníí maꞌa̱n soꞌ caꞌa̱nj yoꞌ a.
\v 14 Dan me se queneꞌen nij síí nu̱u̱ tumé naa̱ se vaa ꞌnaꞌ taꞌníí síí xna̱a̱, ga̱a ne̱ nuchruj ra̱a̱ nij soꞌ ga̱ tuviꞌ nij soꞌ da̱j quiꞌya̱j nij soꞌ, taj nij soꞌ a: “Síí nihánj me síí gu̱un xna̱a̱ man naa̱ nihánj vaa güii na̱nj á. Cheꞌé dan ticavi̱ꞌ níꞌ man soꞌ, ne̱ vaa güii, ne̱ gu̱un xna̱a̱ maꞌa̱n níꞌ man naa̱ nihánj chugua̱nj”, taj nij soꞌ rihaan tuviꞌ nij soꞌ a.
\v 15 Ga̱a ne̱ quirii nij soꞌ man taꞌníí síí xna̱a̱ yoꞌ xeꞌ, ne̱ ticaviꞌ nij soꞌ man soꞌ na̱nj ado̱nj.
\p ’Cheꞌé dan da̱j quiꞌya̱j síí xna̱a̱ yoꞌ man nij síí nu̱u̱ tumé xnaa̱ soꞌ, rá nij soj ga̱.
\v 16 ꞌO̱ se caꞌna̱ꞌ soꞌ vaa güii, ne̱ ticavi̱ꞌ soꞌ man nij síí nu̱u̱ tumé naa̱ yoꞌ, ne̱ ta̱cuachén soꞌ xnaa̱ soꞌ rihaan ꞌó síí tu̱mé man xnaa̱ soꞌ na̱nj ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij yuvii̱ a.
\p Ga̱a cuno nij yuvii̱ nana̱ nihánj, ne̱ cuchuꞌviꞌ ndoꞌo nij soꞌ, ne̱ cataj nij soꞌ a:
\p ―O̱rúnꞌ ra̱a̱ Yaꞌanj me síí naca̱j man núj rihaan sayuun yoꞌ na̱nj chugua̱nj ―taj nij soꞌ rihaan Jesús a.
\p
\v 17 Ga̱a ne̱ niꞌya̱j Jesús man nij soꞌ, ne̱ xnáꞌanj Jesús man nij soꞌ a:
\p ―Dan me se me cheꞌé nó nana̱ nihánj rihaan Danj Yaꞌanj, rá nij soj ga̱:
\q Yuvej quiriꞌíj nij síí cuneꞌ veꞌ roꞌ, guun yuvej sa̱ꞌ vaa se uun doj
\q rihaan cunuda̱nj nij yuvej ma̱n tacóó veꞌ yoꞌ na̱nj ado̱nj,
\m taj Danj Yaꞌanj a.
\v 18 Ne̱ ase vaa yuvej yoꞌ vaa ꞌu̱nj, ne̱ ase vaa yuvii̱ acoꞌ cheꞌé yuvej yoꞌ vaa yuvii̱ naꞌvej rá cuno̱ rihaan ꞌu̱nj, ne̱ uxrá quira̱nꞌ nij soꞌ sayuun na̱nj ado̱nj. Ne̱ ase vaa yuvii̱ quinij yuvej yoꞌ xráá vaa nij yuvii̱ qui̱ꞌyáá ꞌu̱nj sayuun man na̱nj ado̱nj ―taj Jesús a.
\p
\v 19 Ga̱a ne̱ guun rá nij síí naquiꞌyaj cu̱u stucua̱nj Moisés do̱ꞌ, nij xrej ata̱ suun noco̱o do̱ꞌ, ta̱ꞌaa raꞌya̱nj man Jesús, tza̱j ne̱ chuꞌviꞌ nij soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ man nij yuvii̱ a. Queneꞌen nij soꞌ se vaa cheꞌe̱ maꞌa̱n nij soꞌ me cuentó nanó Jesús a.
\s Caꞌmii Jesús cheꞌé impuestó go̱ꞌ níꞌ rihaan gobiernó do̱ꞌ, cheꞌé se rque̱ níꞌ rihaan Yaꞌanj do̱ꞌ a
\p
\v 20 Dan me se tumé ndoꞌo nij síí naquiꞌyaj cu̱u stucua̱nj Moisés do̱ꞌ, nij xrej ata̱ suun noco̱o do̱ꞌ, man Jesús da̱j caꞌmi̱i̱ soꞌ a. Ne̱ caꞌnéé nij soꞌ man do̱j tuviꞌ nij soꞌ síí tihaꞌ yuꞌunj cuchi̱ꞌ nij soꞌ rihaan Jesús, ne̱ quiꞌya̱j nij soꞌ nda̱a vaa ꞌyaj síí vaa sa̱ꞌ síí me rá xna̱ꞌanj nana̱ man soꞌ a. ꞌO̱ se guun rá nij soꞌ cuta̱ꞌ nij soꞌ cacunꞌ xráá Jesús cheꞌé nana̱ caꞌmi̱i̱ soꞌ, ga̱a ne̱ caꞌve̱e ta̱cuachén nij soꞌ man Jesús rihaan tucuá suun gobernador a.
\v 21 Dan me se xnáꞌanj nij síí tihaꞌ yuꞌunj yoꞌ man Jesús a:
\p ―Neꞌen núj se vaa nana̱ nica̱ ina̱nj aꞌmii so̱ꞌ ne̱ tucuꞌyón so̱ꞌ do̱ꞌ, maestro. Ne̱ ꞌo̱ cuya̱a̱n vaa cunuda̱nj yuvii̱ rihaan so̱ꞌ chugua̱nj. Ne̱ ya̱ tucuꞌyón so̱ꞌ rihaan yuvii̱ da̱j quiꞌya̱j yuvii̱ canoco̱ꞌ yuvii̱ man Yaꞌanj, maestro.
\v 22 Dan me se nó xcúún níꞌ go̱ꞌ níꞌ impuestó rihaan síí nica̱j suun emperador cuꞌna̱j César naꞌ. Ase se̱ goꞌ níꞌ xa̱ꞌ ―taj nij síí tihaꞌ yuꞌunj, xnáꞌanj nij soꞌ man Jesús a.
\p
\v 23 Tza̱j ne̱ xcaj Jesús cuentá se vaa me rá nij soꞌ tiha̱ꞌ yuꞌunj nij soꞌ man soꞌ a. Cheꞌé dan cataj Jesús nana̱ nihánj rihaan nij soꞌ a:
\p
\v 24 ―Ti̱haa̱n soj saꞌanj aga̱ꞌ ni̱ꞌyaj ꞌu̱nj á ―taj Jesús rihaan nij soꞌ a.
\p Ga̱a ne̱ ga̱a tihaa̱n nij soꞌ saꞌanj aga̱ꞌ yoꞌ rihaan Jesús, ga̱a ne̱ cataj Jesús a:
\p ―Me síí nó rihaan saꞌanj aga̱ꞌ nihánj ga̱. Ne̱ me síí se‑chuvi̱i nó rihaan saꞌanj aga̱ꞌ nihánj ga̱ ―taj Jesús, xnáꞌanj soꞌ man nij síí me rá tiha̱ꞌ yuꞌunj yoꞌ a.
\p ―Síí nica̱j suun emperador cuꞌna̱j César me nó rihaan saꞌanj aga̱ꞌ yoꞌ, ne̱ nó se‑chuvi̱i soꞌ rihaan saꞌanj a ―taj nij soꞌ a.
\p
\v 25 Ga̱a ne̱ cataj Jesús rihaan nij soꞌ a:
\p ―Cheꞌé dan go̱ꞌ soj siꞌyaj César rihaan maꞌa̱n soꞌ, ne̱ rque̱ soj siꞌyaj Yaꞌanj rihaan Yaꞌanj á ―taj Jesús a.
\p
\v 26 Cuno nij síí tihaꞌ yuꞌunj yoꞌ nana̱ caꞌmii ranga̱ꞌ Jesús, ne̱ caꞌanj rá nij soꞌ a. Dan me se ne gu̱un nucua̱j nij soꞌ cuta̱ꞌ nij soꞌ cacunꞌ xráá Jesús, ne̱ cunuu dínj tuꞌva nij soꞌ na̱nj ado̱nj.
\s Cataj Jesús se vaa ya̱ cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún nij síí caviꞌ a
\p
\v 27 Dan me se cuchiꞌ do̱j nij síí saduceo rihaan Jesús a. Nij síí saduceo roꞌ, taj se vaa daj chiha̱a̱ míj se̱ cunuu iꞌna̱ꞌ uún yuvii̱ asa̱ꞌ caviꞌ yuvii̱, taj nij soꞌ a.
\v 28 Dan me se xnáꞌanj nij soꞌ man Jesús, ne̱ cataj nij soꞌ nana̱ nihánj a:
\p ―Cachrón síí cuꞌna̱j Moisés nana̱ nihánj rihaan yanj, cheꞌé rej cuno̱ níꞌ a: “Sese caviꞌ ꞌo̱ síí vaa nica̱, ne̱ sese taj va̱j taꞌníí soꞌ, ne̱ no̱ xcúún tinúú soꞌ xca̱j tinúú soꞌ man choco̱ꞌ soꞌ, ne̱ cuchru̱j noꞌ neꞌej, ne̱ gu̱un taꞌni̱j síí caviꞌ man neꞌej yoꞌ a”, taj Moisés ga̱a naá, maestro.
\v 29 Dan me se vaa chi̱j nij tinu̱j ꞌo̱ nij soꞌ a. Síí chava̱ꞌ roꞌ, xcaj man chana̱, tza̱j ne̱ caviꞌ soꞌ, ne̱ taj va̱j neꞌej cuchruj chana̱ nica̱ soꞌ, quiꞌyaj soꞌ a.
\v 30 Ne̱ cheꞌé dan xcaj scueꞌe̱e̱ síí caviꞌ yoꞌ man choco̱ꞌ soꞌ, tza̱j ne̱ caviꞌ soꞌ uún, ne̱ xcaj scueꞌe̱e̱ soꞌ uún man chana̱, tza̱j ne̱ caviꞌ soꞌ uún a.
\v 31 Ne̱ dan me se quisíj xcaj nu̱ꞌ chi̱j nij tinu̱j nij soꞌ man o̱rúnꞌ chana̱ yoꞌ, tza̱j ne̱ taj va̱j a̱ ꞌó neꞌej cuchruj chana̱ yoꞌ, quiꞌyaj nij soꞌ maꞌ. Ne̱ caviꞌ ta̱ranꞌ nij soꞌ na̱nj ado̱nj.
\v 32 Síj, ga̱a ne̱ caviꞌ maꞌa̱n chana̱ yoꞌ uún a.
\v 33 Dan me se asa̱ꞌ cunuu iꞌna̱ꞌ uún nij síí caviꞌ, ga̱a ne̱ me nij tinu̱j nij soꞌ ni̱caj man chana̱ yoꞌ, rá so̱ꞌ ga̱. ꞌO̱ se ga̱a vaa iꞌna̱ꞌ nij soꞌ, ne̱ nica̱ ta̱ranꞌ nij tinu̱j nij soꞌ guun o̱rúnꞌ noꞌ a ―taj nij síí saduceo, xnáꞌanj nij soꞌ man Jesús a.
\p
\v 34 Ga̱a ne̱ cataj Jesús rihaan nij soꞌ a:
\p ―Xa̱ꞌ nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj cuano̱, tza̱j ne̱ xcaj tuviꞌ nij snóꞌo ga̱ nij chana̱,
\v 35 tza̱j ne̱ ino̱ quiꞌya̱j nij yuvii̱ cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún ca̱yáán ga̱ Yaꞌanj asa̱ꞌ quisíj güii yoꞌ na̱nj ado̱nj. ꞌO̱ se rej ya̱nj Yaꞌanj me se taj yan va̱j síí xcaj tuviꞌ yoꞌ maꞌ.
\v 36 ꞌO̱ se da̱nj na̱nj uún, ne̱ taj yan va̱j síí cavi̱ꞌ uún rej yoꞌ maꞌ. ꞌO̱ se ase vaa nij se‑mo̱zó Yaꞌanj roꞌ, da̱nj ga̱a̱ nij soꞌ, ese taꞌni̱j Yaꞌanj me nij soꞌ, ne̱ si̱j a̱j caviꞌ ne̱ cunuu iꞌna̱ꞌ uún me nij soꞌ ado̱nj.
\p
\v 37 ’Ne̱ maꞌa̱n síí cuꞌna̱j Moisés me síí cataj xnaꞌanj asino ya̱a̱n se vaa caꞌve̱e cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún nij síí caviꞌ nda̱a vaa nariꞌ soꞌ ga̱a canicunꞌ soꞌ rej nicu̱nꞌ ꞌo̱ coj acoꞌ yaꞌan raa̱ a. Dan me se cataj soꞌ se vaa Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ roꞌ, me Yaꞌanj noco̱ꞌ nij síí ma̱n ga̱a naá síí cuꞌna̱j Abraham do̱ꞌ, Isaac do̱ꞌ, Jacob do̱ꞌ a.
\v 38 Dan me se né Taꞌa̱nj nij xnangá me Yaꞌanj maꞌ. Ina̱nj nij síí vaa iꞌna̱ꞌ aꞌvee nocoꞌ man Yaꞌanj na̱nj ado̱nj. ꞌO̱ se vaa iꞌna̱ꞌ cunuda̱nj yuvii̱ niꞌya̱j Yaꞌanj na̱nj ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij soꞌ a.
\p
\v 39 Ga̱a ne̱ taꞌa̱j nij síí naquiꞌyaj cu̱u stucua̱nj Moisés roꞌ, cataj rihaan Jesús a:
\p ―Cuna̱j uxrá caꞌmii so̱ꞌ, Maestro ―taj nij soꞌ a.
\p
\v 40 Ne̱ ne quisi̱j rá nij soꞌ xna̱ꞌanj nij soꞌ doj nana̱ man Jesús a̱ maꞌ.
\s Síí Caꞌne̱j Yaꞌanj Ti̱nanii man Yuvii̱ rihaan Sayuun roꞌ, né na̱nj yuvii̱ me soꞌ maꞌ
\p
\v 41 Ga̱a ne̱ cataj Jesús rihaan nij soꞌ a:
\p ―Me cheꞌé taj nij soj se vaa na̱nj taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ rey cuꞌna̱j David síí cayáán ga̱a naá me Síí Caꞌne̱j Yaꞌanj Ti̱nanii man Yuvii̱ rihaan Sayuun ga̱.
\v 42 ꞌO̱ se nó snana̱ maꞌa̱n David rihaan yanj cuꞌna̱j Nij Chraꞌ Salmó, se vaa cataj soꞌ a:
\q Caꞌmii Yaꞌanj Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ rihaan Síí ꞌNi̱j Raꞌa manj a:
\q “Caꞌa̱nj ca̱yáán so̱ꞌ xꞌnúú ꞌu̱nj rej nuva̱ꞌ ꞌu̱nj,
\q
\v 43 nda̱a se quisi̱j quiꞌya̱j canaán ꞌu̱nj
\q rihaan ta̱ranꞌ nij síí ta̱j riꞌyunj mán so̱ꞌ,
\q ne̱ quiri̱i̱ taꞌngáꞌ so̱ꞌ rihaan nij soꞌ ado̱nj”,
\m taj David a.
\v 44 Dan me se Síí ꞌNi̱j Raꞌa man David me Síí Caꞌne̱j Yaꞌanj, taj David a. Sese ꞌni̱j raꞌa soꞌ man David, ga̱a ne̱ me cheꞌé taj soj se vaa na̱nj taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ David me soꞌ ga̱ ―taj Jesús rihaan nij síí naquiꞌyaj cu̱u stucua̱nj Moisés a.
\s Caꞌmii Jesús cheꞌé cacunꞌ tumé nij síí naquiꞌyaj cu̱u stucua̱nj Moisés a
\p
\v 45 Ga̱a ne̱ caꞌmii soꞌ nana̱ nihánj rihaan nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ, ne̱ cuno cunuda̱nj nij yuvii̱ da̱j caꞌmii soꞌ a:
\p
\v 46 ―Xca̱j nij soj cuentá da̱j ꞌyaj nij síí naquiꞌyaj cu̱u stucua̱nj Moisés, ne̱ tu̱mé soj man soj se̱ gaa na̱nj quiꞌya̱j soj nda̱a vaa ꞌyaj nij soꞌ á. Dan me se niha̱ꞌ rá nij soꞌ cu̱nuû nij soꞌ yatzíj sa̱ꞌ xca̱a̱n cache̱e̱ nij soꞌ rej queneꞌe̱n yuvii̱ man nij soꞌ, ne̱ aranꞌ rá nij soꞌ se vaa caꞌmi̱i̱ sa̱ꞌ yuvii̱ ga̱ nij soꞌ ga̱a chéé nij soꞌ rihaan yuꞌvee a. Ne̱ aranꞌ rá nij soꞌ quita̱j nij soꞌ chruun xlá sa̱ꞌ doj ga̱a ꞌanj nij soꞌ veꞌ nuu chre̱ꞌ níꞌ tu̱cuꞌyón níꞌ stucua̱nj Moisés do̱ꞌ, ga̱a ꞌanj nij soꞌ chaꞌanj do̱ꞌ a.
\v 47 Ne̱ aꞌnéj nij soꞌ veꞌ tucuá chana̱ caviꞌ nica̱, ne̱ yu̱u̱n cheꞌe̱ guun tucua̱ nij soꞌ man veꞌ yoꞌ, ne̱ ꞌyaj xca̱a̱n ndoꞌo nij soꞌ cuentó achíín niꞌya̱j nij soꞌ rihaan Yaꞌanj, cheꞌé rej sa̱ꞌ doj gu̱un nucua̱j nij soꞌ tiha̱ꞌ yuꞌunj nij soꞌ man yuvii̱ a. Xa̱ꞌ nij soꞌ, tza̱j ne̱ cheꞌé se vaa ꞌyaj nij soꞌ roꞌ, cheꞌé dan doj a̱ ga̱a̱ sayuun quira̱nꞌ nij soꞌ quiꞌya̱j Yaꞌanj, asa̱ꞌ caꞌneꞌ Yaꞌanj cacunꞌ cheꞌé yuvii̱ ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ a.
\c 21
\s Cataj Jesús se vaa chana̱ nique̱ caviꞌ nica̱ roꞌ, sa̱ꞌ doj quiꞌyaj noꞌ rihaan nij ruꞌvee, niꞌya̱j Yaꞌanj a
\p
\v 1 Dan me se niꞌya̱j Jesús, ne̱ queneꞌen soꞌ se vaa araa ndoꞌo nij síí ruꞌvee saꞌanj rque chrúún ta̱j rihaan nuvií noco̱o cheꞌé Yaꞌanj a.
\v 2 Ne̱ queneꞌen soꞌ ꞌo̱ chana̱ caviꞌ nica̱ chana̱ nique̱ se vaa caraa noꞌ vi̱j gue̱e̱ saꞌanj aga̱ꞌ leꞌe̱j rque chrúún yoꞌ,
\v 3 ne̱ cataj soꞌ a:
\p ―Cata̱j xnaꞌanj yá yá ꞌu̱nj rihaan nij soj cuano̱ se vaa xa̱ꞌ chana̱ caviꞌ nica̱ chana̱ nique̱ nihánj, tza̱j ne̱ doj a̱ caraa noꞌ saꞌanj rque chrúún yoꞌ rihaan saꞌanj caraa cunuda̱nj ꞌó nij yuvii̱ na̱nj ado̱nj.
\v 4 ꞌO̱ se nij soꞌ me se da̱j doj saꞌanj quináj raa̱ se‑saꞌa̱nj nij soꞌ roꞌ, caraa nij soꞌ rque chrúún a. Ne̱ xa̱ꞌ noꞌ, tza̱j ne̱ nda̱ꞌ se achiin ndoꞌo saꞌanj rihaan noꞌ, tza̱j ne̱ rqué noꞌ rihaan Yaꞌanj cunuda̱nj saꞌanj nica̱j noꞌ saꞌanj quira̱a̱n noꞌ se cha̱ noꞌ na̱nj ado̱nj ―taj Jesús a.
\s Cataj Jesús se vaa cane̱e̱ nu̱ꞌ nuvií noco̱o ya̱nj chumanꞌ Jerusalén a
\p
\v 5 Dan me se cataj taꞌa̱j yuvii̱ se vaa xa̱ꞌ nuvií noco̱o, tza̱j ne̱ yuvej sa̱ꞌ ina̱nj me yuvej guun nuvií noco̱o, ne̱ me do̱j uxrá rasu̱u̱n sa̱ꞌ rqué nij yuvii̱ rihaan Yaꞌanj cheꞌé rej veꞌé doj ga̱a̱ nuvií noco̱o yoꞌ a.
\v 6 Ga̱a ne̱ cataj Jesús rihaan nij soꞌ a:
\p ―Xa̱ꞌ nu̱ꞌ nij rasu̱u̱n niꞌya̱j soj nihánj, tza̱j ne̱ vaa güii cane̱e̱ nu̱ꞌ nihánj, ne̱ a̱ ꞌó yuvej se̱ quitáá xráá tuviꞌ yuvej nihánj a̱ maꞌ ―taj Jesús a.
\s Caꞌmii Jesús cheꞌé sayuun gu̱un rihaan chumii̱ vaa güii a
\p
\v 7 Dan me se xnáꞌanj nii man Jesús, ne̱ cataj nii rihaan soꞌ a:
\p ―Cheꞌé dan cata̱j xnaꞌanj so̱ꞌ rihaan núj aman cane̱e̱ nu̱ꞌ nuvií noco̱o nihánj do̱ꞌ, a̱ me rasu̱u̱n caꞌna̱ꞌ qui̱ꞌyáá so̱ꞌ asa̱ꞌ quisíj caꞌna̱ꞌ sayuun yoꞌ do̱ꞌ, ga̱a maestro̱ꞌ ―taj nii, xnáꞌanj nii man soꞌ a.
\p
\v 8 Ga̱a ne̱ cataj soꞌ a:
\p ―Tu̱mé ndoꞌo soj man soj se̱ gaa na̱nj tiha̱ꞌ yuꞌunj yuvii̱ man soj á. ꞌO̱ se caꞌna̱ꞌ uxrá yuvii̱ cata̱j a: “ꞌU̱nj me síí naꞌvi̱j soj, ne̱ Síí Ti̱nanii man Yuvii̱ rihaan Sayuun mej á”, cata̱j nij yuvii̱, ne̱ cata̱j uún nij yuvii̱ a: “A̱j quisíj güii caꞌa̱nj niꞌya̱ chumii̱ na̱nj á”, cata̱j uún nij yuvii̱ rihaan soj a. Tza̱j ne̱ se̱ cuchumán rá soj, ne̱ se̱ canocoꞌ soj man yuvii̱ aꞌmii da̱nj maꞌ.
\p
\v 9 ’Dan me se caꞌve̱e se cuno̱ soj nana̱ se vaa unuꞌ uxrá chumanꞌ ga̱ tuviꞌ chumanꞌ do̱ꞌ, se vaa tucuáá ndoꞌo yuvii̱ rihaan gobiernó do̱ꞌ, tza̱j ne̱ se̱ cuchuꞌviꞌ soj maꞌ. Vaa cheꞌé gu̱un sayuun yoꞌ rihaan chumii̱ nihánj asino ya̱a̱n ado̱nj. Tza̱j ne̱ asa̱ꞌ guun da̱nj, ga̱a ne̱ se̱ caꞌanj niꞌya̱ chumii̱ nihánj nu̱ꞌ orá maꞌ. ꞌO̱ se quina̱j chumii̱ nihánj doj ado̱nj ―taj soꞌ rihaan nij soꞌ a.
\p
\v 10 Ga̱a ne̱ cataj uún Jesús rihaan nij soꞌ a:
\p ―Dan me se cunu̱ꞌ uxrá ꞌo̱ chumanꞌ noco̱o ga̱ ꞌó chumanꞌ noco̱o, ne̱ cunu̱ꞌ ꞌo̱ gobiernó ga̱ ꞌó gobiernó a.
\v 11 Ne̱ cache̱n ndoꞌo yuún noco̱o, ne̱ queꞌe̱e̱ chumanꞌ me se cache̱n ndoꞌo chiꞌii̱ cache̱n ndoꞌo xꞌnaa cache̱n ndoꞌo a. Ne̱ queneꞌe̱n ndoꞌo yuvii̱ rasu̱u̱n noco̱o nij ndoꞌo rej xta̱ꞌ, ne̱ cuchuꞌvi̱ꞌ nij yuvii̱, quiꞌya̱j rasu̱u̱n yoꞌ a.
\p
\v 12 ’Tza̱j ne̱ asa̱ꞌ ataa gu̱un nu̱ꞌ sayuun yoꞌ, ne̱ quita̱j riꞌyunj nii man soj, ne̱ ta̱ꞌaa nii man soj, ne̱ canoco̱ꞌ nii man soj quiꞌya̱j nii sayuun man soj, ne̱ ta̱cuachén nii man soj rihaan nij síí ma̱n rá veꞌ nuu chre̱ꞌ níꞌ tu̱cuꞌyón níꞌ stucua̱nj Moisés, ne̱ caxri̱i̱ nii tagaꞌ man soj, ne̱ ta̱cuachén nii man soj rihaan nij síí nica̱j suun, cheꞌé se si̱j noco̱ꞌ manj me soj a.
\v 13 Síj, ga̱a ne̱ quiri̱ꞌ soj cata̱j xnaꞌanj soj rihaan nij soꞌ cheꞌé ꞌu̱nj a.
\v 14 Ne̱ asa̱ꞌ nicunꞌ soj rihaan nij soꞌ, ne̱ ꞌo̱ caꞌne̱j nimán soj se̱ nanó rá soj cheꞌé nana̱ caꞌmi̱i̱ maꞌa̱n soj rihaan nij soꞌ maꞌ.
\v 15 ꞌO̱ se ma̱ꞌanj me síí rque̱ nana̱ cu̱u cavi̱i̱ tuꞌva soj na̱nj á. Ne̱ taj síí gu̱un nucua̱j quiꞌya̱j canaán rihaan snana̱ soj maꞌ.
\v 16 Dan me se nda̱a maꞌa̱n rej soj do̱ꞌ, nda̱a maꞌa̱n tuviꞌ soj do̱ꞌ, nda̱a maꞌa̱n tinúú soj do̱ꞌ, nda̱a maꞌa̱n nij síí ma̱n chiháán soj do̱ꞌ, me nij síí ta̱cuachén man soj rihaan nij síí quiꞌya̱j sayuun man soj, ga̱a ne̱ ticavi̱ꞌ nii man taꞌa̱j soj,
\v 17 ne̱ nachri̱ꞌ cunuda̱nj nij yuvii̱ ni̱ꞌyaj nij soꞌ man soj, cheꞌé se me soj síí noco̱ꞌ manj ado̱nj.
\v 18 Tza̱j ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ caꞌanj niꞌya̱ a̱ doj yuvé raa̱ soj maꞌ.
\v 19 ꞌO̱ se cheꞌé se noco̱ꞌ xraan soj manj roꞌ, cheꞌé dan ꞌo̱ ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ nimán soj nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ado̱nj.
\p
\v 20 ’Dan me se asa̱ꞌ queneꞌen soj se vaa tucuachriin tanuu nu̱ꞌ chumanꞌ Jerusalén, ne̱ xca̱j soj cuentá se vaa da̱j doj navi̱j nu̱ꞌ chumanꞌ yoꞌ na̱nj ado̱nj.
\v 21 Ne̱ güii dan me se ꞌo̱ cuna̱nj nij síí ma̱n estadó Judea caꞌa̱nj nij soꞌ raa̱ quij, ne̱ nij síí va̱j rque chumanꞌ Jerusalén me se raꞌya̱nj cu̱riha̱nj nij soꞌ, ne̱ nij síí va̱j rej tacaan me se se̱ catúj nij soꞌ chumanꞌ yoꞌ a̱ maꞌ.
\v 22 ꞌO̱ se yoꞌ me güii na̱ruꞌvee Yaꞌanj sayuun rihaan nij síí ma̱n Judea do̱ꞌ, chumanꞌ Jerusalén do̱ꞌ, cheꞌé cacunꞌ tumé nij soꞌ, ne̱ ya̱ da̱nj gu̱un, ga̱a ne̱ quisi̱j ya̱ nu̱ꞌ nana̱ no̱ rihaan Danj Yaꞌanj cheꞌé nij soꞌ a.
\v 23 Nique̱ chana̱ nu̱u̱ rque do̱ꞌ, chana̱ vaa taꞌníí neꞌej utzii do̱ꞌ, güii caꞌna̱ꞌ sayuun yoꞌ a. ꞌO̱ se gu̱un ndoꞌo sayuun rej yoꞌ, ne̱ cuya̱nj rá Yaꞌanj ni̱ꞌyaj Yaꞌanj man yuvii̱ yoꞌ,
\v 24 ne̱ cavi̱ꞌ queꞌe̱e̱ nij soꞌ raa̱ neê espadá, ne̱ ta̱ꞌaa nii man queꞌe̱e̱ nij soꞌ caꞌa̱nj ni̱caj nii rej ya̱nj nij síí yaníj a. Ne̱ cache̱e̱ nij síí yaníj xráá nu̱ꞌ chumanꞌ Jerusalén, nda̱a se quisi̱j güii caꞌne̱e̱ Yaꞌanj suun raꞌa nij soꞌ a ―taj Jesús a.
\s Caꞌmii Jesús cheꞌé da̱j ga̱a̱ caꞌna̱ꞌ uún soꞌ rihaan chumii̱ nihánj a
\p
\v 25 Ne̱ cataj uún Jesús a:
\p ―Ga̱a ne̱ queneꞌe̱n yuvii̱ se vaa cunu̱u ino̱ güii do̱ꞌ, yavii do̱ꞌ, nij yatiꞌ do̱ꞌ, ne̱ rihaan maꞌa̱n chumii̱ me se cuchuꞌvi̱ꞌ ndoꞌo cunuda̱nj nij yuvii̱ cuno̱ nij soꞌ da̱j gu̱un ca̱ri̱i̱n ndoꞌo na yaꞌa̱nj do̱ꞌ, queneꞌe̱n nij soꞌ da̱j ga̱a̱ quina̱a̱n rihaan na yaꞌa̱nj do̱ꞌ a.
\v 26 Ne̱ cuchuꞌvi̱ꞌ ndoꞌo nij yuvii̱, cheꞌé se nano̱ rá nij soꞌ da̱j ga̱a̱ quira̱nꞌ nu̱ꞌ chumii̱ nihánj a. Ne̱ quina̱a̱n ta̱ranꞌ nij rasu̱u̱n nucua̱j ma̱n rej xta̱ꞌ a.
\v 27 Ga̱a ne̱ queneꞌe̱n nij soꞌ mán ꞌu̱nj Si̱j Caꞌnéé Yaꞌanj Ni̱caj Yuꞌunj man Yuvii̱ ado̱nj. Dan me se xráá ngaa quita̱j ꞌu̱nj caꞌna̱ꞌ ꞌu̱nj, ne̱ gu̱un nucua̱j ndoꞌo ꞌu̱nj quiri̱i̱ taꞌngáꞌ ꞌu̱nj, ne̱ niꞌndaj ya̱ sa̱ꞌ veꞌé curuvi̱ꞌ ꞌu̱nj caꞌna̱ꞌ ꞌu̱nj na̱nj á.
\v 28 Dan me se asa̱ꞌ guun cheꞌe̱ nu̱ꞌ rasu̱u̱n nihánj gu̱un yoꞌ da̱nj, ne̱ xraan canicu̱nꞌ caya̱ soj, ne̱ ni̱ꞌyaj soj xta̱ꞌ, cheꞌé se da̱j doj ti̱nanii ꞌu̱nj man soj rihaan nu̱ꞌ sayuun na̱nj ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij soꞌ a.
\s Caꞌmii Jesús cheꞌé da̱j queneꞌe̱n níꞌ se vaa da̱j doj caꞌna̱ꞌ uún soꞌ a
\p
\v 29 Ga̱a ne̱ nanó Jesús cuentó nihánj a:
\p ―Xca̱j soj cuentá da̱j ꞌyaj chruun higó do̱ꞌ, da̱j ꞌyaj da̱j a̱ nij chruun do̱ꞌ á.
\v 30 Ga̱a naca coj yaꞌni̱j raꞌa nij chruun, ne̱ niꞌya̱j soj man nij chruun, ne̱ neꞌen soj se vaa da̱j doj ꞌnaꞌ tiempó maan a.
\v 31 Dan me se xca̱j uún soj cuentá se vaa asa̱ꞌ queneꞌen soj nu̱ꞌ se vaa cataj xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj cuano̱, ne̱ a̱j nichrunꞌ se vaa gu̱un cheꞌe̱ Yaꞌanj gu̱un chij Yaꞌanj na̱nj ado̱nj.
\p
\v 32 ’Ya̱ ya̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj cuano̱ se vaa queneꞌe̱n taꞌa̱j soj si̱j vaa iꞌna̱ꞌ cuano̱ quisi̱j nu̱ꞌ rasu̱u̱n nihánj nu̱ꞌ se vaa cataj xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj cuano̱ na̱nj á.
\v 33 Vaa güii caꞌa̱nj niꞌya̱ chumii̱ ga̱ xta̱ꞌ, tza̱j ne̱ snana̱j me se daj chiha̱a̱ míj se̱ caꞌanj niꞌya̱ yoꞌ maꞌ ―taj Jesús rihaan nij soꞌ a.
\s Cataj Jesús se vaa se̱ nanó rá níꞌ cheꞌé chumii̱ nihánj a
\p
\v 34 Ne̱ cataj uún Jesús a:
\p ―Dan me se tu̱mé soj man soj se̱ gaa na̱nj ꞌo̱ nano̱ rá nimán soj cheꞌé se cache̱n ndoꞌo cha̱ soj do̱ꞌ, cheꞌé se gu̱un xno̱ soj do̱ꞌ, cheꞌé nu̱ꞌ sayuun ranꞌ soj rihaan chumii̱ nihánj do̱ꞌ maꞌ. Se quiꞌya̱j soj da̱nj, ta̱dó soj se̱ ta̱j niꞌyo̱n caꞌna̱j, ne̱ se̱ queneꞌen soj caꞌna̱j a.
\v 35 ꞌO̱ se nda̱a rá se vaa ꞌo̱ lazó ne̱ꞌ taꞌaa man xcuu roꞌ, da̱nj ga̱a̱ caꞌna̱ꞌ xráá cunuda̱nj chumii̱ nihánj ado̱nj.
\v 36 Cheꞌé dan ꞌo̱ ni̱ꞌyaj soj, ne̱ xca̱j soj cuentá da̱j a̱ güii, ne̱ ina̱nj cachi̱nj niꞌya̱j soj rihaan Yaꞌanj se vaa caꞌve̱e nani̱i̱ soj rihaan nu̱ꞌ sayuun nihánj asa̱ꞌ gu̱un da̱nj rihaan chumii̱ nihánj a. Ga̱a ne̱ caꞌve̱e canicu̱nꞌ soj rihaan ꞌu̱nj Si̱j Caꞌnéé Yaꞌanj Ni̱caj Yuꞌunj man Yuvii̱ á ―taj Jesús a.
\p
\v 37 Dan me se rej ranga̱ꞌ roꞌ, tucuꞌyón Jesús man nij yuvii̱ rej ya̱nj nuvií noco̱o, ne̱ rej tiꞌnuu me se curiha̱nj soꞌ rque chumanꞌ, ne̱ rej cuꞌna̱j Tacaan ma̱n Chruun Olivó aranꞌ soꞌ a.
\v 38 Ne̱ rej naꞌya̱a̱n uchiꞌ cunuda̱nj nij yuvii̱ rej ya̱nj nuvií noco̱o cuno̱ nij soꞌ snana̱ Jesús a.
\c 22
\s Cutuꞌvéj yuve̱ Judas man Jesús a
\p
\v 1 Dan me se da̱j doj ca̱nuû Chaꞌanj Pascuá chaꞌanj chá nij yuvii̱ israelitá rachrúún ne atúj levadura a.
\v 2 Ne̱ nanoꞌ nij xrej ata̱ suun noco̱o do̱ꞌ, nij síí naquiꞌyaj cu̱u stucua̱nj Moisés do̱ꞌ, da̱j quiꞌya̱j nij soꞌ ne̱ cavi̱ꞌ yuve̱ Jesús a. ꞌO̱ se naꞌvej rá nij soꞌ ta̱ꞌaa riha̱a̱n nij soꞌ man Jesús cheꞌé se chuꞌviꞌ nij soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ man nij yuvii̱ uno snana̱ soꞌ a.
\p
\v 3 Dan me se catúj Síí Chre̱e nimán síí cuꞌna̱j Judas Iscariote, ne̱ soꞌ me se ꞌo̱ nij chuvi̱j nij síí tucuꞌyón snana̱ Jesús me soꞌ a.
\v 4 Ne̱ cavii soꞌ caꞌanj soꞌ, ne̱ caꞌmii soꞌ ga̱ nij xrej ata̱ suun noco̱o do̱ꞌ, ga̱ tanuu uun chij rihaan nij tanuu israelitá tumé nuvií do̱ꞌ, ga̱a ne̱ cataj soꞌ da̱j quiꞌya̱j soꞌ ne̱ ta̱cuachén soꞌ man Jesús rihaan nij soꞌ a.
\v 5 Ga̱a ne̱ guun niha̱ꞌ rá nij soꞌ ga̱a cuno nij soꞌ snana̱ Judas, ne̱ guun ya̱ caꞌmii nij soꞌ ga̱ Judas se vaa rque̱ nij soꞌ saꞌanj man Judas a.
\v 6 Dan me se cataꞌ tuꞌva Judas se vaa ta̱cuachén soꞌ man Jesús rihaan nij soꞌ, ga̱a ne̱ nuchruj ra̱a̱ Judas aman caꞌve̱e ta̱cuachén soꞌ man Jesús rihaan nij soꞌ, ga̱a ne̱ se̱ gaa na̱nj queneꞌe̱n nij yuvii̱ a.
\s Rqué Jesús rachrúún cha̱ nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ do̱ꞌ, na vinó coꞌo̱ nij soꞌ do̱ꞌ a
\p
\v 7 Dan me se quisíj güii canuû Chaꞌanj Pascuá ga̱a chá nij yuvii̱ israelitá rachrúún ne atúj levadura, ne̱ güii dan me güii ticaviꞌ nij yuvii̱ israelitá matzinj leꞌe̱j rihaan Yaꞌanj cheꞌé Pascuá a.
\v 8 Dan me se caꞌnéé Jesús man Pedró ga̱ Juan, ne̱ cataj soꞌ rihaan ro̱j soꞌ a:
\p ―Caꞌa̱nj ro̱j so̱j quiꞌya̱j chuvi̱i ro̱j so̱j cha̱ níꞌ ne̱ navi̱j rá níꞌ Chaꞌanj Pascuá á ―taj soꞌ rihaan ro̱j soꞌ a.
\p
\v 9 Ga̱a ne̱ xnáꞌanj ro̱j soꞌ man Jesús a:
\p ―Me rej quiꞌya̱j chuvi̱i núj cha̱ níꞌ ga̱ ―taj ro̱j soꞌ a.
\p
\v 10 Ga̱a ne̱ cataj Jesús rihaan ro̱j soꞌ a:
\p ―Cuno̱ ro̱j so̱j caꞌmi̱j á. Asa̱ꞌ catúj ro̱j so̱j chumanꞌ yoꞌ, ne̱ nari̱ꞌ tuviꞌ ro̱j so̱j ga̱ ꞌo̱ síí táá chiha̱ ꞌo̱ cacuaj na, ne̱ canoco̱ꞌ ro̱j so̱j man soꞌ, catu̱u̱ ro̱j so̱j rá veꞌ catu̱u̱ soꞌ a.
\v 11 Ne̱ cata̱j ro̱j so̱j rihaan síí tucua̱ veꞌ yoꞌ a: “Xnáꞌanj maestró mán so̱ꞌ me rej yáán cuartó cha̱ xtiꞌno̱ maestró ga̱ nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ cheꞌé Chaꞌanj Pascuá, taj soꞌ a”, cata̱j ro̱j so̱j rihaan síí tucua̱ veꞌ yoꞌ a.
\v 12 Ga̱a ne̱ ti̱haa̱n soꞌ ꞌo̱ cuartó xi̱j vaa rej xta̱ꞌ rque veꞌ nataꞌ yoꞌ rihaan ro̱j so̱j, ne̱ a̱j vaa chuvi̱i rá veꞌ yoꞌ, ne̱ ma̱n chruun mesá ma̱n chruun xlá ma̱n rá veꞌ yoꞌ a. Yoꞌ me rej quiꞌya̱j chuvi̱i ro̱j so̱j á ―taj Jesús rihaan ro̱j soꞌ a.
\p
\v 13 Dan me se cavii ro̱j soꞌ caꞌanj ro̱j soꞌ, ne̱ nariꞌ ro̱j soꞌ nu̱ꞌ nda̱a vaa cataj xnaꞌanj Jesús rihaan ro̱j soꞌ, ga̱a ne̱ quiꞌyaj chuvi̱i ro̱j soꞌ cha̱ xtiꞌno̱ nij soꞌ cheꞌé Chaꞌanj Pascuá a.
\p
\v 14 Ne̱ quisíj orá cha̱ xtiꞌno̱ nij soꞌ, ne̱ caꞌnaꞌ Jesús ga̱ nij síí cuneꞌ soꞌ caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ soꞌ, ga̱a ne̱ caꞌanj ca̱yáán ta̱ranꞌ nij soꞌ rihaan mesá a.
\v 15 Ga̱a ne̱ cataj Jesús rihaan nij soꞌ a:
\p ―Guun ndoꞌo raj cha̱ xtiꞌno̱ ꞌu̱nj cheꞌé Chaꞌanj Pascuá nihánj ga̱ nij soj cuano̱ nihánj ga̱a ataa qui̱ránꞌ ꞌu̱nj sayuun a.
\v 16 ꞌO̱ se cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj cuano̱ se vaa se̱ chá xtiꞌno̱ uún ꞌu̱nj ga̱ soj a̱ ꞌó chaꞌanj nihánj nda̱a se quisi̱j güii ca̱nuû Chaꞌanj Pascuá naca̱ asa̱ꞌ guun chij Yaꞌanj a̱ maan ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij soꞌ a.
\p
\v 17 Ga̱a ne̱ nica̱j soꞌ ꞌo̱ agaꞌ tazá na vinó, ne̱ cataj soꞌ guun niꞌya̱j níꞌ rihaan Yaꞌanj, ga̱a ne̱ cataj soꞌ a:
\p ―Ta̱ꞌaa soj na nihánj, cuxra̱ꞌ taꞌa̱j soj, ne̱ coꞌo̱ cunuda̱nj soj á.
\v 18 ꞌO̱ se cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj cuano̱ se vaa se̱ coꞌo uún ꞌu̱nj na vinó nihánj nda̱a quisi̱j güii gu̱un chij Yaꞌanj ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij soꞌ a.
\p
\v 19 Ga̱a ne̱ nica̱j soꞌ rachrúún, ne̱ cataj soꞌ guun niꞌya̱j níꞌ rihaan Yaꞌanj, ga̱a ne̱ cuxraꞌ taꞌa̱j soꞌ rachrúún, ne̱ rqué soꞌ man nij soꞌ, ne̱ cataj soꞌ a:
\p ―Nee̱ manj me rachrúún nihánj na̱nj á. Caꞌve̱j rá ꞌu̱nj cavi̱ꞌ nee̱ manj cheꞌé soj ado̱nj. Cha̱ soj man nihánj, cheꞌé yan nanu̱j rá soj manj ado̱nj ―taj soꞌ rihaan nij síí cuneꞌ soꞌ a.
\p
\v 20 Ga̱a ne̱ ase vaa quiꞌyaj soꞌ ga̱ rachrúún roꞌ, da̱nj quiꞌyaj uún soꞌ ga̱ agaꞌ nu̱u̱ na vinó ga̱a quisíj chá xtiꞌno̱ nij soꞌ, ne̱ cataj soꞌ a:
\p ―Na vinó nihánj roꞌ, me ton manj a. Cheꞌé ton manj roꞌ, cataꞌ tuꞌva Yaꞌanj rihaan soj da̱j quiꞌya̱j Yaꞌanj ga̱ soj a. Dan me se cheꞌé se caya̱nj ton manj roꞌ, cheꞌé dan me tinavi̱j Yaꞌanj cacunꞌ tumé yuvii̱ na̱nj ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij soꞌ a.
\s Cataj Jesús se vaa ta̱cuachén ꞌo̱ síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ man soꞌ rihaan nij síí ta̱j riꞌyunj man soꞌ a
\p
\v 21 Ne̱ cataj uún Jesús a:
\p ―Tza̱j ne̱ xca̱j soj cuentá se vaa vaa ꞌo̱ síí ta̱cuachén manj rihaan nij síí ta̱j riꞌyunj manj, ne̱ táá soꞌ rihaan chruun mesá ga̱ ꞌu̱nj cuano̱ ado̱nj.
\v 22 ꞌO̱ se xa̱ꞌ ꞌu̱nj Si̱j Caꞌnéé Yaꞌanj Ni̱caj Yuꞌunj man Yuvii̱, tza̱j ne̱ caꞌa̱nj ꞌu̱nj cavi̱ꞌ ꞌu̱nj nda̱a vaa cataj xnaꞌanj maꞌa̱n Yaꞌanj a. Tza̱j ne̱ nique̱ ndoꞌo síí ta̱cuachén manj rihaan nij síí ta̱j riꞌyunj manj na̱nj á. Quira̱nꞌ uxrá soꞌ sayuun ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij soꞌ a.
\p
\v 23 Ga̱a ne̱ guun cheꞌe̱ nij síí tucuꞌyón snana̱ Jesús nuchruj ra̱a̱ nij soꞌ ga̱ tuviꞌ nij soꞌ me nij soꞌ me síí quiꞌya̱j da̱nj man Jesús, rá nij soꞌ a.
\s Nataꞌ Jesús cheꞌé da̱j quiꞌya̱j níꞌ sese me rá níꞌ gu̱un chij níꞌ a
\p
\v 24 Ga̱a ne̱ caꞌmii cunuꞌ cunuda̱nj nij síí tucuꞌyón snana̱ Jesús me nij soꞌ me síí gu̱un chij doj a.
\v 25 Ga̱a ne̱ cataj Jesús rihaan nij soꞌ a:
\p ―Nij síí nica̱j suun rey uun chij rihaan nij yuvii̱ yaníj roꞌ, rii taꞌngaꞌ uxrá nij soꞌ rihaan tuviꞌ nij soꞌ, ne̱ tucuꞌnáj nii “síí nica̱j yuꞌunj man níꞌ” man nij soꞌ na̱nj á.
\v 26 Tza̱j ne̱ se̱ guun soj síí vaa da̱nj maꞌ. Ma̱an se tuviꞌ soj síí guun rá se vaa gu̱un chij soꞌ doj rihaan soj roꞌ, vaa cheꞌé gu̱un soꞌ síí noco̱ꞌ doj rihaan soj, ne̱ gu̱un soꞌ ase vaa ꞌo̱ se‑mo̱zó soj a.
\v 27 Dan me se me síí me síí uun chij doj, rá soj ga̱: síí anica̱j coꞌoo rihaan mesá naꞌ, ase síí ya̱nj rihaan mesá xa̱ꞌ. Veé síí ya̱nj rihaan mesá me síí uun chij doj, rá soj a. Tza̱j ne̱ nihánj me se va̱j ma̱ꞌán ꞌu̱nj scaꞌnúj nij soj, ne̱ a̱j guún ꞌu̱nj mozó rihaan soj vaa na̱nj ado̱nj.
\p
\v 28 ’Ne̱ xa̱ꞌ soj, tza̱j ne̱ nij soj me nij síí cachéé ga̱ ꞌu̱nj ga̱a ránꞌ ꞌu̱nj sayuun,
\v 29 ne̱ ase vaa cuneꞌ Réj Yaꞌanj manj se vaa gu̱un chij ꞌu̱nj roꞌ, da̱nj ga̱a̱ cune̱ꞌ ꞌu̱nj man soj cuano̱
\v 30 se vaa ca̱yáán soj rihaan xrúún ꞌu̱nj chruun mesá asa̱ꞌ guun chij ma̱ꞌanj, ne̱ cha̱ soj ne̱ coꞌo̱ soj na ga̱ ꞌu̱nj ado̱nj. Ne̱ quita̱j soj chruun xlá sa̱ꞌ ndoꞌo, ne̱ caꞌne̱ꞌ soj cacunꞌ cheꞌé chuvi̱j nij xꞌneꞌ yuvii̱ israelitá ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ a.
\s Cataj Jesús se vaa cata̱j Pedró se vaa né si̱j noco̱ꞌ man Jesús me soꞌ a
\p
\v 31 Ga̱a ne̱ cataj Jesús rihaan síí cuꞌna̱j Simón Pedró a:
\p ―Cu̱nó so̱ꞌ nana̱ nihánj caꞌmi̱j rihaan so̱ꞌ, Simón. ꞌO̱ se a̱j cachíín niꞌya̱j Síí Chre̱e rihaan Yaꞌanj se vaa caꞌve̱j rá Yaꞌanj quiꞌya̱j soꞌ sayuun man nij soj a. Dan me se ase vaa ꞌyaj nii man ꞌnúú trigó ga̱a tichinꞌ nii ꞌnúú trigó rihaan rcuaa roꞌ, da̱nj quiꞌya̱j Síí Chre̱e man soj, cheꞌé se guun rá soꞌ quiri̱ꞌ soj ado̱nj.
\v 32 Tza̱j ne̱ a̱j cachíín ni̱ꞌyáá ꞌu̱nj rihaan Yaꞌanj cheꞌé so̱ꞌ, se vaa se̱ caꞌneꞌ rá so̱ꞌ ga̱ suun amán rá niꞌya̱j manj a̱ maꞌ. Ga̱a ne̱ asa̱ꞌ nanica̱j nimán so̱ꞌ canoco̱ꞌ uún so̱ꞌ manj roꞌ, ga̱a ne̱ ra̱cuíj so̱ꞌ man nij tinúú so̱ꞌ se vaa cunu̱u sca̱ꞌ doj nimán nij soꞌ uún na̱nj á ―taj Jesús rihaan Simón Pedró a.
\p
\v 33 Ga̱a ne̱ cataj soꞌ rihaan Jesús a:
\p ―Tza̱j ne̱ a̱j caꞌnéé nimanj ꞌo̱ cache̱e̱ ꞌu̱nj ga̱ so̱ꞌ, Señor. Caꞌve̱e se caxri̱i̱ nii tagaꞌ mán so̱ꞌ caꞌve̱e se ticavi̱ꞌ nii mán so̱ꞌ caꞌve̱e se, tza̱j ne̱ se̱ tanáj xco̱ ꞌu̱nj mán so̱ꞌ maꞌ ―taj soꞌ rihaan Jesús a.
\p
\v 34 Tza̱j ne̱ cataj Jesús rihaan Pedró a:
\p ―Nihánj me cata̱j ꞌu̱nj rihaan so̱ꞌ da̱j qui̱ꞌyáá so̱ꞌ, Pedro. Neꞌén ꞌu̱nj se vaa asa̱ꞌ ataa cagua̱j taꞌloo nii̱ corá, ne̱ vaꞌnu̱j cata̱j so̱ꞌ se vaa ne neꞌén so̱ꞌ manj maꞌ ―taj Jesús rihaan Pedró a.
\s Cataj Jesús se vaa quira̱nꞌ nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ sayuun a
\p
\v 35 Ga̱a ne̱ cataj Jesús rihaan nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ a:
\p ―Ga̱a caꞌnéé ꞌu̱nj man soj caꞌmi̱i̱ natáj soj snana̱j rihaan nij yuvii̱ israelitá ne̱ taj nanj taj vitó nu̱u̱ saꞌanj taj canj taj nica̱j soj ga̱a caꞌanj soj, tza̱j ne̱ taj va̱j rasu̱u̱n cachiin man soj ga̱a caꞌanj soj, rá ꞌu̱nj a ―taj Jesús rihaan nij soꞌ a.
\p Ga̱a ne̱ cataj nij soꞌ a:
\p ―Taj va̱j a̱ doj rasu̱u̱n ne cachi̱in man núj maꞌ ―taj nij soꞌ rihaan Jesús a.
\p
\v 36 Ga̱a ne̱ cataj Jesús rihaan nij soꞌ a:
\p ―Ya̱j me se sese vaa xnánj soj do̱ꞌ, se‑vito̱ soj do̱ꞌ, ne̱ ni̱caj soj caꞌa̱nj soj á. Ne̱ sese taj yan vaj neê espadá rihaan soj, ne̱ quira̱a̱n soj ꞌo̱ taneê soj neê espadá á. Ne̱ sese nuviꞌ saꞌanj rihaan ꞌo̱ nij soj, ne̱ vaa cheꞌé cutuꞌve̱e̱ soꞌ se‑ro̱to̱ soꞌ, ne̱ quira̱a̱n soꞌ neê espadá ado̱nj.
\v 37 ꞌO̱ se vaa nana̱ no̱ rihaan Danj Yaꞌanj taj a: “Cataj nii se vaa si̱j ꞌyaj cacunꞌ me soꞌ a”, taj Danj Yaꞌanj cheꞌé ꞌu̱nj, ne̱ vaa cheꞌé quisi̱j ya̱ nu̱ꞌ nana̱ cheꞌej a. ꞌO̱ se da̱j doj quisi̱j se vaa ꞌyáá ꞌu̱nj rihaan chumii̱ nihánj na̱nj ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij soꞌ a.
\p
\v 38 Ga̱a ne̱ cataj nij soꞌ rihaan Jesús a:
\p ―Ni̱ꞌyaj so̱ꞌ á. Vaa vi̱j neê espadá rihaan níꞌ nihánj, Señor ―taj nij soꞌ a.
\p Ga̱a ne̱ cataj Jesús a:
\p ―Veé da̱nj me tza̱j na̱nj á ―taj Jesús rihaan nij soꞌ a.
\s Caꞌanj Jesús Tacaan ma̱n Chruun Olivó ne̱ cachíín niꞌya̱j soꞌ rihaan Yaꞌanj a
\p
\v 39 Ga̱a ne̱ cavii soꞌ rque chumanꞌ caꞌanj soꞌ tacaan cuꞌna̱j Tacaan ma̱n Chruun Olivó, nda̱a vaa uꞌyón ina̱nj soꞌ ꞌyaj soꞌ a. Ne̱ canocoꞌ nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ rej xco̱ soꞌ a.
\v 40 Ne̱ ga̱a cuchiꞌ nij soꞌ rej yoꞌ, ne̱ cataj Jesús rihaan nij soꞌ a:
\p ―Cachi̱nj niꞌya̱j soj rihaan Yaꞌanj se vaa ca̱ráán Yaꞌanj chrej rihaan Síí Chre̱e se̱ gaa na̱nj gu̱un rá soj quiꞌya̱j soj cacunꞌ quiꞌya̱j Síí Chre̱e á ―taj Jesús rihaan nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ a.
\p
\v 41 Ga̱a ne̱ naxuun soꞌ man soꞌ rihaan nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ, ne̱ caꞌanj soꞌ rej yaníj do̱j, ne̱ cayáán ru̱j soꞌ, ne̱ cachíín niꞌya̱j soꞌ rihaan Yaꞌanj,
\v 42 ne̱ cataj soꞌ rihaan Yaꞌanj a:
\p ―Sese caꞌve̱e, ne̱ ca̱ráán raꞌá so̱ꞌ xráj, se̱ gaa na̱nj quira̱nꞌ uxrá ꞌu̱nj sayuun maꞌ. Tza̱j ne̱ sese ma̱ꞌán so̱ꞌ me rá qui̱ránꞌ ꞌu̱nj sayuun, ne̱ qui̱ꞌyáá so̱ꞌ nda̱a vaa me rá ma̱ꞌán so̱ꞌ, ne̱ se̱ quiꞌyáá so̱ꞌ nda̱a vaa me rá ma̱ꞌanj maꞌ ―taj Jesús, cachíín niꞌya̱j soꞌ rihaan Yaꞌanj a.
\p
\v 43 Ga̱a ne̱ curuviꞌ ꞌo̱ se‑mo̱zó Yaꞌanj cavii rej xta̱ꞌ rihaan soꞌ, ne̱ nariꞌ nucuaj nimán soꞌ, quiꞌyaj se‑mo̱zó Yaꞌanj yoꞌ a.
\v 44 Ne̱ nanó ndoꞌo rá nimán soꞌ, ne̱ nucua̱j ndoꞌo cachíín niꞌya̱j soꞌ rihaan Yaꞌanj, ne̱ cavii ndoꞌo nihaa̱ rihaan soꞌ, ne̱ ase vaa ton vaa nihaa̱ cavii rihaan soꞌ cayanj rihaan yoꞌóó a.
\v 45 Ne̱ canicunꞌ caya̱ soꞌ, ne̱ caꞌanj soꞌ rej ma̱n nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ, tza̱j ne̱ queneꞌen soꞌ se vaa cotoj nu̱ꞌ nij soꞌ, cheꞌé se nanó ndoꞌo rá nij soꞌ a.
\v 46 Ga̱a ne̱ cataj Jesús rihaan nij soꞌ a:
\p ―Me cheꞌé otoj soj ga̱. Na̱xuma̱a̱n soj cachi̱nj niꞌya̱j soj rihaan Yaꞌanj se̱ gaa na̱nj gu̱un rá soj quiꞌya̱j soj cacunꞌ quiꞌya̱j Síí Chre̱e á ―taj soꞌ rihaan nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ a.
\s Taꞌaa nii man Jesús a
\p
\v 47 Dan me se nicu̱nꞌ Jesús caꞌmii soꞌ, ne̱ nu̱ꞌ caꞌnaꞌ uxrá yuvii̱, ne̱ síí cuꞌna̱j Judas ꞌo̱ tuviꞌ chuvi̱j nij síí tucuꞌyón snana̱ Jesús me síí táá ya̱a̱n rihaan nij yuvii̱ a. Ne̱ nichrunꞌ Judas rihaan Jesús, cheꞌé rej cachro̱n tuꞌva̱ soꞌ xruu̱ Jesús a.
\v 48 Ga̱a ne̱ cataj Jesús rihaan Judas a:
\p ―Ne chiha̱nꞌ uxrá ꞌyáá so̱ꞌ, se vaa tacuachén so̱ꞌ manj Si̱j Caꞌnéé Yaꞌanj Ni̱caj Yuꞌunj man Yuvii̱ ga̱a cachro̱n tu̱ꞌvá so̱ꞌ xruj, maan Judas ―taj soꞌ rihaan Judas a.
\p
\v 49 Dan me se queneꞌen nij síí nicu̱nꞌ ga̱ Jesús da̱j quiꞌya̱j nij yuvii̱ man Jesús, ne̱ cheꞌé dan xnáꞌanj nij soꞌ man Jesús a:
\p ―Go̱ꞌ núj neê espadá raa̱ nij soꞌ, rá so̱ꞌ naꞌ ―taj nij soꞌ rihaan Jesús a.
\p
\v 50 Ne̱ ꞌo̱ nij soꞌ roꞌ, goꞌ neê espadá raa̱ se‑mo̱zó xrej ata̱ suun noco̱o doj, ne̱ güéj nu̱ꞌ xréé yoꞌ rej nuva̱ꞌ yoꞌ, quiꞌyaj soꞌ a.
\v 51 Ga̱a ne̱ cataj Jesús rihaan soꞌ a:
\p ―Caꞌne̱ꞌ rá soj ga̱ suun ꞌyaj da̱nj á ―taj Jesús rihaan nij soꞌ a.
\p Ga̱a ne̱ cutaꞌ Jesús raꞌa Jesús rej quiranꞌ chiꞌii̱ xréé mozó yoꞌ, ne̱ ma̱an orá dan nahuun sa̱ꞌ xréé mozó yoꞌ, quiꞌyaj Jesús a.
\v 52 Xa̱ꞌ nij xrej ata̱ suun noco̱o do̱ꞌ, tanuu uun chij rihaan nij tanuu israelitá tumé nuvií do̱ꞌ, nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá do̱ꞌ, tza̱j ne̱ síí caꞌnaꞌ ta̱ꞌaa man Jesús me nij soꞌ, ne̱ cataj Jesús rihaan nij soꞌ a:
\p ―Me cheꞌé ꞌnaꞌ neê espadá ꞌnaꞌ chruun ꞌnaꞌ ga̱ soj ga̱. Síí itu̱u̱ mé ꞌu̱nj, rá soj naꞌ.
\v 53 ꞌO̱ se da̱j a̱ güii yáán ꞌu̱nj ga̱ nij soj rihaan rej ya̱nj nuvií noco̱o, tza̱j ne̱ ne ta̱ꞌaa soj mán ꞌu̱nj maꞌ. Tza̱j ne̱ cuano̱ nihánj me orá ꞌyaj canaán soj, orá uun chij rej rmi̱ꞌ a ―taj Jesús rihaan nij soꞌ a.
\s Cataj Pedró se vaa né si̱j noco̱ꞌ man Jesús me soꞌ a
\p
\v 54 Dan me se taꞌaa nij soꞌ man Jesús, ne̱ caꞌanj nica̱j nij soꞌ man Jesús rá veꞌ tucuá xrej ata̱ suun noco̱o doj, ne̱ ga̱nꞌ ga̱nꞌ canocoꞌ síí cuꞌna̱j Pedró rej xco̱ Jesús, ꞌnaꞌ soꞌ a.
\v 55 Dan me se naranꞌ nii yaꞌan rihaan veꞌ, ne̱ yáán tacuachriin ta̱ranꞌ nii rihaan yaꞌan, ne̱ yáán Pedró scaꞌnúj nij soꞌ a.
\v 56 Dan me se yáán soꞌ rej chuguu̱n yaꞌan rihaan nij tuviꞌ xrej, ne̱ queneꞌen ꞌo̱ mozó cha̱na̱ man soꞌ, ne̱ niꞌya̱j uxrá chana̱ yoꞌ man soꞌ a. Ga̱a ne̱ cataj mozó cha̱na̱ yoꞌ rihaan tuviꞌ noꞌ síí ma̱n ga̱ noꞌ a:
\p ―Síí nihánj roꞌ, me ꞌo̱ síí cachéé ga̱ Jesús a ―taj chana̱ yoꞌ, niꞌya̱j yoꞌ man Pedró a.
\p
\v 57 Ga̱a ne̱ cataj Pedró rihaan chana̱ yoꞌ a:
\p ―Ne neꞌén ꞌu̱nj man soꞌ, maan nocoj ―taj soꞌ a.
\p
\v 58 Ne̱ ꞌó orá nii me se queneꞌen ꞌó soꞌ man Pedró ne̱ cataj soꞌ a:
\p ―ꞌO̱ nij síí chéé ga̱ soꞌ mé so̱ꞌ chugua̱nj ―taj soꞌ rihaan Pedró a.
\p ―Taj maꞌ. Né si̱j chéé ga̱ soꞌ mé ꞌu̱nj, maan tinu̱j ―taj Pedró a.
\p
\v 59 Dan me se cachén ꞌó orá uún, ga̱a ne̱ nucua̱j caꞌmii ꞌó soꞌ a:
\p ―Ya̱ uxrá si̱j cachéé ga̱ Jesús me síí nihánj na̱nj ado̱nj. ꞌO̱ se si̱j cavii estadó Galilea me ro̱j soꞌ ga̱ Jesús chugua̱nj ―taj ꞌó soꞌ a.
\p
\v 60 Ga̱a ne̱ cataj Pedró rihaan síí tuꞌva da̱nj a:
\p ―Ne neꞌen uxraj me taj so̱ꞌ, maan tinu̱j ―taj soꞌ a.
\p Ne̱ dan me se nu̱ꞌ caꞌmii soꞌ da̱nj, ne̱ nu̱ꞌ caguáj taꞌloo a.
\v 61 Ga̱a ne̱ canica̱j Jesús Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ, ne̱ niꞌya̱j soꞌ man Pedró, ga̱a ne̱ nanuj rá Pedró snana̱ soꞌ ga̱a cataj soꞌ rihaan Pedró a: “Neꞌén ꞌu̱nj se vaa asa̱ꞌ ataa cagua̱j taꞌloo nii̱ corá, ne̱ vaꞌnu̱j cata̱j so̱ꞌ se vaa ne neꞌén so̱ꞌ manj maꞌ”, cataj Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ rihaan Pedró quii a.
\v 62 Ga̱a ne̱ curiha̱nj Pedró xeꞌ, ne̱ taꞌvee xru̱ꞌ soꞌ a.
\s Cutaꞌ nii cacunꞌ xráá Jesús a
\p
\v 63 Ga̱a ne̱ nij síí taꞌaa man Jesús roꞌ, tihaꞌ ndoꞌo nij soꞌ man soꞌ, ne̱ goꞌ nij soꞌ xráá soꞌ a.
\v 64 Ne̱ ga̱a goꞌ nij soꞌ xráá soꞌ me se caráán nij soꞌ rihaan Jesús, ne̱ cataj nij soꞌ rihaan soꞌ a:
\p ―Sese ya̱ síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj mé so̱ꞌ, ne̱ cata̱j so̱ꞌ rihaan núj me síí goꞌ mán so̱ꞌ á ―taj nij soꞌ a.
\p
\v 65 Ne̱ queꞌe̱e̱ doj nana̱ nij aꞌmii uún nij soꞌ rihaan Jesús a.
\p
\v 66 Ne̱ ga̱a ranga̱ꞌ me se cunuu chre̱ꞌ nij síí uun chij do̱ꞌ, nij xrej ata̱ suun noco̱o do̱ꞌ, nij síí naquiꞌyaj cu̱u stucua̱nj Moisés do̱ꞌ, ne̱ caꞌanj nica̱j nij soꞌ man Jesús rihaan Xꞌneꞌ Nij Síí Ata̱ Suun Noco̱o Doj rihaan nij yuvii̱ israelitá a. Ga̱a ne̱ xnáꞌanj nij soꞌ man Jesús, ne̱ cataj nij soꞌ a:
\p
\v 67 ―Sese ya̱ Si̱j Caꞌnéé Yaꞌanj Ti̱nanii man Yuvii̱ rihaan Sayuun mé so̱ꞌ, rá so̱ꞌ, ne̱ cata̱j xnaꞌanj so̱ꞌ rihaan núj á ―taj nij soꞌ a.
\p Ga̱a ne̱ cataj Jesús rihaan nij soꞌ a:
\p ―Caꞌve̱e se cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj, tza̱j ne̱ se̱ cuchumán rá soj snana̱j maꞌ.
\v 68 Ne̱ sese xna̱ꞌanj ꞌu̱nj ꞌo̱ nana̱ man soj, tza̱j ne̱ se̱ cataj xnaꞌanj soj rihanj maꞌ.
\v 69 Tza̱j ne̱ rej rihaan níꞌ me se xa̱ꞌ ꞌu̱nj Si̱j Caꞌnéé Yaꞌanj Ni̱caj Yuꞌunj man Yuvii̱, tza̱j ne̱ quita̱j ꞌu̱nj rej nuva̱ꞌ Yaꞌanj ne̱ ni̱caj ꞌu̱nj se‑nucua̱j soꞌ gu̱un chij ꞌu̱nj a ―taj Jesús rihaan nij soꞌ a.
\p
\v 70 Ga̱a ne̱ xnáꞌanj cunuda̱nj nij soꞌ man Jesús, cataj nij soꞌ a:
\p ―Cheꞌé dan me Taꞌni̱j Yaꞌanj mé so̱ꞌ, rá so̱ꞌ naꞌ ―taj nij soꞌ rihaan soꞌ a.
\p Ga̱a ne̱ cataj Jesús rihaan nij soꞌ a:
\p ―Veé ya̱ nda̱a vaa cataj soj roꞌ, veé da̱nj vaa na̱nj á ―taj soꞌ a.
\p
\v 71 Ga̱a ne̱ cataj nij soꞌ rihaan tuviꞌ nij soꞌ a:
\p ―Se̱ cachiin doj síí caꞌna̱ꞌ cata̱j xnaꞌanj rihaan níꞌ cheꞌé cacunꞌ tumé síí nihánj a̱ maꞌ. ꞌO̱ se maꞌa̱n níꞌ me síí cuno da̱j tuꞌva soꞌ nihánj na̱nj ado̱nj ―taj nij soꞌ rihaan tuviꞌ nij soꞌ a.
\c 23
\s Caꞌmii síí cuꞌna̱j Pilató ga̱ Jesús a
\p
\v 1 Dan me se queꞌe̱e̱ nij soꞌ, ne̱ naxuma̱a̱n ta̱ranꞌ nij soꞌ, ne̱ caꞌanj nica̱j nij soꞌ man Jesús rihaan síí cuꞌna̱j Pilató a.
\v 2 Ga̱a ne̱ cutaꞌ nij soꞌ cacunꞌ xráá soꞌ rihaan Pilató, ne̱ cataj nij soꞌ rihaan Pilató a:
\p ―Síí nihánj roꞌ, me síí tucuꞌyón tucuáán ne̱ rihaan tuviꞌ núj si̱j israelitá a. Ne̱ cataj soꞌ se vaa se̱ goꞌ yuvii̱ impuestó rihaan síí nica̱j suun emperador cuꞌna̱j César, ne̱ taj soꞌ se vaa Si̱j Caꞌnéé Yaꞌanj gu̱un síí nica̱j suun rey me maꞌa̱n soꞌ, taj soꞌ ado̱nj ―taj nij soꞌ rihaan Pilató, niꞌya̱j nij soꞌ man Jesús a.
\p
\v 3 Ga̱a ne̱ xnáꞌanj Pilató man Jesús a:
\p ―So̱ꞌ me síí nica̱j suun rey uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá naꞌ ―taj soꞌ, xnáꞌanj soꞌ man Jesús a.
\p ―Veé ya̱ nda̱a vaa cataj so̱ꞌ roꞌ, veé da̱nj vaa na̱nj á ―taj Jesús rihaan soꞌ a.
\p
\v 4 Ga̱a ne̱ cataj Pilató rihaan nij xrej ata̱ suun noco̱o do̱ꞌ, rihaan nij yuvii̱ do̱ꞌ a:
\p ―Nuviꞌ cacunꞌ tumé síí nihánj narij maꞌ ―taj soꞌ a.
\p
\v 5 Tza̱j ne̱ nucua̱j doj caꞌmii nij soꞌ, cataj nij soꞌ a:
\p ―Tza̱j ne̱ tinachej raa̱ soꞌ man nij yuvii̱ na̱nj á. Ne̱ va̱j soꞌ tucuꞌyón soꞌ snana̱ soꞌ nu̱ꞌ estadó Judea nihánj a. Guun cheꞌe̱ soꞌ tucuꞌyón soꞌ snana̱ soꞌ estadó Galilea, ne̱ ꞌnaꞌ soꞌ nda̱a nihánj tucuꞌyón soꞌ na̱nj ado̱nj ―taj nij soꞌ rihaan Pilató a.
\p
\v 6 Dan me se cuno Pilató snana̱ nij soꞌ, ga̱a ne̱ xnáꞌanj Pilató man nij soꞌ sese si̱j cavii estadó Galilea me Jesús a.
\v 7 Ga̱a ne̱ queneꞌen soꞌ se vaa ya̱ cavii Jesús estadó Galilea rej uun chij síí cuꞌna̱j Herodes a. Cheꞌé dan cataj soꞌ se vaa caꞌa̱nj ni̱caj nij soꞌ man Jesús rihaan Herodes a. ꞌO̱ se güii dan me se nuû maꞌa̱n Herodes chumanꞌ Jerusalén a.
\s Caꞌmii síí cuꞌna̱j Herodes ga̱ Jesús a
\p
\v 8 Ga̱a queneꞌen síí cuꞌna̱j Herodes man Jesús, ga̱a ne̱ guun niha̱ꞌ uxrá rá soꞌ a. ꞌO̱ se asi̱j rque̱ ndoꞌo me se guun rá soꞌ queneꞌe̱n soꞌ man Jesús, cheꞌé se a̱j cuchiꞌ ndoꞌo nana̱ rihaan soꞌ da̱j ꞌyaj Jesús a. Ne̱ guun rá soꞌ se vaa quiꞌya̱j Jesús ꞌo̱ suun sa̱ꞌ noco̱o ni̱ꞌyaj soꞌ a.
\v 9 Dan me se xnáꞌanj ndoꞌo soꞌ nana̱ man Jesús, tza̱j ne̱ a̱ ꞌó nana̱ ne cata̱j Jesús rihaan soꞌ a̱ maꞌ.
\v 10 Tza̱j ne̱ nicu̱nꞌ nij xrej ata̱ suun noco̱o nicu̱nꞌ nij síí naquiꞌyaj cu̱u stucua̱nj Moisés nicu̱nꞌ, ne̱ nucua̱j ndoꞌo cutaꞌ nij soꞌ cacunꞌ xráá Jesús a.
\v 11 Ga̱a ne̱ nachriꞌ Herodes do̱ꞌ, nij tanuu nu̱u̱ rihaan soꞌ do̱ꞌ, niꞌya̱j nij soꞌ man Jesús, ne̱ caꞌngaꞌ naco̱o̱ nij soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ man Jesús a. Ga̱a ne̱ naꞌnéé nij soꞌ yatzíj sedá man Jesús quiꞌyaj Herodes, ne̱ veé dan naꞌnéé uún Herodes man soꞌ rihaan Pilató a.
\v 12 Ne̱ güii dan me se guun cheꞌe̱ Herodes ga̱ Pilató naꞌmii sa̱ꞌ ro̱j soꞌ ga̱ tuviꞌ ro̱j soꞌ a. ꞌO̱ se asi̱j rque̱ doj me se si̱j ta̱j riꞌyunj man tuviꞌ me ro̱j soꞌ a.
\s Cataj Pilató se vaa cavi̱ꞌ Jesús rihaan rcutze̱ a
\p
\v 13 Dan me se canacúún síí cuꞌna̱j Pilató man nij xrej ata̱ suun noco̱o do̱ꞌ, man nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá do̱ꞌ, man maꞌa̱n nij yuvii̱ do̱ꞌ, se vaa caꞌna̱ꞌ nij soꞌ cunu̱u chre̱ꞌ nij soꞌ rihaan soꞌ a.
\v 14 Ga̱a ne̱ cataj Pilató rihaan nu̱ꞌ nij yuvii̱ a:
\p ―Nica̱j soj man snóꞌo nihánj caꞌnaꞌ soj rihanj, ne̱ cataj soj se vaa soꞌ me síí ꞌyaj se vaa tucuáá yuvii̱ rihaan gobiernó a. Ne̱ ya̱ xnáꞌanj ꞌu̱nj man soꞌ cuno ta̱ranꞌ soj da̱j ꞌyaj soꞌ, ne̱ xa̱ꞌ cacunꞌ cutaꞌ soj xráá soꞌ, tza̱j ne̱ taj va̱j cacunꞌ vaa da̱nj tumé síí nihánj narij maꞌ.
\v 15 Ne̱ síí cuꞌna̱j Herodes roꞌ, ne nari̱ꞌ soꞌ cacunꞌ tumé síí nihánj a̱ maꞌ. Ma̱an se naꞌnéé u̱u̱n Herodes man síí nihánj rihaan níꞌ na̱nj á. Ne̱ xca̱j soj cuentá se vaa taj cacunꞌ quiꞌyaj síí nihánj, ne̱ ne nó xcúún soꞌ cavi̱ꞌ soꞌ maꞌ.
\v 16 Cheꞌé dan qui̱ꞌyáj do̱j sayuun man soꞌ, ne̱ caꞌa̱nj u̱u̱n soꞌ, quiꞌya̱j níꞌ na̱nj á ―taj Pilató rihaan ta̱ranꞌ nij yuvii̱ a.
\p
\v 17 ꞌO̱ se ma̱an güii dan me se da̱j a̱ Chaꞌanj Pascuá naꞌnéé nij soꞌ man ꞌo̱ yuvii̱ ꞌni̱j tagaꞌ a.
\p
\v 18 Ga̱a ne̱ caguáj cunuda̱nj nij soꞌ, cataj nij soꞌ a:
\p ―Ticavi̱ꞌ soj man síí nihánj ei. Quiri̱i̱ so̱ꞌ man síí cuꞌna̱j Barrabás tagaꞌ cheꞌé núj á ―taj nij soꞌ, caguáj nij soꞌ rihaan Pilató a.
\p
\v 19 Ne̱ xa̱ꞌ Barrabás, tza̱j ne̱ tucuáá soꞌ ga̱ taꞌa̱j nij yuvii̱ ma̱n Jerusalén rihaan tucuá suun gobiernó, ne̱ ticaviꞌ soꞌ man yuvii̱, ne̱ cheꞌé dan caxríj nii tagaꞌ man soꞌ a.
\v 20 Ga̱a ne̱ caꞌmii uún Pilató rihaan nij yuvii̱ a. ꞌO̱ se guun rá soꞌ quiri̱i̱ soꞌ man Jesús caꞌa̱nj u̱u̱n Jesús a.
\v 21 Tza̱j ne̱ ꞌo̱ caguáj nij yuvii̱, cataj nij soꞌ a:
\p ―Cavi̱ꞌ soꞌ rihaan rcutze̱ qui̱ꞌyáá so̱ꞌ á. Cavi̱ꞌ soꞌ rihaan rcutze̱ qui̱ꞌyáá so̱ꞌ á ―taj nij yuvii̱, caguáj nij yuvii̱ a.
\p
\v 22 Ga̱a ne̱ quisíj vaꞌnu̱j cataj soꞌ rihaan nij yuvii̱ a:
\p ―Tza̱j ne̱ taj va̱j se chiꞌi̱i̱ quiꞌyaj soꞌ maꞌ. Taj va̱j a̱ ꞌó cacunꞌ tumé soꞌ naríꞌ ꞌu̱nj se vaa no̱ xcúún soꞌ cavi̱ꞌ soꞌ maꞌ. Dan me se qui̱ꞌyáj do̱j sayuun man soꞌ, ne̱ caꞌa̱nj u̱u̱n soꞌ qui̱ꞌyáj na̱nj á ―taj uún Pilató rihaan nij yuvii̱ a.
\p
\v 23 Tza̱j ne̱ caguáj ndoꞌo nij yuvii̱, ne̱ uxrá caꞌneꞌ nij yuvii̱ suun rihaan Pilató se vaa ya̱ cavi̱ꞌ Jesús rihaan rcutze̱ quiꞌya̱j soꞌ, ne̱ quiꞌyaj canaán snana̱ nij yuvii̱ yoꞌ a.
\v 24 Ga̱a ne̱ guun ya̱ rá Pilató se vaa quiꞌya̱j soꞌ nda̱a vaa cataj nij yuvii̱ rihaan soꞌ a.
\v 25 Xa̱ꞌ síí ꞌni̱j tagaꞌ tumé cacunꞌ tucuáá rihaan tucuá suun gobiernó do̱ꞌ, ticaviꞌ man yuvii̱ do̱ꞌ, tza̱j ne̱ quirii Pilató man soꞌ ne̱ caꞌanj u̱u̱n soꞌ, nda̱a vaa cataj nij yuvii̱ a. Ne̱ Jesús roꞌ, caꞌvej rá Pilató quira̱nꞌ soꞌ nda̱a vaa guun rá nij yuvii̱ quira̱nꞌ soꞌ na̱nj ado̱nj.
\s Cachrón nij tanuu man Jesús rihaan rcutze̱ a
\p
\v 26 Dan me se nica̱j nij tanuu man Jesús caꞌanj nij soꞌ, ga̱a ne̱ taꞌaa nij soꞌ man ꞌo̱ síí cuꞌna̱j Simón síí cavii chumanꞌ Cirene ga̱a ꞌnaꞌ nique soꞌ rej tacaan, ne̱ cutaꞌ nij tanuu rcutze̱ xráá soꞌ ata̱ soꞌ rcutze̱ ꞌnaꞌ soꞌ rej xco̱ Jesús a.
\v 27 Ne̱ nocoꞌ ri̱i̱ uxrá yuvii̱ man Jesús, ne̱ taꞌa̱j nij yuvii̱ me chana̱, ne̱ dan me se goꞌ nij chana̱ se‑cuxru̱ꞌ nij noꞌ rucua̱a̱ nij noꞌ, ne̱ taꞌvee ndoꞌo nij chana̱ niꞌya̱j nij chana̱ man Jesús a.
\v 28 Ga̱a ne̱ canica̱j Jesús, cataj Jesús rihaan nij chana̱ yoꞌ a:
\p ―Cuno̱ soj cha̱na̱ taꞌni̱j chumanꞌ Jerusalén caꞌmi̱j á. Se̱ taꞌvee nij soj ni̱ꞌyaj soj mán ꞌu̱nj a̱ maꞌ. Tana̱nj taꞌve̱e soj ni̱ꞌyaj soj man maꞌa̱n soj do̱ꞌ, man taꞌníí soj do̱ꞌ á.
\v 29 Xca̱j soj cuentá se vaa vaa güii cata̱j nii se vaa a̱j cavii sa̱ꞌ doj nij chana̱ itu̱un do̱ꞌ, nij chana̱ ne nari̱ꞌ neꞌej do̱ꞌ, nij chana̱ ne tucutzi̱i neꞌej do̱ꞌ a.
\v 30 ꞌO̱ se güii dan me se gu̱un cheꞌe̱ yuvii̱ cata̱j yuvii̱ rihaan nij quij se vaa cane̱e̱ nij quij ne̱ ca̱ráán nij quij xráá maꞌa̱n nij soꞌ, ne̱ cata̱j nij yuvii̱ rihaan tacaan se vaa caxri̱i̱ yuve̱ yoꞌ man nij soꞌ a.
\v 31 ꞌO̱ se ase vaa chruun maree̱ vaa iꞌna̱ꞌ vaa ꞌu̱nj nihánj, tza̱j ne̱ da̱nj na̱nj ticavi̱ꞌ nii manj a. Táá a̱ nij síí ya̱nj chumanꞌ Jerusalén, ne̱ ase vaa chruun naco̱o̱ caviꞌ vaa nij síí tumé cacunꞌ ya̱nj chumanꞌ Jerusalén, ne̱ cheꞌé dan chiꞌi̱i̱ uxrá doj quira̱nꞌ nij soꞌ na̱nj ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij chana̱ a.
\p
\v 32 Ne̱ nica̱j nij tanuu man yavíj síí tumé cacunꞌ, caꞌanj nij soꞌ rej cavi̱ꞌ ro̱j soꞌ ga̱ Jesús a.
\v 33 Ne̱ ga̱a cuchiꞌ ta̱ranꞌ nij soꞌ rej cuꞌna̱j Tacaan Cúú Yave̱ Xnangá, ne̱ cachrón nij tanuu man Jesús ga̱ ro̱j síí tumé cacunꞌ rihaan vaꞌnu̱j rcutze̱, ne̱ dan me se ꞌo̱ soꞌ roꞌ, cachrón nij soꞌ rej nuva̱ꞌ Jesús, ne̱ ꞌó soꞌ roꞌ, cachrón nij soꞌ rej nichru̱un Jesús a.
\v 34 Ga̱a ne̱ cachíín niꞌya̱j Jesús rihaan Yaꞌanj, cataj soꞌ a:
\p ―Ti̱navíí so̱ꞌ cacunꞌ tumé nij soꞌ, Ata̱j Chij. ꞌO̱ se ne neꞌen nij soꞌ da̱j ꞌyaj nij soꞌ maꞌ ―taj soꞌ, cachíín niꞌya̱j soꞌ rihaan Rej soꞌ Yaꞌanj a.
\p Ga̱a ne̱ tico tixaj nij tanuu cheꞌé saga̱nꞌ Jesús a.
\v 35 Ne̱ canicunꞌ queꞌe̱e̱ yuvii̱ niꞌya̱j da̱j quira̱nꞌ Jesús a. Dan me se caꞌngaꞌ naco̱o̱ nij síí uun chij, cataj nij soꞌ a:
\p ―Tinanii soꞌ man ꞌó yuvii̱ rihaan sayuun, rá soꞌ á. Ti̱nanii soꞌ man maꞌa̱n soꞌ ya̱j vi̱j. Sese si̱j narii Yaꞌanj me soꞌ do̱ꞌ, sese Si̱j Caꞌnéé Yaꞌanj Ti̱nanii man Yuvii̱ rihaan Sayuun me soꞌ do̱ꞌ, ne̱ caꞌve̱e ti̱nanii soꞌ man maꞌa̱n soꞌ a ―taj nij síí uun chij niꞌya̱j nij soꞌ man Jesús a.
\p
\v 36 Ne̱ nij tanuu me se caꞌngaꞌ naco̱o̱ uún nij tanuu niꞌya̱j nij tanuu man Jesús, ne̱ ruꞌmaan nij tanuu na vinó yu̱u̱ tuꞌva Jesús,
\v 37 ne̱ cataj nij soꞌ a:
\p ―Sese so̱ꞌ me síí nica̱j suun rey uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá, ne̱ ti̱nanii so̱ꞌ man ma̱ꞌán so̱ꞌ rihaan sayuun ya̱j vi̱j ―taj nij tanuu rihaan Jesús a.
\p
\v 38 Ne̱ vaa rcuchra̱ꞌ nó rihaan rcutze̱ yoꞌ, ne̱ nó nana̱ rihaan rcuchra̱ꞌ yoꞌ a: “Si̱j nica̱j suun rey uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá me síí nihánj a”, taj nana̱ yoꞌ a.
\p
\v 39 Ne̱ ꞌo̱ ro̱j síí tumé cacunꞌ noco̱ꞌ rihaan rcutze̱ rej xꞌnu̱j Jesús roꞌ, nij caꞌmii soꞌ rihaan Jesús, cataj soꞌ a:
\p ―Si̱j Caꞌnéé Yaꞌanj Ti̱nanii man Yuvii̱ rihaan Sayuun mé so̱ꞌ, rá so̱ꞌ naꞌ. Me cheꞌé ne tinanii so̱ꞌ man ta̱ranꞌ níꞌ ga̱ ―taj soꞌ rihaan Jesús a.
\p
\v 40 Tza̱j ne̱ ꞌó síí tumé cacunꞌ roꞌ, cataj soꞌ rihaan tuviꞌ soꞌ a:
\p ―Nihánj me se cuya̱a̱n vaa sayuun ranꞌ níꞌ ga̱ sayuun ranꞌ síí nihánj na̱nj á. Ne̱ me cheꞌé ne chuꞌvíꞌ so̱ꞌ a̱ doj niꞌya̱j so̱ꞌ Yaꞌanj ga̱.
\v 41 Dan me se xa̱ꞌ níꞌ, tza̱j ne̱ vaa cheꞌé cavi̱ꞌ níꞌ, ne̱ ranꞌ níꞌ sayuun cheꞌé cacunꞌ tumé níꞌ a. Tza̱j ne̱ síí nihánj me se taj va̱j a̱ doj se chiꞌi̱i̱ quiꞌyaj síí nihánj a̱ maꞌ ―taj ꞌó síí tumé cacunꞌ yoꞌ rihaan tuviꞌ soꞌ a.
\p
\v 42 Ga̱a ne̱ cataj soꞌ rihaan Jesús a:
\p ―Nanu̱j rá so̱ꞌ ra̱cuíj so̱ꞌ manj, asa̱ꞌ guun cheꞌe̱ so̱ꞌ guun chij so̱ꞌ á ―taj soꞌ rihaan Jesús a.
\p
\v 43 Ga̱a ne̱ cataj Jesús rihaan soꞌ a:
\p ―Ya̱ ya̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan so̱ꞌ cuano̱ se vaa güii cuanꞌ me se ca̱yáán so̱ꞌ ga̱ ꞌu̱nj rej niꞌndaj ya̱ veꞌé vaa ado̱nj ―taj Jesús rihaan soꞌ a.
\p
\v 44 Veé dan, ne̱ caxu̱j me yoꞌ, ne̱ guun rmi̱ꞌ nu̱ꞌ rihaan yoꞌóó nda̱a quisíj agaꞌ vaꞌnu̱j rej anocoꞌ güii a.
\v 45 Ne̱ guun rmi̱ꞌ rihaan güii, ne̱ sinꞌ nu̱ꞌ yatzíj mantá cortiná noco̱ꞌ rá nuvií noco̱o a.
\v 46 Ga̱a ne̱ nucua̱j ndoꞌo caguáj Jesús, cataj soꞌ a:
\p ―Naca̱j so̱ꞌ nimanj, Ata̱j Chij ―taj soꞌ a.
\p Ne̱ veé dan caviꞌ soꞌ a.
\p
\v 47 Dan me se queneꞌen tanuu capitán romanó ꞌni̱j raꞌa cientó tanuu se vaa guun, ga̱a ne̱ veꞌé uxrá caꞌmii soꞌ cheꞌé Yaꞌanj, ne̱ cataj soꞌ a:
\p ―Xa̱ꞌ síí nihánj, tza̱j ne̱ ya̱ ya̱ si̱j sa̱ꞌ me soꞌ na̱nj á ―taj tanuu capitán yoꞌ niꞌya̱j soꞌ man Jesús a.
\p
\v 48 Dan me se queneꞌen ta̱ranꞌ nij yuvii̱ cunuu chre̱ꞌ rej yoꞌ se vaa guun, ga̱a ne̱ goꞌ nij soꞌ se‑cuxru̱ꞌ nij soꞌ rucua̱a̱ nij soꞌ cheꞌé se nanó ndoꞌo rá nij soꞌ a. Ga̱a ne̱ canica̱j nij soꞌ caꞌanj nij soꞌ chumanꞌ a.
\v 49 Ne̱ canicunꞌ cunuda̱nj nij tuviꞌ Jesús rej ga̱nꞌ doj, ne̱ taꞌa̱j nij soꞌ me chana̱ cuno snana̱ Jesús asi̱j cavii Jesús estadó Galilea a. Ne̱ niꞌya̱j ta̱ranꞌ nij soꞌ se vaa guun a.
\s Cachinꞌ nii man Jesús a
\p
\v 50 Vaa ꞌo̱ síí cuꞌna̱j José, ne̱ síí sa̱ꞌ do̱ꞌ, síí nica̱ nimán do̱ꞌ, me soꞌ, ne̱ síí cavii chumanꞌ Arimatea ꞌo̱ chumanꞌ na̱j estadó Judea me soꞌ a. Ne̱ ꞌo̱ tuviꞌ Xꞌneꞌ Nij Síí Ata̱ Suun Noco̱o Doj rihaan nij yuvii̱ israelitá me soꞌ a.
\v 51 Ne̱ síí naꞌvi̱j gu̱un chij Yaꞌanj me uún soꞌ, ne̱ cheꞌé dan ne vaa rá soꞌ da̱j se vaa rá ꞌó nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá do̱ꞌ, da̱j se vaa quiꞌyaj nij soꞌ do̱ꞌ maꞌ.
\p
\v 52 Dan me se caꞌanj soꞌ rihaan síí cuꞌna̱j Pilató, ne̱ cachíín niꞌya̱j soꞌ rihaan Pilató se vaa caꞌve̱j rá Pilató cachi̱nꞌ soꞌ man Jesús a. Dan me se caꞌvej rá Pilató,
\v 53 ga̱a ne̱ caꞌanj José, tinanij soꞌ man Jesús, ne̱ nacutáj soꞌ yatzíj mantá cúú man Jesús, ne̱ caxríj soꞌ man cúú man Jesús rque yuꞌuj yuvej rej nuviꞌ a̱ ꞌó xnangá naj a.
\v 54 Veé da̱nj quiꞌyaj nij soꞌ güii ꞌyaj chuvi̱i nij yuvii̱ israelitá cheꞌé güii nara̱a̱n rá nij soꞌ, ne̱ veé da̱nj quisíj güii naránj rá nij soꞌ a.
\p
\v 55 Ne̱ canocoꞌ nij chana̱ cavii estadó Galilea ga̱ Jesús rej xco̱ José, ne̱ queneꞌen nij chana̱ yuꞌuj rej caxríj José cúú man Jesús do̱ꞌ, da̱j vaa cuchruj José cúú xnangá man Jesús do̱ꞌ a.
\v 56 Ga̱a ne̱ canica̱j nij chana̱ rej aranꞌ nij noꞌ, ne̱ quiꞌyaj chuvi̱i nij chana̱ yoꞌóó gunꞌ da̱j do̱ꞌ, squíí cuꞌna̱j “mirra” do̱ꞌ, caxri̱i̱ nij chana̱ man Jesús rá nij chana̱ a. Dan me se maꞌa̱n güii naránj rá nij yuvii̱ israelitá me se naránj rá nij chana̱ nda̱a vaa taj suun caꞌneꞌ Moisés a.
\c 24
\s Cunuu iꞌna̱ꞌ uún Jesús a
\p
\v 1 Ne̱ taxre̱j güii cotungó, ga̱a ataa doj quisi̱j güii, me se caꞌanj nij chana̱ rej ta̱j yuꞌuj, ne̱ nica̱j nij chana̱ nij rasu̱u̱n gunꞌ da̱j se vaa a̱j quiꞌyaj chuvi̱i nij noꞌ a.
\v 2 Ga̱a ne̱ queneꞌen nij chana̱ se vaa na̱j yaníj yuvej aráán tuꞌva yuꞌuj na̱j Jesús a.
\v 3 Ne̱ ga̱a catúj nij chana̱ rá yuꞌuj, ne̱ ne nari̱ꞌ nij chana̱ cúú man Jesús Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ a̱ maꞌ.
\v 4 Dan me se caráyaꞌa̱nj ndoꞌo nij chana̱, ne̱ ta̱j niꞌyo̱n canicunꞌ vi̱j snóꞌo xꞌnúú nij chana̱, ne̱ ro̱j snóꞌo yoꞌ me se yatzíj chuguu̱n uxrá nuû ro̱j soꞌ a.
\v 5 Dan me se cuchuꞌviꞌ uxrá nij chana̱, ne̱ caꞌanj ca̱yáán ru̱j nij chana̱, ne̱ cuchruj nij chana̱ rihaan nij noꞌ rihaan yoꞌóó a. Ga̱a ne̱ cataj ro̱j snóꞌo rihaan nij noꞌ a:
\p ―Taj cheꞌé nano̱ꞌ soj man síí vaa iꞌna̱ꞌ rej na̱j nij síí caviꞌ maꞌ.
\v 6 ꞌO̱ se nuviꞌ soꞌ naj nihánj a̱ maꞌ. ꞌO̱ se cunuu iꞌna̱ꞌ uún soꞌ na̱nj á. Dan me se nanu̱j rá soj se vaa cataj soꞌ ga̱a va̱j nij soj estadó Galilea a. ꞌO̱ se cataj xnaꞌanj soꞌ rihaan soj se vaa
\v 7 xa̱ꞌ soꞌ Si̱j Caꞌnéé Yaꞌanj Ni̱caj Yuꞌunj man Yuvii̱, tza̱j ne̱ vaa cheꞌé ta̱cuachén nii man soꞌ rihaan síí tumé cacunꞌ a. Ne̱ cachro̱n nij soꞌ man soꞌ rihaan rcutze̱, ne̱ cache̱n vaꞌnu̱j güii, ga̱a ne̱ cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún soꞌ, taj soꞌ a ―taj ro̱j snóꞌo yoꞌ rihaan nij chana̱ a.
\p
\v 8 Dan me se nanuj rá nij chana̱ nana̱ caꞌmii Jesús a.
\v 9 Ga̱a ne̱ curiha̱nj nij chana̱ yuꞌuj yuvej, ne̱ canica̱j nij chana̱ yoꞌ chumanꞌ Jerusalén a. Ne̱ cataj xnaꞌanj nij chana̱ nu̱ꞌ se vaa queneꞌen nij noꞌ rihaan xa̱a̱n nij síí cuneꞌ Jesús man do̱ꞌ, rihaan ꞌó nij síí tucuꞌyón snana̱ Jesús uún do̱ꞌ a.
\v 10 Dan me se vaꞌnu̱j nij chana̱ me níí cuꞌna̱j Mariá Magdalena do̱ꞌ, níí cuꞌna̱j Juaná do̱ꞌ, níí cuꞌna̱j Mariá nii Jacobo do̱ꞌ, ne̱ vaꞌnu̱j nij noꞌ ga̱ ꞌó nij chana̱ roꞌ, cataj xnaꞌanj rihaan xa̱a̱n nij síí cuneꞌ Jesús cheꞌé nu̱ꞌ se vaa queneꞌen nij noꞌ a.
\v 11 Ne̱ ga̱a cuno nij síí cuneꞌ Jesús snana̱ nij chana̱, ga̱a ne̱ nana̱ snúú rmaꞌa̱n me nana̱ yoꞌ, rá nij síí cuneꞌ Jesús, ne̱ ne cuchuma̱n rá nij soꞌ snana̱ nij noꞌ maꞌ.
\v 12 Tza̱j ne̱ naxuma̱a̱n Pedró, ne̱ cunánj soꞌ caꞌanj soꞌ nda̱a yuꞌuj yoꞌ a. Dan me se canicunꞌ nitu̱u̱ soꞌ, niꞌya̱j soꞌ rque yuꞌuj, ne̱ ma̱an yatzéj mantá u̱u̱n queneꞌen soꞌ na̱nj ado̱nj. Ga̱a ne̱ cavii soꞌ quinanꞌ soꞌ, ne̱ caráyaꞌa̱nj soꞌ cheꞌé nu̱ꞌ se vaa guun a.
\s Caꞌmii Jesús ga̱ vi̱j síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ ga̱a va̱j ro̱j soꞌ chrej nda̱a chumanꞌ cuꞌna̱j Emaús a
\p
\v 13 Dan me se vi̱j nij síí tucuꞌyón snana̱ Jesús roꞌ, va̱j ro̱j soꞌ chrej veé ma̱an güii cotungó yoꞌ a. Ne̱ caꞌanj ro̱j soꞌ nda̱a ꞌo̱ chumanꞌ na̱j xa̱a̱n kilómetro ga̱ chumanꞌ Jerusalén, ne̱ Emaús cuꞌna̱j chumanꞌ yoꞌ a.
\v 14 Ne̱ nanó ro̱j soꞌ cuentó cheꞌé nu̱ꞌ se vaa guun a.
\v 15 Dan me se nanó ro̱j soꞌ cuentó, ne̱ nuchruj ra̱a̱ ro̱j soꞌ da̱j quiranꞌ Jesús, ga̱a ne̱ maꞌa̱n Jesús nichrunꞌ rihaan ro̱j soꞌ, ne̱ chéé Jesús ga̱ ro̱j soꞌ a.
\v 16 Tza̱j ne̱ ne caꞌve̱e cunu̱u ya̱a̱n ro̱j soꞌ man Jesús maꞌ.
\v 17 Ga̱a ne̱ cataj Jesús rihaan ro̱j soꞌ a:
\p ―Me se cheꞌe̱ nanó ro̱j so̱j cuentó ga̱a chéé ro̱j so̱j ga̱ ―taj soꞌ, xnáꞌanj soꞌ man ro̱j soꞌ a.
\p Ne̱ dan me se canicunꞌ ro̱j soꞌ, ne̱ nanó ndoꞌo rá ro̱j soꞌ vaa rihaan ro̱j soꞌ a.
\v 18 Dan me se ꞌo̱ soꞌ me síí cuꞌna̱j Cleofas, ne̱ cataj soꞌ rihaan Jesús a:
\p ―Cunuda̱nj nij síí aranꞌ chumanꞌ Jerusalén neꞌen da̱j vaa guun chumanꞌ Jerusalén nij güii cachén nihánj ado̱nj. Ne̱ me cheꞌé da̱j o̱ruún so̱ꞌ me síí ne neꞌen da̱j vaa guun ga̱ ―taj soꞌ, xnáꞌanj soꞌ man Jesús a.
\p
\v 19 Ga̱a ne̱ cataj Jesús a:
\p ―Da̱j guun chumanꞌ Jerusalén ga̱ ―taj Jesús, xnáꞌanj soꞌ man ro̱j soꞌ a.
\p Ga̱a ne̱ cataj ro̱j soꞌ rihaan Jesús a:
\p ―Nu̱ꞌ se vaa quiranꞌ Jesús síí cavii chumanꞌ Nazaret a. Ne̱ soꞌ me síí guun síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj rihaan nij yuvii̱ a. Ne̱ síí uun nucua̱j ndoꞌo quiꞌyaj suun sa̱ꞌ noco̱o me soꞌ, ne̱ síí cavii ndoꞌo nana̱ sa̱ꞌ tuꞌva cheꞌé Yaꞌanj me soꞌ rihaan cunuda̱nj nij yuvii̱ a.
\v 20 Ne̱ dan me se caꞌneꞌ nij xrej ata̱ suun noco̱o caꞌneꞌ nij síí nica̱j suun caꞌneꞌ suun se vaa cavi̱ꞌ soꞌ, ga̱a ne̱ cachrón nii man soꞌ rihaan rcutze̱ a.
\v 21 Ne̱ dan me se guun rá núj se vaa soꞌ me síí ti̱nanii man níꞌ si̱j israelitá rihaan sayuun, tza̱j ne̱ cunuda̱nj quiranꞌ soꞌ, ne̱ nihánj me se síj vaꞌnu̱j güii caviꞌ soꞌ ado̱nj.
\v 22 Tza̱j ne̱ caráyaꞌa̱nj ndoꞌo núj, quiꞌyaj do̱j chana̱ tuviꞌ núj a. ꞌO̱ se taxre̱j cuanꞌ me se caꞌanj ni̱ꞌyaj nij chana̱ yuꞌuj cachinꞌ nii man soꞌ a.
\v 23 Tza̱j ne̱ dan me se ne nari̱ꞌ nij chana̱ man soꞌ a̱ maꞌ. Cheꞌé dan caꞌnaꞌ uún nij chana̱ rihaan núj, ne̱ cataj nij chana̱ se vaa nda̱a vi̱j se‑mo̱zó Yaꞌanj naquiꞌyaa rihaan nij noꞌ a. Ne̱ cataj ro̱j se‑mo̱zó Yaꞌanj se vaa vaa iꞌna̱ꞌ Jesús, taj nij chana̱ rihaan núj na̱nj ado̱nj.
\v 24 Dan me se cavii do̱j tuviꞌ núj caꞌanj ni̱ꞌyaj nij soꞌ yuꞌuj yoꞌ, tza̱j ne̱ queneꞌen nij soꞌ nu̱ꞌ nda̱a vaa cataj xnaꞌanj nij chana̱ rihaan núj a. Tza̱j ne̱ ne nari̱ꞌ nij soꞌ man maꞌa̱n Jesús a̱ maꞌ ―taj ro̱j soꞌ rihaan Jesús a.
\p
\v 25 Ga̱a ne̱ maꞌa̱n Jesús cataj rihaan ro̱j soꞌ a:
\p ―Dan me se síí ne acaj cuentá me ro̱j so̱j, ne̱ síí ne niha̱ꞌ rá cuchuma̱n rá nu̱ꞌ snana̱ nij síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj ga̱a naá me ro̱j so̱j na̱nj á.
\v 26 ꞌO̱ se ne neꞌen ro̱j so̱j se vaa xa̱ꞌ Síí Caꞌnéé Yaꞌanj Ti̱nanii man Yuvii̱ rihaan Sayuun, tza̱j ne̱ vaa cheꞌé ndoꞌo quira̱nꞌ soꞌ sayuun ne̱ catu̱u̱ soꞌ rej niꞌndaj ya̱ sa̱ꞌ veꞌé vaa rej gu̱un chij soꞌ a ―taj Jesús rihaan ro̱j soꞌ a.
\p
\v 27 Ga̱a ne̱ dan me se guun cheꞌe̱ soꞌ caꞌmii soꞌ cheꞌé snana̱ síí cuꞌna̱j Moisés do̱ꞌ, cheꞌé snana̱ cunuda̱nj nij síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj do̱ꞌ, ga̱a ne̱ cataj xnaꞌanj soꞌ rihaan ro̱j soꞌ da̱j taj nu̱ꞌ Danj Yaꞌanj cheꞌé maꞌa̱n soꞌ a.
\p
\v 28 Dan me se nichrunꞌ nij soꞌ tuꞌva chumanꞌ rej caꞌa̱nj ro̱j soꞌ, ga̱a ne̱ Jesús me se nda̱a rá se ꞌyaj síí caꞌa̱nj chumanꞌ na̱j ga̱nꞌ doj roꞌ, quiꞌyaj soꞌ a.
\v 29 Ga̱a ne̱ rquee̱ ro̱j soꞌ man Jesús a:
\p ―Quina̱j chríí so̱ꞌ ga̱ rój, cheꞌé se a̱j caꞌanj güii, ne̱ vaj so̱ꞌ chrej, ne̱ gu̱un rmi̱ꞌ na̱nj á ―taj ro̱j soꞌ rihaan Jesús a.
\p Ga̱a ne̱ quináj soꞌ ga̱ ro̱j soꞌ, ne̱ catúj soꞌ chumanꞌ cara̱nꞌ soꞌ ga̱ ro̱j soꞌ a.
\p
\v 30 Dan me se yáán nij soꞌ cha̱ xtiꞌno̱ nij soꞌ, ne̱ nica̱j Jesús rachrúún, ne̱ cataj soꞌ guun niꞌya̱j níꞌ rihaan Yaꞌanj cheꞌé rachrúún, ga̱a ne̱ cuxraꞌ taꞌa̱j soꞌ rachrúún, rqué soꞌ cha̱ ro̱j soꞌ a.
\v 31 Dan me se cachríj rá ro̱j soꞌ, ne̱ cunuu ya̱a̱n ro̱j soꞌ man Jesús, ne̱ veé dan nu̱ꞌ caꞌanj niꞌya̱ Jesús rihaan ro̱j soꞌ a.
\v 32 Ga̱a ne̱ cataj ro̱j soꞌ rihaan tuviꞌ ro̱j soꞌ a:
\p ―ꞌO̱ se ga̱a caꞌmii soꞌ ga̱ níꞌ ga̱a va̱j níꞌ chrej do̱ꞌ, ga̱a cataj xnaꞌanj soꞌ cheꞌé Danj Yaꞌanj do̱ꞌ, ga̱a ne̱ guun niha̱ꞌ uxrá rá nimán níꞌ, ne̱ nda̱a tiquisii maꞌa̱n nimán níꞌ, quiꞌyaj soꞌ a ―taj ro̱j soꞌ rihaan tuviꞌ ro̱j soꞌ a.
\p
\v 33 Ga̱a ne̱ ma̱an orá dan naxuma̱a̱n ro̱j soꞌ, ne̱ canica̱j ro̱j soꞌ caꞌanj uún ro̱j soꞌ chumanꞌ Jerusalén a. Ga̱a ne̱ cuchiꞌ ro̱j soꞌ yoꞌ, ga̱a ne̱ a̱j cunuu chre̱ꞌ xa̱a̱n nij síí tucuꞌyón snana̱ Jesús ga̱ ꞌó tuviꞌ nij soꞌ a.
\v 34 Ne̱ nij soꞌ roꞌ, cataj rihaan ro̱j soꞌ se vaa ya̱ a̱j cunuu iꞌna̱ꞌ uún Jesús Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ, ne̱ curuviꞌ soꞌ rihaan síí cuꞌna̱j Simón, taj nij soꞌ rihaan ro̱j soꞌ a.
\p
\v 35 Ga̱a ne̱ ro̱j soꞌ roꞌ, cataj xnaꞌanj da̱j guun ga̱a queneꞌen ro̱j soꞌ man Jesús ga̱a vaj ro̱j soꞌ chrej, ne̱ cataj xnaꞌanj ro̱j soꞌ se vaa nda̱a cuxraꞌ taꞌa̱j soꞌ rachrúún ga̱a cunuu ya̱a̱n ro̱j soꞌ man Jesús, taj ro̱j soꞌ a.
\s Curuviꞌ Jesús rihaan nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ a
\p
\v 36 Dan me se ga̱a nanó nij soꞌ cuentó cheꞌé nu̱ꞌ rasu̱u̱n dan, ne̱ nu̱ꞌ curuviꞌ Jesús tanu̱u̱ scaꞌnúj nij soꞌ, ne̱ cataj soꞌ a:
\p ―Dínj ga̱a̱ nimán soj á ―taj soꞌ rihaan nij soꞌ a.
\p
\v 37 Ga̱a ne̱ cuchuꞌviꞌ ndoꞌo nij soꞌ, ne̱ taꞌnaj me síí nicu̱nꞌ rihaan nij soꞌ, rá nij soꞌ a.
\v 38 Ga̱a ne̱ cataj Jesús rihaan nij soꞌ a:
\p ―Me cheꞌé nanó ndoꞌo rá soj, ne̱ me cheꞌé uun vi̱j rá soj ga̱.
\v 39 Ni̱ꞌyaj soj raꞌaj ni̱ꞌyaj soj tacój ni̱ꞌyaj soj, ne̱ xca̱j soj cuentá se vaa ma̱ꞌanj me á. Xa̱ꞌ taꞌnaj, tza̱j ne̱ taj nee̱ man soꞌ do̱ꞌ, taj cúú man soꞌ do̱ꞌ maꞌ ―taj Jesús rihaan nij soꞌ a.
\p
\v 40 Ga̱a caꞌmii soꞌ da̱nj, ne̱ tihaa̱n soꞌ raꞌa soꞌ do̱ꞌ, tacóó soꞌ do̱ꞌ, rihaan nij soꞌ a.
\v 41 Dan me se ne caꞌve̱e cuchuma̱n rá nimán nij soꞌ se vaa maꞌa̱n Jesús me a. ꞌO̱ se guun niha̱ꞌ uxrá rá nij soꞌ, ne̱ caꞌanj uxrá rá nij soꞌ a. Cheꞌé dan cataj Jesús rihaan nij soꞌ a:
\p ―Vaa do̱j se chá rihaan soj naꞌ ―taj soꞌ, xnáꞌanj soꞌ man nij soꞌ a.
\p
\v 42 Ga̱a ne̱ rqué nij soꞌ ꞌo̱ xcoꞌ nee̱ xcuaj riꞌya man soꞌ,
\v 43 ga̱a ne̱ taꞌaa soꞌ, ne̱ chá soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ a.
\v 44 Ga̱a ne̱ cataj soꞌ rihaan nij soꞌ a:
\p ―Nihánj me nana̱ caꞌmii ꞌu̱nj rihaan nij soj ga̱a va̱j ꞌu̱nj ga̱ soj, se vaa cataj ꞌu̱nj vaa cheꞌé quisi̱j ya̱ nu̱ꞌ nana̱ aꞌmii cheꞌé ꞌu̱nj nana̱ no̱ rihaan yanj no̱ stucua̱nj Moisés do̱ꞌ, yanj no̱ snana̱ nij síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj ga̱a naá do̱ꞌ, yanj no̱ nij chraꞌ salmó do̱ꞌ a ―taj soꞌ rihaan nij soꞌ a.
\p
\v 45 Ga̱a ne̱ guun nucua̱j nij soꞌ xcaj nij soꞌ cuentá cheꞌé nu̱ꞌ Danj Yaꞌanj, quiꞌyaj soꞌ,
\v 46 ne̱ cataj soꞌ rihaan nij soꞌ a:
\p ―Veé da̱nj taj Danj Yaꞌanj se vaa xa̱ꞌ ꞌu̱nj Si̱j Caꞌnéé Yaꞌanj Ti̱nanii man Yuvii̱ rihaan Sayuun, tza̱j ne̱ vaa cheꞌé quira̱nꞌ ma̱ꞌanj sayuun, ne̱ cavi̱ꞌ ꞌu̱nj, ne̱ cache̱n vaꞌnu̱j güii, ga̱a ne̱ cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún ꞌu̱nj a.
\v 47 Ga̱a ne̱ vaa cheꞌé caꞌmi̱i̱ natáj nii se vaa cheꞌé se‑chuvi̱i Síí Caꞌnéé Yaꞌanj Ti̱nanii man Yuvii̱ rihaan Sayuun roꞌ, no̱ xcúún yuvii̱ ca̱nica̱j nimán yuvii̱ ne̱ ta̱náj yuvii̱ chrej chiꞌi̱i̱, ne̱ tinavi̱j Yaꞌanj cacunꞌ tumé nij soꞌ a. Asino ya̱a̱n vaa cheꞌé caꞌmi̱i̱ natáj nii chumanꞌ Jerusalén, ga̱a ne̱ caꞌmi̱i̱ natáj nii rihaan ta̱ranꞌ nij xꞌneꞌ yuvii̱ ino̱ vaa stucua̱nj ado̱nj.
\v 48 Ne̱ nij soj roꞌ, me nij síí queneꞌen nu̱ꞌ rasu̱u̱n quiꞌyáj ne̱ nata̱ꞌ soj cheꞌé yoꞌ,
\v 49 ne̱ nihánj me se rque̱ ꞌu̱nj Nimán Yaꞌanj rihaan soj nda̱a vaa cataꞌ tuꞌva maꞌa̱n Yaꞌanj ga̱a naá a. Dan me se ꞌo̱ ca̱yáán soj chumanꞌ Jerusalén nihánj nda̱a se nari̱ꞌ nucuaj nimán soj quiꞌya̱j Yaꞌanj á ―taj Jesús rihaan nij soꞌ a.
\s Cavii Jesús xta̱ꞌ a
\p
\v 50 Ga̱a ne̱ nica̱j Jesús man nij soꞌ, caꞌanj soꞌ nda̱a tuꞌva chumanꞌ Betania a. Ga̱a ne̱ naxca̱j soꞌ raꞌa soꞌ, ne̱ cachíín niꞌya̱j soꞌ rihaan Yaꞌanj se vaa veꞌé ra̱cuíj Yaꞌanj man nij soꞌ, ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ nij soꞌ a.
\v 51 Ne̱ nu̱ꞌ cachíín niꞌya̱j soꞌ da̱nj cheꞌé nij soꞌ, ne̱ nu̱ꞌ cavii soꞌ xta̱ꞌ caꞌanj soꞌ a.
\v 52 Dan me se caráj gue̱e̱ nij soꞌ rihaan soꞌ, ga̱a ne̱ canica̱j nij soꞌ caꞌanj uún nij soꞌ nda̱a chumanꞌ Jerusalén, ne̱ guun niha̱ꞌ uxrá rá nimán nij soꞌ,
\v 53 ne̱ ꞌo̱ mán nij soꞌ rej ya̱nj nuvií noco̱o, ne̱ nataꞌ nij soꞌ rihaan nij yuvii̱ se vaa sa̱ꞌ uxrá quiꞌyaj Yaꞌanj a.