\id ACT
\h Hechos
\toc1 Hechos
\mt Yanj nihánj taj xnaꞌanj da̱j quiꞌyaj nij apóstol cuneꞌ Jesús a
\c 1
\s Caꞌmii Jesús rihaan nij síí cuneꞌ soꞌ caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ soꞌ ga̱a ataa quina̱nꞌ soꞌ xta̱ꞌ a
\p
\v 1 Teófilo, yanj caꞌnéé ꞌu̱nj rihaan so̱ꞌ asi̱j rque̱ me se rihaan yoꞌ cachrón ꞌu̱nj nana̱ cheꞌé nu̱ꞌ se vaa quiꞌyaj Jesús do̱ꞌ, cheꞌé nu̱ꞌ nana̱ tucuꞌyón Jesús do̱ꞌ, asi̱j tacoo a.
\v 2 Asino caꞌneꞌ soꞌ suun rihaan nij síí cuneꞌ soꞌ caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ soꞌ, nda̱a vaa cataj Nimán Yaꞌanj rihaan soꞌ, nda̱a güii cavii soꞌ quinanꞌ soꞌ xta̱ꞌ a.
\v 3 Dan me se ga̱a quisíj caviꞌ Jesús rihaan rcutze̱, ga̱a ne̱ guun queꞌe̱e̱ tihaa̱n soꞌ man soꞌ rihaan nij síí cuneꞌ soꞌ, cheꞌé rej gu̱un ya̱ rá nij soꞌ se vaa ya̱ cunuu iꞌna̱ꞌ uún soꞌ a. Dan me se quisíj queꞌe̱e̱ queneꞌen nij síí cuneꞌ Jesús man soꞌ rque vi̱j chiha̱a̱ (40) güii, ne̱ caꞌmii ndoꞌo soꞌ ga̱ nij soꞌ cheꞌé da̱j vaa uun chij Yaꞌanj a.
\p
\v 4 Ne̱ ga̱a va̱j soꞌ ga̱ nij síí cuneꞌ soꞌ, ne̱ caꞌneꞌ soꞌ suun rihaan nij soꞌ a:
\p ―Se̱ cavii soj chumanꞌ Jerusalén nihánj caꞌa̱nj soj maꞌ. Tana̱nj na̱ꞌvi̱j soj caꞌna̱ꞌ se vaa cataꞌ tuꞌva Réj Yaꞌanj se vaa rque̱ soꞌ man soj, nda̱a vaa cataj xnaꞌanj ma̱ꞌanj rihaan soj a.
\v 5 ꞌO̱ se Juan roꞌ, me síí cutaꞌ ne man yuvii̱ na u̱u̱n, tza̱j ne̱ soj me se cata̱ꞌ ne nimán soj ga̱ maꞌa̱n Nimán Yaꞌanj rque do̱j güii ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij síí cuneꞌ soꞌ a.
\p
\v 6 Ne̱ dan me se cunuu chre̱ꞌ nij síí cuneꞌ Jesús rihaan soꞌ, ne̱ xnáꞌanj nij soꞌ man Jesús a:
\p ―Señor, ya̱j me se gu̱un chij uún níꞌ si̱j israelitá rihaan chiháán níꞌ, qui̱ꞌyáá so̱ꞌ naꞌ ―taj nij soꞌ rihaan Jesús a.
\p
\v 7 Ga̱a ne̱ cataj Jesús rihaan nij soꞌ a:
\p ―Yaꞌanj roꞌ, me síí no̱ xcúún cachro̱n güii quiꞌya̱j soꞌ se vaa quiꞌya̱j soꞌ ado̱nj. Né se‑su̱u̱n soj me suun yoꞌ maꞌ.
\v 8 Tza̱j ne̱ asa̱ꞌ nanij Nimán Yaꞌanj catu̱u̱ soꞌ nimán soj, ne̱ quiri̱ꞌ ndoꞌo soj rej nucua̱j, ga̱a ne̱ gu̱un soj síí nata̱ꞌ snana̱j rihaan yuvii̱ ado̱nj. Dan me se chumanꞌ Jerusalén do̱ꞌ, nu̱ꞌ estadó Judea do̱ꞌ, nda̱a chumanꞌ Samaria do̱ꞌ, caꞌve̱e se nda̱a chumanꞌ ga̱nꞌ doj na̱j rihaan chumii̱ nihánj, tza̱j ne̱ caꞌa̱nj soj nata̱ꞌ soj snana̱j ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij soꞌ a.
\p
\v 9 Dan me se quisíj caꞌmii Jesús da̱nj rihaan nij soꞌ, ga̱a ne̱ niꞌya̱j nij soꞌ man soꞌ, ne̱ dan me se cavii soꞌ xta̱ꞌ, quiꞌyaj Yaꞌanj, ne̱ catúj soꞌ rque ngaa, ne̱ ne caꞌve̱e queneꞌe̱n nij soꞌ man soꞌ a̱ maꞌ.
\v 10 Dan me se niꞌya̱j uxrá nij síí cuneꞌ Jesús rej xta̱ꞌ rej va̱j Jesús, ne̱ curuviꞌ vi̱j síí nu̱u̱ yatzíj catzi̱i̱ xꞌnúú nij soꞌ na̱nj ado̱nj.
\v 11 Ga̱a ne̱ cataj ro̱j snóꞌo yoꞌ a:
\p ―Me cheꞌé ꞌo̱ nicunꞌ soj si̱j cavii estadó Galilea niꞌya̱j soj xta̱ꞌ ga̱. Jesús me se neꞌen soj se vaa cavii soꞌ quinanꞌ soꞌ xta̱ꞌ, quiꞌyaj Yaꞌanj a. Ne̱ ase vaa cavii soꞌ xta̱ꞌ roꞌ, da̱nj quiꞌya̱j uún soꞌ nani̱j soꞌ caꞌna̱ꞌ soꞌ rihaan chumii̱ nihánj ado̱nj ―taj ro̱j síí nu̱u̱ yatzéj catzi̱i̱ rihaan nij síí cuneꞌ Jesús a.
\s Narii nii ꞌo̱ síí nayo̱n rihaan síí cuꞌna̱j Judas a
\p
\v 12 Dan me se tanáj nij síí cuneꞌ Jesús caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ soꞌ tacaan cuꞌna̱j Tacaan ma̱n Chruun Olivó, ne̱ caꞌanj nij soꞌ, ne̱ namán uún nij soꞌ chumanꞌ Jerusalén a. Dan me se ꞌo̱ kilómetro caꞌanj nij soꞌ a.
\v 13 Ne̱ ga̱a catúj nij soꞌ chumanꞌ, ne̱ cavii nij soꞌ nda̱a veꞌ nataꞌ rej caranꞌ nij soꞌ a. Ne̱ nij soꞌ roꞌ, me Pedró do̱ꞌ, Juan do̱ꞌ, Jacobo do̱ꞌ, Andrés do̱ꞌ, Felipé do̱ꞌ, Tomás do̱ꞌ, Bartolomé do̱ꞌ, Mateo do̱ꞌ, Jacobo taꞌníí Alfeo do̱ꞌ, Simón síí guun tuvi̱ꞌ ga̱ nij síí me rá cunu̱ꞌ ga̱ gobiernó romanó do̱ꞌ, Judas tinúú Jacobo do̱ꞌ a.
\v 14 Dan me se ꞌo̱ vaa rá ta̱ranꞌ nij soꞌ, ne̱ ꞌo̱ achíín niꞌya̱j nij soꞌ rihaan Yaꞌanj a. Da̱nj quiꞌyaj nij soꞌ ga̱ nij chana̱ do̱ꞌ, ga̱ Mariá nii Jesús do̱ꞌ, ga̱ nij tinúú Jesús do̱ꞌ a.
\p
\v 15 Ne̱ güii dan me se canicunꞌ Pedró tanu̱u̱ nij tinu̱j nij soꞌ a. Dan me se cientó táá ico̱ (120) yuvii̱ me nij yuvii̱ cunuu chre̱ꞌ rej ma̱n nij soꞌ ta̱ꞌ asuun a. Dan me se cataj Pedró rihaan nij soꞌ a:
\p
\v 16 ―Vaa cheꞌé quisi̱j ya̱ nu̱ꞌ nana̱ no̱ rihaan Danj Yaꞌanj nana̱ rqué Nimán Yaꞌanj caꞌmii rey cuꞌna̱j David nana̱ aꞌmii cheꞌé síí cuꞌna̱j Judas, ne̱ ya̱ da̱nj guun, tinu̱j, nocoj. Ne̱ dan me se ya̱ ya̱ guun soꞌ síí racuíj man nij síí ta̱ꞌaa man Jesús se vaa caꞌvee nariꞌ nij soꞌ man Jesús, quiꞌyaj Judas a.
\v 17 Ne̱ ꞌo̱ tuviꞌ núj guun soꞌ, ne̱ cata̱ soꞌ se‑su̱u̱n núj a.
\p
\v 18 ’Dan me se nica̱j soꞌ saꞌanj cacu̱nꞌ quiꞌyaj canaán maꞌa̱n soꞌ, ne̱ quiriꞌ soꞌ ꞌo̱ yoꞌóó, quiꞌyaj yoꞌ a. Ne̱ quinij nitu̱u̱ soꞌ rihaan yoꞌóó, ne̱ canuu̱ rque soꞌ, ne̱ cavii xriꞌ soꞌ cayuu yoꞌ a.
\v 19 Ne̱ nihánj me nana̱ cachén nu̱ꞌ rque chumanꞌ Jerusalén, ne̱ cheꞌé dan tucuꞌnáj nij síí ma̱n Jerusalén Acéldama man yoꞌóó yoꞌ a ―taj Pedró rihaan nij soꞌ a.
\p Ne̱ nana̱ Acéldama roꞌ, me raj cata̱a Yoꞌóó To̱n se‑xnaꞌa̱nj nij soꞌ a. Dan me se cataj uún Pedró a:
\p
\v 20 ―ꞌO̱ se rihaan yanj cuꞌna̱j Nij Chraꞌ Salmó nó nana̱ taj a:
\q Cunu̱u taca̱an rej cayáán soꞌ,
\q ne̱ se̱ cayáán a̱ doj yuvii̱ rej yoꞌ maꞌ,
\m taj yanj chraꞌ yoꞌ, ne̱ taj uún yoꞌ a:
\q Se‑su̱u̱n soꞌ roꞌ, naca̱j ꞌó soꞌ á,
\m taj uún yanj yoꞌ a.
\p
\v 21 ’Cheꞌé dan vaa cheꞌé nari̱i̱ núj ꞌo̱ tinúú níꞌ, ꞌo̱ síí chéé rcuaꞌa̱a̱n ga̱ núj nu̱ꞌ güii chéé Jesús Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ scaꞌnúj núj á.
\v 22 ꞌO̱ se ꞌo̱ síí chéé ga̱ núj asi̱j cutaꞌ ne Juan man Jesús nda̱a güii cavii soꞌ quinanꞌ soꞌ xta̱ꞌ roꞌ, nari̱i̱ núj ne̱ ca̱ta̱ soꞌ suun ga̱ núj se vaa caꞌa̱nj nata̱ꞌ soꞌ rihaan yuvii̱ se vaa cunuu iꞌna̱ꞌ uún Jesús á ―taj Pedró rihaan cunuda̱nj nij síí cunuu chre̱ꞌ a.
\p
\v 23 Ne̱ narii nij soꞌ man vi̱j snóꞌo, ne̱ ꞌo̱ soꞌ roꞌ, me síí cuꞌna̱j José, ne̱ Barsabás cuꞌna̱j uún soꞌ, ne̱ Justo tucuꞌnáj nii man soꞌ a. Ne̱ ꞌó soꞌ roꞌ, me síí cuꞌna̱j Matías a.
\v 24 Ga̱a ne̱ cachíín niꞌya̱j ta̱ranꞌ nij soꞌ rihaan Yaꞌanj, cataj nij soꞌ a:
\p ―Neꞌén so̱ꞌ da̱j vaa nimán cunuda̱nj yuvii̱, Señor. Cheꞌé dan ti̱haán so̱ꞌ me ro̱j tuviꞌ síí nihánj narii so̱ꞌ
\v 25 se vaa ca̱ta̱ soꞌ suun nihánj ne̱ gu̱un soꞌ síí caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ Jesús rihaan yuvii̱ a. ꞌO̱ se caꞌanj yaníj Judas, tanáj xco̱ soꞌ suun nihánj, ne̱ caꞌanj soꞌ nda̱a rej no̱ xcúún soꞌ caꞌa̱nj soꞌ a ―taj nij yuvii̱, cachíín niꞌya̱j nij yuvii̱ rihaan Yaꞌanj a.
\p
\v 26 Ga̱a ne̱ tico tixaj nij soꞌ me ro̱j soꞌ quiꞌya̱j canaán, ne̱ síí cuꞌna̱j Matías me síí quiꞌyaj canaán, ne̱ cheꞌé dan guun tuvi̱ꞌ soꞌ ga̱ ꞌó xa̱a̱n nij síí ata̱ suun caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ Jesús rihaan nij yuvii̱ a.
\c 2
\s Caꞌnaꞌ Nimán Yaꞌanj rihaan nij síí noco̱ꞌ man Jesús a
\p
\v 1 Dan me se ga̱a quisíj Chaꞌanj Pentecostés, ne̱ cunuu chre̱ꞌ cunuda̱nj nij síí noco̱ꞌ man Jesús rá ꞌo̱ veꞌ a.
\v 2 Ne̱ ta̱j niꞌyo̱n cuno ta̱ranꞌ nij síí ya̱nj rá veꞌ se vaa nda̱a cayu̱j maꞌa̱n rá veꞌ, ne̱ da̱j se uun ráꞌ unóꞌ nana̱ yuva̱a̱ avii rej xta̱ꞌ roꞌ, da̱nj guun rá nij soꞌ ga̱a cayu̱j rá veꞌ a.
\v 3 Ga̱a ne̱ queneꞌen nij soꞌ rasu̱u̱n, ne̱ ase vaa daa yaꞌan cuxraꞌ taꞌa̱j vaa rasu̱u̱n queneꞌen nij soꞌ, ne̱ quitáá rasu̱u̱n yoꞌ raa̱ ꞌo̱ ꞌo̱ nij soꞌ a.
\v 4 Ne̱ caraa ndoꞌo Nimán Yaꞌanj nimán ta̱ranꞌ nij soꞌ, ga̱a ne̱ guun cheꞌe̱ nij soꞌ caꞌmii nij soꞌ xnaꞌánj ino̱ vaa, nda̱a vaa caꞌvee caꞌmi̱i̱ ꞌo̱ ꞌo̱ nij soꞌ quiꞌyaj Nimán Yaꞌanj a.
\p
\v 5 Dan me se güii dan cumán ndoꞌo yuvii̱ israelitá chumanꞌ Jerusalén, ne̱ síí me ya̱ rá canoco̱ꞌ man Yaꞌanj me nij soꞌ, ne̱ síí cavii nu̱ꞌ yoꞌóó noco̱o na̱j rihaan chumii̱ me nij soꞌ a.
\v 6 Dan me se ri̱i̱ nij yuvii̱ israelitá yoꞌ cuno se vaa ayu̱j ndoꞌo, ne̱ cheꞌé dan cunuu chre̱ꞌ nij yuvii̱ israelitá rihaan veꞌ yoꞌ, ne̱ caꞌanj ndoꞌo rá nij soꞌ se vaa guun a. ꞌO̱ se ꞌo̱ ꞌo̱ nij soꞌ roꞌ, cuno se vaa caꞌmii nij síí noco̱ꞌ man Jesús xnaꞌánj aꞌmii ꞌo̱ ꞌo̱ nij yuvii̱ israelitá yoꞌ a.
\v 7 Dan me se caráyaꞌa̱nj uxrá nij yuvii̱, ne̱ cataj nij soꞌ a:
\p ―Ni̱ꞌyaj soj á. Xa̱ꞌ nij síí nicu̱nꞌ aꞌmii nihánj, tza̱j ne̱ si̱j cavii estadó Galilea me cunuda̱nj nij soꞌ á.
\v 8 Ne̱ asa̱ꞌ aꞌvee uno ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ se vaa aꞌmii nij soꞌ xnaꞌánj aꞌmii maꞌa̱n nii níꞌ rihaan níꞌ ga̱.
\v 9 Dan me se maꞌa̱n níꞌ me síí cavii Partia do̱ꞌ, Media do̱ꞌ, Elam do̱ꞌ, Mesopotamia do̱ꞌ, Judea do̱ꞌ, Capadocia do̱ꞌ, Ponto do̱ꞌ, Asia do̱ꞌ,
\v 10 Frigia do̱ꞌ, Panfilia do̱ꞌ, Egiptó do̱ꞌ, rej Libia na̱j nichru̱nꞌ Cirene do̱ꞌ, ne̱ taꞌa̱j níꞌ me síí ya̱nj chumanꞌ Romá uún a. ꞌO̱ se taꞌa̱j níꞌ me yuvii̱ israelitá, ne̱ ꞌó taꞌa̱j níꞌ me nij síí yaníj guun tuvi̱ꞌ ga̱ nij síí israelitá a.
\v 11 Ne̱ vaa síí cavii Creta do̱ꞌ, Arabia do̱ꞌ, uún a. Ne̱ nihánj me se nda̱a uno ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ se‑xnaꞌa̱nj níꞌ, ꞌyaj nij soꞌ aꞌmii nij soꞌ, ne̱ nataꞌ ndoꞌo nij soꞌ cheꞌé nu̱ꞌ nij suun sa̱ꞌ naco̱o quiꞌyaj Yaꞌanj á ―taj cunuda̱nj nij yuvii̱ yoꞌ a.
\p
\v 12 Dan me se caráyaꞌa̱nj uxrá cunuda̱nj nij yuvii̱ israelitá yoꞌ, ne̱ ne caꞌve̱e xca̱j nij soꞌ cuentá da̱j me cheꞌé guun da̱nj a. Ne̱ taꞌa̱j nij soꞌ xnáꞌanj man tuviꞌ, cataj nij soꞌ a:
\p ―Me cheꞌé guun nu̱ꞌ da̱nj ga̱ ―taj taꞌa̱j nij soꞌ a.
\p
\v 13 Ne̱ ꞌó taꞌa̱j nij soꞌ caꞌngaꞌ naco̱o̱, ne̱ cataj nij soꞌ a:
\p ―Cachén ndoꞌo coꞌo nij síí nihánj na vinó naca̱ na̱nj chugua̱nj ―taj nij síí caꞌngaꞌ naco̱o̱ yoꞌ a.
\s Caꞌmii natáj Pedró rihaan nij yuvii̱ a
\p
\v 14 Ga̱a ne̱ canicunꞌ síí cuꞌna̱j Pedró ga̱ ꞌó xa̱a̱n nij síí ata̱ suun caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ Jesús, ne̱ nucua̱j ndoꞌo caꞌmii Pedró ne̱ nataꞌ soꞌ nana̱ nihánj a:
\p ―Soj si̱j ya̱nj estadó Judea do̱ꞌ, cunuda̱nj soj si̱j ma̱n chumanꞌ Jerusalén nihánj do̱ꞌ, nano̱ xre̱j soj nana̱ caꞌmi̱j rihaan soj, ne̱ xca̱j soj cuentá cheꞌé rasu̱u̱n nihánj á.
\v 15 Ne gu̱un xno̱ núj nda̱a vaa guun rá taꞌa̱j soj maꞌ. ꞌO̱ se xca̱j soj cuentá, ne̱ tiha̱j agaꞌ u̱u̱n rej naꞌya̱a̱n me nihánj ado̱nj.
\v 16 Tana̱nj nu̱ꞌ nihánj roꞌ, me se vaa cataj síí cuꞌna̱j Joel síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj ga̱a naá a. Dan me se cataj Joel a:
\q
\v 17 Ne̱ cataj maꞌa̱n Yaꞌanj a:
\q “Asa̱ꞌ nichrunꞌ caꞌa̱nj niꞌya̱ chumii̱ nihánj,
\q ne̱ rque̱ ndoꞌo ꞌu̱nj Nimán ꞌu̱nj man yuvii̱ ma̱n rihaan nu̱ꞌ chumii̱,
\q ne̱ taꞌnij sno̱ꞌo soj do̱ꞌ, taꞌnij cha̱na̱ soj do̱ꞌ roꞌ,
\q nata̱ꞌ nana̱ rque̱ ꞌu̱nj man maꞌa̱n nij soꞌ a.
\q Ne̱ nij síí tachru̱u̱ roꞌ,
\q naquiꞌya̱a ndoꞌo rasu̱u̱n rihaan nij soꞌ, qui̱ꞌyáj,
\q ne̱ nij chii nga̱ roꞌ,
\q caꞌmi̱i̱ ndoꞌo nej rihaan nij soꞌ, qui̱ꞌyáj ado̱nj.
\q
\v 18 Dan me se güii yoꞌ rque̱ ndoꞌoj Nimanj
\q man nimán nij snóꞌo nu̱u̱ rihanj do̱ꞌ, nij chana̱ nu̱u̱ rihanj do̱ꞌ,
\q ne̱ nata̱ꞌ nij soꞌ snana̱j ado̱nj.
\q
\v 19 Dan me se caꞌa̱nj ndoꞌo rá soj
\q cheꞌé nij rasu̱u̱n noco̱o queneꞌe̱n soj rej xta̱ꞌ, qui̱ꞌyáj,
\q ne̱ ga̱a̱ ndoꞌo rasu̱u̱n noco̱o queneꞌe̱n soj rihaan chumii̱, qui̱ꞌyáj,
\q ne̱ queneꞌe̱n soj ton do̱ꞌ, yaꞌan do̱ꞌ, yachruu̱ do̱ꞌ a.
\q
\v 20 Ne̱ gu̱un rmi̱ꞌ rihaan güii,
\q ne̱ rihaan yavii roꞌ, gu̱un ton,
\q asa̱ꞌ nichrunꞌ quisi̱j güii noco̱o
\q güii caꞌne̱ꞌ ꞌu̱nj Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man soj cacunꞌ cheꞌé yuvii̱ a.
\q
\v 21 Ne̱ cunuda̱nj nij síí cata̱ꞌ tuꞌva se‑chuvi̱i Síí ꞌNi̱j Raꞌa man yuvii̱ roꞌ,
\q nani̱i̱ nij soꞌ rihaan sayuun ado̱nj.”
\m Nihánj me snana̱ Yaꞌanj nana̱ caꞌmii síí cuꞌna̱j Joel ga̱a naá a.
\p
\v 22 ’Ne̱ cuano̱ nihánj me se cuno̱ soj si̱j israelitá nana̱ nihánj á. Dan me se a̱j queneꞌen nij soj da̱j quiꞌyaj Jesús síí cavii chumanꞌ Nazaret, se vaa guun nucua̱j soꞌ quiꞌyaj ndoꞌo soꞌ da̱j a̱ nij suun sa̱ꞌ noco̱o tihaa̱n se vaa ya̱ Síí Caꞌnéé Yaꞌanj me soꞌ ado̱nj.
\v 23 Dan me se tacuachén nii man soꞌ rihaan nij síí ta̱j riꞌyunj man soꞌ, ne̱ cachrón nij síí ne nocoꞌ man Yaꞌanj man soꞌ rihaan rcutze̱, ne̱ caviꞌ soꞌ, quiꞌyaj maꞌa̱n soj a. Ne̱ nu̱ꞌ nihánj me se vaa ꞌo̱ guun rá Yaꞌanj quira̱nꞌ soꞌ, ne̱ a̱j queneꞌen Yaꞌanj se vaa quira̱nꞌ soꞌ da̱nj na̱nj ado̱nj.
\v 24 Tza̱j ne̱ cunuu iꞌna̱ꞌ uún soꞌ, quiꞌyaj Yaꞌanj, ne̱ tinanii Yaꞌanj man soꞌ rihaan sayuun se vaa caviꞌ soꞌ a. ꞌO̱ se ne caꞌve̱e yu̱u̱n cheꞌe̱ cavi̱ꞌ soꞌ daj chiha̱a̱ míj a̱ maan ado̱nj.
\v 25 ’ꞌO̱ se nihánj me nana̱ caꞌmii rey cuꞌna̱j David, síí cayáán ga̱a naá, cheꞌé Jesús a:
\q Queneꞌén ꞌu̱nj da̱j qui̱ranj rej rihanj,
\q ne̱ xcaj ꞌu̱nj cuentá se vaa
\q ꞌo̱ canicu̱nꞌ Síí ꞌNi̱j Raꞌa manj rihanj na̱nj á.
\q ꞌO̱ se nicu̱nꞌ soꞌ rej nuva̱ꞌ ꞌu̱nj,
\q ne̱ se̱ caꞌvee na̱xruj, quiꞌya̱j soꞌ maꞌ.
\q
\v 26 Cheꞌé dan guun niha̱ꞌ ndoꞌo rá nimanj,
\q ne̱ caꞌmij nana̱ niha̱ꞌ cavii nimanj a.
\q ꞌO̱ se ꞌo̱ guun ya̱ raj se vaa ya̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ ꞌu̱nj na̱nj ado̱nj.
\q
\v 27 ꞌO̱ se se̱ tanáj so̱ꞌ nimanj rej ma̱n nimán nij síí caviꞌ maꞌ.
\q Ne̱ se̱ riꞌyuj nee̱ man Síí Sa̱ꞌ Ina̱nj rihaan so̱ꞌ, qui̱ꞌyáá so̱ꞌ maꞌ.
\q
\v 28 Dan me se tihaán so̱ꞌ rihanj tucuáán ca̱nocoj
\q ne̱ caꞌve̱e ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ ꞌu̱nj a.
\q Ne̱ gu̱un niha̱ꞌ ndoꞌo rá nimanj, qui̱ꞌyáá so̱ꞌ,
\q asa̱ꞌ canicúnꞌ ꞌu̱nj rihaan so̱ꞌ ado̱nj.
\m Nihánj me snana̱ rey cuꞌna̱j David yoꞌ a.
\p
\v 29 ’Né na̱na̱ naca̱ me nana̱ nihánj nana̱ cata̱j ꞌu̱nj rihaan nij soj cuano̱, maan tinu̱j. Dan me se xi̱i níꞌ David, síí cayáán ga̱a naá, me se caviꞌ soꞌ, ga̱a ne̱ cachinꞌ nii man soꞌ, ne̱ ya̱j me se neꞌen níꞌ me rej cachinꞌ nii man soꞌ na̱nj á.
\v 30 Tza̱j ne̱ síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj me David, ne̱ neꞌen soꞌ da̱j cataꞌ tuꞌva Yaꞌanj se vaa scaꞌnúj taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ soꞌ roꞌ, naxuma̱a̱n Síí Caꞌne̱j Yaꞌanj Ti̱nanii man Yuvii̱ rihaan Sayuun, ne̱ gu̱un chij soꞌ da̱j se vaa guun chij maꞌa̱n David a.
\v 31 Asi̱j naá queneꞌen soꞌ, ne̱ caꞌmii soꞌ cheꞌé se vaa cunu̱u iꞌna̱ꞌ Síí Caꞌne̱j Yaꞌanj ado̱nj. ꞌO̱ se cataj soꞌ se vaa se̱ quináj nimán soꞌ rej ma̱n nimán nij síí caviꞌ, ne̱ se̱ quixtunꞌ nu̱ꞌ nee̱ man soꞌ maꞌ.
\p
\v 32 ’Dan me se ya̱ ya̱ cunuu iꞌna̱ꞌ uún Jesús, quiꞌyaj Yaꞌanj, ne̱ ta̱ranꞌ núj me síí queneꞌen se vaa cunuu iꞌna̱ꞌ uún soꞌ ado̱nj.
\v 33 Cavii Jesús nda̱a xꞌnúú Yaꞌanj rej nuva̱ꞌ Yaꞌanj, ga̱a ne̱ nacaj soꞌ Nimán Yaꞌanj raꞌa Rej soꞌ nda̱a vaa cataꞌ tuꞌva Rej soꞌ a. Ne̱ rqué ndoꞌo Jesús Nimán Yaꞌanj man núj nda̱a se vaa neꞌen soj do̱ꞌ, nda̱a se vaa uno soj do̱ꞌ na̱nj ado̱nj.
\p
\v 34 ’Dan me se ne cavi̱i̱ maꞌa̱n rey cuꞌna̱j David rej xta̱ꞌ maꞌ. Tza̱j ne̱ cataj soꞌ a:
\q Caꞌmii Yaꞌanj Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ rihaan Síí ꞌNi̱j Raꞌa manj a:
\q “Caꞌa̱nj ca̱yáán so̱ꞌ xꞌnúú ꞌu̱nj rej nuva̱ꞌ ꞌu̱nj,
\q
\v 35 nda̱a se quisi̱j quiꞌya̱j canaán ꞌu̱nj
\q rihaan ta̱ranꞌ nij síí ta̱j riꞌyunj mán so̱ꞌ,
\q ne̱ quiri̱i̱ taꞌngáꞌ so̱ꞌ rihaan nij soꞌ ado̱nj”,
\m taj David a.
\v 36 Cheꞌé dan vaa cheꞌé ndoꞌo xca̱j ya̱ ta̱ranꞌ soj si̱j israelitá cuentá se vaa xa̱ꞌ Jesús síí cachrón maꞌa̱n soj rihaan rcutze̱, tza̱j ne̱ Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ me soꞌ quiꞌyaj Yaꞌanj a. Ne̱ Síí Caꞌnéé Yaꞌanj Ti̱nanii man Yuvii̱ rihaan Sayuun me uún soꞌ quiꞌyaj Yaꞌanj ado̱nj ―taj Pedró rihaan nij yuvii̱ cunuu chre̱ꞌ yoꞌ a.
\p
\v 37 Dan me se ga̱a cuno nij yuvii̱ nana̱ yoꞌ, ne̱ quinanó ndoꞌo rá nimán nij soꞌ, ne̱ xnáꞌanj nij soꞌ man Pedró ga̱ ꞌó nij síí ata̱ suun caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ Jesús, cataj nij soꞌ a:
\p ―Ne̱ da̱j quiꞌya̱j núj, ga̱ tinu̱ꞌ ―taj nij soꞌ, xnáꞌanj nij soꞌ man nij tuvi̱ꞌ Pedró a.
\p
\v 38 Ga̱a ne̱ cataj Pedró rihaan nij soꞌ a:
\p ―Ca̱nica̱j nimán cunuda̱nj soj ta̱náj soj chrej chiꞌi̱i̱, ne̱ cata̱ꞌ ne soj cheꞌé se‑chuvi̱i Jesucristó Si̱j Caꞌnéé Yaꞌanj, ne̱ tinavi̱j Yaꞌanj cacunꞌ tumé soj a. Ne̱ rque̱ Yaꞌanj Nimán Yaꞌanj catu̱u̱ soꞌ nimán soj ado̱nj.
\v 39 Dan me se cataꞌ tuꞌva Yaꞌanj se vaa quiꞌya̱j soꞌ da̱nj cheꞌé nij soj do̱ꞌ, cheꞌé taꞌníí soj do̱ꞌ, cheꞌé nij síí ya̱nj ga̱nꞌ do̱ꞌ a. Dan me se me maꞌa̱n síí nacu̱nj Yaꞌanj Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ canoco̱ꞌ man soꞌ me se quiꞌya̱j Yaꞌanj da̱nj cheꞌé soꞌ ado̱nj ―taj Pedró rihaan nij yuvii̱ israelitá yoꞌ a.
\p
\v 40 Ga̱a ne̱ nataꞌ soꞌ queꞌe̱e̱ doj nana̱ rihaan nij soꞌ, ga̱a ne̱ nagoꞌ soꞌ chrej nucua̱j man nij soꞌ, cataj soꞌ a:
\p ―Cu̱riha̱nj soj scaꞌnúj nij síí ma̱n cuano̱ nij síí noco̱ꞌ chrej chiꞌi̱i̱, ga̱a ne̱ nani̱i̱ soj rihaan sayuun na̱nj á ―taj Pedró rihaan nij yuvii̱ israelitá a.
\p
\v 41 Cheꞌé dan me nij síí cuchumán rá snana̱ soꞌ roꞌ, cataꞌ ne nij soꞌ, ne̱ güii yoꞌ me se canocoꞌ naca̱ vaꞌnu̱j míj yuvii̱ man Jesús ta̱ꞌ asuun a.
\s Da̱j cayáán nij síí noco̱ꞌ man Jesús a
\p
\v 42 Dan me se ꞌo̱ canocoꞌ xraan nij síí noco̱ꞌ man Jesús tucuáán tucuꞌyón nij síí ata̱ suun caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ Jesús rihaan yuvii̱ rihaan nij soꞌ, ne̱ ꞌo̱ guun tuvi̱ꞌ cunuda̱nj nij soꞌ a. Ne̱ ꞌo̱ cuxraꞌ taꞌa̱j nij soꞌ rachrúún chá nij soꞌ, ne̱ ꞌo̱ chre̱ꞌ cachíín niꞌya̱j nij soꞌ rihaan Yaꞌanj a.
\v 43 Ne̱ cunuda̱nj nij yuvii̱ roꞌ, cuchuꞌviꞌ ndoꞌo nij soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ da̱j a̱ nij suun sa̱ꞌ noco̱o quiꞌyaj nij síí ata̱ suun caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ Jesús a.
\p
\v 44 Tza̱j ne̱ nij síí cuchumán rá niꞌya̱j man Jesús me se ꞌo̱ rej ma̱n chre̱ꞌ cunuda̱nj nij soꞌ, ne̱ naquiꞌyaj rcuaꞌa̱a̱n nij soꞌ nu̱ꞌ siꞌyaj nij soꞌ, ne̱ siꞌyaj ta̱ranꞌ nij soꞌ me cunuda̱nj nij rasu̱u̱n yoꞌ a.
\v 45 Ne̱ tuꞌvéj nij soꞌ toꞌóó nij soꞌ do̱ꞌ, siꞌyaj nij soꞌ do̱ꞌ, ne̱ rqué nij soꞌ se‑saꞌa̱nj nij soꞌ rihaan tuviꞌ nij soꞌ síí achiin rasu̱u̱n man a.
\v 46 Dan me se da̱j a̱ güii nuu chre̱ꞌ nij soꞌ rej ya̱nj nuvií noco̱o, nda̱a vaa guun rá ta̱ranꞌ nij soꞌ a. Ne̱ ꞌo̱ nuu chre̱ꞌ nij soꞌ tucuá tuviꞌ nij soꞌ, ne̱ uxraꞌ taꞌa̱j nij soꞌ rachrúún chá nij soꞌ a. Ne̱ dan me se nda̱a niha̱ꞌ nda̱a cochro̱j rá ta̱ranꞌ nij soꞌ chá nij soꞌ a.
\v 47 Ne̱ cataj nij soꞌ se vaa sa̱ꞌ uxrá quiꞌyaj Yaꞌanj cheꞌé nij soꞌ, ne̱ caꞌmii sa̱ꞌ cunuda̱nj nij yuvii̱ ya̱nj chumanꞌ Jerusalén niꞌya̱j nij yuvii̱ man nij soꞌ a. Ne̱ da̱j a̱ güii cunuu chre̱ꞌ doj síí va̱j nani̱i̱ rihaan sayuun ga̱ nij soꞌ, quiꞌyaj Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ a.
\c 3
\s Nahuun sa̱ꞌ ꞌo̱ síí rengo̱, quiꞌyaj Pedró ga̱ Juan a
\p
\v 1 Dan me se agaꞌ vaꞌnu̱j rej anocoꞌ güii me se cuchiꞌ síí cuꞌna̱j Pedró do̱ꞌ, síí cuꞌna̱j Juan do̱ꞌ, rej ya̱nj nuvií noco̱o, cheꞌé se orá achíín niꞌya̱j nii rihaan Yaꞌanj me yoꞌ a.
\v 2 Ne̱ ma̱an orá dan nica̱j nii man ꞌo̱ síí rengo̱ cuchiꞌ nii rej ya̱nj nuvií noco̱o yoꞌ, ne̱ síí rengo̱ me soꞌ asi̱j caꞌngaa soꞌ a. Ne̱ dan me se da̱j a̱ güii uchruj nii man soꞌ rihaan yoꞌóó rej xꞌnu̱j taꞌyaa cuꞌna̱j Taꞌyaa Veꞌé Ndoꞌo Vaa a. Ne̱ yoꞌ me rej achíín soꞌ caridad man nij yuvii̱ atúj nuvií yoꞌ a.
\v 3 Dan me se queneꞌen soꞌ man Pedró do̱ꞌ, man Juan do̱ꞌ, se vaa catu̱u̱ ro̱j soꞌ rej ya̱nj nuvií noco̱o, ga̱a ne̱ cachíín soꞌ caridad man ro̱j soꞌ a.
\v 4 Ga̱a ne̱ niꞌya̱j uxrá Pedró do̱ꞌ, Juan do̱ꞌ, man soꞌ, ne̱ cataj Pedró rihaan soꞌ a:
\p ―Ni̱ꞌyaj so̱ꞌ man rój á ―taj soꞌ rihaan síí rengo̱ yoꞌ a.
\p
\v 5 Ga̱a ne̱ niꞌya̱j síí rengo̱ man ro̱j soꞌ, cheꞌé se guun rá soꞌ se vaa rque̱ ro̱j soꞌ saꞌanj man soꞌ a.
\v 6 Ga̱a ne̱ cataj Pedró rihaan soꞌ a:
\p ―Taj va̱j a̱ doj saꞌanj rihaan ꞌu̱nj maꞌ. Tza̱j ne̱ rque̱ ꞌu̱nj se vaa rihaan ꞌu̱nj mán so̱ꞌ ado̱nj. Dan me se cheꞌé se‑chuvi̱i Jesucristó síí cavii chumanꞌ Nazaret taj xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan so̱ꞌ se vaa na̱xuma̱a̱n so̱ꞌ ne̱ cache̱e̱ so̱ꞌ á ―taj Pedró rihaan soꞌ a.
\p
\v 7 Ga̱a ne̱ taꞌaa Pedró raꞌa soꞌ rej nuva̱ꞌ soꞌ, ne̱ cachrón caya̱ Pedró man soꞌ, ne̱ nu̱ꞌ nariꞌ nucuaj tacóó soꞌ do̱ꞌ, chihá tacóó soꞌ do̱ꞌ a.
\v 8 Ga̱a ne̱ güéj soꞌ, ne̱ canicunꞌ caya̱ soꞌ, ne̱ cachéé soꞌ a. Ne̱ dan me se catúj soꞌ rej ya̱nj nuvií noco̱o ga̱ ro̱j soꞌ, ne̱ cachéé ndoꞌo soꞌ, ne̱ güéj soꞌ, ne̱ cataj soꞌ se vaa sa̱ꞌ uxrá quiꞌyaj Yaꞌanj cheꞌé soꞌ a.
\v 9 Ga̱a ne̱ queneꞌen cunuda̱nj nij yuvii̱ se vaa cachéé soꞌ ne̱ cataj soꞌ se vaa sa̱ꞌ uxrá quiꞌyaj Yaꞌanj a.
\v 10 Ne̱ queneꞌen nij yuvii̱ se vaa maꞌa̱n soꞌ me síí yáán rihaan taꞌyaa atúj yuvii̱ rej ya̱nj nuvií noco̱o cuꞌna̱j Taꞌyaa Veꞌé Ndoꞌo Vaa ne̱ achíín soꞌ caridad a. Ne̱ caꞌanj ndoꞌo rá nij yuvii̱ cheꞌé se vaa nahuun sa̱ꞌ síí rengo̱ yoꞌ a.
\s Caꞌmii natáj Pedró rihaan nij yuvii̱ nuu chre̱ꞌ Corredor Salomón a
\p
\v 11 Dan me se taꞌaa síí nahuun sa̱ꞌ yoꞌ man Pedró do̱ꞌ, man Juan do̱ꞌ, ne̱ cheꞌé se caꞌanj ndoꞌo rá nij yuvii̱, cheꞌé dan cunánj nij yuvii̱ cunuu chre̱ꞌ nij yuvii̱ rihaan ro̱j soꞌ rque veꞌ cheꞌe̱e̱ cuꞌna̱j Corredor Salomón a.
\v 12 Ne̱ ga̱a queneꞌen Pedró man nij yuvii̱, ne̱ cataj soꞌ rihaan nij yuvii̱ a:
\p ―Cuno̱ soj si̱j israelitá caꞌmi̱j á. Me cheꞌé caꞌanj ndoꞌo rá soj se vaa chéé síí nihánj ga̱. Me cheꞌé niꞌya̱j ndoꞌo soj man rój ga̱. Se̱ guun rá soj se vaa cheꞌé se síí nucua̱j do̱ꞌ, síí gue̱e̱ do̱ꞌ, me maꞌa̱n rój, ne̱ quiꞌyaj rój se vaa cachéé soꞌ maꞌ.
\v 13 Tana̱nj Yaꞌanj si̱j noco̱ꞌ xi̱i níꞌ síí cuꞌna̱j Abraham do̱ꞌ, Isaac do̱ꞌ, Jacob do̱ꞌ, me síí quiꞌyaj se vaa niꞌndaj ya̱ sa̱ꞌ veꞌé uun chij Taꞌníí maꞌa̱n soꞌ Jesús na̱nj ado̱nj. Tza̱j ne̱ nij soj me nij síí tacuachén man Jesús rihaan nij síí ta̱j riꞌyunj man Jesús, ne̱ nda̱ꞌ se guun ya̱ rá síí cuꞌna̱j Pilató se vaa caꞌa̱nj u̱u̱n Jesús, tza̱j ne̱ cataj soj rihaan Pilató se vaa guun rá soj cavi̱ꞌ Jesús ado̱nj.
\p
\v 14 ’Dan me se cataj soj se vaa ne gu̱un rá soj ni̱ꞌyaj soj man Síí Sa̱ꞌ Ina̱nj do̱ꞌ, Síí Nica̱ Ina̱nj Nimán do̱ꞌ maꞌ. Ma̱an se cachíín niꞌya̱j soj rihaan Pilató se vaa quiri̱i̱ soꞌ tagaꞌ man ꞌo̱ síí ticaviꞌ man yuvii̱ a.
\v 15 Ne̱ ticaviꞌ soj man Jesús síí uun nucua̱j quiꞌya̱j ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ nimán níꞌ a. Ne̱ Yaꞌanj roꞌ, quiꞌyaj cunuu iꞌna̱ꞌ uún Jesús, ne̱ maꞌa̱n núj me síí queneꞌen se vaa cunuu iꞌna̱ꞌ uún soꞌ na̱nj ado̱nj.
\v 16 Ne̱ cheꞌé se cuchumán rá rój niꞌya̱j rój man Jesús ne̱ cataꞌ tuꞌva rój se‑chuvi̱i soꞌ roꞌ, cheꞌé dan quiꞌyaj Jesús se vaa nariꞌ nucuaj síí nihánj ado̱nj. Síí nihánj me se neꞌen soj da̱j quiranꞌ soꞌ, ne̱ síí a̱j neꞌen soj me soꞌ, ne̱ cheꞌé se‑chuvi̱i Jesús ne̱ cheꞌé se cuchumán rá rój niꞌya̱j rój man soꞌ me se nahuun sa̱ꞌ nu̱ꞌ soꞌ rihaan ta̱ranꞌ soj á.
\p
\v 17 ’Ne̱ nihánj me se neꞌén ꞌu̱nj se vaa cheꞌé se ne queneꞌe̱n soj da̱j si̱j me Jesús, ne̱ cheꞌé dan caviꞌ soꞌ quiꞌyaj soj ga̱ nij síí uun chij rihaan soj na̱nj ado̱nj.
\v 18 Tza̱j ne̱ Yaꞌanj roꞌ, me síí cataj xnaꞌanj asi̱j naá ndoꞌo ga̱a rqué soꞌ nana̱ nataꞌ ta̱ranꞌ nij síí nataꞌ snana̱ soꞌ, ne̱ dan me se cataj xnaꞌanj Yaꞌanj se vaa Síí Caꞌne̱j Yaꞌanj Ti̱nanii man Yuvii̱ rihaan Sayuun me se quira̱nꞌ ndoꞌo soꞌ sayuun a. Ne̱ nihánj me se quisíj ya̱ nu̱ꞌ nda̱a vaa cataj Yaꞌanj se vaa quiꞌya̱j maꞌa̱n Yaꞌanj na̱nj á.
\p
\v 19 ’Cheꞌé dan ca̱nica̱j nimán soj canoco̱ꞌ soj chrej sa̱ꞌ, ga̱a ne̱ caꞌve̱e tinavi̱j Yaꞌanj cacunꞌ tumé soj á. Ga̱a ne̱ caꞌve̱e quisi̱j güii cunu̱u cui̱j rá ta̱ranꞌ níꞌ si̱j israelitá, quiꞌya̱j Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ a.
\v 20 Ne̱ caꞌne̱j Yaꞌanj man Síí Tinanii man Yuvii̱ rihaan Sayuun, si̱j cuneꞌ Yaꞌanj ga̱a naá ra̱cuíj man soj, ne̱ Jesús me ya̱ soꞌ a.
\v 21 Cuano̱ nihánj me se vaa cheꞌé ca̱yáán soꞌ rej xta̱ꞌ nda̱a se quisi̱j güii naquiꞌya̱j sa̱ꞌ Yaꞌanj nu̱ꞌ nij rasu̱u̱n nda̱a rá se vaa nij rasu̱u̱n asi̱j naá ndoꞌo nda̱a vaa cataj xnaꞌanj nij síí sa̱ꞌ síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj ga̱a naá a.
\v 22 Dan me se síí cuꞌna̱j Moisés cataj rihaan xi̱i níꞌ a: “Yaꞌanj Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ me se cavi̱i̱ ꞌo̱ tinúú nij soj, quiꞌya̱j Yaꞌanj, ne̱ gu̱un soꞌ síí nata̱ꞌ snana̱ Yaꞌanj nda̱a vaa ꞌyaj ma̱ꞌanj a. Ne̱ cuno̱ soj nu̱ꞌ nana̱ nata̱ꞌ soꞌ rihaan soj á.
\v 23 Ne̱ dan me se a̱ me maꞌa̱n síí naꞌvej rá cuno̱ snana̱ síí nata̱ꞌ snana̱ Yaꞌanj yoꞌ, ne̱ nu̱ꞌ quiri̱i̱ yaníj nii man soꞌ scaꞌnúj níꞌ si̱j israelitá, ne̱ quiri̱ꞌ nu̱ꞌ soꞌ na̱nj ado̱nj”, taj Moisés ga̱a naá a.
\p
\v 24 Ne̱ dan me se síí cuꞌna̱j Samuel do̱ꞌ, cunuda̱nj ꞌó nij síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj do̱ꞌ, cataj xnaꞌanj ta̱ranꞌ nij soꞌ uún cheꞌé güii ya̱j ado̱nj.
\v 25 ’Ne̱ rihaan maꞌa̱n nij soj caꞌmii nij síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj, ne̱ maꞌa̱n nij soj me nij síí cavi̱i̱ sa̱ꞌ quiꞌya̱j Yaꞌanj, nda̱a vaa cataꞌ tuꞌva Yaꞌanj rihaan xi̱i níꞌ ga̱a naá na̱nj á. Dan me se rihaan xi̱i níꞌ síí cuꞌna̱j Abraham cataj Yaꞌanj a: “Dan me se cavi̱i̱ sa̱ꞌ ta̱ranꞌ nij xꞌneꞌ yuvii̱ ino̱ vaa stucua̱nj ma̱n rihaan chumii̱, quiꞌya̱j taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ so̱ꞌ a”, taj Yaꞌanj rihaan Abraham a.
\v 26 Ga̱a ne̱ a̱j caꞌnéé Yaꞌanj man Taꞌníí Yaꞌanj rihaan chumii̱, ne̱ cuchiꞌ Taꞌníí Yaꞌanj asino ya̱a̱n rihaan maꞌa̱n soj, quiꞌyaj Yaꞌanj, cheꞌé rej ca̱nica̱j nimán ꞌo̱ ꞌo̱ nij soj, ne̱ ta̱náj xco̱ nij soj chrej chiꞌi̱i̱, ne̱ caꞌve̱e quiꞌya̱j ndoꞌo Yaꞌanj se lu̱j cheꞌé ta̱ranꞌ nij soj ado̱nj ―taj Pedró rihaan nij yuvii̱ cunuu chre̱ꞌ rej ya̱nj nuvií noco̱o yoꞌ a.
\c 4
\s Caꞌmii Pedró ga̱ Juan rihaan xꞌneꞌ nij síí ata̱ suun noco̱o doj rihaan nij yuvii̱ israelitá a
\p
\v 1 Dan me se ga̱a caꞌmii síí cuꞌna̱j Pedró ga̱ Juan rihaan nij yuvii̱, ne̱ cuchiꞌ nij xrej do̱ꞌ, tanuu uun chij rihaan nij tanuu israelitá tumé nuvií noco̱o do̱ꞌ, nij síí saduceo do̱ꞌ, rihaan ro̱j soꞌ a.
\v 2 ꞌO̱ se ne aranꞌ rá nij soꞌ se vaa tucuꞌyón Pedró ga̱ Juan man nij yuvii̱ do̱ꞌ, se vaa nataꞌ ro̱j soꞌ se vaa caꞌve̱e cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún nij síí caviꞌ nda̱a vaa quiꞌyaj Jesús do̱ꞌ maꞌ.
\v 3 Ne̱ dan me se taꞌaa nij soꞌ man ro̱j soꞌ, ne̱ caxríj nij soꞌ tagaꞌ man ro̱j soꞌ ꞌo̱ yanꞌ a. ꞌO̱ se a̱j tiꞌnuu me orá yoꞌ a.
\v 4 Tza̱j ne̱ queꞌe̱e̱ ndoꞌo nij síí cuno snana̱ ro̱j soꞌ roꞌ, cuchumán rá nana̱ yoꞌ, ne̱ veé da̱nj quisíj ꞌu̱nꞌ míj snóꞌo canocoꞌ man Jesús ta̱ꞌ asuun a.
\p
\v 5 Ne̱ ꞌó güii me se cunuu chre̱ꞌ nij síí nica̱j suun do̱ꞌ, nij síí uun chij do̱ꞌ, nij síí naquiꞌyaj cu̱u stucua̱nj Moisés do̱ꞌ, chumanꞌ Jerusalén ga̱
\v 6 síí cuꞌna̱j Anás síí guun xrej ata̱ suun noco̱o doj do̱ꞌ, síí cuꞌna̱j Caifás do̱ꞌ, síí cuꞌna̱j Juan do̱ꞌ, síí cuꞌna̱j Alejandró do̱ꞌ, ta̱ranꞌ nij tuvi̱ꞌ nij xrej ata̱ suun noco̱o do̱ꞌ a.
\v 7 Dan me se canicunꞌ caya̱ Pedró ga̱ Juan tanu̱u̱ veꞌ ma̱n nij xrej, quiꞌyaj nij xrej, ne̱ xnáꞌanj nij xrej man ro̱j soꞌ, cataj nij xrej a:
\p ―Me rej quiriꞌ ro̱j so̱j rej nucua̱j do̱ꞌ, me síí caꞌneꞌ suun rihaan ro̱j so̱j do̱ꞌ, ne̱ quiꞌyaj ro̱j so̱j da̱nj ga̱ ―taj nij soꞌ, xnáꞌanj nij soꞌ man ro̱j soꞌ a.
\p
\v 8 Dan me se nu̱u̱ ndoꞌo Nimán Yaꞌanj nimán Pedró, ne̱ cataj Pedró rihaan nij soꞌ a:
\p ―Cuno̱ nij soj si̱j nica̱j suun rii taꞌngaꞌ rihaan nij yuvii̱ do̱ꞌ, cuno̱ soj si̱j uun chij do̱ꞌ, nana̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan nij soj á.
\v 9 Nihánj me se naquiꞌya̱j cu̱u nij soj man rój cheꞌé se cunuu ꞌe̱e̱ rá rój niꞌya̱j rój ꞌo̱ síí rengo̱, ne̱ me rá nij soj queneꞌe̱n soj asa̱ꞌ caꞌvee nahuun sa̱ꞌ síí rengo̱ nihánj a.
\v 10 Cheꞌé dan xca̱j nij soj do̱ꞌ, ta̱ranꞌ nij yuvii̱ israelitá do̱ꞌ, cuentá se vaa cheꞌé se‑chuvi̱i Jesucristó Si̱j Caꞌnéé Yaꞌanj síí cavii chumanꞌ Nazaret nahuun sa̱ꞌ síí rengo̱ nihánj ne̱ nicu̱nꞌ soꞌ rihaan soj nihánj cuano̱ a. Ne̱ nij soj roꞌ, me nij síí quiꞌyaj cachrón nii man Jesús rihaan rcutze̱, tza̱j ne̱ cunuu iꞌna̱ꞌ uún soꞌ, quiꞌyaj Yaꞌanj a.
\v 11 Ne̱ xa̱ꞌ Jesús, tza̱j ne̱ soꞌ me yuvej quiriꞌíj nij soj si̱j cune̱ꞌ veꞌ, ne̱ ya̱j me se guun soꞌ yuvej vaa se uun doj rihaan ta̱ranꞌ nij yuvej ma̱n tacóó veꞌ na̱nj ado̱nj.
\v 12 Taj va̱j a̱ ꞌó síí gu̱un nucua̱j ti̱nanii man níꞌ rihaan sayuun, cheꞌé se rihaan chumii̱ nihánj roꞌ, o̱rúnꞌ se‑chuvi̱i soꞌ me se rqué Yaꞌanj man níꞌ cheꞌé yan nani̱i̱ níꞌ rihaan sayuun ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ na̱nj ado̱nj ―taj Pedró rihaan nij síí uun chij yoꞌ a.
\p
\v 13 Dan me se queneꞌen nij soꞌ se vaa ne cuchuꞌvi̱ꞌ Pedró ga̱ Juan ne̱ sca̱ꞌ uxrá caꞌmii ro̱j soꞌ, ne̱ xcaj nij soꞌ cuentá se vaa né si̱j tucuꞌyón yanj me ro̱j soꞌ, tza̱j ne̱ sa̱ꞌ uxrá nariꞌ ro̱j soꞌ a. Cheꞌé dan caráyaꞌa̱nj nij soꞌ a. Ne̱ queneꞌen nij soꞌ se vaa ro̱j soꞌ me síí cachéé ga̱ Jesús a.
\v 14 Ne̱ queneꞌen nij soꞌ man síí nahuun sa̱ꞌ yoꞌ nicu̱nꞌ ga̱ ro̱j soꞌ a. Ga̱a ne̱ ne quiri̱ꞌ nij soꞌ nana̱ caꞌmi̱i̱ nij soꞌ maꞌ.
\p
\v 15 Ga̱a ne̱ caꞌneꞌ nij síí uun chij suun rihaan Pedró ga̱ Juan ga̱ síí nahuun sa̱ꞌ yoꞌ se vaa cu̱riha̱nj vaꞌnu̱j nij soꞌ xeꞌ, ga̱a ne̱ caꞌve̱e nuchru̱j ra̱a̱ xꞌneꞌ nij síí ata̱ suun noco̱o doj da̱j quiꞌya̱j nij soꞌ, rá nij soꞌ a.
\v 16 Dan me se cataj nij soꞌ a:
\p ―Da̱j quiꞌya̱j níꞌ ga̱ ro̱j síí nihánj ga̱. ꞌO̱ se xcaj ta̱ranꞌ nij síí ya̱nj chumanꞌ Jerusalén nihánj cuentá se vaa ranga̱ꞌ quiꞌyaj ro̱j soꞌ ꞌo̱ suun sa̱ꞌ noco̱o, ne̱ se̱ caꞌvee cata̱j níꞌ se vaa ne quiꞌya̱j ro̱j soꞌ da̱nj maꞌ.
\v 17 Tza̱j ne̱ tuchuꞌvi̱ꞌ níꞌ man ro̱j soꞌ ne̱ caꞌne̱ꞌ níꞌ suun rihaan ro̱j soꞌ se vaa se̱ caꞌmii ro̱j soꞌ cheꞌé se‑chuvi̱i Jesús rihaan a̱ ꞌó yuvii̱ maꞌ. Ga̱a ne̱ se̱ chaꞌnuu̱ doj nana̱ nihánj scaꞌnúj nij yuvii̱ maꞌ ―taj ta̱ranꞌ nij soꞌ a.
\p
\v 18 Ga̱a ne̱ canacúún nij soꞌ catu̱u̱ uún Pedró ga̱ Juan rej nu̱u̱ nij soꞌ, ga̱a ne̱ nagoꞌ nij soꞌ chrej nucua̱j man ro̱j soꞌ se vaa se̱ caꞌmii ro̱j soꞌ cheꞌé se‑chuvi̱i Jesús ne̱ se̱ tucuꞌyón ro̱j soꞌ snana̱ Jesús maꞌ.
\v 19 Ga̱a ne̱ canica̱j Pedró ga̱ Juan cataj ro̱j soꞌ rihaan nij soꞌ a:
\p ―Nuchru̱j ra̱a̱ nij soj sese gu̱un rá Yaꞌanj cuno̱ núj rihaan soj ne̱ ta̱náj xco̱ núj snana̱ Yaꞌanj na̱nj á.
\v 20 Se̱ caꞌvee caꞌne̱ꞌ rá núj ga̱ suun aꞌmii cheꞌé se vaa queneꞌen núj do̱ꞌ, cheꞌé nana̱ cuno núj do̱ꞌ a̱ maꞌ ―taj ro̱j soꞌ rihaan nij soꞌ a.
\p
\v 21 Ga̱a ne̱ doj a̱ caꞌmii yuva̱a̱ nij síí uun chij yoꞌ rihaan ro̱j soꞌ, tza̱j ne̱ ne quiri̱ꞌ nij síí uun chij yoꞌ da̱j quiꞌya̱j nij soꞌ sayuun man ro̱j soꞌ a̱ maꞌ. Cheꞌé dan naꞌnéé nij soꞌ chrej man ro̱j soꞌ a. ꞌO̱ se nij yuvii̱ me se cunuda̱nj nij soꞌ cataj se vaa sa̱ꞌ uxrá quiꞌyaj Yaꞌanj cheꞌé síí nahuun sa̱ꞌ yoꞌ a.
\v 22 Ne̱ síí nahuun sa̱ꞌ quiꞌyaj suun sa̱ꞌ noco̱o yoꞌ me se va̱j soꞌ vi̱j chiha̱a̱ (40) yoꞌ táá doj a.
\s Cachíín niꞌya̱j nij síí noco̱ꞌ man Jesús rihaan Yaꞌanj a
\p
\v 23 Dan me se naꞌnéé nii man Pedró ga̱ Juan, ne̱ cuchiꞌ ro̱j soꞌ rihaan tinúú ro̱j soꞌ, ga̱a ne̱ nataꞌ ro̱j soꞌ nu̱ꞌ nana̱ cataj nij xrej ata̱ suun noco̱o do̱ꞌ, nij síí uun chij do̱ꞌ, rihaan ro̱j soꞌ a.
\v 24 Ga̱a cuno nij soꞌ snana̱ ro̱j soꞌ, ga̱a ne̱ nu̱ꞌ guun rá ta̱ranꞌ nij soꞌ cachi̱nj niꞌya̱j nij soꞌ rihaan Yaꞌanj, ne̱ cheꞌé dan nucua̱j caꞌmii nij soꞌ, cataj nij soꞌ a:
\p ―Síí ꞌNi̱j Raꞌa Cunuda̱nj mé so̱ꞌ á. Ma̱ꞌán so̱ꞌ me síí quiꞌyaj nu̱ꞌ rej xta̱ꞌ nu̱ꞌ chumii̱ nu̱ꞌ na yaꞌa̱nj nu̱ꞌ rasu̱u̱n nu̱ꞌ a.
\v 25 Ne̱ so̱ꞌ roꞌ, caꞌnéé so̱ꞌ Nimán so̱ꞌ rihaan xi̱i núj rey cuꞌna̱j David síí cunuu rihaan so̱ꞌ, ne̱ Nimán so̱ꞌ roꞌ, rqué nana̱ rihaan soꞌ caꞌmi̱i̱ soꞌ a. Ne̱ dan me se cataj soꞌ a:
\q Me cheꞌé caꞌmaan ndoꞌo rá nij síí yaníj,
\q ne̱ me cheꞌé guun nij rmaꞌa̱n rá nij yuvii̱ ga̱.
\q
\v 26 Dan me se cavii nij síí nica̱j suun rey uun chij rihaan chumii̱ nihánj,
\q ga̱a ne̱ cunuu chre̱ꞌ nij soꞌ,
\q cheꞌé rej quiꞌya̱j nij soꞌ sayuun man Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ do̱ꞌ,
\q man Síí Caꞌnéé Yaꞌanj Ti̱nanii man Yuvii̱ rihaan Sayuun do̱ꞌ a,
\m taj David ga̱a naá a.
\p
\v 27 ’Dan me se ya̱ ya̱ cunuu chre̱ꞌ rey cuꞌna̱j Herodes do̱ꞌ, síí cuꞌna̱j Poncio Pilató do̱ꞌ, nij síí yaníj do̱ꞌ, nij yuvii̱ israelitá do̱ꞌ, rque chumanꞌ nihánj, cheꞌé rej quiꞌya̱j nij soꞌ sayuun man Taꞌníí so̱ꞌ síí sa̱ꞌ ina̱nj cuꞌna̱j Jesús, síí cunéꞌ so̱ꞌ man ti̱nanii man núj rihaan sayuun a.
\v 28 Tza̱j ne̱ quiꞌyaj nij soꞌ ina̱nj se vaa guun rá ma̱ꞌán so̱ꞌ asi̱j naá se vaa quiꞌya̱j nij soꞌ, ne̱ ma̱ꞌán so̱ꞌ me síí quiꞌyaj guun nu̱ꞌ nihánj a.
\p
\v 29 ’Señor, nihánj me se xca̱j so̱ꞌ cuentá se vaa caꞌmii yuva̱a̱ ndoꞌo nij soꞌ rihaan núj, ne̱ ra̱cuíj so̱ꞌ man núj si̱j ꞌyaj se‑su̱u̱n so̱ꞌ se vaa se̱ cuchuꞌviꞌ núj caꞌmi̱i̱ núj snana̱ so̱ꞌ rihaan yuvii̱ maꞌ.
\v 30 Tu̱cuá so̱ꞌ raꞌá so̱ꞌ, ne̱ qui̱ꞌyáá so̱ꞌ se vaa nahu̱un sa̱ꞌ yuvii̱ do̱ꞌ, qui̱ꞌyáá so̱ꞌ da̱j a̱ suun sa̱ꞌ noco̱o do̱ꞌ, cheꞌé se‑chuvi̱i Taꞌníí so̱ꞌ Jesús síí sa̱ꞌ ina̱nj á ―taj ta̱ranꞌ nij soꞌ, cachíín niꞌya̱j nij soꞌ rihaan Yaꞌanj a.
\p
\v 31 Dan me se quisíj cachíín niꞌya̱j nij soꞌ rihaan Yaꞌanj, ga̱a ne̱ quinaa̱n nu̱ꞌ rej ma̱n nij soꞌ, ne̱ caraa ndoꞌo Nimán Yaꞌanj nimán cunuda̱nj nij soꞌ, ga̱a ne̱ ne cuchuꞌvi̱ꞌ nij soꞌ caꞌmi̱i̱ nij soꞌ snana̱ Yaꞌanj maꞌ.
\s ꞌO̱ cuya̱a̱n vaa nimán nij síí noco̱ꞌ man Jesús a
\p
\v 32 Dan me se ꞌo̱ cuya̱a̱n vaa rá nimán ri̱i̱ nij síí cuchumán rá niꞌya̱j man Jesús, ne̱ a̱ ꞌó nij soꞌ ne taj se vaa se‑siꞌya̱j o̱rúnꞌ me rasu̱u̱n maꞌ. Tana̱nj nu̱ꞌ rasu̱u̱n ma̱n rihaan ꞌo̱ ꞌo̱ nij soꞌ roꞌ, me siꞌyaj ta̱ranꞌ nij tuvi̱ꞌ nij soꞌ a.
\v 33 Ne̱ nij síí ata̱ suun caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ Jesús rihaan yuvii̱ me se nucua̱j ndoꞌo nataꞌ nij soꞌ se vaa cunuu iꞌna̱ꞌ uún Jesús Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ a. Ne̱ quiꞌyaj ndoꞌo Yaꞌanj se lu̱j cheꞌé cunuda̱nj nij soꞌ a.
\p
\v 34 Ne̱ taj va̱j a̱ ꞌó síí achiin rasu̱u̱n man ꞌni̱j scaꞌnúj nij soꞌ maꞌ. ꞌO̱ se cunuda̱nj tinúú nij soꞌ síí vaa toꞌóó do̱ꞌ, síí vaa veꞌ tucuá do̱ꞌ, cutuꞌvéj nij soꞌ siꞌyaj nij soꞌ, ne̱ nica̱j nij soꞌ saꞌanj quiriꞌ nij soꞌ,
\v 35 ne̱ caxríj nij soꞌ saꞌanj yoꞌ ston nij síí ata̱ suun caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ Jesús a. Ne̱ sese cachiin rasu̱u̱n rihaan ꞌo̱ tinúú nij soꞌ, ne̱ nij síí ata̱ suun yoꞌ me nij síí rqué nu̱ꞌ se vaa cachiin rihaan soꞌ a.
\p
\v 36 Ne̱ ꞌo̱ soꞌ roꞌ, me síí cuꞌna̱j José, ne̱ nij síí ata̱ suun caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ Jesús me se tucuꞌnáj nij soꞌ Bernabé man soꞌ a. Ne̱ nana̱ Bernabé me raj cata̱a síí ꞌyaj nariꞌ nucuaj yuvii̱ a. Ne̱ ꞌo̱ taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ síí cuꞌna̱j Leví síí cayáán ga̱a naá me soꞌ, ne̱ cavii soꞌ rej cuꞌna̱j Chipre a.
\v 37 Dan me se vaa ꞌo̱ toꞌóó soꞌ, ne̱ cutuꞌvéj soꞌ man yoꞌ, ne̱ nica̱j soꞌ saꞌanj quiriꞌ soꞌ cheꞌé yoꞌóó yoꞌ, ne̱ caxríj soꞌ ston nij síí ata̱ suun caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ Jesús a.
\c 5
\s Quiꞌyaj Ananías ga̱ nica̱ soꞌ Safira cacunꞌ rihaan Nimán Yaꞌanj a
\p
\v 1 Dan me se vaa ꞌo̱ síí cuꞌna̱j Ananías, ne̱ cutuꞌvéj soꞌ ꞌo̱ yoꞌóó ga̱ nica̱ soꞌ Safira a.
\v 2 Ga̱a ne̱ caraa sa̱ꞌ soꞌ taꞌa̱j saꞌanj quiriꞌ soꞌ, ne̱ neꞌen nica̱ soꞌ da̱j quiꞌyaj soꞌ a. Ne̱ da̱j ꞌó taꞌa̱j saꞌanj nica̱j soꞌ ne̱ cuchruj soꞌ tacóó nij síí ata̱ suun caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ Jesús a.
\v 3 Ga̱a ne̱ caꞌmii Pedró rihaan Ananías, cataj soꞌ a:
\p ―Me cheꞌé catúj Síí Chre̱e nimán so̱ꞌ, ne̱ caꞌmii ne̱ so̱ꞌ nda̱a rihaan Nimán Yaꞌanj, ne̱ taꞌaa so̱ꞌ taꞌa̱j saꞌanj quiríꞌ so̱ꞌ ga̱a cutuꞌvéj so̱ꞌ yoꞌóó yoꞌ ga̱.
\v 4 Dan me se da̱j guun rá so̱ꞌ, ne̱ caꞌmii ne̱ so̱ꞌ ga̱. Né toꞌo̱j ma̱ꞌán so̱ꞌ cutuꞌvéj so̱ꞌ ne̱ ga̱a cutuꞌvéj so̱ꞌ man yoꞌ ne̱ ne nó xcúún so̱ꞌ qui̱ꞌyáá so̱ꞌ nda̱a vaa me rá ma̱ꞌán so̱ꞌ qui̱ꞌyáá so̱ꞌ ga̱ se‑saꞌa̱nj so̱ꞌ naꞌ. Me cheꞌé cavii raá so̱ꞌ qui̱ꞌyáá so̱ꞌ se vaa quiꞌyáá so̱ꞌ nihánj ga̱. Né rihaan yuvii̱ u̱u̱n caꞌmii ne̱ so̱ꞌ maꞌ. Nda̱a rihaan maꞌa̱n ya̱ Yaꞌanj caꞌmii ne̱ so̱ꞌ na̱nj ado̱nj ―taj Pedró rihaan Ananías yoꞌ a.
\p
\v 5 Ga̱a cuno Ananías nana̱ caꞌmii Pedró rihaan soꞌ, ne̱ naxruꞌ soꞌ, ne̱ caviꞌ soꞌ a. Ga̱a ne̱ cuchuꞌviꞌ ndoꞌo cunuda̱nj nij síí cuno nda̱a vaa quiranꞌ soꞌ a.
\v 6 Ga̱a ne̱ canicunꞌ nij síí tachru̱u̱, ne̱ nacutáj nij soꞌ yatzíj man cúú man síí caviꞌ, ga̱a ne̱ caꞌanj nica̱j nij soꞌ man soꞌ xeꞌ, ga̱a ne̱ cachinꞌ nij soꞌ man soꞌ a.
\p
\v 7 Dan me se cachén vaꞌnu̱j orá ta̱ꞌ asuun, ga̱a ne̱ catúj nica̱ síí caviꞌ yoꞌ rá veꞌ, ne̱ ne queneꞌe̱n noꞌ da̱j quiranꞌ nica̱ noꞌ maꞌ.
\v 8 Ga̱a ne̱ cataj Pedró rihaan noꞌ a:
\p ―Cata̱j xnaꞌanj so̱ꞌ rihanj sese nu̱ꞌ saꞌanj taꞌaa ro̱j so̱j cheꞌé yoꞌóó cutuꞌvéj ro̱j so̱j me nihánj á ―taj Pedró rihaan noꞌ a.
\p ―Veé cunuda̱nj ya̱ saꞌanj taꞌaa rój cheꞌé yoꞌóó me yoꞌ chugua̱nj ―taj noꞌ a.
\p
\v 9 Ga̱a ne̱ cataj Pedró rihaan noꞌ a:
\p ―Me cheꞌé cuya̱a̱n guun rá ro̱j so̱j tiha̱ꞌ yuꞌunj ro̱j so̱j man Nimán Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ ga̱. Ni̱ꞌyaj so̱ꞌ á. Nij síí cachinꞌ man nica̱ so̱ꞌ roꞌ, nicunꞌ taꞌyaa, ne̱ nihánj me se ca̱ta̱ nij soꞌ mán so̱ꞌ, caꞌa̱nj ni̱caj nij soꞌ mán so̱ꞌ xeꞌ cuano̱ na̱nj ado̱nj ―taj Pedró rihaan noꞌ a.
\p
\v 10 Ga̱a ne̱ ta̱j niꞌyo̱n naxruꞌ noꞌ rihaan yoꞌóó rej nicu̱nꞌ Pedró, ne̱ nu̱ꞌ caviꞌ noꞌ a. Ga̱a ne̱ catúj uún nij síí tachru̱u̱ rá veꞌ, ne̱ queneꞌen nij soꞌ se vaa a̱j caviꞌ noꞌ a. Ga̱a ne̱ caꞌanj nica̱j nij soꞌ cúú man noꞌ xeꞌ, ga̱a ne̱ cachinꞌ nij soꞌ man noꞌ xꞌnúú nica̱ noꞌ a.
\v 11 Ga̱a ne̱ cuchuꞌviꞌ ndoꞌo nu̱ꞌ xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ man Jesús do̱ꞌ, cunuda̱nj nij síí cuno nana̱ da̱j quiranꞌ ro̱j ni̱ca̱ ro̱j soꞌ do̱ꞌ a.
\s Quiꞌyaj ndoꞌo nij síí ata̱ suun caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ Jesús suun sa̱ꞌ noco̱o a
\p
\v 12 Ga̱a ne̱ quiꞌyaj ndoꞌo nij síí ata̱ suun caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ Jesús suun sa̱ꞌ noco̱o quiꞌyaj se vaa caꞌanj rá nij yuvii̱ ya̱nj chumanꞌ Jerusalén a. Ne̱ ꞌo̱ vaa rá nij síí noco̱ꞌ man Jesús, ne̱ cunuu chre̱ꞌ nij soꞌ rej ya̱nj nuvií noco̱o rá veꞌ cheꞌe̱e̱ cuꞌna̱j Corredor Salomón a.
\v 13 Tza̱j ne̱ ꞌó nij yuvii̱ roꞌ, ne quisi̱j rá nij soꞌ cunu̱u chre̱ꞌ nij soꞌ ga̱ nij síí noco̱ꞌ man Jesús maꞌ. Tza̱j ne̱ cunuda̱nj nij yuvii̱ cataj se vaa sa̱ꞌ uxrá quiꞌyaj nij síí noco̱ꞌ man Jesús a.
\v 14 Cuchumán rá queꞌe̱e̱ ndoꞌo nij snóꞌo do̱ꞌ, nij chana̱ do̱ꞌ, niꞌya̱j nij soꞌ man Jesús Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ, ne̱ cheꞌé dan guun ri̱i̱ doj nij yuvii̱ noco̱ꞌ man soꞌ a.
\v 15 Ne̱ dan me se rihaan chruun do̱ꞌ, rihaan yuvéé do̱ꞌ, táá nij síí ranꞌ, rii nij yuvii̱ man nij síí ranꞌ yoꞌ xeꞌ a. Cuchruj nii man nij síí ranꞌ rá callé rej cache̱n Pedró, cheꞌé se sese scachu̱nꞌ Pedró cano̱ xráá nij síí ranꞌ ne̱ nahu̱un nij soꞌ, rá nij yuvii̱ a.
\v 16 Ga̱a ne̱ caꞌnaꞌ ndoꞌo yuvii̱ cavii nij chumanꞌ na̱j nichru̱nꞌ chumanꞌ Jerusalén, ne̱ nuu chre̱ꞌ nij soꞌ a. Dan me se ata̱ nij soꞌ síí ranꞌ do̱ꞌ, síí ranꞌ ndoꞌo sayuun ꞌyaj nana̱ chre̱e nu̱u̱ nimán nij soꞌ do̱ꞌ, ne̱ nahuun sa̱ꞌ cunuda̱nj nij soꞌ a.
\s Quiꞌyaj nii sayuun man nij síí ata̱ suun caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ Jesús a
\p
\v 17 Dan me se guun xco̱j ruva̱a̱ rá nij tuvi̱ꞌ xrej ata̱ suun noco̱o doj niꞌya̱j nij soꞌ man nij síí ata̱ suun caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ Jesús a. Dan me se nij tuvi̱ꞌ xrej me se síí noco̱ꞌ stucua̱nj nij síí saduceo me nij soꞌ a.
\v 18 Dan me se caꞌnéé nij soꞌ tanuu ta̱ꞌaa man nij síí ata̱ suun caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ Jesús, ga̱a ne̱ caxríj nij soꞌ tagaꞌ man nij soꞌ a.
\v 19 Tza̱j ne̱ rej nii̱ me se caꞌnaꞌ ꞌo̱ se‑mo̱zó Yaꞌanj Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ, ne̱ caꞌnúj soꞌ taꞌyaa tagaꞌ yoꞌ, ne̱ caꞌanj nica̱j soꞌ man nij soꞌ xeꞌ a. Ga̱a ne̱ cataj se‑mo̱zó Yaꞌanj yoꞌ rihaan nij soꞌ a:
\p
\v 20 ―Cavi̱i̱ soj, ne̱ caꞌa̱nj soj canicu̱nꞌ soj rej ya̱nj nuvií noco̱o, ne̱ nata̱ꞌ soj rihaan nij yuvii̱ nu̱ꞌ nana̱ nihánj nana̱ taj xnaꞌanj da̱j quiꞌya̱j nij yuvii̱ ne̱ caꞌve̱e ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ nimán nij yuvii̱ rihaan Yaꞌanj á ―taj se‑mo̱zó Yaꞌanj yoꞌ rihaan nij soꞌ a.
\p
\v 21 Síj cuno nij soꞌ nana̱ vaa da̱nj, ga̱a ne̱ rej síj güii catúj nij soꞌ rej ya̱nj nuvií noco̱o, ne̱ tucuꞌyón nij soꞌ snana̱ Jesús rihaan nij yuvii̱ a. Ma̱an orá dan naquiꞌyaj chre̱ꞌ nij tuvi̱ꞌ xrej ata̱ suun noco̱o doj man Xꞌneꞌ Nij Síí Ata̱ Suun Noco̱o Doj do̱ꞌ, cunuda̱nj nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá do̱ꞌ, ne̱ quiꞌya̱j nij soꞌ juntá a. Ga̱a ne̱ caꞌnéé nij soꞌ tanuu caꞌa̱nj tagaꞌ, ne̱ caꞌna̱ꞌ ni̱caj nij soꞌ man nij síí ata̱ suun caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ Jesús rihaan yuvii̱ rihaan nij soꞌ, rá nij soꞌ a.
\v 22 Dan me se cuchiꞌ nij tanuu caꞌnéé nij síí uun chij yoꞌ tagaꞌ, ga̱a ne̱ ne nari̱ꞌ tanuu man nij síí ata̱ suun caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ Jesús rque tagaꞌ a̱ maꞌ. Cheꞌé dan me canica̱j nij tanuu yoꞌ rej ma̱n nij síí uun chij yoꞌ, ne̱ nataꞌ nij tanuu yoꞌ se vaa guun tagaꞌ a.
\v 23 Dan me se cataj nij tanuu yoꞌ a:
\p ―Dan me se ga̱a cuchiꞌ núj tagaꞌ, ne̱ vaa xraan tagaꞌ, ne̱ nicu̱nꞌ nij tanuu rihaan taꞌyaa, tumé nij tanuu taꞌyaa a. Tza̱j ne̱ ga̱a caꞌnúj núj taꞌyaa, ne̱ ne nari̱ꞌ núj a̱ ꞌó yuvii̱ rá tagaꞌ a̱ maꞌ ―taj nij tanuu rihaan nij síí uun chij yoꞌ a.
\p
\v 24 Dan me se ga̱a cuno tanuu uun chij rihaan nij tanuu tumé nuvií noco̱o do̱ꞌ, ga̱a cuno nij xrej ata̱ suun noco̱o do̱ꞌ, nana̱ vaa da̱nj, ne̱ caꞌanj rá nij soꞌ, ne̱ ne queneꞌe̱n nij soꞌ da̱j gu̱un rej rihaan nij soꞌ a.
\v 25 Ga̱a ne̱ cuchiꞌ ꞌo̱ soꞌ rihaan nij síí uun chij, ga̱a ne̱ nataꞌ soꞌ rihaan nij soꞌ, cataj soꞌ a:
\p ―Xa̱ꞌ nij síí caxríj nij soj tagaꞌ man, tza̱j ne̱ cuano̱ nihánj me se nicu̱nꞌ nij soꞌ rej ya̱nj nuvií noco̱o, tucuꞌyón nij soꞌ rihaan nij yuvii̱ na̱nj á ―taj síí caꞌnaꞌ rihaan nij soꞌ a.
\p
\v 26 Ga̱a ne̱ cavii tanuu uun chij rihaan nij tanuu tumé nuvií noco̱o cavii nij tanuu cavii, caꞌanj nij soꞌ nuvií noco̱o, ne̱ caꞌanj naca̱j nij soꞌ man nij síí ata̱ suun caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ Jesús rihaan yuvii̱ rihaan nij síí uun chij yoꞌ a. Tza̱j ne̱ taj sayuun quiꞌyaj nij soꞌ man nij síí cuneꞌ Jesús man maꞌ. ꞌO̱ se cuchuꞌviꞌ nij tanuu niꞌya̱j nij soꞌ man nij yuvii̱ se vaa go̱ꞌ nij yuvii̱ yahij xráá maꞌa̱n nij soꞌ a.
\p
\v 27 Dan me se caꞌnaꞌ nica̱j nij soꞌ man nij síí cuneꞌ Jesús rej nuu chre̱ꞌ Xꞌneꞌ Nij Síí Ata̱ Suun Noco̱o Doj rihaan nij yuvii̱ israelitá a. Ga̱a ne̱ xnáꞌanj xrej ata̱ suun noco̱o doj man nij soꞌ,
\v 28 cataj soꞌ a:
\p ―Né se a̱j cataj xnaꞌanj núj rihaan nij soj se vaa caꞌne̱ꞌ rá soj ga̱ suun tucuꞌyón rihaan nij yuvii̱ cheꞌé síí nataꞌ soj cheꞌé a̱ naꞌ. Tza̱j ne̱ cuano̱ nihánj me se a̱j cuchiꞌ stucua̱nj soj rihaan cunuda̱nj nij síí ma̱n chumanꞌ Jerusalén nihánj, quiꞌyaj soj, ne̱ me rá soj cara̱a soj cacunꞌ xráá núj se vaa caviꞌ snóꞌo noco̱ꞌ soj quiꞌyaj núj á ―taj soꞌ rihaan nij síí cuneꞌ Jesús a.
\p
\v 29 Ga̱a ne̱ cataj Pedró do̱ꞌ, ꞌó nij síí cuneꞌ Jesús do̱ꞌ a:
\p ―Tza̱j ne̱ ꞌo̱ se no̱ xcúún níꞌ cuno̱ níꞌ asino ya̱a̱n nana̱ aꞌmii Yaꞌanj rihaan nana̱ aꞌmii yuvii̱ a.
\v 30 ꞌO̱ se nij soj me síí tocoꞌ man Jesús rihaan rcutze̱, ne̱ caviꞌ soꞌ, quiꞌyaj soj a. Tza̱j ne̱ Yaꞌanj noco̱ꞌ xi̱i níꞌ asi̱j naá roꞌ, me síí quiꞌyaj cunuu iꞌna̱ꞌ uún soꞌ ado̱nj.
\v 31 Ga̱a ne̱ maꞌa̱n Yaꞌanj quiꞌyaj cavii Jesús xta̱ꞌ, ne̱ nicu̱nꞌ Jesús rej xꞌnu̱j Yaꞌanj rej nuva̱ꞌ Yaꞌanj a. Ne̱ guun Jesús Síí Uun Chij Ndoꞌo, ne̱ Síí Tinanii man Yuvii̱ rihaan Sayuun guun soꞌ, cheꞌé rej caꞌve̱e ca̱nica̱j nimán níꞌ si̱j israelitá ga̱a ne̱ navi̱j cacunꞌ tumé níꞌ ado̱nj.
\v 32 Ne̱ núj me síí nataꞌ nana̱ nihánj, ne̱ Nimán Yaꞌanj uún me se tihaa̱n soꞌ se vaa ya̱ vaa nana̱ nihánj ado̱nj. Ne̱ xa̱ꞌ Nimán Yaꞌanj, tza̱j ne̱ rqué Yaꞌanj Nimán soꞌ man nij yuvii̱ uno rihaan soꞌ a ―taj nij soꞌ rihaan nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá a.
\p
\v 33 Dan me se ga̱a cuno nij síí uun chij nana̱ nihánj, ga̱a ne̱ cuyanj rá nij soꞌ, ga̱a ne̱ guun rá nij soꞌ ticavi̱ꞌ nij soꞌ man nij síí cuneꞌ Jesús a.
\v 34 Tza̱j ne̱ canicunꞌ caya̱ ꞌo̱ tuviꞌ xꞌneꞌ nij síí ata̱ suun noco̱o doj rihaan nij yuvii̱ israelitá, ne̱ ꞌo̱ síí fariseo cuꞌna̱j Gamaliel me soꞌ a. Síí naquiꞌyaj cu̱u stucua̱nj Moisés me soꞌ, ne̱ caráj cochro̱j cunuda̱nj nij yuvii̱ niꞌya̱j nij yuvii̱ man soꞌ a. Ga̱a ne̱ caꞌneꞌ soꞌ suun se vaa cu̱riha̱nj nij síí cuneꞌ Jesús orá nii xeꞌ a.
\v 35 Ga̱a ne̱ cataj Gamaliel rihaan ꞌó nij síí uun chij yoꞌ a:
\p ―Cuno̱ soj si̱j israelitá nana̱ caꞌmi̱j rihaan nij soj cuano̱ á. Dan me se ta̱dó soj da̱j quiꞌya̱j soj ga̱ nij snóꞌo caꞌnaꞌ rihaan níꞌ nihánj á.
\v 36 ꞌO̱ se asi̱j rque̱ doj me se nachuma̱a̱n ꞌo̱ síí cuꞌna̱j Teudas, ne̱ soꞌ roꞌ, me síí cataj se vaa si̱j sa̱ꞌ uxrá me maꞌa̱n soꞌ, ne̱ canocoꞌ ꞌo̱ caꞌa̱nj cientó yuvii̱ xcó soꞌ ta̱ꞌ asuun a. Ga̱a ne̱ ticaviꞌ nii man soꞌ, ne̱ chaꞌnuu̱ cunuda̱nj nij síí cuno snana̱ soꞌ, ne̱ navij nu̱ꞌ snana̱ soꞌ na̱nj ado̱nj.
\v 37 Dan me se cachén doj, ga̱a ne̱ cavii ꞌó síí cuꞌna̱j Judas síí cavii estadó Galilea, ne̱ nachuma̱a̱n soꞌ ga̱a güii cachrón gobiernó se‑chuvi̱i cunuda̱nj nij yuvii̱ rihaan yanj a. Ga̱a ne̱ tihaꞌ soꞌ man yuvii̱, ne̱ canocoꞌ nij yuvii̱ xcó soꞌ a. Tza̱j ne̱ ticaviꞌ nii man soꞌ uún, ga̱a ne̱ cunuda̱nj nij yuvii̱ cuno snana̱ soꞌ chaꞌnuu̱ uún a.
\p
\v 38 ’Ne̱ cuano̱ nihánj me se cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan nij soj se vaa se̱ quiꞌyaj nij soj a̱ doj sayuun man nij síí caꞌnaꞌ rihaan níꞌ cuanꞌ maꞌ. ꞌO̱ se sese tucuáán cuchruj yuvii̱ u̱u̱n me stucua̱nj nij soꞌ, ne̱ sese ꞌyaj nij soꞌ nda̱a vaa avii raa̱ maꞌa̱n nij soꞌ, ne̱ quiri̱ꞌ nu̱ꞌ se vaa ꞌyaj nij soꞌ na̱nj ado̱nj.
\v 39 Tza̱j ne̱ sese Yaꞌanj me síí rqué snana̱ nij soꞌ, ne̱ sese ꞌyaj nij soꞌ se‑su̱u̱n Yaꞌanj, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ caꞌanj niꞌya̱ snana̱ nij soꞌ quiꞌya̱j soj maꞌ. Sese da̱nj gu̱un quiꞌya̱j nij soj, ne̱ síí unuꞌ ga̱ maꞌa̱n Yaꞌanj me nij soj ado̱nj ―taj síí cuꞌna̱j Gamaliel cuno ꞌó nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá a.
\p Dan me se cuchumán rá nij soꞌ snana̱ síí cuꞌna̱j Gamaliel yoꞌ,
\v 40 ga̱a ne̱ canacúún nij soꞌ man nij síí cuneꞌ Jesús, ne̱ catúj nij síí cuneꞌ Jesús rej ma̱n nij soꞌ a. Ga̱a ne̱ goꞌ nii rutzii̱ xráá nij síí cuneꞌ Jesús, quiꞌyaj nij síí uun chij a. Ne̱ caꞌneꞌ nij soꞌ suun rihaan nij síí cuneꞌ Jesús se vaa se̱ caꞌmii nij soꞌ a̱ ꞌó nana̱ cheꞌé se‑chuvi̱i Jesús rihaan nij yuvii̱ a̱ maꞌ. Ga̱a ne̱ naꞌnéé nij síí uun chij yoꞌ chrej man nij síí cuneꞌ Jesús a.
\v 41 Dan me se curiha̱nj nij síí cuneꞌ Jesús rej nuu chre̱ꞌ xꞌneꞌ nij síí ata̱ suun noco̱o doj rihaan nij yuvii̱ israelitá a. Ne̱ guun niha̱ꞌ uxrá rá nimán nij síí cuneꞌ Jesús cheꞌé se si̱j vaa sa̱ꞌ me nij soꞌ niꞌya̱j Yaꞌanj ne̱ cheꞌé dan caꞌvee quiranꞌ nij soꞌ sayuun cheꞌé se‑chuvi̱i Jesús a.
\v 42 Ne̱ da̱j a̱ güii me se cunuu chre̱ꞌ nij síí cuneꞌ Jesús rej ya̱nj nuvií noco̱o do̱ꞌ, rá veꞌ tucuá nij soꞌ do̱ꞌ, ne̱ ꞌo̱ tucuꞌyón nij soꞌ man nij yuvii̱, ne̱ nataꞌ nij soꞌ nana̱ sa̱ꞌ se vaa Jesús me Síí Caꞌnéé Yaꞌanj Ti̱nanii man Yuvii̱ rihaan Sayuun a.
\c 6
\s Cuneꞌ nii man chi̱j síí nica̱j suun rihaan Yaꞌanj ra̱cuíj man nij síí tucuꞌyón snana̱ Jesús a
\p
\v 1 Güii dan me se uun ri̱i̱ doj nij síí tucuꞌyón snana̱ Jesús, ne̱ dan me se nij caꞌmii nij síí aꞌmii xnaꞌánj griego niꞌya̱j nij soꞌ man nij síí aꞌmii xnaꞌánj hebreo cheꞌé se chá rqué nij síí aꞌmii xnaꞌánj hebreo man nij chana̱ caviꞌ nica̱ da̱j a̱ güii a. ꞌO̱ se ne cuya̱a̱n rqué nij síí aꞌmii xnaꞌánj hebreo se chá man nij chana̱ aꞌmii xnaꞌánj griego, taj nij síí aꞌmii xnaꞌánj griego a.
\v 2 Cheꞌé dan chuvi̱j nij síí ata̱ suun caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ Jesús roꞌ, canacúún nij soꞌ man xꞌneꞌ nij síí tucuꞌyón snana̱ Jesús cunu̱u chre̱ꞌ nij soꞌ, ne̱ cataj chuvi̱j nij soꞌ a:
\p ―Ne cuna̱j vaa sese tanáj xco̱ núj suun nataꞌ snana̱ Yaꞌanj rihaan yuvii̱ cheꞌé rej ca̱nica̱j núj coꞌoo rihaan nij chana̱ caviꞌ nica̱ a̱ maꞌ.
\v 3 Cheꞌé dan nari̱i̱ nij soj chi̱j tinúú níꞌ síí veꞌé aꞌmii nii niꞌya̱j nii man, tinu̱j. Dan me se nano̱ꞌ soj síí nu̱u̱ ndoꞌo Nimán Yaꞌanj nimán, ne̱ síí cu̱u raa̱ nano̱ꞌ soj, ne̱ cune̱ꞌ núj man nij soꞌ se vaa quiꞌya̱j nij soꞌ suun nihánj á.
\v 4 Ne̱ xa̱ꞌ núj, tza̱j ne̱ ina̱nj suun ꞌo̱ cachi̱nj niꞌya̱j rihaan Yaꞌanj quiꞌya̱j núj, ne̱ nata̱ꞌ núj snana̱ Yaꞌanj na̱nj á ―taj chuvi̱j nij síí cuneꞌ Jesús a.
\p
\v 5 Dan me se guun niha̱ꞌ rá cunuda̱nj nij yuvii̱ ga̱a cuno nij yuvii̱ nana̱ yoꞌ, ne̱ narii nij yuvii̱ man chi̱j tinúú nij soꞌ a. Ne̱ ꞌo̱ soꞌ me síí cuꞌna̱j Esteban, ne̱ soꞌ roꞌ, me síí nucua̱j uxrá rá niꞌya̱j man Yaꞌanj, ne̱ nu̱u̱ ndoꞌo Nimán Yaꞌanj nimán soꞌ a. Ne̱ narii uún nij soꞌ man síí cuꞌna̱j Felipé do̱ꞌ, Prócoro do̱ꞌ, Nicanor do̱ꞌ, Timón do̱ꞌ, Parmenas do̱ꞌ, Nicolás do̱ꞌ a. Ne̱ né si̱j israelitá me Nicolás, ma̱an se síí guun rá canoco̱ꞌ stucua̱nj nij síí israelitá guun soꞌ, ne̱ síí cavii chumanꞌ Antioquía me soꞌ uún a.
\v 6 Ne̱ dan me se nica̱j nij yuvii̱ man chi̱j nij soꞌ caꞌanj nij soꞌ rihaan chuvi̱j nij síí ata̱ suun caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ Jesús rihaan yuvii̱ a. Ne̱ cachíín niꞌya̱j nij soꞌ rihaan Yaꞌanj, ga̱a ne̱ cutaꞌ nij soꞌ raꞌa nij soꞌ raa̱ chi̱j nij soꞌ cheꞌé yan ca̱ta̱ nij soꞌ suun yoꞌ a.
\p
\v 7 Dan me se chaꞌnuu̱ uxrá snana̱ Yaꞌanj, ne̱ guun ri̱i̱ ndoꞌo doj nij síí tucuꞌyón snana̱ Jesús chumanꞌ Jerusalén yoꞌ, ne̱ nda̱a queꞌe̱e̱ uxrá nij xrej israelitá cuchumán rá snana̱ Jesús ne̱ cuno rihaan Jesús a.
\s Taꞌaa nii man Esteban a
\p
\v 8 Dan me se síí cuꞌna̱j Esteban me se quiꞌyaj uxrá Yaꞌanj se lu̱j ga̱ soꞌ, ne̱ guun nucua̱j ndoꞌo soꞌ, ne̱ dan me se quiꞌyaj ndoꞌo soꞌ suun sa̱ꞌ noco̱o quiꞌyaj se vaa caꞌanj rá nij yuvii̱ a.
\v 9 Tza̱j ne̱ naxuma̱a̱n queꞌe̱e̱ yuvii̱, ne̱ taꞌa̱j nij soꞌ me síí ꞌanj veꞌ tucuꞌyón yuvii̱ stucua̱nj Moisés rej nuu chre̱ꞌ nij síí quiꞌyaj canaán cu̱riha̱nj rihaan se‑ruꞌve̱e̱ nij soꞌ a. Ne̱ ꞌó taꞌa̱j nij soꞌ me síí cavii chumanꞌ Cirene, ne̱ ꞌó taꞌa̱j nij soꞌ me síí cavii chumanꞌ Alejandría, ne̱ ꞌó taꞌa̱j nij soꞌ me síí cavii rej cuꞌna̱j Cilicia do̱ꞌ, rej cuꞌna̱j Asia do̱ꞌ a. Dan me se caꞌmii canó tuviꞌ ta̱ranꞌ nij soꞌ ga̱ Esteban,
\v 10 tza̱j ne̱ ne caꞌve̱e quiꞌya̱j canaán snana̱ nij soꞌ rihaan snana̱ Esteban a̱ maꞌ. ꞌO̱ se racuíj ndoꞌo Nimán Yaꞌanj man Esteban, ne̱ cavii ndoꞌo nana̱ cu̱u raa̱ soꞌ, quiꞌyaj Nimán Yaꞌanj a.
\v 11 Ga̱a ne̱ caxríj nij soꞌ chrej rque ꞌó taꞌa̱j snóꞌo uún, ne̱ snóꞌo yoꞌ cataj a:
\p ―Cuno núj se vaa caꞌmii Esteban nana̱ qui̱j cheꞌé síí cuꞌna̱j Moisés ga̱ maꞌa̱n Yaꞌanj á ―taj nij snóꞌo yoꞌ, caꞌmii ne̱ nij soꞌ a.
\p
\v 12 Ga̱a ne̱ caꞌmaan rá nij yuvii̱ do̱ꞌ, nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá do̱ꞌ, nij síí naquiꞌyaj cu̱u stucua̱nj Moisés do̱ꞌ, ga̱a cuno nij soꞌ snana̱ nij síí ne̱ yoꞌ a. Ga̱a ne̱ cavii nij soꞌ, taꞌaa cunuda̱nj nij soꞌ man Esteban, ne̱ caꞌanj nica̱j nij soꞌ man soꞌ rá veꞌ nuu chre̱ꞌ Xꞌneꞌ Nij Síí Ata̱ Suun Noco̱o Doj rihaan nij yuvii̱ israelitá a.
\v 13 Ga̱a ne̱ caꞌanj nica̱j nii man do̱j síí caꞌmii ne̱ síí caraa cacunꞌ rmi̱ꞌ xráá Esteban, ne̱ cataj nij soꞌ a:
\p ―Síí nihánj roꞌ, ne aꞌneꞌ rá soꞌ ga̱ suun aꞌmii qui̱j cheꞌé rej gue̱e̱ nihánj do̱ꞌ, cheꞌé tucuáán noco̱ꞌ níꞌ do̱ꞌ a̱ maꞌ.
\v 14 ꞌO̱ se cuno núj se vaa cataj soꞌ se vaa Jesús síí cavii chumanꞌ Nazaret me síí tiri̱ꞌ nu̱ꞌ nuvií noco̱o nihánj, ne̱ natuna̱ soꞌ tucuáán cuchruj síí cuꞌna̱j Moisés cheꞌé níꞌ ado̱nj ―taj nij soꞌ, caꞌmii ne̱ nij soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ man Esteban yoꞌ a.
\p
\v 15 Ga̱a ne̱ niꞌya̱j uxrá cunuda̱nj nij síí ya̱nj rá veꞌ nuu chre̱ꞌ xꞌneꞌ nij síí ata̱ suun noco̱o doj man Esteban yoꞌ, ne̱ ase vaa rihaan se‑mo̱zó Yaꞌanj roꞌ, da̱nj vaa rihaan soꞌ, niꞌya̱j nij soꞌ a.
\c 7
\p
\v 1 Ga̱a ne̱ xnáꞌanj xrej ata̱ suun noco̱o doj man síí cuꞌna̱j Esteban, cataj xrej a:
\p ―Ya̱ uxrá da̱nj caꞌmii so̱ꞌ dan tuꞌva nij soꞌ da̱nj cheꞌé so̱ꞌ naꞌ ―taj soꞌ, xnáꞌanj soꞌ man Esteban a.
\s Caꞌmii natáj Esteban rihaan nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá a
\p
\v 2 Ga̱a ne̱ cataj Esteban yoꞌ a:
\p ―Cuno̱ soj caꞌmi̱j rihaan soj, tinu̱j, taꞌnuj. Dan me se ga̱a ataa ca̱yáán xi̱i níꞌ síí cuꞌna̱j Abraham chumanꞌ Harán, ne̱ Yaꞌanj niꞌndaj ya̱ sa̱ꞌ veꞌé vaa curuviꞌ rihaan soꞌ rej cuꞌna̱j Mesopotamia a.
\v 3 Ne̱ cataj Yaꞌanj rihaan soꞌ a: “Cu̱riha̱nj so̱ꞌ chiháán so̱ꞌ rej ya̱nj nij tuvíꞌ so̱ꞌ, ne̱ cavi̱i̱ so̱ꞌ caꞌa̱nj so̱ꞌ ꞌo̱ rej ti̱haán ꞌu̱nj mán so̱ꞌ á”, taj Yaꞌanj rihaan Abraham a.
\v 4 Dan me se curiha̱nj soꞌ rej ya̱nj nij síí caldeo, ne̱ caꞌanj soꞌ cayáán soꞌ chumanꞌ Harán a. Ga̱a ne̱ quisíj caviꞌ rej soꞌ, ne̱ quiꞌyaj Yaꞌanj se vaa cavii uún soꞌ, caꞌanj soꞌ cayáán soꞌ yoꞌóó nihánj rej ya̱nj maꞌa̱n nij soj cuano̱ a.
\v 5 Tza̱j ne̱ a̱ doj yoꞌóó ne rque̱ Yaꞌanj rihaan Abraham maꞌ. Ne̱ a̱ ꞌó taꞌníí Abraham ne caꞌnga̱a̱ ga̱a cataꞌ tuꞌva Yaꞌanj rihaan soꞌ se vaa gu̱un siꞌya̱j nij taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ Abraham man yoꞌóó nihánj maꞌ.
\p
\v 6 ’Ga̱a ne̱ cataj uún Yaꞌanj rihaan soꞌ a: “Caꞌa̱nj ca̱yáán nij taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ so̱ꞌ ꞌó yoꞌóó noco̱o toꞌóó ꞌó yuvii̱, ne̱ gu̱un nij soꞌ mozó cu̱nuû rihaan ꞌó nij yuvii̱ yoꞌ, ne̱ tucuxru̱ꞌ ꞌó nij yuvii̱ man nij soꞌ cunu̱ꞌ caꞌa̱nj cientó yoꞌ a.
\v 7 Ne̱ xa̱ꞌ nij yuvii̱ gu̱un nij soꞌ mozó rihaan, tza̱j ne̱ ma̱ꞌán ꞌu̱nj quiꞌya̱j sayuun man nij yuvii̱ yoꞌ, ga̱a ne̱ cu̱riha̱nj nij taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ so̱ꞌ rej yoꞌ a. Ne̱ nama̱n nij soꞌ ca̱yáán nij soꞌ rej nihánj, ne̱ canoco̱ꞌ nij soꞌ mán ꞌu̱nj, ne̱ cara̱a̱ gue̱e̱ nij soꞌ rihaan ꞌu̱nj a”, taj Yaꞌanj rihaan Abraham ga̱a naá a.
\p
\v 8 ’Dan me se cataꞌ tuꞌva Yaꞌanj se vaa quiꞌya̱j Yaꞌanj da̱nj cheꞌé nij tuviꞌ Abraham, ga̱a ne̱ caꞌneꞌ Yaꞌanj suun se vaa cuta̱ꞌ ta̱ranꞌ nij tuvi̱ꞌ Abraham taꞌngaꞌ man nij soꞌ, cheꞌé se yuvii̱ ꞌni̱j raꞌa Yaꞌanj man me nij soꞌ a. Ne̱ dan me se caꞌngaa taꞌníí Abraham síí cuꞌna̱j Isaac, ne̱ cutaꞌ Abraham taꞌngaꞌ man soꞌ ga̱a va̱j soꞌ tu̱nj güii a. Ne̱ da̱nj quiꞌyaj Isaac uún cheꞌé taꞌníí soꞌ síí cuꞌna̱j Jacob, ne̱ da̱nj quiꞌyaj Jacob uún cheꞌé nij taꞌníí soꞌ chuvi̱j nij xi̱i níꞌ nij síí cayáán ga̱a naá a.
\p
\v 9 ’Dan me se guun xco̱j ruva̱a̱ rá nij xi̱i níꞌ niꞌya̱j nij soꞌ man tinúú nij soꞌ José, ga̱a ne̱ cutuꞌvéj nij soꞌ man soꞌ rihaan síí caꞌanj nica̱j man soꞌ nda̱a rej yoꞌóó noco̱o cuꞌna̱j Egiptó a. Tza̱j ne̱ Yaꞌanj va̱j ga̱ soꞌ,
\v 10 ne̱ tinanii Yaꞌanj man soꞌ rihaan nu̱ꞌ sayuun quiranꞌ soꞌ a. Ga̱a ne̱ guun rá síí nica̱j suun rey síí cuꞌna̱j Faraón niꞌya̱j soꞌ man José, ne̱ síí sa̱ꞌ ndoꞌo avii raa̱ guun José rihaan Faraón, quiꞌyaj Yaꞌanj a. Ga̱a ne̱ cuneꞌ Faraón man José se vaa gu̱un chij José rihaan yoꞌóó Egiptó, ne̱ nda̱a rihaan nu̱ꞌ veꞌ tucuá Faraón guun chij José a.
\p
\v 11 ’Ga̱a ne̱ cachén ndoꞌo xꞌnaa nu̱ꞌ yoꞌóó Egiptó do̱ꞌ, rej yoꞌóó cuꞌna̱j Canaán do̱ꞌ, ne̱ quiranꞌ ndoꞌo nij yuvii̱ sayuun, ne̱ xi̱i níꞌ roꞌ, ne gu̱un nucua̱j nij soꞌ quiri̱ꞌ nij soꞌ se cha̱ nij soꞌ maꞌ.
\v 12 Ga̱a ne̱ cuno Jacob nana̱ se vaa vaa ꞌnúú trigó aneꞌ yoꞌóó Egiptó, ne̱ cheꞌé dan tiha̱j yu̱u̱n caꞌnéé soꞌ man nij taꞌníí soꞌ caꞌa̱nj nij soꞌ nano̱ꞌ nij soꞌ ꞌnúú trigó a.
\v 13 Dan me se quisíj vi̱j caꞌanj nij soꞌ yoꞌóó Egiptó, ga̱a ne̱ cataj xnaꞌanj José rihaan nij soꞌ se vaa tinúú nij soꞌ me soꞌ, ga̱a ne̱ xcaj Faraón cuentá me xꞌneꞌ yuvii̱ cavii José a.
\p
\v 14 ’Ga̱a ne̱ caꞌnéé José nana̱ rihaan rej soꞌ Jacob se vaa caꞌa̱nj nij tuvi̱ꞌ Jacob ca̱yáán nij soꞌ yoꞌóó Egiptó, ne̱ dan me se vaꞌnu̱j chiha̱a̱ xnu̱ꞌ (75) yuvii̱ me nij tuvi̱ꞌ Jacob yoꞌ a.
\v 15 Ga̱a ne̱ dan me se caꞌanj Jacob yoꞌóó Egiptó a. Cachén doj, ga̱a ne̱ caviꞌ soꞌ, ne̱ caviꞌ nij taꞌníí soꞌ xi̱i níꞌ,
\v 16 ga̱a ne̱ caꞌanj nica̱j nii man cúú man nij soꞌ nda̱a chumanꞌ cuꞌna̱j Siquem a. Ne̱ dan me se cachinꞌ nii cúú man nij soꞌ rque yuꞌuj yuvej a̱j quiránj Abraham rihaan nij taꞌníí síí cuꞌna̱j Hamor rej chumanꞌ Siquem yoꞌ a.
\p
\v 17 ’Dan me se ga̱a nichrunꞌ güii quisi̱j ya̱ nu̱ꞌ nana̱ a̱j cataꞌ tuꞌva Yaꞌanj rihaan Abraham ga̱a naá, ne̱ dan me se xnaꞌanj nij yuvii̱ israelitá yoꞌ yoꞌóó Egiptó, ne̱ guun ri̱i̱ ndoꞌo doj nij soꞌ a.
\v 18 Da̱nj quiꞌyaj nij soꞌ nda̱a se catúj ꞌó síí nica̱j suun rey yoꞌóó Egiptó, ne̱ ne neꞌen soꞌ a̱ doj cheꞌé síí cuꞌna̱j José a̱ maꞌ.
\v 19 Ne̱ soꞌ me síí tihaꞌ yuꞌunj man tuviꞌ níꞌ nij yuvii̱ israelitá, ne̱ tucuxruꞌ soꞌ man xi̱i níꞌ nij yuvii̱ israelitá yoꞌ a. Dan me se caꞌneꞌ soꞌ suun se vaa quiriꞌi̱j nii man taꞌníí nij yuvii̱ israelitá leé no̱ xeꞌ, cheꞌé yan cavi̱ꞌ nij neꞌej a.
\v 20 Ne̱ ma̱an tiempó dan me se caꞌngaa síí cuꞌna̱j Moisés, ne̱ caranꞌ rá Yaꞌanj niꞌya̱j soꞌ man Moisés, ne̱ rque vaꞌnu̱j yavii tucuachij rej soꞌ ga̱ nii soꞌ man soꞌ tucuá rej soꞌ a.
\v 21 Ga̱a ne̱ caxríj yuve̱ ro̱j soꞌ man neꞌej cuꞌna̱j Moisés xeꞌ ꞌó rej yaníj, ga̱a ne̱ naca̱j maꞌa̱n taꞌnij cha̱na̱ Faraón man neꞌej cuꞌna̱j Moisés yoꞌ, ne̱ tucuachij noꞌ man soꞌ, ne̱ ase ꞌyáꞌ ga̱ taꞌníí ma̱ꞌánꞌ quiꞌyaj noꞌ a.
\v 22 Ga̱a ne̱ tucuꞌyón nii nu̱ꞌ snana̱ nij síí ma̱n yoꞌóó Egiptó nana̱ cu̱u man Moisés, ne̱ sca̱ꞌ aꞌmii soꞌ ne̱ sca̱ꞌ ꞌyaj soꞌ a.
\p
\v 23 ’Dan me se quisíj Moisés vi̱j chiha̱a̱ (40) yoꞌ, ga̱a ne̱ guun rá soꞌ caꞌa̱nj ni̱ꞌyaj soꞌ da̱j ranꞌ nij tuviꞌ soꞌ nij yuvii̱ israelitá a.
\v 24 Ne̱ dan me se queneꞌen soꞌ se vaa tucuxruꞌ ꞌo̱ síí ma̱n yoꞌóó Egiptó man ꞌo̱ síí israelitá a. Cheꞌé dan guun rá Moisés yoꞌ nayo̱n cuentá cheꞌé tuviꞌ soꞌ síí israelitá, ne̱ cheꞌé dan goꞌ soꞌ man síí ma̱n yoꞌóó Egiptó yoꞌ a.
\v 25 Ga̱a ne̱ guun rá Moisés se vaa xca̱j nij tuviꞌ soꞌ síí israelitá cuentá se vaa Yaꞌanj ra̱cuíj man soꞌ ti̱nanii soꞌ man nij soꞌ rihaan nij síí ma̱n yoꞌóó Egiptó, tza̱j ne̱ ne xca̱j nij soꞌ cuentá maꞌ.
\p
\v 26 ’Dan me se ꞌó güii me se cuchiꞌ soꞌ rej ma̱n nij yuvii̱ israelitá, ne̱ queneꞌen soꞌ man vi̱j síí israelitá se vaa cunuꞌ roj soꞌ a. Ne̱ guun rá soꞌ naꞌmi̱i̱ sa̱ꞌ uún ro̱j soꞌ, ne̱ cheꞌé dan cataj soꞌ a: “Tinu̱j. Me cheꞌé unuꞌ ro̱j tinu̱j ro̱j so̱j ga̱”, taj soꞌ rihaan ro̱j soꞌ a.
\v 27 Ne̱ síí tucuxruꞌ man tuviꞌ roꞌ, tiguíj raꞌa soꞌ man Moisés, ne̱ cataj soꞌ a: “Taj va̱j síí cuneꞌ mán so̱ꞌ gu̱un chij so̱ꞌ rihaan núj ne̱ caꞌne̱ꞌ so̱ꞌ cacunꞌ cheꞌé núj maꞌ.
\v 28 Ne̱ nihánj me se uun rá so̱ꞌ ti̱cavíꞌ so̱ꞌ manj, nda̱a vaa ticavíꞌ so̱ꞌ man síí ma̱n yoꞌóó Egiptó quii naꞌ”, taj síí tucuxruꞌ man tuviꞌ rihaan Moisés yoꞌ a.
\v 29 Ga̱a ne̱ cheꞌé se xcaj Moisés cuentá se vaa chaꞌnuu̱ ndoꞌo nana̱ se vaa ticaviꞌ soꞌ man ꞌo̱ síí ma̱n yoꞌóó Egiptó, ne̱ cheꞌé dan cunánj soꞌ, ne̱ caꞌanj soꞌ cayáán soꞌ nda̱a yoꞌóó cuꞌna̱j Madián a. Ne̱ xcaj soꞌ chana̱, ne̱ caꞌngaa vi̱j taꞌníí soꞌ snóꞌo cunii a.
\p
\v 30 ’Dan me se cachén vi̱j chiha̱a̱ (40) yoꞌ, ga̱a ne̱ rej tacaan nichru̱nꞌ quij cuꞌna̱j Sinaí me se queneꞌen soꞌ ꞌo̱ coj acoꞌ yaꞌan raa̱, ne̱ curiha̱nj ꞌo̱ síí caꞌnéé Yaꞌanj rque yaꞌan yoꞌ queneꞌen soꞌ a.
\v 31 Ne̱ caꞌanj rá Moisés cheꞌé se vaa queneꞌen soꞌ, ne̱ guun rá soꞌ nichru̱nꞌ soꞌ rihaan coj yoꞌ ni̱ꞌyaj soꞌ man yoꞌ a. Ga̱a ne̱ cuno soꞌ caꞌmii Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ,
\v 32 ne̱ dan me se cataj Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ a: “ꞌU̱nj roꞌ, me Yaꞌanj noco̱ꞌ nij xií so̱ꞌ ga̱a naá a. Dan me se Yaꞌanj noco̱ꞌ síí cuꞌna̱j Abraham do̱ꞌ, Isaac do̱ꞌ, Jacob do̱ꞌ, mé ꞌu̱nj á”, taj Yaꞌanj Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ cuno Moisés a. Ga̱a ne̱ cuchuꞌviꞌ Moisés ne̱ quiriꞌíj man soꞌ, ne̱ ne quisi̱j rá soꞌ ni̱ꞌyaj soꞌ coj acoꞌ yaꞌan raa̱ yoꞌ a.
\v 33 Ga̱a ne̱ cataj Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ rihaan soꞌ a: “Quiri̱i̱ so̱ꞌ canj ꞌni̱j tacóó so̱ꞌ á. ꞌO̱ se yoꞌóó nicu̱nꞌ so̱ꞌ cuano̱ roꞌ, me yoꞌóó gue̱e̱ ndoꞌo ado̱nj.
\v 34 Dan me se niꞌya̱j ꞌu̱nj, ne̱ queneꞌén ꞌu̱nj sayuun ranꞌ nij yuvii̱ noco̱ꞌ manj yoꞌóó Egiptó, ne̱ cunoj da̱j rnúj nij soꞌ cheꞌé sayuun ranꞌ nij soꞌ a. Ne̱ nihánj me se nanij ꞌu̱nj cheꞌé yan ti̱nanii ꞌu̱nj man nij soꞌ rihaan sayuun yoꞌ ado̱nj. Cheꞌé dan caꞌna̱ꞌ so̱ꞌ, ne̱ caꞌne̱j ꞌu̱nj mán so̱ꞌ nda̱a yoꞌóó Egiptó á”, taj Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ rihaan Moisés a.
\p
\v 35 ’Dan me se xa̱ꞌ Moisés, tza̱j ne̱ soꞌ me síí quiriꞌíj yaníj nij yuvii̱ israelitá man ga̱a cataj nij soꞌ se vaa taj va̱j síí cuneꞌ man soꞌ gu̱un chij soꞌ rihaan nij soꞌ ne̱ caꞌne̱ꞌ soꞌ cacunꞌ cheꞌé nij soꞌ maꞌ. Tza̱j ne̱ soꞌ me síí caꞌnéé maꞌa̱n Yaꞌanj se vaa gu̱un chij soꞌ rihaan nij yuvii̱ israelitá ne̱ quiri̱i̱ soꞌ man nij yuvii̱ israelitá rej guun nij soꞌ mozó rihaan ꞌó yuvii̱ a. Da̱nj quiꞌyaj Yaꞌanj ga̱ Moisés ga̱a curiha̱nj síí caꞌnéé Yaꞌanj yoꞌ rque coj acoꞌ yaꞌan raa̱ yoꞌ a.
\v 36 Dan me se curiha̱nj nij yuvii̱ israelitá yoꞌóó Egiptó, quiꞌyaj Moisés, ne̱ quiꞌyaj ndoꞌo soꞌ da̱j a̱ suun sa̱ꞌ noco̱o quiꞌyaj caráyaꞌa̱nj nij yuvii̱ rej yoꞌóó Egiptó do̱ꞌ, rej na̱j na yaꞌa̱nj cuꞌna̱j Na Yaꞌa̱nj Veꞌe̱j do̱ꞌ, rej tacaan va̱j nij soꞌ vi̱j chiha̱a̱ (40) ya̱ yoꞌ do̱ꞌ a.
\v 37 Ne̱ maꞌa̱n Moisés yoꞌ me síí cataj rihaan nij síí israelitá a: “Vaa güii, ne̱ ꞌo̱ tuviꞌ soj roꞌ, gu̱un síí nata̱ꞌ snana̱ Yaꞌanj, quiꞌya̱j Yaꞌanj, ne̱ ase vaa ꞌyáá ꞌu̱nj roꞌ, da̱nj quiꞌya̱j soꞌ uún a”, taj Moisés rihaan nij yuvii̱ israelitá a.
\p
\v 38 ’Ne̱ Moisés me síí va̱j ga̱ cunuda̱nj nij yuvii̱ israelitá rej tacaan, ne̱ va̱j soꞌ ga̱ síí caꞌnéé Yaꞌanj síí nataꞌ rihaan soꞌ rej quij cuꞌna̱j Sinaí a. Va̱j soꞌ ga̱ nij xi̱i níꞌ, ne̱ cuno soꞌ nana̱ ꞌyaj vaa iꞌna̱ꞌ nimán níꞌ, cheꞌé rej ta̱cuachén soꞌ nana̱ yoꞌ nda̱a rihaan níꞌ a.
\p
\v 39 ’Tza̱j ne̱ ne caꞌve̱j rá nij xi̱i níꞌ cuno̱ nij soꞌ rihaan Moisés maꞌ. ꞌO̱ se tanáj xco̱ nij soꞌ snana̱ soꞌ, ne̱ guun ina̱nj rá nij soꞌ quiꞌya̱j nij soꞌ nda̱a vaa ꞌyaj nij soꞌ yoꞌóó Egiptó a.
\v 40 Dan me se cataj nij xi̱i níꞌ rihaan síí cuꞌna̱j Aarón a: “Qui̱ꞌyáá so̱ꞌ yaꞌanj canoco̱ꞌ níꞌ, ga̱a ne̱ quita̱j ya̱a̱n yaꞌanj yoꞌ rihaan níꞌ cache̱e̱ níꞌ á. ꞌO̱ se xa̱ꞌ Moisés síí quiꞌyaj curiha̱nj níꞌ yoꞌóó Egiptó, tza̱j ne̱ ne neꞌen uxrá núj da̱j quiranꞌ soꞌ a̱ maꞌ”, taj nij xi̱i níꞌ rihaan Aarón a.
\v 41 Ne̱ güii dan me se quiꞌyaj nij yuvii̱ israelitá ꞌo̱ agaꞌ scúj leꞌe̱j, ne̱ guun yoꞌ yaꞌanj noco̱ꞌ nij soꞌ a. Ne̱ rqué ndoꞌo nij soꞌ rasu̱u̱n rihaan yaꞌanj yoꞌ, ga̱a ne̱ guun niha̱ꞌ rá nij soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ yaꞌanj quiꞌyaj maꞌa̱n nij soꞌ a.
\p
\v 42 ’Cheꞌé dan guun yaníj Yaꞌanj rihaan nij yuvii̱ israelitá, ne̱ caꞌnéé raꞌa Yaꞌanj man nij soꞌ cara̱a̱ gue̱e̱ nij soꞌ rihaan ri̱i̱ nij rasu̱u̱n ma̱n rej xta̱ꞌ a. Dan me se da̱nj ina̱nj taj nana̱ no̱ rihaan yanj quiꞌyaj nij síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj ga̱a naá a:
\q Taj va̱j rasu̱u̱n rqué nij soj si̱j israelitá rihanj
\q ga̱a va̱j soj rej tacaan vi̱j chiha̱a̱ (40) yoꞌ maꞌ.
\q Taj va̱j xcuu cacaa rihanj, quiꞌyaj soj maꞌ.
\q
\v 43 Tana̱nj cata̱ soj veꞌ mantá nu̱u̱ yaꞌanj cuꞌna̱j Moloc,
\q ne̱ cata̱ soj yatiꞌ chraan,
\q ne̱ guun yoꞌ yaꞌanj cuꞌna̱j Renfán rihaan soj na̱nj ado̱nj.
\q Dan me se yaꞌanj quiꞌyaj maꞌa̱n soj cara̱a̱ gue̱e̱ soj rihaan me ro̱j yaꞌanj yoꞌ,
\q ne̱ cheꞌé dan natuna̱j rej ca̱yáán soj,
\q ne̱ rej xco̱ chumanꞌ Babilonia ca̱yáán soj, qui̱ꞌyáj ado̱nj,
\m taj Yaꞌanj rihaan nij xi̱i níꞌ a.
\p
\v 44 ’Dan me se nica̱j xi̱i níꞌ nuvií mantá rej ya̱nj Yaꞌanj rej xcaj nij xi̱i níꞌ cuentá cheꞌé soꞌ ga̱a va̱j nij soꞌ rej tacaan a. Ne̱ nuvií mantá yoꞌ roꞌ, quiꞌyaj Moisés man yoꞌ nda̱a vaa cataj xnaꞌanj Yaꞌanj rihaan soꞌ a. Dan me se ase vaa nuvií mantá tihaa̱n Yaꞌanj rihaan Moisés, da̱nj vaa quiꞌyaj soꞌ a.
\v 45 Ne̱ caꞌanj nica̱j nij xi̱i níꞌ ga̱ síí cuꞌna̱j Josué man nuvií mantá yoꞌ nda̱a toꞌóó yuvii̱ yaníj a. Ne̱ dan me se quirii yaníj Yaꞌanj man nij yuvii̱ yaníj rihaan toꞌóó nij soꞌ, ne̱ catúj nij xi̱i níꞌ, quiꞌyaj Yaꞌanj a. Ne̱ quináj nuvií mantá yoꞌ nda̱a se cayáán rey cuꞌna̱j David a.
\p
\v 46 ’Ne̱ David roꞌ, caranꞌ rá Yaꞌanj niꞌya̱j Yaꞌanj man soꞌ, ne̱ cachíín niꞌya̱j soꞌ rihaan Yaꞌanj se vaa caꞌve̱j rá Yaꞌanj cune̱ꞌ soꞌ nuvií noco̱o rej cara̱a̱ gue̱e̱ yuvii̱ rihaan Taꞌanj síí cuꞌna̱j Jacob a.
\v 47 Tza̱j ne̱ rey cuꞌna̱j Salomón me síí cuneꞌ nuvií yoꞌ a.
\v 48 Tza̱j ne̱ né si̱j ya̱nj rá veꞌ uneꞌ yuvii̱ me Yaꞌanj Si̱j Uun Chij Doj maꞌ. ꞌO̱ se cataj xnaꞌanj síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj se vaa maꞌa̱n Yaꞌanj cataj a:
\q
\v 49 Rej xta̱ꞌ roꞌ, me chruun xlá sa̱ꞌ táá ꞌu̱nj,
\q ne̱ chumii̱ roꞌ, me rej ta̱j tacój ado̱nj.
\q Cheꞌé dan taj cheꞌé cune̱ꞌ nij soj veꞌ ca̱yáán ꞌu̱nj maꞌ,
\q taj Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ a.
\m Ne̱ taj uún soꞌ a:
\q Taj rej quiꞌya̱j soj nara̱a̱n rá ꞌu̱nj maꞌ.
\q
\v 50 ꞌO̱ se ma̱ꞌanj raꞌaj quiꞌyáj nu̱ꞌ nij rasu̱u̱n nihánj ado̱nj,
\m taj maꞌa̱n Yaꞌanj, taj nana̱ cachrón síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj a.
\p
\v 51 ’Dan me se nichra̱j ndoꞌo rá soj, ne̱ né si̱j niha̱ꞌ rá xca̱j cuentá cheꞌé tucuáán sa̱ꞌ me soj maꞌ. Tana̱nj niga̱nj naquiꞌyaj ꞌe̱e̱ soj man soj rihaan Nimán Yaꞌanj ado̱nj. Ase vaa quiꞌyaj xi̱i soj roꞌ, da̱nj ꞌyaj gue̱e̱ maꞌa̱n soj uún na̱nj á.
\v 52 Dan me se canocoꞌ xi̱i soj man cunuda̱nj nij síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj, ne̱ guun rá nij soꞌ quiꞌya̱j nij soꞌ sayuun man nij síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj a. Ne̱ nda̱a ticaviꞌ nij soꞌ man nij síí nataꞌ cheꞌé Síí Nica̱ Nimán caꞌne̱j Yaꞌanj rihaan chumii̱ nihánj ti̱nanii man yuvii̱ rihaan sayuun ado̱nj. Ne̱ Síí Nica̱ Nimán yoꞌ me se guun nij soj síí tacuachén man soꞌ rihaan nij síí ta̱j riꞌyunj man níꞌ, ne̱ nda̱a ticaviꞌ nij soj man soꞌ vaa asânj.
\v 53 Dan me se soj me se nda̱ꞌ se racuíj nij se‑mo̱zó Yaꞌanj se vaa caꞌnaꞌ stucua̱nj Yaꞌanj rihaan soj, tza̱j ne̱ ne uno soj nana̱ yoꞌ maꞌ ―taj Esteban rihaan nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá a.
\s Ticaviꞌ nii man Esteban a
\p
\v 54 Dan me se ga̱a cuno nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá nana̱ vaa da̱nj, ga̱a ne̱ cuyanj rá nij soꞌ, ne̱ nda̱a chá ru̱j maꞌa̱n nij soꞌ cúú yanꞌ nij soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ man Esteban a.
\v 55 Tza̱j ne̱ Esteban roꞌ, nu̱u̱ ndoꞌo Nimán Yaꞌanj nimán soꞌ, ne̱ dan me se niꞌya̱j soꞌ rej xta̱ꞌ, ne̱ queneꞌen soꞌ se vaa niꞌndaj ya̱ sa̱ꞌ veꞌé vaa Yaꞌanj, ne̱ queneꞌen soꞌ se vaa nicu̱nꞌ Jesús rej xꞌnúú Yaꞌanj rej nuva̱ꞌ Yaꞌanj a.
\v 56 Ga̱a ne̱ cataj Esteban a:
\p ―Ni̱ꞌyaj soj á. Naxꞌnúj rej xta̱ꞌ niꞌya̱j ꞌu̱nj, ne̱ neꞌén ꞌu̱nj man Síí Caꞌnéé Yaꞌanj Ni̱caj Yuꞌunj man Yuvii̱ se vaa nicunꞌ soꞌ rej xꞌnúú Yaꞌanj rej nuva̱ꞌ Yaꞌanj á ―taj soꞌ rihaan nij síí uun chij a.
\p
\v 57 Ga̱a ne̱ caráán raꞌa nij soꞌ xréé nij soꞌ, ne̱ nucua̱j ndoꞌo caguáj nij soꞌ cunánj cunuda̱nj nij soꞌ, ne̱ taꞌaa nij soꞌ man Esteban a.
\v 58 Ne̱ quirii nij soꞌ man Esteban rque chumanꞌ Jerusalén yoꞌ, ne̱ guun cheꞌe̱ nij soꞌ goꞌ nij soꞌ yahij man Esteban a. Dan me se nij síí caraa cacunꞌ xráá Esteban me se cuchruj nij soꞌ saga̱nꞌ nij soꞌ rihaan yoꞌóó rej nicu̱nꞌ ꞌo̱ síí tachru̱u̱ cuꞌna̱j Saulo a.
\v 59 Ga̱a ne̱ goꞌ ndoꞌo nij soꞌ yahij man Esteban, ne̱ cachíín niꞌya̱j soꞌ rihaan Jesús, ne̱ cataj soꞌ a:
\p ―Señor Jesús, nihánj me se naca̱j so̱ꞌ nimanj á ―taj soꞌ, cachíín niꞌya̱j soꞌ rihaan Jesús a.
\p
\v 60 Ga̱a ne̱ canicunꞌ ru̱j soꞌ, ne̱ nucua̱j ndoꞌo caguáj soꞌ, cataj soꞌ a:
\p ―Señor, se̱ caraá so̱ꞌ cacunꞌ nihánj xráá nij soꞌ maꞌ ―taj soꞌ, ga̱a ne̱ caviꞌ soꞌ a.
\c 8
\p
\v 1 Ne̱ síí cuꞌna̱j Saulo yoꞌ roꞌ, cuna̱j quiranꞌ Esteban rá soꞌ a.
\s Quiꞌyaj síí cuꞌna̱j Saulo sayuun man nij yuvii̱ noco̱ꞌ man Jesús a
\p Ne̱ güii dan me se guun cheꞌe̱ nii quiꞌyaj ndoꞌo nii sayuun man xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ man Jesús síí ma̱n chumanꞌ Jerusalén a. Dan me se cunánj nij soꞌ chumanꞌ Jerusalén, ne̱ chaꞌnuu̱ nij soꞌ nu̱ꞌ estadó Judea do̱ꞌ, estadó cuꞌna̱j Samaria do̱ꞌ a. Tza̱j ne̱ o̱rúnꞌ maꞌa̱n nij síí cuneꞌ Jesús caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ soꞌ roꞌ, me nij síí ꞌo̱ quináj chumanꞌ Jerusalén a.
\v 2 Ne̱ dan me se taꞌa̱j nij síí sa̱ꞌ nimán cachinꞌ man Esteban, ne̱ taꞌvee uxrá nij soꞌ cheꞌé se vaa caviꞌ soꞌ a.
\v 3 Tza̱j ne̱ síí cuꞌna̱j Saulo me se síí ta̱j riꞌyunj man xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ man Jesús me soꞌ, ne̱ quiꞌyaj ndoꞌo soꞌ sayuun man nij soꞌ a. Dan me se cuchiꞌ soꞌ veꞌ ya̱nj ꞌo̱ ꞌo̱ nij síí noco̱ꞌ man Jesús, ne̱ taꞌaa soꞌ man nij soꞌ, ne̱ dan me se nu̱ꞌ snóꞌo nu̱ꞌ chana̱ nu̱ꞌ taꞌaa soꞌ, ne̱ caxríj soꞌ tagaꞌ man nij soꞌ a.
\s Cuchiꞌ snana̱ Yaꞌanj estadó Samaria a
\p
\v 4 Dan me se nij síí chaꞌnuu̱ me se chéé ndoꞌo nij soꞌ nataꞌ nij soꞌ nana̱ sa̱ꞌ cheꞌé Jesús rihaan yuvii̱ a.
\v 5 Ne̱ síí cuꞌna̱j Felipé caꞌanj chumanꞌ noco̱o doj na̱j estadó Samaria, ne̱ caꞌmii natáj soꞌ rihaan nij yuvii̱ ma̱n chumanꞌ yoꞌ cheꞌé Síí Caꞌnéé Yaꞌanj Ti̱nanii man Yuvii̱ rihaan Sayuun a.
\v 6 Ga̱a ne̱ cuno nij síí ma̱n chumanꞌ yoꞌ snana̱ Felipé, ne̱ queneꞌen nij soꞌ nij suun sa̱ꞌ noco̱o quiꞌyaj soꞌ, ne̱ cheꞌé dan sa̱ꞌ ndoꞌo nanó xre̱j cunuda̱nj nij soꞌ cuno̱ nij soꞌ snana̱ Felipé a.
\v 7 Dan me se queꞌe̱e̱ nij nana̱ chre̱e curiha̱nj nimán yuvii̱, quiꞌyaj soꞌ, ne̱ nucua̱j caguáj nij nana̱ chre̱e yoꞌ ga̱a curiha̱nj nij yoꞌ a. Ne̱ nahuun queꞌe̱e̱ nij síí nuu chrúnj raꞌa do̱ꞌ, queꞌe̱e̱ nij síí nuu chrúnj tacóó do̱ꞌ, queꞌe̱e̱ nij síí chéé rengo̱ do̱ꞌ,
\v 8 ne̱ cheꞌé dan guun niha̱ꞌ uxrá rá nimán nij síí ya̱nj chumanꞌ yoꞌ a.
\p
\v 9 Ne̱ dan me se ga̱a ataa cuchi̱ꞌ Felipé chumanꞌ yoꞌ, ne̱ vaa ꞌo̱ snóꞌo cuꞌna̱j Simón chumanꞌ yoꞌ, ne̱ Simón me se quiꞌyaj chru̱u̱n ndoꞌo soꞌ, ne̱ caꞌanj rá nij síí ma̱n Samaria, quiꞌyaj soꞌ a. Ne̱ cataj soꞌ rihaan nij yuvii̱ se vaa síí noco̱o uxrá me maꞌa̱n soꞌ a.
\v 10 Ne̱ cunuda̱nj nij yuvii̱ caráyaꞌa̱nj uxrá se vaa quiꞌyaj soꞌ, ne̱ dan me se nu̱ꞌ nij síí noco̱ꞌ do̱ꞌ, nu̱ꞌ nij síí uun chij do̱ꞌ, cataj se vaa me soꞌ síí ata̱ ndoꞌo rej nucua̱j, quiꞌyaj maꞌa̱n Yaꞌanj, taj nij soꞌ, niꞌya̱j nij soꞌ man Simón a.
\v 11 Dan me se sa̱ꞌ ndoꞌo nanó xre̱j nij yuvii̱ da̱j taj soꞌ, cheꞌé se neꞌen ndoꞌo soꞌ quiꞌya̱j chru̱u̱n soꞌ, ne̱ caꞌanj rá nij soꞌ, quiꞌyaj Simón a.
\v 12 Dan me se ga̱a nataꞌ Felipé snana̱ Yaꞌanj nana̱ sa̱ꞌ cheꞌé da̱j vaa uun chij Yaꞌanj do̱ꞌ, nana̱ cheꞌé se‑chuvi̱i Jesucristó do̱ꞌ, ne̱ cuchumán rá nij yuvii̱ nana̱ yoꞌ, ne̱ cataꞌ ne snóꞌo do̱ꞌ, chana̱ do̱ꞌ, cheꞌé Jesucristó a.
\v 13 Ne̱ nda̱a maꞌa̱n Simón cuchumán rá nana̱ yoꞌ, ne̱ cataꞌ ne soꞌ, ne̱ ꞌo̱ chéé soꞌ ga̱ Felipé, ne̱ caꞌanj rá maꞌa̱n soꞌ uún ga̱a queneꞌen soꞌ da̱j a̱ nij suun sa̱ꞌ noco̱o quiꞌyaj Felipé a.
\p
\v 14 Dan me se cuchiꞌ nana̱ rihaan nij síí cuneꞌ Jesús caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ soꞌ síí ma̱n chumanꞌ Jerusalén se vaa cuchumán rá nij síí ma̱n rej Samaria snana̱ Yaꞌanj a. Cheꞌé dan caꞌnéé nij soꞌ man Pedró do̱ꞌ, man Juan do̱ꞌ, se vaa cuchi̱ꞌ ro̱j soꞌ rihaan nij síí ma̱n Samaria a.
\v 15 Dan me se cuchiꞌ ro̱j soꞌ, ga̱a ne̱ cachíín niꞌya̱j ro̱j soꞌ rihaan Yaꞌanj cheꞌé nij síí cuchumán rá niꞌya̱j man Jesús ya̱nj Samaria se vaa catu̱u̱ Nimán Yaꞌanj nimán nij soꞌ quiꞌya̱j Yaꞌanj a.
\v 16 ꞌO̱ se ataa nani̱j Nimán Yaꞌanj catu̱u̱ Nimán Yaꞌanj nimán nij soꞌ a. Ma̱an se tiha̱j cataꞌ ne u̱u̱n nij soꞌ cheꞌé se‑chuvi̱i Jesús Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ a.
\v 17 Dan me se cutaꞌ raꞌa Pedró ga̱ Juan raa̱ nij síí cuchumán rá niꞌya̱j man Jesús ya̱nj Samaria, ga̱a ne̱ catúj Nimán Yaꞌanj nimán nij soꞌ a.
\p
\v 18 Dan me se queneꞌen síí chru̱u̱n cuꞌna̱j Simón se vaa ga̱a cutaꞌ raꞌa Pedró ga̱ Juan raa̱ yuvii̱, ne̱ catúj Nimán Yaꞌanj nimán nij yuvii̱ yoꞌ a. Cheꞌé dan rquee̱ soꞌ saꞌanj rihaan ro̱j soꞌ,
\v 19 ne̱ cataj soꞌ a:
\p ―Rque̱ ꞌu̱nj saꞌanj man ro̱j so̱j, ne̱ rque̱ ro̱j so̱j se nucua̱j nica̱j ro̱j so̱j mán ꞌu̱nj, ne̱ me maꞌa̱n ꞌo̱ síí cuta̱ꞌ ꞌu̱nj raꞌaj raa̱, ne̱ caꞌve̱e catu̱u̱ Nimán Yaꞌanj nimán nij soꞌ, quiꞌya̱j ro̱j so̱j á ―taj soꞌ rihaan ro̱j soꞌ a.
\p
\v 20 Ga̱a ne̱ cataj Pedró rihaan soꞌ a:
\p ―Ta̱dó so̱ꞌ se̱ cacaa so̱ꞌ rihaan yaꞌan ga̱ se‑saꞌa̱nj so̱ꞌ á. Me cheꞌé guun rá so̱ꞌ se vaa aneꞌ se rqué u̱u̱n Yaꞌanj ga̱.
\v 21 A̱ doj se̱ caꞌvee qui̱ꞌyáá so̱ꞌ da̱nj maꞌ. A̱ doj ne vaa nica̱ nimán so̱ꞌ rihaan Yaꞌanj a̱ maan ado̱nj.
\v 22 Vaa cheꞌé ca̱nica̱j nimán so̱ꞌ ta̱náj so̱ꞌ tucuáán chiꞌi̱i̱ noco̱ꞌ so̱ꞌ nihánj, ga̱a ne̱ cachi̱nj ni̱ꞌyáá so̱ꞌ rihaan Yaꞌanj Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ sese xraj ne̱ caꞌve̱j rá soꞌ tinavi̱j soꞌ cacunꞌ tumé so̱ꞌ nda̱a vaa guun rá so̱ꞌ á.
\v 23 ꞌO̱ se cuano̱ nihánj me se xcaj ꞌu̱nj cuentá se vaa uun xco̱j ruva̱a̱ uxrá rá so̱ꞌ ne̱ vaa chiꞌi̱i̱ nu̱ꞌ nimán so̱ꞌ á ―taj Pedró rihaan Simón yoꞌ a.
\p
\v 24 Ga̱a ne̱ cataj Simón a:
\p ―Cachi̱nj niꞌya̱j ro̱j so̱j rihaan Yaꞌanj Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ cheꞌé ꞌu̱nj se̱ gaa na̱nj qui̱ránꞌ ꞌu̱nj a̱ doj se vaa cataj ro̱j so̱j rugua̱nj ―taj soꞌ rihaan ro̱j soꞌ a.
\p
\v 25 Dan me se caꞌmii ro̱j soꞌ cheꞌé se vaa quiꞌyaj Jesús queneꞌen ro̱j soꞌ, ne̱ nataꞌ ro̱j soꞌ snana̱ Yaꞌanj Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ, ga̱a ne̱ quinanꞌ ro̱j soꞌ chumanꞌ Jerusalén, ne̱ nataꞌ ro̱j soꞌ nana̱ sa̱ꞌ cheꞌé Jesús rque queꞌe̱e̱ chumanꞌ na̱j estadó cuꞌna̱j Samaria a.
\s Cuchumán rá ꞌo̱ síí cavii yoꞌóó Etiopía niꞌya̱j soꞌ man Jesús a
\p
\v 26 Ga̱a ne̱ caꞌmii ꞌo̱ se‑mo̱zó Yaꞌanj rihaan síí cuꞌna̱j Felipé, cataj soꞌ a:
\p ―Cavi̱i̱ so̱ꞌ, caꞌa̱nj so̱ꞌ rej sur nda̱a chrej avii chumanꞌ Jerusalén ꞌanj nda̱a chumanꞌ cuꞌna̱j Gaza á ―taj se‑mo̱zó Yaꞌanj rihaan Felipé a.
\p Dan me se chrej va̱j rej tacaan ina̱nj me chrej yoꞌ a.
\p
\v 27 Dan me se cavii Felipé, caꞌanj soꞌ, ne̱ ga̱a va̱j soꞌ chrej yoꞌ, ne̱ queneꞌen soꞌ ꞌo̱ síí “eunuco” cavii yoꞌóó cuꞌna̱j Etiopía, ne̱ síí nu̱u̱ rihaan chana̱ reiná cuꞌna̱j Candace uun chij rihaan nu̱ꞌ yoꞌóó Etiopía me síí “eunuco” yoꞌ a. Ne̱ síí tumé nu̱ꞌ se‑saꞌa̱nj chana̱ reiná yoꞌ me soꞌ a. Dan me se a̱j caꞌanj soꞌ chumanꞌ Jerusalén cara̱a̱ gue̱e̱ soꞌ rihaan Yaꞌanj,
\v 28 ne̱ nihánj me se nanꞌ soꞌ chiháán soꞌ a. Táá soꞌ cuchriꞌ nucua̱j cuayó, ne̱ nayaa soꞌ nana̱ cachrón síí cuꞌna̱j Isaías síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj ga̱a naá rihaan yanj a.
\v 29 Dan me se cataj Nimán Yaꞌanj rihaan Felipé a:
\p ―Quinichru̱nꞌ so̱ꞌ rej va̱j cuchriꞌ nucua̱j cuayó ꞌnaꞌ nihánj, ne̱ cache̱e̱ so̱ꞌ rej xꞌnúú cuchriꞌ yoꞌ á ―taj Nimán Yaꞌanj rihaan Felipé a.
\p
\v 30 Dan me se cunánj Felipé rej xꞌnúú cuchriꞌ, ga̱a ne̱ cuno soꞌ se vaa nayaa síí ta̱j cuchriꞌ snana̱ síí cuꞌna̱j Isaías síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj ga̱a naá a. Ne̱ xnáꞌanj Felipé man soꞌ, cataj Felipé a:
\p ―Ya̱ uxrá unó so̱ꞌ nana̱ nayaa so̱ꞌ naꞌ ―taj Felipé, xnáꞌanj soꞌ man síí “eunuco” yoꞌ a.
\p
\v 31 ―Asa̱ꞌ caꞌve̱e cu̱noj nana̱ nihánj rá so̱ꞌ, ne̱ nuviꞌ síí tu̱cuꞌyón nana̱ nihánj manj ga̱ ―taj síí “eunuco” yoꞌ rihaan Felipé a.
\p Ga̱a ne̱ canacúún síí “eunuco” man Felipé se vaa cavi̱i̱ Felipé cuchriꞌ ne̱ quita̱j soꞌ rej xꞌnúú síí “eunuco” yoꞌ a.
\p
\v 32 Dan me se nana̱ nayaa síí “eunuco” yoꞌ rihaan Danj Yaꞌanj roꞌ, me nana̱ nihánj a:
\q Ase vaa dínj tuꞌva matzinj ga̱a uchiꞌ xoꞌ rihaan síí ticavi̱ꞌ man xoꞌ do̱ꞌ,
\q ase vaa dínj tuꞌva matzinj leꞌe̱j ga̱a uchiꞌ xoꞌ rihaan síí caca̱ cachij xráá xoꞌ do̱ꞌ,
\q da̱nj quiꞌyaj soꞌ, ne̱ a̱ doj nana̱ ne caꞌmi̱i̱ soꞌ maꞌ.
\q
\v 33 Dan me se caxríj naꞌa̱j ndoꞌo nii man soꞌ,
\q ne̱ ma̱an cheꞌé se naquiꞌyaj nica̱ꞌ soꞌ nimán soꞌ,
\q ne̱ taj caꞌneꞌ sa̱ꞌ cacunꞌ cheꞌé soꞌ maꞌ.
\q Tza̱j ne̱ a̱ doj yuvii̱ se̱ guun nucua̱j cata̱j xnaꞌanj cheꞌé cunuda̱nj nij síí noco̱ꞌ xnaꞌanj tuvi̱ꞌ ga̱ soꞌ,
\q cheꞌé se ne xnaꞌa̱nj soꞌ a̱ maꞌ.
\q ꞌO̱ se ticaviꞌ nii man soꞌ ne̱ ne va̱j soꞌ rihaan chumii̱ nihánj cuano̱ maꞌ,
\m taj snana̱ síí cuꞌna̱j Isaías nana̱ nayaa síí “eunuco” yoꞌ a.
\p
\v 34 Dan me se xnáꞌanj síí “eunuco” yoꞌ man Felipé, cataj soꞌ a:
\p ―Rqueé ꞌu̱nj mán so̱ꞌ cata̱j so̱ꞌ me síí me síí quira̱nꞌ nu̱ꞌ nda̱a vaa taj xnaꞌanj síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj nihánj á. Maꞌa̱n síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj quira̱nꞌ da̱nj naꞌ. ꞌÓ soꞌ xa̱ꞌ ―taj síí “eunuco” yoꞌ, xnáꞌanj soꞌ man Felipé a.
\p
\v 35 Ga̱a ne̱ guun cheꞌe̱ Felipé cataj xnaꞌanj soꞌ da̱j taj maꞌa̱n nana̱ yoꞌ nana̱ nayaa síí “eunuco” yoꞌ, ga̱a ne̱ nataꞌ soꞌ nana̱ sa̱ꞌ cheꞌé Jesús rihaan síí “eunuco” yoꞌ a.
\v 36 Dan me se ga̱a va̱j ro̱j soꞌ chrej, ne̱ cuchiꞌ ro̱j soꞌ rej nu̱u̱ do̱j na, ga̱a ne̱ cataj síí “eunuco” a:
\p ―Ni̱ꞌyaj so̱ꞌ á. Nihánj me nu̱u̱ na á. Ne̱ caꞌve̱e cata̱ꞌ ne ꞌu̱nj naꞌ ―taj soꞌ, xnáꞌanj soꞌ man Felipé a.
\p
\v 37 Ga̱a ne̱ cataj Felipé rihaan soꞌ a:
\p ―Sese ya̱ ya̱ amán rá so̱ꞌ niꞌya̱j so̱ꞌ man Jesucristó, ne̱ caꞌve̱e a ―taj Felipé rihaan soꞌ a.
\p Ga̱a ne̱ cataj síí “eunuco” rihaan Felipé a:
\p ―Amán rá ꞌu̱nj se vaa taꞌníí Yaꞌanj me Jesucristó á ―taj soꞌ rihaan Felipé a.
\p
\v 38 Ga̱a ne̱ caꞌneꞌ síí “eunuco” suun se vaa canicu̱nꞌ cuchriꞌ, ga̱a ne̱ nanij ro̱j soꞌ rihaan yoꞌóó, ga̱a ne̱ caꞌanj ro̱j soꞌ rej nu̱u̱ na, ga̱a ne̱ cutaꞌ ne Felipé man síí “eunuco” yoꞌ a.
\v 39 Dan me se ga̱a curiha̱nj ro̱j soꞌ rá na, ga̱a ne̱ naxca̱j Nimán Yaꞌanj man Felipé, ne̱ ne queneꞌe̱n uún síí “eunuco” yoꞌ man Felipé a̱ maꞌ. ꞌO̱ se cavii síí “eunuco” yoꞌ, quinanꞌ soꞌ, ne̱ guun niha̱ꞌ ya̱ rá nimán soꞌ a.
\v 40 Tza̱j ne̱ Felipé me se a̱j nuû soꞌ chumanꞌ Azoto a. Ga̱a ne̱ nu̱ꞌ nij chumanꞌ na̱j rej va̱j soꞌ roꞌ, nataꞌ soꞌ nana̱ sa̱ꞌ cheꞌé Jesús rihaan nij yuvii̱, ne̱ da̱nj quiꞌyaj soꞌ nda̱a se cuchiꞌ soꞌ nda̱a chumanꞌ Cesarea a.
\c 9
\s Canica̱j nimán Saulo quiꞌyaj Jesús a
\p
\v 1 Dan me se síí cuꞌna̱j Saulo me se ꞌo̱ guun rá soꞌ quiꞌya̱j soꞌ sayuun man nij síí noco̱ꞌ snana̱ Jesús Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ a. Ne̱ nda̱a guun rá soꞌ cavi̱ꞌ nij soꞌ a. Ne̱ caꞌanj soꞌ rej ya̱nj xrej ata̱ suun noco̱o doj,
\v 2 ne̱ naxca̱j soꞌ yanj actá rihaan xrej, ne̱ yanj actá yoꞌ roꞌ, caꞌa̱nj chumanꞌ Damasco rihaan nij síí ꞌni̱j raꞌa veꞌ tucuꞌyón nij yuvii̱ israelitá stucua̱nj Moisés a. Ne̱ taj xnaꞌanj yanj yoꞌ rihaan nij soꞌ se vaa sese nari̱ꞌ Saulo man síí noco̱ꞌ Se‑Chre̱j Jesús, ne̱ se snóꞌo se chana̱ se no̱ xcúún soꞌ nu̱míj soꞌ man nij soꞌ ne̱ caꞌa̱nj ni̱caj soꞌ man nij soꞌ nda̱a chumanꞌ Jerusalén caxri̱i̱ soꞌ man nij soꞌ tagaꞌ a.
\v 3 Dan me se nica̱j Saulo yanj, ne̱ va̱j soꞌ chrej, ne̱ nichrunꞌ soꞌ chumanꞌ Damasco yoꞌ, ne̱ ta̱j niꞌyo̱n cuchuguu̱n nu̱ꞌ xta̱ꞌ nu̱ꞌ anica̱j rej nicu̱nꞌ soꞌ a.
\v 4 Ga̱a ne̱ quinij soꞌ rihaan yoꞌóó, ne̱ dan me se cuno Saulo se vaa cataj ꞌo̱ soꞌ rihaan soꞌ a:
\p ―Cu̱nó so̱ꞌ caꞌmi̱j, Saulo. Me cheꞌé ꞌyáá so̱ꞌ sayuun manj ga̱ ―taj nana̱ cuno Saulo a.
\p
\v 5 Ga̱a ne̱ xnáꞌanj Saulo man síí caꞌmii rihaan soꞌ, cataj soꞌ a:
\p ―Señor, me síí mé so̱ꞌ ga̱ ―taj soꞌ, xnáꞌanj soꞌ a.
\p Ga̱a ne̱ síí caꞌmii rihaan soꞌ cataj a:
\p ―ꞌU̱nj roꞌ, me Jesús, ne̱ ꞌyaj ndoꞌo so̱ꞌ sayuun manj ado̱nj.
\v 6 Tza̱j ne̱ na̱xaga̱a̱ so̱ꞌ caꞌa̱nj so̱ꞌ nda̱a chumanꞌ Damasco, ga̱a ne̱ cata̱j nii rihaan so̱ꞌ da̱j qui̱ꞌyáá so̱ꞌ á ―taj Jesús rihaan Saulo a.
\p
\v 7 Ne̱ nij snóꞌo va̱j chrej ga̱ Saulo me se canicunꞌ nij soꞌ, ne̱ a̱ doj nana̱ ne caꞌmi̱i̱ nij soꞌ a̱ maꞌ. Ne̱ cuno nij soꞌ nana̱ yoꞌ, tza̱j ne̱ taj a̱ ꞌó yuvii̱ ne queneꞌe̱n nij soꞌ a̱ maꞌ.
\v 8 Ne̱ Saulo me se naxuma̱a̱n soꞌ, ne̱ nuxraꞌ soꞌ rihaan soꞌ, tza̱j ne̱ taj se quiꞌyáꞌ queneꞌe̱n soꞌ maꞌ. Dan ga̱a ne̱ taꞌaa ꞌó nij soꞌ raꞌa soꞌ, ne̱ racuíj nij soꞌ man Saulo chéé Saulo, ne̱ caꞌanj nij soꞌ catúj nij soꞌ chumanꞌ Damasco a.
\v 9 Ne̱ quisíj vaꞌnu̱j güii ne caꞌve̱e queneꞌe̱n soꞌ maꞌ. Ne̱ ne cha̱ soꞌ ne̱ ne coꞌo̱ soꞌ na a̱ maꞌ.
\p
\v 10 Dan me se chumanꞌ Damasco roꞌ, yáán ꞌo̱ síí tucuꞌyón snana̱ Jesús, ne̱ Ananías cuꞌna̱j soꞌ a. Ne̱ naquiꞌyaa Jesús Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ rihaan soꞌ, ne̱ cataj soꞌ a:
\p ―Cu̱nó so̱ꞌ caꞌmi̱j, Ananías ―taj Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ rihaan soꞌ a.
\p ―Nihánj né ꞌu̱nj unó ꞌu̱nj aꞌmii so̱ꞌ á ―taj Ananías rihaan Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ a.
\p
\v 11 Ga̱a ne̱ cataj Jesús Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ rihaan Ananías a:
\p ―Canicu̱nꞌ ca̱yá so̱ꞌ caꞌa̱nj so̱ꞌ callé cuꞌna̱j Callé Nica̱, ne̱ cuchi̱ꞌ so̱ꞌ veꞌ tucuá síí cuꞌna̱j Judas, ne̱ nano̱ꞌ so̱ꞌ ꞌo̱ síí cuꞌna̱j Saulo síí cavii chumanꞌ Tarso á. ꞌO̱ se cuano̱ nihánj me se achíín niꞌya̱j soꞌ rihanj,
\v 12 ne̱ dan me se ga̱a cachíín niꞌya̱j soꞌ ne̱ naquiꞌyaa ꞌo̱ snóꞌo cuꞌna̱j Ananías rihaan soꞌ, quiꞌyáj ado̱nj. Ne̱ catúj Ananías yoꞌ rihaan soꞌ, ne̱ cutaꞌ raꞌa soꞌ raa̱ Saulo, cheꞌé rej caꞌve̱e curuvi̱ꞌ uún rihaan soꞌ qui̱ꞌyáj a ―taj Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ rihaan Ananías a.
\p
\v 13 Ga̱a ne̱ cataj Ananías rihaan Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ a:
\p ―Señor, tza̱j ne̱ a̱j cataj xnaꞌanj ndoꞌo nii rihanj cheꞌé síí nihánj a. ꞌO̱ se a̱j quiꞌyaj chiꞌi̱i̱ ndoꞌo soꞌ man nij síí noco̱ꞌ mán so̱ꞌ nij síí ya̱nj chumanꞌ Jerusalén,
\v 14 ne̱ nihánj me se veé da̱nj nica̱j soꞌ yanj actá cheꞌé rej nu̱míj soꞌ man cunuda̱nj núj si̱j achíín niꞌya̱j rihaan so̱ꞌ, quiꞌyaj nij xrej ata̱ suun noco̱o ado̱nj ―taj Ananías a.
\p
\v 15 Ga̱a ne̱ cataj Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ rihaan soꞌ a:
\p ―Caꞌa̱nj so̱ꞌ cuaj á. ꞌO̱ se a̱j narii ꞌu̱nj man soꞌ cu̱nuû soꞌ rihanj, cheꞌé yan ni̱caj soꞌ se‑chu̱vií ꞌu̱nj caꞌa̱nj soꞌ rihaan nij síí yaníj do̱ꞌ, nij síí nica̱j suun rey do̱ꞌ, maꞌa̱n nij síí israelitá do̱ꞌ ado̱nj.
\v 16 ꞌO̱ se ꞌu̱nj me síí cata̱j xnaꞌanj rihaan soꞌ cheꞌé nu̱ꞌ sayuun no̱ xcúún soꞌ quira̱nꞌ soꞌ, cheꞌé yan nata̱ꞌ soꞌ rihaan yuvii̱ cheꞌé se‑chu̱vií ꞌu̱nj ado̱nj ―taj Jesús Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ rihaan Ananías a.
\p
\v 17 Dan me se caꞌanj Ananías, ne̱ catúj soꞌ rá veꞌ yoꞌ, ne̱ cutaꞌ raꞌa soꞌ raa̱ Saulo, ne̱ cataj soꞌ a:
\p ―Jesús Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ caꞌnéé manj caꞌna̱j rihaan so̱ꞌ nihánj, tinu̱j. Ne̱ soꞌ roꞌ, me síí queneꞌén so̱ꞌ ga̱a va̱j so̱ꞌ chrej ga̱a caꞌnáꞌ so̱ꞌ nihánj á. Ne̱ me rá soꞌ curuvi̱ꞌ uún rihaan so̱ꞌ ne̱ cara̱a ndoꞌo Nimán Yaꞌanj nimán so̱ꞌ ado̱nj ―taj Ananías rihaan soꞌ a.
\p
\v 18 Nu̱ꞌ caꞌmii soꞌ da̱nj, ne̱ nu̱ꞌ cayuu rasu̱u̱n rihaan Saulo, ne̱ ase vaa roꞌój xráá xcuaj roꞌ, da̱nj vaa se cayuu rihaan soꞌ, ne̱ curuviꞌ rihaan Saulo, ne̱ canicunꞌ caya̱ soꞌ, ne̱ cataꞌ ne soꞌ a.
\v 19 Ne̱ chá soꞌ, ne̱ nariꞌ nucuaj rá soꞌ a.
\s Caꞌmii natáj Saulo snana̱ Jesús chumanꞌ Damasco a
\p Dan me se cayáán Saulo do̱j güii ga̱ nij síí tucuꞌyón snana̱ Jesús ya̱nj chumanꞌ Damasco a.
\v 20 Ne̱ nu̱ꞌ caꞌanj soꞌ nij veꞌ tucuꞌyón nij yuvii̱ israelitá stucua̱nj Moisés, ne̱ caꞌmii natáj soꞌ rihaan nij soꞌ se vaa Jesús roꞌ, Taꞌníí ya̱ Yaꞌanj me soꞌ a.
\p
\v 21 Ne̱ cunuda̱nj nij síí cuno snana̱ Saulo roꞌ, caráyaꞌa̱nj ndoꞌo nij soꞌ snana̱ soꞌ, ne̱ cataj nij soꞌ a:
\p ―Tza̱j ne̱ né si̱j nihánj me síí ta̱j riꞌyunj man nij síí ya̱nj chumanꞌ Jerusalén achíín niꞌya̱j rihaan Jesús, ne̱ caꞌnaꞌ soꞌ nda̱a nihánj cheꞌé rej me rá soꞌ nu̱míj soꞌ man nij soꞌ ne̱ caꞌa̱nj ni̱caj soꞌ man nij soꞌ rihaan nij xrej ata̱ suun noco̱o doj, rá soꞌ naꞌ ―taj nij síí cuno snana̱ Saulo rihaan tuviꞌ nij soꞌ a.
\p
\v 22 Tza̱j ne̱ doj a̱ nucua̱j nataꞌ soꞌ snana̱ Jesús rihaan nij yuvii̱ israelitá ya̱nj chumanꞌ Damasco a. Ne̱ veꞌé tihaa̱n soꞌ rihaan nij soꞌ se vaa Jesús me Síí Caꞌnéé Yaꞌanj Ti̱nanii man Yuvii̱ rihaan Sayuun, ne̱ nda̱a cunuu dínj tuꞌva nij soꞌ, quiꞌyaj soꞌ a.
\s Nanii Saulo rihaan nij yuvii̱ israelitá guun rá ticavi̱ꞌ man soꞌ a
\p
\v 23 Dan me se cachén queꞌe̱e̱ güii, ga̱a ne̱ cavii raa̱ nij yuvii̱ israelitá da̱j quiꞌya̱j nij soꞌ ne̱ caꞌve̱e ticavi̱ꞌ nij soꞌ man Saulo a.
\v 24 Tza̱j ne̱ xcaj Saulo cuentá da̱j guun rá nij soꞌ quiꞌya̱j nij soꞌ man soꞌ a. Ne̱ dan me se nuvi̱i niga̱nꞌ tumé ndoꞌo nij yuvii̱ israelitá nij taꞌyaa chingá yahi̱j ta̱j rej atúj yuvii̱ chumanꞌ yoꞌ, cheꞌé se me rá nij soꞌ nari̱ꞌ nij soꞌ man Saulo ne̱ ticavi̱ꞌ nij soꞌ man Saulo, rá nij soꞌ a.
\v 25 Cheꞌé dan nij síí tucuꞌyón snana̱ Saulo roꞌ, caꞌnéé nij soꞌ man Saulo rá ꞌo̱ scaa xi̱j, ne̱ rej nii̱ tacuachén nij soꞌ man Saulo rque ꞌo̱ ventaná ta̱j rihaan chraan nicu̱nꞌ nu̱ꞌ anica̱j tuꞌva chumanꞌ, ne̱ tananij nij soꞌ man Saulo rihaan yoꞌóó xeꞌ, ne̱ dan me se nanii soꞌ a.
\s Veꞌé caꞌmii nij síí tucuꞌyón snana̱ Jesús ya̱nj chumanꞌ Jerusalén ga̱ Saulo a
\p
\v 26 Dan me se cuchiꞌ Saulo chumanꞌ Jerusalén, ne̱ guun rá soꞌ cunu̱u chre̱ꞌ soꞌ ga̱ nij síí tucuꞌyón snana̱ Jesús, tza̱j ne̱ cuchuꞌviꞌ cunuda̱nj nij soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ man Saulo a. ꞌO̱ se ne cuchuma̱n rá nij soꞌ snana̱ Saulo se vaa a̱j si̱j tucuꞌyón snana̱ Jesús me soꞌ a.
\v 27 Cheꞌé dan nica̱j síí cuꞌna̱j Bernabé man soꞌ, caꞌanj soꞌ rihaan maꞌa̱n nij síí cuneꞌ Jesús caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ soꞌ a. Ne̱ nataꞌ Bernabé rihaan nij soꞌ da̱j guun ga̱a queneꞌen Saulo man Jesús Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ ga̱a va̱j soꞌ chrej ne̱ caꞌmii Saulo ga̱ soꞌ a. Ne̱ nataꞌ uún Bernabé da̱j quiꞌyaj Saulo chumanꞌ Damasco ga̱a caꞌmii natáj soꞌ, ne̱ a̱ doj ne cuchuꞌvi̱ꞌ soꞌ caꞌmi̱i̱ natáj soꞌ rihaan nij yuvii̱ cheꞌé se‑chuvi̱i Jesús, taj Bernabé a.
\p
\v 28 Dan me se guun tuvi̱ꞌ Saulo ga̱ nij síí noco̱ꞌ man Jesús ya̱nj chumanꞌ Jerusalén, ne̱ chéé ꞌanj ꞌnaꞌ soꞌ ga̱ nij soꞌ a. Ne̱ a̱ ꞌó xcoꞌ ne chuꞌviꞌ soꞌ aꞌmii soꞌ cheꞌé se‑chuvi̱i Jesús Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ maꞌ.
\v 29 Dan me se caꞌmii soꞌ ga̱ nij síí israelitá aꞌmii xnaꞌánj griego, ne̱ canó tuviꞌ nij soꞌ ga̱ soꞌ a. Tza̱j ne̱ nij soꞌ roꞌ, nuchruj ra̱a̱ nij soꞌ da̱j ga̱a̱ ticavi̱ꞌ nij soꞌ man soꞌ a.
\v 30 Dan me se ga̱a xcaj nij tinu̱j nij síí noco̱ꞌ man Jesús cuentá cheꞌé yoꞌ, ne̱ caꞌanj nica̱j nij soꞌ man Saulo nda̱a chumanꞌ Cesarea, ga̱a ne̱ caꞌnéé nij soꞌ man soꞌ nda̱a chumanꞌ Tarso a.
\p
\v 31 Veé dan me se dínj yáán cunuda̱nj nij xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ man Jesús ya̱nj nu̱ꞌ estadó Judea do̱ꞌ, Galilea do̱ꞌ, Samaria do̱ꞌ a. Dan me se caráj cochro̱j ndoꞌo nij soꞌ rihaan Yaꞌanj Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ, ne̱ cheꞌé dan nariꞌ nucuaj nij soꞌ, ne̱ guun ri̱i̱ ndoꞌo nij soꞌ doj, quiꞌyaj Nimán Yaꞌanj a.
\s Nahuun sa̱ꞌ síí cuꞌna̱j Eneas, quiꞌyaj Pedró a
\p
\v 32 Dan me se chéé síí cuꞌna̱j Pedró nu̱ꞌ rej ya̱nj nij síí noco̱ꞌ man Jesús, ne̱ dan me se cuchiꞌ soꞌ nda̱a rihaan tinúú nij soꞌ ya̱nj chumanꞌ Lida a.
\v 33 Ne̱ chumanꞌ Lida roꞌ, nariꞌ soꞌ ꞌo̱ síí cuꞌna̱j Eneas, ne̱ soꞌ me se a̱j quisíj tu̱nj ya̱ yoꞌ ꞌo̱ naj soꞌ rihaan yuvéé, ne̱ ꞌo̱ síí taj se ꞌyáꞌ cache̱e̱ me soꞌ a.
\v 34 Dan me se cataj Pedró rihaan soꞌ a:
\p ―Cuano̱ nihánj me se nahuun sa̱ꞌ so̱ꞌ, ꞌyaj Jesucristó, Eneas. Na̱xaga̱a̱ so̱ꞌ, ne̱ nacue̱ so̱ꞌ tuvéé so̱ꞌ na̱nj á ―taj Pedró rihaan soꞌ a.
\p Ne̱ nu̱ꞌ caꞌmii Pedró da̱nj, ne̱ nu̱ꞌ canicunꞌ caya̱ soꞌ a.
\v 35 Ga̱a ne̱ queneꞌen cunuda̱nj nij síí ya̱nj chumanꞌ Lida do̱ꞌ, nij síí ya̱nj taa cuꞌna̱j Sarón do̱ꞌ, nda̱a vaa nahuun sa̱ꞌ síí cuꞌna̱j Eneas yoꞌ, ga̱a ne̱ cheꞌé dan canica̱j nimán nij soꞌ canocoꞌ nij soꞌ man Jesús Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ a.
\s Cunuu iꞌna̱ꞌ uún chana̱ cuꞌna̱j Dorcas, quiꞌyaj Pedró a
\p
\v 36 Dan me se chumanꞌ Jope yáán ꞌo̱ chana̱ tucuꞌyón snana̱ Jesús, ne̱ Tabita cuꞌna̱j noꞌ xnaꞌánj hebreo, ne̱ Dorcas me se‑chuvi̱i noꞌ xnaꞌánj griego a. Ne̱ chana̱ quiꞌyaj ina̱nj se sa̱ꞌ me noꞌ, ne̱ rqué ndoꞌo noꞌ rasu̱u̱n man nij síí nique̱ a.
\v 37 Ne̱ güii dan me se canó chiꞌii̱ man noꞌ, ne̱ quiranꞌ ndoꞌo noꞌ, ne̱ caviꞌ noꞌ a. Ne̱ tucuane nii nee̱ man noꞌ, ne̱ cuchruj nii man noꞌ rque ꞌo̱ cuartó vaa rej xta̱ꞌ rque veꞌ nataꞌ a.
\v 38 Ne̱ dan me se nichru̱nꞌ na̱j chumanꞌ Lida ga̱ chumanꞌ Jope, ne̱ cuchiꞌ nana̱ rihaan nij síí tucuꞌyón snana̱ Jesús ya̱nj chumanꞌ Jope se vaa va̱j Pedró chumanꞌ Lida yoꞌ, ne̱ cheꞌé dan caꞌnéé nij soꞌ man vi̱j snóꞌo cuchi̱ꞌ ro̱j soꞌ rihaan Pedró a. Dan me se cuchiꞌ ro̱j soꞌ rihaan Pedró, ne̱ rquee̱ ro̱j soꞌ rihaan soꞌ a:
\p ―Se̱ guun ra̱a̱n so̱ꞌ cuchi̱ꞌ so̱ꞌ rihaan núj si̱j ya̱nj chumanꞌ Jope maꞌ ―taj ro̱j soꞌ rihaan Pedró a.
\p
\v 39 Ga̱a ne̱ naxuma̱a̱n Pedró, ne̱ caꞌanj soꞌ cuaj ga̱ ro̱j soꞌ a. Ne̱ ga̱a cuchiꞌ nij soꞌ chumanꞌ Jope, ne̱ caꞌanj nica̱j nij soꞌ man Pedró rá veꞌ nataꞌ na̱j chana̱ caviꞌ cuꞌna̱j Dorcas a. Ne̱ caꞌnaꞌ cunuda̱nj nij chana̱ caviꞌ nica̱ rihaan Pedró, ne̱ taꞌvee nij noꞌ, ne̱ tihaa̱n nij chana̱ rihaan Pedró cunuda̱nj nij yatzíj quiꞌyaj Dorcas ga̱a vaa iꞌna̱ꞌ noꞌ a.
\v 40 Dan me se quirii Pedró man cunuda̱nj nij noꞌ xeꞌ, ga̱a ne̱ canicunꞌ ru̱j soꞌ, ne̱ cachíín niꞌya̱j ndoꞌo soꞌ rihaan Yaꞌanj a. Ga̱a ne̱ canica̱j soꞌ, cataj soꞌ rihaan cúú man chana̱ a:
\p ―Na̱xaga̱a̱ so̱ꞌ, Tabita ―taj soꞌ rihaan noꞌ a.
\p Ga̱a ne̱ naxraꞌ rihaan noꞌ, ne̱ ga̱a queneꞌen noꞌ man Pedró, ne̱ caꞌanj ca̱yáán caya̱ noꞌ,
\v 41 ne̱ taꞌaa Pedró raꞌa noꞌ, ne̱ naxuma̱a̱n noꞌ, quiꞌyaj soꞌ a. Ga̱a ne̱ canacúún soꞌ caꞌna̱ꞌ nij chana̱ caviꞌ nica̱ do̱ꞌ, ꞌó nij síí noco̱ꞌ man Jesús do̱ꞌ, ne̱ tihaa̱n soꞌ man níí cuꞌna̱j Dorcas rihaan nij soꞌ se vaa cunuu iꞌna̱ꞌ uún noꞌ a.
\v 42 Dan me se cuchiꞌ nana̱ cheꞌé Dorcas rihaan cunuda̱nj nij síí ya̱nj chumanꞌ Jope, ne̱ cheꞌé dan queꞌe̱e̱ nij síí ma̱n Jope cuchumán rá niꞌya̱j man Jesús Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ a.
\v 43 Dan me se guun ra̱a̱n Pedró queꞌe̱e̱ güii chumanꞌ Jope, ne̱ caranꞌ soꞌ tucuá ꞌo̱ síí cuꞌna̱j Simón, síí naquiꞌyaj laru̱u nuj xcuu a.
\c 10
\s Cuchiꞌ snana̱ Jesús rihaan nij tuvi̱ꞌ síí yaníj cuꞌna̱j Cornelió a
\p
\v 1 Dan me se yáán ꞌo̱ síí cuꞌna̱j Cornelió chumanꞌ Cesarea, ne̱ soꞌ me tanuu capitán romanó ꞌni̱j raꞌa cientó tanuu, ne̱ taꞌa̱j xꞌneꞌ tanuu cuꞌna̱j Italiano me nij soꞌ a.
\v 2 Ne̱ si̱j yaníj veꞌé ndoꞌo noco̱ꞌ man Yaꞌanj me soꞌ, ne̱ aráj cochro̱j ndoꞌo soꞌ rihaan Yaꞌanj, ne̱ ase vaa ꞌyaj soꞌ roꞌ, da̱nj ꞌyaj nij tucua̱ soꞌ uún a. Ne̱ rqué ndoꞌo soꞌ caridad rihaan nij yuvii̱, ne̱ niga̱nj cachíín niꞌya̱j soꞌ rihaan Yaꞌanj a.
\v 3 Dan me se agaꞌ vaꞌnu̱j rej caꞌanj güii ta̱ꞌ asuun me se curiha̱nj ranga̱ꞌ ꞌo̱ se‑mo̱zó Yaꞌanj rihaan soꞌ, ne̱ catúj se‑mo̱zó Yaꞌanj yoꞌ rej nicu̱nꞌ soꞌ, ne̱ cataj se‑mo̱zó Yaꞌanj a:
\p ―Cornelio ―taj se‑mo̱zó Yaꞌanj rihaan soꞌ a.
\p
\v 4 Ga̱a ne̱ niꞌya̱j uxrá Cornelió man se‑mo̱zó Yaꞌanj yoꞌ, ne̱ cuchuꞌviꞌ ndoꞌo soꞌ, ne̱ cataj soꞌ a:
\p ―Me cheꞌé nacúún so̱ꞌ manj ga̱ ―taj soꞌ, xnáꞌanj soꞌ man se‑mo̱zó Yaꞌanj yoꞌ a.
\p Ga̱a ne̱ cataj se‑mo̱zó Yaꞌanj rihaan soꞌ a:
\p ―A̱j xcaj Yaꞌanj cuentá cheꞌé nana̱ achíín ni̱ꞌyáá so̱ꞌ rihaan Yaꞌanj do̱ꞌ, cheꞌé caridad ꞌyáá so̱ꞌ do̱ꞌ a. Cheꞌé dan nu̱u̱ rá Yaꞌanj mán so̱ꞌ a.
\v 5 Ne̱ nihánj me se caꞌne̱j so̱ꞌ snóꞌo caꞌa̱nj chumanꞌ Jope, ne̱ nacu̱nj nij soꞌ caꞌna̱ꞌ ꞌo̱ síí cuꞌna̱j Simón nihánj á. Ne̱ Pedró me ꞌó se‑chuvi̱i soꞌ a.
\v 6 Ne̱ soꞌ me se aranꞌ veꞌ tucuá ꞌó síí cuꞌna̱j Simón síí naquiꞌyaj laru̱u nuj xcuu síí ya̱nj tuꞌva na yaꞌa̱nj a ―taj se‑mo̱zó Yaꞌanj rihaan Cornelió a.
\p
\v 7 Dan me se caꞌanj uún se‑mo̱zó Yaꞌanj yoꞌ, ga̱a ne̱ canacúún Cornelió caꞌna̱ꞌ vi̱j se‑mo̱zó maꞌa̱n soꞌ do̱ꞌ, ꞌo̱ tanuu nu̱u̱ rihaan soꞌ, síí noco̱ꞌ man Yaꞌanj ga̱ soꞌ do̱ꞌ a.
\v 8 Ne̱ caꞌnaꞌ vaꞌnu̱j nij soꞌ, ne̱ cataj xnaꞌanj soꞌ rihaan nij soꞌ se vaa cataj se‑mo̱zó Yaꞌanj rihaan soꞌ, ga̱a ne̱ caꞌnéé soꞌ man nij soꞌ caꞌa̱nj nij soꞌ nda̱a chumanꞌ Jope a.
\p
\v 9 Ne̱ ꞌó güii me se va̱j vaꞌnu̱j nij soꞌ chrej, ne̱ ma̱an orá nichrunꞌ nij soꞌ chumanꞌ Jope me se cavii Pedró xráá veꞌ caranꞌ soꞌ, cachi̱nj niꞌya̱j soꞌ rihaan Yaꞌanj, ne̱ caxu̱j me yoꞌ a.
\v 10 Ne̱ dan me se quinaꞌaan rque soꞌ, ne̱ guun rá soꞌ cha̱ soꞌ a. Ne̱ tiha̱j ꞌyaj chuvi̱i nij síí ma̱n rá veꞌ cha̱ soꞌ, ne̱ ma̱an orá dan naquiꞌyaa ꞌo̱ rasu̱u̱n rihaan Pedró a.
\v 11 Dan me se queneꞌen soꞌ se vaa naxraꞌ rej xta̱ꞌ, ne̱ nanij ꞌo̱ rasu̱u̱n rihaan yoꞌóó, ne̱ ase vaa ꞌo̱ yatzíj mantá caxra̱ꞌ ndoꞌo vaa yoꞌ, ne̱ numi̱i caꞌa̱nj scúj yatzíj mantá yoꞌ a.
\v 12 Ne̱ nu̱u̱ da̱j a̱ nij xcuu vaa caꞌa̱nj tacóó do̱ꞌ, nij xcuu nucua̱j ri̱i̱ man maꞌa̱n do̱ꞌ, nij xtâj do̱ꞌ, ꞌó nij xcuu vaa tachrii̱ xráá do̱ꞌ, nu̱u̱ rque yatzéj mantá yoꞌ a.
\v 13 Ga̱a ne̱ cuno Pedró nana̱ caꞌmii ꞌo̱ soꞌ rihaan soꞌ a:
\p ―Na̱xuma̱a̱n so̱ꞌ, Pedro. Ti̱cavíꞌ so̱ꞌ xcuu, ne̱ cha̱ so̱ꞌ nee̱ á ―taj nana̱ yoꞌ cuno Pedró a.
\p
\v 14 Ga̱a ne̱ cataj Pedró a:
\p ―Señor, se̱ guun maꞌ. ꞌO̱ se né xcu̱u chá me yoꞌ rihaan núj si̱j israelitá maꞌ. Xcuu vaa chiꞌi̱i̱ me nij xoꞌ rihaan núj na̱nj á. ꞌO̱ se nu̱ꞌ caꞌnaꞌ a̱ doj ne cha̱ ꞌu̱nj nee̱ xcuu vaa da̱nj a̱ maꞌ ―taj Pedró a.
\p
\v 15 Ga̱a ne̱ caꞌmii uún síí caꞌmii ga̱ Pedró, cataj soꞌ a:
\p ―Sese Yaꞌanj me síí cataj se vaa cunuu sa̱ꞌ ꞌo̱ rasu̱u̱n, ne̱ se̱ guun cata̱j so̱ꞌ se vaa chiꞌi̱i̱ vaa rasu̱u̱n yoꞌ rihaan so̱ꞌ maꞌ ―taj uún soꞌ rihaan Pedró a.
\p
\v 16 Ga̱a ne̱ quisíj vaꞌnu̱j cuno Pedró nana̱ vaa da̱nj nana̱ caꞌmii Yaꞌanj rihaan soꞌ, ga̱a ne̱ nu̱ꞌ cavii uún nu̱ꞌ yatzíj mantá nu̱u̱ xcuu yoꞌ rej xta̱ꞌ a.
\p
\v 17 Dan me se nuchruj ra̱a̱ ndoꞌo Pedró cheꞌé rasu̱u̱n naquiꞌyaa rihaan soꞌ, ne̱ ma̱an orá dan nariꞌ nij snóꞌo caꞌnéé síí cuꞌna̱j Cornelió veꞌ tucuá Simón a. Dan me se canicunꞌ nij soꞌ taꞌyaa rihaan veꞌ yoꞌ,
\v 18 ne̱ canacúún nij soꞌ, xnáꞌanj nij soꞌ sese aranꞌ ꞌo̱ síí cuꞌna̱j Simón veꞌ yoꞌ ne̱ ꞌó se‑chuvi̱i soꞌ me Pedró a.
\v 19 Dan me se Pedró roꞌ, nuchruj ra̱a̱ cheꞌé nij rasu̱u̱n naquiꞌyaa rihaan soꞌ, ne̱ dan me se cataj Nimán Yaꞌanj rihaan soꞌ a:
\p ―Nihánj me se caꞌnaꞌ vaꞌnu̱j snóꞌo nanoꞌ mán so̱ꞌ ado̱nj.
\v 20 Cuaj na̱xuma̱a̱n so̱ꞌ, nani̱j so̱ꞌ, ne̱ caꞌa̱nj so̱ꞌ ga̱ nij soꞌ á. Ne̱ se̱ guun vi̱j rá so̱ꞌ, ne̱ se̱ cataj so̱ꞌ se vaa ne nó xcúún so̱ꞌ caꞌa̱nj so̱ꞌ ga̱ nij soꞌ maꞌ. ꞌO̱ se ꞌu̱nj nihánj me síí caꞌnéé man nij soꞌ caꞌna̱ꞌ nij soꞌ ado̱nj ―taj Nimán Yaꞌanj rihaan Pedró a.
\p
\v 21 Ga̱a ne̱ nanij Pedró nda̱a rej nicu̱nꞌ vaꞌnu̱j nij snóꞌo, ne̱ cataj soꞌ rihaan nij soꞌ a:
\p ―ꞌU̱nj nihánj me síí nanoꞌ nij soj ado̱nj. Ne̱ me cheꞌé caꞌnaꞌ soj nihánj ga̱ ―taj Pedró, xnáꞌanj soꞌ man nij soꞌ a.
\p
\v 22 Ga̱a ne̱ cataj nij soꞌ a:
\p ―Caꞌmii ꞌo̱ se‑mo̱zó Yaꞌanj mozó gue̱e̱ rihaan ꞌo̱ síí cuꞌna̱j Cornelió, ne̱ soꞌ roꞌ, me tanuu capitán ꞌni̱j raꞌa cientó tanuu a. Ne̱ cunuda̱nj nij yuvii̱ israelitá taj se vaa síí vaa nica̱ nimán me soꞌ ne̱ síí aráj cochro̱j ndoꞌo rihaan Yaꞌanj me uún soꞌ a. Ne̱ dan me se cataj xnaꞌanj se‑mo̱zó Yaꞌanj rihaan soꞌ se vaa nacu̱nj soꞌ mán so̱ꞌ cuchi̱ꞌ so̱ꞌ veꞌ tucuá soꞌ ne̱ cuno̱ soꞌ nana̱ nata̱ꞌ so̱ꞌ rihaan soꞌ a ―taj nij soꞌ rihaan Pedró a.
\p
\v 23 Cheꞌé dan cataj Pedró se vaa catu̱u̱ nij soꞌ rá veꞌ, ne̱ caranꞌ nij soꞌ veꞌ yoꞌ a. Ne̱ ranga̱ꞌ ꞌó güii me se naxaga̱a̱ nij soꞌ, ne̱ caꞌanj Pedró ga̱ yaꞌnúj nij soꞌ, ne̱ caꞌanj do̱j nij tinu̱j nij síí noco̱ꞌ man Jesús ya̱nj chumanꞌ Jope do̱ꞌ, ga̱ Pedró a.
\p
\v 24 Ne̱ ꞌó güii me se catúj nij soꞌ chumanꞌ Cesarea, ne̱ Cornelió me se naꞌvi̱j ndoꞌo soꞌ caꞌna̱ꞌ nij soꞌ, ne̱ a̱j canacúún soꞌ man nij tuviꞌ soꞌ do̱ꞌ, man nij síí aꞌmii sa̱ꞌ ga̱ soꞌ do̱ꞌ, se vaa cunu̱u chre̱ꞌ nij soꞌ rá veꞌ tucuá soꞌ a.
\v 25 Dan me se ga̱a atúj Pedró rá veꞌ, ne̱ nariꞌ tuviꞌ Cornelió ga̱ soꞌ, ne̱ quinij ru̱j Cornelió rihaan Pedró, ne̱ caráj gue̱e̱ Cornelió rihaan soꞌ a.
\v 26 Tza̱j ne̱ taꞌaa Pedró raꞌa Cornelió, ne̱ cataj soꞌ a:
\p ―Na̱xuma̱a̱n so̱ꞌ á. Taj cheꞌé cara̱a̱ gue̱e̱ so̱ꞌ rihanj maꞌ. ꞌO̱ cuya̱a̱n yuvii̱ u̱u̱n me níꞌ na̱nj á ―taj Pedró rihaan Cornelió a.
\p
\v 27 Dan me se nanó Pedró cuentó ga̱ Cornelió, ne̱ catúj Pedró rá veꞌ, ga̱a ne̱ queneꞌen soꞌ se vaa a̱j nuu chre̱ꞌ queꞌe̱e̱ yuvii̱ rá veꞌ yoꞌ a.
\v 28 Ga̱a ne̱ cataj Pedró rihaan nij yuvii̱ a:
\p ―A̱j neꞌen nij soj stucua̱nj núj si̱j israelitá se vaa a̱ doj ne nó xcúún núj catu̱u̱ núj rej ma̱n soj si̱j yaníj, ne̱ ne nó xcúún núj cunu̱u chre̱ꞌ núj ga̱ soj maꞌ. Tza̱j ne̱ Yaꞌanj tihaa̱n rihaan ma̱ꞌanj se vaa se̱ caꞌvee cata̱j ꞌu̱nj se vaa nij vaa taꞌa̱j yuvii̱ rihaan soꞌ maꞌ.
\v 29 Cheꞌé dan ga̱a canacúún Cornelió nihánj manj, ne̱ ne cata̱j ꞌu̱nj se vaa se̱ caꞌanj ꞌu̱nj maꞌ. Tana̱nj caꞌnáꞌ ꞌu̱nj cuaj na̱nj á. Ne̱ nihánj me se cata̱j xnaꞌanj nij soj rihanj da̱j me cheꞌé canacúún nij soj manj caꞌna̱j á ―taj Pedró rihaan nij tuvi̱ꞌ Cornelió a.
\p
\v 30 Ga̱a ne̱ cataj Cornelió rihaan soꞌ a:
\p ―Cachén caꞌa̱nj güii ne̱ ma̱an orá nihánj me ta̱ꞌ asuun, ne̱ agaꞌ vaꞌnu̱j me yoꞌ, ne̱ cachíín ni̱ꞌyáá ꞌu̱nj rihaan Yaꞌanj rá veꞌ tucuaj a. Ne̱ ta̱j niꞌyo̱n curiha̱nj ꞌo̱ snóꞌo nicu̱nꞌ rihanj, ne̱ yatzéj catzi̱i̱ chuguu̱n maꞌa̱n nuû soꞌ,
\v 31 ne̱ cataj soꞌ rihanj a: “Cu̱nó so̱ꞌ caꞌmi̱j, Cornelio. A̱j cuno Yaꞌanj nana̱ achíín ni̱ꞌyáá so̱ꞌ rihaan soꞌ, ne̱ Yaꞌanj me síí nu̱u̱ rá se vaa rqué ndoꞌo so̱ꞌ caridad rihaan nij síí nique̱ a.
\v 32 Ne̱ cheꞌé dan caꞌne̱j so̱ꞌ nana̱ nda̱a chumanꞌ Jope, ne̱ canacu̱nj so̱ꞌ man ꞌo̱ síí cuꞌna̱j Simón ne̱ ꞌó se‑chuvi̱i soꞌ me Pedró se vaa caꞌna̱ꞌ soꞌ rej nihánj á. Ne̱ soꞌ roꞌ, aranꞌ veꞌ tucuá ꞌo̱ síí cuꞌna̱j Simón síí naquiꞌyaj laru̱u nuj xcuu síí ya̱nj tuꞌva na yaꞌa̱nj a”, taj snóꞌo yoꞌ rihanj ado̱nj.
\v 33 Cheꞌé dan me raꞌya̱nj caꞌnéé ꞌu̱nj nana̱ rihaan so̱ꞌ, ne̱ so̱ꞌ roꞌ, quiꞌyaj ndoꞌo se lu̱j cheꞌé núj se vaa caꞌnáꞌ so̱ꞌ rihaan núj nihánj a. Cheꞌé dan me mán ta̱ranꞌ núj rihaan Yaꞌanj nihánj cuano̱, cheꞌé rej cuno̱ núj nu̱ꞌ nana̱ cataj xnaꞌanj Yaꞌanj Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ rihaan so̱ꞌ ado̱nj ―taj Cornelió rihaan Pedró a.
\p
\v 34 Ga̱a ne̱ guun cheꞌe̱ Pedró caꞌmii soꞌ rihaan nij soꞌ a:
\p ―Nda̱a ya̱j me se xcaj ꞌu̱nj cuentá se vaa ya̱ ꞌo̱ cuya̱a̱n vaa cunuda̱nj yuvii̱ rihaan Yaꞌanj á.
\v 35 Ne̱ síí ma̱n da̱j a̱ xꞌneꞌ yuvii̱ ino̱ vaa stucua̱nj síí aráj cochro̱j rihaan Yaꞌanj ne̱ ꞌyaj se sa̱ꞌ roꞌ, caꞌve̱e naca̱j Yaꞌanj man soꞌ ado̱nj.
\v 36 A̱j neꞌen nij soj nana̱ sa̱ꞌ caꞌnéé Yaꞌanj rihaan núj si̱j israelitá se vaa veꞌé naca̱j Yaꞌanj man núj cheꞌé se vaa quiꞌyaj Jesucristó cheꞌé núj, ne̱ Jesucristó roꞌ, me Síí ꞌNi̱j Raꞌa man cunuda̱nj yuvii̱ ado̱nj.
\v 37 Dan me se nana̱ yoꞌ roꞌ, me nana̱ cuchiꞌ nu̱ꞌ chumanꞌ chiháán núj si̱j israelitá, ne̱ dan me se ga̱a quisíj caꞌmii natáj síí cuꞌna̱j Juan se vaa no̱ xcúún yuvii̱ cata̱ꞌ ne yuvii̱, ne̱ guun cheꞌe̱ Jesús nataꞌ soꞌ snana̱ soꞌ rihaan núj si̱j ma̱n estadó Galilea a.
\v 38 Ne̱ nana̱ yoꞌ taj se vaa cuneꞌ Yaꞌanj man Jesús síí cavii chumanꞌ Nazaret, ne̱ rqué ndoꞌo Yaꞌanj Nimán Yaꞌanj man soꞌ, ne̱ rqué ndoꞌo Yaꞌanj rej nucua̱j man soꞌ a. Ne̱ dan me se cachéé Jesús, ne̱ quiꞌyaj ndoꞌo soꞌ suun sa̱ꞌ, ne̱ cunuda̱nj nij síí ranꞌ sayuun ꞌyaj Síí Chre̱e cheꞌé se quirii taꞌngaꞌ Síí Chre̱e rihaan nij soꞌ roꞌ, nahuun sa̱ꞌ nij soꞌ, quiꞌyaj Jesús a. ꞌO̱ se Yaꞌanj roꞌ, racuíj ndoꞌo man Jesús ꞌyaj soꞌ da̱nj ado̱nj.
\p
\v 39 ’Ne̱ maꞌa̱n núj me síí queneꞌen nu̱ꞌ se vaa quiꞌyaj soꞌ ga̱a va̱j soꞌ nu̱ꞌ rej ya̱nj núj si̱j israelitá do̱ꞌ, nda̱a maꞌa̱n chumanꞌ Jerusalén do̱ꞌ na̱nj ado̱nj. Ne̱ dan me se cachrón nii man soꞌ rihaan rcutze̱, ne̱ caviꞌ soꞌ, quiꞌyaj nii na̱nj á.
\v 40 Ga̱a ne̱ quisíj vaꞌnu̱j güii caviꞌ soꞌ, ga̱a ne̱ cunuu iꞌna̱ꞌ uún soꞌ, quiꞌyaj Yaꞌanj, ne̱ curuviꞌ soꞌ rihaan núj, quiꞌyaj Yaꞌanj ado̱nj.
\v 41 Dan me se ne curuvi̱ꞌ soꞌ rihaan cunuda̱nj nij yuvii̱ maꞌ. Tana̱nj curuviꞌ soꞌ rihaan núj si̱j a̱j narii Yaꞌanj nata̱ꞌ rihaan yuvii̱ da̱j vaa soꞌ, ne̱ núj me síí chá ne̱ coꞌo na ga̱ soꞌ ga̱a cunuu iꞌna̱ꞌ uún soꞌ ga̱a caviꞌ soꞌ ado̱nj.
\v 42 Ga̱a ne̱ caꞌneꞌ soꞌ suun rihaan núj caꞌmi̱i̱ natáj núj rihaan nij yuvii̱ ne̱ nata̱ꞌ núj nana̱ se vaa maꞌa̱n soꞌ me síí cuneꞌ Yaꞌanj caꞌne̱ꞌ cacunꞌ cheꞌé nij yuvii̱ vaa iꞌna̱ꞌ do̱ꞌ, cheꞌé nij yuvii̱ caviꞌ do̱ꞌ ado̱nj.
\v 43 Ne̱ cunuda̱nj nij síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj ga̱a naá roꞌ, cataj xnaꞌanj nij soꞌ cheꞌé Jesús yoꞌ, ne̱ cataj nij soꞌ se vaa cheꞌé se‑chuvi̱i soꞌ me se tinavi̱j Yaꞌanj cacunꞌ tumé cunuda̱nj nij síí amán rá niꞌya̱j man Jesús a ―taj Pedró rihaan nij tuvi̱ꞌ Cornelió a.
\p
\v 44 Dan me se ataa a̱ doj quisi̱j caꞌmi̱i̱ Pedró nu̱ꞌ snana̱ soꞌ, ga̱a ne̱ nanij Nimán Yaꞌanj catúj soꞌ nimán cunuda̱nj nij síí cuno nana̱ yoꞌ a.
\v 45 Ga̱a ne̱ nij síí israelitá noco̱ꞌ man Jesús caꞌnaꞌ ga̱ Pedró roꞌ, caráyaꞌa̱nj nij soꞌ se vaa quiꞌyaj Yaꞌanj se lu̱j cheꞌé nij yuvii̱ yaníj ne̱ nda̱a nimán nij yuvii̱ yaníj rqué ndoꞌo Yaꞌanj Nimán soꞌ a.
\v 46 ꞌO̱ se cuno nij soꞌ se vaa caꞌmii nij tuvi̱ꞌ Cornelió xnaꞌánj naca̱, cataj nij soꞌ se vaa niꞌndaj ya̱ sa̱ꞌ vaa Yaꞌanj á. Ga̱a ne̱ cataj Pedró rihaan tuviꞌ maꞌa̱n soꞌ a:
\p
\v 47 ―Nihánj me se catúj Nimán Yaꞌanj nimán nij síí nihánj nda̱a vaa catúj soꞌ nimán níꞌ ado̱nj. Se̱ caꞌvee ca̱ráán níꞌ chrej rihaan nij soꞌ cata̱ꞌ ne nij soꞌ maꞌ ―taj Pedró rihaan nij tuviꞌ soꞌ a.
\p
\v 48 Ga̱a ne̱ caꞌneꞌ Pedró suun se vaa cata̱ꞌ ne nij soꞌ cheꞌé se‑chuvi̱i Jesucristó a. Da̱nj quiꞌyaj nij soꞌ, ga̱a ne̱ cachíín niꞌya̱j nij soꞌ rihaan Pedró se vaa gu̱un ra̱a̱n soꞌ queꞌe̱e̱ doj güii ga̱ nij soꞌ a.
\c 11
\s Cuno nij síí israelitá noco̱ꞌ man Jesús se vaa cuchumán rá nij síí yaníj niꞌya̱j nij soꞌ man Jesús a
\p
\v 1 Dan me se cuno nij síí cuneꞌ Jesús caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ soꞌ cuno ꞌó nij tinu̱j nij síí cuchumán rá niꞌya̱j man Jesús ya̱nj estadó Judea cuno nana̱ se vaa nda̱a nij síí yaníj canocoꞌ snana̱ Yaꞌanj a.
\v 2 Ne̱ ga̱a cavii Pedró caꞌanj soꞌ chumanꞌ Jerusalén, ne̱ nij síí israelitá cuchumán rá niꞌya̱j man Jesús noco̱ꞌ doj stucua̱nj Moisés roꞌ, cutaꞌ cacunꞌ xráá soꞌ,
\v 3 cataj nij soꞌ a:
\p ―Me cheꞌé catúj so̱ꞌ rá veꞌ tucuá síí yaníj ga̱. Me cheꞌé chá so̱ꞌ ga̱ nij soꞌ ga̱ ―taj nij soꞌ rihaan Pedró a.
\p
\v 4 Ga̱a ne̱ guun cheꞌe̱ Pedró cataj xnaꞌanj nica̱ soꞌ rihaan nij soꞌ da̱j me cheꞌé quiꞌyaj soꞌ da̱nj a. Dan me se cataj soꞌ a:
\p
\v 5 ―Chumanꞌ Jope va̱j ꞌu̱nj, ne̱ cachíín ni̱ꞌyáá ꞌu̱nj rihaan Yaꞌanj, ne̱ dan me se naquiꞌyaa ꞌo̱ rasu̱u̱n rihanj, quiꞌyaj Yaꞌanj a. Ne̱ dan me se nanij ꞌo̱ rasu̱u̱n, ne̱ ase vaa ꞌo̱ yatzíj mantá caxra̱ꞌ vaa rasu̱u̱n yoꞌ, ne̱ numi̱i caꞌa̱nj scúj yatzíj yoꞌ, ne̱ cavii yatzíj yoꞌ rej xta̱ꞌ, ne̱ nanij yoꞌ rej nicu̱nꞌ ꞌu̱nj a.
\v 6 Dan me se niꞌya̱j uxraj yatzíj yoꞌ, ne̱ queneꞌenj se vaa ma̱n xcuu vaa caꞌa̱nj tacóó do̱ꞌ, nda̱a xcuu quij do̱ꞌ, xcuu nucua̱j ri̱i̱ man maꞌa̱n do̱ꞌ, xtâj do̱ꞌ, xcuu vaa tachrii̱ xráá do̱ꞌ, ma̱n rque yatzíj yoꞌ a.
\v 7 Ga̱a ne̱ cunó ꞌu̱nj se vaa caꞌmii ꞌo̱ soꞌ rihanj, cataj soꞌ a: “Na̱xuma̱a̱n so̱ꞌ, Pedro. Ti̱cavíꞌ so̱ꞌ xcuu cha̱ so̱ꞌ á”, taj soꞌ cunoj a.
\v 8 Ga̱a ne̱ cataj ꞌu̱nj a: “Señor, se̱ guun maꞌ. ꞌO̱ se né xcu̱u chá me nij xoꞌ rihaan núj si̱j israelitá maꞌ. Xcuu vaa chiꞌi̱i̱ me nij xoꞌ rihaan núj na̱nj á. Nu̱ꞌ caꞌnaꞌ me se ne catu̱u̱ nee̱ xcuu vaa da̱nj tuꞌvaj maꞌ”, cataj ꞌu̱nj rihaan síí caꞌmii rihanj a.
\v 9 Ga̱a ne̱ caꞌmii uún soꞌ rihanj, cataj soꞌ a: “Ne̱ sese Yaꞌanj me síí cataj se vaa cunuu sa̱ꞌ ꞌo̱ rasu̱u̱n, ne̱ se̱ guun cata̱j so̱ꞌ se vaa chiꞌi̱i̱ vaa rasu̱u̱n yoꞌ rihaan so̱ꞌ maꞌ”, cataj soꞌ rihanj a.
\v 10 Dan me se quisíj vaꞌnu̱j caꞌmii soꞌ nana̱ vaa da̱nj rihanj, ga̱a ne̱ cavii uún nu̱ꞌ rasu̱u̱n yoꞌ rej xta̱ꞌ, caꞌanj yoꞌ a.
\p
\v 11 ’Ne̱ nu̱ꞌ cuchiꞌ vaꞌnu̱j snóꞌo rihaan veꞌ caránꞌ ꞌu̱nj, ne̱ nij síí caꞌnéé ꞌo̱ síí ya̱nj chumanꞌ Cesarea me vaꞌnu̱j nij soꞌ, nanoꞌ nij soꞌ manj a.
\v 12 Ga̱a ne̱ cataj xnaꞌanj Nimán Yaꞌanj rihanj se vaa caꞌa̱nj ꞌu̱nj ga̱ nij soꞌ, ne̱ se̱ guun vi̱j rá ꞌu̱nj maꞌ. Cheꞌé dan caꞌanj ꞌu̱nj ga̱ vaꞌnu̱j nij soꞌ, ne̱ vata̱nꞌ tinúú níꞌ síí nihánj roꞌ, me síí caꞌanj ga̱ ꞌu̱nj a. Ga̱a ne̱ catúj núj rá veꞌ tucuá síí canacúún manj a.
\v 13 Ga̱a ne̱ nataꞌ síí ya̱nj veꞌ yoꞌ rihaan ꞌu̱nj se vaa a̱j queneꞌen soꞌ ꞌo̱ se‑mo̱zó Yaꞌanj rá veꞌ tucuá soꞌ, ne̱ dan me se curiha̱nj se‑mo̱zó Yaꞌanj yoꞌ rihaan soꞌ, ne̱ cataj yoꞌ a: “Caꞌne̱j so̱ꞌ nana̱ chumanꞌ Jope rihaan ꞌo̱ síí cuꞌna̱j Simón ne̱ ꞌó se‑chuvi̱i soꞌ me Pedró, ne̱ nacu̱nj so̱ꞌ man soꞌ caꞌna̱ꞌ soꞌ nihánj rihaan so̱ꞌ á.
\v 14 Ne̱ soꞌ me síí nata̱ꞌ nana̱ rihaan so̱ꞌ, ne̱ sese cuno̱ nu̱ꞌ nij tucua̱ soj nana̱ yoꞌ, ne̱ caꞌve̱e nani̱i̱ ta̱ranꞌ soj rihaan sayuun ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ soj ado̱nj”, taj se‑mo̱zó Yaꞌanj rihaan síí ya̱nj veꞌ yoꞌ, taj soꞌ rihanj na̱nj á.
\p
\v 15 ’Dan me se guun cheꞌe̱j nataj snana̱ Jesús rihaan nij soꞌ, ga̱a ne̱ nanij Nimán Yaꞌanj catúj soꞌ nimán nij soꞌ nda̱a vaa catúj Nimán Yaꞌanj nimán maꞌa̱n níꞌ ga̱a asino ya̱a̱n na̱nj ado̱nj.
\v 16 Ga̱a ne̱ ninuj rá ꞌu̱nj snana̱ Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ ga̱a cataj soꞌ a: “Juan roꞌ, na u̱u̱n cutaꞌ ne soꞌ man yuvii̱, tza̱j ne̱ xa̱ꞌ soj, tza̱j ne̱ Yaꞌanj cuta̱ꞌ ne nimán soj ga̱ maꞌa̱n Nimán Yaꞌanj na̱nj ado̱nj”, taj Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ a.
\v 17 Dan me se sese cuya̱a̱n vaa se lu̱j quiꞌyaj Yaꞌanj cheꞌé nij soꞌ nda̱a vaa quiꞌyaj soꞌ cheꞌé maꞌa̱n níꞌ si̱j amán rá niꞌya̱j man Jesucristó Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ, ne̱ asa̱ꞌ caꞌve̱e ca̱ráán ꞌu̱nj chrej rihaan Yaꞌanj se vaa se̱ quiꞌyaj soꞌ se vaa me rá soꞌ quiꞌya̱j soꞌ, rá soj ga̱ ―taj Pedró rihaan nij síí israelitá noco̱ꞌ man Jesús a.
\p
\v 18 Dan me se quiꞌyaj canaán snana̱ Pedró rihaan snana̱ ꞌó nij soꞌ, ga̱a ne̱ cataj nij soꞌ se vaa sa̱ꞌ uxrá quiꞌyaj Yaꞌanj a. Ne̱ cataj uún nij soꞌ a:
\p ―Cheꞌé dan me nda̱a nij síí yaníj canica̱j nimán canocoꞌ chrej sa̱ꞌ, quiꞌyaj Yaꞌanj, ne̱ cheꞌé dan ca̱yáán nij síí yaníj rihaan Yaꞌanj nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ado̱nj ―taj cunuda̱nj nij síí israelitá a.
\s Xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ man Jesús ya̱nj chumanꞌ Antioquía a
\p
\v 19 Dan me se cheꞌé snana̱ síí cuꞌna̱j Esteban me se quiꞌyaj ndoꞌo nii sayuun man nij síí israelitá noco̱ꞌ man Jesús a. Cheꞌé dan tanáj nij soꞌ chumanꞌ Jerusalén, ne̱ cunánj nij soꞌ caꞌanj nij soꞌ nda̱a estadó cuꞌna̱j Fenicia do̱ꞌ, nda̱a yoꞌóó ta̱j rihaan na yaꞌa̱nj cuꞌna̱j Chipre do̱ꞌ, nda̱a chumanꞌ Antioquía do̱ꞌ a. Tza̱j ne̱ ina̱nj rihaan nij yuvii̱ israelitá nataꞌ nij soꞌ snana̱ Jesús, ne̱ ne nata̱ꞌ nij soꞌ rihaan nij síí yaníj maꞌ.
\v 20 Tza̱j ne̱ do̱j tuviꞌ nij soꞌ me síí cavii Chipre do̱ꞌ, estadó Cirene do̱ꞌ, ne̱ nij soꞌ roꞌ, caꞌanj chumanꞌ Antioquía, ne̱ nda̱a rihaan nij síí yaníj síí aꞌmii xnaꞌánj griego nataꞌ nij soꞌ nana̱ sa̱ꞌ cheꞌé Jesús Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ a.
\v 21 Ne̱ racuíj ndoꞌo Yaꞌanj Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ man nij síí nataꞌ snana̱ soꞌ, ne̱ queꞌe̱e̱ uxrá nij síí yaníj yoꞌ cuchumán rá cuno nana̱ sa̱ꞌ yoꞌ, ne̱ canocoꞌ nij soꞌ man Jesús Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ a.
\p
\v 22 Dan me se cuchiꞌ nana̱ rihaan xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ man Jesús ya̱nj chumanꞌ Jerusalén da̱j vaa guun chumanꞌ Antioquía a. Cheꞌé dan caꞌnéé nij soꞌ man síí cuꞌna̱j Bernabé cuchi̱ꞌ soꞌ chumanꞌ Antioquía a.
\v 23 Dan me se cuchiꞌ soꞌ, ga̱a ne̱ queneꞌen soꞌ se vaa quiꞌyaj ndoꞌo Yaꞌanj se lu̱j ga̱ nij síí yaníj yoꞌ, ne̱ guun niha̱ꞌ uxrá rá soꞌ a. Ne̱ narqué soꞌ chrej sa̱ꞌ rihaan nij síí yaníj yoꞌ se vaa caꞌne̱j nimán nij soꞌ ꞌo̱ canoco̱ꞌ xraan nij soꞌ man Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ a.
\v 24 ꞌO̱ se síí sa̱ꞌ nimán me Bernabé, ne̱ nu̱u̱ ndoꞌo Nimán Yaꞌanj nimán soꞌ, ne̱ síí nucua̱j ndoꞌo rá man Yaꞌanj me uún soꞌ a. Dan me se guun ri̱i̱ doj yuvii̱ canocoꞌ man Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ a.
\p
\v 25 Síj ga̱a ne̱ caꞌanj Bernabé chumanꞌ Tarso, nano̱ꞌ soꞌ man síí cuꞌna̱j Saulo,
\v 26 ne̱ nariꞌ Bernabé man Saulo, ga̱a ne̱ nica̱j Bernabé man Saulo caꞌnaꞌ soꞌ chumanꞌ Antioquía a. Ne̱ dan me se ꞌo̱ yoꞌ roꞌ, yáán ro̱j soꞌ ga̱ xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ man Jesucristó ya̱nj chumanꞌ Antioquía, ne̱ tucuꞌyón ro̱j soꞌ snana̱ Yaꞌanj man queꞌe̱e̱ ndoꞌo nij yuvii̱ ma̱n yoꞌ a. Ne̱ nij síí ma̱n chumanꞌ Antioquía me nij síí guun cheꞌe̱ tucuꞌnáj “cristiano” man nij síí tucuꞌyón snana̱ Jesucristó a. ꞌO̱ se nana̱ “cristiano” me raj cata̱a nij síí chéé stucua̱nj Cristó a.
\p
\v 27 Ne̱ nij güii yoꞌ me se cavii do̱j síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj chumanꞌ Jerusalén, ne̱ caꞌanj nij soꞌ chumanꞌ Antioquía a.
\v 28 Ne̱ canicunꞌ ꞌo̱ nij síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj yoꞌ, ne̱ síí cuꞌna̱j Agabo me soꞌ a. Ne̱ nataꞌ soꞌ nana̱ rqué Nimán Yaꞌanj rihaan soꞌ se vaa vaa güii, ne̱ cache̱n xꞌnaa nu̱ꞌ chumanꞌ uun chij nij síí ma̱n Romá rihaan a. Ne̱ ga̱a cayáán síí cuꞌna̱j Claudio síí nica̱j suun emperador, ne̱ cachén ya̱ xꞌnaa nda̱a vaa cataj síí cuꞌna̱j Agabo a.
\v 29 Ga̱a ne̱ nij síí noco̱ꞌ man Jesucristó ya̱nj chumanꞌ Antioquía roꞌ, ꞌo̱ guun rá nij soꞌ ra̱cuíj nij soꞌ man nij tinúú nij soꞌ síí ya̱nj estado Judea, ne̱ caꞌne̱j nij soꞌ saꞌanj rihaan nij soꞌ a. Ne̱ nuchruj ra̱a̱ ꞌo̱ ꞌo̱ nij soꞌ me daj saꞌanj caꞌve̱e rque̱ nij soꞌ a.
\v 30 Ga̱a ne̱ goꞌ nij soꞌ saꞌanj yoꞌ ston Bernabé ga̱ Saulo, caxri̱i̱ ro̱j soꞌ ston nij síí tumé sa̱ꞌ rihaan Yaꞌanj man nij síí noco̱ꞌ man Cristó ya̱nj estadó Judea a.
\c 12
\s Tinanii Yaꞌanj man Pedró rihaan rey cuꞌna̱j Herodes a
\p
\v 1 Ma̱an tiempó yoꞌ me se guun rá síí nica̱j suun rey cuꞌna̱j Herodes quiꞌya̱j chiꞌi̱i̱ soꞌ man xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ man Jesucristó a. Cheꞌé dan caꞌneꞌ soꞌ suun rihaan tanuu ta̱ꞌaa nij tanuu man taꞌa̱j nij soꞌ a.
\v 2 Ne̱ raa̱ neê espadá ticaviꞌ tanuu man síí cuꞌna̱j Jacobo tinúú síí cuꞌna̱j Juan, quiꞌyaj Herodes a.
\v 3 Dan me se xcaj Herodes cuentá se vaa guun niha̱ꞌ rá nij yuvii̱ israelitá se vaa caviꞌ Jacobo, ne̱ cheꞌé dan taꞌaa nij tanuu man Pedró, quiꞌyaj uún soꞌ a. Ga̱a canuû chaꞌanj chá nij yuvii̱ israelitá rachrúún ne atúj levadura me quiꞌyaj Herodes da̱nj a.
\v 4 Dan me se caxríj nij tanuu tagaꞌ man Pedró, ne̱ caꞌneꞌ Herodes suun rihaan xnu̱ꞌ ya̱a̱n (16) tanuu se vaa tu̱mé nij tanuu man Pedró, ne̱ caꞌa̱nj ya̱ xꞌneꞌ me nij tanuu yoꞌ a. ꞌO̱ se guun rá Herodes se vaa nda̱a cache̱n Chaꞌanj Pascuá, ga̱a ne̱ quiri̱i̱ soꞌ man Pedró ne̱ ti̱haa̱n soꞌ man Pedró rihaan nij yuvii̱ israelitá, rá soꞌ a.
\v 5 Dan me se Pedró roꞌ, ꞌni̱j soꞌ tagaꞌ rej tumé nij tanuu man soꞌ, tza̱j ne̱ ꞌo̱ na̱nj cachíín niꞌya̱j ndoꞌo xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ man Jesucristó rihaan Yaꞌanj cheꞌé soꞌ a.
\p
\v 6 Dan me se rej nii̱ me yoꞌ, ne̱ aꞌyuj me güii quiri̱i̱ Herodes man Pedró tagaꞌ rihaan nij yuvii̱ a. Dan me se otoj Pedró rá tagaꞌ, ne̱ na̱j soꞌ scaꞌnúj vi̱j tanuu, ne̱ vi̱j agaꞌ ne̱ꞌ numi̱i soꞌ a. Ne̱ nicu̱nꞌ yavíj tanuu tumé taꞌyaa tagaꞌ a.
\v 7 Ne̱ ta̱j niꞌyo̱n curiha̱nj ꞌo̱ se‑mo̱zó Yaꞌanj rá veꞌ na̱j Pedró, ne̱ chuguu̱n ndoꞌo rá tagaꞌ yoꞌ a. Ga̱a ne̱ tinasquiꞌ se‑mo̱zó Yaꞌanj xꞌnúú Pedró, tinanuû soꞌ man Pedró, ne̱ cataj soꞌ a:
\p ―ꞌO̱ na̱xaga̱a̱ so̱ꞌ cuaj, Pedro ―taj soꞌ rihaan Pedró a.
\p Dan me se naxaga̱a̱ Pedró, ne̱ agaꞌ ne̱ꞌ numi̱i raꞌa soꞌ roꞌ, naxraꞌ yoꞌ, ne̱ quinij yoꞌ rihaan yoꞌóó a.
\v 8 Ga̱a ne̱ cataj se‑mo̱zó Yaꞌanj rihaan Pedró a:
\p ―Naquiꞌya̱j xraan so̱ꞌ catuún so̱ꞌ, ne̱ caxri̱i̱ so̱ꞌ canj tacóó so̱ꞌ á ―taj se‑mo̱zó Yaꞌanj rihaan soꞌ a.
\p Ne̱ quiꞌyaj Pedró nda̱a vaa cataj se‑mo̱zó Yaꞌanj rihaan soꞌ a. Ga̱a ne̱ cataj uún se‑mo̱zó Yaꞌanj a:
\p ―Ni̱quee so̱ꞌ roto̱ so̱ꞌ, ne̱ ca̱nocóꞌ so̱ꞌ manj á ―taj uún se‑mo̱zó Yaꞌanj rihaan soꞌ a.
\p
\v 9 Dan me se canocoꞌ Pedró man se‑mo̱zó Yaꞌanj, ne̱ curiha̱nj soꞌ tagaꞌ, tza̱j ne̱ ne queneꞌe̱n soꞌ sese ya̱ curiha̱nj soꞌ tagaꞌ quiꞌyaj se‑mo̱zó Yaꞌanj yoꞌ maꞌ. ꞌO̱ se ma̱an se quiꞌyaj maꞌa̱n rihaan soꞌ quiꞌyaj Yaꞌanj nu̱ꞌ se vaa quiꞌyaj se‑mo̱zó Yaꞌanj yoꞌ, rá soꞌ a.
\v 10 Dan me se cachén ro̱j soꞌ vi̱j rej nicu̱nꞌ tanuu tumé taꞌyaa, ga̱a ne̱ cuchiꞌ ro̱j soꞌ taꞌyaa aga̱ꞌ tagaꞌ yoꞌ, ne̱ rej xco̱ taꞌyaa yoꞌ roꞌ, naj maꞌa̱n chumanꞌ a. Ga̱a ne̱ xꞌnúj maꞌa̱n taꞌyaa yoꞌ, ne̱ curiha̱nj ro̱j soꞌ, ne̱ cachén ro̱j soꞌ ꞌo̱ scúj callé, ga̱a ne̱ caꞌanj niꞌya̱ se‑mo̱zó Yaꞌanj yoꞌ rihaan Pedró a.
\v 11 Dan me se cachríj rá Pedró se vaa ya̱ curiha̱nj soꞌ tagaꞌ, ga̱a ne̱ cataj soꞌ a:
\p ―Nda̱a ya̱j guun ya̱ ya̱ raj se vaa Yaꞌanj Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa mán ꞌu̱nj roꞌ, ya̱ caꞌnéé soꞌ man se‑mo̱zó soꞌ, ne̱ tinanii soꞌ mán ꞌu̱nj rihaan síí cuꞌna̱j Herodes, ne̱ nihánj me se se̱ quiránꞌ ꞌu̱nj nda̱a vaa me rá nij yuvii̱ israelitá qui̱ránꞌ ꞌu̱nj a̱ maꞌ ―taj Pedró a.
\p
\v 12 Dan me se quisíj guun ya̱ ya̱ rá soꞌ, ga̱a ne̱ caꞌanj soꞌ veꞌ tucuá chana̱ cuꞌna̱j Mariá nii Juan síí tucuꞌnáj nii Marcos a. Ne̱ veꞌ yoꞌ me rej a̱j nuu chre̱ꞌ queꞌe̱e̱ yuvii̱, ne̱ achíín niꞌya̱j nij soꞌ rihaan Yaꞌanj a.
\v 13 Dan me se cuchiꞌ Pedró ticaꞌmii soꞌ taꞌyaa chingá nu̱u̱ rihaan veꞌ, ga̱a ne̱ caꞌnaꞌ ꞌo̱ mozó cha̱na̱ cuꞌna̱j Rode taꞌyaa xca̱j noꞌ cuentá me síí caꞌnaꞌ a.
\v 14 Ga̱a ne̱ cunuu ya̱a̱n Rode snana̱ Pedró a. Tza̱j ne̱ cheꞌé se guun niha̱ꞌ ndoꞌo rá noꞌ, ga̱a ne̱ cheꞌé dan ne caꞌnu̱u̱ noꞌ taꞌyaa maꞌ. Ma̱an se cunánj noꞌ catúj noꞌ rá veꞌ, ne̱ nataꞌ noꞌ rihaan ꞌó nij yuvii̱ se vaa nicu̱nꞌ Pedró taꞌyaa a.
\v 15 Tza̱j ne̱ nij síí ma̱n rá veꞌ taj rihaan noꞌ a:
\p ―Snúú so̱ꞌ á ―taj taꞌa̱j nij soꞌ rihaan noꞌ a.
\p Tza̱j ne̱ taj se quiꞌyáꞌ caꞌne̱ꞌ rá noꞌ a. ꞌO̱ se ꞌo̱ cataj noꞌ se vaa ya̱ nicu̱nꞌ Pedró taꞌyaa a. Ga̱a ne̱ cataj ꞌó nij soꞌ rihaan noꞌ a:
\p ―Na̱nj se‑mo̱zó Yaꞌanj tumé man Pedró me síí nicu̱nꞌ rihaan taꞌyaa na̱nj á ―taj ꞌó nij soꞌ rihaan noꞌ a.
\p
\v 16 Ne̱ Pedró roꞌ, ꞌo̱ nicunꞌ soꞌ xeꞌ ticaꞌmii soꞌ taꞌyaa a. Ga̱a ne̱ caꞌnaꞌ nij soꞌ, ne̱ caꞌnúj nij soꞌ, ne̱ queneꞌen nij soꞌ man Pedró, ga̱a ne̱ caꞌanj ndoꞌo rá nij soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ man Pedró a.
\v 17 Ga̱a ne̱ tucunó raꞌa Pedró cheꞌé rej cunu̱u dínj tuꞌva nij soꞌ a. Ga̱a ne̱ cataj xnaꞌanj soꞌ rihaan nij soꞌ nu̱ꞌ se vaa quiꞌyaj Yaꞌanj Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ ga̱a tinanii soꞌ man Pedró tagaꞌ a. Ga̱a ne̱ cataj soꞌ a:
\p ―Cata̱j xnaꞌanj nij soj rihaan tinúꞌ Jacobo ga̱ ꞌó nij tinúú níꞌ da̱j quiranj á ―taj soꞌ a.
\p Ga̱a ne̱ cavii soꞌ caꞌanj soꞌ ꞌó rej yaníj a.
\p
\v 18 Dan me se ga̱a quisíj güii, ne̱ quinanó ndoꞌo rá nij tanuu nicu̱nꞌ tagaꞌ, cheꞌé se ne queneꞌe̱n uxrá nij soꞌ me rej va̱j Pedró a̱ maꞌ.
\v 19 Ga̱a ne̱ caꞌneꞌ Herodes suun rihaan tanuu nano̱ꞌ tanuu man Pedró, tza̱j ne̱ ne caꞌve̱e nari̱ꞌ nij tanuu man Pedró maꞌ. Cheꞌé dan xnáꞌanj Herodes man nij tanuu tumé man Pedró me rej caꞌanj Pedró, tza̱j ne̱ ne queneꞌe̱n nij soꞌ a̱ maꞌ. Cheꞌé dan caꞌneꞌ Herodes suun se vaa ticavi̱ꞌ nii man nij tanuu tumé man Pedró, ga̱a ne̱ curiha̱nj Herodes estadó Judea, nanij soꞌ chumanꞌ Cesarea, ca̱yáán soꞌ a.
\s Caviꞌ Herodes, quiꞌyaj xlúú chá nee̱ man soꞌ a
\p
\v 20 Dan me se caꞌmaan rá síí cuꞌna̱j Herodes niꞌya̱j soꞌ man nij síí ma̱n chumanꞌ Tiro do̱ꞌ, chumanꞌ Sidón do̱ꞌ a. Cheꞌé dan ꞌo̱ cuniha̱a̱n caꞌanj síí ma̱n ro̱j chumanꞌ yoꞌ nda̱a rej ya̱nj Herodes a. Ne̱ caꞌmii nij soꞌ ga̱ síí cuꞌna̱j Blasto síí tumé nu̱ꞌ veꞌ tucuá Herodes, ne̱ dan me se caꞌvej rá Blasto ra̱cuíj soꞌ man nij soꞌ cunu̱u rcuaꞌa̱a̱n nij soꞌ ga̱ Herodes, cheꞌé se caxríj yuve̱ nij soꞌ do̱j saꞌanj ston Blasto a. ꞌO̱ se nucua̱j rá nij soꞌ man Herodes se vaa cuchi̱ꞌ se chá avii rej uun chij soꞌ nda̱a chiháán nij soꞌ cha̱ nij soꞌ a.
\v 21 Ne̱ güii cachrón Blasto caꞌmi̱i̱ nij soꞌ ga̱ Herodes me se nanuû Herodes yatzíj nu̱u̱ síí nica̱j suun rey, ne̱ caꞌanj quita̱j soꞌ chruun xlá sa̱ꞌ, ne̱ caꞌmii natáj ndoꞌo soꞌ rihaan nij síí ma̱n Tiro do̱ꞌ, ma̱n Sidón do̱ꞌ a.
\v 22 Ga̱a ne̱ caguáj cunuda̱nj nij soꞌ, cataj nij soꞌ a:
\p ―Né sna̱na̱ yuvii̱ me nana̱ avii raa̱ síí nihánj a̱ maꞌ. ꞌO̱ se snana̱ ꞌo̱ yaꞌanj avii tuꞌva soꞌ na̱nj á ―taj nij yuvii̱, niꞌya̱j nij yuvii̱ man Herodes a.
\p
\v 23 Ga̱a ne̱ cuaj caxríj ꞌo̱ se‑mo̱zó Yaꞌanj chiꞌii̱ man Herodes, cheꞌé se ne cata̱j soꞌ se vaa o̱rúnꞌ Yaꞌanj me síí ꞌyaj avii raa̱ soꞌ a. Ma̱an se caꞌvej rá soꞌ cata̱j nij yuvii̱ se vaa yaꞌanj me maꞌa̱n soꞌ a. Dan me se cunu̱ꞌ nee̱ man soꞌ chá xlúú, ne̱ caviꞌ soꞌ, quiꞌyaj xlúú a.
\p
\v 24 Tza̱j ne̱ cuaj chaꞌnuu̱ ndoꞌo snana̱ Yaꞌanj, ne̱ guun ri̱i̱ ndoꞌo doj nij yuvii̱ canocoꞌ nana̱ yoꞌ a.
\p
\v 25 Ne̱ Bernabé ga̱ Saulo me se quisíj suun caxríj ro̱j soꞌ saꞌanj ston nij síí uun chij rihaan nij síí noco̱ꞌ man Jesucristó ya̱nj chumanꞌ Jerusalén, ne̱ canica̱j ro̱j soꞌ, quinanꞌ ro̱j soꞌ chumanꞌ Antioquía, ne̱ caꞌanj síí cuꞌna̱j Juan ga̱ ro̱j soꞌ, quiꞌyaj ro̱j soꞌ a. Ne̱ ꞌó se‑chuvi̱i Juan me Marcos a.
\c 13
\s Cuneꞌ nii man Bernabé ga̱ Saulo, caꞌa̱nj nata̱ꞌ ro̱j soꞌ snana̱ Yaꞌanj rihaan yuvii̱ a
\p
\v 1 Dan me se xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ man Jesucristó ya̱nj chumanꞌ Antioquía roꞌ, taꞌa̱j nij soꞌ me síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj, ne̱ ꞌó taꞌa̱j nij soꞌ me síí tucuꞌyón snana̱ Yaꞌanj rihaan yuvii̱ a. Ne̱ síí cuꞌna̱j Bernabé do̱ꞌ, síí cuꞌna̱j Simón tucuꞌnáj nii Síí Chro̱n do̱ꞌ, síí cuꞌna̱j Lucio síí cavii estadó Cirene do̱ꞌ, síí cuꞌna̱j Manaén síí cachij rcuaꞌa̱a̱n ga̱ rey cuꞌna̱j Herodes do̱ꞌ, síí cuꞌna̱j Saulo do̱ꞌ, me nij síí cata̱ ro̱j suun sa̱ꞌ yoꞌ a.
\v 2 Dan me se ga̱a caráj gue̱e̱ nij soꞌ rihaan Yaꞌanj Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ, ne̱ tocoꞌ nij soꞌ xꞌnaa man maꞌa̱n nij soꞌ, ne̱ cataj Nimán Yaꞌanj rihaan nij soꞌ a:
\p ―Cune̱ꞌ nij soj man síí cuꞌna̱j Bernabé ga̱ síí cuꞌna̱j Saulo se vaa quiꞌya̱j ro̱j soꞌ se‑su̱u̱n ꞌu̱nj nda̱a vaa nacúún ꞌu̱nj man ro̱j soꞌ quiꞌya̱j ro̱j soꞌ á ―taj Nimán Yaꞌanj rihaan nij soꞌ a.
\p
\v 3 Ga̱a ne̱ tocoꞌ nij soꞌ xꞌnaa man maꞌa̱n nij soꞌ, ne̱ cachíín niꞌya̱j ndoꞌo nij soꞌ rihaan Yaꞌanj, ga̱a ne̱ cutaꞌ nij soꞌ raꞌa nij soꞌ raa̱ ro̱j soꞌ, ga̱a ne̱ caꞌnéé nij soꞌ man ro̱j soꞌ caꞌa̱nj nata̱ꞌ ro̱j soꞌ snana̱ Jesús rihaan yuvii̱ a.
\s Guun rá síí cuꞌna̱j Barjesús ca̱ráán soꞌ chrej rihaan snana̱ Yaꞌanj estadó Chipre a
\p
\v 4 Dan me se ga̱a caꞌnéé Nimán Yaꞌanj man ro̱j soꞌ caꞌa̱nj ro̱j soꞌ, ne̱ nanij ro̱j soꞌ chumanꞌ Seleucia, ga̱a ne̱ cavii ro̱j soꞌ rihoo chéé rihaan na caꞌanj ro̱j soꞌ nda̱a yoꞌóó ta̱j rihaan na yaꞌa̱nj cuꞌna̱j Chipre a.
\v 5 Ga̱a ne̱ ga̱a cuchiꞌ ro̱j soꞌ chumanꞌ Salamina, ne̱ nataꞌ ro̱j soꞌ snana̱ Yaꞌanj rá nij veꞌ nuu chre̱ꞌ nij yuvii̱ israelitá tu̱cuꞌyón nij soꞌ stucua̱nj Moisés, ne̱ síí cuꞌna̱j Juan Marcos me síí va̱j ra̱cuíj man ro̱j soꞌ a.
\v 6 Dan me se yoꞌóó ta̱j rihaan na yaꞌa̱nj me estadó Chipre yoꞌ, ne̱ vaꞌnu̱j nij soꞌ chéé nu̱ꞌ yoꞌóó yoꞌ nda̱a se cuchiꞌ nij soꞌ chumanꞌ Pafos a. Ne̱ chumanꞌ Pafos nariꞌ nij soꞌ man ꞌo̱ síí chru̱u̱n síí tuꞌva rmaꞌa̱n se vaa si̱j nataꞌ snana̱ Yaꞌanj me soꞌ, ne̱ síí israelitá me soꞌ, ne̱ Barjesús cuꞌna̱j soꞌ a.
\v 7 Ne̱ soꞌ me síí uꞌyón ina̱nj chéé ga̱ síí nica̱j suun gobernador cuꞌna̱j Sergio Paulo, ne̱ síí cavii ndoꞌo raa̱ me Sergio Paulo yoꞌ a. Ne̱ soꞌ roꞌ, canacúún man ro̱j síí cuꞌna̱j Bernabé ga̱ Saulo se vaa caꞌna̱ꞌ ro̱j soꞌ rihaan soꞌ, cheꞌé se guun ndoꞌo rá soꞌ cuno̱ soꞌ snana̱ Yaꞌanj, ne̱ da̱nj quiꞌyaj ro̱j soꞌ a.
\v 8 Dan me se xa̱ꞌ síí chru̱u̱n cuꞌna̱j Barjesús, tza̱j ne̱ ꞌó se‑chuvi̱i soꞌ me Elimas, ne̱ nana̱ Elimas me raj cata̱a “síí chru̱u̱n” a. Dan me se guun rá Elimas ca̱ráán soꞌ chrej rihaan snana̱ Bernabé ga̱ Saulo a. ꞌO̱ se naꞌvej rá soꞌ cuchuma̱n rá Sergio Paulo maꞌ.
\p
\v 9 Ne̱ xa̱ꞌ síí cuꞌna̱j Saulo, tza̱j ne̱ ꞌó se‑chuvi̱i soꞌ me Pabló, ne̱ nu̱u̱ ndoꞌo Nimán Yaꞌanj nimán soꞌ, ne̱ niꞌya̱j uxrá soꞌ man síí cuꞌna̱j Elimas yoꞌ,
\v 10 ne̱ cataj soꞌ a:
\p ―So̱ꞌ roꞌ, me síí nu̱u̱ nana̱ tihaꞌ yuꞌunj nimán, ne̱ si̱j ꞌyaj ina̱nj se chiꞌi̱i̱ mé so̱ꞌ na̱nj á. Taꞌníí ya̱ Síí Chre̱e mé so̱ꞌ á. Si̱j nachriꞌ niꞌya̱j cunuda̱nj se sa̱ꞌ mé so̱ꞌ á. Vaa güii ta̱náj tiꞌíín so̱ꞌ suun tanachej nana̱ ya̱ aꞌmii Yaꞌanj Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ naꞌ.
\v 11 Ne̱ cuano̱ nihánj me se quiꞌya̱j Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ sayuun mán so̱ꞌ, ne̱ ca̱ráán rihaan so̱ꞌ do̱j güii, quiꞌya̱j soꞌ, ne̱ nda̱a naán güii se̱ curuviꞌ rihaan so̱ꞌ maꞌ ―taj Pabló rihaan Elimas yoꞌ a.
\p Ne̱ ta̱j niꞌyo̱n caráán rihaan Elimas, ne̱ adi̱ꞌ se ranꞌ síí chéé rque ngaa rej rmi̱ꞌ roꞌ, da̱nj quiranꞌ soꞌ, va̱j soꞌ, nanoꞌ soꞌ man síí co̱ro̱ꞌ raꞌa soꞌ ra̱cuíj man soꞌ cache̱e̱ soꞌ a.
\p
\v 12 Ne̱ ga̱a queneꞌen síí nica̱j suun gobernador yoꞌ da̱j quiranꞌ síí chru̱u̱n cuꞌna̱j Elimas yoꞌ, ga̱a ne̱ caráyaꞌa̱nj ndoꞌo soꞌ niꞌya̱j soꞌ stucua̱nj Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ, ne̱ cuchumán rá soꞌ niꞌya̱j soꞌ man Jesucristó a.
\s Caꞌmii natáj Pabló rihaan nij yuvii̱ yaníj ya̱nj chumanꞌ Antioquía na̱j estadó Pisidia a
\p
\v 13 Dan me se cavii nij tuvi̱ꞌ Pabló chumanꞌ Pafos, ne̱ cavii nij soꞌ rque rihoo chéé rihaan na, ne̱ caꞌanj nij soꞌ nda̱a chumanꞌ Perge chumanꞌ na̱j estadó Panfilia a. Tza̱j ne̱ síí cuꞌna̱j Juan Marcos me se tanáj soꞌ man yavíj ro̱j soꞌ, ne̱ canica̱j soꞌ nanꞌ soꞌ chumanꞌ Jerusalén a.
\v 14 Ga̱a ne̱ yavíj ro̱j soꞌ me se curiha̱nj ro̱j soꞌ chumanꞌ Perge, ne̱ caꞌanj ro̱j soꞌ chumanꞌ Antioquía na̱j estadó Pisidia a. Ne̱ güii naránj rá nij yuvii̱ israelitá me güii yoꞌ, ne̱ catúj ro̱j soꞌ rá veꞌ tucuꞌyón nij yuvii̱ israelitá stucua̱nj Moisés, ne̱ caꞌanj ca̱yáán ro̱j soꞌ a.
\v 15 Ne̱ quisíj nayaa nii stucua̱nj Moisés do̱ꞌ, snana̱ nij síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj ga̱a naá do̱ꞌ, ne̱ caꞌnéé nij síí ꞌni̱j raꞌa veꞌ yoꞌ nana̱ nihánj rihaan ro̱j soꞌ a:
\p ―Sese vaa chrej nucua̱j me rá ro̱j so̱j nago̱ꞌ ro̱j so̱j rihaan nij yuvii̱ nuu chre̱ꞌ nihánj, ne̱ caꞌmi̱i̱ ro̱j so̱j, tinu̱j ―taj síí ꞌni̱j raꞌa veꞌ yoꞌ rihaan Pabló ga̱ Bernabé a.
\p
\v 16 Ga̱a ne̱ canicunꞌ caya̱ Pabló, ne̱ tucunó raꞌa Pabló cheꞌé rej cunu̱u dínj tuꞌva nij soꞌ, ne̱ cataj soꞌ a:
\p ―Cuno̱ soj si̱j israelitá do̱ꞌ, soj si̱j yaníj aráj cochro̱j rihaan Yaꞌanj do̱ꞌ, caꞌmi̱j rihaan soj á.
\v 17 Dan me se Taꞌanj níꞌ si̱j israelitá roꞌ, me síí narii man xi̱i níꞌ nij síí ma̱n ga̱a naá, ne̱ tinaxca̱j Yaꞌanj man nij xi̱i níꞌ ga̱a cayáán nij soꞌ yoꞌóó noco̱o cuꞌna̱j Egiptó, ne̱ Yaꞌanj me síí guun nucua̱j quirii man nij soꞌ yoꞌóó Egiptó a.
\v 18 Ga̱a ne̱ nda̱ꞌ se tucuáá ndoꞌo nij soꞌ rihaan Yaꞌanj, tza̱j ne̱ ꞌo̱ racuíj Yaꞌanj man nij soꞌ ga̱a va̱j nij soꞌ rej tacaan naco̱o̱ rque vi̱j chiha̱a̱ (40) yoꞌ ta̱ꞌ asuun a.
\v 19 Ga̱a ne̱ tinavij Yaꞌanj man chi̱j xꞌneꞌ noco̱o yuvii̱ ya̱nj yoꞌóó cuꞌna̱j Canaán, ga̱a ne̱ cuxraꞌ taꞌa̱j Yaꞌanj nu̱ꞌ rej yoꞌ gu̱un yoꞌ toꞌóó nij xi̱i níꞌ, quiꞌyaj Yaꞌanj a.
\v 20 Ne̱ rej yoꞌ guun toꞌóó nij soꞌ ꞌo̱ caꞌa̱nj cientó táá vi̱j chiha̱a̱ chi̱ꞌ (450) yoꞌ a. Ne̱ ga̱a quisíj catúj nij soꞌ yoꞌóó cuꞌna̱j Canaán, ga̱a ne̱ cuneꞌ Yaꞌanj man nij síí ra̱a̱ rii taꞌngaꞌ rihaan nij soꞌ, ne̱ da̱nj ina̱nj cayáán nij soꞌ nda̱a se cayáán síí cuꞌna̱j Samuel síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj rihaan yuvii̱ a.
\p
\v 21 ’Ne̱ güii cayáán Samuel me se guun cheꞌe̱ nij xi̱i níꞌ cachíín nij soꞌ ꞌo̱ síí nica̱j suun rey gu̱un chij rihaan nij soꞌ a. Ga̱a ne̱ cuneꞌ Yaꞌanj man síí cuꞌna̱j Saúl taꞌníí síí cuꞌna̱j Cis se vaa gu̱un chij soꞌ rihaan nij soꞌ a. Soꞌ roꞌ, me síí noco̱ꞌ xꞌneꞌ síí cuꞌna̱j Benjamín síí cayáán ga̱a naá, ne̱ vi̱j chiha̱a̱ (40) ya̱ yoꞌ cayáán soꞌ síí nica̱j suun rey a.
\v 22 Ga̱a ne̱ quirii yaníj Yaꞌanj man Saúl, ga̱a ne̱ cuneꞌ Yaꞌanj man síí cuꞌna̱j David se vaa gu̱un David síí nica̱j suun rey uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá a. Ne̱ caꞌmii Yaꞌanj cheꞌé soꞌ, cataj Yaꞌanj a: “Nihánj me se naríꞌ ꞌu̱nj man David taꞌníí Isaí, ne̱ soꞌ me síí quiꞌya̱j nu̱ꞌ nda̱a vaa me raj quiꞌya̱j soꞌ na̱nj á”, taj Yaꞌanj niꞌya̱j Yaꞌanj man David a.
\p
\v 23 ’Ne̱ scaꞌnúj nij taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ David roꞌ, rqué Yaꞌanj Síí Tinanii man Yuvii̱ rihaan Sayuun man níꞌ si̱j israelitá, nda̱a vaa cataꞌ tuꞌva Yaꞌanj asi̱j naá, ne̱ Jesús me soꞌ a.
\v 24 Dan me se asino caꞌmii natáj síí cuꞌna̱j Juan rihaan cunuda̱nj nij yuvii̱ israelitá se vaa ca̱nica̱j nimán nij soꞌ canoco̱ꞌ nij soꞌ tucuáán sa̱ꞌ, ne̱ cata̱ꞌ ne nij soꞌ, ga̱a ne̱ caꞌnaꞌ Jesús a.
\v 25 Dan me se ga̱a ataa do̱j tzínꞌ quisi̱j caꞌmii natáj Juan nu̱ꞌ se vaa guun rá Yaꞌanj cata̱j soꞌ, ga̱a ne̱ cataj soꞌ a: “Me síí mé ꞌu̱nj, rá nij soj ga̱. ꞌO̱ se né si̱j nanoꞌ soj man mej maꞌ. Tza̱j ne̱ xca̱j soj cuentá se vaa vaa síí noco̱ꞌ xcó ꞌu̱nj, ne̱ si̱j sa̱ꞌ uxrá doj me soꞌ rihanj, ne̱ ne nó xcúnj nache̱j canj ꞌni̱j tacóó soꞌ maꞌ”, taj Juan rihaan nij yuvii̱ caꞌmii soꞌ cheꞌé Jesús a.
\p
\v 26 ’Cuno̱ soj taꞌni̱j taꞌnij siꞌno̱ Abraham do̱ꞌ, soj si̱j yaníj aráj cochro̱j rihaan Yaꞌanj do̱ꞌ, caꞌmi̱j rihaan soj cuano̱, tinu̱j. A̱j caꞌnaꞌ nana̱ nihánj rihaan níꞌ, quiꞌyaj Yaꞌanj, ne̱ nana̱ nihánj taj xnaꞌanj da̱j quiꞌya̱j níꞌ ga̱a ne̱ caꞌve̱e nani̱i̱ níꞌ rihaan sayuun ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ ado̱nj.
\v 27 ꞌO̱ se tuviꞌ níꞌ síí ya̱nj chumanꞌ Jerusalén do̱ꞌ, nij síí uun chij rihaan nij soꞌ do̱ꞌ, ne xca̱j nij soꞌ cuentá cheꞌé Jesús, ne̱ cutaꞌ nij soꞌ cacunꞌ xráá soꞌ se vaa no̱ xcúún soꞌ ticavi̱ꞌ nii man soꞌ a. Ga̱a quiꞌyaj nij soꞌ da̱nj, ne̱ quisíj ya̱ nu̱ꞌ snana̱ nij síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj ga̱a naá nana̱ nayaa níꞌ da̱j a̱ güii naránj rá na̱nj á.
\v 28 Dan me se taj va̱j a̱ doj cacunꞌ tumé soꞌ quiꞌya̱j cavi̱ꞌ soꞌ, tza̱j ne̱ rquee̱ nij soꞌ rihaan Pilató se vaa cavi̱ꞌ soꞌ quiꞌya̱j Pilató a.
\v 29 Dan me se ga̱a quisíj quiꞌyaj nij soꞌ nu̱ꞌ nda̱a vaa nó rihaan Danj Yaꞌanj cheꞌé Jesús, ga̱a ne̱ tananij nii man soꞌ rihaan rcutze̱, ne̱ cachinꞌ nii man soꞌ rque yuꞌuj yuvej a.
\v 30 Tza̱j ne̱ Yaꞌanj me síí quiꞌyaj cunuu iꞌna̱ꞌ uún soꞌ ado̱nj.
\v 31 Ga̱a ne̱ rque queꞌe̱e̱ güii curuviꞌ soꞌ rihaan nij síí cavii ga̱ soꞌ estadó Galilea caꞌanj chumanꞌ Jerusalén ga̱ soꞌ a. Ne̱ ya̱j me se guun maꞌa̱n nij soꞌ síí nataꞌ cheꞌé soꞌ rihaan nij yuvii̱ ado̱nj.
\p
\v 32 ’Ne̱ nihánj me se nataꞌ núj nana̱ sa̱ꞌ rihaan nij soj se vaa a̱j quiꞌyaj Yaꞌanj nu̱ꞌ nda̱a vaa cataꞌ tuꞌva soꞌ rihaan xi̱i níꞌ ga̱a naá a.
\v 33 Dan me se cunuu iꞌna̱ꞌ uún Jesús, quiꞌyaj Yaꞌanj cheꞌé níꞌ, ne̱ dan me se quisíj ya̱ nu̱ꞌ nana̱ cataꞌ tuꞌva soꞌ ga̱a naá, ne̱ cavii sa̱ꞌ níꞌ taꞌni̱j nij síí cayáán ga̱a naá, quiꞌyaj soꞌ ado̱nj. Ne̱ ase vaa nana̱ nihánj nana̱ natáꞌ ꞌu̱nj rihaan nij soj roꞌ, da̱nj vaa nana̱ no̱ rihaan Chraꞌ Salmó número̱ vi̱j, ne̱ taj yoꞌ a: “Taꞌníj mé so̱ꞌ á. Cuano̱ nihánj me se queneꞌe̱n yuvii̱ se vaa taꞌníj mé so̱ꞌ, qui̱ꞌyáj na̱nj á”, taj snana̱ Yaꞌanj no̱ rihaan Chraꞌ Salmó yoꞌ a.
\v 34 Dan me se naxaga̱a̱ soꞌ ne̱ cunuu iꞌna̱ꞌ uún soꞌ, ne̱ se̱ riꞌyuj nee̱ man soꞌ daj chiha̱a̱ míj maꞌ. Ne̱ dan me se maꞌa̱n Yaꞌanj caꞌmii nana̱ nihánj ado̱nj: “Ase vaa rqué ꞌu̱nj nu̱ꞌ se lu̱j rihaan David, taꞌngaꞌ da̱nj ga̱a̱ rque̱ ꞌu̱nj nu̱ꞌ se lu̱j rihaan so̱ꞌ, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ navij se lu̱j yoꞌ rihaan so̱ꞌ maꞌ”, taj uún Yaꞌanj rihaan Síí Caꞌne̱j Yaꞌanj a.
\v 35 Cheꞌé se quiꞌya̱j Yaꞌanj da̱nj cheꞌé Síí Caꞌne̱j Yaꞌanj rá David roꞌ, cheꞌé dan cachrón David rihaan ꞌó chraꞌ salmó nana̱ nihánj a: “Daj chiha̱a̱ míj se̱ riꞌyuj nee̱ man Síí Sa̱ꞌ Ina̱nj rihaan so̱ꞌ, qui̱ꞌyáá so̱ꞌ maꞌ”, taj David rihaan Yaꞌanj niꞌya̱j David man Síí Caꞌne̱j Yaꞌanj a.
\v 36 Dan me se xa̱ꞌ maꞌa̱n David, tza̱j ne̱ ga̱a quisíj quiꞌyaj soꞌ nu̱ꞌ nda̱a vaa guun rá Yaꞌanj quiꞌya̱j soꞌ cheꞌé nij tuviꞌ soꞌ, ga̱a ne̱ caviꞌ soꞌ a. Ga̱a ne̱ cachinꞌ nii man soꞌ rej na̱j nij xi̱i soꞌ, ga̱a ne̱ riꞌyuj nee̱ man soꞌ a.
\v 37 Ne̱ xa̱ꞌ Jesús síí cunuu iꞌna̱ꞌ uún quiꞌyaj Yaꞌanj, tza̱j ne̱ ne riꞌyu̱j nee̱ man soꞌ maꞌ.
\p
\v 38 ’Xca̱j nij soj cuentá se vaa cuano̱ nihánj me se nataꞌ núj nana̱ rihaan soj se vaa cheꞌé se vaa quiꞌyaj Jesús roꞌ, cheꞌé dan caꞌve̱e tinavi̱j Yaꞌanj cacunꞌ tumé níꞌ, tinu̱j.
\v 39 Cheꞌé Jesús me se cunuda̱nj yuvii̱ amán rá niꞌya̱j man soꞌ roꞌ, nuu sa̱ꞌ nimán nij soꞌ rihaan da̱j a̱ cacunꞌ ado̱nj. ꞌO̱ se cacunꞌ yoꞌ roꞌ, a̱ doj se̱ caꞌvee navi̱j yoꞌ quiꞌya̱j stucua̱nj Moisés a̱ maan ado̱nj.
\v 40 Cheꞌé dan ta̱dó nij soj se̱ quiranꞌ soj nda̱a vaa taj snana̱ Yaꞌanj nana̱ no̱ rihaan danj nij síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj nana̱ nihánj á:
\q
\v 41 Ne̱ soj si̱j aꞌngaꞌ naco̱o̱ niꞌya̱j manj, tza̱j ne̱ ni̱ꞌyaj soj á.
\q Caꞌa̱nj rá soj, ne̱ quiri̱ꞌ nu̱ꞌ soj na̱nj ado̱nj.
\q ꞌO̱ se ga̱a vaa iꞌna̱ꞌ soj nihánj, ne̱ qui̱ꞌyáj suun noco̱o,
\q ne̱ caꞌve̱e se cata̱j xnaꞌanj ꞌo̱ soꞌ rihaan soj cheꞌé se vaa qui̱ꞌyáj,
\q tza̱j ne̱ se̱ caꞌvee cuchuma̱n rá soj snana̱ soꞌ asuun maꞌ,
\m taj Yaꞌanj rihaan soj a ―taj Pabló rihaan nij yuvii̱ cunuu chre̱ꞌ rá veꞌ yoꞌ a.
\p
\v 42 Dan me se ga̱a me rá ro̱j soꞌ caꞌa̱nj ro̱j soꞌ, ne̱ cachíín niꞌya̱j nij yuvii̱ rihaan ro̱j soꞌ se vaa cache̱n ꞌo̱ tu̱nj güii, ne̱ caꞌna̱ꞌ uún ro̱j soꞌ ne̱ caꞌmi̱i̱ uún ro̱j soꞌ nana̱ vaa da̱nj rihaan nij soꞌ a.
\v 43 Ga̱a ne̱ ga̱a quisíj tucuꞌyón nij soꞌ ne̱ curiha̱nj nij yuvii̱ xeꞌ, ne̱ queꞌe̱e̱ nij síí israelitá do̱ꞌ, nij síí yaníj noco̱ꞌ xraan stucua̱nj nij síí israelitá do̱ꞌ, canocoꞌ man Pabló ga̱ Bernabé a. Ga̱a ne̱ narqué ro̱j soꞌ chrej nucua̱j man nij soꞌ se vaa ꞌo̱ canoco̱ꞌ nij soꞌ tucuáán sa̱ꞌ ga̱ se lu̱j ꞌyaj Yaꞌanj cheꞌé nij soꞌ a.
\p
\v 44 Dan me se cachén tu̱nj güii ne̱ nasíj ꞌó güii naránj rá nij yuvii̱ israelitá, ga̱a ne̱ cunuu chre̱ꞌ cunuda̱nj nij yuvii̱ ya̱nj chumanꞌ ta̱ꞌ asuun, cheꞌé rej cuno̱ nij soꞌ snana̱ Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ a.
\v 45 Tza̱j ne̱ queneꞌen nij yuvii̱ israelitá se vaa cuchiꞌ ndoꞌo yuvii̱ rihaan Pabló, ga̱a ne̱ cheꞌé dan guun xco̱j ruva̱a̱ rá nij yuvii̱ israelitá, ne̱ nij caꞌmii nij soꞌ cheꞌé Pabló, cataj nij soꞌ se vaa ina̱nj nana̱ ne̱ caꞌmii Pabló a.
\v 46 Tza̱j ne̱ ne cuchuꞌvi̱ꞌ ya̱ Pabló ga̱ Bernabé ni̱ꞌyaj ro̱j soꞌ man nij yuvii̱ israelitá a̱ maꞌ. Ne̱ cataj ro̱j soꞌ a:
\p ―No̱ xcúún núj nata̱ꞌ núj snana̱ Yaꞌanj rihaan nij soj si̱j israelitá asino ya̱a̱n ado̱nj. Tza̱j ne̱ cheꞌé se quiriꞌíj yaníj soj nana̱ yoꞌ, ne̱ cheꞌé se né si̱j no̱ xcúún ca̱yáán ga̱ Yaꞌanj nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj me soj rá soj, ne̱ cheꞌé dan nihánj me se ca̱nica̱j núj, ne̱ nata̱ꞌ núj nana̱ yoꞌ rihaan nij síí yaníj na̱nj ado̱nj.
\v 47 ꞌO̱ se Yaꞌanj Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ me síí caꞌneꞌ suun rihaan núj quiꞌya̱j núj da̱nj ado̱nj. Dan me se cataj Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ a:
\q A̱j cunéꞌ ꞌu̱nj mán so̱ꞌ se vaa
\q guún so̱ꞌ yaꞌan chuguu̱n rihaan nij síí yaníj
\q ne̱ caꞌve̱e xca̱j nij soꞌ cuentá, qui̱ꞌyáá so̱ꞌ,
\q ga̱a ne̱ nani̱i̱ yuvii̱ ya̱nj chumanꞌ na̱j nu̱ꞌ rihaan chumii̱ rihaan sayuun, qui̱ꞌyáá so̱ꞌ á.
\m Nihánj me snana̱ Yaꞌanj nana̱ cataj Yaꞌanj rihaan núj na̱nj á ―taj ro̱j soꞌ rihaan nij yuvii̱ israelitá yoꞌ a.
\p
\v 48 Dan me se ga̱a cuno nij síí yaníj nana̱ yoꞌ, ne̱ guun niha̱ꞌ uxrá rá nij soꞌ, ne̱ veꞌé uxrá caꞌmii nij soꞌ cheꞌé snana̱ Yaꞌanj Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ a. Ne̱ cunuda̱nj nij síí cuneꞌ Yaꞌanj ca̱yáán rihaan Yaꞌanj nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj roꞌ, cuchumán rá nij soꞌ nana̱ yoꞌ a.
\v 49 Ga̱a ne̱ chaꞌnuu̱ snana̱ Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ rque nu̱ꞌ estadó yoꞌ a.
\v 50 Tza̱j ne̱ caxríj nij síí israelitá chrej rque nij chana̱ yaníj noco̱ꞌ xraan man Yaꞌanj chana̱ xnaꞌa̱nj do̱ꞌ, rque nij síí nica̱j suun uun chij rihaan chumanꞌ yoꞌ do̱ꞌ, ne̱ táá riꞌyunj nij soꞌ man Pabló ga̱ Bernabé a. Ga̱a ne̱ tucunánj nij soꞌ man ro̱j soꞌ rej yoꞌ a.
\v 51 Ga̱a ne̱ nacunanꞌ ro̱j soꞌ tacóó ro̱j soꞌ tucuayuu ro̱j soꞌ yoꞌóó tachru̱u̱ cavii chumanꞌ yoꞌ rihaan yoꞌóó, cheꞌé rej xca̱j nij síí ma̱n chumanꞌ yoꞌ cuentá se vaa maꞌa̱n nij soꞌ tumé cacunꞌ se vaa ne cuno̱ nij soꞌ snana̱ Yaꞌanj a. Ga̱a ne̱ caꞌanj ro̱j soꞌ chumanꞌ Iconio a.
\v 52 Ne̱ nij síí noco̱ꞌ man Jesucristó ya̱nj chumanꞌ Antioquía yoꞌ me se ꞌo̱ guun niha̱ꞌ uxrá rá nimán nij soꞌ, ne̱ ꞌo̱ nu̱u̱ Nimán Yaꞌanj nimán nij soꞌ a.
\c 14
\s Nataꞌ Pabló ga̱ Bernabé snana̱ Yaꞌanj chumanꞌ Iconio a
\p
\v 1 Dan me se ga̱a cuchiꞌ síí cuꞌna̱j Pabló ga̱ síí cuꞌna̱j Bernabé chumanꞌ Iconio, ne̱ catúj ro̱j soꞌ rá veꞌ tucuꞌyón nij yuvii̱ israelitá stucua̱nj Moisés nda̱a vaa uꞌyón ro̱j soꞌ ꞌyaj ro̱j soꞌ a. Ne̱ cheꞌé se veꞌé ndoꞌo nataꞌ ro̱j soꞌ snana̱ Yaꞌanj, cheꞌé dan cuchumán rá queꞌe̱e̱ uxrá yuvii̱ israelitá do̱ꞌ, yuvii̱ yaníj aꞌmii xnaꞌánj griego do̱ꞌ, niꞌya̱j nij soꞌ man Jesucristó a.
\v 2 Tza̱j ne̱ nij yuvii̱ israelitá naꞌvej rá cuno̱ snana̱ Jesucristó me se caxríj nij soꞌ chrej rque nij yuvii̱ yaníj ya̱nj chumanꞌ yoꞌ cheꞌé rej nachri̱ꞌ nij soꞌ ni̱ꞌyaj nij soꞌ man nij tinu̱j nij síí cuchumán rá niꞌya̱j man Jesucristó, ne̱ da̱nj guun a.
\v 3 Dan me se queꞌe̱e̱ güii sca̱ꞌ na̱nj caꞌmii natáj Pabló ga̱ Bernabé snana̱ Yaꞌanj Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ a. Ne̱ Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ roꞌ, racuíj man ro̱j soꞌ se vaa guun nucua̱j ro̱j soꞌ quiꞌyaj ndoꞌo ro̱j soꞌ suun sa̱ꞌ noco̱o niꞌya̱j nij yuvii̱, cheꞌé rej cuchuma̱n rá nij yuvii̱ se vaa ya̱ ya̱ vaa snana̱ ro̱j soꞌ nana̱ cheꞌé se lu̱j quiꞌyaj Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ cheꞌé níꞌ a.
\p
\v 4 Ga̱a ne̱ xraꞌ taꞌa̱j nij yuvii̱ ma̱n chumanꞌ yoꞌ a. ꞌO̱ se taꞌa̱j nij soꞌ roꞌ, canocoꞌ snana̱ nij síí israelitá síí naꞌvej rá cuno̱ snana̱ Yaꞌanj, ne̱ ꞌó taꞌa̱j nij soꞌ roꞌ, canocoꞌ snana̱ ro̱j síí cuneꞌ Jesucristó caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ soꞌ a.
\v 5 Ga̱a ne̱ nij yuvii̱ israelitá ga̱ nij yuvii̱ yaníj roꞌ, ꞌo̱ guun rá nij soꞌ ga̱ nij síí uun chij rihaan nij soꞌ quiꞌya̱j chiꞌi̱i̱ nij soꞌ man Pabló ga̱ Bernabé, ne̱ nda̱a guun rá nij soꞌ go̱ꞌ nij soꞌ yahij man ro̱j soꞌ nda̱a se cavi̱ꞌ ro̱j soꞌ a.
\v 6 Tza̱j ne̱ xcaj ro̱j soꞌ cuentá, ga̱a ne̱ cheꞌé dan cunánj ro̱j soꞌ, caꞌanj ro̱j soꞌ chumanꞌ Listra chumanꞌ na̱j estadó Licaonia do̱ꞌ, chumanꞌ Derbe ꞌó chumanꞌ na̱j estadó Licaonia do̱ꞌ, ꞌó nij chumanꞌ raꞌa̱ na̱j nichru̱nꞌ ga̱ ro̱j chumanꞌ yoꞌ do̱ꞌ,
\v 7 ne̱ va̱j ro̱j soꞌ nataꞌ ro̱j soꞌ nana̱ sa̱ꞌ cheꞌé Jesucristó rihaan nij yuvii̱ ya̱nj nij chumanꞌ yoꞌ a.
\s Guun rá nij síí ya̱nj chumanꞌ Listra se vaa yaꞌanj me Pabló ga̱ Bernabé a
\p
\v 8 Dan me se chumanꞌ Listra roꞌ, ne ꞌo̱ síí rengo̱ ne̱ síí rengo̱ me soꞌ asi̱j caꞌngaa soꞌ, ne̱ veé ꞌo̱ da̱nj vaa soꞌ, ne̱ daj chiha̱a̱ míj taj se quiꞌyáꞌ cache̱e̱ soꞌ maꞌ.
\v 9 Ne̱ yáán soꞌ cuno soꞌ snana̱ Pabló a. Dan me se niꞌya̱j uxrá Pabló man soꞌ, ne̱ xcaj Pabló cuentá se vaa síí rengo̱ yoꞌ me se nucua̱j rá se vaa caꞌve̱e nahu̱un sa̱ꞌ soꞌ, quiꞌya̱j Yaꞌanj a.
\v 10 Cheꞌé dan nucua̱j caꞌmii Pabló, cataj Pabló rihaan soꞌ a:
\p ―Na̱xuma̱a̱n so̱ꞌ, canicu̱nꞌ ca̱yá so̱ꞌ á ―taj Pabló rihaan soꞌ a.
\p Ga̱a ne̱ güéj síí rengo̱ yoꞌ, ne̱ cachéé soꞌ a.
\v 11 Dan me se queneꞌen nij yuvii̱ se vaa quiꞌyaj Pabló, ne̱ cheꞌé dan caguáj nij yuvii̱ se‑xnaꞌa̱nj maꞌa̱n nij soꞌ, cataj nij soꞌ a:
\p ―Nahuun nij yaꞌanj yuvii̱, ne̱ nanij nij soꞌ rihaan yoꞌóó chugua̱nj ―taj nij yuvii̱ niꞌya̱j nij yuvii̱ man Pabló ga̱ Bernabé a.
\p
\v 12 Ga̱a ne̱ cataj nij yuvii̱ se vaa yaꞌanj cuꞌna̱j Júpiter me Bernabé, ne̱ Pabló me se yaꞌanj cuꞌna̱j Mercurio me soꞌ, cheꞌé se soꞌ me síí caꞌmii doj a.
\v 13 Ne̱ dan me se rihaan tuꞌva chumanꞌ yoꞌ ne ꞌo̱ nuvií rej aráj gue̱e̱ nij yuvii̱ rihaan yaꞌanj Júpiter, ne̱ xrej ya̱nj nuvií yoꞌ roꞌ, caꞌneꞌ suun se vaa caꞌna̱ꞌ scúj toró caꞌna̱ꞌ cachriin yâj caꞌna̱ꞌ taꞌyaa rej atúj yuvii̱ chumanꞌ yoꞌ, ne̱ guun rá soꞌ ga̱ nij yuvii̱ ticavi̱ꞌ nij soꞌ scúj yoꞌ rihaan Pabló ga̱ Bernabé cheꞌé se yaꞌanj me ro̱j soꞌ rá nij yuvii̱ a.
\p
\v 14 Dan me se xcaj ro̱j síí ata̱ suun caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ Jesucristó Bernabé ga̱ Pabló cuentá da̱j guun rá nij yuvii̱, ne̱ cheꞌé dan cutzinꞌ ro̱j soꞌ saga̱nꞌ ro̱j soꞌ, cheꞌé se chiꞌi̱i̱ ndoꞌo quiꞌya̱j nij yuvii̱ rá ro̱j soꞌ a. Ga̱a ne̱ cunánj ro̱j soꞌ scaꞌnúj nij yuvii̱, ne̱ caguáj ro̱j soꞌ,
\v 15 cataj ro̱j soꞌ a:
\p ―Se̱ guun quiꞌya̱j nij soj da̱nj maꞌ. ꞌO̱ se cuya̱a̱n yuvii̱ me níꞌ, ne̱ nihánj me se ꞌnaꞌ núj nata̱ꞌ núj snana̱ Yaꞌanj nana̱ sa̱ꞌ rihaan nij soj, cheꞌé rej ta̱náj soj tucuáán niꞌyo̱n rmaꞌa̱n noco̱ꞌ soj cuano̱ nihánj ne̱ ca̱nica̱j soj canoco̱ꞌ soj Yaꞌanj síí vaa iꞌna̱ꞌ ya̱ na̱nj á. Ne̱ soꞌ roꞌ, me síí quiꞌyaj nu̱ꞌ rej xta̱ꞌ do̱ꞌ, nu̱ꞌ rihaan yoꞌóó do̱ꞌ, nu̱ꞌ na yaꞌa̱nj do̱ꞌ, ne̱ nu̱ꞌ rasu̱u̱n quiꞌyaj soꞌ ado̱nj.
\v 16 Ne̱ asi̱j rque̱ me se caꞌnéé raꞌa Yaꞌanj canoco̱ꞌ cunuda̱nj nij xꞌneꞌ yuvii̱ tucuáán cuchruj xi̱i nij soꞌ a.
\v 17 Tza̱j ne̱ se̱ guun cata̱j soj se vaa a̱ doj ne caꞌve̱e xca̱j soj cuentá cheꞌé Yaꞌanj maꞌ. ꞌO̱ se veꞌé ndoꞌo quiꞌyaj Yaꞌanj cheꞌé soj ado̱nj. Dan me se amanꞌ maa̱n avii rej xta̱ꞌ, ꞌyaj Yaꞌanj cheꞌé soj, ne̱ síj tiempó avii naa̱, ꞌyaj uún Yaꞌanj, ne̱ dan me se araa rque soj, ne̱ uun niha̱ꞌ rá soj, ꞌyaj Yaꞌanj ado̱nj ―taj ro̱j soꞌ rihaan nij yuvii̱ yoꞌ a.
\p
\v 18 Dan me se da̱j doj se ticaviꞌ nij yuvii̱ scúj rihaan ro̱j soꞌ, tza̱j ne̱ caꞌneꞌ rá nij yuvii̱ ga̱ suun yoꞌ, quiꞌyaj snana̱ ro̱j soꞌ a.
\s Quiꞌyaj nij síí israelitá cavii chumanꞌ Antioquía do̱ꞌ, chumanꞌ Iconio do̱ꞌ, sayuun man Pabló ga̱ Bernabé a
\p
\v 19 Tza̱j ne̱ cavii síí israelitá chumanꞌ Antioquía do̱ꞌ, chumanꞌ Iconio do̱ꞌ, caꞌnaꞌ nij soꞌ chumanꞌ Listra, ne̱ caxríj nij soꞌ chrej rque nij yuvii̱ ma̱n chumanꞌ Listra a. Ne̱ cheꞌé dan goꞌ ndoꞌo nij yuvii̱ yahij man Pabló, ne̱ cuxuun nij yuvii̱ man soꞌ nda̱a tuꞌva chumanꞌ, cheꞌé se guun rá nij yuvii̱ se vaa caviꞌ soꞌ a.
\v 20 Tza̱j ne̱ cunuu chre̱ꞌ nij síí noco̱ꞌ man Jesucristó ya̱nj chumanꞌ yoꞌ, ne̱ tucuachriin nij soꞌ nu̱ꞌ anica̱j rej na̱j Pabló rihaan yoꞌóó, ne̱ naxaga̱a̱ soꞌ, ne̱ catúj uún soꞌ chumanꞌ ga̱ nij soꞌ a. Ga̱a ne̱ ꞌó güii me se curiha̱nj ro̱j soꞌ ga̱ Bernabé caꞌanj ro̱j soꞌ chumanꞌ Derbe a.
\s Canica̱j Pabló ga̱ Bernabé chumanꞌ Antioquía na̱j estadó Siria a
\p
\v 21 Dan me se nataꞌ ndoꞌo síí cuꞌna̱j Pabló ga̱ Bernabé nana̱ sa̱ꞌ cheꞌé Jesucristó rihaan nij yuvii̱ ma̱n chumanꞌ Derbe yoꞌ, ne̱ cavii ndoꞌo síí tucuꞌyón snana̱ Jesucristó chumanꞌ Derbe yoꞌ, quiꞌyaj ro̱j soꞌ a. Ga̱a ne̱ canica̱j ro̱j soꞌ, caꞌanj ro̱j soꞌ chumanꞌ Listra do̱ꞌ, chumanꞌ Iconio do̱ꞌ, chumanꞌ Antioquía na̱j estadó Pisidia do̱ꞌ a.
\v 22 Ne̱ nariꞌ nucuaj nimán cunuda̱nj nij síí tucuꞌyón snana̱ Jesucristó, quiꞌyaj ro̱j soꞌ a. Ne̱ narqué ro̱j soꞌ chrej nucua̱j man nij síí tucuꞌyón snana̱ Jesucristó se vaa daj chiha̱a̱ míj se̱ caꞌneꞌ rá nij soꞌ ga̱ suun noco̱ꞌ stucua̱nj Jesucristó a. Ne̱ cataj ro̱j soꞌ se vaa asino quira̱nꞌ ndoꞌo níꞌ sayuun, ga̱a ne̱ caꞌve̱e catu̱u̱ níꞌ ca̱yáán níꞌ ga̱ Yaꞌanj asa̱ꞌ guun chij Yaꞌanj, taj ro̱j soꞌ a.
\v 23 Ne̱ cuneꞌ ro̱j soꞌ man síí tu̱mé sa̱ꞌ rihaan Yaꞌanj man xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ man Cristó ꞌo̱ ꞌo̱ nij chumanꞌ a. Ga̱a ne̱ tocoꞌ ro̱j soꞌ xꞌnaa man maꞌa̱n ro̱j soꞌ, ne̱ cachíín niꞌya̱j ro̱j soꞌ rihaan Jesucristó Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ cheꞌé nij síí cuchumán rá niꞌya̱j man soꞌ se vaa ra̱cuíj soꞌ man nij soꞌ a.
\p
\v 24 Dan me se cachén ro̱j soꞌ nu̱ꞌ estadó Pisidia, ga̱a ne̱ cuchiꞌ ro̱j soꞌ estadó Panfilia a.
\v 25 Ga̱a ne̱ caꞌmii natáj ro̱j soꞌ snana̱ Yaꞌanj rihaan nij síí ma̱n chumanꞌ Perge, ga̱a ne̱ nanij ro̱j soꞌ caꞌanj ro̱j soꞌ chumanꞌ Atalia a.
\v 26 Ga̱a ne̱ chumanꞌ Atalia roꞌ, cavii ro̱j soꞌ rihoo chéé rihaan na, quinanꞌ ro̱j soꞌ nda̱a chumanꞌ Antioquía na̱j estadó Siria a. Ne̱ chumanꞌ Antioquía roꞌ, me rej cavii ro̱j soꞌ asino ya̱a̱n ga̱a cachíín niꞌya̱j nij síí noco̱ꞌ man Jesucristó rihaan Yaꞌanj se vaa ra̱cuíj Yaꞌanj man ro̱j soꞌ quiꞌya̱j ro̱j soꞌ suun caꞌmi̱i̱ natáj snana̱ Yaꞌanj rihaan yuvii̱ a. Ne̱ nihánj me se quisíj suun yoꞌ, quiꞌyaj ro̱j soꞌ na̱nj ado̱nj.
\v 27 Dan me se ga̱a nucuiꞌ ro̱j soꞌ, ne̱ canacúún ro̱j soꞌ man xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ man Jesucristó se vaa cunu̱u chre̱ꞌ nij soꞌ a. Ga̱a ne̱ cataj xnaꞌanj ro̱j soꞌ nu̱ꞌ se vaa quiꞌyaj Yaꞌanj ga̱ ro̱j soꞌ, ne̱ cataj ro̱j soꞌ se vaa ya̱ xꞌnúj rihaan nij yuvii̱ yaníj cuchuma̱n rá nij soꞌ ni̱ꞌyaj nij soꞌ man Jesucristó, quiꞌyaj Yaꞌanj a.
\v 28 Ga̱a ne̱ guun ra̱a̱n ndoꞌo ro̱j soꞌ ga̱ nij síí tucuꞌyón snana̱ Jesucristó ya̱nj chumanꞌ Antioquía yoꞌ a.
\c 15
\s Quiꞌyaj nij síí noco̱ꞌ man Jesucristó ma̱n chumanꞌ Jerusalén juntá a
\p
\v 1 Dan me se taꞌa̱j nij síí noco̱ꞌ man Jesucristó cavii estadó Judea, ne̱ caꞌanj nij soꞌ tucuꞌyón nij soꞌ rihaan ꞌó tinúú nij soꞌ se vaa sese se̱ cataꞌ taꞌngaꞌ man ꞌo̱ soꞌ nda̱a vaa taj stucua̱nj Moisés, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ caꞌvee nani̱i̱ soꞌ rihaan sayuun ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ soꞌ quiꞌya̱j Yaꞌanj maꞌ.
\v 2 Caꞌmii canó tuviꞌ ndoꞌo síí cuꞌna̱j Pabló do̱ꞌ, síí cuꞌna̱j Bernabé do̱ꞌ, ga̱ nij síí tucuꞌyón nana̱ yoꞌ a. Ga̱a ne̱ cheꞌé dan cuneꞌ nij síí noco̱ꞌ man Jesucristó ya̱nj chumanꞌ Antioquía man ro̱j soꞌ ga̱ ꞌó do̱j tinúú nij soꞌ se vaa caꞌa̱nj nij soꞌ chumanꞌ Jerusalén caꞌmi̱i̱ nij soꞌ ga̱ nij síí ata̱ suun caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ Jesucristó do̱ꞌ, ga̱ ꞌó nij síí tumé sa̱ꞌ rihaan Yaꞌanj man nij síí noco̱ꞌ man Cristó do̱ꞌ, cheꞌé nana̱ aꞌmii nij yuvii̱ yoꞌ a.
\p
\v 3 Dan me se veꞌé racuíj xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ man Cristó man nij síí caꞌanj suun, ne̱ caꞌanj nij soꞌ, ne̱ cachén nij soꞌ estadó Fenicia do̱ꞌ, estadó Samaria do̱ꞌ a. Ne̱ cataj xnaꞌanj nij soꞌ rihaan nij tinúú nij soꞌ cheꞌé nij yuvii̱ yaníj se vaa tanáj xco̱ nij soꞌ tucuáán nica̱j nij soꞌ asi̱j naá ne̱ canocoꞌ nij soꞌ man Yaꞌanj ya̱, ga̱a ne̱ guun niha̱ꞌ uxrá rá cunuda̱nj nij síí cuno nana̱ yoꞌ a.
\p
\v 4 Dan me se ga̱a cuchiꞌ nij soꞌ chumanꞌ Jerusalén, ga̱a ne̱ veꞌé caꞌmii xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ man Jesucristó do̱ꞌ, nij síí ata̱ suun caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ Jesucristó do̱ꞌ, ꞌó nij síí tumé sa̱ꞌ rihaan Yaꞌanj man nij soꞌ do̱ꞌ, ga̱ nij soꞌ a. Ga̱a ne̱ cataj xnaꞌanj Pabló ga̱ Bernabé rihaan nij síí ya̱nj chumanꞌ Jerusalén yoꞌ cheꞌé nu̱ꞌ se vaa quiꞌyaj Yaꞌanj ga̱ nij tinu̱j nij soꞌ a.
\p
\v 5 Tza̱j ne̱ canicunꞌ do̱j síí fariseo síí cuchumán rá niꞌya̱j man Jesucristó, ne̱ cataj nij soꞌ se vaa no̱ xcúún nij síí yaníj cata̱ꞌ taꞌngaꞌ man nij soꞌ, ne̱ no̱ xcúún níꞌ caꞌne̱ꞌ níꞌ suun rihaan nij soꞌ quiꞌya̱j nij soꞌ nu̱ꞌ stucua̱nj Moisés a.
\p
\v 6 Dan me se cunuu chre̱ꞌ nij síí ata̱ suun caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ Jesucristó ga̱ ꞌó nij síí tumé sa̱ꞌ rihaan Yaꞌanj man nij yuvii̱ noco̱ꞌ man Cristó, quiꞌyaj nij soꞌ juntá, caꞌmi̱i̱ nij soꞌ cheꞌé snana̱ nij síí fariseo yoꞌ a.
\v 7 Dan me se caꞌmii caꞌmii nij soꞌ, ga̱a ne̱ canicunꞌ síí cuꞌna̱j Pedró, ne̱ cataj soꞌ a:
\p ―Cuno̱ soj caꞌmi̱j, tinu̱j. A̱j neꞌen soj se vaa asi̱j naá do̱j caꞌnéé nimán Yaꞌanj se vaa cuno̱ nij síí yaníj nana̱ sa̱ꞌ cheꞌé Jesucristó ne̱ cuchuma̱n rá nij soꞌ, ne̱ narii soꞌ mán ꞌu̱nj nata̱ꞌ ꞌu̱nj nana̱ sa̱ꞌ yoꞌ rihaan nij soꞌ chugua̱nj.
\v 8 Ne̱ Yaꞌanj roꞌ, me síí neꞌen da̱j vaa nimán yuvii̱, ne̱ Yaꞌanj me síí rqué Nimán Yaꞌanj man nij síí yaníj yoꞌ nda̱a vaa quiꞌyaj soꞌ cheꞌé maꞌa̱n níꞌ, cheꞌé rej caꞌve̱e gu̱un ya̱ rá níꞌ se vaa ya̱ tinúú níꞌ me nij síí yaníj na̱nj ado̱nj.
\v 9 Dan me se cunuu sa̱ꞌ nimán nij síí yaníj rihaan Yaꞌanj cheꞌé se cuchumán rá nij soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ man Jesucristó, ne̱ cuano̱ nihánj me se ꞌo̱ cuya̱a̱n vaa nij soꞌ ga̱ níꞌ rihaan Yaꞌanj na̱nj ado̱nj.
\p
\v 10 ’Ne̱ ta̱dó soj sese gu̱un rá soj queneꞌe̱n soj sese caꞌve̱e caꞌma̱an rá Yaꞌanj quiꞌya̱j soj ne̱ quiꞌya̱j Yaꞌanj sayuun man soj á. ꞌO̱ se xa̱ꞌ stucua̱nj Moisés, tza̱j ne̱ ase vaa icón ꞌe̱e̱ ta̱j raa̱ yuntá scúj roꞌ, da̱nj vaa stucua̱nj Moisés rihaan xi̱i níꞌ do̱ꞌ, rihaan maꞌa̱n níꞌ do̱ꞌ, ne̱ ne caꞌve̱e quiꞌya̱j níꞌ nu̱ꞌ tucuáán yoꞌ maꞌ. Ne̱ nihánj me se me rá soj cuchru̱j soj tucuáán yoꞌ rihaan ꞌó nij tinúú níꞌ síí tucuꞌyón snana̱ Jesucristó asânj.
\v 11 Tza̱j ne̱ amán rá níꞌ se vaa cheꞌé ina̱nj se lu̱j quiꞌyaj Jesús Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ roꞌ, cheꞌé dan nanii níꞌ rihaan sayuun ne̱ avii sa̱ꞌ níꞌ na̱nj ado̱nj. Ne̱ ase vaa níꞌ roꞌ, da̱nj vaa nij tinúú níꞌ síí yaníj uún ado̱nj ―taj Pedró rihaan cunuda̱nj nij soꞌ a.
\p
\v 12 Dan me se caꞌneꞌ rá cunuda̱nj nij soꞌ, ne̱ a̱ doj ne caꞌmi̱i̱ nij soꞌ a̱ maꞌ. Ma̱an se sa̱ꞌ uxrá nanó xre̱j nij soꞌ ga̱a cataj xnaꞌanj Bernabé ga̱ Pabló cheꞌé da̱j a̱ nij suun sa̱ꞌ noco̱o guun nucua̱j ro̱j soꞌ quiꞌyaj ro̱j soꞌ scaꞌnúj nij síí yaníj quiꞌyaj Yaꞌanj a.
\v 13 Dan me se ga̱a quisíj caꞌmii ro̱j soꞌ, ga̱a ne̱ caꞌmii síí cuꞌna̱j Jacobo, cataj soꞌ a:
\p ―Cuno̱ nij soj caꞌmi̱j, tinu̱j:
\v 14 Nihánj me se cataj xnaꞌanj tinúꞌ Simón rihaan níꞌ se vaa asino ya̱a̱n narii Yaꞌanj man taꞌa̱j nij yuvii̱ yaníj gu̱un nij soꞌ ꞌo̱ se‑chuma̱nꞌ Yaꞌanj a.
\v 15 Ne̱ ꞌo̱ cuya̱a̱n vaa snana̱ nij síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj ga̱a naá ga̱ snana̱ tinúꞌ Simón nihánj a. Dan me se vaa nana̱ no̱ rihaan Danj Yaꞌanj taj a:
\q
\v 16 Asa̱ꞌ quisíj, ga̱a ne̱ ca̱nica̱j ꞌu̱nj,
\q ne̱ naquiꞌya̱j sa̱ꞌ ꞌu̱nj tucuá rey cuꞌna̱j David, se a̱j quiriꞌ ndoꞌo a.
\q Naquiꞌya̱j sa̱ꞌ ꞌu̱nj tucuá David veꞌ canee,
\q ne̱ ꞌó yuún gu̱un ꞌo̱ taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ soꞌ rey uun chij a.
\q
\v 17 Da̱nj qui̱ꞌyáj cheꞌé rej caꞌve̱e nano̱ꞌ ꞌó nij yuvii̱ yaníj mán ꞌu̱nj Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man nij soꞌ a.
\q Da̱nj quiꞌya̱j cunuda̱nj nij yuvii̱ yaníj
\q cheꞌé se ata̱ nij soꞌ se‑chu̱vií ꞌu̱nj,
\q taj ꞌu̱nj Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man soj, síí ꞌyaj rasu̱u̱n nihánj,
\q
\v 18 ne̱ asi̱j naá cataj ꞌu̱nj se vaa qui̱ꞌyáj da̱nj ado̱nj,
\m taj snana̱ Yaꞌanj nana̱ cachrón síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj ga̱a naá rihaan yanj a.
\p
\v 19 ’Cheꞌé dan ꞌu̱nj me síí guun rá se vaa se̱ quiꞌyaj níꞌ sayuun man nij síí yaníj canica̱j nimán canocoꞌ man Yaꞌanj maꞌ.
\v 20 Ma̱an se quiꞌya̱j níꞌ yanj caꞌne̱j níꞌ rihaan nij soꞌ, ne̱ cata̱j xnaꞌanj níꞌ rihaan nij soꞌ se vaa se̱ guun cha̱ nij soꞌ rasu̱u̱n rqué yuvii̱ rihaan yaꞌanj quiꞌyaj maꞌa̱n yuvii̱ maꞌ. Ne̱ snóꞌo do̱ꞌ, chana̱ do̱ꞌ, se̱ cotoj nij soꞌ ga̱ ꞌó yuvii̱ sese né ni̱ca̱ nij soꞌ me yoꞌ maꞌ. Ne̱ se̱ chá nij soꞌ nee̱ xcuu tuguáj nii gaán chihá maꞌ. Ne̱ se̱ chá nij soꞌ ton maꞌ.
\v 21 ꞌO̱ se da̱j a̱ güii cueta̱nꞌ naránj rá níꞌ me se ma̱n ndoꞌo tuviꞌ níꞌ si̱j israelitá nayaa snana̱ Moisés, ne̱ aꞌmii natáj nii cheꞌé stucua̱nj soꞌ rá veꞌ tucuꞌyón níꞌ tucuáán yoꞌ da̱j a̱ chumanꞌ a. Ne̱ da̱nj ꞌyaj ina̱nj níꞌ si̱j israelitá asi̱j naá ndoꞌo a ―taj Jacobo rihaan ꞌó nij soꞌ a.
\s Quiꞌyaj nij síí ma̱n Jerusalén yanj cartá caꞌnéé nij soꞌ rihaan nij yuvii̱ yaníj noco̱ꞌ man Jesucristó a
\p
\v 22 Ga̱a ne̱ guun rá nij síí ata̱ suun caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ Jesucristó do̱ꞌ, ꞌó nij síí tumé sa̱ꞌ rihaan Yaꞌanj man yuvii̱ do̱ꞌ, nu̱ꞌ xꞌneꞌ yuvii̱ noco̱ꞌ man Cristó ya̱nj chumanꞌ Jerusalén do̱ꞌ, nari̱i̱ nij soꞌ do̱j tuviꞌ maꞌa̱n nij soꞌ caꞌa̱nj nij soꞌ nda̱a chumanꞌ Antioquía ga̱ ro̱j síí cuꞌna̱j Pabló do̱ꞌ, Bernabé do̱ꞌ a. Ga̱a ne̱ narii nij soꞌ man Judas síí tucuꞌnáj nii Barsabás do̱ꞌ, man Silas do̱ꞌ, se vaa caꞌa̱nj ro̱j soꞌ a. ꞌO̱ se síí noco̱o me ro̱j soꞌ rihaan nij tinúú ro̱j soꞌ a.
\v 23 Ga̱a ne̱ quiꞌyaj cunuda̱nj nij soꞌ yanj cartá caꞌa̱nj ni̱caj nij síí caꞌa̱nj chumanꞌ Antioquía, ne̱ nihánj me se vaa taj yanj cartá yoꞌ a:
\p “Nihánj me yanj cartá ꞌyaj núj si̱j ata̱ suun caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ Jesucristó do̱ꞌ, si̱j tumé sa̱ꞌ rihaan Yaꞌanj man nij síí noco̱ꞌ man Jesucristó do̱ꞌ a. Tinúú soj me núj, ne̱ caꞌne̱j núj yanj nihánj rihaan nij soj si̱j yaníj noco̱ꞌ man Jesucristó ya̱nj chumanꞌ Antioquía do̱ꞌ, estadó Siria do̱ꞌ, estadó Cilicia do̱ꞌ a. Veꞌé cuma̱n soj rá núj a.
\v 24 Dan me se caꞌnaꞌ nana̱ rihaan núj se vaa do̱j tuviꞌ núj me síí caꞌmii nana̱ quiꞌyaj sayuun rihaan soj, ne̱ quiriꞌ rá nimán soj, quiꞌyaj nij síí caꞌmii nana̱ yoꞌ a. Tza̱j ne̱ né núj caꞌnéé man nij soꞌ maꞌ.
\v 25 Tza̱j ne̱ cheꞌé se quiꞌyaj nij soꞌ da̱nj roꞌ, cheꞌé dan cuya̱a̱n guun rá núj nari̱i̱ núj do̱j tinúú núj cuchi̱ꞌ rihaan soj ga̱ ro̱j tinúú níꞌ síí ꞌe̱e̱ ndoꞌo rá núj síí cuꞌna̱j Bernabé ga̱ Pabló ado̱nj.
\v 26 Ne̱ xa̱ꞌ ro̱j soꞌ, tza̱j ne̱ si̱j caꞌnéé nimán cu̱nuû rihaan Jesucristó Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ me ro̱j soꞌ, ne̱ nda̱a ne chuꞌviꞌ ro̱j soꞌ cavi̱ꞌ ro̱j soꞌ maꞌ.
\v 27 Dan me se caꞌnéé núj man síí cuꞌna̱j Judas do̱ꞌ, Silas do̱ꞌ, se vaa caꞌa̱nj ro̱j soꞌ ga̱ Bernabé ga̱ Pabló, ne̱ maꞌa̱n ro̱j soꞌ nata̱ꞌ rihaan soj nda̱a vaa taj nana̱ no̱ rihaan yanj nihánj na̱nj á.
\p
\v 28 ’Dan me se ne gu̱un rá Nimán Yaꞌanj do̱ꞌ, maꞌa̱n núj do̱ꞌ, cuchru̱j ndoꞌo núj tucuáán canoco̱ꞌ soj maꞌ. Tza̱j ne̱ vaa cheꞌé cuno̱ soj caꞌa̱nj gue̱e̱ nana̱ nihánj, rá núj na̱nj ado̱nj.
\v 29 Dan me se se̱ guun cha̱ soj rasu̱u̱n rqué yuvii̱ rihaan yaꞌanj quiꞌyaj maꞌa̱n yuvii̱ maꞌ. Se̱ guun cha̱ soj ton maꞌ. Se̱ guun cha̱ soj nee̱ xcuu tuguáj nii gaán chihá maꞌ. Ne̱ snóꞌo do̱ꞌ, chana̱ do̱ꞌ, se̱ cotoj soj ga̱ ꞌó yuvii̱ sese né ni̱ca̱ soj me yoꞌ maꞌ. Ne̱ sese quiꞌya̱j soj nu̱ꞌ nda̱a vaa taj nana̱ nihánj, ne̱ veꞌé ꞌyaj soj, rá núj na̱nj ado̱nj. Ne̱ me rá núj se vaa veꞌé ca̱yáán soj ado̱nj.”
\m Da̱nj taj yanj cartá quiꞌyaj nij síí ma̱n chumanꞌ Jerusalén yoꞌ a.
\p
\v 30 Dan me se caꞌnéé nij soꞌ man caꞌa̱nj nij snóꞌo, ne̱ nanij nij soꞌ nda̱a chumanꞌ Antioquía a. Ga̱a cuchiꞌ nij soꞌ, ne̱ canacúún nij soꞌ cunu̱u chre̱ꞌ xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ man Jesucristó, ga̱a ne̱ caxríj nij soꞌ yanj cartá yoꞌ ston nij síí ya̱nj chumanꞌ Antioquía a.
\v 31 Ga̱a ne̱ nayaa nij síí ma̱n Antioquía yanj cartá, ga̱a ne̱ guun niha̱ꞌ uxrá rá nimán nij soꞌ cheꞌé nana̱ sa̱ꞌ cataj xnaꞌanj nij síí ma̱n Jerusalén rihaan nij soꞌ a.
\v 32 Ne̱ Judas do̱ꞌ, Silas do̱ꞌ roꞌ, síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj me ro̱j soꞌ, ne̱ aꞌmii aꞌmii ro̱j soꞌ nagoꞌ ro̱j soꞌ chrej man nij síí ma̱n Antioquía yoꞌ, ne̱ nariꞌ nucuaj nimán nij soꞌ, quiꞌyaj ro̱j soꞌ a.
\v 33 Dan me se quisíj caranꞌ ro̱j soꞌ chumanꞌ Antioquía, ga̱a ne̱ veꞌé cataj nij tinu̱j nij síí ma̱n Antioquía rihaan ro̱j soꞌ se vaa dínj ga̱a̱ nimán ro̱j soꞌ caꞌa̱nj ro̱j soꞌ a. Ga̱a ne̱ quinanꞌ ro̱j soꞌ rihaan nij síí caꞌnéé man ro̱j soꞌ caꞌnaꞌ ro̱j soꞌ a.
\v 34 Tza̱j ne̱ guun rá Silas quina̱j soꞌ chumanꞌ Antioquía a.
\v 35 Ne̱ guun ra̱a̱n Pabló do̱ꞌ, Bernabé do̱ꞌ, chumanꞌ Antioquía, ne̱ tucuꞌyón ro̱j soꞌ snana̱ Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ nana̱ sa̱ꞌ rihaan yuvii̱ a. Ne̱ queꞌe̱e̱ ndoꞌo ꞌó nij yuvii̱ nataꞌ nana̱ sa̱ꞌ yoꞌ ga̱ ro̱j soꞌ a.
\s Caꞌanj uún Pabló nata̱ꞌ soꞌ snana̱ Yaꞌanj, ne̱ caꞌanj Bernabé ꞌó rej yaníj a
\p
\v 36 Dan me se cachén do̱j güii, ga̱a ne̱ cataj Pabló rihaan Bernabé a:
\p ―Ca̱nica̱j ro̱ꞌ caꞌa̱nj uún ro̱ꞌ cunuda̱nj nij chumanꞌ ya̱nj nij tinúú ro̱ꞌ nij síí nataꞌ ro̱ꞌ snana̱ Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ rihaan, ga̱a ne̱ queneꞌe̱n ro̱ꞌ da̱j vaa mán nij soꞌ na̱nj ado̱nj ―taj Pabló rihaan Bernabé a.
\p
\v 37 Tza̱j ne̱ Bernabé roꞌ, guun rá soꞌ se vaa caꞌa̱nj uún síí cuꞌna̱j Juan ne̱ ꞌó se‑chuvi̱i soꞌ me Marcos ga̱ ro̱j soꞌ a.
\v 38 Tza̱j ne̱ ne caꞌve̱j rá Pabló caꞌa̱nj uún soꞌ ga̱ ro̱j soꞌ, cheꞌé se ga̱a rque̱ me se tanáj soꞌ man ro̱j soꞌ estadó Panfilia, ne̱ ne caꞌa̱nj soꞌ quiꞌya̱j soꞌ se‑su̱u̱n Yaꞌanj ga̱ ro̱j soꞌ maꞌ.
\v 39 Cheꞌé dan guun vi̱j nana̱ caꞌmii ro̱j soꞌ, ne̱ cheꞌé dan caꞌanj yaníj ro̱j soꞌ, ne̱ Bernabé roꞌ, nica̱j Marcos, ne̱ cavii ro̱j soꞌ rihoo chéé rihaan na, ne̱ caꞌanj ro̱j soꞌ estadó Chipre a.
\v 40 Ne̱ Pabló roꞌ, narii soꞌ man síí cuꞌna̱j Silas se vaa caꞌa̱nj soꞌ ga̱ Pabló a. Ne̱ cachíín niꞌya̱j nij tinúú ro̱j soꞌ nij síí ma̱n chumanꞌ Antioquía rihaan Yaꞌanj se vaa quiꞌya̱j Yaꞌanj se lu̱j ne̱ ra̱cuíj soꞌ man ro̱j soꞌ chrej caꞌa̱nj ro̱j soꞌ, ne̱ dan me se caꞌanj ro̱j soꞌ a.
\v 41 Ga̱a ne̱ cachén ro̱j soꞌ nu̱ꞌ estadó Siria do̱ꞌ, nu̱ꞌ estadó Cilicia do̱ꞌ, ne̱ nariꞌ nucuaj nimán nij xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ man Jesucristó ma̱n cunuda̱nj nij chumanꞌ na̱j ro̱j estadó yoꞌ, quiꞌyaj ro̱j soꞌ a.
\c 16
\s Guun cheꞌe̱ Timoteo racuíj soꞌ man Pabló ga̱ Silas a
\p
\v 1 Dan me se cuchiꞌ síí cuꞌna̱j Pabló ga̱ Silas chumanꞌ Derbe do̱ꞌ, chumanꞌ Listra do̱ꞌ a. Ne̱ chumanꞌ Listra roꞌ, yáán ꞌo̱ síí tucuꞌyón snana̱ Jesucristó, ne̱ Timoteo cuꞌna̱j soꞌ a. Nii Timoteo me chana̱ israelitá noco̱ꞌ man Jesucristó, tza̱j ne̱ rej Timoteo me síí yaníj aꞌmii xnaꞌánj griego a.
\v 2 Ne̱ síí sa̱ꞌ me Timoteo, taj nij tinúú soꞌ síí ya̱nj chumanꞌ Listra do̱ꞌ, chumanꞌ Iconio do̱ꞌ a.
\v 3 Dan me se guun rá Pabló se vaa caꞌa̱nj Timoteo ga̱ soꞌ a. Ne̱ cutaꞌ Pabló taꞌngaꞌ man soꞌ, cheꞌé se neꞌen cunuda̱nj nij síí israelitá ya̱nj nij chumanꞌ yoꞌ se vaa si̱j yaníj me rej soꞌ ne̱ cheꞌé dan nuviꞌ taꞌngaꞌ cataꞌ man soꞌ maꞌ.
\v 4 Dan me se ga̱a cachén nij soꞌ nu̱ꞌ nij chumanꞌ, ne̱ cataj xnaꞌanj nij soꞌ rihaan nij yuvii̱ noco̱ꞌ man Jesucristó se vaa cuno̱ nij yuvii̱ snana̱ nij síí ata̱ suun caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ Jesucristó do̱ꞌ, ꞌó nij síí ya̱nj chumanꞌ Jerusalén tumé sa̱ꞌ rihaan Yaꞌanj man nij yuvii̱ noco̱ꞌ man Jesucristó do̱ꞌ, nana̱ naquiꞌyaj cu̱u nij soꞌ cheꞌé nij síí yaníj cuno̱ nij soꞌ a.
\v 5 Ne̱ xa̱ꞌ nij xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ man Jesucristó, tza̱j ne̱ doj a̱ canocoꞌ nij soꞌ stucua̱nj Jesucristó, ne̱ doj a̱ cunuu ri̱i̱ nij xꞌneꞌ da̱j a̱ güii a.
\s Naquiꞌyaa ꞌo̱ síí ya̱nj estadó Macedonia rihaan Pabló, quiꞌyaj Yaꞌanj a
\p
\v 6 Dan me se caráán Nimán Yaꞌanj chrej rihaan nij soꞌ nata̱ꞌ nij soꞌ snana̱ Yaꞌanj estadó cuꞌna̱j Asia, ne̱ cheꞌé dan cachén nij soꞌ rej estadó Frigia do̱ꞌ, rej yoꞌóó Galacia do̱ꞌ a.
\v 7 Ga̱a ne̱ va̱j nij soꞌ chrej nda̱a estadó cuꞌna̱j Misia, ga̱a ne̱ guun rá nij soꞌ caꞌa̱nj nij soꞌ estadó cuꞌna̱j Bitinia a. Tza̱j ne̱ ne caꞌve̱e quiꞌya̱j nij soꞌ da̱nj, quiꞌyaj Nimán Yaꞌanj maꞌ.
\v 8 Cheꞌé dan cachén nij soꞌ estadó cuꞌna̱j Misia, ne̱ nanij nij soꞌ nda̱a chumanꞌ Troas a.
\v 9 Ne̱ dan me se rej nii̱ naquiꞌyaa ꞌo̱ rasu̱u̱n rihaan Pabló, quiꞌyaj Yaꞌanj a. Ne̱ dan me se nicu̱nꞌ ꞌo̱ síí ya̱nj estadó Macedonia niꞌya̱j Pabló, ne̱ canacúún snóꞌo yoꞌ man Pabló, cataj soꞌ a: “Caꞌna̱ꞌ so̱ꞌ nda̱a estadó Macedonia nihánj, ne̱ ra̱cuíj so̱ꞌ man núj á”, taj soꞌ rquee̱ soꞌ man Pabló a.
\v 10 Ga̱a ne̱ nu̱ꞌ naquiꞌyaa rasu̱u̱n yoꞌ rihaan Pabló, ne̱ nu̱ꞌ quiꞌyaj chuvi̱i núj caꞌa̱nj núj estadó Macedonia a. ꞌO̱ se cachríj rá ya̱ núj se vaa Yaꞌanj me síí caꞌneꞌ suun rihaan núj nata̱ꞌ núj nana̱ sa̱ꞌ cheꞌé Jesucristó rihaan nij síí ya̱nj estadó Macedonia yoꞌ a.
\s Cuchumán rá Lidia niꞌya̱j noꞌ man Jesucristó a
\p
\v 11 Dan me se chumanꞌ Troas roꞌ, cavii núj rihoo chéé rihaan na, ne̱ ꞌo̱ chrej caꞌanj núj cuchiꞌ núj nda̱a rej cuꞌna̱j Samotracia a. Ne̱ ꞌó güii caꞌanj núj rque rihoo nda̱a chumanꞌ cuꞌna̱j Neápolis a.
\v 12 Ga̱a ne̱ cavii núj chumanꞌ yoꞌ, caꞌanj núj chumanꞌ cuꞌna̱j Filipos a. Ne̱ chumanꞌ Filipos roꞌ, me chumanꞌ noco̱o na̱j estadó Macedonia, ne̱ chumanꞌ cuchruj nij síí cavii Romá me yoꞌ a. Dan me se guun ra̱a̱n núj do̱j güii chumanꞌ Filipos yoꞌ a.
\v 13 Ne̱ ꞌo̱ güii naránj rá nij yuvii̱ israelitá curiha̱nj núj taꞌyaa xi̱j rej atúj yuvii̱ chumanꞌ yoꞌ, ne̱ caꞌanj núj tuꞌva ꞌo̱ chráá a. ꞌO̱ se guun rá núj se vaa rej yoꞌ me rej uꞌyón nij yuvii̱ israelitá nuu chre̱ꞌ nij soꞌ cachíín niꞌya̱j nij soꞌ rihaan Yaꞌanj a. Dan me se caꞌanj ca̱yáán núj rihaan yoꞌóó, ne̱ caꞌmii núj ga̱ nij chana̱ cunuu chre̱ꞌ rej yoꞌ a.
\v 14 Ne̱ yáán ꞌo̱ chana̱ cuꞌna̱j Lidia, ne̱ noꞌ roꞌ, me chana̱ ránj natuꞌvéj yatzíj mantá tintá sa̱ꞌ ina̱nj, ne̱ chana̱ cavii chumanꞌ Tiatira me noꞌ, ne̱ chana̱ yaníj aráj gue̱e̱ rihaan Yaꞌanj me noꞌ a. Dan me se cuno noꞌ snana̱ Pabló, ne̱ racuíj ndoꞌo Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ man noꞌ se vaa caꞌvee cuchumán rá noꞌ snana̱ Pabló yoꞌ a.
\v 15 Ga̱a ne̱ cataꞌ ne nij tucua̱ noꞌ a. Ga̱a ne̱ canacúún noꞌ man núj, cataj noꞌ a:
\p ―Sese ꞌu̱nj me chana̱ amán ya̱ rá niꞌya̱j man Jesucristó Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ, rá nij soj, ne̱ cara̱nꞌ soj veꞌ tucuaj do̱j güii á ―taj chana̱ Lidia rihaan núj a.
\p Ne̱ rquee̱ ndoꞌo noꞌ man núj, ne̱ caranꞌ núj veꞌ tucuá noꞌ a.
\s Caxríj nii tagaꞌ man Pabló ga̱ Silas cheꞌé se quirii ro̱j soꞌ nana̱ chre̱e nimán ꞌo̱ chana̱ ya̱a̱n rii suerté a
\p
\v 16 Dan me se ꞌó güii caꞌanj uún núj rej cachi̱nj niꞌya̱j núj rihaan Yaꞌanj, ne̱ nariꞌ tuviꞌ ꞌo̱ chana̱ ya̱a̱n ga̱ núj, ne̱ nu̱u̱ ꞌo̱ nana̱ chre̱e nimán noꞌ, ne̱ quiꞌyaj canaán ndoꞌo nij síí rii taꞌngaꞌ rihaan noꞌ saꞌanj, quiꞌyaj noꞌ ga̱a quirii noꞌ suerté cheꞌé yuvii̱ quiꞌyaj nana̱ chre̱e yoꞌ a.
\v 17 Dan me se canocoꞌ ndoꞌo noꞌ man núj ga̱ Pabló, ne̱ caguáj noꞌ, cataj noꞌ a:
\p ―Nij síí nihánj roꞌ, me síí nu̱u̱ rihaan Yaꞌanj Si̱j Uun Chij Doj, ne̱ nataꞌ nij soꞌ rihaan soj da̱j me tucuáán canoco̱ꞌ soj ne̱ caꞌve̱e nani̱i̱ soj rihaan sayuun ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ soj na̱nj á ―taj noꞌ, niꞌya̱j noꞌ man núj a.
\p
\v 18 Dan me se guun queꞌe̱e̱ güii quiꞌyaj noꞌ da̱nj, ga̱a ne̱ guun rmi̱i̱ Pabló, quiꞌyaj noꞌ, ne̱ cheꞌé dan canica̱j soꞌ caꞌmii soꞌ rihaan nana̱ chre̱e nu̱u̱ nimán noꞌ, cataj soꞌ a:
\p ―Nihánj me se cheꞌé se‑chuvi̱i Jesucristó aꞌnéꞌ ꞌu̱nj suun rihaan so̱ꞌ se vaa cu̱riha̱nj so̱ꞌ nimán chana̱ nihánj á ―taj Pabló rihaan nana̱ chre̱e yoꞌ a.
\p Ga̱a ne̱ nu̱ꞌ curiha̱nj nana̱ chre̱e nimán noꞌ a.
\p
\v 19 Dan me se nij síí rii taꞌngaꞌ rihaan chana̱ ya̱a̱n yoꞌ me se xcaj nij soꞌ cuentá se vaa cheꞌé se curiha̱nj nana̱ chre̱e nimán chana̱ yoꞌ roꞌ, cheꞌé dan se̱ caꞌvee quiꞌya̱j canaán nij soꞌ doj saꞌanj quiꞌya̱j chana̱ ya̱a̱n yoꞌ, rá nij soꞌ a. Cheꞌé dan taꞌaa nij soꞌ man Pabló ga̱ Silas, ne̱ nucua̱j ri̱i̱ nij soꞌ man ro̱j soꞌ caꞌanj nij soꞌ yuꞌvee nda̱a rihaan nij síí nica̱j suun uun chij rihaan chumanꞌ yoꞌ a.
\v 20 Ga̱a ne̱ caꞌanj nica̱j nij soꞌ man Pabló ga̱ Silas rihaan ro̱j cuese̱ uun chij rihaan chumanꞌ yoꞌ, ga̱a ne̱ cataj nij soꞌ a:
\p ―Ro̱j síí nihánj me se na̱nj yuvii̱ israelitá me ro̱j soꞌ, ne̱ uun rmi̱i̱ rá nu̱ꞌ nij síí ma̱n chiháán níꞌ ꞌyaj ro̱j soꞌ na̱nj á.
\v 21 ꞌO̱ se nataꞌ ro̱j soꞌ tucuáán naca̱ rihaan núj, ne̱ né tucua̱nj no̱ xcúún níꞌ ni̱caj níꞌ do̱ꞌ, cuno̱ níꞌ do̱ꞌ, me tucuáán yoꞌ cheꞌé se síí noco̱ꞌ gobiernó ne̱ Romá me níꞌ á ―taj nij soꞌ rihaan ro̱j cuese̱ uun chij rihaan chumanꞌ yoꞌ a.
\p
\v 22 Ga̱a ne̱ ꞌo̱ cuniha̱a̱n naxuma̱a̱n nij yuvii̱ ma̱n chumanꞌ yoꞌ, ne̱ guun rá nij soꞌ cayu̱u̱n Pabló ga̱ Silas a. Cheꞌé dan nucua̱j cuxuun ro̱j cuese̱ saga̱nꞌ Pabló ga̱ Silas nda̱a se quitzinꞌ yatzéj, ne̱ caꞌneꞌ ro̱j cuese̱ suun rihaan nij tanuu se vaa go̱ꞌ ndoꞌo nij tanuu rutzii̱ xráá ro̱j soꞌ a.
\v 23 Ne̱ ga̱a quisíj cayuun ro̱j soꞌ, ne̱ tagüéj nij tanuu man ro̱j soꞌ rá tagaꞌ, ne̱ caꞌneꞌ ro̱j cuese̱ yoꞌ suun rihaan síí tumé tagaꞌ se vaa tu̱mé uxrá soꞌ man ro̱j soꞌ a.
\v 24 Dan me se ga̱a cuno síí tumé tagaꞌ nana̱ yoꞌ, ne̱ canuꞌ soꞌ man ro̱j soꞌ rá ꞌo̱ rej xraan doj rque tagaꞌ yoꞌ, ne̱ caxríj soꞌ tacóó ro̱j soꞌ rque yuꞌuj ta̱j rque caj a.
\p
\v 25 Dan me se rej nii̱ ya̱nꞌ achíín niꞌya̱j ndoꞌo Pabló ga̱ Silas ne̱ achráá ro̱j soꞌ chraꞌ rihaan Yaꞌanj, ne̱ uno nij síí ma̱n tagaꞌ se vaa ꞌyaj ro̱j soꞌ a.
\v 26 Dan me se taj niꞌyo̱n cachén ndoꞌo yuún, ne̱ nda̱a nasquiꞌ ndoꞌo tacóó veꞌ tagaꞌ yoꞌ, ne̱ xꞌnúj nu̱ꞌ nij taꞌyaa ta̱j rihaan tagaꞌ yoꞌ, ne̱ nache nu̱ꞌ agaꞌ ne̱ꞌ nu̱u̱ chihá raꞌa cunuda̱nj nij síí ꞌni̱j tagaꞌ yoꞌ a.
\v 27 Ne̱ nanuû rá síí tumé tagaꞌ, ne̱ queneꞌen soꞌ se vaa táá yaꞌnúj u̱u̱n nij taꞌyaa a. Ga̱a ne̱ guun rá soꞌ se vaa a̱j cunánj nij síí ma̱n tagaꞌ, ne̱ cheꞌé dan quirii soꞌ taneê soꞌ neê espadá, ne̱ da̱j doj se ticavi̱ꞌ soꞌ man maꞌa̱n soꞌ a.
\v 28 Tza̱j ne̱ nucua̱j ndoꞌo caguáj Pabló rihaan soꞌ, cataj Pabló a:
\p ―Se̱ guun quiꞌya̱j chiꞌi̱i̱ so̱ꞌ man ma̱ꞌán so̱ꞌ maꞌ. ꞌO̱ se ma̱n chre̱ꞌ cunuda̱nj núj nihánj na̱nj á ―taj Pabló, caguáj soꞌ a.
\p
\v 29 Ga̱a ne̱ canacúún síí tumé tagaꞌ se vaa caꞌna̱ꞌ ni̱caj nii yaꞌan chugu̱u̱n rihaan soꞌ a. Ne̱ yo̱o ndoꞌo catúj soꞌ rá tagaꞌ, ne̱ riꞌíj ndoꞌo man soꞌ cheꞌé se chuꞌviꞌ soꞌ, ne̱ cayáán ru̱j soꞌ nda̱a canó tuꞌva soꞌ rihaan yoꞌóó rihaan Pabló ga̱ Silas a.
\v 30 Dan me se caꞌanj nica̱j soꞌ man ro̱j soꞌ xeꞌ, ne̱ xnáꞌanj soꞌ man ro̱j soꞌ, cataj soꞌ a:
\p ―Da̱j qui̱ꞌyáj, ga̱a ne̱ caꞌve̱e nani̱i̱ ꞌu̱nj rihaan sayuun qui̱ránꞌ ꞌu̱nj ga̱ ―taj soꞌ, xnáꞌanj soꞌ man ro̱j soꞌ a.
\p
\v 31 Ga̱a ne̱ cataj ro̱j soꞌ a:
\p ―Cuchuma̱n rá so̱ꞌ ni̱ꞌyaj so̱ꞌ man Jesucristó Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ, ga̱a ne̱ nani̱i̱ so̱ꞌ rihaan sayuun ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ so̱ꞌ, quiꞌya̱j Yaꞌanj á. Ne̱ da̱nj ina̱nj quiꞌya̱j Yaꞌanj ga̱ nij tucua̱ soj á ―taj ro̱j soꞌ rihaan síí tumé tagaꞌ yoꞌ a.
\p
\v 32 Ga̱a ne̱ nataꞌ ro̱j soꞌ snana̱ Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ rihaan nu̱ꞌ nij tucua̱ soꞌ a.
\v 33 Dan me se rej nii̱ me yoꞌ, ne̱ ma̱an orá dan nica̱j síí tumé tagaꞌ yoꞌ man ro̱j soꞌ, ne̱ naꞌnuꞌ soꞌ xráá ro̱j soꞌ rej canó rutzii̱, ne̱ nu̱ꞌ quiꞌyaj soꞌ da̱nj, ne̱ nu̱ꞌ cataꞌ ne nu̱ꞌ nij tucua̱ soꞌ a.
\v 34 Ga̱a ne̱ caꞌanj nica̱j soꞌ man ro̱j soꞌ rej xra̱j rej ya̱nj maꞌa̱n soꞌ, ne̱ rqué soꞌ se chá cha̱ ro̱j soꞌ a. Ga̱a ne̱ dan me se guun niha̱ꞌ uxrá rá nimán nij tucua̱ soꞌ, cheꞌé se cuchumán rá nij soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ man Yaꞌanj a.
\p
\v 35 Ga̱a ne̱ rej ranga̱ꞌ me se caꞌnéé ro̱j cuese̱ man misión tagaꞌ, ne̱ cataj nij misión rihaan síí tumé tagaꞌ a:
\p ―Naꞌne̱j so̱ꞌ man ro̱j snóꞌo yoꞌ á ―taj nij soꞌ a.
\p
\v 36 Ga̱a ne̱ cuchiꞌ síí tumé tagaꞌ yoꞌ rihaan Pabló, ne̱ nataꞌ soꞌ snana̱ nij misión rihaan Pabló, cataj soꞌ a:
\p ―Caꞌnéé ro̱j cuese̱ nana̱ se vaa naꞌne̱j ꞌu̱nj man ro̱j so̱j na̱nj á. Cheꞌé dan cuano̱ nihánj me se caꞌve̱e caꞌa̱nj ro̱j so̱j, ne̱ ga̱a̱ dínj nimán ro̱j so̱j á ―taj soꞌ rihaan Pabló a.
\p
\v 37 Ga̱a ne̱ cataj Pabló rihaan nij misión a:
\p ―Dan me se ro̱j cuese̱ yoꞌ roꞌ, nda̱ꞌ se si̱j romanó me rój, tza̱j ne̱ ne naquiꞌya̱j cu̱u ro̱j soꞌ cheꞌé rój, ne̱ ma̱an se goꞌ rmaꞌa̱n nii rutzii̱ xráá rój, quiꞌyaj ro̱j soꞌ a. Queneꞌen cunuda̱nj nij yuvii̱ man rój se vaa cayuun rój, ga̱a ne̱ caxríj ro̱j soꞌ tagaꞌ man rój a. Ne̱ nihánj me se uun rá ro̱j soꞌ quiri̱i̱ yuve̱ ro̱j soꞌ man rój xeꞌ, tza̱j ne̱ se̱ guun da̱nj maꞌ. Tana̱nj caꞌna̱ꞌ maꞌa̱n ro̱j soꞌ nihánj, ga̱a ne̱ veꞌé quita̱j ya̱a̱n ro̱j soꞌ rihaan rój cu̱riha̱nj rój tagaꞌ nihánj á ―taj Pabló rihaan nij misión caꞌnaꞌ tagaꞌ a.
\p
\v 38 Dan me se nataꞌ nij misión snana̱ Pabló rihaan ro̱j cuese̱ yoꞌ, ga̱a ne̱ cuchuꞌviꞌ ndoꞌo ro̱j soꞌ ga̱a cuno ro̱j soꞌ nana̱ se vaa si̱j romanó me Pabló ga̱ Silas a.
\v 39 Ga̱a ne̱ cuchiꞌ ro̱j cuese̱ tagaꞌ, ga̱a ne̱ caꞌmii sa̱ꞌ ro̱j cuese̱ ga̱ Pabló ga̱ Silas a. Ga̱a ne̱ quitáá ya̱a̱n ro̱j cuese̱ rihaan ro̱j soꞌ curiha̱nj ro̱j soꞌ tagaꞌ, ne̱ veꞌé cachíín niꞌya̱j ro̱j cuese̱ rihaan Pabló ga̱ Silas se vaa quiꞌya̱j ro̱j soꞌ se ndoꞌo, ne̱ cu̱riha̱nj ro̱j soꞌ chumanꞌ yoꞌ a.
\v 40 Dan me se ga̱a quisíj curiha̱nj ro̱j soꞌ tagaꞌ, ga̱a ne̱ caꞌanj ro̱j soꞌ tucuá chana̱ cuꞌna̱j Lidia a. Ga̱a ne̱ ga̱a queneꞌen ro̱j soꞌ man nij tinúú nij soꞌ síí noco̱ꞌ man Jesucristó, ne̱ caꞌmii ro̱j soꞌ ga̱ nij soꞌ, ne̱ cunuu xe̱j nimán nij soꞌ quiꞌyaj snana̱ ro̱j soꞌ a. Ga̱a ne̱ curiha̱nj ro̱j soꞌ chumanꞌ yoꞌ, ne̱ caꞌanj ro̱j soꞌ a.
\c 17
\s Caꞌmaan rá nij síí ma̱n chumanꞌ Tesalónica niꞌya̱j nij soꞌ man Pabló ga̱ Silas a
\p
\v 1 Dan me se cachén ro̱j soꞌ chumanꞌ Anfípolis do̱ꞌ, chumanꞌ Apolonia do̱ꞌ, ga̱a ne̱ catúj ro̱j soꞌ chumanꞌ Tesalónica a. Ne̱ chumanꞌ Tesalónica roꞌ, ne ꞌo̱ veꞌ tucuꞌyón nij yuvii̱ israelitá stucua̱nj Moisés a.
\v 2 Dan me se catúj Pabló rá veꞌ yoꞌ rej nuu chre̱ꞌ nij yuvii̱ israelitá yoꞌ, nda̱a vaa uꞌyón ina̱nj soꞌ quiꞌya̱j soꞌ a. Ne̱ vaꞌnu̱j ya̱ güii cueta̱nꞌ naránj rá nij soꞌ nataꞌ Pabló rihaan nij soꞌ cheꞌé nana̱ no̱ rihaan Danj Yaꞌanj a.
\v 3 Dan me se cataj xnaꞌanj Pabló rihaan nij soꞌ se vaa Síí Caꞌnéé Yaꞌanj Ti̱nanii man Yuvii̱ rihaan Sayuun me se vaa cheꞌé quira̱nꞌ soꞌ sayuun ne̱ cavi̱ꞌ soꞌ ne̱ cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún soꞌ a. Ne̱ cataj Pabló se vaa maꞌa̱n Jesús síí nataꞌ Pabló cheꞌé rihaan nij soꞌ roꞌ, maꞌa̱n ya̱ soꞌ me Síí Caꞌnéé Yaꞌanj Ti̱nanii man Yuvii̱ rihaan Sayuun a.
\v 4 Ga̱a ne̱ taꞌa̱j nij síí israelitá cuno snana̱ Pabló roꞌ, cuchumán rá nij soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ man Jesucristó, ne̱ guun tuvi̱ꞌ nij soꞌ ga̱ Pabló ne̱ ga̱ Silas a. Ne̱ cuchumán rá queꞌe̱e̱ ndoꞌo nij síí yaníj aꞌmii xnaꞌánj griego aráj gue̱e̱ ina̱nj rihaan Yaꞌanj do̱ꞌ, queꞌe̱e̱ nij chana̱ ra̱a̱ doj ya̱nj chumanꞌ yoꞌ do̱ꞌ a.
\p
\v 5 Tza̱j ne̱ guun xco̱j ruva̱a̱ rá ꞌó nij yuvii̱ israelitá niꞌya̱j nij soꞌ man Pabló ga̱ Silas, ne̱ cheꞌé dan nanoꞌ nij soꞌ do̱j síí chiꞌi̱i̱ ma̱n yuꞌvee a. Ne̱ cunuu chre̱ꞌ ndoꞌo yuvii̱, quiꞌyaj nij síí chiꞌi̱i̱ yoꞌ, ga̱a ne̱ naxuma̱a̱n ndoꞌo sayuun chumanꞌ yoꞌ, quiꞌyaj nij soꞌ a. Ga̱a ne̱ cuchiꞌ nij yuvii̱ yoꞌ rihaan veꞌ tucuá síí cuꞌna̱j Jasón veꞌ caranꞌ Pabló ga̱ Silas, ne̱ guun rá nij yuvii̱ quiri̱i̱ nij soꞌ man ro̱j soꞌ nda̱a rihaan yuvii̱ cunuu chre̱ꞌ a.
\v 6 Dan me se nuviꞌ ro̱j soꞌ yáán rá veꞌ yoꞌ ga̱a cuchiꞌ nij yuvii̱ nanoꞌ man ro̱j soꞌ maꞌ. Cheꞌé dan quirii nij yuvii̱ man maꞌa̱n síí cuꞌna̱j Jasón do̱ꞌ, man ꞌó nij tinúú níꞌ síí noco̱ꞌ man Jesucristó do̱ꞌ, ne̱ nucua̱j ri̱i̱ nij yuvii̱ man nij soꞌ nda̱a rihaan nij síí uun chij rihaan chumanꞌ yoꞌ a. Ga̱a ne̱ caguáj nij yuvii̱, cataj nij yuvii̱ a:
\p ―Ro̱j síí nihánj ꞌyaj natuná tucuáán na̱j rihaan yuvii̱ ma̱n nu̱ꞌ caxra̱ꞌ chumii̱, tza̱j ne̱ nihánj me se nda̱a chiháán níꞌ ꞌnaꞌ ro̱j soꞌ tiri̱ꞌ ro̱j soꞌ stucua̱nj níꞌ ya̱j na̱nj chugua̱nj.
\v 7 Ne̱ síí cuꞌna̱j Jasón nihánj me se taj yaꞌanj soꞌ man ro̱j soꞌ ado̱nj. Ne̱ cunuda̱nj nij soꞌ roꞌ, tucuáá nij soꞌ rihaan suun caꞌneꞌ rey cuꞌna̱j César cheꞌé se tucuꞌyón nij soꞌ rihaan yuvii̱ se vaa Jesús me ꞌó síí nica̱j suun rey uun chij rihaan níꞌ na̱nj á ―taj nij yuvii̱ israelitá, caguáj nij soꞌ, cuno nij síí uun chij rihaan chumanꞌ Tesalónica yoꞌ a.
\p
\v 8 Dan me se cuyanj ndoꞌo rá nij síí uun chij do̱ꞌ, ꞌó nij yuvii̱ ya̱nj chumanꞌ yoꞌ do̱ꞌ, ga̱a cuno nij soꞌ nana̱ yoꞌ a.
\v 9 Ga̱a ne̱ cataꞌ tuꞌva nij tuvi̱ꞌ Jasón se vaa se̱ guun quiꞌya̱j nij soꞌ doj sayuun, ne̱ nda̱a cuchruj nij soꞌ saꞌanj, ne̱ naꞌnéé nij síí uun chij yoꞌ chrej man nij soꞌ a.
\s Caꞌmii natáj Pabló ga̱ Silas snana̱ Yaꞌanj chumanꞌ Berea a
\p
\v 10 Dan me se ma̱an orá rej nii̱ güii yoꞌ caꞌnéé nij tinúú níꞌ síí ma̱n chumanꞌ Tesalónica man Pabló ga̱ Silas caꞌa̱nj ro̱j soꞌ nda̱a chumanꞌ Berea a. Ga̱a ne̱ cuchiꞌ ro̱j soꞌ, ne̱ catúj ro̱j soꞌ rá veꞌ tucuꞌyón nij yuvii̱ israelitá stucua̱nj Moisés a.
\v 11 Ne̱ nij síí israelitá ya̱nj chumanꞌ Berea me se sa̱ꞌ doj vaa nimán nij soꞌ rihaan nij síí israelitá ya̱nj chumanꞌ Tesalónica a. ꞌO̱ se aranꞌ rá nij soꞌ cuno̱ nij soꞌ snana̱ Yaꞌanj, ne̱ da̱j a̱ nij güii ya̱nj ndoꞌo nayaa nij soꞌ Danj Yaꞌanj, cheꞌé se guun rá nij soꞌ xca̱j nij soꞌ cuentá sese ya̱ ya̱ cuya̱a̱n vaa snana̱ Pabló ga̱ nana̱ no̱ rihaan Danj Yaꞌanj a.
\v 12 Cheꞌé dan queꞌe̱e̱ ndoꞌo nij soꞌ cuchumán rá niꞌya̱j man Jesucristó a. Ne̱ nij síí yaníj aꞌmii xnaꞌánj griego me se queꞌe̱e̱ tuviꞌ nij soꞌ chana̱ niꞌya̱nj nimán do̱ꞌ, snóꞌo do̱ꞌ, cuchumán rá niꞌya̱j man Jesucristó a.
\p
\v 13 Dan me se xcaj nij síí israelitá ya̱nj chumanꞌ Tesalónica cuentá se vaa nda̱a chumanꞌ Berea nataꞌ uún Pabló snana̱ Yaꞌanj rihaan nij yuvii̱ a. Cheꞌé dan caꞌanj nij soꞌ chumanꞌ Berea, ne̱ caꞌmii ne̱ nij soꞌ cheꞌé Pabló, ne̱ cuyanj rá queꞌe̱e̱ ndoꞌo nij síí ma̱n Berea niꞌya̱j nij soꞌ man Pabló ga̱ Silas, quiꞌyaj nij síí ma̱n Tesalónica yoꞌ a.
\v 14 Ga̱a ne̱ nu̱ꞌ caꞌnéé nij tinúú níꞌ man Pabló caꞌa̱nj soꞌ nda̱a tuꞌva na yaꞌa̱nj, tza̱j ne̱ quináj Silas do̱ꞌ, Timoteo do̱ꞌ, chumanꞌ Berea yoꞌ a.
\v 15 Ne̱ taꞌa̱j nij síí ma̱n Berea me se caꞌanj tacuachéé man Pabló, ne̱ caꞌanj nica̱j nij soꞌ man soꞌ nda̱a chumanꞌ Atenas a. Ga̱a ne̱ rqué Pabló nana̱ rihaan nij síí ma̱n Berea nata̱ꞌ nij soꞌ rihaan Silas ga̱ Timoteo se vaa cuaj caꞌna̱ꞌ ro̱j soꞌ rihaan Pabló a. Ga̱a ne̱ canica̱j nij síí ma̱n Berea yoꞌ quinanꞌ nij soꞌ chiháán nij soꞌ a.
\s Caꞌmii natáj Pabló rihaan nij síí ma̱n chumanꞌ Atenas a
\p
\v 16 Dan me se ga̱a naꞌvi̱j Pabló caꞌna̱ꞌ Silas ga̱ Timoteo chumanꞌ Atenas, ne̱ veꞌee̱ ndoꞌo nimán Pabló ga̱a queneꞌen soꞌ se vaa ma̱n ndoꞌo yaꞌanj quiꞌyaj raꞌa̱ nij síí ma̱n Atenas rque chumanꞌ yoꞌ a.
\v 17 Ne̱ cheꞌé dan caꞌmii soꞌ cheꞌé Jesús ga̱ nij yuvii̱ israelitá do̱ꞌ, ga̱ nij síí yaníj aráj gue̱e̱ rihaan Yaꞌanj do̱ꞌ, rá veꞌ tucuꞌyón nij soꞌ stucua̱nj Moisés a. Ne̱ da̱j a̱ güii caꞌanj soꞌ yuꞌvee, ne̱ caꞌmii soꞌ ga̱ me maꞌa̱n síí chéé yuꞌvee cheꞌé Jesús a.
\v 18 Dan me se ma̱n ndoꞌo síí chru̱u̱n yanj ne̱ chumanꞌ Atenas, ne̱ taꞌa̱j nij soꞌ me síí tucuꞌyón snana̱ síí cuꞌna̱j Epicuro, ne̱ ꞌó taꞌa̱j nij soꞌ cuꞌna̱j estoico a. Ne̱ do̱j tuviꞌ nij soꞌ aꞌmii anó tuviꞌ ga̱ Pabló a. Dan me se taꞌa̱j nij soꞌ cataj a:
\p ―Me taj síí nihánj tuꞌva rmaꞌa̱n soꞌ da̱nj, rá soj ga̱ ―taj nij soꞌ, xnáꞌanj nij soꞌ man tuviꞌ nij soꞌ, niꞌya̱j nij soꞌ man Pabló a.
\p Ne̱ ꞌó taꞌa̱j nij soꞌ cataj a:
\p ―Síí aꞌmii natáj snana̱ yaꞌanj curuviꞌ naca̱ me soꞌ na̱nj á ―taj ꞌó taꞌa̱j nij yuvii̱, ese nataꞌ Pabló nana̱ sa̱ꞌ cheꞌé Jesús rihaan nij soꞌ, ne̱ nataꞌ Pabló se vaa caꞌve̱e cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún nij síí caviꞌ a.
\p
\v 19 Dan me se caꞌanj nica̱j nij soꞌ man Pabló raa̱ ꞌo̱ quij leꞌe̱j cuꞌna̱j Areópago, ne̱ cataj nij soꞌ rihaan Pabló a:
\p ―Qui̱ꞌyáá so̱ꞌ se ndoꞌo cata̱j xnaꞌanj so̱ꞌ rihaan núj da̱j vaa nij nana̱ naca̱ nana̱ tucuꞌyón so̱ꞌ rihaan yuvii̱ á.
\v 20 ꞌO̱ se caráyaꞌa̱nj ndoꞌo núj quiꞌyaj taꞌa̱j nij nana̱ caꞌmii so̱ꞌ cuno núj, ne̱ cheꞌé dan me rá núj xca̱j núj cuentá da̱j vaa tucuáán tucuꞌyón so̱ꞌ a ―taj nij síí ma̱n Atenas rihaan Pabló a.
\p
\v 21 ꞌO̱ se nij síí ma̱n chumanꞌ Atenas do̱ꞌ, nij síí ꞌnaꞌ aranꞌ chumanꞌ Atenas do̱ꞌ, ina̱nj uun rá nij soꞌ nata̱ꞌ nij soꞌ nana̱ naca̱ do̱ꞌ, nari̱ꞌ nij soꞌ nana̱ naca̱ do̱ꞌ na̱nj ado̱nj.
\p
\v 22 Dan me se canicunꞌ Pabló tanu̱u̱ scaꞌnúj nij soꞌ raa̱ quij cuꞌna̱j Areópago, ga̱a ne̱ cataj soꞌ rihaan nij soꞌ a:
\p ―Cuno̱ soj si̱j ma̱n chumanꞌ Atenas nihánj caꞌmi̱j á. A̱j neꞌenj se vaa si̱j aranꞌ ndoꞌo rá cara̱a̱ gue̱e̱ rihaan nij yaꞌanj me nij soj ado̱nj.
\v 23 ꞌO̱ se ga̱a cachenj chumanꞌ ma̱n soj, ne̱ queneꞌén ꞌu̱nj nij rej aráj gue̱e̱ soj rihaan nij yaꞌanj noco̱ꞌ soj, ne̱ queneꞌén ꞌu̱nj ꞌo̱ chraan altar, ne̱ nana̱ no̱ rihaan chraan altar yoꞌ cataj, “Rej aráj gue̱e̱ níꞌ rihaan yaꞌanj ne neꞌen níꞌ man a”, taj nana̱ no̱ rihaan chraan altar yoꞌ a. Ne̱ xa̱ꞌ ꞌu̱nj, tza̱j ne̱ nihánj me se nata̱ꞌ ꞌu̱nj rihaan nij soj cheꞌé maꞌa̱n yaꞌanj yoꞌ yaꞌanj aráj gue̱e̱ soj rihaan, yaꞌanj ne neꞌen soj man na̱nj ado̱nj.
\p
\v 24 ’Dan me se Yaꞌanj roꞌ, me yaꞌanj quiꞌyaj nu̱ꞌ chumii̱ do̱ꞌ, nu̱ꞌ rasu̱u̱n ma̱n rihaan chumii̱ do̱ꞌ, ne̱ se̱ caꞌvee gu̱un tucua̱ soꞌ veꞌ uneꞌ yuvii̱ ca̱yáán soꞌ, cheꞌé se soꞌ me Síí ꞌNi̱j Raꞌa nu̱ꞌ rej xta̱ꞌ nu̱ꞌ yoꞌóó nu̱ꞌ a.
\v 25 ꞌO̱ se soꞌ me síí ꞌyaj vaa iꞌna̱ꞌ níꞌ, ne̱ soꞌ me síí ꞌyaj naránj níꞌ nana̱, ne̱ dan me se rqué soꞌ nu̱ꞌ rasu̱u̱n achiin man níꞌ ado̱nj. Ne̱ cheꞌé dan taj va̱j rasu̱u̱n achiin man soꞌ, ne̱ se̱ caꞌvee ra̱cuíj yuvii̱ man soꞌ maꞌ.
\v 26 Ne̱ o̱rúnꞌ snóꞌo quiꞌyaj soꞌ asi̱j rque̱ roꞌ, veé ton dan quiꞌyaj soꞌ man da̱j a̱ xꞌneꞌ nij yuvii̱ aꞌmii ꞌo̱ ꞌo̱ xnaꞌánj, cheꞌé rej ca̱yáán nij yuvii̱ rihaan nu̱ꞌ cachra̱ꞌ chumii̱ ado̱nj. Ne̱ a̱j neꞌen Yaꞌanj me daj yoꞌ ca̱yáán ꞌo̱ ꞌo̱ xꞌneꞌ nij yuvii̱ rihaan chumii̱, ne̱ a̱j neꞌen Yaꞌanj me rej gu̱un ranꞌ toꞌóó ꞌo̱ ꞌo̱ xꞌneꞌ nij yuvii̱ na̱nj á.
\v 27 ꞌO̱ se guun rá Yaꞌanj se vaa xca̱j nij yuvii̱ cuentá cheꞌé Yaꞌanj ne̱ nari̱ꞌ nij yuvii̱ man Yaꞌanj chugua̱nj. ꞌO̱ se né si̱j ya̱nj ga̱nꞌ ndoꞌo rihaan ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ me Yaꞌanj maꞌ.
\v 28 ꞌO̱ se vaa iꞌna̱ꞌ níꞌ, ꞌyaj soꞌ, ne̱ chéé níꞌ, ꞌyaj soꞌ, ne̱ vaa níꞌ rihaan chumii̱ nihánj, ꞌyaj soꞌ ado̱nj. ꞌO̱ se taꞌa̱j tuviꞌ nij soj síí chru̱u̱n yanj cachrón nana̱ nihánj rihaan yanj a: “ꞌO̱ se nda̱a taꞌníí soꞌ me níꞌ ado̱nj”, taj taꞌa̱j tuviꞌ maꞌa̱n soj na̱nj á.
\v 29 Ne̱ cheꞌé se taꞌni̱j Yaꞌanj me níꞌ roꞌ, cheꞌé dan ne nó xcúún níꞌ gu̱un rá níꞌ se vaa ase vaa Yaꞌanj roꞌ, da̱nj vaa nij agaꞌ oró míí titaa níꞌ do̱ꞌ, nij agaꞌ platá catzi̱i̱ titaa níꞌ do̱ꞌ, nij yahij acój níꞌ do̱ꞌ maꞌ. ꞌO̱ se ina̱nj rasu̱u̱n avii raa̱ maꞌa̱n níꞌ yuvi̱i̱ me nij rasu̱u̱n vaa da̱nj na̱nj á.
\p
\v 30 ’Dan me se asi̱j rque̱ me se ne quiꞌya̱j Yaꞌanj sayuun man nij síí aráj gue̱e̱ rihaan agaꞌ do̱ꞌ, rihaan yahij do̱ꞌ maꞌ. ꞌO̱ se ne caꞌve̱e xca̱j nij yuvii̱ cuentá maꞌ. Tza̱j ne̱ ya̱j me se cataj xnaꞌanj Yaꞌanj rihaan nij yuvii̱ ma̱n cunuda̱nj nij chumanꞌ na̱j rihaan chumii̱ se vaa ca̱nica̱j nimán nij yuvii̱ canoco̱ꞌ nij yuvii̱ tucuáán sa̱ꞌ ado̱nj.
\v 31 Ne̱ dan me se cachrón Yaꞌanj ꞌo̱ güii caꞌne̱ꞌ nica̱ soꞌ cacunꞌ cheꞌé cunuda̱nj nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ a. Ne̱ a̱j cuneꞌ soꞌ man ꞌo̱ snóꞌo guun síí caꞌne̱ꞌ cacunꞌ cheꞌé yuvii̱ a. Ne̱ cheꞌé se cunuu iꞌna̱ꞌ uún snóꞌo yoꞌ, quiꞌyaj Yaꞌanj, ga̱a caviꞌ soꞌ, ne̱ cheꞌé dan no̱ xcúún cunuda̱nj yuvii̱ cuchuma̱n rá nij yuvii̱ se vaa veé ya̱ snóꞌo yoꞌ me soꞌ ado̱nj ―taj Pabló rihaan nij síí ma̱n Atenas yoꞌ a.
\p
\v 32 Dan me se ga̱a cuno nij síí ma̱n Atenas nana̱ se vaa cunuu iꞌna̱ꞌ uún ꞌo̱ síí caviꞌ, ne̱ taꞌa̱j nij soꞌ caꞌngaꞌ naco̱o̱, ne̱ ꞌó taꞌa̱j nij soꞌ cataj a:
\p ―Nda̱a ꞌó güii uún me se caꞌna̱ꞌ núj cuno̱ núj snana̱ so̱ꞌ na̱nj á ―taj ꞌó taꞌa̱j nij síí ma̱n chumanꞌ Atenas a.
\p
\v 33 Veé dan, ne̱ curiha̱nj Pabló scaꞌnúj nij soꞌ a.
\v 34 Tza̱j ne̱ do̱j nij yuvii̱ guun tuvi̱ꞌ ga̱ Pabló, ne̱ cuchumán rá nij soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ man Jesucristó a. Ne̱ ꞌo̱ soꞌ me ꞌo̱ síí uun chij cuꞌna̱j Dionisio, ne̱ ꞌó noꞌ me chana̱ cuꞌna̱j Dámaris, ne̱ vaa doj yuvii̱ uún a.
\c 18
\s Caꞌanj Pabló chumanꞌ Corinto quiꞌyaj soꞌ se‑su̱u̱n Yaꞌanj a
\p
\v 1 Cachén doj, ga̱a ne̱ cavii Pabló chumanꞌ Atenas, caꞌanj soꞌ nda̱a chumanꞌ Corinto a.
\v 2 Tiha̱j yu̱u̱n nariꞌ tuviꞌ soꞌ ga̱ ꞌo̱ síí israelitá cuꞌna̱j Aquila, ne̱ xa̱ꞌ soꞌ, tza̱j ne̱ si̱j cavii estadó cuꞌna̱j Ponto me soꞌ a. Ne̱ ga̱a cayáán soꞌ chumanꞌ Romá, ne̱ caꞌneꞌ síí nica̱j suun emperador cuꞌna̱j Claudio suun se vaa cavi̱i̱ cunuda̱nj nij yuvii̱ israelitá chumanꞌ Romá caꞌa̱nj yaníj nij soꞌ a. Cheꞌé dan cavii soꞌ ga̱ nica̱ soꞌ chana̱ cuꞌna̱j Priscila yoꞌóó noco̱o cuꞌna̱j Italia, ne̱ cheꞌé dan si̱j caꞌnaꞌ naca̱ chumanꞌ Corinto me ro̱j soꞌ a. Dan me se cuchiꞌ Pabló rihaan ro̱j soꞌ,
\v 3 ne̱ cheꞌé se cuya̱a̱n vaa suun ꞌyaj suun Pabló ga̱ suun ꞌyaj suun ro̱j soꞌ roꞌ, cheꞌé dan caranꞌ Pabló ga̱ ro̱j soꞌ, ne̱ quiꞌyaj suun soꞌ ga̱ ro̱j soꞌ a.
\v 4 Ne̱ da̱j a̱ nij güii naránj rá nij yuvii̱ israelitá me se nataꞌ soꞌ rihaan nij yuvii̱ cunuu chre̱ꞌ rá veꞌ tucuꞌyón nij yuvii̱ israelitá stucua̱nj Moisés, cheꞌé se guun rá soꞌ cuchuma̱n rá síí israelitá do̱ꞌ, síí yaníj aꞌmii xnaꞌánj griego do̱ꞌ, snana̱ soꞌ a.
\p
\v 5 Dan me se ga̱a cavii síí cuꞌna̱j Silas ga̱ Timoteo estadó Macedonia caꞌnaꞌ ro̱j soꞌ chumanꞌ Corinto, ne̱ ꞌo̱ caꞌnéé nimán Pabló nata̱ꞌ soꞌ snana̱ Yaꞌanj rihaan nij yuvii̱ a. Ne̱ ina̱nj cataj xnaꞌanj soꞌ rihaan nij yuvii̱ israelitá se vaa Jesús me Síí Caꞌnéé Yaꞌanj Ti̱nanii man Yuvii̱ rihaan Sayuun a.
\v 6 Tza̱j ne̱ caꞌmii canó tuviꞌ nij yuvii̱ israelitá ga̱ Pabló, ne̱ qui̱j caꞌmii nij soꞌ cheꞌé Pabló a. Cheꞌé dan tucuayuu soꞌ yoꞌóó tachru̱u̱ no̱ rihaan saga̱nꞌ soꞌ, ga̱a ne̱ cataj soꞌ rihaan nij yuvii̱ a:
\p ―Maꞌa̱n ina̱nj soj me rá caꞌa̱nj rihaan yaꞌan na̱nj á. Ne tumé ꞌu̱nj cacunꞌ se vaa quira̱nꞌ soj sayuun quiꞌya̱j Yaꞌanj maꞌ. Ne̱ ya̱j me se rej rihaan nihánj me se caꞌa̱nj ꞌu̱nj nata̱ꞌ ꞌu̱nj snana̱ Yaꞌanj rihaan nij síí yaníj na̱nj á ―taj Pabló rihaan nij soꞌ a.
\p
\v 7 Ga̱a ne̱ cavii soꞌ rej ma̱n nij soꞌ, ne̱ caꞌanj soꞌ veꞌ tucuá ꞌo̱ síí cuꞌna̱j Justo, ne̱ soꞌ roꞌ, me ꞌo̱ síí yaníj ne̱ ꞌo̱ síí aráj gue̱e̱ rihaan Yaꞌanj me soꞌ, ne̱ veꞌ tucuá soꞌ roꞌ, yáán rej xꞌnu̱j veꞌ tucuꞌyón nij yuvii̱ israelitá stucua̱nj Moisés a.
\p
\v 8 Dan me se ꞌo̱ síí cuꞌna̱j Crispo síí ꞌni̱j raꞌa veꞌ tucuꞌyón nij yuvii̱ israelitá stucua̱nj Moisés roꞌ, cuchumán rá nu̱ꞌ nij tucua̱ soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ man Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ a. Ga̱a ne̱ cuchiꞌ nana̱ rihaan nij síí ma̱n Corinto se vaa síí cuꞌna̱j Crispo me síí cuchumán rá niꞌya̱j man Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ, ne̱ cheꞌé dan cuchumán rá uún queꞌe̱e̱ nij soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ man Jesucristó, ne̱ cataꞌ ne cunuda̱nj nij soꞌ a.
\p
\v 9 Ne̱ rej nii̱ me se naquiꞌyaa Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ rihaan Pabló, ne̱ cataj soꞌ a:
\p ―Se̱ cuchuꞌvíꞌ so̱ꞌ maꞌ. ꞌO̱ caꞌmi̱i̱ so̱ꞌ snana̱j, ne̱ se̱ gaa dínj tuꞌvá so̱ꞌ maꞌ.
\v 10 ꞌO̱ se va̱j ꞌu̱nj ga̱ so̱ꞌ, ne̱ taj va̱j síí go̱ꞌ mán so̱ꞌ ne̱ quiꞌya̱j chiꞌi̱i̱ mán so̱ꞌ maꞌ. ꞌO̱ se ma̱n uxrá yuvii̱ ma̱n chumanꞌ nihánj canoco̱ꞌ manj ado̱nj ―taj Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ rihaan Pabló a.
\p
\v 11 Ga̱a ne̱ quináj Pabló ꞌo̱ yoꞌ táá néé, tucuꞌyón soꞌ snana̱ Yaꞌanj rihaan nij síí ma̱n chumanꞌ Corinto a.
\p
\v 12 Dan me se yoꞌ dan me se síí cuꞌna̱j Galión me síí nica̱j suun gobernador uun chij rihaan estadó cuꞌna̱j Acaya a. Ne̱ naxuma̱a̱n yuvii̱ israelitá, ne̱ ꞌo̱ cuya̱a̱n me nimán nij soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ man Pabló, ne̱ caꞌanj ni̱caj nij soꞌ man Pabló rihaan síí nica̱j suun cuꞌna̱j Galión yoꞌ, cheꞌé rej naquiꞌya̱j cu̱u soꞌ cheꞌé Pabló a.
\v 13 Ga̱a ne̱ cataj nij soꞌ a:
\p ―Síí nihánj roꞌ, ꞌyaj tanáj xco̱ yuvii̱ stucua̱nj núj cheꞌé suun aráj gue̱e̱ nij yuvii̱ rihaan Yaꞌanj, ne̱ ino̱ doj aráj gue̱e̱ nij yuvii̱ rihaan Yaꞌanj, ꞌyaj síí nihánj á ―taj nij yuvii̱ israelitá yoꞌ, niꞌya̱j nij soꞌ man Pabló a.
\p
\v 14 Da̱j doj tzínꞌ se cavii nana̱ tuꞌva Pabló, tza̱j ne̱ maꞌa̱n síí cuꞌna̱j Galión me síí caꞌmii rihaan nij yuvii̱ israelitá yoꞌ, ne̱ cataj soꞌ a:
\p ―Cuno̱ soj si̱j israelitá caꞌmi̱j á. Sese vaa cacunꞌ chiꞌi̱i̱ quiꞌyaj síí nihánj, ne̱ no̱ xcúnj cu̱noj se vaa taj soj tza̱j á.
\v 15 Tza̱j ne̱ cheꞌé se ina̱nj cheꞌé snana̱ soj do̱ꞌ, cheꞌé da̱j tucuꞌnáj nii man ꞌo̱ yuvii̱ do̱ꞌ, cheꞌé stucua̱nj soj si̱j israelitá do̱ꞌ, araa soj cacunꞌ xráá soꞌ, cheꞌé dan maꞌa̱n soj no̱ xcúún caꞌne̱ꞌ cacunꞌ cheꞌé soꞌ na̱nj ado̱nj. ꞌO̱ se xa̱ꞌ ꞌu̱nj nihánj, tza̱j ne̱ naꞌvej uxrá raj naquiꞌya̱j cuú ꞌu̱nj cheꞌé rasu̱u̱n vaa da̱nj maꞌ ―taj Galión rihaan nij yuvii̱ israelitá yoꞌ a.
\p
\v 16 Ga̱a ne̱ quirii soꞌ man cunuda̱nj nij soꞌ tucuá suun a.
\v 17 Ga̱a ne̱ taꞌaa cunuda̱nj nij yuvii̱ man síí cuꞌna̱j Sóstenes síí ꞌni̱j raꞌa man veꞌ tucuꞌyón nij soꞌ stucua̱nj Moisés, ne̱ goꞌ nij soꞌ man soꞌ rihaan tucuá suun a. Tza̱j ne̱ ne rihu̱u̱n rá Galión ga̱a quiꞌyaj nij soꞌ da̱nj a̱ maꞌ.
\s Canica̱j Pabló nanꞌ soꞌ chumanꞌ Antioquía a
\p
\v 18 Dan me se guun queꞌe̱e̱ doj güii guun ra̱a̱n Pabló ga̱ nij tinúú níꞌ síí ya̱nj chumanꞌ Corinto a. Ga̱a ne̱ cataj soꞌ se vaa caꞌa̱nj soꞌ, ne̱ cavii soꞌ rque rihoo chéé rihaan na, ne̱ caꞌanj soꞌ nda̱a estadó cuꞌna̱j Siria, ne̱ caꞌanj chana̱ cuꞌna̱j Priscila do̱ꞌ, síí cuꞌna̱j Aquila do̱ꞌ, ga̱ soꞌ a. Tza̱j ne̱ asino ya̱a̱n caca ca̱an nii raa̱ Pabló, quiꞌyaj Pabló, ga̱a va̱j nij soꞌ chumanꞌ Cencrea, cheꞌé se a̱j cataꞌ tuꞌva soꞌ ꞌo̱ nana̱ rihaan Yaꞌanj a.
\v 19 Dan me se cuchiꞌ nij soꞌ chumanꞌ Éfeso, ne̱ tanáj Pabló man ro̱j soꞌ chumanꞌ yoꞌ a. Ga̱a ne̱ catúj maꞌa̱n soꞌ rá veꞌ tucuꞌyón nij yuvii̱ israelitá stucua̱nj Moisés, ne̱ nataꞌ soꞌ rihaan nij yuvii̱ cheꞌé snana̱ Yaꞌanj a.
\v 20 Ne̱ cachíín niꞌya̱j nij síí israelitá yoꞌ se vaa gu̱un ra̱a̱n soꞌ doj chiháán nij soꞌ, tza̱j ne̱ ne caꞌve̱j soꞌ maꞌ.
\v 21 Ne̱ cataj soꞌ a:
\p ―Caꞌa̱nj ꞌu̱nj na̱nj á. Tza̱j ne̱ sese Yaꞌanj caꞌve̱j, ne̱ nda̱a yuún cheꞌe̱ caꞌna̱ꞌ uún ꞌu̱nj a ―taj soꞌ a.
\p Ne̱ cavii soꞌ rque rihoo chéé rihaan na, ne̱ tanáj soꞌ man chumanꞌ Éfeso a.
\v 22 Dan me se caꞌanj soꞌ nda̱a chumanꞌ Cesarea, ne̱ cavii soꞌ caꞌanj ni̱ꞌyaj soꞌ man xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ man Jesucristó ya̱nj chumanꞌ Jerusalén a. Ga̱a ne̱ nanij soꞌ nda̱a chumanꞌ Antioquía a.
\v 23 Ne̱ guun ra̱a̱n soꞌ do̱j chumanꞌ Antioquía, ga̱a ne̱ caꞌanj soꞌ nda̱a vaa naj ꞌo̱ ꞌo̱ chumanꞌ na̱j rej yoꞌóó Galacia do̱ꞌ, estadó Frigia do̱ꞌ, ne̱ nariꞌ nucuaj rá cunuda̱nj nij síí tucuꞌyón snana̱ Jesucristó ya̱nj nij chumanꞌ yoꞌ, quiꞌyaj soꞌ a.
\s Caꞌanj síí cuꞌna̱j Apolos chumanꞌ Éfeso, ne̱ tucuꞌyón soꞌ snana̱ Jesús a
\p
\v 24 Dan me se vaa ꞌo̱ síí israelitá cuꞌna̱j Apolos, ne̱ si̱j cavii chumanꞌ Alejandría me soꞌ, ne̱ si̱j veꞌé ndoꞌo aꞌmii me soꞌ, ne̱ sa̱ꞌ uxrá nariꞌ soꞌ Danj Yaꞌanj a. Dan me se cuchiꞌ soꞌ nda̱a chumanꞌ Éfeso a.
\v 25 Ne̱ a̱j nariꞌ soꞌ stucua̱nj Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ, ne̱ guun ndoꞌo rá nimán soꞌ, ne̱ cheꞌé dan nica̱ nataꞌ soꞌ ne̱ tucuꞌyón soꞌ snana̱ Jesús rihaan nij yuvii̱ a. Tza̱j ne̱ ataa xca̱j soꞌ cuentá cheꞌé nu̱ꞌ stucua̱nj Jesús, ne̱ ina̱nj queneꞌen soꞌ da̱j quiꞌyaj síí cuꞌna̱j Juan ga̱a cutaꞌ ne Juan man yuvii̱ a.
\v 26 Dan me se guun cheꞌe̱ soꞌ veꞌé caꞌmii natáj soꞌ rá veꞌ tucuꞌyón nij yuvii̱ israelitá ma̱n chumanꞌ Éfeso stucua̱nj Moisés a. Ne̱ cuno chana̱ cuꞌna̱j Priscila do̱ꞌ, síí cuꞌna̱j Aquila do̱ꞌ, ga̱a ne̱ nica̱j tuviꞌ ro̱j soꞌ ga̱ soꞌ ꞌó rej yaníj, ne̱ nica̱ doj ne̱ sa̱ꞌ doj tucuꞌyón ro̱j soꞌ stucua̱nj Yaꞌanj man Apolos a.
\p
\v 27 Dan me se guun rá síí cuꞌna̱j Apolos cache̱n soꞌ nda̱a estadó Acaya a. Ga̱a ne̱ doj a̱ nariꞌ nucuaj soꞌ quiꞌyaj nij tinúú níꞌ síí ma̱n chumanꞌ Éfeso, ne̱ quiꞌyaj nij soꞌ yanj cartá naya̱a̱ nij síí tucuꞌyón snana̱ Jesucristó ma̱n estadó Acaya, ne̱ cataj nij soꞌ se vaa veꞌé ni̱caj tuviꞌ nij síí ma̱n Acaya ga̱ Apolos a. Ga̱a ne̱ ga̱a cuchiꞌ Apolos nda̱a estadó Acaya, ne̱ racuíj ndoꞌo soꞌ man nij tinúú níꞌ síí cuchumán rá niꞌya̱j man Jesucristó cheꞌé se lu̱j quiꞌyaj Yaꞌanj a.
\v 28 ꞌO̱ se cuna̱j uxrá tihaa̱n soꞌ rihaan nij yuvii̱ israelitá ne amán rá niꞌya̱j man Jesucristó se vaa taj Danj Yaꞌanj se vaa Jesús me Síí Caꞌnéé Yaꞌanj Ti̱nanii man Yuvii̱ rihaan Sayuun, ne̱ caꞌmii canó tuviꞌ soꞌ ga̱ nij soꞌ rej ma̱n ndoꞌo nij yuvii̱, ne̱ quiꞌyaj canaán snana̱ síí cuꞌna̱j Apolos rihaan snana̱ nij síí israelitá yoꞌ a.
\c 19
\s Catúj Nimán Yaꞌanj nimán nij síí tucuꞌyón snana̱ Jesucristó ya̱nj chumanꞌ Éfeso a
\p
\v 1 Dan me se ga̱a cayáán síí cuꞌna̱j Apolos chumanꞌ Corinto, ne̱ cachén Pabló rej xra̱j doj cuchiꞌ soꞌ nda̱a chumanꞌ Éfeso, ne̱ nariꞌ soꞌ do̱j síí tucuꞌyón snana̱ Jesucristó a.
\v 2 Ga̱a ne̱ xnáꞌanj Pabló man nij soꞌ a:
\p ―Ne̱ catúj Nimán Yaꞌanj nimán nij soj ga̱a cuchumán rá soj niꞌya̱j soj man Jesucristó naꞌ ―taj Pabló, xnáꞌanj soꞌ man nij soꞌ a.
\p Ga̱a ne̱ cataj nij soꞌ a:
\p ―Taj maꞌ. ꞌO̱ se a̱ ne cuno̱ núj nana̱ se vaa vaa ꞌo̱ Nimán Yaꞌanj a̱ maꞌ ―taj nij soꞌ rihaan Pabló a.
\p
\v 3 Ga̱a ne̱ xnáꞌanj Pabló man nij soꞌ a:
\p ―Ne̱ me síí cheꞌe̱ cataꞌ ne nij soj ga̱ ―taj soꞌ, xnáꞌanj soꞌ man nij soꞌ a.
\p Ga̱a ne̱ cataj nij soꞌ a:
\p ―ꞌO̱ se cataꞌ ne núj nda̱a vaa cataj xnaꞌanj síí cuꞌna̱j Juan na̱nj á ―taj nij soꞌ rihaan Pabló a.
\p
\v 4 Ga̱a ne̱ cataj Pabló rihaan nij soꞌ a:
\p ―Xa̱ꞌ Juan, tza̱j ne̱ cutaꞌ ne soꞌ man yuvii̱ cheꞌé se canica̱j nimán nij yuvii̱ canocoꞌ nij yuvii̱ tucuáán sa̱ꞌ a. Ne̱ cataj Juan rihaan nij yuvii̱ se vaa síí caꞌna̱ꞌ rej xco̱ Juan roꞌ, me síí no̱ xcúún nij yuvii̱ cuchuma̱n rá nij soꞌ ni̱ꞌyaj nij soꞌ man, ne̱ síí caꞌnaꞌ rej xco̱ Juan roꞌ, me Jesús a ―taj Pabló rihaan nij yuvii̱ yoꞌ a.
\p
\v 5 Dan me se ga̱a cuno nij soꞌ nana̱ vaa da̱nj, ga̱a ne̱ cataꞌ ne nij soꞌ cheꞌé se‑chuvi̱i Jesús Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ a.
\v 6 Ga̱a ne̱ cutaꞌ Pabló raꞌa soꞌ raa̱ nij soꞌ, ne̱ nanij Nimán Yaꞌanj catúj soꞌ nimán nij soꞌ, ne̱ caꞌmii nij soꞌ xnaꞌánj naca̱, ne̱ nataꞌ nij soꞌ nana̱ rqué Yaꞌanj rihaan maꞌa̱n nij soꞌ nata̱ꞌ nij soꞌ a.
\v 7 Ne̱ cunuda̱nj nij snóꞌo me se quisíj ya̱ ꞌo̱ chuvi̱j nij soꞌ ta̱ꞌ asuun a.
\s Tucuꞌyón Pabló snana̱ Jesús ga̱ yuvii̱ ma̱n rá escuelá ꞌni̱j raꞌa síí cuꞌna̱j Tiranno a
\p
\v 8 Ga̱a ne̱ catúj Pabló rá veꞌ tucuꞌyón nij yuvii̱ israelitá ma̱n chumanꞌ Éfeso stucua̱nj Moisés, ne̱ vaꞌnu̱j yavii ꞌo̱ riha̱a̱n ina̱nj caꞌmii soꞌ ga̱ nij soꞌ cheꞌé se me rá soꞌ cuchuma̱n rá nij soꞌ nana̱ cheꞌé da̱j vaa uun chij Yaꞌanj a.
\v 9 Tza̱j ne̱ nichra̱j ndoꞌo rá taꞌa̱j nij soꞌ, ne̱ ne caꞌve̱j rá nij soꞌ cuchuma̱n rá nij soꞌ nana̱ sa̱ꞌ yoꞌ maꞌ. Ga̱a ne̱ qui̱j caꞌmii nij soꞌ cheꞌé Se‑Chre̱j Jesús cuno cunuda̱nj nij yuvii̱ ma̱n rá veꞌ yoꞌ a. Cheꞌé dan tanáj Pabló man nij síí nichra̱j rá yoꞌ, ne̱ caꞌanj yaníj nij síí tucuꞌyón snana̱ Jesucristó rihaan nij soꞌ, quiꞌyaj Pabló a. Ne̱ caꞌanj soꞌ veꞌ escuelá ꞌni̱j raꞌa ꞌo̱ síí cuꞌna̱j Tiranno, ne̱ da̱j a̱ güii caꞌmii Pabló ga̱ yuvii̱ rá veꞌ escuelá yoꞌ a.
\v 10 Ne̱ quisíj vi̱j ya̱ yoꞌ quiꞌyaj soꞌ da̱nj, ne̱ cheꞌé dan cunuda̱nj nij síí israelitá ga̱ nij síí yaníj aꞌmii xnaꞌánj griego ya̱nj estadó Asia xcaj cuentá cheꞌé snana̱ Jesús Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ a.
\s Quiranꞌ nij taꞌníí síí cuꞌna̱j Esceva sayuun, quiꞌyaj ꞌo̱ síí nu̱u̱ nana̱ chre̱e nimán a
\p
\v 11 Dan me se guun nucua̱j Pabló quiꞌyaj ndoꞌo soꞌ suun sa̱ꞌ noco̱o uxrá, quiꞌyaj Yaꞌanj,
\v 12 ne̱ nda̱a nica̱j nii se‑vi̱tó Pabló do̱ꞌ, yatzíj numi̱i catuu̱n Pabló do̱ꞌ, caꞌanj nii cutaꞌ nii raa̱ nij síí ranꞌ, ne̱ nahuun sa̱ꞌ nij síí ranꞌ, ne̱ curiha̱nj nana̱ chre̱e nimán nij síí ranꞌ yoꞌ, quiꞌyaj Yaꞌanj a.
\p
\v 13 Ne̱ vaa do̱j síí israelitá chéé canó chumanꞌ, ne̱ nij soꞌ me síí utaꞌ raꞌa raa̱ síí ranꞌ ne̱ uriha̱nj nana̱ chre̱e nimán nij síí ranꞌ yoꞌ, ꞌyaj nij soꞌ a. Ne̱ cataꞌ tuꞌva nij soꞌ se‑chuvi̱i Jesús Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ se vaa guun rá nij soꞌ ra̱cuíj soꞌ man nij soꞌ quiꞌya̱j nij soꞌ nda̱a vaa ꞌyaj Pabló a. Dan me se cataj nij soꞌ rihaan nana̱ chre̱e a:
\p ―Nihánj me se aꞌnéꞌ ꞌu̱nj suun rihaan nij soj na̱na̱ chre̱e se vaa cu̱riha̱nj soj nimán síí ranꞌ nihánj cheꞌé se‑chuvi̱i Jesús síí aꞌmii natáj síí cuꞌna̱j Pabló cheꞌé á ―taj nij soꞌ a.
\p
\v 14 Ne̱ vaa chi̱j taꞌníí ꞌo̱ síí israelitá cuꞌna̱j Esceva, ne̱ xrej ata̱ suun noco̱o doj me soꞌ, ne̱ chi̱j nij taꞌníí soꞌ roꞌ, caꞌmii da̱nj rihaan ꞌo̱ nana̱ chre̱e nu̱u̱ nimán ꞌo̱ soꞌ a.
\v 15 Ga̱a ne̱ nana̱ chre̱e yoꞌ roꞌ, caꞌmii rihaan nij soꞌ, ne̱ cataj yoꞌ a:
\p ―ꞌU̱nj me se neꞌenj man Jesús, ne̱ neꞌenj da̱j si̱j me Pabló a. Tza̱j ne̱ soj me se ne neꞌen uxrá ꞌu̱nj man soj a̱ maꞌ ―taj nana̱ chre̱e yoꞌ rihaan chi̱j nij soꞌ a.
\p
\v 16 Ga̱a ne̱ síí nu̱u̱ nana̱ chre̱e yoꞌ nimán roꞌ, güéj soꞌ, ne̱ tuguáj tuviꞌ soꞌ ga̱ nij soꞌ, ne̱ nucua̱j soꞌ doj rihaan nij soꞌ, ne̱ quiꞌyaj canaán soꞌ man cunu̱ꞌ chi̱j nij soꞌ a. Dan me se cunánj nij soꞌ, curiha̱nj nij soꞌ rá veꞌ yoꞌ, ne̱ cánj u̱u̱n vaa nij soꞌ, ne̱ quiranꞌ ndoꞌo nij soꞌ sayuun, quiꞌyaj síí nu̱u̱ nana̱ chre̱e nimán yoꞌ a.
\p
\v 17 Ga̱a ne̱ xcaj cunuda̱nj nij yuvii̱ israelitá ga̱ nij yuvii̱ yaníj aꞌmii xnaꞌánj griego ya̱nj chumanꞌ Éfeso yoꞌ cuentá se vaa quiranꞌ chi̱j nij soꞌ a. Cheꞌé dan cuchuꞌviꞌ ndoꞌo cunuda̱nj nij soꞌ, ne̱ cataj nij soꞌ se vaa niꞌndaj ya̱ sa̱ꞌ vaa se‑chuvi̱i Jesús Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ a.
\p
\v 18 Ne̱ queꞌe̱e̱ nij síí cuchumán rá niꞌya̱j man Jesucristó me se naxraꞌ tuꞌva nij soꞌ, ne̱ nataꞌ ya̱ nij soꞌ cheꞌé cacunꞌ quiꞌyaj nij soꞌ a.
\v 19 Ne̱ queꞌe̱e̱ nij síí quiꞌyaj chre̱e ga̱a rque̱ doj roꞌ, naquiꞌyaj chre̱ꞌ nij soꞌ danj nij soꞌ yanj libró no̱ nana̱ chre̱e, ne̱ caxríj yaꞌan nij soꞌ man nij yanj yoꞌ, niꞌya̱j cunuda̱nj nij yuvii̱ a. Ga̱a ne̱ narii nij soꞌ cuentá me daj saꞌanj nó nij yanj yoꞌ, ne̱ quisíj vi̱j chiha̱a̱ chi̱ꞌ míj saꞌanj platá catzi̱i̱ nó nij yanj tucuacaa nij soꞌ a.
\v 20 Veé dan me se chaꞌnuu̱ uxrá snana̱ Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ, ne̱ nariꞌ nucuaj doj snana̱ soꞌ a.
\s Nij síí ꞌyaj yaꞌanj aga̱ꞌ ya̱nj chumanꞌ Éfeso roꞌ, caꞌmaan rá nij soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ man Pabló a
\p
\v 21 Veé dan ga̱a ne̱ caꞌnéé nimán Pabló cache̱n soꞌ estadó cuꞌna̱j Macedonia ga̱ Acaya ne̱ caꞌa̱nj soꞌ nda̱a chumanꞌ Jerusalén a. Ne̱ cataj soꞌ se vaa asa̱ꞌ quisíj caꞌanj soꞌ nda̱a chumanꞌ Jerusalén, ne̱ no̱ xcúún soꞌ caꞌa̱nj ni̱ꞌyaj soꞌ nda̱a chumanꞌ Romá, taj soꞌ a.
\v 22 Ga̱a ne̱ caꞌnéé soꞌ vi̱j tuviꞌ nij síí racuíj man soꞌ catu̱u̱ ro̱j soꞌ estadó Macedonia a. Dan me se síí cuꞌna̱j Timoteo do̱ꞌ, síí cuꞌna̱j Erasto do̱ꞌ, me ro̱j síí caꞌnéé soꞌ, ne̱ maꞌa̱n soꞌ guun ra̱a̱n do̱j güii estadó Asia a.
\p
\v 23 Güii dan me se guun ndoꞌo sayuun cheꞌé Se‑Chre̱j Jesús a.
\v 24 Dan me se vaa ꞌo̱ síí cuꞌna̱j Demetrio ne̱ síí ꞌyaj suun agaꞌ me soꞌ, ne̱ nij tuvi̱ꞌ nij soꞌ nica̱j agaꞌ platá catzi̱i̱ ne̱ ꞌyaj nij soꞌ nuvií leꞌe̱j nii, ne̱ ase vaa maꞌa̱n nuvií aráj gue̱e̱ yuvii̱ rihaan yaꞌanj cha̱na̱ cuꞌna̱j Diana vaa yoꞌ a. Ne̱ ꞌyaj canaán ndoꞌo nij soꞌ saꞌanj a.
\v 25 Dan me se canacúún Demetrio man cunuda̱nj nij síí ꞌyaj suun ase vaa suun ꞌyaj suun maꞌa̱n soꞌ ya̱nj chumanꞌ Éfeso, ne̱ caꞌmii natáj soꞌ rihaan nij soꞌ, cataj soꞌ a:
\p ―Cuno̱ nij soj nana̱ caꞌmi̱j rihaan soj, tinu̱j. Dan me se a̱j neꞌen soj se vaa cheꞌé suun ꞌyaj suun níꞌ roꞌ, cheꞌé dan ꞌyaj canaán ndoꞌo níꞌ saꞌanj á.
\v 26 Ne̱ nihánj me se a̱j neꞌen níꞌ da̱j ꞌyaj síí cuꞌna̱j Pabló yoꞌ, ne̱ caꞌnaꞌ nana̱ rihaan níꞌ se vaa va̱j soꞌ nataꞌ soꞌ snana̱ soꞌ se vaa xa̱ꞌ yaꞌanj ꞌyaj yuvii̱, tza̱j ne̱ né yaꞌa̱nj ya̱ me yaꞌanj vaa da̱nj maꞌ. Ne̱ né ina̱nj chumanꞌ Éfeso nihánj me rej tuꞌva soꞌ da̱nj maꞌ. Tana̱nj va̱j soꞌ nda̱a nu̱ꞌ estadó Asia nihánj ta̱ꞌ asuun, ne̱ cuchumán rá queꞌe̱e̱ ndoꞌo yuvii̱ ma̱n estadó Asia nihánj cuno nij soꞌ snana̱ Pabló, ne̱ tanáj nij soꞌ stucua̱nj níꞌ quiꞌyaj Pabló ado̱nj.
\v 27 Dan me se xraj ne̱ vaa güii nachri̱ꞌ yuvii̱ ni̱ꞌyaj yuvii̱ se‑su̱u̱n níꞌ, ga̱a ne̱ dan me se gu̱un rá uún nij yuvii̱ se vaa taj se gúnꞌ nuvií aráj gue̱e̱ níꞌ rihaan yaꞌanj cha̱na̱ sa̱ꞌ noco̱o ndoꞌo cuꞌna̱j Diana a̱ maꞌ. Ne̱ cata̱j nij yuvii̱ se vaa né yaꞌa̱nj sa̱ꞌ me noꞌ maꞌ. Ne̱ xa̱ꞌ noꞌ, tza̱j ne̱ nu̱ꞌ níꞌ si̱j ma̱n estadó Asia nihánj do̱ꞌ, nda̱a yuvii̱ ma̱n rihaan nu̱ꞌ chumii̱ do̱ꞌ, aráj gue̱e̱ rihaan noꞌ na̱nj á ―taj Demetrio cuno nij tuviꞌ soꞌ a.
\p
\v 28 Dan me se ga̱a cuno nij soꞌ snana̱ Demetrio, ne̱ cuyanj uxrá rá nij soꞌ, ne̱ caguáj nij soꞌ, cataj nij soꞌ a:
\p ―Níí sa̱ꞌ noco̱o ndoꞌo me Diana taꞌanj Éfeso na̱nj á ―taj nij soꞌ, caguáj nij soꞌ a.
\p
\v 29 Ga̱a ne̱ ꞌo̱ nachej raa̱ cunuda̱nj nij yuvii̱ ma̱n chumanꞌ Éfeso yoꞌ, ne̱ taꞌaa nij yuvii̱ man síí cuꞌna̱j Gayo ga̱ síí cuꞌna̱j Aristarco cheꞌé se si̱j chéé ga̱ Pabló me ro̱j soꞌ, ne̱ si̱j cavii estadó Macedonia me ro̱j soꞌ a. Dan me se nica̱j cunuda̱nj nij yuvii̱ man ro̱j soꞌ, caꞌanj nij yuvii̱, ne̱ cunánj nij soꞌ catúj nij soꞌ rej estadió nuu chre̱ꞌ ri̱i̱ uxrá yuvii̱ a.
\v 30 Ne̱ guun rá Pabló catu̱u̱ soꞌ rej ma̱n nij yuvii̱, tza̱j ne̱ ne caꞌve̱e catu̱u̱ Pabló rej yoꞌ quiꞌyaj nij síí tucuꞌyón snana̱ Jesucristó a̱ maꞌ.
\v 31 Ne̱ taꞌa̱j nij síí uun chij rihaan nu̱ꞌ estadó Asia roꞌ, me tuviꞌ Pabló, ne̱ caꞌnéé nij soꞌ nana̱ rihaan Pabló se vaa daj chiha̱a̱ míj se̱ guun catu̱u̱ Pabló rej cunuu chre̱ꞌ nij yuvii̱ a.
\p
\v 32 Dan me se ino̱ doj vaa nana̱ caguáj ꞌo̱ ꞌo̱ taꞌa̱j nij yuvii̱, cheꞌé se nachej snana̱ nij soꞌ a. Ne̱ me do̱j uxrá doj nij soꞌ ne neꞌen da̱j me cheꞌé cunuu chre̱ꞌ nij soꞌ maꞌ.
\v 33 Dan me se tiguíj raꞌa nii man síí cuꞌna̱j Alejandró cu̱riha̱nj soꞌ scaꞌnúj nij yuvii̱, ne̱ canicunꞌ soꞌ rihaan nij yuvii̱ ri̱i̱, quiꞌyaj nij yuvii̱ israelitá, ne̱ guun rá taꞌa̱j nij yuvii̱ se vaa caꞌmi̱i̱ Alejandró rihaan nij soꞌ a. Ga̱a ne̱ tucunó raꞌa soꞌ rihaan nij yuvii̱ se vaa dínj ga̱a̱ tuꞌva nij yuvii̱, ga̱a ne̱ caꞌve̱e caꞌmi̱i̱ naca̱j soꞌ rihaan chumanꞌ a.
\v 34 Tza̱j ne̱ xcaj nij yuvii̱ cuentá se vaa si̱j israelitá me síí canicunꞌ rihaan nij soꞌ, ne̱ cheꞌé dan ꞌo̱ caguáj cunuda̱nj nij yuvii̱, cataj nij soꞌ a:
\p ―Níí sa̱ꞌ noco̱o ndoꞌo me Diana taꞌanj Éfeso na̱nj á ―taj ta̱ranꞌ nij yuvii̱, ne̱ cunu̱ꞌ vi̱j ya̱ orá caguáj nij soꞌ da̱nj a.
\p
\v 35 Nda̱a síj, ga̱a ne̱ caꞌneꞌ rá nij yuvii̱ caguáj nij soꞌ, quiꞌyaj síí utaꞌ yanj tucuá suun, ne̱ cataj maꞌa̱n soꞌ rihaan nij yuvii̱ a:
\p ―Cuno̱ soj si̱j ma̱n chumanꞌ Éfeso caꞌmi̱j á. Ya̱ ya̱ cunuda̱nj yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ neꞌen se vaa chumanꞌ Éfeso nihánj me chumanꞌ aráj gue̱e̱ rihaan yaꞌanj sa̱ꞌ noco̱o ndoꞌo cuꞌna̱j Diana ga̱ yahij quinij rej xta̱ꞌ cuya̱a̱n vaa ga̱ noꞌ ado̱nj.
\v 36 Cheꞌé se ya̱ vaa nu̱ꞌ nana̱ nihánj roꞌ, cheꞌé dan no̱ xcúún nij soj dínj cuma̱n soj, ne̱ xca̱j soj cuentá, ne̱ se̱ guun quiꞌya̱j soj a̱ doj se nij maꞌ.
\v 37 ꞌO̱ se caꞌnaꞌ ro̱j snóꞌo nihánj, quiꞌyaj soj, ne̱ né si̱j quiꞌyaj se nij rque nuvií me ro̱j soꞌ, ne̱ né si̱j caꞌmii nana̱ qui̱j cheꞌé yaꞌanj aráj gue̱e̱ níꞌ rihaan me ro̱j soꞌ maꞌ.
\v 38 Dan me se xa̱ꞌ nij tuvi̱ꞌ síí cuꞌna̱j Demetrio, tza̱j ne̱ sese me rá nij tuvi̱ꞌ nij soꞌ cuta̱ꞌ nij soꞌ cacunꞌ xráá ꞌo̱ yuvii̱, ne̱ vaa yaꞌnúj rihaan nij soꞌ caꞌa̱nj nij soꞌ rihaan cuese̱, ne̱ caꞌve̱e cuta̱ꞌ nij soꞌ cacunꞌ xráá tuviꞌ nij soꞌ na̱nj á.
\v 39 Ne̱ sese me rá soj naquiꞌya̱j cu̱u soj doj cheꞌé ꞌó rasu̱u̱n, ne̱ güii nu̱u̱ chre̱ꞌ níꞌ nda̱a vaa tucuáán noco̱ꞌ níꞌ roꞌ, güii dan me caꞌve̱e quiꞌya̱j soj da̱nj a.
\v 40 ꞌO̱ se nihánj me se caꞌve̱e cuta̱ꞌ nii cacunꞌ xráá níꞌ se vaa quiꞌyaj rmaꞌa̱n níꞌ sayuun cuanꞌ, ne̱ se̱ guun nucua̱j níꞌ cata̱j xnaꞌanj níꞌ me cheꞌé me caꞌnaꞌ níꞌ ne̱ caguáj ndoꞌo níꞌ nihánj maꞌ ―taj síí utaꞌ yanj tucuá suun rihaan nij yuvii̱ a.
\p
\v 41 Ga̱a ne̱ naꞌnéé soꞌ chrej man ta̱ranꞌ nij soꞌ a.
\c 20
\s Caꞌanj Pabló ro̱j estadó Macedonia ga̱ Grecia a
\p
\v 1 Dan me se ga̱a chaꞌnuu̱ nij yuvii̱ yoꞌ, ga̱a ne̱ canacúún Pabló man nij síí tucuꞌyón snana̱ Jesucristó se vaa cunu̱u chre̱ꞌ nij soꞌ ga̱ soꞌ, ne̱ nagoꞌ soꞌ chrej nucua̱j man nij soꞌ a. Ga̱a ne̱ cataj soꞌ se vaa caꞌa̱nj soꞌ, ne̱ veé dan cavii soꞌ ne̱ caꞌanj soꞌ nda̱a estadó Macedonia a.
\v 2 Dan me se cachén soꞌ nu̱ꞌ estadó Macedonia yoꞌ, ne̱ nagoꞌ ndoꞌo soꞌ chrej nucua̱j man nij síí noco̱ꞌ man Jesucristó ya̱nj rej yoꞌ, ga̱a ne̱ caꞌanj soꞌ nda̱a estadó cuꞌna̱j Grecia a.
\v 3 Dan me se quisíj vaꞌnu̱j yavii guun ra̱a̱n soꞌ estadó Grecia yoꞌ, ga̱a ne̱ guun rá soꞌ cavi̱i̱ soꞌ rque rihoo chéé rihaan na ne̱ caꞌa̱nj soꞌ estadó cuꞌna̱j Siria a. Tza̱j ne̱ xcaj soꞌ cuentá se vaa guun rá nij yuvii̱ israelitá ca̱ráán nij soꞌ chrej man soꞌ, ne̱ cheꞌé dan caꞌnéé nimán soꞌ asino ya̱a̱n cache̱e̱ taco̱j soꞌ cache̱n soꞌ scaꞌnúj estadó Macedonia ga̱a ne̱ ca̱nica̱j soꞌ nda̱a estadó Siria a.
\v 4 Ne̱ ꞌo̱ tuviꞌ nij síí cachéé ga̱ Pabló roꞌ, me síí cuꞌna̱j Sópater, ne̱ taꞌníí síí cuꞌna̱j Piro me soꞌ, ne̱ síí cavii chumanꞌ Berea me soꞌ a. Ne̱ yavíj tuviꞌ nij soꞌ me síí cavii chumanꞌ Tesalónica, ne̱ Aristarco do̱ꞌ, Segundo do̱ꞌ, cuꞌna̱j ro̱j soꞌ a. Ne̱ ꞌó soꞌ me síí cuꞌna̱j Gayo, ne̱ síí cavii chumanꞌ Derbe me soꞌ a. Ne̱ vaa síí cuꞌna̱j Timoteo, ne̱ yavíj tuviꞌ nij soꞌ me síí cavii estadó Asia, ne̱ Tíquico do̱ꞌ, Trófimo do̱ꞌ, cuꞌna̱j ro̱j soꞌ a.
\v 5 Dan me se guun ya̱a̱n nij soꞌ rihaan rój, caꞌanj nij soꞌ chumanꞌ Troas, ga̱a ne̱ naꞌvi̱j nij soꞌ man rój rej yoꞌ a.
\v 6 Ga̱a ne̱ ga̱a cachén chaꞌanj chá nij yuvii̱ israelitá rachrúún ne atúj levadura, ne̱ cavii rój ꞌo̱ rihoo chéé rihaan na, ne̱ cavii rój chumanꞌ Filipos, caꞌanj rój, ne̱ cachén ꞌu̱nꞌ güii, ga̱a ne̱ cuchiꞌ rój rihaan nij soꞌ chumanꞌ Troas yoꞌ a. Ga̱a ne̱ guun ra̱a̱n núj ꞌó chi̱j güii chumanꞌ yoꞌ a.
\s Cunuu iꞌna̱ꞌ uún ꞌo̱ síí caviꞌ, quiꞌyaj Pabló a
\p
\v 7 Dan me se güii cotungó me se ga̱a cunuu chre̱ꞌ ta̱ranꞌ núj cuxra̱ꞌ taꞌa̱j núj rachrúún, ne̱ caꞌmii natáj Pabló nana̱ rihaan ꞌó nij tinúú níꞌ a. ꞌO̱ se guun rá soꞌ cavi̱i̱ soꞌ ranga̱ꞌ ꞌó güii caꞌa̱nj soꞌ níchrej, ne̱ cheꞌé dan ꞌo̱ caꞌmii soꞌ nda̱a guun nii̱ ya̱nꞌ a.
\v 8 Ne̱ veꞌ nataꞌ rej nuu chre̱ꞌ nij soꞌ me se ma̱n ndoꞌo agaꞌ yaꞌan chuguu̱n rá veꞌ yoꞌ a.
\v 9 Dan me se táá ꞌo̱ síí tachru̱u̱ cuꞌna̱j Eutico ꞌo̱ ventaná, ne̱ cheꞌé se xca̱a̱n ndoꞌo caꞌmii Pabló, ga̱a ne̱ cheꞌé dan caꞌnaꞌ ndoꞌo nej rihaan Eutico, ne̱ yu̱u̱n cheꞌe̱ cotoj soꞌ, ne̱ quinij soꞌ caꞌanj soꞌ rej ta̱j xeꞌ a. Dan me se nda̱a rej nataꞌ vaꞌnu̱j raa̱ veꞌ táá soꞌ ga̱a quinij soꞌ a. Ga̱a ne̱ nanij ꞌó nij soꞌ rihaan yoꞌóó, ne̱ naxca̱j nij soꞌ man soꞌ, tza̱j ne̱ a̱j caviꞌ soꞌ na̱nj á.
\v 10 Ga̱a ne̱ nanij Pabló, ne̱ caꞌanj quina̱j Pabló rihaan nee̱ man síí cuꞌna̱j Eutico yoꞌ, ne̱ naꞌya̱a̱n Pabló man soꞌ, ne̱ cataj Pabló rihaan ꞌó nij soꞌ a:
\p ―Se̱ cuchuꞌviꞌ soj maꞌ. ꞌO̱ se vaa iꞌna̱ꞌ soꞌ na̱nj ado̱nj ―taj Pabló rihaan nij soꞌ a.
\p
\v 11 Ga̱a ne̱ cavii uún Pabló ga̱ ꞌó nij soꞌ rá veꞌ nataꞌ yoꞌ, ne̱ cuxraꞌ taꞌa̱j soꞌ rachrúún chá nij soꞌ, ne̱ dan me se ga̱a quisíj chá nij soꞌ, ga̱a ne̱ caꞌmii natáj soꞌ doj rihaan nij soꞌ nda̱a se quisíj güii a. Ga̱a ne̱ curiha̱nj Pabló, caꞌanj soꞌ a.
\v 12 Ne̱ xa̱ꞌ xnii, tza̱j ne̱ vaa iꞌna̱ꞌ soꞌ caꞌanj nica̱j nii man soꞌ, ne̱ guun xe̱j ndoꞌo nimán ta̱ranꞌ nij soꞌ a.
\s Cavii nij tuvi̱ꞌ Pabló chumanꞌ Troas, ne̱ caꞌanj nij soꞌ nda̱a chumanꞌ Mileto a
\p
\v 13 Dan me se cavii núj rque rihoo chéé rihaan na, ne̱ táá ya̱a̱n núj rihaan Pabló, caꞌanj núj chumanꞌ cuꞌna̱j Asón a. ꞌO̱ se guun rá Pabló cache̱e̱ taco̱j soꞌ caꞌa̱nj soꞌ chumanꞌ Asón, ne̱ cheꞌé dan guun ya̱ caꞌmii Pabló ga̱ núj se vaa nari̱ꞌ tuviꞌ núj ga̱ soꞌ chumanꞌ Asón ne̱ caꞌa̱nj ta̱ranꞌ núj a.
\v 14 Dan me se ga̱a nariꞌ tuviꞌ núj ga̱ Pabló chumanꞌ Asón, ne̱ cavii soꞌ rque rihoo ga̱ núj, ne̱ caꞌanj ta̱ranꞌ núj nda̱a chumanꞌ Mitilene a.
\v 15 Ga̱a ne̱ cavii rihoo chumanꞌ Mitilene, quiꞌyaj núj, ne̱ ꞌó güii me se cachén núj nichru̱nꞌ rej na̱j chumanꞌ cuꞌna̱j Quío a. Ne̱ ꞌó güii uún me se cuchiꞌ núj nda̱a rej cuꞌna̱j Samos a. Naránj rá núj chumanꞌ cuꞌna̱j Trogilio, ne̱ ꞌó güii uún me se caꞌanj núj nda̱a chumanꞌ cuꞌna̱j Mileto a.
\v 16 ꞌO̱ se guun ya̱ rá Pabló se vaa se̱ cachén soꞌ chumanꞌ Éfeso, cheꞌé se naꞌvej rá soꞌ gu̱un ra̱a̱n soꞌ estadó Asia maꞌ. Tana̱nj guun rá soꞌ cuchi̱ꞌ raꞌya̱nj soꞌ chumanꞌ Jerusalén cheꞌé Chaꞌanj Pentecostés ca̱nuû, sese caꞌve̱e a.
\s Caꞌmii Pabló ga̱ nij síí tumé sa̱ꞌ rihaan Yaꞌanj man xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ man Cristó ya̱nj chumanꞌ Éfeso a
\p
\v 17 Dan me se ga̱a caranꞌ Pabló chumanꞌ Mileto, ne̱ caꞌnéé soꞌ nana̱ rihaan nij síí tumé sa̱ꞌ rihaan Yaꞌanj man xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ man Cristó ya̱nj chumanꞌ Éfeso se vaa caꞌna̱ꞌ nij soꞌ rihaan soꞌ a.
\v 18 Dan me se ga̱a caꞌnaꞌ nij soꞌ rihaan Pabló, ne̱ cataj Pabló rihaan nij soꞌ a:
\p ―A̱j neꞌen nij soj da̱j vaa ꞌu̱nj da̱j a̱ güii canej ga̱ soj asi̱j naca̱ caꞌnáꞌ ꞌu̱nj estadó Asia nihánj nda̱a cuano̱ a.
\v 19 ꞌO̱ vaa nica̱ꞌ nimán ꞌu̱nj nu̱u̱ ꞌu̱nj rihaan Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ, ne̱ neꞌen soj da̱j vaa taꞌveé ꞌu̱nj, ne̱ da̱j vaa quiránꞌ ꞌu̱nj sayuun cheꞌé se nuchruj ra̱a̱ nij síí israelitá quiꞌya̱j nij soꞌ sayuun manj a.
\v 20 Dan me se ne aꞌneꞌ rá ꞌu̱nj ga̱ suun natáꞌ ꞌu̱nj rihaan soj nu̱ꞌ nana̱ quiꞌya̱j cavi̱i̱ sa̱ꞌ soj doj, ne̱ tucuꞌyón ꞌu̱nj nana̱ yoꞌ rihaan soj rej cuno queꞌe̱e̱ yuvii̱ caꞌmij do̱ꞌ, nda̱a rá veꞌ tucuá maꞌa̱n soj do̱ꞌ a.
\v 21 Ne̱ ꞌo̱ xraan ina̱nj cataj xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan nij yuvii̱ israelitá do̱ꞌ, rihaan nij yuvii̱ yaníj aꞌmii xnaꞌánj griego do̱ꞌ, se vaa no̱ xcúún nij soꞌ ca̱nica̱j nimán nij soꞌ canoco̱ꞌ nij soꞌ man Yaꞌanj ne̱ cuchuma̱n rá nij soꞌ ni̱ꞌyaj nij soꞌ man Jesús Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ a.
\p
\v 22 ’Ne̱ nihánj me se ya̱ ya̱ neꞌen nimán ꞌu̱nj se vaa no̱ xcúún ꞌu̱nj caꞌa̱nj ꞌu̱nj chumanꞌ Jerusalén, quiꞌyaj Nimán Yaꞌanj, tza̱j ne̱ ne neꞌenj da̱j qui̱ranj sese cuchi̱j yoꞌ maꞌ.
\v 23 Tza̱j ne̱ neꞌén ꞌu̱nj se vaa da̱j a̱ chumanꞌ va̱j ꞌu̱nj, ne̱ Nimán Yaꞌanj ꞌo̱ xraan ina̱nj taj xnaꞌanj rihaan ꞌu̱nj se vaa vaa güii, ne̱ caxri̱i̱ nii tagaꞌ manj ne̱ quiꞌya̱j ndoꞌo nii sayuun manj na̱nj ado̱nj.
\v 24 Tza̱j ne̱ a̱ doj ne chuꞌvíꞌ ꞌu̱nj sese nda̱a ticavi̱ꞌ nii mán ꞌu̱nj a̱ maꞌ. Tza̱j ne̱ veꞌé ina̱nj me raj ti̱síj suun caꞌneꞌ Jesús Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ rihanj, ne̱ cheꞌé dan ꞌo̱ xraan ina̱nj taj xnaꞌanj ꞌu̱nj nana̱ sa̱ꞌ rihaan yuvii̱ cheꞌé se lu̱j ꞌyaj Yaꞌanj cheꞌé ta̱ranꞌ níꞌ a.
\p
\v 25 ’Ne̱ cuano̱ nihánj me se neꞌén ꞌu̱nj se vaa nij soj si̱j cuno nana̱ caꞌmii natáj ꞌu̱nj cheꞌé da̱j vaa uun chij Yaꞌanj roꞌ, a̱ ꞌó soj se̱ queneꞌen uún manj daj chiha̱a̱ míj a̱ maꞌ.
\v 26 Cheꞌé dan me cuano̱ ya̱j me se cata̱j yá ꞌu̱nj rihaan soj se vaa né ꞌu̱nj me síí tu̱mé cacunꞌ sese caꞌa̱nj niꞌya̱ ꞌo̱ tuviꞌ soj rihaan Yaꞌanj maꞌ.
\v 27 ꞌO̱ se ne aꞌneꞌ rá ꞌu̱nj ga̱ suun natáꞌ ꞌu̱nj rihaan cunuda̱nj soj nu̱ꞌ se vaa me rá Yaꞌanj cuno̱ soj maꞌ.
\p
\v 28 ’Dan me se ase vaa tumé yuvii̱ man daán yuvii̱ matzinj roꞌ, da̱nj quiꞌya̱j soj, tu̱mé soj man maꞌa̱n soj do̱ꞌ, man xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ man Cristó do̱ꞌ á. Dan me se Nimán Yaꞌanj me síí cuneꞌ man soj gu̱un soj síí tu̱mé sa̱ꞌ rihaan Yaꞌanj man xꞌneꞌ yoꞌ, xꞌneꞌ quiránj Jesús ga̱ ton cavii man maꞌa̱n soꞌ ado̱nj.
\v 29 Dan me se neꞌenj se vaa asa̱ꞌ caꞌanj ꞌu̱nj, ne̱ catu̱u̱ síí chiꞌi̱i̱ scaꞌnúj soj, ne̱ ase vaa xcaꞌyanj caꞌnu̱ꞌ yuva̱a̱ roꞌ, da̱nj ga̱a̱ nij síí chiꞌi̱i̱ yoꞌ ado̱nj. Ne̱ se̱ caráj xꞌnaa nij soꞌ man nij tinúú níꞌ nij síí noco̱ꞌ man Jesucristó maꞌ.
\v 30 Ne̱ nda̱a tuviꞌ maꞌa̱n ya̱ soj me síí gu̱un cheꞌe̱ tuguáj nij soꞌ nana̱ ya̱, cheꞌé se gu̱un rá nij soꞌ canoco̱ꞌ nij síí tucuꞌyón snana̱ Jesucristó man maꞌa̱n nij soꞌ a.
\v 31 Cheꞌé dan ꞌo̱ ni̱ꞌyaj soj, ne̱ xca̱j soj cuentá á. ꞌO̱ ina̱nj nanu̱j rá soj se vaa rque vaꞌnu̱j ya̱ yoꞌ me se ne caꞌne̱ꞌ raj ga̱ suun narqué chrej nucua̱j man ꞌo̱ ꞌo̱ nij soj nuvi̱i niga̱nꞌ maꞌ. Ne̱ nda̱a taꞌveé ꞌu̱nj cheꞌé soj ado̱nj.
\p
\v 32 ’Ne̱ cuano̱ nihánj me se nucua̱j rá ꞌu̱nj man maꞌa̱n Yaꞌanj se vaa tu̱mé Yaꞌanj man soj, ne̱ nucua̱j rá ꞌu̱nj man snana̱ Yaꞌanj se vaa cuno̱ soj nana̱ yoꞌ ne̱ caꞌve̱e quiꞌya̱j ndoꞌo Yaꞌanj se lu̱j ga̱ soj a. Dan me se sa̱ꞌ doj canoco̱ꞌ soj man Yaꞌanj, quiꞌya̱j snana̱ Yaꞌanj yoꞌ, ne̱ gu̱un tuvi̱ꞌ soj ga̱ cunuda̱nj ꞌó nij síí cunuu sa̱ꞌ nimán rihaan Yaꞌanj, ne̱ caꞌve̱e quiri̱ꞌ soj xnaꞌanj niꞌya̱j cataꞌ tuꞌva Yaꞌanj ga̱a rque̱ ado̱nj.
\p
\v 33 ’Dan me se né si̱j uun ne̱ rá niꞌya̱j se‑aga̱ꞌ yuvii̱ agaꞌ platá catzi̱i̱ do̱ꞌ, se‑aga̱ꞌ yuvii̱ agaꞌ oró míí do̱ꞌ, saga̱nꞌ yuvii̱ yatzíj sa̱ꞌ do̱ꞌ, mé ꞌu̱nj maꞌ.
\v 34 Ne̱ a̱j neꞌen maꞌa̱n soj se vaa ma̱ꞌanj raꞌaj nihánj quiꞌyaj suun cheꞌé rej caꞌvee quiri̱ꞌ ꞌu̱nj nij rasu̱u̱n achiin manj do̱ꞌ, achiin man nij síí chéé ga̱j do̱ꞌ a.
\v 35 Cunuda̱nj quiꞌyaj suun ꞌu̱nj, cheꞌé se guun raj xca̱j soj cuentá se vaa no̱ xcúún soj quiꞌya̱j suun maꞌa̱n soj, cheꞌé rej caꞌve̱e ra̱cuíj soj man tinúú níꞌ síí achiin rasu̱u̱n man a. Ne̱ ꞌo̱ cu̱nuû rá soj nana̱ nihánj nana̱ caꞌmii maꞌa̱n Jesús Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ a: “Síí rqué rasu̱u̱n rihaan tuviꞌ roꞌ, uun niha̱ꞌ rá soꞌ doj rihaan síí riꞌ rasu̱u̱n yoꞌ raꞌa tuviꞌ a”, taj Jesús a ―taj Pabló rihaan nij síí tumé sa̱ꞌ rihaan Yaꞌanj man xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ man Cristó ya̱nj chumanꞌ Éfeso a.
\p
\v 36 Dan me se ga̱a quisíj caꞌmii Pabló nu̱ꞌ nana̱ yoꞌ, ga̱a ne̱ cayáán ru̱j soꞌ ga̱ nij soꞌ, ne̱ cachíín niꞌya̱j Pabló rihaan Yaꞌanj ga̱ ta̱ranꞌ nij soꞌ a.
\v 37 Ga̱a ne̱ taꞌvee uxrá cunuda̱nj nij soꞌ, ne̱ naꞌya̱a̱n nij soꞌ man Pabló, ne̱ cachrón tuꞌva̱ nij soꞌ xruu̱ Pabló a.
\v 38 ꞌO̱ se quinanó doj rá nij soꞌ cheꞌé snana̱ Pabló nana̱ se vaa daj chiha̱a̱ míj se̱ queneꞌen uún nij soꞌ man Pabló maꞌ. Ga̱a ne̱ caꞌanj ta̱náj nij soꞌ man Pabló nda̱a rej cavii soꞌ rque rihoo chéé rihaan na a.
\c 21
\s Caꞌanj Pabló nda̱a chumanꞌ Jerusalén a
\p
\v 1 Dan me se ga̱a tanáj xco̱ núj man nij síí ma̱n chumanꞌ Éfeso, ne̱ caꞌanj núj vaj núj rque rihoo chéé rihaan na, ne̱ ꞌo̱ chrej caꞌanj núj, cuchiꞌ núj rej cuꞌna̱j Cos, ne̱ ꞌó güii me se cuchiꞌ núj nda̱a rej cuꞌna̱j Rodas, ne̱ caꞌanj uún núj, cuchiꞌ núj nda̱a chumanꞌ cuꞌna̱j Pátara a.
\v 2 Ga̱a ne̱ nariꞌ núj ꞌó rihoo caꞌa̱nj nda̱a estadó cuꞌna̱j Fenicia a. Ga̱a ne̱ cavii núj rque rihoo, ne̱ caꞌanj núj a.
\v 3 Ga̱a ne̱ queneꞌen núj yoꞌóó ta̱j rihaan na yaꞌa̱nj cuꞌna̱j Chipre, ne̱ tanáj xco̱ núj Chipre rej nichru̱un núj, ne̱ cachén núj caꞌanj núj nda̱a estadó Siria a. Dan me se cuchiꞌ núj chumanꞌ Tiro, ne̱ yoꞌ me rej guun rá nij síí tumé rihoo tucuayu̱u nij soꞌ cargá ma̱n rque rihoo rihaan yoꞌóó yoꞌ a.
\p
\v 4 Dan me se nanoꞌ núj man nij síí tucuꞌyón snana̱ Jesucristó ya̱nj chumanꞌ Tiro yoꞌ, ne̱ nariꞌ núj man nij soꞌ, ne̱ chi̱j güii caranꞌ núj chumanꞌ yoꞌ a. Dan me se ga̱a nariꞌ tuviꞌ núj, ne̱ dan me se nataꞌ nij soꞌ nana̱ rqué Nimán Yaꞌanj rihaan nij soꞌ rihaan Pabló se vaa se̱ guun caꞌa̱nj Pabló chumanꞌ Jerusalén a.
\v 5 Dan me se ga̱a quisíj chi̱j güii yoꞌ, ne̱ curiha̱nj núj caꞌanj núj rej ta̱j rihoo rihaan na, ne̱ cachéé cunuda̱nj nij tucua̱ nij síí tucuꞌyón snana̱ Jesucristó ga̱ núj nda̱a se cuchiꞌ núj tuꞌva chumanꞌ a. Ga̱a ne̱ cayáán ru̱j núj rihaan yoꞌóó chru̱u̱ na̱j tuꞌva na yaꞌa̱nj rej yoꞌ, ne̱ cachíín niꞌya̱j núj rihaan Yaꞌanj a.
\v 6 Ne̱ cataj núj rihaan tuviꞌ núj se vaa caꞌa̱nj núj, ne̱ dan me se cavii núj rque rihoo, ne̱ canica̱j nij soꞌ quinanꞌ nij soꞌ tucuá nij soꞌ a.
\p
\v 7 Dan me se tanáj núj chumanꞌ Tiro yoꞌ, ne̱ caꞌanj uún núj rque rihoo, ne̱ cuchiꞌ núj nda̱a chumanꞌ cuꞌna̱j Tolemaida a. Ne̱ nanó núj cuentó ga̱ nij tinúú níꞌ síí ya̱nj chumanꞌ yoꞌ, ne̱ quináj núj o̱rúnꞌ güii ga̱ nij soꞌ a.
\v 8 Ne̱ ꞌó güii me se cavii uún núj rque rihoo ga̱ Pabló, caꞌanj núj, ne̱ cuchiꞌ núj chumanꞌ Cesarea a. Ga̱a ne̱ catúj núj nda̱a chumanꞌ Cesarea, ne̱ caꞌanj núj veꞌ tucuá síí cuꞌna̱j Felipé síí ata̱ suun nata̱ꞌ nana̱ sa̱ꞌ cheꞌé Jesucristó a. Ne̱ soꞌ roꞌ, me ꞌo̱ tuviꞌ chi̱j nij síí rqué se chá rihaan nij chana̱ caviꞌ nica̱ ya̱nj chumanꞌ Jerusalén ga̱a rque̱ doj a. Ne̱ caranꞌ núj tucuá soꞌ a.
\v 9 Ne̱ vaa caꞌa̱nj taꞌníí soꞌ chana̱ ya̱a̱n, ne̱ caꞌa̱nj nij noꞌ me níí nataꞌ nana̱ rqué Yaꞌanj rihaan a.
\v 10 Dan me se ga̱a guun ra̱a̱n núj queꞌe̱e̱ güii tucuá Felipé, ne̱ nanij ꞌo̱ síí cavii estadó Judea, ne̱ síí nataꞌ nana̱ rqué Yaꞌanj rihaan me soꞌ, ne̱ Agabo cuꞌna̱j soꞌ a.
\v 11 Dan me se caꞌnaꞌ soꞌ rihaan núj, ne̱ nica̱j soꞌ marque̱ ꞌni̱j catuu̱n Pabló, numíj soꞌ tacóó maꞌa̱n soꞌ do̱ꞌ, raꞌa soꞌ do̱ꞌ a. Ga̱a ne̱ cataj soꞌ a:
\p ―Nihánj me se taj Nimán Yaꞌanj a:
\p “Síí siꞌya̱j yatzíj nihánj me se ase vaa quiꞌyáá ꞌu̱nj cuano̱ nihánj roꞌ, da̱nj ga̱a̱ quiꞌya̱j nij síí israelitá ma̱n chumanꞌ Jerusalén, nu̱míj nij soꞌ man soꞌ, ne̱ ta̱cuachén nij soꞌ man soꞌ raꞌa nij síí yaníj ado̱nj” ―taj Agabo a.
\p
\v 12 Dan me se ga̱a cuno núj nana̱ yoꞌ, ne̱ rquee̱ uxrá núj ga̱ nij síí ya̱nj chumanꞌ Cesarea yoꞌ man Pabló se vaa se̱ cavii soꞌ caꞌa̱nj soꞌ nda̱a chumanꞌ Jerusalén maꞌ.
\v 13 Tza̱j ne̱ cataj Pabló a:
\p ―Taj cheꞌé taꞌve̱e soj ne̱ nano̱ rá ꞌu̱nj quiꞌya̱j soj maꞌ. ꞌO̱ se ꞌu̱nj nihánj me se aꞌvej raj nu̱míj nii manj ne̱ nda̱a ticavi̱ꞌ nii manj rej Jerusalén cheꞌé se‑chuvi̱i Jesús Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ chugua̱nj ―taj Pabló rihaan nij soꞌ a.
\p
\v 14 Ne̱ taj se quiꞌyáꞌ cuno̱ soꞌ snana̱ núj a̱ maꞌ. Cheꞌé dan caꞌneꞌ rá núj, ne̱ cataj núj a:
\p ―Quiꞌya̱j Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ nda̱a vaa me rá maꞌa̱n soꞌ quiꞌya̱j soꞌ á ―taj núj a.
\p
\v 15 Dan me se quisíj caranꞌ núj chumanꞌ Cesarea yoꞌ, ga̱a ne̱ quiꞌyaj chuvi̱i núj, ne̱ cavii núj caꞌanj núj nda̱a chumanꞌ Jerusalén a.
\v 16 Ne̱ chéé taꞌa̱j nij síí tucuꞌyón snana̱ Jesucristó ya̱nj chumanꞌ Cesarea ga̱ núj, ne̱ táá ya̱a̱n nij soꞌ rihaan núj caꞌanj núj veꞌ tucuá ꞌo̱ síí cuꞌna̱j Mnasón, cara̱nꞌ núj a. Ne̱ síí cuꞌna̱j Mnasón me se si̱j cavii yoꞌóó ta̱j rihaan na yaꞌa̱nj cuꞌna̱j Chipre me soꞌ, ne̱ a̱j quisíj queꞌe̱e̱ yoꞌ tucuꞌyón soꞌ snana̱ Jesucristó a.
\s Cuchiꞌ Pabló chumanꞌ Jerusalén a
\p
\v 17 Dan me se ga̱a cuchiꞌ núj chumanꞌ Jerusalén, ne̱ guun niha̱ꞌ ndoꞌo rá nij tinúú níꞌ síí ma̱n Jerusalén nano̱ nij soꞌ cuentó ga̱ núj a.
\v 18 Ne̱ ꞌó güii me se caꞌanj ni̱ꞌyaj núj ga̱ Pabló man síí cuꞌna̱j Jacobo ne̱ catúj núj rque ꞌo̱ veꞌ ne̱ soꞌ, ne̱ nariꞌ chre̱ꞌ núj man nu̱ꞌ nij síí tumé sa̱ꞌ rihaan Yaꞌanj man nij yuvii̱ noco̱ꞌ man Cristó ga̱ Jacobo a.
\v 19 Dan me se veꞌé caꞌmii sa̱ꞌ ta̱ranꞌ núj, ga̱a ne̱ cataj xnaꞌanj Pabló rihaan nij síí chij nuu chre̱ꞌ ga̱ Jacobo nda̱a ꞌo̱ ꞌo̱ se vaa quiꞌyaj Yaꞌanj scaꞌnúj nij síí yaníj ga̱a nataꞌ Pabló snana̱ Yaꞌanj rihaan nij soꞌ a.
\v 20 Ne̱ ga̱a cuno nij síí chij snana̱ Pabló, ne̱ cataj nij soꞌ se vaa sa̱ꞌ uxrá quiꞌyaj Yaꞌanj ga̱ nij síí yaníj a. Ga̱a ne̱ cataj nij tuvi̱ꞌ Jacobo rihaan Pabló a:
\p ―A̱j neꞌén so̱ꞌ se vaa queꞌe̱e̱ míj tuviꞌ níꞌ si̱j israelitá amán rá niꞌya̱j man Jesucristó, tinu̱j. Ne̱ nij soꞌ roꞌ, me síí ya̱nj uxrá quiꞌya̱j nu̱ꞌ nda̱a vaa taj stucua̱nj Moisés a.
\v 21 Ne̱ cuchiꞌ nana̱ ne̱ rihaan nij soꞌ se vaa tucuꞌyón so̱ꞌ man cunuda̱nj nij yuvii̱ israelitá ya̱nj chiháán nij síí yaníj se vaa ta̱náj xco̱ nij soꞌ snana̱ Moisés, ne̱ cataj so̱ꞌ se vaa caꞌne̱ꞌ rá nij soꞌ ga̱ suun utaꞌ taꞌngaꞌ man taꞌníí do̱ꞌ, ga̱ suun nocoꞌ stucua̱nj Moisés do̱ꞌ a.
\v 22 Me se no̱ xcúún níꞌ quiꞌya̱j níꞌ, rá so̱ꞌ ga̱. ꞌO̱ se ya̱ cunu̱u chre̱ꞌ cunuda̱nj nij yuvii̱ yoꞌ ga̱a xca̱j nij soꞌ cuentá se vaa caꞌnáꞌ so̱ꞌ nihánj ado̱nj.
\p
\v 23 ’Cheꞌé dan me rá núj qui̱ꞌyáá so̱ꞌ nda̱a vaa cata̱j núj rihaan so̱ꞌ á. Dan me se vaa caꞌa̱nj tinúú níꞌ, ne̱ a̱j cataꞌ tuꞌva maꞌa̱n nij soꞌ rihaan Yaꞌanj cheꞌé ꞌo̱ rasu̱u̱n quiꞌya̱j nij soꞌ rihaan Yaꞌanj a.
\v 24 Ne̱ me rá núj ni̱caj tuvíꞌ so̱ꞌ ga̱ nij soꞌ, ne̱ cunu̱u gue̱e̱ so̱ꞌ rihaan Yaꞌanj ga̱ nij soꞌ, ga̱a ne̱ na̱ruꞌvee so̱ꞌ cheꞌé xcuu nago̱ꞌ nij soꞌ rihaan Yaꞌanj, ga̱a ne̱ caꞌve̱e caca̱ ca̱an nii raa̱ nij soꞌ ne̱ quisi̱j nu̱ꞌ se vaa cataꞌ tuꞌva nij soꞌ rihaan Yaꞌanj á. Ga̱a ne̱ xca̱j nij tinúú níꞌ cuentá se vaa xa̱ꞌ nana̱ cuno nij soꞌ cheꞌé so̱ꞌ, tza̱j ne̱ ne ya̱ vaa nana̱ yoꞌ maꞌ. ꞌO̱ se so̱ꞌ me síí noco̱ꞌ xraan man stucua̱nj Moisés ado̱nj.
\p
\v 25 ’Ne̱ xa̱ꞌ nij síí yaníj amán rá niꞌya̱j man Jesucristó, tza̱j ne̱ a̱j caꞌnéé núj yanj cartá rihaan nij soꞌ, ne̱ nataꞌ núj rihaan nij soꞌ se vaa taj cheꞌé canoco̱ꞌ maꞌa̱n nij soꞌ stucua̱nj Moisés maꞌ. Ma̱an se xca̱j nij soꞌ cuentá, ne̱ se̱ chá nij soꞌ rasu̱u̱n rqué yuvii̱ rihaan yaꞌanj quiꞌyaj maꞌa̱n yuvii̱ maꞌ. Ne̱ se̱ chá nij soꞌ ton maꞌ. Ne̱ se̱ chá nij soꞌ nee̱ xcuu tuguáj nii gaán chihá maꞌ. Ne̱ snóꞌo do̱ꞌ, chana̱ do̱ꞌ, se̱ cotoj nij soꞌ ga̱ ꞌó yuvii̱ sese né ni̱ca̱ nij soꞌ me yoꞌ maꞌ. Da̱nj taj yanj caꞌnéé núj rihaan nij soꞌ ado̱nj ―taj nij síí chij yoꞌ rihaan Pabló a.
\p
\v 26 Ga̱a ne̱ nica̱j tuviꞌ Pabló ga̱ caꞌa̱nj nij snóꞌo yoꞌ, ne̱ ꞌó güii me se cunuu gue̱e̱ soꞌ ga̱ nij soꞌ rihaan Yaꞌanj a. Ga̱a ne̱ catúj soꞌ rej ya̱nj nuvií noco̱o, ne̱ nataꞌ soꞌ rihaan xrej me güii quisi̱j cunu̱u gue̱e̱ nij soꞌ rihaan Yaꞌanj ne̱ caꞌna̱ꞌ ni̱caj nij soꞌ nij rasu̱u̱n rque̱ ꞌo̱ ꞌo̱ nij soꞌ rihaan Yaꞌanj a.
\s Taꞌaa nii man Pabló rej ya̱nj nuvií noco̱o a
\p
\v 27 Dan me se ga̱a nichrunꞌ quisi̱j chi̱j nij güii nuu gue̱e̱ ꞌu̱nꞌ nij soꞌ rihaan Yaꞌanj, ne̱ va̱j taꞌa̱j nij síí israelitá cavii estadó Asia, ne̱ queneꞌen nij soꞌ man Pabló rej ya̱nj nuvií noco̱o a. Ne̱ naxuma̱a̱n cunuda̱nj nij yuvii̱ ma̱n rej yoꞌ, quiꞌyaj nij soꞌ, ne̱ taꞌaa nij soꞌ man Pabló a.
\v 28 Ne̱ caguáj nij síí cavii estadó Asia, cataj nij soꞌ a:
\p ―Cuno̱ soj si̱j israelitá caꞌmi̱i̱ núj, ne̱ ra̱cuíj soj man núj á. ꞌO̱ se síí nihánj roꞌ, me síí tucuꞌyón man nij yuvii̱ ya̱nj cunuda̱nj chumanꞌ se vaa nij vaa níꞌ si̱j israelitá do̱ꞌ, se vaa nij vaa tucuáán noco̱ꞌ níꞌ do̱ꞌ, se vaa nij vaa nuvií noco̱o nihánj do̱ꞌ a. Ne̱ nda̱a yuvii̱ yaníj catúj rej ya̱nj nuvií noco̱o nihánj, ne̱ quiriꞌ rej gue̱e̱ nihánj, quiꞌyaj soꞌ na̱nj á ―taj nij soꞌ, niꞌya̱j nij soꞌ man Pabló a.
\p
\v 29 ꞌO̱ se a̱j queneꞌen nij soꞌ man síí cuꞌna̱j Trófimo síí yaníj cavii chumanꞌ Éfeso se vaa va̱j soꞌ ga̱ Pabló rque chumanꞌ Jerusalén, ne̱ guun rá nij soꞌ se vaa catúj Trófimo rej ya̱nj nuvií noco̱o, quiꞌyaj Pabló a.
\p
\v 30 Dan me se naxuma̱a̱n cunuda̱nj nij yuvii̱ ma̱n chumanꞌ Jerusalén, ne̱ cunánj nij soꞌ nda̱a rej ya̱nj nuvií noco̱o, ga̱a ne̱ taꞌaa nij yuvii̱ man Pabló, ne̱ nucua̱j ri̱i̱ nij soꞌ man soꞌ nda̱a xeꞌ, ne̱ nu̱ꞌ naráán nii nij taꞌyaa rihaan rej ya̱nj nuvií noco̱o yoꞌ a.
\v 31 Dan me se guun rá nij yuvii̱ ticavi̱ꞌ nij yuvii̱ man Pabló, ne̱ cuchiꞌ nana̱ rihaan tanuu uun chij doj rihaan cunuda̱nj nij tanuu romanó ma̱n chumanꞌ Jerusalén se vaa caꞌmaan ndoꞌo rá nij síí ma̱n chumanꞌ Jerusalén ne̱ naxuma̱a̱n ndoꞌo sayuun a.
\v 32 Ne̱ nica̱j soꞌ tanuu do̱ꞌ, tanuu capitán ꞌni̱j raꞌa cientó tanuu do̱ꞌ, ne̱ cunánj soꞌ nda̱a rej ma̱n nij yuvii̱ yoꞌ a. Ne̱ ga̱a queneꞌen nij yuvii̱ se vaa caꞌnaꞌ tanuu uun chij doj rihaan cunuda̱nj nij tanuu do̱ꞌ, se vaa caꞌnaꞌ nij tanuu do̱ꞌ, ga̱a ne̱ caꞌneꞌ rá nij soꞌ ga̱ suun oꞌ man Pabló a.
\v 33 Ga̱a ne̱ cuchiꞌ tanuu uun chij doj yoꞌ rihaan Pabló, ne̱ taꞌaa soꞌ man Pabló, ne̱ caꞌneꞌ soꞌ suun se vaa nu̱míj nij tanuu vi̱j agaꞌ ne̱ꞌ man Pabló, ne̱ xnáꞌanj soꞌ man nij yuvii̱ me síí me Pabló ne̱ da̱j quiꞌyaj soꞌ a.
\p
\v 34 Ne̱ ino̱ vaa nana̱ caguáj ꞌo̱ ꞌo̱ nij yuvii̱ nuu chre̱ꞌ rej yoꞌ a. Dan me se ne caꞌve̱e xca̱j soꞌ cuentá da̱j me cheꞌé me caꞌmaan rá nij yuvii̱ maꞌ. ꞌO̱ se caguáj ndoꞌo nij yuvii̱, ne̱ ne caꞌve̱e cuno̱ soꞌ snana̱ nij yuvii̱ maꞌ. Cheꞌé dan caꞌneꞌ soꞌ suun rihaan nij tanuu se vaa caꞌa̱nj ni̱caj nij tanuu man Pabló rá cuarteé ma̱n nij tanuu a.
\v 35 Ne̱ ga̱a cuchiꞌ nij tanuu cuarteé, ga̱a ne̱ cheꞌé se ma̱n ndoꞌo nij yuvii̱ aꞌmaan rá niꞌya̱j man Pabló, ga̱a ne̱ nda̱a ata̱ xta̱ꞌ maꞌa̱n nij tanuu man Pabló, cheꞌé se guun ndoꞌo rá nij yuvii̱ quiri̱i̱ nij soꞌ man Pabló go̱ꞌ nij soꞌ man soꞌ a.
\v 36 ꞌO̱ se canocoꞌ xraan nij yuvii̱ man nij tanuu, ne̱ caguáj nij yuvii̱, cataj nij yuvii̱ a:
\p ―Ticavi̱ꞌ soj man soꞌ cuaj ei ―taj nij yuvii̱, caguáj nij yuvii̱, niꞌya̱j nij yuvii̱ man Pabló a.
\s Guun cheꞌe̱ Pabló nacaj soꞌ man maꞌa̱n soꞌ rihaan nij síí israelitá a
\p
\v 37 Dan me se da̱j doj catu̱u̱ Pabló cuarteé ma̱n nij tanuu romanó, quiꞌyaj nij tanuu, ga̱a ne̱ cataj Pabló rihaan tanuu uun chij doj a:
\p ―Caꞌve̱e cata̱j ꞌo̱ nana̱ rihaan so̱ꞌ naꞌ ―taj Pabló, xnáꞌanj soꞌ man tanuu uun chij yoꞌ a.
\p Ne̱ soꞌ cataj a:
\p ―Neꞌén so̱ꞌ caꞌmi̱i̱ so̱ꞌ xnaꞌánj griego naꞌ.
\v 38 Ne̱ né so̱ꞌ me síí cavii yoꞌóó Egiptó síí me rá cunu̱ꞌ ga̱ gobiernó ne̱ caꞌanj nica̱j caꞌa̱nj míj nij síí me rá ticavi̱ꞌ man yuvii̱ nda̱a rej tacaan asi̱j rque̱ do̱j naꞌ ―taj tanuu uun chij doj, xnáꞌanj soꞌ man Pabló a.
\p
\v 39 Ga̱a ne̱ cataj Pabló rihaan soꞌ a:
\p ―ꞌU̱nj roꞌ, me ꞌo̱ síí israelitá cavii chumanꞌ Tarso chumanꞌ na̱j estadó Cilicia, ne̱ chumanꞌ noco̱o ndoꞌo me chihánj á. Rqueé ꞌu̱nj rihaan so̱ꞌ, ne̱ caꞌve̱j rá so̱ꞌ caꞌmi̱j do̱j ga̱ nij yuvii̱ á ―taj Pabló rihaan tanuu uun chij doj a.
\p
\v 40 Dan me se caꞌvej rá soꞌ, ne̱ cheꞌé dan canicunꞌ Pabló rej xta̱ꞌ rej atúj nii cuarteé, ne̱ tucunó raꞌa soꞌ, cheꞌé rej cunu̱u dínj tuꞌva nij yuvii̱ a.
\p Dan me se cunuu dínj tuꞌva nij yuvii̱, ga̱a ne̱ guun cheꞌe̱ Pabló caꞌmii soꞌ se‑xnaꞌa̱nj maꞌa̱n nij síí hebreo rihaan nij yuvii̱, ne̱ cataj soꞌ a:
\c 22
\p
\v 1 ―Cuno̱ soj caꞌmi̱j, tinu̱j, taꞌnuj. Ne̱ nano̱ xre̱j soj se vaa caꞌmi̱i̱ naca̱j ꞌu̱nj manj á ―taj Pabló rihaan nij síí israelitá a.
\p
\v 2 Dan me se xcaj nij yuvii̱ israelitá cuentá se vaa caꞌmii Pabló se‑xnaꞌa̱nj maꞌa̱n nij síí hebreo, ne̱ cheꞌé dan nda̱a dínj maꞌa̱n mán nij soꞌ a. Ga̱a ne̱ cataj uún Pabló a:
\p
\v 3 ―Dan me se ya̱ síí israelitá mé ꞌu̱nj, ne̱ caꞌngaa ꞌu̱nj chumanꞌ Tarso chumanꞌ na̱j estadó Cilicia a. Tza̱j ne̱ cachij ꞌu̱nj chumanꞌ Jerusalén nihánj, ne̱ naríꞌ ꞌu̱nj noco̱ꞌ ꞌu̱nj nu̱ꞌ stucua̱nj xi̱i níꞌ, quiꞌyaj maestró Gamaliel a. Ne̱ cuano̱ nihánj me se si̱j ya̱nj quiꞌya̱j nu̱ꞌ nda̱a vaa me rá Yaꞌanj mé ꞌu̱nj ase vaa ꞌyaj maꞌa̱n soj güii cuanꞌ ado̱nj.
\v 4 Ne̱ quiꞌyaj ndoꞌoj sayuun man nij yuvii̱ noco̱ꞌ Se‑Chre̱j Jesús, ne̱ guun ndoꞌo raj cavi̱ꞌ nij soꞌ a. Dan me se snóꞌo do̱ꞌ, chana̱ do̱ꞌ, numíj, ne̱ caxríj ꞌu̱nj tagaꞌ man nij soꞌ a.
\v 5 Ne̱ xrej ata̱ suun noco̱o doj do̱ꞌ, nij síí uun chij rihaan níꞌ do̱ꞌ, me síí cata̱j se vaa ya̱ vaa nana̱ nihánj nana̱ natáꞌ ꞌu̱nj rihaan soj ado̱nj. ꞌO̱ se maꞌa̱n nij soꞌ rqué yanj cartá rihaan ꞌu̱nj naya̱a̱ tuviꞌ níꞌ síí ma̱n chumanꞌ Damasco a. Ga̱a ne̱ caꞌanj ꞌu̱nj chumanꞌ Damasco, ne̱ guun rá ꞌu̱nj nu̱míj ꞌu̱nj man nij yuvii̱ noco̱ꞌ man Jesucristó ya̱nj chumanꞌ Damasco, cheꞌé rej caꞌna̱ꞌ nij soꞌ chumanꞌ Jerusalén nihánj ne̱ quira̱nꞌ nij soꞌ sayuun, qui̱ꞌyáj ado̱nj.
\p
\v 6 ’Dan me se va̱j ꞌu̱nj chrej, ne̱ caxu̱j me ta̱ꞌ asuun, ne̱ nichrúnꞌ ꞌu̱nj chumanꞌ Damasco, ga̱a ne̱ ta̱j niꞌyo̱n cuchuguu̱n nu̱ꞌ xta̱ꞌ nu̱ꞌ anica̱j rej nicu̱nꞌ ꞌu̱nj a.
\v 7 Ga̱a ne̱ quinij ꞌu̱nj rihaan yoꞌóó, ne̱ cunó ꞌu̱nj se vaa caꞌmii ꞌo̱ soꞌ rihanj, ne̱ cataj soꞌ a: “Saulo, Saulo, me cheꞌé ꞌyáá so̱ꞌ sayuun manj ga̱”, taj síí caꞌmii rihanj, xnáꞌanj soꞌ manj a.
\v 8 Ga̱a ne̱ cataj ꞌu̱nj a: “Señor, me síí mé so̱ꞌ ga̱”, cataj ꞌu̱nj rihaan soꞌ, xnáꞌanj ꞌu̱nj man soꞌ a. Ga̱a ne̱ cataj soꞌ a: “ꞌU̱nj roꞌ, me Jesús síí cavii chumanꞌ Nazaret, ne̱ síí ꞌyaj ndoꞌo so̱ꞌ sayuun man mej ado̱nj”, taj soꞌ rihanj a.
\v 9 Ne̱ nij síí va̱j ga̱ ꞌu̱nj roꞌ, ya̱ queneꞌen nij soꞌ yaꞌan chuguu̱n rej nicu̱nꞌ ꞌu̱nj, tza̱j ne̱ ne cuno̱ nij soꞌ me taj nana̱ caꞌmii Jesús rihanj a̱ maꞌ.
\v 10 Ga̱a ne̱ cataj ꞌu̱nj rihaan soꞌ a: “Señor, da̱j qui̱ꞌyáá ꞌu̱nj, rá so̱ꞌ ga̱”, taj ꞌu̱nj, xnáꞌanj ꞌu̱nj man soꞌ a. Ga̱a ne̱ Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ roꞌ, cataj a: “Na̱xuma̱a̱n so̱ꞌ, ne̱ caꞌa̱nj so̱ꞌ chumanꞌ Damasco, ga̱a ne̱ asa̱ꞌ cuchíꞌ so̱ꞌ yoꞌ, ne̱ cata̱j xnaꞌanj nii rihaan so̱ꞌ cheꞌé nu̱ꞌ se vaa no̱ xcúún so̱ꞌ qui̱ꞌyáá so̱ꞌ á”, taj Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ rihanj a.
\v 11 Dan me se cheꞌé se nucua̱j ndoꞌo chuguu̱n yaꞌan yoꞌ roꞌ, cheꞌé dan ne caꞌve̱e curuvi̱ꞌ rlij rihanj a. Cheꞌé dan nij síí chéé ga̱j roꞌ, taꞌaa nij soꞌ raꞌaj, racuíj nij soꞌ manj, ne̱ caꞌanj ꞌu̱nj catúj ꞌu̱nj chumanꞌ Damasco a.
\p
\v 12 ’Dan me se chumanꞌ Damasco roꞌ, yáán ꞌo̱ síí cuꞌna̱j Ananías, ne̱ síí veꞌé noco̱ꞌ man Yaꞌanj me soꞌ, ne̱ síí quiꞌyaj nu̱ꞌ stucua̱nj Moisés me soꞌ, ne̱ cunuda̱nj nij yuvii̱ israelitá ya̱nj chumanꞌ Damasco taj se vaa si̱j sa̱ꞌ me soꞌ a.
\v 13 Dan me se caꞌnaꞌ soꞌ rihanj ne̱ canicunꞌ soꞌ xꞌnúj, ne̱ cataj soꞌ a: “Nachugu̱u̱n rihaan so̱ꞌ, ga̱a ne̱ ni̱ꞌyaj so̱ꞌ, tinu̱j Saulo”, taj soꞌ rihanj a. Ne̱ ma̱an orá dan nachuguu̱n rihanj, ne̱ queneꞌenj man soꞌ a.
\v 14 Ga̱a ne̱ cataj síí cuꞌna̱j Ananías a: “Yaꞌanj si̱j noco̱ꞌ xi̱i níꞌ ga̱a naá roꞌ, narii soꞌ mán so̱ꞌ cheꞌé rej xca̱j so̱ꞌ cuentá da̱j me rá soꞌ quiꞌya̱j soꞌ cheꞌé yuvii̱, ne̱ guun rá soꞌ que̱neꞌén so̱ꞌ man Síí Nica̱ Nimán ne̱ cu̱nó so̱ꞌ nana̱ caꞌmii soꞌ rihaan so̱ꞌ á.
\v 15 Ga̱a ne̱ guún so̱ꞌ síí neꞌen cheꞌé soꞌ, ne̱ dan me se caꞌa̱nj so̱ꞌ, ne̱ nata̱ꞌ so̱ꞌ rihaan nu̱ꞌ nij yuvii̱ cheꞌé se vaa queneꞌén so̱ꞌ do̱ꞌ, cheꞌé nij nana̱ cunó so̱ꞌ do̱ꞌ a.
\v 16 Ne̱ nihánj me se se̱ guun ra̱a̱n so̱ꞌ doj a̱ maꞌ. Ma̱an se na̱xuma̱a̱n so̱ꞌ, ne̱ cata̱ꞌ ne so̱ꞌ, ne̱ cachi̱nj ni̱ꞌyáá so̱ꞌ rihaan Jesús cheꞌé rej ti̱naruvii Yaꞌanj nu̱ꞌ cacunꞌ xráá so̱ꞌ á”, taj Ananías rihanj a.
\p
\v 17 ’Dan me se nanica̱j ꞌu̱nj caꞌnáꞌ ꞌu̱nj chumanꞌ Jerusalén nihánj, ne̱ ga̱a cachíín ni̱ꞌyáá ꞌu̱nj rihaan Yaꞌanj rej ya̱nj nuvií noco̱o, ne̱ naquiꞌyaa ꞌo̱ rasu̱u̱n rihaan ꞌu̱nj,
\v 18 ne̱ dan me se queneꞌén ꞌu̱nj man Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ, ne̱ cataj soꞌ rihanj a: “Yoó so̱ꞌ cuaj, cu̱riha̱nj so̱ꞌ rque chumanꞌ Jerusalén nihánj á. ꞌO̱ se se̱ cuno nij síí ma̱n chumanꞌ Jerusalén nana̱ nata̱ꞌ so̱ꞌ rihaan nij soꞌ cheꞌé ꞌu̱nj maꞌ”, taj soꞌ rihanj a.
\v 19 Ga̱a ne̱ cataj ꞌu̱nj rihaan soꞌ a: “Tza̱j ne̱ a̱j neꞌen nij soꞌ se vaa ꞌu̱nj me síí catúj da̱j a̱ nij veꞌ tucuꞌyón nij soꞌ stucua̱nj Moisés, ne̱ taꞌaa ꞌu̱nj nij síí cuchumán rá niꞌya̱j mán so̱ꞌ, ne̱ caxríj ꞌu̱nj man nij soꞌ tagaꞌ ne̱ góꞌ ꞌu̱nj cuartá xráá nij soꞌ, Señor.
\v 20 Ne̱ a̱j neꞌen nij soꞌ se vaa, ga̱a caviꞌ síí cuꞌna̱j Esteban síí nataꞌ rihaan yuvii̱ cheꞌé so̱ꞌ, ne̱ ꞌu̱nj me síí ꞌo̱ vaa rá ga̱ nij síí ticaviꞌ man soꞌ, ne̱ dan me se cutumej saga̱nꞌ nij soꞌ ga̱a goꞌ nij soꞌ yahij man Esteban ado̱nj. Cheꞌé dan cuno̱ nij soꞌ snana̱j na̱nj á”, taj ꞌu̱nj rihaan Jesús a.
\v 21 Tza̱j ne̱ cataj soꞌ a: “Caꞌa̱nj so̱ꞌ á. ꞌO̱ se ꞌu̱nj caꞌne̱j mán so̱ꞌ caꞌa̱nj so̱ꞌ ga̱nꞌ rihaan nij síí yaníj a”, taj soꞌ rihanj a ―taj Pabló rihaan nij síí israelitá yoꞌ se‑xnaꞌa̱nj nij soꞌ a.
\p
\v 22 Dan me se nda̱a dan caꞌmii Pabló nana̱ yoꞌ, ne̱ nanó xre̱j nij síí israelitá snana̱ soꞌ a. Tza̱j ne̱ ga̱a canica̱j soꞌ caꞌmii soꞌ cheꞌé nij síí yaníj, ga̱a ne̱ canica̱j uún nij soꞌ, nucua̱j caguáj nij soꞌ, cataj nij soꞌ a:
\p ―Cavi̱ꞌ síí nihánj á. Ne nó xcúún síí nihánj ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ soꞌ rihaan chumii̱ nihánj a̱ maꞌ ―taj nij soꞌ, caguáj nij soꞌ a.
\p
\v 23 Dan me se caguáj ndoꞌo nij soꞌ, ne̱ quirii nij soꞌ roto̱ nij soꞌ, ne̱ tamanꞌ ndoꞌo nij soꞌ yoꞌóó tachru̱u̱ xta̱ꞌ cheꞌé se caꞌmaan ndoꞌo rá nij soꞌ a.
\v 24 Ga̱a ne̱ caꞌneꞌ tanuu romanó uun chij doj suun rihaan nij tanuu se vaa caꞌa̱nj ni̱caj nij soꞌ man Pabló rá cuarteé ma̱n nij soꞌ, ga̱a ne̱ go̱ꞌ nij soꞌ cuartá xráá Pabló, cheꞌé rej cata̱j xnaꞌanj soꞌ me cheꞌé caguáj nij yuvii̱ da̱nj niꞌya̱j nij soꞌ man Pabló a.
\v 25 Dan me se nica̱j nij tanuu nuj xca̱a̱n, numíj nij tanuu man Pabló, ne̱ ga̱a quiꞌyaj nij soꞌ da̱nj, ga̱a ne̱ caꞌmii Pabló rihaan ꞌo̱ tanuu capitán ꞌni̱j raꞌa cientó tanuu nicu̱nꞌ rej yoꞌ, ne̱ dan me se cataj Pabló rihaan soꞌ a:
\p ―No̱ xcúún soj go̱ꞌ soj cuartá xráá ꞌo̱ síí romanó ga̱a ataa caꞌne̱ꞌ nii cacunꞌ cheꞌé soꞌ a̱ xe̱e̱ ―taj soꞌ rihaan tanuu capitán yoꞌ a.
\p
\v 26 Ga̱a cuno tanuu capitán yoꞌ nana̱ caꞌmii Pabló rihaan soꞌ, ne̱ caꞌanj soꞌ cata̱j xnaꞌanj soꞌ rihaan tanuu uun chij doj, ne̱ cataj soꞌ a:
\p ―Ya̱ me rá so̱ꞌ go̱ꞌ níꞌ cuartá xráá soꞌ naꞌ. ꞌO̱ se si̱j romanó me snóꞌo nihánj na̱nj á ―taj tanuu capitán yoꞌ rihaan tanuu uun chij doj a.
\p
\v 27 Ga̱a ne̱ cuchiꞌ tanuu uun chij doj rihaan Pabló, ne̱ xnáꞌanj soꞌ man Pabló, cataj soꞌ a:
\p ―Cata̱j so̱ꞌ ꞌo̱ nana̱ rihanj á. Ya̱ ya̱ si̱j romanó mé so̱ꞌ naꞌ ―taj soꞌ, xnáꞌanj soꞌ man Pabló a.
\p ―Vej ado̱nj ―taj Pabló rihaan soꞌ a.
\p
\v 28 Ga̱a ne̱ cataj tanuu uun chij doj yoꞌ rihaan Pabló a:
\p ―ꞌU̱nj nihánj, tza̱j ne̱ noco̱o ndoꞌo saꞌanj góꞌ ꞌu̱nj cheꞌé rej caꞌve̱e guún ꞌu̱nj ꞌo̱ síí romanó na̱nj á ―taj soꞌ rihaan Pabló a.
\p Ga̱a ne̱ cataj Pabló a:
\p ―Tza̱j ne̱ ꞌu̱nj roꞌ, me síí romanó asi̱j caꞌngaa ꞌu̱nj ado̱nj ―taj soꞌ rihaan tanuu uun chij doj yoꞌ a.
\p
\v 29 Nu̱ꞌ caꞌmii soꞌ da̱nj, ne̱ nu̱ꞌ caꞌanj yaníj nij tanuu guun rá go̱ꞌ cuartá xráá Pabló a. Ne̱ maꞌa̱n tanuu uun chij doj cuchuꞌviꞌ, cheꞌé se xcaj soꞌ cuentá se vaa si̱j romanó me Pabló ne̱ a̱j numíj soꞌ man Pabló a.
\s Canicunꞌ Pabló rihaan Xꞌneꞌ Nij Síí Ata̱ Suun Noco̱o Doj rihaan nij yuvii̱ israelitá a
\p
\v 30 Ne̱ rangaꞌ ꞌó güii me se tanuu romanó uun chij doj roꞌ, guun ya̱ rá soꞌ xca̱j soꞌ cuentá me cheꞌé guun rá nij síí israelitá cuta̱ꞌ nij soꞌ cacunꞌ xráá Pabló a. Cheꞌé dan caꞌneꞌ soꞌ suun se vaa nache̱ nij tanuu man Pabló, ne̱ caꞌneꞌ soꞌ suun se vaa cunu̱u chre̱ꞌ nij xrej ata̱ suun noco̱o do̱ꞌ, nu̱ꞌ Xꞌneꞌ Nij Síí Ata̱ Suun Noco̱o Doj rihaan nij yuvii̱ israelitá do̱ꞌ, ne̱ quiꞌya̱j nij soꞌ juntá a. Ga̱a ne̱ catúj Pabló rej ma̱n nij soꞌ, quiꞌyaj soꞌ, ne̱ canicunꞌ Pabló tanu̱u̱ rihaan nij soꞌ a.
\c 23
\p
\v 1 Dan me se niꞌya̱j uxrá Pabló man ta̱ranꞌ nij síí uun chij yoꞌ, ne̱ cataj soꞌ a:
\p ―Cuno̱ nij soj caꞌmi̱j, tinu̱j. Nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌnaꞌ roꞌ, ina̱nj sa̱ꞌ uxrá ꞌyáá ꞌu̱nj rihaan Yaꞌanj, raj a. Taj cacunꞌ tumej maꞌ ―taj Pabló rihaan nij soꞌ a.
\p
\v 2 Ga̱a ne̱ xrej ata̱ suun noco̱o doj síí cuꞌna̱j Ananías roꞌ, caꞌneꞌ soꞌ suun rihaan nij síí nicu̱nꞌ rej xꞌnúú Pabló se vaa coxro̱ nij soꞌ tuꞌva Pabló, ga̱a ne̱ da̱nj quiꞌyaj nij soꞌ a.
\v 3 Ga̱a ne̱ cataj Pabló rihaan síí cuꞌna̱j Ananías yoꞌ a:
\p ―Vaa güii coxro̱ Yaꞌanj tuꞌvá so̱ꞌ á. ꞌO̱ se síí nucuiꞌ rá mé so̱ꞌ á. ꞌO̱ se táá so̱ꞌ naquiꞌya̱j cuú so̱ꞌ cheꞌej sese quiꞌyáá ꞌu̱nj cacunꞌ rihaan stucua̱nj Moisés, rá so̱ꞌ a. Tza̱j ne̱ nihánj me se tana̱nj caꞌnéꞌ so̱ꞌ suun se vaa coxro̱ nii tuꞌvaj, ne̱ stucua̱nj Moisés taj se vaa ne nó xcúún so̱ꞌ a̱ ꞌó xcoꞌ qui̱ꞌyáá so̱ꞌ da̱nj maꞌ ―taj Pabló rihaan síí cuꞌna̱j Ananías a.
\p
\v 4 Ga̱a ne̱ nij síí nicu̱nꞌ rej xꞌnúú Pabló roꞌ, cataj nij soꞌ rihaan Pabló a:
\p ―Asa̱ꞌ síj rá so̱ꞌ caꞌmi̱i̱ so̱ꞌ nana̱ qui̱j rihaan síí cuneꞌ Yaꞌanj gu̱un xrej ata̱ suun noco̱o doj ga̱ ―taj nij soꞌ rihaan Pabló a.
\p
\v 5 Ga̱a ne̱ cataj Pabló a:
\p ―Ne que̱neꞌén ꞌu̱nj se vaa xrej ata̱ suun noco̱o doj me síí tuꞌva da̱nj, maan tinu̱j. ꞌO̱ se Danj Yaꞌanj taj se vaa se̱ caꞌmii chre̱e níꞌ ni̱ꞌyaj níꞌ síí uun chij rihaan nij tuvi̱ꞌ níꞌ a̱ maꞌ ―taj Pabló rihaan nij soꞌ a.
\p
\v 6 Dan me se xcaj Pabló cuentá se vaa taꞌa̱j nij síí uun chij yoꞌ me síí saduceo ne̱ ꞌó taꞌa̱j nij soꞌ me síí fariseo, ne̱ cheꞌé dan caguáj soꞌ, cataj soꞌ rihaan cunuda̱nj nij soꞌ a:
\p ―Síí fariseo mej, ne̱ taꞌníí síí fariseo mej, tinu̱j. Ne̱ nihánj me se cutaꞌ nii cacunꞌ xráj cheꞌé se ꞌu̱nj me síí naꞌvi̱j ya̱ se vaa cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún nij síí caviꞌ vaa güii, quiꞌya̱j Yaꞌanj, tinu̱j ―taj Pabló rihaan cunuda̱nj nij soꞌ a.
\p
\v 7 Dan me se ga̱a caꞌmii Pabló da̱nj, ne̱ caꞌmaan rá nij síí fariseo do̱ꞌ, nij síí saduceo do̱ꞌ, niꞌya̱j nij soꞌ tuviꞌ nij soꞌ, ne̱ xraꞌ taꞌa̱j nij soꞌ a.
\v 8 ꞌO̱ se nij síí saduceo roꞌ, taj se vaa se̱ caꞌvee cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún nij síí caviꞌ maꞌ. Ne̱ se‑mo̱zó Yaꞌanj do̱ꞌ, nimán yuvii̱ do̱ꞌ, taj va̱j maꞌ, taj nij síí saduceo yoꞌ a. Tza̱j ne̱ nij síí fariseo roꞌ, taj se vaa ya̱ ya̱ cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún nij síí caviꞌ vaa güii, ne̱ vaa se‑mo̱zó Yaꞌanj, ne̱ vaa nimán yuvii̱, taj nij soꞌ a.
\p
\v 9 Dan me se caguáj ndoꞌo cunuda̱nj nij síí uun chij yoꞌ, ne̱ canicunꞌ taꞌa̱j nij síí fariseo ata̱ suun naquiꞌyaj cu̱u stucua̱nj Moisés, ne̱ caꞌmii canó tuviꞌ nij soꞌ ga̱ nij síí saduceo, cataj nij soꞌ a:
\p ―Nuviꞌ cacunꞌ tumé síí nihánj, rá núj maꞌ. ꞌO̱ se caꞌve̱e se a̱j caꞌmii ꞌo̱ nimán rihaan soꞌ caꞌve̱e se a̱j caꞌmii ꞌo̱ se‑mo̱zó Yaꞌanj rihaan soꞌ caꞌve̱e na̱nj á ―taj nij soꞌ, caꞌmii nacaj nij soꞌ man Pabló a.
\p
\v 10 Ga̱a ne̱ caꞌmaan uxrá rá cunuda̱nj nij soꞌ, ne̱ cheꞌé dan cuchuꞌviꞌ tanuu uun chij doj se vaa cutu̱nꞌ nij soꞌ man Pabló a. Cheꞌé dan caꞌneꞌ soꞌ suun rihaan nij tanuu se vaa caꞌa̱nj nij tanuu ta̱ꞌaa nij tanuu man Pabló ne̱ quiri̱i̱ nij tanuu man Pabló scaꞌnúj nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá yoꞌ ne̱ caꞌa̱nj ni̱caj nij tanuu man Pabló rá cuarteé ma̱n nij tanuu a.
\p
\v 11 Tiꞌnuu ꞌó güii me se curuviꞌ maꞌa̱n Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ rihaan Pabló, ne̱ cataj soꞌ rihaan Pabló a:
\p ―Ga̱a̱ nucua̱j nimán so̱ꞌ á. ꞌO̱ se ase vaa ꞌo̱ xraan taj xnaꞌanj so̱ꞌ rihaan nij síí ma̱n chumanꞌ Jerusalén nihánj cheꞌé ꞌu̱nj roꞌ, da̱nj ga̱a̱ cata̱j xnaꞌanj so̱ꞌ rihaan nij síí ma̱n chumanꞌ Romá uún cheꞌé ꞌu̱nj ado̱nj ―taj Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ rihaan Pabló a.
\s Guun rá nij síí israelitá ticavi̱ꞌ nij soꞌ man Pabló a
\p
\v 12 Dan me se ꞌó güii cunuu chre̱ꞌ taꞌa̱j nij síí israelitá nano̱ꞌ nij soꞌ da̱j quiꞌya̱j nij soꞌ ne̱ quira̱nꞌ Pabló sayuun, ne̱ cataj tuꞌva nij soꞌ rihaan Yaꞌanj a:
\p ―Sese cha̱ núj do̱ꞌ, sese coꞌo̱ núj na do̱ꞌ, ga̱a ataa cavi̱ꞌ Pabló quiꞌya̱j núj, ne̱ caꞌve̱e qui̱ꞌyáá so̱ꞌ sayuun man núj á ―taj nij soꞌ cataj tuꞌva nij soꞌ rihaan Yaꞌanj a.
\p
\v 13 Ne̱ vi̱j chiha̱a̱ (40) táá doj nij soꞌ me nij síí guun ꞌo̱ rá quiꞌya̱j da̱nj man Pabló a.
\p
\v 14 Ga̱a ne̱ nij síí me rá ticavi̱ꞌ man Pabló roꞌ, cuchiꞌ nij soꞌ rihaan nij xrej ata̱ suun noco̱o do̱ꞌ, rihaan nij síí uun chij do̱ꞌ, ne̱ cataj nij soꞌ a:
\p ―A̱j cataꞌ tuꞌva núj rihaan Yaꞌanj se vaa caꞌvej rá núj quiꞌya̱j Yaꞌanj sayuun man núj sese cha̱ núj me maꞌa̱n rasu̱u̱n ga̱a ataa cavi̱ꞌ Pabló quiꞌya̱j núj a.
\v 15 Cheꞌé dan soj ga̱ Xꞌneꞌ Nij Síí Ata̱ Suun Noco̱o Doj roꞌ, cata̱j xnaꞌanj soj rihaan tanuu uun chij doj se vaa me rá soj caꞌna̱ꞌ uún Pabló rihaan soj cheꞌé se me rá soj xca̱j sa̱ꞌ soj doj cuentá cheꞌé Pabló, cata̱j soj rihaan tanuu uun chij doj yoꞌ a. Tza̱j ne̱ cuma̱n núj rá chrej, ca̱ráán núj chrej man Pabló, ne̱ se̱ gaa iꞌna̱ꞌ Pabló cuchi̱ꞌ Pabló rihaan soj, quiꞌya̱j núj a̱ maan ado̱nj ―taj nij soꞌ rihaan nij xrej ata̱ suun noco̱o do̱ꞌ, rihaan tuviꞌ nij soꞌ síí uun chij do̱ꞌ a.
\p
\v 16 Tza̱j ne̱ cuno xticunꞌ Pabló se vaa caꞌmii nij soꞌ cheꞌé rej ca̱ráán nij soꞌ chrej man Pabló, ne̱ cheꞌé dan caꞌanj soꞌ catúj soꞌ rá cuarteé, ga̱a ne̱ nu̱ꞌ tacuachén soꞌ nana̱ rihaan Pabló a.
\v 17 Ga̱a ne̱ canacúún Pabló caꞌna̱ꞌ ꞌo̱ tanuu capitán ꞌni̱j raꞌa cientó tanuu rihaan soꞌ, ne̱ cataj soꞌ rihaan tanuu capitán yoꞌ a:
\p ―Catu̱u̱ síí tachru̱u̱ nihánj nata̱ꞌ soꞌ rihaan tanuu uun chij doj, qui̱ꞌyáá so̱ꞌ á. ꞌO̱ se vaa nana̱ me rá soꞌ nata̱ꞌ soꞌ rihaan tanuu uun chij doj a ―taj Pabló rihaan tanuu capitán yoꞌ a.
\p
\v 18 Cheꞌé dan nica̱j tanuu capitán yoꞌ man xticunꞌ Pabló, caꞌanj soꞌ rihaan tanuu uun chij doj, ne̱ cataj soꞌ rihaan tanuu uun chij doj yoꞌ a:
\p ―Síí cuꞌna̱j Pabló síí ꞌni̱j tagaꞌ roꞌ, canacúún soꞌ manj cuchi̱j rihaan soꞌ, ne̱ cachíín niꞌya̱j soꞌ rihanj se vaa caꞌna̱ꞌ síí tachru̱u̱ nihánj rihaan so̱ꞌ qui̱ꞌyáj a. ꞌO̱ se vaa nana̱ me rá síí tachru̱u̱ nihánj nata̱ꞌ soꞌ rihaan so̱ꞌ, taj Pabló a ―taj tanuu capitán yoꞌ rihaan tanuu uun chij doj a.
\p
\v 19 Dan me se coro̱ꞌ tanuu uun chij yoꞌ raꞌa xticunꞌ Pabló, ga̱a ne̱ caꞌanj yaníj ro̱j soꞌ, ga̱a ne̱ xnáꞌanj tanuu yoꞌ man soꞌ, cataj soꞌ a:
\p ―Me nana̱ nata̱ꞌ so̱ꞌ rihanj, rá so̱ꞌ ga̱ ―taj soꞌ rihaan síí tachru̱u̱ yoꞌ a.
\p
\v 20 Ga̱a ne̱ soꞌ cataj a:
\p ―Taꞌa̱j nij síí israelitá roꞌ, cuya̱a̱n guun rá nij soꞌ se vaa cachi̱nj niꞌya̱j nij soꞌ rihaan so̱ꞌ se vaa aꞌyuj caꞌa̱nj ni̱caj so̱ꞌ man Pabló rej cunu̱u chre̱ꞌ Xꞌneꞌ Nij Síí Ata̱ Suun Noco̱o Doj rihaan nij soꞌ a. ꞌO̱ se cata̱j nij soꞌ se vaa me rá nij soꞌ xca̱j sa̱ꞌ nij soꞌ doj cuentá cheꞌé Pabló a.
\v 21 Tza̱j ne̱ se̱ cuchumán rá so̱ꞌ snana̱ nij soꞌ maꞌ. ꞌO̱ se vaa vi̱j chiha̱a̱ (40) tuviꞌ nij soꞌ táá doj ca̱ráán chrej man Pabló a. Ne̱ a̱j cataꞌ tuꞌva nij soꞌ rihaan Yaꞌanj se vaa se̱ chá nij soꞌ do̱ꞌ, se̱ coꞌo nij soꞌ na do̱ꞌ, ga̱a ataa cavi̱ꞌ Pabló quiꞌya̱j nij soꞌ, ne̱ sese se̱ caviꞌ Pabló quiꞌya̱j nij soꞌ, ne̱ caꞌve̱e quiꞌya̱j Yaꞌanj sayuun man nij soꞌ, taj nij soꞌ na̱nj á. Ne̱ cuano̱ nihánj me se me ndoꞌo rá nij soꞌ se vaa cata̱ꞌ tuꞌvá so̱ꞌ se vaa ya̱ caꞌa̱nj ni̱caj so̱ꞌ man Pabló rihaan nij síí uun chij yoꞌ ado̱nj ―taj xticunꞌ Pabló rihaan tanuu uun chij doj a.
\p
\v 22 Ne̱ tanuu uun chij yoꞌ roꞌ, naꞌnéé soꞌ chrej man síí tachru̱u̱ yoꞌ a. Ne̱ caꞌneꞌ soꞌ suun rihaan síí tachru̱u̱ se vaa se̱ cataj xnaꞌanj soꞌ rihaan a̱ ꞌó yuvii̱ se vaa a̱j nataꞌ soꞌ nana̱ vaa da̱nj rihaan tanuu yoꞌ maꞌ.
\s Caꞌnéé tanuu uun chij doj man Pabló rihaan síí nica̱j suun gobernador cuꞌna̱j Félix a
\p
\v 23 Dan me se canacúún tanuu uun chij doj yoꞌ man vi̱j tanuu capitán ꞌni̱j raꞌa cientó tanuu, ne̱ cataj soꞌ rihaan ro̱j soꞌ a:
\p ―Ni̱caj ro̱j so̱j vi̱j cientó tanuu chéé taco̱j do̱ꞌ, vaꞌnu̱j chiha̱a̱ chi̱ꞌ (70) tanuu ta̱j xráá cuayó do̱ꞌ, vi̱j cientó tanuu nica̱j chruun lanzá do̱ꞌ, ne̱ cuma̱n chru̱u̱n soj cavi̱i̱ soj agaꞌ u̱u̱n nii̱ corá, caꞌa̱nj soj chumanꞌ Cesarea á.
\v 24 Ne̱ quiri̱i̱ soj cuayó quita̱j síí cuꞌna̱j Pabló, ga̱a ne̱ cuchi̱ꞌ Pabló rihaan síí nica̱j suun gobernador cuꞌna̱j Félix, quiꞌya̱j soj, ne̱ dan me se nani̱i̱ soꞌ rihaan nij síí israelitá a ―taj tanuu uun chij doj cuno ro̱j soꞌ a.
\p
\v 25 Ga̱a ne̱ quiꞌyaj soꞌ ꞌo̱ yanj cartá, ne̱ ase vaa nana̱ nihánj roꞌ, da̱nj vaa nana̱ cachrón soꞌ rihaan yanj cartá yoꞌ a:
\p
\v 26 “ꞌU̱nj si̱j cuꞌna̱j Claudio Lisias roꞌ, ꞌyáá ꞌu̱nj yanj cartá nihánj caꞌne̱j ꞌu̱nj rihaan so̱ꞌ si̱j nica̱j suun gobernador cuꞌna̱j Félix si̱j sa̱ꞌ ndoꞌo a. Veꞌé ca̱yáán so̱ꞌ á.
\v 27 Xa̱ꞌ síí caꞌne̱j ꞌu̱nj rihaan so̱ꞌ nihánj, tza̱j ne̱ taꞌaa nij síí israelitá man soꞌ, ne̱ guun rá nij soꞌ ticavi̱ꞌ nij soꞌ man soꞌ a. Ga̱a xcaj ꞌu̱nj cuentá, ne̱ nacaj núj ga̱ nij tanuu man soꞌ, cheꞌé se xcaj ꞌu̱nj cuentá se vaa si̱j romanó me soꞌ a.
\v 28 Dan me se guun rá ꞌu̱nj xca̱j ꞌu̱nj cuentá me cheꞌé me guun rá nij síí israelitá cuta̱ꞌ nij soꞌ cacunꞌ xráá soꞌ, ne̱ cheꞌé dan caꞌanj nica̱j ꞌu̱nj man soꞌ rihaan xꞌneꞌ nij síí ata̱ suun noco̱o doj rihaan maꞌa̱n nij soꞌ a.
\v 29 Ne̱ xcaj ꞌu̱nj cuentá se vaa ina̱nj cheꞌé tucuáán noco̱ꞌ maꞌa̱n nij soꞌ me cutaꞌ nij soꞌ cacunꞌ xráá soꞌ a. Tza̱j ne̱ taj va̱j cacunꞌ chiꞌi̱i̱ tumé soꞌ maꞌ. Taj cheꞌé cavi̱ꞌ soꞌ do̱ꞌ, taj cheꞌé qui̱ꞌnij soꞌ tagaꞌ do̱ꞌ maꞌ.
\v 30 Tza̱j ne̱ cataj xnaꞌanj nii rihanj se vaa guun rá taꞌa̱j nij síí israelitá ticavi̱ꞌ nij soꞌ man soꞌ a. Cheꞌé dan caꞌne̱j ꞌu̱nj man soꞌ rihaan so̱ꞌ, ne̱ cata̱j ꞌu̱nj rihaan nij síí me rá cuta̱ꞌ cacunꞌ xráá soꞌ se vaa cuchi̱ꞌ nij soꞌ rihaan so̱ꞌ ne̱ caꞌmi̱i̱ nij soꞌ ga̱ so̱ꞌ a”, taj nana̱ cachrón tanuu uun chij doj rihaan yanj cartá caꞌnéé soꞌ rihaan síí nica̱j suun gobernador cuꞌna̱j Félix a.
\p
\v 31 Dan me se quiꞌyaj nij tanuu nda̱a vaa caꞌneꞌ soꞌ suun rihaan nij soꞌ, ne̱ rej nii̱ caꞌanj nica̱j nij soꞌ man Pabló nda̱a chumanꞌ cuꞌna̱j Antípatris a.
\v 32 Ga̱a ne̱ ꞌó güii me se cavii nij tanuu ta̱j xráá cuayó, caꞌanj nij soꞌ ga̱ Pabló, ne̱ ꞌó nij tanuu roꞌ, canica̱j nij soꞌ chumanꞌ Jerusalén nda̱a cuarteé a.
\v 33 Dan me se ga̱a catúj nij tanuu ta̱j xráá cuayó ga̱ Pabló chumanꞌ Cesarea, ne̱ nagoꞌ nij soꞌ yanj cartá yoꞌ raꞌa síí nica̱j suun gobernador, ne̱ tacuachén nij soꞌ man Pabló rihaan soꞌ uún a.
\v 34 Ga̱a quisíj nayaa soꞌ yanj cartá, ne̱ xnáꞌanj soꞌ me estadó cavii Pabló, ne̱ cataj xnaꞌanj nii rihaan soꞌ se vaa cavii Pabló estadó Cilicia a.
\v 35 Ga̱a ne̱ cataj soꞌ rihaan Pabló a:
\p ―Naquiꞌya̱j cuú ꞌu̱nj cheꞌé so̱ꞌ asa̱ꞌ caꞌnaꞌ nij síí cutaꞌ cacunꞌ xráá so̱ꞌ á ―taj soꞌ rihaan Pabló a.
\p Ga̱a ne̱ caꞌneꞌ soꞌ suun rihaan nij tanuu se vaa caꞌa̱nj ni̱caj nij tanuu man Pabló rá tucuá suun noco̱o cuneꞌ rey cuꞌna̱j Herodes ne̱ tu̱mé nij tanuu man soꞌ a.
\c 24
\s Cutaꞌ nij yuvii̱ israelitá cacunꞌ xráá Pabló a
\p
\v 1 Dan me se cachén ꞌu̱nꞌ güii, ga̱a ne̱ nanij xrej ata̱ suun noco̱o doj cuꞌna̱j Ananías nda̱a chumanꞌ Cesarea, ne̱ caꞌanj taꞌa̱j nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá do̱ꞌ, ꞌo̱ síí aꞌmii cheꞌé yuvii̱ tucuá suun cuꞌna̱j Tértulo do̱ꞌ, ga̱ soꞌ, ne̱ cutaꞌ nij soꞌ cacunꞌ xráá Pabló rihaan síí nica̱j suun gobernador a.
\v 2 Dan me se ga̱a canacúún nii caꞌna̱ꞌ Pabló, ne̱ caꞌnaꞌ Pabló, ne̱ guun cheꞌe̱ síí cuꞌna̱j Tértulo cutaꞌ soꞌ cacunꞌ xráá Pabló rihaan síí cuꞌna̱j Félix, cataj soꞌ a:
\p ―Cheꞌé se so̱ꞌ me síí acaj ndoꞌo cuentá roꞌ, cheꞌé dan dínj mán núj si̱j israelitá, ne̱ naxca̱j ndoꞌo chiháán núj,
\v 3 ne̱ cunuda̱nj núj me síí taj se vaa ina̱nj sa̱ꞌ uxrá ꞌyáá so̱ꞌ, Félix si̱j sa̱ꞌ ndoꞌo a. Ne̱ me maꞌa̱n güii do̱ꞌ, me maꞌa̱n rej va̱j núj do̱ꞌ, ne̱ taj ta̱ranꞌ núj “Guun niꞌya̱j níꞌ” rihaan so̱ꞌ a.
\v 4 Tza̱j ne̱ taj cheꞌé gu̱un rmi̱i̱ so̱ꞌ doj qui̱ꞌyáj maꞌ. Ne̱ cheꞌé dan rqueé ꞌu̱nj rihaan so̱ꞌ se vaa veé da̱nj ga̱a̱ ina̱j nimán so̱ꞌ, ne̱ cu̱nó so̱ꞌ do̱j tzínꞌ snana̱ núj na̱nj ado̱nj.
\p
\v 5 ’Dan me se xcaj núj cuentá se vaa xa̱ꞌ síí nihánj, tza̱j ne̱ ase vaa yuvee xíj man naa̱ vaa soꞌ, ne̱ soꞌ me síí ꞌyaj se vaa ino̱ vaa rá cunuda̱nj nij síí israelitá ya̱nj rihaan chumii̱ nihánj ne̱ xraꞌ taꞌa̱j nij soꞌ a. Ne̱ soꞌ me síí uun chij rihaan nij síí noco̱ꞌ ꞌo̱ tucuáán ne̱ stucua̱nj síí cavii chumanꞌ Nazaret a.
\v 6 Ne̱ nda̱a guun rá soꞌ quiꞌya̱j chiꞌi̱i̱ soꞌ man nuvií noco̱o, ne̱ cheꞌé dan taꞌaa núj man soꞌ, ne̱ guun rá núj caꞌne̱ꞌ núj cacunꞌ cheꞌé soꞌ nda̱a vaa aꞌmii tucuáán noco̱ꞌ maꞌa̱n núj a.
\v 7 Tza̱j ne̱ síí cuꞌna̱j Lisias tanuu uun chij doj rihaan ta̱ranꞌ nij tanuu ma̱n chumanꞌ Jerusalén roꞌ, caꞌnéj yuva̱a̱ soꞌ man síí nihánj raꞌa núj a.
\v 8 Ne̱ cataj xnaꞌanj soꞌ rihaan nij síí me rá cuta̱ꞌ cacunꞌ xráá Pabló se vaa caꞌna̱ꞌ nij soꞌ rihaan so̱ꞌ nihánj a. Ne̱ dan me se ma̱ꞌán so̱ꞌ me síí gu̱un nucua̱j naquiꞌya̱j cu̱u cheꞌé nu̱ꞌ rasu̱u̱n nihánj, ne̱ xca̱j ma̱ꞌán so̱ꞌ cuentá cheꞌé cacunꞌ cutaꞌ núj xráá Pabló na̱nj ado̱nj ―taj síí cuꞌna̱j Tértulo cuno síí cuꞌna̱j Félix a.
\p
\v 9 Ga̱a ne̱ ꞌó nij yuvii̱ israelitá roꞌ, cataj nij soꞌ se vaa ya̱ vaa snana̱ síí cuꞌna̱j Tértulo yoꞌ ne̱ ya̱ uxrá tumé Pabló cacunꞌ a.
\s Caꞌmii nacaj Pabló man maꞌa̱n soꞌ rihaan síí nica̱j suun gobernador cuꞌna̱j Félix a
\p
\v 10 Ga̱a ne̱ guun raꞌa síí nica̱j suun gobernador cataj soꞌ se vaa caꞌmi̱i̱ Pabló, ne̱ cheꞌé dan cataj Pabló a:
\p ―Neꞌén ꞌu̱nj se vaa quisíj queꞌe̱e̱ yoꞌ guún so̱ꞌ síí aꞌneꞌ cacunꞌ cheꞌé nij síí ma̱n chiháán núj, ne̱ cheꞌé dan uun niha̱ꞌ raj caꞌmi̱i̱ nacaj ꞌu̱nj cheꞌé ma̱ꞌanj rihaan so̱ꞌ á.
\v 11 Ne̱ gu̱un nucua̱j ma̱ꞌán so̱ꞌ xca̱j so̱ꞌ cuentá se vaa ataa quisi̱j chuvi̱j güii asi̱j cavii ꞌu̱nj caꞌanj ꞌu̱nj chumanꞌ Jerusalén cara̱a̱ gue̱e̱ ꞌu̱nj rihaan Yaꞌanj a.
\v 12 Ne̱ rej ya̱nj nuvií noco̱o do̱ꞌ, rá nij veꞌ tucuꞌyón núj si̱j israelitá stucua̱nj Moisés do̱ꞌ, rque chumanꞌ do̱ꞌ, ne cano̱ tuvíꞌ ꞌu̱nj ga̱ yuvii̱ maꞌ. Ne̱ a̱ doj ne caꞌma̱an rá nij yuvii̱ qui̱ꞌyáá ꞌu̱nj maꞌ.
\v 13 Ne̱ se̱ caꞌvee ti̱haa̱n nij síí nihánj se vaa vaa cheꞌé cutaꞌ nij soꞌ cacunꞌ vaa da̱nj xráj maꞌ.
\p
\v 14 ’Tza̱j ne̱ cata̱j yá ꞌu̱nj rihaan so̱ꞌ se vaa xa̱ꞌ Se‑Chre̱j Jesús, chrej tucuꞌnáj nij síí nihánj chrej ne̱ roꞌ, da̱nj nocóꞌ ꞌu̱nj aráj gue̱e̱ ꞌu̱nj rihaan Yaꞌanj si̱j noco̱ꞌ nij xií ꞌu̱nj a. ꞌO̱ se amán raj nu̱ꞌ nana̱ no̱ rihaan yanj no̱ stucua̱nj Moisés do̱ꞌ, snana̱ nij síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj ga̱a naá do̱ꞌ a.
\v 15 Ne̱ nucua̱j ya̱ rá ꞌu̱nj man Yaꞌanj nda̱a vaa ꞌyaj maꞌa̱n nij síí nihánj se vaa vaa güii cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún nij síí sa̱ꞌ caviꞌ do̱ꞌ, nij síí chiꞌi̱i̱ caviꞌ do̱ꞌ a.
\v 16 Cheꞌé dan nu̱ꞌ se vaa ꞌyáj, tza̱j ne̱ veꞌé ina̱nj ꞌyáj cheꞌé rej se̱ guun quita̱j cacunꞌ xráj rihaan Yaꞌanj do̱ꞌ, rihaan yuvii̱ do̱ꞌ maꞌ.
\p
\v 17 ’Dan me se cachén queꞌe̱e̱ yoꞌ, ga̱a ne̱ nica̱j ꞌu̱nj saꞌanj nago̱ꞌ ꞌu̱nj ston tuvíꞌ ꞌu̱nj síí nique̱ ne̱ rque̱ ꞌu̱nj rasu̱u̱n rihaan Yaꞌanj, ne̱ cheꞌé dan caꞌanj ꞌu̱nj nda̱a chumanꞌ Jerusalén a.
\v 18 Ne̱ ga̱a quiꞌyáá ꞌu̱nj da̱nj, ne̱ nariꞌ do̱j síí israelitá cavii estadó Asia mán ꞌu̱nj rej ya̱nj nuvií noco̱o, ne̱ a̱j cunuu sa̱ꞌ ꞌu̱nj rihaan Yaꞌanj nda̱a vaa taj stucua̱nj núj a. Tza̱j ne̱ taj va̱j yuvii̱ va̱j ga̱ ꞌu̱nj, ne̱ taj va̱j sayuun chiꞌi̱i̱ quiꞌyáá ꞌu̱nj ga̱a nariꞌ nij soꞌ manj maꞌ.
\v 19 Ne̱ xa̱ꞌ nij soꞌ, tza̱j ne̱ sese vaa cacunꞌ tumé ꞌu̱nj rá nij soꞌ, ne̱ no̱ xcúún nij soꞌ caꞌna̱ꞌ maꞌa̱n nij soꞌ canicu̱nꞌ nij soꞌ nihánj rihaan so̱ꞌ á.
\v 20 Ne̱ sese taj, ne̱ no̱ xcúún maꞌa̱n nij síí nihánj cata̱j xnaꞌanj nij soꞌ rihaan so̱ꞌ me cacunꞌ tumé ꞌu̱nj nariꞌ nij soꞌ ga̱a canicúnꞌ ꞌu̱nj rihaan Xꞌneꞌ Nij Síí Ata̱ Suun Noco̱o Doj rihaan núj á.
\v 21 ꞌO̱ se vaa o̱rúnꞌ nana̱ caguáj ꞌu̱nj ga̱a canicúnꞌ ꞌu̱nj rihaan nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá yoꞌ, ne̱ dan me se cataj ꞌu̱nj da̱nj a: “Ma̱an cheꞌé se ꞌu̱nj me síí amán rá se vaa vaa güii cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún nij síí caviꞌ quiꞌya̱j Yaꞌanj roꞌ, cheꞌé dan naquiꞌyaj cu̱u nij soj cheꞌej cuanꞌ a”, cataj ꞌu̱nj rihaan nij soꞌ a ―taj Pabló rihaan síí nica̱j suun gobernador cuꞌna̱j Félix a.
\p
\v 22 Ese Félix roꞌ, me síí queneꞌen sa̱ꞌ da̱j vaa Se‑Chre̱j Jesús, ga̱a ne̱ cataj soꞌ se vaa gu̱un ra̱a̱n doj, ga̱a ne̱ caꞌne̱ꞌ soꞌ cacunꞌ cheꞌé Pabló a. Cheꞌé dan cataj soꞌ a:
\p ―Asa̱ꞌ caꞌnaꞌ tanuu uun chij doj cuꞌna̱j Lisias nihánj, ne̱ naquiꞌya̱j cuú ꞌu̱nj cheꞌé nij soj á ―taj Félix a.
\p
\v 23 Ne̱ caꞌneꞌ Félix suun rihaan tanuu capitán ꞌni̱j raꞌa cientó tanuu se vaa tu̱mé soꞌ man Pabló, tza̱j ne̱ caꞌve̱e cache̱e̱ u̱u̱n Pabló do̱j, ne̱ caꞌve̱e caꞌna̱ꞌ nij tuviꞌ Pabló ra̱cuíj nij soꞌ do̱j man Pabló, quiꞌya̱j tanuu, taj Félix a.
\s ꞌO̱ ꞌnij Pabló tagaꞌ, quiꞌyaj Félix a
\p
\v 24 Dan me se cachén do̱j güii, ga̱a ne̱ caꞌnaꞌ síí cuꞌna̱j Félix ga̱ nica̱ soꞌ chana̱ israelitá cuꞌna̱j Drusila, ne̱ canacúún soꞌ se vaa caꞌna̱ꞌ Pabló rihaan soꞌ, ne̱ cuno soꞌ nana̱ caꞌmii Pabló rihaan soꞌ cheꞌé tucuáán noco̱ꞌ nij síí amán rá niꞌya̱j man Jesús Si̱j Caꞌnéé Yaꞌanj Ti̱nanii man Yuvii̱ rihaan Sayuun a.
\v 25 Dan me se cataj xnaꞌanj Pabló rihaan Félix se vaa no̱ xcúún níꞌ cunu̱u sa̱ꞌ níꞌ rihaan Yaꞌanj ne̱ no̱ xcúún níꞌ tu̱mé níꞌ man maꞌa̱n níꞌ se vaa veꞌé ina̱nj quiꞌya̱j níꞌ a. Ne̱ caꞌmii soꞌ cheꞌé güii caꞌne̱ꞌ Yaꞌanj cacunꞌ cheꞌé yuvii̱ a. Ga̱a ne̱ cuchuꞌviꞌ ndoꞌo Félix, ne̱ cataj soꞌ a:
\p ―Cuano̱ nihánj me se caꞌa̱nj so̱ꞌ ya̱j, tza̱j ne̱ asa̱ꞌ vaa yaꞌnúj rihanj, ne̱ canacu̱nj uún ꞌu̱nj mán so̱ꞌ á ―taj soꞌ rihaan Pabló a.
\p
\v 26 Da̱nj cataj Félix cheꞌé se me rá soꞌ ca̱ráán Pabló saꞌanj rihaan maꞌa̱n soꞌ cheꞌé rej quiri̱i̱ soꞌ tagaꞌ man Pabló, rá soꞌ a. Cheꞌé dan queꞌe̱e̱ güii canacúún soꞌ man Pabló caꞌna̱ꞌ Pabló rihaan soꞌ, ne̱ caꞌmii soꞌ ga̱ Pabló a.
\p
\v 27 Dan me se quisíj vi̱j ya̱ yoꞌ ꞌni̱j Pabló tagaꞌ, ga̱a ne̱ xꞌnéj suun raꞌa Félix, ne̱ catúj síí cuꞌna̱j Porcio Festo a. Ne̱ guun rá Félix quiꞌya̱j soꞌ se lu̱j cheꞌé nij yuvii̱ israelitá, ne̱ cheꞌé dan tanáj soꞌ man Pabló tagaꞌ a.
\c 25
\s Cachíín Pabló se vaa naquiꞌya̱j cu̱u síí nica̱j suun emperador cheꞌé soꞌ a
\p
\v 1 Quisíj vaꞌnu̱j güii yáán síí cuꞌna̱j Festo suun gobernador, ga̱a ne̱ curiha̱nj soꞌ chumanꞌ Cesarea cavii soꞌ nda̱a chumanꞌ Jerusalén a.
\v 2 Ga̱a ne̱ nij xrej ata̱ suun noco̱o do̱ꞌ, nij síí ra̱a̱ doj rihaan nij yuvii̱ israelitá do̱ꞌ, cutaꞌ nij soꞌ cacunꞌ xráá Pabló rihaan Festo a. Ga̱a ne̱ rquee̱ ndoꞌo nij síí israelitá,
\v 3 cachíín niꞌya̱j nij soꞌ rihaan Festo se vaa caꞌne̱ꞌ soꞌ suun se vaa caꞌna̱ꞌ Pabló nda̱a chumanꞌ Jerusalén a. ꞌO̱ se guun rá nij soꞌ ca̱ráán nij soꞌ chrej ne̱ ticavi̱ꞌ nij soꞌ man Pabló a.
\v 4 Cheꞌé dan cataj Festo se vaa tu̱mé nij tanuu man Pabló chumanꞌ Cesarea a. ꞌO̱ se rque do̱j güii nucui̱ꞌ soꞌ chumanꞌ Cesarea, taj soꞌ a.
\v 5 Ga̱a ne̱ cataj uún Festo rihaan nij síí israelitá a:
\p ―Cheꞌé dan sese nij tuvi̱ꞌ soj síí gu̱un nucua̱j caꞌa̱nj nda̱a chumanꞌ Cesarea ga̱ ꞌu̱nj roꞌ, caꞌa̱nj nij soꞌ, ne̱ sese vaa se chiꞌi̱i̱ quiꞌyaj Pabló, ne̱ cuta̱ꞌ nij soꞌ cacunꞌ xráá Pabló á ―taj Festo rihaan nij soꞌ a.
\p
\v 6 Dan me se guun ra̱a̱n Festo ꞌo̱ tu̱nj güii chumanꞌ Jerusalén ta̱ꞌ asuun, ga̱a ne̱ nanij soꞌ nda̱a chumanꞌ Cesarea a. Ga̱a ne̱ ꞌó güii me se caꞌanj quita̱j soꞌ chruun xlá sa̱ꞌ rej naquiꞌyaj cu̱u soꞌ cheꞌé yuvii̱, ga̱a ne̱ caꞌneꞌ soꞌ suun rihaan nij tanuu se vaa caꞌna̱ꞌ Pabló rihaan soꞌ quiꞌya̱j nij tanuu a.
\v 7 Ga̱a ne̱ ga̱a caꞌnaꞌ Pabló rihaan soꞌ, ne̱ ma̱n nij síí israelitá nanij nda̱a chumanꞌ Jerusalén, ne̱ canicunꞌ nij soꞌ nu̱ꞌ anica̱j rej xꞌnu̱j Pabló a. Cutaꞌ ndoꞌo nij soꞌ cacunꞌ noco̱o xráá Pabló, tza̱j ne̱ ne caꞌve̱e ti̱haa̱n nij soꞌ se vaa ya̱ ya̱ quiꞌyaj soꞌ cacunꞌ yoꞌ maꞌ.
\v 8 Ga̱a ne̱ canica̱j Pabló, caꞌmii nacaj soꞌ cheꞌé maꞌa̱n soꞌ, cataj soꞌ a:
\p ―Taj cacunꞌ quiꞌyáá ꞌu̱nj rihaan stucua̱nj nij síí israelitá do̱ꞌ, rihaan nuvií noco̱o do̱ꞌ, rihaan síí nica̱j suun emperador cuꞌna̱j César do̱ꞌ a̱ maꞌ ―taj Pabló rihaan Festo a.
\p
\v 9 Dan me se guun rá Festo quiꞌya̱j soꞌ se lu̱j cheꞌé nij síí ata̱ suun rihaan nij yuvii̱ israelitá, ne̱ cheꞌé dan cataj soꞌ rihaan Pabló a:
\p ―Caꞌve̱j rá so̱ꞌ cavi̱i̱ so̱ꞌ nda̱a chumanꞌ Jerusalén ne̱ nda̱a tiꞌyaj caꞌne̱ꞌ ꞌu̱nj cacunꞌ cheꞌé so̱ꞌ cheꞌé nij rasu̱u̱n nihánj naꞌ ―taj soꞌ, xnáꞌanj soꞌ man Pabló a.
\p
\v 10 Ga̱a ne̱ cataj Pabló rihaan soꞌ a:
\p ―Nihánj me nicúnꞌ ꞌu̱nj rihaan so̱ꞌ, si̱j cuneꞌ síí nica̱j suun emperador cuꞌna̱j César se vaa caꞌne̱ꞌ so̱ꞌ cacunꞌ cheꞌé yuvii̱ á. Ne̱ cheꞌé dan no̱ xcúún so̱ꞌ caꞌne̱ꞌ so̱ꞌ cacunꞌ cheꞌé ꞌu̱nj na̱nj ado̱nj. Ne qui̱ꞌyáá ꞌu̱nj cacunꞌ rihaan a̱ ꞌó nij síí israelitá maꞌ. Ne̱ a̱j neꞌén so̱ꞌ se vaa ya̱ vaa nana̱ nihánj nana̱ aꞌmii ꞌu̱nj rihaan so̱ꞌ chugua̱nj.
\v 11 Dan me se sese vaa cacunꞌ quiꞌyáá ꞌu̱nj ne̱ sese vaa cheꞌé ticavi̱ꞌ nii mán ꞌu̱nj, ne̱ aꞌvej rá ꞌu̱nj cavi̱ꞌ ꞌu̱nj á. Tza̱j ne̱ sese cacunꞌ rmi̱ꞌ ina̱nj me snana̱ nij síí nihánj, ne̱ taj a̱ ꞌó síí nó xcúún ta̱cuachén mán ꞌu̱nj rihaan nij soꞌ maꞌ. Cuano̱ nihánj me se achíín ni̱ꞌyáá ꞌu̱nj rihaan síí nica̱j suun emperador cuꞌna̱j César se vaa maꞌa̱n soꞌ caꞌne̱ꞌ cacunꞌ cheꞌé ꞌu̱nj ado̱nj ―taj Pabló rihaan Festo a.
\p
\v 12 Dan me se nuchruj ra̱a̱ Festo ga̱ nij síí narqué chrej man soꞌ da̱j quiꞌya̱j nij soꞌ, ga̱a ne̱ cataj soꞌ rihaan Pabló a:
\p ―A̱j cachíín ni̱ꞌyáá so̱ꞌ rihaan síí cuꞌna̱j César se vaa maꞌa̱n soꞌ caꞌne̱ꞌ cacunꞌ cheꞌé so̱ꞌ á. Cheꞌé dan caꞌa̱nj so̱ꞌ rihaan soꞌ ado̱nj ―taj soꞌ rihaan Pabló a.
\s Caꞌnaꞌ Pabló rihaan síí nica̱j suun rey cuꞌna̱j Agripa do̱ꞌ, rihaan raꞌvij soꞌ chana̱ cuꞌna̱j Berenice do̱ꞌ a
\p
\v 13 Dan me se cachén do̱j güii, ga̱a ne̱ síí nica̱j suun rey cuꞌna̱j Agripa do̱ꞌ, chana̱ cuꞌna̱j Berenice do̱ꞌ, caꞌnaꞌ chumanꞌ Cesarea, caꞌnaꞌ ni̱ꞌyaj ro̱j soꞌ síí nica̱j suun gobernador cuꞌna̱j Festo a.
\v 14 Ne̱ guun ra̱a̱n ro̱j soꞌ queꞌe̱e̱ güii chumanꞌ Cesarea a. Cheꞌé dan cataj xnaꞌanj Festo rihaan síí nica̱j suun rey yoꞌ cheꞌé Pabló, ne̱ cataj soꞌ a:
\p ―Dan me se síí quináj tagaꞌ nihánj quiꞌyaj Félix me ꞌo̱ soꞌ,
\v 15 ne̱ ga̱a nu̱u̱ ꞌu̱nj chumanꞌ Jerusalén, ne̱ nij xrej ata̱ suun noco̱o do̱ꞌ, nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá do̱ꞌ, cataj xnaꞌanj nij soꞌ rihaan ꞌu̱nj cheꞌé soꞌ, ne̱ guun rá nij soꞌ se vaa nari̱ꞌ ꞌu̱nj cacunꞌ xráá soꞌ ne̱ qui̱ꞌyáá ꞌu̱nj sayuun man soꞌ a.
\v 16 Ga̱a ne̱ cataj xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan nij soꞌ se vaa né stucua̱nj núj si̱j romanó me ta̱cuachén u̱u̱n níꞌ man ꞌo̱ soꞌ ticavi̱ꞌ nii man soꞌ maꞌ. Tana̱nj asino ya̱a̱n queneꞌe̱n síí ataꞌ cacunꞌ man nij síí cutaꞌ cacunꞌ xráá soꞌ, ga̱a ne̱ caꞌmi̱i̱ nacaj soꞌ cheꞌé maꞌa̱n soꞌ, cataj ꞌu̱nj rihaan nij soꞌ a.
\p
\v 17 ’Dan me se caꞌnaꞌ nij soꞌ chumanꞌ Cesarea nihánj, ne̱ ne gu̱un ra̱a̱n ꞌu̱nj maꞌ. Tana̱nj ꞌó güii me se quitáá ꞌu̱nj chruun xlá sa̱ꞌ rej aꞌnéꞌ ꞌu̱nj cacunꞌ cheꞌé yuvii̱, ga̱a ne̱ caꞌnéꞌ ꞌu̱nj suun rihaan nij tanuu se vaa caꞌna̱ꞌ síí ꞌni̱j tagaꞌ yoꞌ rihaan ꞌu̱nj quiꞌya̱j nij soꞌ a.
\v 18 Ne̱ ga̱a caꞌnaꞌ soꞌ, ne̱ nij síí guun rá cuta̱ꞌ cacunꞌ xráá soꞌ roꞌ, canicunꞌ nij soꞌ ne̱ cutaꞌ ndoꞌo nij soꞌ cacunꞌ xráá soꞌ a. Tza̱j ne̱ né cacu̱nꞌ chiꞌi̱i̱ me cacunꞌ cutaꞌ nij soꞌ xráá soꞌ, rá ꞌu̱nj maꞌ.
\v 19 ꞌO̱ se ino̱ doj vaa rá nij soꞌ ga̱ síí ꞌni̱j tagaꞌ yoꞌ, niꞌya̱j nij soꞌ tucuáán noco̱ꞌ maꞌa̱n nij soꞌ do̱ꞌ, ꞌo̱ síí caviꞌ cuꞌna̱j Jesús do̱ꞌ a. ꞌO̱ se vaa iꞌna̱ꞌ síí cuꞌna̱j Jesús, cataj síí ꞌni̱j tagaꞌ cuꞌna̱j Pabló a.
\p
\v 20 ’Dan me se ne que̱neꞌén ꞌu̱nj da̱j naquiꞌya̱j cuj cheꞌé rasu̱u̱n vaa da̱nj maꞌ. Cheꞌé dan xnáꞌanj ꞌu̱nj man Pabló sese guun rá soꞌ caꞌa̱nj soꞌ chumanꞌ Jerusalén, ne̱ caꞌve̱e caꞌne̱ꞌ ꞌu̱nj cacunꞌ cheꞌé soꞌ cheꞌé nij rasu̱u̱n yoꞌ, taj ꞌu̱nj rihaan soꞌ a.
\v 21 Tza̱j ne̱ cachíín niꞌya̱j Pabló se vaa ꞌo̱ qui̱ꞌnij soꞌ tagaꞌ nihánj nda̱a se caꞌve̱e naquiꞌya̱j cu̱u síí nica̱j suun emperador cheꞌé soꞌ a. Cheꞌé dan caꞌnéꞌ ꞌu̱nj suun rihaan nij tanuu se vaa ꞌo̱ tu̱mé nij soꞌ man Pabló tagaꞌ nda̱a se caꞌne̱j ꞌu̱nj man soꞌ rihaan síí cuꞌna̱j César a ―taj Festo rihaan rey cuꞌna̱j Agripa a.
\p
\v 22 Ga̱a ne̱ cataj rey cuꞌna̱j Agripa rihaan Festo a:
\p ―Me rá ꞌu̱nj cuno̱ ma̱ꞌán ꞌu̱nj caꞌmi̱i̱ snóꞌo yoꞌ á ―taj soꞌ rihaan Festo a.
\p Ga̱a ne̱ cataj Festo a:
\p ―Aꞌyuj me se cu̱nó so̱ꞌ caꞌmi̱i̱ soꞌ ado̱nj ―taj Festo rihaan rey cuꞌna̱j Agripa a.
\p
\v 23 Ne̱ ꞌó güii me se veꞌé ndoꞌo quiꞌyaj nij yuvii̱ ga̱a caꞌnaꞌ rey cuꞌna̱j Agripa do̱ꞌ, chana̱ cuꞌna̱j Berenice do̱ꞌ, ne̱ catúj ro̱j soꞌ rá veꞌ ꞌyaj nii juntá a. Ne̱ caꞌnaꞌ nij tanuu uun chij rihaan ꞌo̱ míj tanuu caꞌnaꞌ nij síí ra̱a̱ ma̱n chumanꞌ Cesarea yoꞌ caꞌnaꞌ ga̱ ro̱j soꞌ a. Ga̱a ne̱ caꞌneꞌ Festo suun rihaan nij tanuu se vaa caꞌna̱ꞌ Pabló rihaan nij soꞌ quiꞌya̱j nij tanuu a.
\v 24 Ne̱ ga̱a catúj Pabló, ne̱ cataj Festo rihaan rey cuꞌna̱j Agripa a:
\p ―Cu̱nó so̱ꞌ, si̱j nica̱j suun rey Agripa. Cuno̱ soj si̱j cunuu chre̱ꞌ ga̱ núj nihánj á. Nihánj me se ni̱ꞌyaj nij soj man síí nihánj á. ꞌO̱ se rque chumanꞌ Jerusalén do̱ꞌ, nda̱a maꞌa̱n chumanꞌ nihánj do̱ꞌ, caꞌnaꞌ ndoꞌo nij yuvii̱ israelitá rihanj ne̱ caguáj nij soꞌ cataj nij soꞌ se vaa ne nó xcúún soꞌ ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ soꞌ doj a̱ maꞌ.
\v 25 Tza̱j ne̱ xcaj ꞌu̱nj cuentá se vaa taj se chiꞌi̱i̱ quiꞌyaj soꞌ, ne̱ taj cheꞌé ticavi̱ꞌ nii man soꞌ qui̱ꞌyáá ꞌu̱nj maꞌ. Tza̱j ne̱ maꞌa̱n soꞌ cachíín niꞌya̱j rihaan síí nica̱j suun emperador se vaa caꞌne̱ꞌ maꞌa̱n emperador cacunꞌ cheꞌé soꞌ, ne̱ cheꞌé dan guun raj se vaa caꞌne̱j ꞌu̱nj man soꞌ rihaan emperador ado̱nj.
\v 26 Tza̱j ne̱ ne cavi̱i̱ raá ꞌu̱nj me nana̱ cachro̱n ꞌu̱nj rihaan yanj caꞌne̱j ꞌu̱nj rihaan síí nica̱j suun emperador yoꞌ cheꞌé cacunꞌ tumé síí nihánj maꞌ. Cheꞌé dan caꞌnaꞌ soꞌ rihaan so̱ꞌ si̱j nica̱j suun rey Agripa do̱ꞌ, rihaan ꞌó nij soj do̱ꞌ, cheꞌé rej naquiꞌya̱j cu̱u nij soj cheꞌé soꞌ ne̱ cata̱j xnaꞌanj nij soj rihaan ꞌu̱nj me nana̱ cachro̱n ꞌu̱nj rihaan yanj cheꞌé soꞌ á.
\v 27 ꞌO̱ se snúú rma̱ꞌán ꞌu̱nj, sese caꞌne̱j ꞌu̱nj man ꞌo̱ síí ꞌni̱j tagaꞌ rihaan síí nica̱j suun emperador, sese nuviꞌ nana̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soꞌ cheꞌé cacunꞌ cutaꞌ nii xráá síí ꞌni̱j tagaꞌ yoꞌ, rá ꞌu̱nj a ―taj Festo rihaan ꞌó nij soꞌ a.
\c 26
\s Caꞌmii nacaj Pabló cheꞌé maꞌa̱n soꞌ rihaan rey Agripa a
\p
\v 1 Ga̱a ne̱ cataj rey cuꞌna̱j Agripa rihaan Pabló a:
\p ―Caꞌve̱e caꞌmi̱i̱ so̱ꞌ cheꞌé so̱ꞌ á ―taj soꞌ rihaan Pabló a.
\p Ga̱a ne̱ ticunꞌ raꞌa Pabló, ne̱ caꞌmii nacaj soꞌ cheꞌé maꞌa̱n soꞌ, cataj soꞌ a:
\p
\v 2 ―A̱j cavii sa̱ꞌ uxrá ꞌu̱nj nihánj, raj, cheꞌé se vaa yaꞌnúj rihanj caꞌmi̱i̱ nacaj ꞌu̱nj manj rihaan so̱ꞌ cuanꞌ, rey Agripa. Ne̱ nihánj me se caꞌmi̱j cheꞌé nu̱ꞌ cacunꞌ cutaꞌ ꞌó nij síí israelitá xráj a.
\v 3 ꞌO̱ se neꞌén ꞌu̱nj se vaa so̱ꞌ me síí nica̱j cuentá cheꞌé nu̱ꞌ stucua̱nj níꞌ si̱j israelitá, ne̱ neꞌén so̱ꞌ da̱j vaa nu̱ꞌ nana̱ noco̱ꞌ níꞌ a. Cheꞌé dan rqueé ꞌu̱nj mán so̱ꞌ se vaa qui̱ꞌyáá so̱ꞌ se ndoꞌo, ne̱ ga̱a̱ ina̱j nimán so̱ꞌ, ne̱ cu̱nó so̱ꞌ nana̱ aꞌmij á.
\p
\v 4 ’Dan me se ga̱a síí tachru̱u̱ mé ꞌu̱nj, ne̱ cayáán ꞌu̱nj chumanꞌ Jerusalén ga̱ ꞌó nij síí israelitá, ne̱ a̱j neꞌen cunuda̱nj nij síí israelitá se vaa quiꞌyáj a.
\v 5 Ne̱ sese me rá nij soꞌ, ne̱ gu̱un nucua̱j nij soꞌ cata̱j xnaꞌanj maꞌa̱n nij soꞌ se vaa si̱j fariseo mé ꞌu̱nj asino ya̱a̱n a. Ne̱ quiꞌyáá ꞌu̱nj nu̱ꞌ nda̱a vaa ꞌyaj nij síí fariseo, ne̱ nij síí fariseo roꞌ, me síí nica̱ doj noco̱ꞌ stucua̱nj níꞌ na̱nj á.
\v 6 Ne̱ nihánj me se cutaꞌ nij síí israelitá cacunꞌ xráj, ne̱ nicúnꞌ ꞌu̱nj nihánj rihaan so̱ꞌ, cheꞌé se uun ya̱ raj se vaa quiꞌya̱j Yaꞌanj nu̱ꞌ nda̱a vaa cataꞌ tuꞌva soꞌ rihaan xi̱i níꞌ ga̱a naá a.
\v 7 Ne̱ ꞌo̱ naꞌvi̱j cunu̱ꞌ chuvi̱j nij xꞌneꞌ nij síí israelitá ne̱ nuvi̱i niga̱nꞌ aráj gue̱e̱ nij soꞌ rihaan Yaꞌanj, cheꞌé se uun ya̱ rá maꞌa̱n nij soꞌ se vaa quiꞌya̱j Yaꞌanj nu̱ꞌ da̱nj cheꞌé nij soꞌ a. Ne̱ cheꞌé rasu̱u̱n yoꞌ rasu̱u̱n quiꞌya̱j Yaꞌanj cheꞌé níꞌ roꞌ, cheꞌé dan cutaꞌ nij soꞌ cacunꞌ xráj, na̱nj rey Agripa.
\v 8 Ne̱ me cheꞌé ne amán rá soj se vaa caꞌve̱e cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún nij síí caviꞌ quiꞌya̱j Yaꞌanj ga̱.
\p
\v 9 ’ꞌU̱nj nihánj me se ga̱a rque̱ guun ya̱ ya̱ rá ꞌu̱nj se vaa no̱ xcúún ꞌu̱nj quiꞌya̱j ndoꞌo ꞌu̱nj sayuun cheꞌé se‑chuvi̱i Jesús síí cavii chumanꞌ Nazaret a.
\v 10 Ne̱ da̱nj quiꞌyáá ꞌu̱nj rque chumanꞌ Jerusalén na̱nj á. ꞌO̱ se ꞌu̱nj me síí caxríj man queꞌe̱e̱ nij síí noco̱ꞌ man Jesucristó tagaꞌ, ne̱ rqué nij xrej ata̱ suun noco̱o se nucua̱j rihanj se vaa qui̱ꞌyáj da̱nj a. Ne̱ ga̱a caꞌneꞌ núj cacunꞌ cheꞌé nij soꞌ se vaa cavi̱ꞌ nij soꞌ, ne̱ ndaá ꞌu̱nj me síí cataj se vaa no̱ xcúún nij soꞌ cavi̱ꞌ nij soꞌ ado̱nj.
\v 11 Ne̱ guun queꞌe̱e̱ ndoꞌo caꞌanj ꞌu̱nj cunuda̱nj nij veꞌ tucuꞌyón níꞌ si̱j israelitá stucua̱nj Moisés, ne̱ quiꞌyáá ꞌu̱nj sayuun man nij síí noco̱ꞌ man Jesucristó, ne̱ nda̱a rqueé ꞌu̱nj man nij soꞌ caꞌmi̱i̱ qui̱j nij soꞌ cheꞌé Jesucristó a. Ne̱ cheꞌé se cuyanj ndoꞌo rá ꞌu̱nj niꞌya̱j ꞌu̱nj man nij soꞌ, ne̱ nda̱a canocóꞌ ꞌu̱nj man nij soꞌ nda̱a ꞌó chumanꞌ na̱j ga̱nꞌ cheꞌé rej qui̱ꞌyáá ꞌu̱nj doj sayuun man nij soꞌ ado̱nj.
\p
\v 12 ’Dan me se ga̱a quiꞌyáj da̱nj, ne̱ ꞌo̱ güii me se va̱j ꞌu̱nj chrej caꞌanj ꞌu̱nj chumanꞌ Damasco, ne̱ a̱j rqué nij xrej ata̱ suun noco̱o rej nucua̱j mán ꞌu̱nj, ne̱ caꞌnéé nij soꞌ mán ꞌu̱nj qui̱ꞌyáj da̱nj chumanꞌ Damasco a.
\v 13 Cu̱nó so̱ꞌ nana̱ caꞌmi̱j rihaan so̱ꞌ nihánj, na̱nj rey. ꞌO̱ se caxu̱j me yoꞌ, ne̱ va̱j ꞌu̱nj chrej, ne̱ rej xta̱ꞌ roꞌ, cuchuguu̱n ꞌo̱ yaꞌan nu̱ꞌ anica̱j rej nicu̱nꞌ ꞌu̱nj ga̱ nij síí va̱j chrej ga̱ ꞌu̱nj, ne̱ nucua̱j doj yaꞌan yoꞌ rihaan naán güii ado̱nj.
\v 14 Dan me se quinij ta̱ranꞌ núj rihaan yoꞌóó, ne̱ cunó ꞌu̱nj caꞌmii ꞌo̱ soꞌ rihaan ꞌu̱nj, ne̱ se‑xnaꞌa̱nj maꞌa̱n nij síí hebreo caꞌmii soꞌ, cataj soꞌ a: “Saulo, me cheꞌé ꞌyáá so̱ꞌ sayuun manj ga̱. ꞌO̱ se me rá so̱ꞌ qui̱ꞌyáá so̱ꞌ sayuun manj, tza̱j ne̱ man ma̱ꞌán so̱ꞌ ꞌyáá so̱ꞌ sayuun ase ꞌyaj scúj oꞌ tacanj rihaan chruun siha̱a̱ nica̱j síí ꞌyaj suun ga̱ yuntá na̱nj á”, taj síí caꞌmii rihanj a.
\v 15 Ga̱a ne̱ taj ꞌu̱nj a: “Señor, me síí mé so̱ꞌ ga̱”, taj ꞌu̱nj, xnáꞌanj ꞌu̱nj man soꞌ a.
\p ’Ga̱a ne̱ cataj Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ a: “ꞌU̱nj roꞌ, me Jesús, ne̱ si̱j ꞌyáá so̱ꞌ sayuun man mej ado̱nj.
\v 16 Tza̱j ne̱ na̱xaga̱a̱ so̱ꞌ, canicu̱nꞌ ca̱yá so̱ꞌ á. ꞌO̱ se nihánj me se curuvíꞌ ꞌu̱nj rihaan so̱ꞌ cheꞌé se narii ꞌu̱nj mán so̱ꞌ qui̱ꞌyáá so̱ꞌ se‑su̱u̱n ꞌu̱nj ne̱ nata̱ꞌ so̱ꞌ rihaan yuvii̱ cheꞌé se vaa queneꞌén so̱ꞌ manj cuano̱ do̱ꞌ, cheꞌé nij rasu̱u̱n nari̱ꞌ so̱ꞌ asa̱ꞌ curuviꞌ uún ꞌu̱nj rihaan so̱ꞌ rej riha̱a̱n doj do̱ꞌ a.
\v 17 Dan me se ti̱nanii ꞌu̱nj mán so̱ꞌ rihaan nij síí ma̱n chiháán so̱ꞌ yuvii̱ israelitá do̱ꞌ, rihaan nij síí yaníj do̱ꞌ, ne̱ ya̱j caꞌne̱j ꞌu̱nj mán so̱ꞌ rihaan nij soꞌ,
\v 18 cheꞌé rej naxra̱ꞌ rihaan nij soꞌ ne̱ xca̱j nij soꞌ cuentá qui̱ꞌyáá so̱ꞌ ado̱nj. Ga̱a ne̱ ta̱náj xco̱ nij soꞌ rej rmi̱ꞌ rej uun chij Síí Chre̱e rihaan nij soꞌ, ne̱ ca̱nica̱j nij soꞌ rihaan Yaꞌanj rej ranga̱ꞌ rej gu̱un nucua̱j nij soꞌ xca̱j nij soꞌ cuentá a. Ga̱a ne̱ caꞌve̱e navi̱j nu̱ꞌ cacunꞌ tumé nij soꞌ, ne̱ caꞌve̱e cavi̱i̱ sa̱ꞌ nij soꞌ ga̱ nij síí cunuu sa̱ꞌ nimán rihaan Yaꞌanj, sese cuchuma̱n rá nij soꞌ ni̱ꞌyaj nij soꞌ mán ꞌu̱nj, qui̱ꞌyáá so̱ꞌ á”, taj Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ rihanj a.
\p
\v 19 ’Ne̱ xca̱j so̱ꞌ cuentá, rey Agripa. ꞌO̱ se ne gu̱un nichra̱j nimanj maꞌ. Tana̱nj quiꞌyáá ꞌu̱nj nu̱ꞌ nda̱a vaa cataj Jesús rihanj ga̱a curuviꞌ soꞌ rihanj rej xta̱ꞌ a.
\v 20 Asino ya̱a̱n natáꞌ ꞌu̱nj chumanꞌ Damasco do̱ꞌ, chumanꞌ Jerusalén do̱ꞌ, nu̱ꞌ estadó Judea do̱ꞌ, ga̱a ne̱ natáꞌ ꞌu̱nj nda̱a rej ma̱n nij síí yaníj uún a. Natáꞌ ꞌu̱nj rihaan cunuda̱nj nij yuvii̱ se vaa ca̱nica̱j nimán nij yuvii̱ canoco̱ꞌ nij soꞌ Yaꞌanj, ne̱ veꞌé quiꞌya̱j nij soꞌ nda̱a vaa ꞌyaj síí canica̱j ya̱ nimán na̱nj ado̱nj.
\v 21 Cheꞌé dan taꞌaa nij yuvii̱ israelitá mán ꞌu̱nj rej ya̱nj nuvií noco̱o, ne̱ guun rá nij soꞌ ticavi̱ꞌ nij soꞌ manj a.
\p
\v 22 ’Cheꞌé dan nicu̱nꞌ ꞌu̱nj rihaan nij soj cuano̱, ne̱ taꞌa̱j soj me síí ya̱nj u̱u̱n ne̱ taꞌa̱j soj me síí ra̱a̱ ata̱ suun, tza̱j ne̱ Yaꞌanj me síí racuíj manj nda̱a cuano̱ nihánj, ne̱ cheꞌé dan natáꞌ ꞌu̱nj snana̱ Yaꞌanj rihaan nij soj a. Tza̱j ne̱ ne ino̱ vaa nana̱ natáꞌ ꞌu̱nj rihaan nij soj cuano̱ ga̱ snana̱ nij síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj ga̱a naá do̱ꞌ, snana̱ maꞌa̱n síí cuꞌna̱j Moisés do̱ꞌ, ga̱a cataj xnaꞌanj nij soꞌ da̱j gu̱un rej rihaan nij soꞌ maꞌ.
\v 23 Dan me se maꞌa̱n nij soꞌ cataj se vaa Síí Caꞌne̱j Yaꞌanj Ti̱nanii man Yuvii̱ rihaan Sayuun me se quira̱nꞌ soꞌ sayuun, ne̱ gu̱un soꞌ síí cunuu iꞌna̱ꞌ uún asino ya̱a̱n rihaan ꞌó nij síí caviꞌ, ne̱ nata̱ꞌ soꞌ nana̱ ya̱ rihaan nij yuvii̱ israelitá do̱ꞌ, rihaan nij yuvii̱ yaníj do̱ꞌ a ―taj Pabló rihaan rey cuꞌna̱j Agripa a.
\p
\v 24 Dan me se ga̱a caꞌmii soꞌ da̱nj rihaan rey cuꞌna̱j Agripa, ne̱ caguáj síí cuꞌna̱j Festo, cataj soꞌ a:
\p ―Snúú so̱ꞌ, Pablo. Cheꞌé se tucuꞌyón ndoꞌo so̱ꞌ yanj roꞌ, cheꞌé dan guun snu̱j raá so̱ꞌ na̱nj á ―taj soꞌ rihaan Pabló a.
\p
\v 25 Ga̱a ne̱ cataj Pabló rihaan Festo a:
\p ―Festo si̱j uun chij, ne snu̱j ꞌu̱nj maꞌ. Tana̱nj ya̱ vaa nana̱ natáꞌ ꞌu̱nj, ne̱ nana̱ veꞌé vaa no̱ xcúún níꞌ cuno̱ níꞌ me nij nana̱ yoꞌ a.
\v 26 ꞌO̱ se si̱j nica̱j suun rey me síí nihánj, ne̱ soꞌ me síí neꞌen da̱j vaa nu̱ꞌ rasu̱u̱n natáꞌ ꞌu̱nj rihaan nij soj cuano̱ á. Ne̱ ne chuꞌvíꞌ ꞌu̱nj nata̱ꞌ ꞌu̱nj nu̱ꞌ nana̱ nihánj rihaan soꞌ maꞌ. ꞌO̱ se a̱j xcaj rey cuꞌna̱j Agripa cuentá cheꞌé nu̱ꞌ rasu̱u̱n nihánj, rá ꞌu̱nj á. ꞌO̱ se né ra̱su̱u̱n ꞌni̱j yuve̱ me rasu̱u̱n nihánj a̱ maan ado̱nj ―taj Pabló rihaan Festo a.
\p
\v 27 Ne̱ cataj soꞌ rihaan rey cuꞌna̱j Agripa a:
\p ―Ne̱ cata̱j so̱ꞌ ꞌo̱ nana̱ rihanj, rey Agripa. Amán rá so̱ꞌ da̱j taj snana̱ nij síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj ga̱a naá naꞌ. A̱j neꞌén ꞌu̱nj se vaa amán rá so̱ꞌ na̱nj ado̱nj ―taj Pabló rihaan rey cuꞌna̱j Agripa a.
\p
\v 28 Ga̱a ne̱ cataj Agripa rihaan soꞌ a:
\p ―Caꞌmi̱i̱ so̱ꞌ do̱j rihanj, ga̱a ne̱ cuaj guún ꞌu̱nj síí noco̱ꞌ man Jesucristó, rá so̱ꞌ naꞌ ―taj Agripa rihaan Pabló a.
\p
\v 29 Ga̱a ne̱ cataj Pabló rihaan soꞌ a:
\p ―Achíín ni̱ꞌyáá ꞌu̱nj rihaan Yaꞌanj se vaa, caꞌve̱e se do̱j nana̱ caꞌmi̱j, caꞌve̱e se noco̱o ndoꞌo caꞌmi̱j, tza̱j ne̱ né o̱ruún so̱ꞌ cuchuma̱n rá snana̱j maꞌ. Tana̱nj me rá ꞌu̱nj cuchuma̱n rá cunuda̱nj soj si̱j uno nana̱ aꞌmij cuano̱, ne̱ ase vaa ꞌu̱nj roꞌ, da̱nj ga̱a̱ soj uún na̱nj ado̱nj. Tza̱j ne̱ se̱ cunumi̱i soj ga̱ agaꞌ ne̱ꞌ nihánj, rá ꞌu̱nj maꞌ ―taj Pabló rihaan nij soꞌ a.
\p
\v 30 Ga̱a ne̱ canicunꞌ caya̱ síí nica̱j suun rey do̱ꞌ, síí nica̱j suun gobernador do̱ꞌ, chana̱ cuꞌna̱j Berenice do̱ꞌ, ꞌó nij síí ya̱nj ga̱ nij soꞌ do̱ꞌ,
\v 31 ne̱ curiha̱nj nij soꞌ, ne̱ cataj nij soꞌ rihaan tuviꞌ nij soꞌ se vaa taj va̱j cacunꞌ quiꞌyaj Pabló, ne̱ ne nó xcúún soꞌ cavi̱ꞌ soꞌ do̱ꞌ, qui̱ꞌnij soꞌ tagaꞌ do̱ꞌ maꞌ.
\p
\v 32 Ga̱a ne̱ cataj rey cuꞌna̱j Agripa rihaan Festo a:
\p ―Sese ne cachi̱nj niꞌya̱j síí nihánj se vaa caꞌne̱ꞌ César cacunꞌ cheꞌé soꞌ, ne̱ caꞌve̱e cu̱riha̱nj soꞌ tagaꞌ asuun tza̱j á ―taj rey cuꞌna̱j Agripa rihaan Festo a.
\c 27
\s Caꞌnéé Festo man Pabló caꞌa̱nj Pabló chumanꞌ Romá a
\p
\v 1 Dan me se guun ya̱ rá síí cuꞌna̱j Festo se vaa caꞌa̱nj núj nda̱a yoꞌóó noco̱o Italia a. Ga̱a ne̱ tacuachén soꞌ man Pabló do̱ꞌ, man ꞌó do̱j síí ꞌni̱j tagaꞌ do̱ꞌ, rihaan ꞌo̱ tanuu capitán ꞌni̱j raꞌa cientó tanuu, ne̱ Julió cuꞌna̱j soꞌ, ne̱ síí noco̱ꞌ xꞌneꞌ noco̱o tanuu cuꞌna̱j Augusta me soꞌ a.
\v 2 Dan me se cavii núj ga̱ tinúꞌ Aristarco síí cavii chumanꞌ Tesalónica chumanꞌ na̱j estadó Macedonia rque ꞌo̱ rihoo chéé rihaan na a. Ne̱ xa̱ꞌ rihoo yoꞌ, tza̱j ne̱ rihoo cavii chumanꞌ Adramitio me yoꞌ, ne̱ caꞌa̱nj yoꞌ nda̱a nij chumanꞌ na̱j tuꞌva na yaꞌa̱nj estadó Asia a.
\v 3 Ne̱ ꞌó güii me se cuchiꞌ núj chumanꞌ cuꞌna̱j Sidón, ne̱ veꞌé ina̱nj quiꞌyaj tanuu cuꞌna̱j Julió ga̱ Pabló, ne̱ caꞌvej rá soꞌ caꞌa̱nj Pabló rihaan nij tuviꞌ Pabló síí ya̱nj chumanꞌ Sidón yoꞌ, cheꞌé rej ta̱j yaꞌanj nij soꞌ man Pabló a.
\p
\v 4 Ga̱a ne̱ cavii uún núj rque rihoo, ne̱ caꞌanj uún rihoo, ne̱ cachén núj tuꞌva yoꞌóó ta̱j rihaan na yaꞌa̱nj cuꞌna̱j Chipre, rej aráán rihaan nana̱ a. ꞌO̱ se goꞌ ndoꞌo nana̱ rej rihaan rihoo yoꞌ a.
\v 5 Ga̱a ne̱ cachén uún núj rihaan na yaꞌa̱nj, ne̱ cachén núj tuꞌva estadó Cilicia do̱ꞌ, estadó Panfilia do̱ꞌ, ne̱ cuchiꞌ núj nda̱a chumanꞌ Mira chumanꞌ na̱j estadó Lisia a.
\p
\v 6 Ne̱ chumanꞌ yoꞌ roꞌ, nariꞌ tanuu capitán yoꞌ ꞌo̱ rihoo cavii chumanꞌ Alejandría, ne̱ rihoo caꞌa̱nj nda̱a Italia me yoꞌ a. Cheꞌé dan cavii núj rque rihoo yoꞌ quiꞌyaj soꞌ a.
\v 7 Dan me se nanaj ndoꞌo cachéé rihoo yoꞌ rque queꞌe̱e̱ güii, ne̱ cheꞌé dan sayu̱u̱n ndoꞌo vaa cuchiꞌ núj rihaan chumanꞌ Gnido a. Ne̱ ne caꞌve̱e caꞌa̱nj núj a̱ doj, quiꞌyaj nana̱ maꞌ. Cheꞌé dan cachén núj nichru̱nꞌ yoꞌóó ta̱j rihaan na yaꞌa̱nj cuꞌna̱j Creta rej aráán rihaan nana̱, ne̱ nichru̱nꞌ rej cuꞌna̱j Salmón rej na̱j yoꞌóó Creta cachén núj a.
\v 8 Ne̱ sayu̱u̱n uxrá vaa cachén núj rej yoꞌ, ne̱ cuchiꞌ núj nda̱a ꞌo̱ rej cuꞌna̱j Buenos Puertos, ne̱ nichru̱nꞌ naj chumanꞌ yoꞌ ga̱ chumanꞌ cuꞌna̱j Lasea a.
\p
\v 9 Dan me se a̱j cachén ndoꞌo güii, quiꞌyaj rihoo yoꞌ, ne̱ a̱j cachén güii tocoꞌ nij yuvii̱ israelitá xꞌnaa man maꞌa̱n nij soꞌ cheꞌé yan cara̱a̱ gue̱e̱ nij soꞌ rihaan Yaꞌanj, ne̱ nichrunꞌ quisi̱j tiempó avii nana̱ yuva̱a̱ rihaan na yaꞌa̱nj a. Cheꞌé dan cuchuꞌviꞌ núj se vaa quira̱nꞌ núj si̱j ma̱n rque rihoo yoꞌ sayuun a. Cheꞌé dan narqué Pabló chrej rihaan nij síí ma̱n rque rihoo yoꞌ,
\v 10 ne̱ cataj soꞌ rihaan nij soꞌ a:
\p ―Neꞌén ꞌu̱nj se vaa xa̱ꞌ rihoo nihánj, tza̱j ne̱ sese ꞌo̱ caꞌa̱nj rihoo nihánj, ne̱ quira̱nꞌ ndoꞌo nij rasu̱u̱n ma̱n rque rihoo nihánj do̱ꞌ, maꞌa̱n rihoo nihánj do̱ꞌ, sayuun, ne̱ quiri̱ꞌ ndoꞌo nij yoꞌ, quiꞌya̱j nana̱ yuva̱a̱, ne̱ xraj ne̱ cavi̱ꞌ maꞌa̱n níꞌ ado̱nj ―taj Pabló rihaan nij soꞌ a.
\p
\v 11 Tza̱j ne̱ tanuu capitán yoꞌ roꞌ, ne cuchuma̱n rá soꞌ snana̱ Pabló maꞌ. Tana̱nj cuchumán rá soꞌ snana̱ síí tuguáj rihoo do̱ꞌ, síí siꞌya̱j rihoo do̱ꞌ a.
\v 12 Dan me se rej cuꞌna̱j Buenos Puertos roꞌ, né re̱j sa̱ꞌ quina̱j rihoo nu̱ꞌ tiempó avii nana̱ yuva̱a̱ me rej yoꞌ maꞌ. Cheꞌé dan noco̱o doj nij síí ma̱n rque rihoo cataj se vaa guun rá nij soꞌ cu̱riha̱nj rihoo rej yoꞌ, ne̱ guun rá nij soꞌ se vaa cuchi̱ꞌ rihoo chumanꞌ Fenice ne̱ gu̱un ra̱a̱n rihoo chumanꞌ yoꞌ nu̱ꞌ tiempó avii nana̱ yuva̱a̱ a. Ne̱ chumanꞌ Fenice roꞌ, me chumanꞌ na̱j yoꞌóó cuꞌna̱j Creta, ne̱ caꞌve̱e catu̱u̱ rihoo rej suroeste do̱ꞌ, rej noroeste do̱ꞌ, rej aráán sa̱ꞌ rihaan nana̱ yuva̱a̱ a.
\s Quiranꞌ nij tuvi̱ꞌ Pabló sayuun rihaan na yaꞌa̱nj, quiꞌyaj nana̱ yuva̱a̱ a
\p
\v 13 Dan me se cavii ꞌo̱ nana̱ catu̱nꞌ rej sur tuꞌva na yaꞌa̱nj, ne̱ guun rá nij soꞌ se vaa gu̱un nucua̱j nij soꞌ quiꞌya̱j nij soꞌ nda̱a vaa guun rá nij soꞌ a. Cheꞌé dan guun cheꞌe̱ rihoo caꞌanj rihoo, ne̱ nichru̱nꞌ yoꞌóó cuꞌna̱j Creta va̱j nij soꞌ quiꞌyaj nana̱ a.
\v 14 Dan me se do̱j orá vaj rihoo, ga̱a ne̱ ta̱j niꞌyo̱n cavii ꞌo̱ nana̱ yuva̱a̱ rej norté rihaan na yaꞌa̱nj, ne̱ goꞌ uxrá nana̱ yuva̱a̱ rihaan rihoo, ne̱ nana̱ cuꞌna̱j Euroclidón me yoꞌ xnaꞌánj griego a.
\v 15 Ne̱ ne gu̱un nucua̱j rihoo caꞌa̱nj rihoo rej rihaan rihoo ne̱ quiꞌya̱j canaán rihoo rihaan nana̱ yuva̱a̱ maꞌ. Cheꞌé dan caꞌneꞌ rá núj, ne̱ canica̱j rihoo ne̱ va̱j maꞌa̱n rihoo, quiꞌyaj nana̱ yoꞌ a.
\v 16 Ne̱ cachén núj nichru̱nꞌ ꞌo̱ yoꞌóó nii ta̱j rihaan na yaꞌa̱nj, ne̱ yoꞌóó cuꞌna̱j Clauda me yoꞌ a. Ne̱ sayu̱u̱n uxrá guun nucua̱j núj naxca̱j núj rihoo cunii noco̱ꞌ rej xco̱ rihoo xi̱j ne̱ naquiꞌyaj xraan núj man rihoo cunii yoꞌ rque rihoo xi̱j yoꞌ a.
\v 17 Ne̱ ga̱a quisíj naxca̱j núj man rihoo cunii yoꞌ, ne̱ numíj nij soꞌ neꞌ naquiꞌya̱j xraan nij soꞌ man rihoo xi̱j yoꞌ a. Dan me se cuchuꞌviꞌ ndoꞌo nij soꞌ se vaa cano̱ rihoo rihaan yoꞌóó chru̱u̱ na̱j rque na yaꞌa̱nj rej cuꞌna̱j Sirte ne̱ quiri̱ꞌ nu̱ꞌ rihoo yoꞌ a. Cheꞌé dan tinanij nij soꞌ rá na ꞌo̱ rasu̱u̱n quiꞌya̱j se vaa nanaj doj cache̱e̱ rihoo a. Ne̱ me rej maꞌa̱n goꞌ nana̱ roꞌ, caꞌanj rihoo uún ado̱nj.
\p
\v 18 Ne̱ ꞌó güii me se cheꞌé se goꞌ uxrá nana̱ rihaan núj, ne̱ cheꞌé dan quiriꞌíj nij soꞌ nij rasu̱u̱n ma̱n rque rihoo rque na yaꞌa̱nj a.
\v 19 Ne̱ güii vaꞌnu̱j me se maꞌa̱n nij soꞌ raꞌa nij soꞌ riꞌíj nij soꞌ nij rasu̱u̱n rásuun maꞌa̱n yuvii̱ tuguáj rihoo rque na yaꞌa̱nj, cheꞌé rej cunu̱u yo̱o rihoo yoꞌ a.
\v 20 Ne̱ güii do̱ꞌ, yatiꞌ do̱ꞌ, ne curuvi̱ꞌ ni̱ꞌyaj núj queꞌe̱e̱ güii a̱ maꞌ. Ne̱ ꞌo̱ goꞌ nana̱ yuva̱a̱ rihaan núj, ne̱ cheꞌé dan guun ya̱ rá núj se vaa daj chiha̱a̱ míj se̱ caꞌvee nani̱i̱ núj rihaan sayuun yoꞌ a̱ maꞌ.
\p
\v 21 Dan me se a̱ ꞌó nij síí ma̱n rque rihoo ne cha̱ nij soꞌ, ne̱ cheꞌé dan canicunꞌ Pabló scaꞌnúj nij soꞌ, ne̱ cataj soꞌ a:
\p ―Veꞌé doj sese cuno nij soj snana̱j asuun tza̱j, tinu̱j. ꞌO̱ se sese ne cavi̱i̱ níꞌ yoꞌóó cuꞌna̱j Creta, ne̱ ne quira̱nꞌ níꞌ sayuun nihánj, ne̱ ne caꞌa̱nj niꞌya̱ cunuda̱nj nij rasu̱u̱n asuun tza̱j maꞌ.
\v 22 Ne̱ nihánj me se cuno̱ soj chrej narque̱ ꞌu̱nj man soj, ne̱ naquiꞌya̱j niha̱ꞌ soj nimán soj á. ꞌO̱ se a̱ ꞌó nij soj se̱ caviꞌ maꞌ. Ma̱an o̱rúnꞌ rihoo nihánj caꞌa̱nj niꞌya̱ a.
\v 23 ꞌO̱ se ꞌu̱nj me síí noco̱ꞌ man Yaꞌanj, ne̱ ꞌyáj se‑su̱u̱n soꞌ, ne̱ nii̱ cuaꞌa̱a roꞌ, canicunꞌ ꞌo̱ se‑mo̱zó Yaꞌanj rihanj,
\v 24 ne̱ cataj soꞌ a: “Se̱ cuchuꞌvíꞌ so̱ꞌ, maan Pablo. ꞌO̱ se no̱ xcúún so̱ꞌ ca̱nicúnꞌ so̱ꞌ rihaan emperador cuꞌna̱j César, ne̱ nihánj me se cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan so̱ꞌ se vaa a̱j guun rá Yaꞌanj se vaa ya̱ ya̱ ca̱ráán Yaꞌanj rihaan sayuun cavi̱ꞌ cheꞌé so̱ꞌ ga̱ cunuda̱nj nij síí nu̱u̱ rque rihoo nihánj ado̱nj”, taj se‑mo̱zó Yaꞌanj rihanj a.
\v 25 Cheꞌé dan naquiꞌya̱j niha̱ꞌ soj nimán soj, tinu̱j. ꞌO̱ se ꞌu̱nj me síí amán ya̱ rá niꞌya̱j Yaꞌanj se vaa quiꞌya̱j Yaꞌanj nu̱ꞌ nda̱a vaa cataj xnaꞌanj se‑mo̱zó Yaꞌanj rihanj ado̱nj.
\v 26 Tza̱j ne̱ ꞌo̱ se cataj se‑mo̱zó Yaꞌanj rihanj se vaa ya̱ quiri̱ꞌ rihoo nihánj tuꞌva ꞌo̱ yoꞌóó ta̱j rihaan na yaꞌa̱nj ado̱nj ―taj Pabló rihaan ꞌó nij soꞌ a.
\p
\v 27 Dan me se quisíj xcaꞌa̱nj güii va̱j núj rihaan na yaꞌa̱nj cuꞌna̱j Adriático, quiꞌyaj nana̱ a. Ne̱ rej ya̱nꞌ roꞌ, guun rá nij síí tuguáj rihoo se vaa da̱j doj cuchi̱ꞌ núj rihaan yoꞌóó a.
\v 28 Cheꞌé dan xcaj taꞌngaꞌ nij soꞌ me daj metró cunu̱u̱ nuû na, ne̱ xcaj nij soꞌ cuentá se vaa ico̱ xnu̱ꞌ ya̱a̱n (36) metró nuû na rej yoꞌ a. Ga̱a ne̱ naꞌvi̱j nij soꞌ ꞌo̱ orá nii, ne̱ xcaj taꞌngaꞌ uún nij soꞌ, ne̱ xcaj nij soꞌ cuentá se vaa ico̱ chi̱j (27) gue̱e̱ metró cunu̱u̱ nuû na a.
\v 29 Cheꞌé dan cuchuꞌviꞌ nij soꞌ se vaa cano̱ rihoo yoꞌ rihaan yuvej na̱j rque na yaꞌa̱nj ne̱ cachra̱nꞌ rihoo a. Cheꞌé dan caꞌanj nij soꞌ rej xco̱ rihoo, ne̱ tananij nij soꞌ caꞌa̱nj agaꞌ ganchó rque na yaꞌa̱nj, cheꞌé rej nucuꞌlu̱ꞌ agaꞌ yoꞌ rque nij yuvej na̱j rque na yaꞌa̱nj, ne̱ canicu̱nꞌ rihoo yoꞌ a. Ne̱ guun ndoꞌo rá nij soꞌ se vaa cuaj cuaj quisi̱j güii ne̱ gu̱un nucua̱j nij soꞌ queneꞌe̱n nij soꞌ me rej va̱j nij soꞌ a.
\v 30 Ga̱a ne̱ nij síí tuguáj rihoo roꞌ, guun rá nij soꞌ cuna̱nj maꞌa̱n ina̱nj nij soꞌ, ne̱ nani̱i̱ nij soꞌ rihaan sayuun quira̱nꞌ tuviꞌ nij soꞌ quiꞌya̱j rihoo yoꞌ, rá nij soꞌ a. Cheꞌé dan tuꞌva rmaꞌa̱n nij soꞌ cataj nij soꞌ se vaa caꞌa̱nj nij soꞌ ta̱nanij nij soꞌ doj agaꞌ ganchó rque na yaꞌa̱nj rej tacúún rihoo, ne̱ caꞌanj ta̱nanij nij soꞌ rihoo cunii yoꞌ rihaan na yaꞌa̱nj catu̱u̱ nij soꞌ a.
\v 31 Tza̱j ne̱ caꞌmii Pabló rihaan tanuu capitán yoꞌ do̱ꞌ, rihaan ꞌó nij tanuu do̱ꞌ, cataj soꞌ a:
\p ―Sese se̱ quináj nij síí nihánj rque rihoo nihánj, ne̱ se̱ caꞌvee nani̱i̱ maꞌa̱n soj rihaan sayuun nihánj a̱ maꞌ ―taj Pabló rihaan nij soꞌ a.
\p
\v 32 Ga̱a ne̱ caꞌanj nij tanuu, caꞌneꞌ nij tanuu neꞌ numi̱i rihoo cunii yoꞌ, ne̱ quinij maꞌa̱n rihoo cunii yoꞌ rihaan na yaꞌa̱nj, caꞌanj niꞌya̱ maꞌa̱n yoꞌ a.
\p
\v 33 Ne̱ nichrunꞌ rá ranga̱ꞌ, ne̱ narqué Pabló chrej man ꞌó nij soꞌ se vaa cha̱ nij soꞌ do̱j se chá a. Ne̱ cataj soꞌ a:
\p ―Cuanꞌ me síj ꞌo̱ xcaꞌa̱nj güii quinanó ndoꞌo rá nij soj, ne̱ a̱ doj ne cha̱ soj se chá maꞌ.
\v 34 Cheꞌé dan narque̱ ꞌu̱nj chrej man nij soj cuano̱ se vaa cha̱ soj á. Ga̱a ne̱ gu̱un nucua̱j soj nani̱i̱ soj rihaan sayuun na̱nj á. ꞌO̱ se a̱ ꞌó yuvé raa̱ a̱ ꞌó nij soj se̱ caꞌanj niꞌya̱ a̱ maꞌ ―taj soꞌ rihaan ꞌó nij soꞌ a.
\p
\v 35 Síj caꞌmii soꞌ da̱nj, ga̱a ne̱ nica̱j soꞌ rachrúún, ne̱ cataj soꞌ guun niꞌya̱j níꞌ rihaan Yaꞌanj cheꞌé rachrúún niꞌya̱j cunuda̱nj nij soꞌ, ga̱a ne̱ cuxraꞌ taꞌa̱j soꞌ rachrúún, ne̱ guun cheꞌe̱ soꞌ chá soꞌ a.
\v 36 Ga̱a ne̱ nariꞌ nucuaj rá cunuda̱nj nij soꞌ, ne̱ nda̱a maꞌa̱n nij soꞌ chá uún a.
\v 37 Ne̱ cunuda̱nj núj si̱j va̱j rque rihoo yoꞌ roꞌ, me vi̱j cientó táá vaꞌnu̱j chiha̱a̱ xnu̱ꞌ ya̱a̱n (276) ya̱ yuvii̱ a.
\v 38 Ne̱ ga̱a quisíj caraa rque nij soꞌ, ne̱ quiriꞌíj nij soꞌ nu̱ꞌ ꞌnúú trigó rihaan na yaꞌa̱nj, cheꞌé rej ga̱a̱ yo̱o doj rihoo a.
\p
\v 39 Dan me se quisíj güii, ne̱ queneꞌen núj yoꞌóó, tza̱j ne̱ ne cunu̱u ya̱a̱n nij síí tuguáj rihoo yoꞌóó yoꞌ a̱ maꞌ. Tza̱j ne̱ queneꞌen nij soꞌ ꞌo̱ rej atúj yaníj do̱j tzínꞌ na yaꞌa̱nj, ne̱ na̱j yoꞌóó chru̱u̱ tuꞌva na yaꞌa̱nj rej yoꞌ a. Ne̱ guun rá nij soꞌ caꞌa̱nj rihoo rej yoꞌ sese caꞌve̱e caꞌa̱nj rihoo a.
\v 40 Cheꞌé dan caꞌneꞌ nij soꞌ neꞌ noco̱ꞌ nij agaꞌ ganchó, ne̱ quináj nij agaꞌ ganchó rque na yaꞌa̱nj, quiꞌyaj nij soꞌ a. Ne̱ nache nij soꞌ neꞌ numi̱i chruun tuguáj rihoo, ne̱ naxuma̱a̱n mantá rej tacúún rihoo, quiꞌyaj nij soꞌ, ne̱ guun rá nij soꞌ go̱ꞌ nana̱ rihaan mantá ne̱ caꞌa̱nj rihoo rej na̱j yoꞌóó chru̱u̱ yoꞌ, rá nij soꞌ a.
\v 41 Tza̱j ne̱ caꞌanj rihoo canó rihoo xráá ꞌo̱ tacaan yoꞌóó chru̱u̱ na̱j rque na, ne̱ xraan canó tacúún rihoo yoꞌóó chru̱u̱, ne̱ ne caꞌve̱e cu̱riha̱nj yoꞌ a̱ maꞌ. Ne̱ nucua̱j ndoꞌo goꞌ na rej xco̱ rihoo, ne̱ da̱j doj quiri̱ꞌ rej xco̱ rihoo, quiꞌyaj na yoꞌ a.
\v 42 Ne̱ guun rá nij tanuu ticavi̱ꞌ nij soꞌ man nij síí ꞌni̱j tagaꞌ tumé nij soꞌ, cheꞌé rej se̱ caꞌvee go̱ꞌ nij soꞌ xtáj rihaan na ne̱ cuna̱nj nij soꞌ rihaan nij tanuu a.
\v 43 Tza̱j ne̱ tanuu capitán yoꞌ roꞌ, ne caꞌve̱j rá soꞌ cavi̱ꞌ Pabló maꞌ. Cheꞌé dan caráán soꞌ chrej se̱ quiꞌyaj ꞌó nij tanuu da̱nj maꞌ. Ne̱ caꞌneꞌ soꞌ suun se vaa nij síí neꞌen go̱ꞌ xtáj rihaan na roꞌ, güe̱j asino nij soꞌ rihaan na go̱ꞌ nij soꞌ xtáj rihaan na caꞌa̱nj nij soꞌ rihaan yoꞌóó a.
\v 44 Ne̱ ꞌó nij soꞌ roꞌ, cano̱ nij soꞌ rcuchra̱ꞌ do̱ꞌ, chruun cavii rihoo yoꞌ ga̱a cachranꞌ rihoo do̱ꞌ, ne̱ caꞌa̱nj nij soꞌ rihaan yoꞌóó yoꞌ, taj soꞌ a. Ne̱ da̱nj quiꞌyaj nij soꞌ, ne̱ cuchiꞌ cunuda̱nj nij soꞌ rihaan yoꞌóó, ne̱ nanii cunuda̱nj nij soꞌ a.
\c 28
\s Da̱j quiꞌyaj Pabló yoꞌóó Malta a
\p
\v 1 Dan me se ga̱a cuchiꞌ sa̱ꞌ núj yoꞌóó ta̱j rihaan na yaꞌa̱nj yoꞌ, ne̱ xcaj núj cuentá se vaa yoꞌóó cuꞌna̱j Malta me yoꞌ a.
\v 2 Ne̱ nij síí chiha̱nj yoꞌóó yoꞌ roꞌ, veꞌé uxrá quiꞌyaj nij soꞌ ga̱ núj a. ꞌO̱ se nica̱j tuviꞌ ndoꞌo nij soꞌ ga̱ núj, ne̱ cheꞌé se camanꞌ maa̱n ne̱ acoj tihaꞌ, ne̱ cheꞌé dan naranꞌ nij soꞌ yaꞌan cunu̱u gu̱u̱n núj a.
\v 3 Ga̱a ne̱ naranꞌ Pabló ꞌo̱ nánj rcaꞌ, ne̱ cutaꞌ soꞌ rihaan yaꞌan a. Ne̱ cheꞌé se yaꞌa̱an ndoꞌo yaꞌan, ne̱ cheꞌé dan curiha̱nj ꞌo̱ xcuáá yuva̱a̱ rque rcaꞌ yoꞌ, ne̱ canó xoꞌ raꞌa Pabló a.
\v 4 Ne̱ ga̱a queneꞌen nij síí ma̱n rej yoꞌ se vaa noco̱ꞌ xcuáá raꞌa Pabló, ne̱ cataj nij soꞌ rihaan tuviꞌ nij soꞌ a:
\p ―Ya̱ ya̱ si̱j ticaviꞌ yuvii̱ me síí nihánj na̱nj á. ꞌO̱ se nda̱ꞌ se nanii soꞌ rihaan na yaꞌa̱nj, tza̱j ne̱ cheꞌé se tumé soꞌ cacunꞌ, ne̱ cheꞌé dan ne no̱ xcúún soꞌ ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ soꞌ maꞌ ―taj nij soꞌ rihaan tuviꞌ nij soꞌ a.
\p
\v 5 Tza̱j ne̱ nacunanꞌ Pabló raꞌa soꞌ, ne̱ quinij xcuáá rihaan yaꞌan, ne̱ ne quiꞌya̱j chiꞌi̱i̱ xcuáá a̱ doj man Pabló a̱ maꞌ.
\v 6 Tza̱j ne̱ nij síí ma̱n yoꞌóó yoꞌ roꞌ, guun rá nij soꞌ se vaa cara̱a cuꞌmaan raꞌa soꞌ, ase ta̱j niꞌyo̱n cavi̱ꞌ soꞌ ne̱ naxru̱ꞌ soꞌ rihaan yoꞌóó a. Tza̱j ne̱ ga̱a guun ra̱a̱n naꞌvi̱j nij soꞌ quira̱nꞌ soꞌ da̱nj, ne̱ ga̱a queneꞌen nij soꞌ se vaa ne quira̱nꞌ soꞌ a̱ doj se chiꞌi̱i̱, ne̱ noná nij soꞌ snana̱ nij soꞌ, ne̱ cataj nij soꞌ se vaa ꞌo̱ yaꞌanj me Pabló a.
\p
\v 7 Dan me se nichru̱nꞌ rej yoꞌ me se na̱j toꞌóó síí uun chij doj rihaan yoꞌóó ta̱j rihaan na yaꞌa̱nj yoꞌ, ne̱ Publio cuꞌna̱j soꞌ a. Ne̱ nica̱j tuviꞌ soꞌ ga̱ núj, ne̱ vaꞌnu̱j güii veꞌé taj yaꞌanj soꞌ man núj a.
\v 8 Dan me se nacaa ndoꞌo rej síí cuꞌna̱j Publio, ne̱ na̱j soꞌ ranꞌ ndoꞌo soꞌ chiꞌii̱ to̱n a. Ga̱a ne̱ catúj Pabló rej na̱j soꞌ, ne̱ cachíín niꞌya̱j Pabló rihaan Yaꞌanj cheꞌé soꞌ a. Ga̱a ne̱ cutaꞌ Pabló raꞌa Pabló xráá soꞌ, ne̱ dan me se nahuun sa̱ꞌ soꞌ, quiꞌyaj Pabló a.
\v 9 Ga̱a quisíj quiꞌyaj Pabló da̱nj, ne̱ ꞌó nij síí anó chiꞌii̱ ya̱nj yoꞌóó yoꞌ roꞌ, caꞌnaꞌ nij soꞌ uún rihaan Pabló, ne̱ nahuun sa̱ꞌ nij soꞌ, quiꞌyaj Pabló a.
\v 10 Ga̱a ne̱ caráj cochro̱j uxrá nij soꞌ man núj, ne̱ ga̱a curiha̱nj núj yoꞌóó yoꞌ, ne̱ rqué nij soꞌ rihaan núj cunuda̱nj nij rasu̱u̱n cachiin man núj a.
\s Cuchiꞌ Pabló chumanꞌ Romá a
\p
\v 11 Dan me se cachén vaꞌnu̱j yavii, ga̱a ne̱ cavii núj rque ꞌó rihoo chéé rihaan na caꞌanj núj a. Ne̱ xa̱ꞌ rihoo yoꞌ, tza̱j ne̱ rihoo quináj sa̱ꞌ tuꞌva yoꞌóó ta̱j rihaan na yaꞌa̱nj yoꞌ nu̱ꞌ nij yavii avii nana̱ yuva̱a̱ me yoꞌ a. Ne̱ rihoo cavii chumanꞌ Alejandría me yoꞌ, ne̱ no̱ se tinanga̱ꞌ ro̱j yaꞌanj cuaté cuꞌna̱j Cástor ga̱ Pólux rihaan rihoo yoꞌ a.
\v 12 Dan me se cuchiꞌ núj chumanꞌ cuꞌna̱j Siracusa, ne̱ vaꞌnu̱j güii caranꞌ núj chumanꞌ yoꞌ a.
\v 13 Ga̱a ne̱ cavii uún rihoo chumanꞌ Siracusa, ne̱ cachén rihoo nichru̱nꞌ tuꞌva na yaꞌa̱nj, ne̱ cuchiꞌ rihoo nda̱a chumanꞌ Regio a. Ga̱a ne̱ cachén ꞌo̱ güii, ga̱a ne̱ cavii ꞌo̱ nana̱ rej sur rihaan na yaꞌa̱nj, ne̱ caꞌanj rihoo, ne̱ rque vi̱j güii cuchiꞌ núj nda̱a chumanꞌ cuꞌna̱j Puteoli a.
\v 14 Ne̱ chumanꞌ Puteoli roꞌ, nariꞌ núj do̱j tinúú níꞌ, ne̱ cachíín niꞌya̱j nij soꞌ rihaan núj se vaa cara̱nꞌ núj chi̱j güii ga̱ nij soꞌ a. Ne̱ ga̱a quisíj chi̱j nij güii, ne̱ nayón núj chrej, ne̱ caꞌanj núj chrej va̱j nda̱a chumanꞌ Romá a.
\v 15 Ne̱ cuchiꞌ nana̱ cheꞌé núj rihaan nij tinúú níꞌ síí ya̱nj chumanꞌ Romá, ne̱ caꞌnaꞌ nij soꞌ nari̱ꞌ tuviꞌ nij soꞌ ga̱ núj chumanꞌ cuꞌna̱j Foro de Apio do̱ꞌ, chumanꞌ cuꞌna̱j Tres Tabernas do̱ꞌ a. Ne̱ ga̱a queneꞌen Pabló man nij soꞌ, ne̱ cataj soꞌ guun niꞌya̱j níꞌ rihaan Yaꞌanj, ne̱ nariꞌ nucuaj nimán soꞌ a.
\p
\v 16 Ne̱ ga̱a quisíj catúj núj chumanꞌ Romá, ne̱ tacuachén tanuu capitán ꞌni̱j raꞌa cientó tanuu man nij síí ꞌni̱j tagaꞌ rihaan ꞌó tanuu uun chij doj a. Tza̱j ne̱ caꞌvej rá nij síí nica̱j suun cara̱nꞌ Pabló rá ꞌo̱ veꞌ ca̱yáán o̱rúnꞌ soꞌ ga̱ tanuu tumé man soꞌ a.
\s Caꞌmii Pabló ga̱ nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá ya̱nj chumanꞌ Romá a
\p
\v 17 Dan me se cachén vaꞌnu̱j güii, ga̱a ne̱ canacúún Pabló man nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá ya̱nj chumanꞌ Romá se vaa cunu̱u chre̱ꞌ nij soꞌ ga̱ soꞌ a. Ne̱ ga̱a quisíj cunuu chre̱ꞌ nij soꞌ, ne̱ cataj soꞌ rihaan nij soꞌ a:
\p ―Xa̱ꞌ ꞌu̱nj nihánj, tza̱j ne̱ taj va̱j cacunꞌ quiꞌyáá ꞌu̱nj rihaan tuviꞌ níꞌ si̱j israelitá do̱ꞌ, rihaan stucua̱nj xi̱i níꞌ nij síí ma̱n ga̱a naá do̱ꞌ, maan tinu̱j. Tza̱j ne̱ rej chumanꞌ Jerusalén roꞌ, taꞌaa nii manj ne̱ tacuachén nii manj rihaan nij síí romanó ado̱nj.
\v 18 Ne̱ nij síí romanó roꞌ, taj se vaa taj cheꞌé cavi̱ꞌ ꞌu̱nj rá nij soꞌ ga̱a naquiꞌyaj cu̱u nij soꞌ cheꞌej maꞌ. Ne̱ guun rá nij soꞌ quiri̱i̱ nij soꞌ tagaꞌ manj a.
\v 19 Tza̱j ne̱ cutaꞌ ndoꞌo nij síí israelitá yoꞌ cacunꞌ xráj, ne̱ cheꞌé dan no̱ xcúnj cachi̱nj ni̱ꞌyáj rihaan emperador cuꞌna̱j César se vaa caꞌne̱ꞌ soꞌ cacunꞌ cheꞌej a. Tza̱j ne̱ taj a̱ ꞌó cacunꞌ cuta̱ꞌ ꞌu̱nj xráá soj si̱j ma̱n chiháán ꞌu̱nj maꞌ.
\v 20 Cheꞌé dan canacúún ꞌu̱nj man nij soj caꞌna̱ꞌ soj, cheꞌé se guun rá ꞌu̱nj que̱neꞌén ꞌu̱nj man soj do̱ꞌ, caꞌmi̱i̱ ꞌu̱nj ga̱ soj do̱ꞌ a. ꞌO̱ se cheꞌé síí naꞌvi̱j níꞌ síí caꞌve̱e quiꞌya̱j cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ si̱j israelitá roꞌ, me nu̱mií ꞌu̱nj agaꞌ ne̱ꞌ nihánj ado̱nj ―taj Pabló rihaan ꞌó nij síí israelitá yoꞌ a.
\p
\v 21 Ga̱a ne̱ cataj nij soꞌ rihaan Pabló a:
\p ―Xa̱ꞌ nij tuviꞌ níꞌ síí ya̱nj estadó Judea, tza̱j ne̱ taj yanj cartá caꞌnéé nij soꞌ rihaan núj cheꞌé so̱ꞌ naya̱a̱ núj maꞌ. Ne̱ a̱ ꞌó tinúú níꞌ ne caꞌna̱ꞌ rihaan núj nata̱ꞌ nana̱ chiꞌi̱i̱ cheꞌé so̱ꞌ rihaan núj maꞌ.
\v 22 Ne̱ vaa cheꞌé cata̱j ma̱ꞌán so̱ꞌ rihaan núj da̱j uun rá so̱ꞌ, rá núj a. ꞌO̱ se tucuáán ino̱ noco̱ꞌ nij tuvi̱ꞌ nij soj me se neꞌen núj se vaa me rej maꞌa̱n aꞌmii chiꞌi̱i̱ yuvii̱ cheꞌé tucuáán yoꞌ na̱nj á ―taj nij soꞌ rihaan Pabló a.
\p
\v 23 Dan me se cachrón nij soꞌ güii caꞌna̱ꞌ uún nij soꞌ veꞌ ya̱nj Pabló, ne̱ güii yoꞌ me se caꞌnaꞌ queꞌe̱e̱ tuviꞌ nij soꞌ a. Ga̱a ne̱ nataꞌ Pabló rihaan nij soꞌ cheꞌé da̱j vaa uun chij Yaꞌanj a. Caꞌmii soꞌ cheꞌé stucua̱nj Moisés do̱ꞌ, cheꞌé nana̱ cachrón nij síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj ga̱a naá do̱ꞌ, cheꞌé se me ndoꞌo rá soꞌ gu̱un ya̱ rá nij soꞌ se vaa nana̱ cheꞌé Jesús me nana̱ ya̱ a. Dan me se asi̱j naꞌya̱a̱n guun cheꞌe̱ soꞌ caꞌmii soꞌ rihaan nij soꞌ, ne̱ nda̱a caꞌanj güii navij caꞌmii soꞌ ga̱ nij soꞌ a.
\v 24 Ne̱ taꞌa̱j nij soꞌ roꞌ, cuchumán rá snana̱ soꞌ, ne̱ ꞌó taꞌa̱j nij soꞌ taj maꞌ.
\v 25 Ne̱ ne gu̱un cuya̱a̱n rá cunuda̱nj nij soꞌ a̱ maꞌ. Ne̱ guun cheꞌe̱ nij soꞌ caꞌanj nij soꞌ a. Tza̱j ne̱ ga̱a ataa caꞌa̱nj nij soꞌ, ne̱ caꞌmii Pabló orúnꞌ nana̱ rihaan nij soꞌ, cataj soꞌ a:
\p ―Cuna̱j uxrá vaa nana̱ nihánj nana̱ rqué Nimán Yaꞌanj rihaan xi̱i níꞌ ga̱a caꞌmii síí cuꞌna̱j Isaías síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj ga̱a naá rihaan nij soꞌ a. Ne̱ nihánj me nana̱ yoꞌ a:
\q
\v 26 Caꞌa̱nj so̱ꞌ rihaan nij yuvii̱ yoꞌ,
\q ne̱ cata̱j xnaꞌanj so̱ꞌ rihaan nij soꞌ a:
\q “Catu̱u̱ uxrá nana̱ xréé nij soꞌ,
\q tza̱j ne̱ se̱ xcaj nij soꞌ cuentá maꞌ.
\q Ne̱ ni̱ꞌyaj uxrá nij soꞌ,
\q tza̱j ne̱ se̱ queneꞌen nij soꞌ maꞌ.
\q
\v 27 ꞌO̱ se guun nichra̱j rá nimán nij yuvii̱ nihánj ado̱nj.
\q Caráán maꞌa̱n nij soꞌ rihaan nij soꞌ
\q cheꞌé rej se̱ queneꞌen maꞌa̱n nij soꞌ,
\q ne̱ caráán nij soꞌ xréé nij soꞌ,
\q cheꞌé rej se̱ cuno nij soꞌ uún a̱ maꞌ.
\q Ne̱ ne atúj nana̱ nimán nij soꞌ, ꞌyaj nij soꞌ,
\q cheꞌé rej se̱ xcaj nij soꞌ cuentá
\q ne̱ ca̱nica̱j nimán nij soꞌ maꞌ.
\q ꞌO̱ se naꞌvej rá nij soꞌ nahu̱un sa̱ꞌ nimán nij soꞌ qui̱ꞌyáá ꞌu̱nj a̱ maan ado̱nj.”
\m Nana̱ yoꞌ me snana̱ Yaꞌanj caꞌmii síí cuꞌna̱j Isaías ga̱a naá a.
\v 28 Cheꞌé dan xca̱j soj cuentá se vaa a̱j caꞌanj nana̱ nihánj rihaan nij síí yaníj, ne̱ nij soꞌ me síí cuchuma̱n rá se vaa ti̱nanii Yaꞌanj man nij soꞌ rihaan sayuun ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ nij soꞌ a. ꞌO̱ se nij soꞌ me síí cuno̱ ya̱ nana̱ nihánj na̱nj á ―taj Pabló rihaan nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá ya̱nj chumanꞌ Romá a.
\p
\v 29 Síj caꞌmii soꞌ da̱nj, ga̱a ne̱ cavii nij yuvii̱ israelitá yoꞌ caꞌanj nij soꞌ, ne̱ caꞌmii canó tuviꞌ maꞌa̱n nij soꞌ ga̱ tuviꞌ nij soꞌ a.
\p
\v 30 Dan me se vi̱j ya̱ yoꞌ cayáán Pabló chumanꞌ Romá yoꞌ, ne̱ maꞌa̱n soꞌ goꞌ tuꞌvee veꞌ ya̱nj soꞌ a. Ne̱ veꞌé caꞌmii soꞌ ga̱ cunuda̱nj nij síí caꞌnaꞌ ni̱ꞌyaj man soꞌ a.
\v 31 Caꞌmii natáj soꞌ cheꞌé da̱j vaa uun chij Yaꞌanj, ne̱ tucuꞌyón soꞌ cheꞌé Jesucristó Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ, ne̱ caꞌmii ranga̱ꞌ soꞌ, ne̱ a̱ doj ne ca̱ráán nii chrej rihaan soꞌ quiꞌya̱j soꞌ da̱nj a̱ maꞌ.