\id 1CO
\h 1 Corintios
\toc1 1 Corintios
\mt Nihánj me cartá ꞌo̱ caꞌnéé Pabló rihaan nij síí ya̱nj chumanꞌ Corinto a
\c 1
\p
\v 1 ꞌU̱nj roꞌ, me síí cuꞌna̱j Pabló, ne̱ me rá Yaꞌanj cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan yuvii̱ cheꞌé Jesucristó, ne̱ cheꞌé dan cuneꞌ Cristó Jesús mán ꞌu̱nj caꞌa̱nj nata̱ꞌ ꞌu̱nj snana̱ soꞌ rihaan yuvii̱ a. Ne̱ ya̱nj tinúú níꞌ síí cuꞌna̱j Sóstenes ga̱j nihánj,
\v 2 ne̱ ꞌyaj núj yanj nihánj caꞌne̱j núj rihaan nij soj xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ man Yaꞌanj ya̱nj chumanꞌ Corinto a. Dan me se narii Yaꞌanj man soj canoco̱ꞌ soj man Cristó Jesús, ne̱ canacúún Yaꞌanj man soj gu̱un soj síí nuu sa̱ꞌ nimán a. Ne̱ veé yanj nihánj caꞌne̱j cuchi̱ꞌ rihaan cunuda̱nj ꞌó nij síí ya̱nj me rej maꞌa̱n síí ataꞌ tuꞌva̱ se‑chuvi̱i Jesucristó Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ a. Dan me se Síí ꞌNi̱j Raꞌa man nij soꞌ ne̱ Síí ꞌNi̱j Raꞌa man maꞌa̱n ya̱ níꞌ me ya̱ soꞌ a.
\v 3 Me rá núj quiꞌya̱j Rej níꞌ Yaꞌanj quiꞌya̱j Jesucristó Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ quiꞌya̱j ndoꞌo se lu̱j cheꞌé soj, ne̱ me rá núj ga̱a̱ xe̱j nimán soj, quiꞌya̱j ro̱j soꞌ ado̱nj.
\s Taj Pabló guun niꞌya̱j níꞌ rihaan Yaꞌanj cheꞌé nij síí noco̱ꞌ man Cristó ya̱nj chumanꞌ Corinto a
\p
\v 4 Niga̱nj taj ꞌu̱nj guun niꞌya̱j níꞌ rihaan Yaꞌanj cheꞌé nij soj cheꞌé se lu̱j quiꞌyaj Yaꞌanj cheꞌé soj cheꞌé se noco̱ꞌ soj man Cristó Jesús ado̱nj.
\v 5 ꞌO̱ se cheꞌé Cristó Jesús roꞌ, cavii sa̱ꞌ uxrá soj, quiꞌyaj Yaꞌanj á. Dan me se uxrá xcaj soj cuentá, ne̱ uxrá nariꞌ soj nana̱ sa̱ꞌ caꞌmi̱i̱ soj, quiꞌyaj Yaꞌanj,
\v 6 ne̱ da̱nj quiꞌyaj soj cheꞌé se sa̱ꞌ uxrá nariꞌ soj snana̱ Cristó nana̱ tucuꞌyón ꞌu̱nj man soj a.
\v 7 Ne̱ a̱ ꞌó suun sa̱ꞌ rqué Nimán Yaꞌanj man níꞌ ni̱caj ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ ne achiin man soj a̱ maꞌ. ꞌO̱ se a̱j vaa nu̱ꞌ yoꞌ rihaan soj, ne̱ naꞌvi̱j ndoꞌo soj caꞌna̱ꞌ uún Jesucristó Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ rihaan chumii̱ nihánj na̱nj ado̱nj.
\v 8 Ne̱ soꞌ me síí ra̱cuíj ndoꞌo man soj, ne̱ gu̱un nucua̱j soj canoco̱ꞌ xraan soj man soꞌ nda̱a güii caꞌne̱ꞌ Jesucristó Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ cacunꞌ cheꞌé yuvii̱, ne̱ se̱ tumé soj cacunꞌ, quiꞌya̱j soꞌ a̱ maꞌ.
\v 9 Vaa cheꞌé ga̱a̱ nucua̱j rá níꞌ man Yaꞌanj, ne̱ Yaꞌanj me síí canacúún man soj gu̱un tuvi̱ꞌ soj ga̱ Taꞌníí soꞌ Jesucristó Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ ado̱nj.
\s Nij quiꞌyaj nij síí noco̱ꞌ man Cristó ya̱nj chumanꞌ Corinto, naquiꞌyaj nij soꞌ queꞌe̱e̱ xꞌneꞌ man nij soꞌ a
\p
\v 10 Dan me se cuno̱ soj caꞌmi̱j, tinu̱j, nocoj. Ne̱ cheꞌé se‑chuvi̱i ya̱ Jesucristó Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ roꞌ, rqueé ꞌu̱nj ya̱j rihaan nij soj se vaa ꞌo̱ cuya̱a̱n ga̱a̱ rá nimán ta̱ranꞌ soj do̱ꞌ, ꞌo̱ cuya̱a̱n caꞌmi̱i̱ soj do̱ꞌ, ꞌo̱ rcuaꞌa̱a̱n ga̱a̱ soj do̱ꞌ, raj chugua̱nj.
\v 11 Dan me se cataj xnaꞌanj taꞌa̱j nij síí ma̱n tucuá níí cuꞌna̱j Cloé rihanj se vaa aꞌmii anó tuviꞌ soj ga̱ tinúú soj ne̱ uun vi̱j ndoꞌo soj, na̱nj tinu̱j, nocoj.
\v 12 Dan me se taꞌa̱j nij soj taj a: “ꞌU̱nj me síí noco̱ꞌ man síí cuꞌna̱j Pabló a.” ꞌÓ taꞌa̱j nij soj taj a: “ꞌU̱nj me síí noco̱ꞌ man síí cuꞌna̱j Apolos a.” ꞌÓ taꞌa̱j nij soj taj a: “ꞌU̱nj me síí noco̱ꞌ man síí cuꞌna̱j Cefas a.” ꞌÓ taꞌa̱j nij soj taj a: “ꞌU̱nj me síí noco̱ꞌ man Cristó a.” Dan me se da̱nj vaa ꞌo̱ ꞌo̱ taꞌa̱j soj a.
\v 13 Ne̱ me cheꞌé ꞌyaj soj da̱nj ga̱. ꞌO̱ se nuviꞌ queꞌe̱e̱ Cristó vaa maꞌ. Taj cheꞌé ga̱a̱ queꞌe̱e̱ xꞌneꞌ soj maꞌ. Caviꞌ ma̱ꞌán ꞌu̱nj rihaan rcutze̱ cheꞌé soj naꞌ. Cataꞌ ne soj cheꞌé ma̱ꞌán ꞌu̱nj naꞌ. Taj maꞌ.
\p
\v 14-15 Dan me se taj ꞌu̱nj guun niꞌya̱j níꞌ rihaan Yaꞌanj se vaa ne cuta̱ꞌ ne ꞌu̱nj man soj maꞌ. Ma̱an se o̱rúnꞌ síí cuꞌna̱j Crispo do̱ꞌ, síí cuꞌna̱j Gayo do̱ꞌ, cataꞌ ne quiꞌyáj, ne̱ cheꞌé dan se̱ caꞌvee cata̱j soj se vaa cheꞌé se‑chu̱vií ꞌu̱nj cataꞌ ne soj maꞌ.
\v 16 Cutaꞌ ne ꞌu̱nj man nij tucua̱ síí cuꞌna̱j Estéfanas uún, tza̱j ne̱ ne nuû sa̱ꞌ raj sese cutaꞌ ne ꞌu̱nj man ꞌó taꞌa̱j yuvii̱ a̱ maꞌ.
\v 17 ꞌO̱ se nuviꞌ suun cuta̱ꞌ ne yuvii̱ ataj maꞌ. ꞌO̱ se caꞌnéé xa̱ꞌ Cristó manj nata̱j nana̱ sa̱ꞌ cheꞌé soꞌ rihaan yuvii̱, tza̱j ne̱ naꞌvej rá soꞌ cavi̱i̱ raá ꞌu̱nj nana̱ cu̱u nachranꞌ caꞌmi̱i̱ ꞌu̱nj maꞌ. Ma̱an se nana̱ nica̱ ina̱nj caꞌmi̱i̱ ꞌu̱nj, ga̱a ne̱ caꞌve̱e xca̱j yuvii̱ cuentá se vaa né na̱na̱ avii raa̱ yuvii̱ me nana̱ yoꞌ maꞌ. Dan me se ya̱ xca̱j nij yuvii̱ cuentá se vaa ya̱ caviꞌ Cristó rihaan rcutze̱ cheꞌé nij soꞌ, ne̱ caꞌve̱e cuchuma̱n rá nij yuvii̱ cuno̱ nij yuvii̱ nana̱ nica̱ caꞌmi̱i̱ ꞌu̱nj ado̱nj.
\s Cheꞌé se caꞌnéé Yaꞌanj man Cristó rihaan chumii̱ nihánj, cheꞌé dan neꞌen níꞌ se vaa avii ndoꞌo raa̱ Yaꞌanj a
\p
\v 18 Dan me se vaa yuvii̱ va̱j chrej caꞌa̱nj niꞌya̱, ne̱ nataꞌ nii nana̱ se vaa caviꞌ Cristó rihaan rcutze̱ uno nij yuvii̱ yoꞌ, tza̱j ne̱ taj se ꞌyáꞌ cuchuma̱n rá nij yuvii̱ maꞌ. Nana̱ snúú rmaꞌa̱n me nana̱ yoꞌ rihaan nij soꞌ na̱nj ado̱nj. Tza̱j ne̱ ino̱ vaa rá níꞌ si̱j va̱j chrej cavi̱i̱ sa̱ꞌ, ne̱ neꞌen níꞌ se vaa cheꞌé nana̱ yoꞌ roꞌ, gu̱un nucua̱j Yaꞌanj ti̱nanii Yaꞌanj man níꞌ rihaan sayuun ado̱nj.
\v 19 Ne̱ Danj Yaꞌanj taj a:
\q Nij síí avii ndoꞌo raa̱ roꞌ, gu̱un nij soꞌ síí niꞌyo̱n, qui̱ꞌyáj,
\q ne̱ se̱ guun nucua̱j nij soꞌ xca̱j nij soꞌ cuentá cheꞌé nana̱ sa̱ꞌ, qui̱ꞌyáj maꞌ.
\m Da̱nj taj nana̱ no̱ rihaan Danj Yaꞌanj á.
\p
\v 20 Ne̱ da̱j ranꞌ nij síí avii ndoꞌo raa̱ do̱ꞌ, nij síí chru̱u̱n yanj do̱ꞌ, nij síí cu̱u raa̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj cuano̱ do̱ꞌ, rá soj ga̱. Ya̱j nihánj me se nana̱ snúú rmaꞌa̱n avii raa̱ nij soꞌ, quiꞌyaj Yaꞌanj na̱nj ado̱nj.
\v 21 ꞌO̱ se nij síí ma̱n rihaan chumii̱ nihánj roꞌ, ne cavi̱i̱ raa̱ nij soꞌ da̱j vaa Yaꞌanj maꞌ. Tza̱j ne̱ síí cu̱u raa̱ me Yaꞌanj, ne̱ maꞌa̱n Yaꞌanj caráán chrej rihaan nij soꞌ se̱ gaa na̱nj xca̱j nij soꞌ cuentá cheꞌé soꞌ ado̱nj. ꞌO̱ se me rá Yaꞌanj cuno̱ nij yuvii̱ nana̱ aꞌmii natáj núj, ne̱ sese cuno̱ nij yuvii̱, ne̱ ti̱nanii Yaꞌanj man nij yuvii̱ rihaan sayuun, ne̱ dan me se nda̱ꞌ se nana̱ snúú rmaꞌa̱n me nana̱ aꞌmii núj, rá taꞌa̱j nij yuvii̱, tza̱j ne̱ o̱rúnꞌ nana̱ yoꞌ me nana̱ ti̱nanii man yuvii̱ rihaan sayuun na̱nj ado̱nj.
\p
\v 22 Ne̱ xa̱ꞌ nij yuvii̱ israelitá, tza̱j ne̱ me uxrá rá nij soꞌ quiꞌya̱j yuvii̱ suun sa̱ꞌ noco̱o queneꞌe̱n nij soꞌ se vaa ya̱ vaa nana̱ tucuꞌyón nij soꞌ a. Ne̱ xa̱ꞌ nij yuvii̱ yaníj, tza̱j ne̱ me rá nij soꞌ cuno̱ nij soꞌ nana̱ cu̱u ado̱nj.
\v 23 Tza̱j ne̱ aꞌmii natáj núj nana̱ se vaa caviꞌ Cristó rihaan rcutze̱ cheꞌé yuvii̱, ne̱ naꞌa̱j nij yuvii̱ israelitá cuno̱ nij soꞌ nana̱ yoꞌ, ne̱ nij yuvii̱ yaníj taj se vaa nana̱ snúú rmaꞌa̱n me nana̱ yoꞌ ado̱nj.
\v 24 Tza̱j ne̱ a̱j canacúún Yaꞌanj man taꞌa̱j nij yuvii̱ israelitá do̱ꞌ, man taꞌa̱j nij yuvii̱ yaníj do̱ꞌ, se vaa canoco̱ꞌ nij soꞌ man soꞌ, ne̱ ga̱a uno nij soꞌ nana̱ aꞌmii natáj núj, ne̱ uun ya̱ rá nij soꞌ se vaa síí caꞌnéé Yaꞌanj ti̱nanii man yuvii̱ rihaan sayuun me Cristó, ne̱ xcaj nij soꞌ cuentá se vaa ya̱ nucua̱j ndoꞌo Yaꞌanj ne̱ ya̱ avii ndoꞌo raa̱ Yaꞌanj, cheꞌé se caꞌnéé Yaꞌanj man Cristó rihaan chumii̱ nihánj ado̱nj.
\v 25 Dan me se nda̱ꞌ se nana̱ snúú rmaꞌa̱n me nana̱ rqué Yaꞌanj, rá taꞌa̱j nij yuvii̱, tza̱j ne̱ né na̱na̱ snúú rmaꞌa̱n me nana̱ yoꞌ maꞌ. ꞌO̱ se avii doj raa̱ Yaꞌanj rihaan nij yuvii̱ na̱nj ado̱nj. Ne̱ nda̱ꞌ se ninaj ndoꞌo Yaꞌanj, rá taꞌa̱j nij yuvii̱, tza̱j ne̱ ne ninaj Yaꞌanj maꞌ. ꞌO̱ se Yaꞌanj roꞌ, me síí nucua̱j ndoꞌo doj rihaan nij yuvii̱ nucua̱j ndoꞌo ado̱nj.
\s Cheꞌé se síí niꞌyo̱n me níꞌ, cheꞌé dan neꞌen níꞌ se vaa ina̱nj cheꞌé Cristó me cavii sa̱ꞌ níꞌ a
\p
\v 26 Dan me se xca̱j nij soj cuentá da̱j quiꞌyaj Yaꞌanj ga̱a canacúún Yaꞌanj man maꞌa̱n soj, tinu̱j, nocoj. Do̱j vaa nij síí avii ndoꞌo raa̱ ꞌni̱j scaꞌnúj soj, rá nij síí ma̱n rihaan chumii̱ nihánj á. Do̱j vaa nij síí nucua̱j ꞌni̱j scaꞌnúj soj á. Do̱j vaa nij síí xnaꞌa̱nj ꞌni̱j scaꞌnúj soj á.
\v 27 Ma̱an se ina̱nj síí niꞌyo̱n ma̱n rihaan chumii̱ narii Yaꞌanj, ne̱ dan me se nacaj Yaꞌanj man nij síí niꞌyo̱n, cheꞌé rej gu̱un naꞌa̱j nij síí avii ndoꞌo raa̱ ma̱n rihaan chumii̱ na̱nj á. Ne̱ síí taj snucua̱j ma̱n rihaan chumii̱ narii Yaꞌanj, ne̱ dan me se nacaj Yaꞌanj man nij soꞌ, cheꞌé se me rá Yaꞌanj gu̱un naꞌa̱j nij síí vaa snucua̱j rihaan chumii̱ nihánj na̱nj ado̱nj.
\v 28 Ne̱ taj se gúnꞌ ne̱ taj yuꞌvee nó nij síí narii Yaꞌanj man maꞌ, taj nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj, tza̱j ne̱ nacaj Yaꞌanj man nij soꞌ, ne̱ quiꞌya̱j canaán nij soꞌ rihaan nij síí guun chij doj ma̱n rihaan chumii̱ nihánj ado̱nj.
\v 29 Dan me se asa̱ꞌ quisíj, ga̱a ne̱ a̱ ꞌó yuvii̱ se̱ quisíj rá caꞌmi̱i̱ sa̱ꞌ cheꞌé maꞌa̱n rihaan Yaꞌanj a̱ maꞌ.
\v 30 Dan me se Yaꞌanj me síí ꞌyaj ꞌni̱j raꞌa Cristó Jesús man soj, ne̱ cheꞌé o̱rúnꞌ soꞌ avii raa̱ níꞌ do̱ꞌ, cunuu sa̱ꞌ nimán níꞌ rihaan Yaꞌanj do̱ꞌ, guun níꞌ síí sa̱ꞌ rihaan Yaꞌanj do̱ꞌ, nanii níꞌ rihaan sayuun do̱ꞌ, quiꞌyaj Yaꞌanj á.
\v 31 Cheꞌé dan no̱ xcúún níꞌ quiꞌya̱j níꞌ nda̱a vaa taj Danj Yaꞌanj á. “Se̱ caꞌmii sa̱ꞌ níꞌ cheꞌé maꞌa̱n níꞌ maꞌ. Ina̱nj cheꞌé maꞌa̱n Yaꞌanj gu̱un rá níꞌ caꞌmi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ á.” Da̱nj taj Danj Yaꞌanj ado̱nj.
\c 2
\s Né na̱na̱ nachranꞌ me nana̱ se vaa caviꞌ Cristó rihaan rcutze̱ cheꞌé níꞌ maꞌ
\p
\v 1 Neꞌen nij soj se vaa ga̱a cuchíꞌ ꞌu̱nj chiháán soj, ne̱ natáꞌ ꞌu̱nj snana̱ Yaꞌanj rihaan soj, ne̱ ne gu̱un rá ꞌu̱nj caꞌmi̱i̱ ꞌu̱nj nana̱ nachranꞌ ndoꞌo rihaan soj, maan tinu̱j, maan nocoj. ꞌO̱ se ne gu̱un rá ꞌu̱nj cata̱j soj se vaa avii ndoꞌo raá ꞌu̱nj maꞌ.
\v 2 Tana̱nj ꞌo̱ guun rá ꞌu̱nj cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj cheꞌé o̱rúnꞌ Jesucristó se vaa caviꞌ soꞌ rihaan rcutze̱ cheꞌé soj a.
\v 3 Dan me se ga̱a cuchíꞌ ꞌu̱nj rihaan soj, ne̱ guun naꞌa̱j ꞌu̱nj caꞌmi̱i̱ ꞌu̱nj, ne̱ cuchuꞌviꞌ nimanj, ne̱ quiriꞌíj ndoꞌo manj na̱nj á.
\v 4 Ne̱ xa̱ꞌ nana̱ caꞌmii ꞌu̱nj ga̱ nij soj do̱ꞌ, nana̱ natáꞌ ꞌu̱nj rihaan nij soj do̱ꞌ, tza̱j ne̱ né na̱na̱ cu̱u cavii raa̱ yuvii̱ cheꞌé yan gu̱un ya̱ rá soj me nana̱ yoꞌ maꞌ. Tza̱j ne̱ cuno nij soj nana̱, ne̱ guun ya̱ rá soj se vaa Nimán Yaꞌanj rqué nana̱ yoꞌ manj, ne̱ guun ya̱ rá soj se vaa maꞌa̱n Yaꞌanj rqué se nucua̱j manj ado̱nj.
\v 5 Cheꞌé dan né cheꞌe̱ se cavii ndoꞌo raá ꞌu̱nj me cuchumán rá soj cuno soj nana̱ yoꞌ maꞌ. Tana̱nj cheꞌé se vaa rqué Yaꞌanj se nucua̱j man níꞌ me cuchumán rá soj ado̱nj.
\s Ino̱ uxrá vaa nana̱ avii raa̱ nij síí ma̱n rihaan chumii̱ nihánj ga̱ nana̱ cu̱u aꞌmii Yaꞌanj a
\p
\v 6 Tza̱j ne̱ ya̱ nana̱ cu̱u aꞌmii núj rihaan nij yuvii̱ a̱j cachij cheꞌé stucua̱nj Yaꞌanj, tza̱j ne̱ né na̱na̱ avii raa̱ yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj cuano̱ me nana̱ aꞌmii núj maꞌ. Ne aꞌmii núj nana̱ avii raa̱ nij síí uun chij rihaan chumii̱ nihánj cuano̱ maꞌ. ꞌO̱ se nichrunꞌ caꞌne̱e̱ Yaꞌanj suun uun chij ata̱ nij soꞌ na̱nj ado̱nj.
\v 7 Tza̱j ne̱ aꞌmii núj snana̱ Yaꞌanj nana̱ cu̱u ado̱nj. Dan me se ga̱a ataa quiꞌya̱j Yaꞌanj chumii̱, ne̱ ꞌo̱ guun rá Yaꞌanj se vaa cuno̱ yuvii̱ nana̱ cu̱u yuve̱ yoꞌ, ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ, ne̱ veꞌé ndoꞌo ga̱a̱ níꞌ, tza̱j ne̱ nij síí ma̱n ga̱a naá roꞌ, ne queneꞌe̱n nij soꞌ nana̱ yoꞌ maꞌ. Nda̱a ya̱j me tihaa̱n Yaꞌanj nana̱ cu̱u yuve̱ yoꞌ rihaan yuvii̱ na̱nj ado̱nj.
\v 8 Ne queneꞌe̱n nij síí uun chij ma̱n rihaan chumii̱ nihánj snana̱ Yaꞌanj nana̱ cu̱u yoꞌ maꞌ. Dan me se niꞌndaj ya̱ sa̱ꞌ veꞌé vaa Cristó, ne̱ sese cuno nij síí uun chij ma̱n rihaan chumii̱ nihánj snana̱ Yaꞌanj, ne̱ ne cachro̱n nij soꞌ man Cristó rihaan rcutze̱ asuun tza̱j maꞌ.
\v 9 Tza̱j ne̱ Danj Yaꞌanj taj a:
\q A̱ ꞌó yuvii̱ ne queneꞌe̱n do̱ꞌ,
\q a̱ ꞌó yuvii̱ ne cuno̱ do̱ꞌ,
\q a̱ ꞌó yuvii̱ ne cavi̱i̱ nimán do̱ꞌ,
\q se vaa quiꞌyaj Yaꞌanj cheꞌé níꞌ si̱j aráj cochro̱j rihaan Yaꞌanj a.
\m Da̱nj taj Danj Yaꞌanj á.
\v 10 Tza̱j ne̱ quiꞌyaj Yaꞌanj se vaa tihaa̱n Nimán Yaꞌanj man núj cheꞌé nij rasu̱u̱n quiꞌyaj Yaꞌanj cheꞌé níꞌ si̱j aráj cochro̱j rihaan Yaꞌanj a. Dan me se nuchruj ra̱a̱ Nimán Yaꞌanj cunuda̱nj rasu̱u̱n, ne̱ sa̱ꞌ uxrá nuchruj ra̱a̱ Nimán Yaꞌanj da̱j vaa maꞌa̱n Yaꞌanj ado̱nj.
\p
\v 11 ꞌO̱ se a̱ ꞌó yuvii̱ ne neꞌen da̱j vaa rasu̱u̱n ꞌni̱j yuve̱ nimán ꞌó yuvii̱ maꞌ. ꞌO̱ se o̱rúnꞌ nimán yuvii̱ neꞌen da̱j vaa nimán maꞌa̱n yuvii̱ na̱nj ado̱nj. Ne̱ da̱nj vaa Yaꞌanj uún a. A̱ ꞌó níꞌ se̱ caꞌvee xca̱j cuentá da̱j vaa Yaꞌanj maꞌ. Ma̱an se o̱rúnꞌ Nimán Yaꞌanj me síí neꞌen da̱j vaa Yaꞌanj na̱nj ado̱nj.
\v 12 Ne̱ ino̱ uxrá vaa nimán núj ga̱ nimán nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ xa̱ꞌ núj, tza̱j ne̱ nu̱u̱ Nimán Yaꞌanj nimán núj, ne̱ cheꞌé dan me xcaj núj cuentá da̱j vaa nij se sa̱ꞌ rqué Yaꞌanj rihaan níꞌ ado̱nj.
\v 13 Dan me se ga̱a nataꞌ núj rihaan yuvii̱ cheꞌé nij se sa̱ꞌ rqué Yaꞌanj rihaan níꞌ, ne̱ ne aꞌmii núj nana̱ avii raa̱ yuvii̱ maꞌ. Ma̱an se aꞌmii núj nana̱ tucuꞌyón Nimán Yaꞌanj man núj, ne̱ tucuꞌyón núj nana̱ yoꞌ rihaan yuvii̱ nu̱u̱ Nimán Yaꞌanj nimán ado̱nj.
\p
\v 14 ꞌO̱ se naꞌvej rá yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj cuno̱ nij soꞌ nana̱ aꞌmii Nimán Yaꞌanj maꞌ. ꞌO̱ se snúú rmaꞌa̱n nana̱ aꞌmii Nimán Yaꞌanj, rá nij soꞌ, ne̱ ne racuíj Nimán Yaꞌanj man nij soꞌ naquiꞌya̱j cu̱u nij soꞌ nana̱ yoꞌ a̱ maan ado̱nj. Cheꞌé dan taj se ꞌyáꞌ cuno̱ nij soꞌ maꞌ.
\v 15 Xa̱ꞌ síí racuíj Nimán Yaꞌanj man, tza̱j ne̱ neꞌen soꞌ naquiꞌya̱j cu̱u soꞌ cunuda̱nj rasu̱u̱n, tza̱j ne̱ se̱ caꞌvee naquiꞌya̱j cu̱u ꞌó yuvii̱ man soꞌ maꞌ.
\v 16 Dan me se Danj Yaꞌanj taj a:
\q A̱ ꞌó yuvii̱ ne neꞌen da̱j vaa rá Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ maꞌ.
\q Se̱ guun nucua̱j yuvii̱ nago̱ꞌ yuvii̱ chrej man soꞌ maꞌ.
\m Da̱nj taj Danj Yaꞌanj á. Ne̱ ase vaa rá Cristó roꞌ, da̱nj vaa rá maꞌa̱n núj ado̱nj.
\c 3
\s Quiꞌyaj Pabló se‑su̱u̱n Yaꞌanj se vaa tucuꞌyón soꞌ snana̱ Yaꞌanj rihaan nij síí ma̱n Corinto a
\p
\v 1 Dan me se ase vaa yuvii̱ tiha̱j guun cheꞌe̱ canocoꞌ man Cristó roꞌ, da̱nj vaa nij soj ga̱a cuchíꞌ ꞌu̱nj rihaan nij soj, tinu̱j, nocoj. ꞌO̱ se vaa niꞌyo̱n doj rá soj, ne̱ ataa doj nari̱ꞌ soj cuno̱ soj rihaan Nimán Yaꞌanj, ne̱ quiꞌyaj ndoꞌo soj se vaa me rá nee̱ man soj quiꞌya̱j soj, ne̱ cheꞌé dan ne caꞌve̱e caꞌmi̱j nana̱ nuchranꞌ doj rihaan soj a̱ maꞌ.
\v 2 Ne gu̱un nucua̱j soj cuno̱ soj nana̱ nuchranꞌ doj aꞌmii Nimán Yaꞌanj a̱ maꞌ. Ma̱an se ina̱nj nana̱ tucuꞌyón nii man xnii caꞌmii ꞌu̱nj rihaan soj, ne̱ veé da̱nj vaa soj nda̱a cuano̱ nihánj, ne̱ ne gu̱un nucua̱j soj cuno̱ soj nana̱ nuchranꞌ doj maꞌ.
\v 3 Dan me se ꞌyaj ndoꞌo soj se vaa me rá ina̱nj nee̱ man soj quiꞌya̱j soj, ne̱ dan me se uun xco̱j ruva̱a̱ ndoꞌo rá soj niꞌya̱j soj tinúú soj, ne̱ cheꞌé dan aꞌmii anó tuviꞌ soj ga̱ tinúú soj, ne̱ ase vaa na̱j guun yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj roꞌ, da̱nj vaa soj ado̱nj.
\p
\v 4 Dan me se taj ꞌo̱ tuviꞌ soj a: “Si̱j noco̱ꞌ man síí cuꞌna̱j Pabló mej á.” Ne̱ ꞌó soꞌ roꞌ, taj a: “Si̱j noco̱ꞌ man síí cuꞌna̱j Apolos mej á.” Da̱nj aꞌmii ꞌo̱ ꞌo̱ taꞌa̱j soj, ne̱ cheꞌé dan ase vaa na̱j guun yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj vaa soj, rá ꞌu̱nj na̱nj á.
\p
\v 5 Da̱j si̱j me síí cuꞌna̱j Apolos, ne̱ da̱j si̱j mej, rá soj ga̱. Ma̱an se síí ꞌyaj u̱u̱n se‑su̱u̱n Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ me rój, ne̱ ino̱ vaa suun ata̱ ꞌo̱ ꞌo̱ rój, quiꞌyaj soꞌ, ne̱ cheꞌé suun quiꞌyaj rój roꞌ, cheꞌé dan amán rá soj niꞌya̱j soj man Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ a.
\v 6 Dan me se asino ya̱a̱n cataj xnaꞌanj ꞌu̱nj snana̱ Yaꞌanj rihaan soj, ga̱a ne̱ cuchiꞌ síí cuꞌna̱j Apolos rihaan soj uún, ga̱a ne̱ sa̱ꞌ doj tucuꞌyón soꞌ nu̱ꞌ snana̱ Yaꞌanj rihaan soj, tza̱j ne̱ maꞌa̱n Yaꞌanj me síí quiꞌyaj doj a̱ canocoꞌ sa̱ꞌ nimán soj man soꞌ,
\v 7 ne̱ cheꞌé dan taj cheꞌé canoco̱ꞌ soj manj do̱ꞌ, man síí cuꞌna̱j Apolos do̱ꞌ maꞌ. Ma̱an se no̱ xcúún soj canoco̱ꞌ soj man o̱rúnꞌ Yaꞌanj ado̱nj.
\v 8 Ne̱ ꞌo̱ cuya̱a̱n vaa ꞌu̱nj ga̱ síí cuꞌna̱j Apolos, ne̱ vaa güii na̱ruꞌvee Yaꞌanj rihaan rój cheꞌé suun ꞌyaj ꞌo̱ ꞌo̱ rój,
\v 9 ne̱ dan me se ꞌyaj rój se‑su̱u̱n Yaꞌanj, tucuꞌyón rój snana̱ Yaꞌanj rihaan soj, ne̱ ase vaa naa̱ cunô maꞌa̱n Yaꞌanj do̱ꞌ, ase vaa ꞌo̱ veꞌ cuneꞌ Yaꞌanj do̱ꞌ, vaa soj na̱nj ado̱nj.
\s Tu̱mé ꞌo̱ ꞌo̱ síí me rá quiꞌya̱j se‑su̱u̱n Yaꞌanj man maꞌa̱n soꞌ, ga̱a ne̱ sa̱ꞌ quiꞌya̱j soꞌ a
\p
\v 10 Dan me se ase vaa síí veꞌé uchruj taꞌngaꞌ chihón ca̱yáán tacóó veꞌ roꞌ, vaa ꞌu̱nj, ne̱ veꞌé cuchruj ꞌu̱nj tucuáán canocoꞌ soj, cheꞌé se lu̱j quiꞌyaj Yaꞌanj ga̱ ꞌu̱nj, cheꞌé se caꞌneꞌ Yaꞌanj suun yoꞌ rihanj a. Ne̱ cuano̱ roꞌ, ꞌyaj suun ꞌó soꞌ racuíj soꞌ man soj, ne̱ da̱j se ꞌyaj síí utaꞌ doj yahij xráá tacóó veꞌ roꞌ, vaa soꞌ a. Dan me se, da̱j se no̱ xcúún ꞌo̱ ꞌo̱ síí ꞌyaj ꞌo̱ veꞌ tu̱mé soꞌ se‑su̱u̱n soꞌ roꞌ, da̱nj no̱ xcúún ꞌo̱ ꞌo̱ síí ꞌyaj se‑su̱u̱n Yaꞌanj tu̱mé soꞌ man maꞌa̱n soꞌ, ne̱ sa̱ꞌ ga̱a̱ suun quiꞌya̱j nij soꞌ á.
\v 11 ꞌO̱ se stucua̱nj Jesucristó me tucuáán cuchruj ꞌu̱nj rihaan soj, ne̱ se̱ guun natuna̱ nii tucuáán yoꞌ a̱ maan ado̱nj. Da̱j se vaa sca̱ꞌ ndoꞌo tacóó veꞌ roꞌ, da̱j vaa stucua̱nj Jesucristó a.
\v 12 Dan me se ꞌó nij yuvii̱ ꞌyaj se‑su̱u̱n Yaꞌanj chiháán soj roꞌ, taꞌa̱j nij soꞌ veꞌé ꞌyaj suun nij soꞌ, ne̱ da̱j se vaa síí ꞌyaj veꞌ ne̱ rásuun nij soꞌ agaꞌ oró do̱ꞌ, agaꞌ platá do̱ꞌ, yuvej tuꞌve̱e̱ ndoꞌo do̱ꞌ, vaa nij soꞌ a. Ne̱ ꞌó taꞌa̱j nij síí ꞌyaj suun roꞌ, da̱j se vaa síí ꞌyaj veꞌ ne̱ rásuun nij soꞌ chruun do̱ꞌ, cuya̱ꞌ do̱ꞌ, rmíí do̱ꞌ, vaa nij soꞌ a.
\v 13 Dan me se vaa güii queneꞌe̱n níꞌ da̱j vaa se‑su̱u̱n ꞌo̱ ꞌo̱ nij síí ꞌyaj se‑su̱u̱n Yaꞌanj, cheꞌé se caꞌna̱ꞌ uún Cristó rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ naquiꞌya̱j cu̱u soꞌ cheꞌé suun quiꞌyaj ꞌo̱ ꞌo̱ núj, ne̱ da̱j se vaa yaꞌan ꞌyaj acaa veꞌ roꞌ, da̱nj quiꞌya̱j soꞌ, ne̱ queneꞌe̱n núj da̱j vaa suun quiꞌyaj ꞌo̱ ꞌo̱ núj na̱nj ado̱nj.
\p
\v 14 Dan me se sese suun sa̱ꞌ ꞌyaj ꞌo̱ soꞌ, ne̱ se̱ cacaa yoꞌ, ne̱ na̱ruꞌvee Yaꞌanj rihaan soꞌ,
\v 15 tza̱j ne̱ sese nij vaa suun ꞌyaj ꞌo̱ soꞌ, ne̱ caca̱a̱ nu̱ꞌ suun yoꞌ, ne̱ queneꞌe̱n níꞌ se vaa taj yuꞌvee nó yoꞌ, ne̱ a̱ ꞌó xcoꞌ se̱ naruꞌvee Yaꞌanj rihaan soꞌ a̱ maꞌ. Dan me se se‑su̱u̱n soꞌ caca̱a̱, tza̱j ne̱ nani̱i̱ cuanꞌ maꞌa̱n soꞌ rihaan sayuun na̱nj ado̱nj.
\p
\v 16 Ne neꞌen soj se vaa snuvií maꞌa̱n Yaꞌanj me soj do̱ꞌ, se vaa ya̱nj Nimán Yaꞌanj nimán soj do̱ꞌ naꞌ.
\v 17 Sese tiri̱ꞌ ꞌo̱ soꞌ snuvií Yaꞌanj, ne̱ tiri̱ꞌ Yaꞌanj man soꞌ, cheꞌé se se sa̱ꞌ ina̱nj me snuvií Yaꞌanj, ne̱ maꞌa̱n soj me nuvií yoꞌ ado̱nj.
\p
\v 18 Sese vaa ꞌo̱ tuviꞌ soj avii ndoꞌo raa̱ nana̱ cu̱u nana̱ uno yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj cuano̱, rá maꞌa̱n soꞌ, ne̱ dan me se caꞌne̱ꞌ rá soꞌ ga̱ suun aꞌmii da̱nj na̱nj á. Se̱ guun tiha̱ꞌ yuꞌunj soꞌ man maꞌa̱n soꞌ maꞌ. Ma̱an se xca̱j soꞌ cuentá ne̱ naquiꞌya̱j soꞌ síí snúú rmaꞌa̱n man soꞌ, ga̱a ne̱ caꞌve̱e quisi̱j soꞌ gu̱un soꞌ síí avii ndoꞌo raa̱ doj chugua̱nj.
\v 19 Nana̱ avii raa̱ yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj roꞌ, daj chiha̱a̱ míj taj se uun nana̱ yoꞌ rihaan Yaꞌanj maꞌ. ꞌO̱ se Danj Yaꞌanj taj se vaa yuvii̱ avii raa̱ roꞌ, me rá nij soꞌ tiha̱ꞌ yuꞌunj nij soꞌ tuviꞌ nij soꞌ, tza̱j ne̱ nica̱j Yaꞌanj nana̱ avii raa̱ nij soꞌ, ne̱ tiha̱ꞌ yuꞌunj nij soꞌ man maꞌa̱n nij soꞌ ꞌyaj Yaꞌanj na̱nj ado̱nj. Da̱nj taj Danj Yaꞌanj á.
\v 20 Ne̱ taj uún Danj Yaꞌanj se vaa neꞌen Yaꞌanj se vaa taj yuꞌvee nó nana̱ uun rá nij síí avii raa̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj a̱ maꞌ. Da̱nj taj Danj Yaꞌanj a.
\p
\v 21 Cheꞌé dan ne nó xcúún níꞌ caꞌmi̱i̱ xta̱ꞌ níꞌ cheꞌé nana̱ avii raa̱ ꞌo̱ yuvii̱ maꞌ. Se̱ guun cata̱j níꞌ se vaa sa̱ꞌ doj avii raa̱ ꞌo̱ soꞌ, ne̱ ꞌó soꞌ nij ꞌyaj, cata̱j níꞌ maꞌ. Tana̱nj xca̱j soj cuentá se vaa vaa yuꞌvee nó snana̱ ta̱ranꞌ nij snóꞌo yoꞌ rihaan soj á.
\v 22 Dan me se nana̱ aꞌmij do̱ꞌ, nana̱ aꞌmii Apolos do̱ꞌ, nana̱ aꞌmii Cefas do̱ꞌ, vaa yuꞌvee nó nana̱ yoꞌ rihaan soj, ne̱ rasu̱u̱n ma̱n rihaan chumii̱ nihánj roꞌ, vaa yuꞌvee nó yoꞌ rihaan soj á. Ne̱ sese vaa iꞌna̱ꞌ soj, ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ soj, cheꞌé se vaa iꞌna̱ꞌ soj a. Sese cavi̱ꞌ soj, ne̱ caꞌve̱e cavi̱i̱ sa̱ꞌ soj uún a. Ne̱ sese ranꞌ soj cuano̱ nihánj do̱ꞌ, sese quira̱nꞌ soj rej rihaan níꞌ do̱ꞌ, ne̱ nu̱ꞌ nij rasu̱u̱n yoꞌ me se vaa yuꞌvee nó rihaan soj á.
\v 23 ꞌO̱ se síí noco̱ꞌ man Cristó me soj, ne̱ Taꞌni̱j Yaꞌanj me Cristó uún a.
\c 4
\s Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ me síí naquiꞌya̱j cu̱u man níꞌ vaa güii a
\p
\v 1 Dan me se me rá núj xca̱j cunuda̱nj yuvii̱ cuentá se vaa si̱j nu̱u̱ rihaan Cristó me núj, ne̱ no̱ xcúún núj nata̱ꞌ núj nana̱ sa̱ꞌ yuve̱ me rá Yaꞌanj ti̱haa̱n naca̱ Yaꞌanj man yuvii̱ na̱nj á.
\v 2 Dan me se no̱ xcúún núj quiꞌya̱j núj nu̱ꞌ suun caꞌneꞌ Yaꞌanj rihaan núj, ne̱ se̱ caꞌvee caꞌne̱ꞌ rá ꞌo̱ ꞌo̱ núj ga̱ suun yoꞌ a̱ maꞌ.
\v 3 Tza̱j ne̱ caꞌve̱e se naquiꞌya̱j cu̱u soj manj do̱ꞌ, caꞌve̱e se na̱j guun cuese̱ naquiꞌya̱j cu̱u cheꞌej do̱ꞌ, tza̱j ne̱ taj se ꞌyaj maꞌ. ꞌO̱ se a̱ ma̱ꞌán ꞌu̱nj ne naquiꞌya̱j cuú ꞌu̱nj da̱j ꞌyáj maꞌ.
\v 4 A̱ ꞌó cacunꞌ ne tumé ꞌu̱nj cuano̱, rá ꞌu̱nj, tza̱j ne̱ dan me se ne neꞌén ꞌu̱nj da̱j vaa man ma̱ꞌanj maꞌ. ꞌO̱ se o̱rúnꞌ Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ me síí no̱ xcúún naquiꞌya̱j cu̱u cheꞌej na̱nj ado̱nj.
\v 5 Cheꞌé dan se̱ guun naquiꞌya̱j cu̱u soj cheꞌé yuvii̱ maꞌ. Ma̱an se na̱ꞌvi̱j soj caꞌna̱ꞌ uún Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ rihaan chumii̱ nihánj na̱nj á. Cuano̱ nihánj me se ne neꞌen sa̱ꞌ níꞌ da̱j vaa ꞌyaj ꞌo̱ ꞌo̱ yuvii̱, tza̱j ne̱ asa̱ꞌ caꞌnaꞌ Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ, ne̱ ti̱haa̱n soꞌ rihaan níꞌ da̱j vaa rá nimán ꞌo̱ ꞌo̱ yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ sese sa̱ꞌ vaa rá nimán ꞌo̱ soꞌ, ne̱ maꞌa̱n Yaꞌanj cata̱j se vaa sa̱ꞌ quiꞌyaj soꞌ ado̱nj.
\s Ne nocoꞌ sa̱ꞌ nij síí ma̱n Corinto nana̱ tucuꞌyón Pabló man nij soꞌ a
\p
\v 6 Dan me se a̱j cataj xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj, tinu̱j, nocoj, se vaa maꞌa̱n Cristó naquiꞌya̱j cu̱u cheꞌé rój ga̱ Apolos, ne̱ me raj queneꞌe̱n soj man rój, ne̱ xca̱j soj cuentá se vaa no̱ xcúún soj cuno̱ soj ina̱nj nana̱ a̱j cataj xnaꞌanj Yaꞌanj rihaan níꞌ nana̱ no̱ rihaan yanj á. Dan me se se̱ cataj soj se vaa sa̱ꞌ doj vaa ꞌo̱ tuviꞌ núj rihaan ꞌó tuviꞌ núj maꞌ.
\v 7 Sa̱ꞌ doj vaa so̱ꞌ rihaan ꞌó yuvii̱, rá so̱ꞌ naꞌ. Me síí cataj rihaan so̱ꞌ se vaa sa̱ꞌ doj vaa so̱ꞌ ga̱. Sese vaa ꞌo̱ suun aꞌvee sa̱ꞌ ꞌyáá so̱ꞌ, ne̱ me síí racuíj mán so̱ꞌ ꞌyáá so̱ꞌ, rá so̱ꞌ ga̱. Ma̱ꞌán so̱ꞌ ꞌyaj naꞌ. Ase Yaꞌanj racuíj mán so̱ꞌ xa̱ꞌ. Sese Yaꞌanj me síí racuíj mán so̱ꞌ sa̱ꞌ ꞌyáá so̱ꞌ ꞌo̱ suun, ne̱ taj cheꞌé gu̱un xta̱ꞌ nimán so̱ꞌ cata̱j so̱ꞌ se vaa ma̱ꞌán so̱ꞌ ꞌyaj sa̱ꞌ suun yoꞌ maꞌ.
\p
\v 8 Ne̱ xa̱ꞌ soj, tza̱j ne̱ a̱ ꞌó rasu̱u̱n ne achiin man soj, rá soj, ne̱ ruꞌvee me soj, rá soj, ne̱ rii taꞌngaꞌ ndoꞌo soj, rá soj a. Ne̱ xa̱ꞌ núj, tza̱j ne̱ a̱ doj ne rii taꞌngaꞌ núj, rá soj a. Sese ya̱ rii taꞌngaꞌ soj, ne̱ gu̱un niha̱ꞌ uxrá raj, ne̱ nda̱a a̱ núj quiri̱i̱ taꞌngaꞌ ga̱ soj vaa tza̱j asanj.
\p
\v 9 Ne̱ xa̱ꞌ núj si̱j ata̱ suun caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ Jesucristó, tza̱j ne̱ ase vaa ꞌo̱ juese̱ cataj se vaa no̱ xcúún ꞌo̱ soꞌ cavi̱ꞌ soꞌ vaa núj, ne̱ nocoꞌ núj rej xco̱ ꞌó nij síí va̱j cavi̱ꞌ rá ꞌu̱nj a. Ne̱ niꞌya̱j ndoꞌo nij síí ma̱n rihaan chumii̱ nihánj niꞌya̱j maꞌa̱n nij se‑mo̱zó Yaꞌanj niꞌya̱j ndoꞌo man núj cheꞌé se nichrunꞌ cavi̱ꞌ núj a.
\v 10 Dan me se ase vaa síí niꞌyo̱n vaa núj rihaan chumii̱ nihánj, cheꞌé Cristó, tza̱j ne̱ síí cu̱u raa̱ me soj cheꞌé Cristó, rá soj a. Ne̱ síí nucua̱j ndoꞌo me soj, rá soj, tza̱j ne̱ núj me se síí ninaj me núj a. Ne̱ veꞌé ndoꞌo aráj cochro̱j yuvii̱ rihaan soj, tza̱j ne̱ xa̱ꞌ maꞌa̱n núj, tza̱j ne̱ tana̱nj a̱ nachriꞌ yuvii̱ niꞌya̱j yuvii̱ man núj a.
\p
\v 11 Nu̱ꞌ caꞌnaꞌ me se achiin se chá rihaan núj do̱ꞌ, achiin se coꞌo̱ núj do̱ꞌ, achiin yatzíj quita̱j xráá núj do̱ꞌ á. Tucuxruꞌ ndoꞌo nii man núj, ne̱ taj va̱j veꞌ tucuá núj a.
\v 12 Dan me se ꞌyaj suun ndoꞌo núj, ga̱a ne̱ aꞌvee riꞌ núj se achiin man núj a. Aꞌmii chre̱e nii niꞌya̱j nii man núj, tza̱j ne̱ aꞌmii núj nana̱ lu̱j rihaan nij síí aꞌmii chre̱e niꞌya̱j man núj a. Ne̱ ꞌyaj nii sayuun man núj, tza̱j ne̱ ne aꞌneꞌ rá núj ga̱ suun vaa rihaan núj a̱ maan ado̱nj.
\v 13 Nana̱ nij aꞌmii nii cheꞌé núj, tza̱j ne̱ nana̱ sa̱ꞌ aꞌmii núj ga̱ nij síí aꞌmii nij cheꞌé núj a. Ase vaa nacaj naꞌnuꞌ nii rihaan cunuda̱nj rasu̱u̱n ma̱n rihaan chumii̱ roꞌ, da̱nj vaa núj rihaan chumii̱ nihánj nu̱ꞌ caꞌnaꞌ, ne̱ veé da̱nj vaa núj nda̱a cuano̱ nihánj na̱nj ado̱nj.
\p
\v 14 Dan me se quisíj cachrón ꞌu̱nj nana̱ nihánj naya̱a̱ soj, ne̱ né cheꞌe̱ se me raj gu̱un naꞌa̱j soj me cachronj nana̱ nihánj maꞌ. ꞌO̱ se ase vaa taꞌníj vaa soj rihanj, tinu̱j, nocoj, ne̱ cheꞌé se ꞌe̱e̱ raj man soj, cheꞌé dan me raj narque̱j chrej sa̱ꞌ man soj na̱nj ado̱nj.
\v 15 Caꞌve̱e se cuchi̱ꞌ chi̱ꞌ míj síí tu̱cuꞌyón cheꞌé Cristó rihaan soj, tza̱j ne̱ asinoj me síí cataj xnaꞌanj nana̱ sa̱ꞌ cheꞌé soꞌ rihaan soj á. Canocoꞌ soj man Cristó Jesús ga̱ ꞌu̱nj, ne̱ cheꞌé dan ase vaa rej soj vaa ꞌu̱nj ado̱nj.
\v 16 Cheꞌé dan me rqueé ꞌu̱nj man soj se vaa ase vaa ꞌyáá ꞌu̱nj roꞌ, da̱nj ga̱a̱ quiꞌya̱j gue̱e̱ soj uún a.
\p
\v 17 Cheꞌé dan caꞌne̱j ꞌu̱nj man síí cuꞌna̱j Timoteo cuchi̱ꞌ soꞌ rihaan soj, ne̱ síí noco̱ꞌ man Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ me soꞌ ga̱ ꞌu̱nj, ne̱ cheꞌé dan ase vaa taꞌníj vaa soꞌ a. ꞌE̱e̱ raj man soꞌ, ne̱ nucua̱j raj man soꞌ na̱nj ado̱nj. Cata̱j xnaꞌanj uún soꞌ rihaan soj nu̱ꞌ tucuáán noco̱ꞌ ꞌu̱nj cheꞌé Cristó Jesús, ne̱ ꞌo̱ cuya̱a̱n vaa nana̱ tu̱cuꞌyón soꞌ ga̱ nana̱ tucuꞌyón ꞌu̱nj rihaan cunuda̱nj nij xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ man Cristó ma̱n cunuda̱nj nij chumanꞌ rej va̱j ꞌu̱nj a.
\p
\v 18 Guun cheꞌe̱ taꞌa̱j nij soj caꞌmii xta̱ꞌ nij soj, ne̱ xa̱ꞌ nij síí aꞌmii xta̱ꞌ, tza̱j ne̱ se̱ cuchiꞌ ma̱ꞌanj rihaan soj, rá nij soꞌ a.
\v 19 Tza̱j ne̱ raꞌya̱nj ya̱ cuchi̱ꞌ ma̱ꞌanj rihaan soj, sese caꞌve̱j Yaꞌanj Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ, ga̱a ne̱ né ina̱nj cheꞌé nana̱ aꞌmii xta̱ꞌ nij soꞌ xca̱j ꞌu̱nj cuentá maꞌ. ꞌO̱ se xca̱j ꞌu̱nj cuentá sese ya̱ gu̱un nucua̱j nij soꞌ quiꞌya̱j nij soꞌ nda̱a vaa taj nij soꞌ ado̱nj.
\v 20 ꞌO̱ se né cheꞌe̱ ina̱nj nana̱ aꞌmii níꞌ me neꞌen yuvii̱ se vaa uun chij Yaꞌanj nimán níꞌ maꞌ. Tana̱nj neꞌen yuvii̱ se vaa uun chij Yaꞌanj nimán níꞌ cheꞌé suun uun nucua̱j níꞌ ꞌyaj níꞌ cheꞌé Yaꞌanj ado̱nj.
\v 21 Me se me rá soj qui̱ꞌyáj ga̱ soj asa̱ꞌ cuchíꞌ ꞌu̱nj rihaan soj ga̱. Me rá soj cayu̱u̱n soj qui̱ꞌyáj naꞌ. Ase me rá soj ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá ꞌu̱nj man soj ne̱ veꞌé caꞌmi̱j ga̱ soj xa̱ꞌ.
\c 5
\s Caꞌneꞌ Pabló suun rihaan nij síí ma̱n Corinto se vaa quiri̱i̱ yaníj nij soꞌ man ꞌo̱ síí tumé cacunꞌ a
\p
\v 1 Dan me se nataꞌ nii rihanj se vaa ꞌni̱j ꞌo̱ síí tumé ndoꞌo cacunꞌ scaꞌnúj nij soj, ne̱ cacunꞌ chiꞌi̱i̱ ndoꞌo me yoꞌ, ne̱ a̱ nij síí ne nocoꞌ man Yaꞌanj ne ꞌyaj da̱nj maꞌ. Dan me se vaa ꞌo̱ síí otoj ga̱ nii caꞌa̱a̱n soꞌ, taj nii asânj.
\v 2 Me cheꞌé aꞌmii xta̱ꞌ soj ga̱. Me cheꞌé ne nanó rá soj ga̱. Me cheꞌé ne quiri̱i̱ yaníj soj man síí tumé cacunꞌ ꞌni̱j scaꞌnúj soj ga̱.
\v 3-4 Nuviꞌ ya̱ xa̱ꞌ ꞌu̱nj ne ga̱ soj cuano̱, tza̱j ne̱ nuchruj ra̱a̱ ndoꞌoj cheꞌé soj, ne̱ nana̱ nihánj roꞌ, aꞌmii ꞌu̱nj, ne̱ ase uun rá soj ga̱a nej ga̱ soj roꞌ, da̱nj gu̱un rá soj cuno̱ soj nana̱ nihánj á. Cheꞌé dan asa̱ꞌ cunuu chre̱ꞌ soj, ne̱ xca̱j soj cuentá cheꞌé se ya̱ nicu̱nꞌ nimán ꞌu̱nj scaꞌnúj soj, quiꞌya̱j Jesús Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ, ne̱ cheꞌé Jesús Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ taj xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj se vaa ya̱ tumé ndoꞌo snóꞌo yoꞌ cacunꞌ,
\v 5 ne̱ taj xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj se vaa ta̱cuachén soj man síí tumé cacunꞌ yoꞌ rihaan Síí Chre̱e, ga̱a ne̱ quira̱nꞌ ndoꞌo nee̱ man soꞌ sayuun, quiꞌya̱j Síí Chre̱e, ga̱a ne̱ sese xca̱j sa̱ꞌ soꞌ cuentá, ne̱ asa̱ꞌ caꞌnaꞌ Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ caꞌne̱ꞌ soꞌ cacunꞌ cheꞌé yuvii̱, ga̱a ne̱ nani̱i̱ nimán soꞌ, quiꞌya̱j Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ a.
\p
\v 6 Ne chiha̱nꞌ uxrá vaa ga̱a aꞌmii xta̱ꞌ soj maꞌ. Neꞌen soj se vaa do̱j tzínꞌ levadura ꞌyaj naraa nana̱ rque noco̱o ndoꞌo cunj ado̱nj. Ne̱ ase vaa levadura rihaan cunj yoꞌ roꞌ, da̱nj vaa o̱rúnꞌ síí ꞌyaj cacunꞌ rihaan soj, ne̱ dan me se quiri̱ꞌ queꞌe̱e̱ soj, quiꞌya̱j o̱rúnꞌ síí tumé cacunꞌ ꞌni̱j scaꞌnúj soj ado̱nj.
\v 7 Cheꞌé dan me quiri̱i̱ yaníj soj nu̱ꞌ se nij ꞌni̱j scaꞌnúj soj, ga̱a ne̱ ase vaa cunj naca̱ sa̱ꞌ roꞌ, da̱nj ga̱a̱ soj, ne̱ se̱ guun qui̱ꞌnij se nij scaꞌnúj soj a̱ maꞌ. Ya̱ vaa sa̱ꞌ soj, quiꞌyaj Cristó, ne̱ dan me se a̱j caviꞌ soꞌ cheꞌé níꞌ, ne̱ ase vaa caráán matzinj rihaan sayuun cheꞌé nij yuvii̱ israelitá ga̱a naá roꞌ, da̱nj vaa caráán Cristó rihaan nu̱ꞌ sayuun cheꞌé níꞌ, ne̱ se̱ quiranꞌ níꞌ sayuun cheꞌé cacunꞌ tumé níꞌ a̱ maꞌ.
\v 8 Cheꞌé dan, ase vaa navij rá nij yuvii̱ israelitá Chaꞌanj Pascuá chaꞌanj aviꞌ matzinj cheꞌé nij soꞌ roꞌ, da̱nj ga̱a̱ veꞌé ndoꞌo quiꞌya̱j maꞌa̱n níꞌ rihaan Yaꞌanj cuano̱, cheꞌé se caviꞌ Cristó cheꞌé níꞌ á. Dan me se yuvii̱ israelitá roꞌ, riꞌíj nij soꞌ nu̱ꞌ levadura ma̱n tucuá nij soꞌ ga̱a navij rá nij soꞌ Chaꞌanj Pascuá, ne̱ ꞌo̱ cuya̱a̱n quiꞌya̱j níꞌ ga̱ nij soꞌ, quiriꞌi̱j níꞌ nu̱ꞌ se chiꞌi̱i̱ ma̱n nimán níꞌ á. Se̱ quiꞌyaj níꞌ se nij quiꞌyaj níꞌ ga̱a rque̱ maꞌ. Tana̱nj ina̱nj nana̱ ya̱ caꞌmi̱i̱ níꞌ, ne̱ ina̱nj tucuáán ya̱ quiꞌya̱j níꞌ á.
\s Sese ꞌyaj ndoꞌo ꞌo̱ síí taj se vaa me soꞌ tinúú níꞌ cacunꞌ, ne̱ se̱ chá níꞌ ga̱ soꞌ maꞌ
\p
\v 9 A̱j caꞌnéé ꞌu̱nj nana̱ rihaan soj rihaan ꞌó yanj se vaa se̱ cunuu chre̱ꞌ soj ga̱ nij síí otoj ga̱ ꞌó yuvii̱ sese né ni̱ca̱ nij soꞌ me maꞌ.
\v 10 Tza̱j ne̱ ne caꞌmi̱i̱ ꞌu̱nj cheꞌé síí noco̱ꞌ se‑chre̱j chumii̱ nihánj síí ne nocoꞌ man Cristó maꞌ. Dan me se nij soꞌ me síí otoj ga̱ ꞌó yuvii̱ né ni̱ca̱ nij soꞌ me, ne̱ uun ndoꞌo rá nij soꞌ quiꞌya̱j canaán nij soꞌ saꞌanj, ne̱ ꞌyaj itu̱u̱ nij soꞌ siꞌyaj tuviꞌ nij soꞌ, ne̱ aráj gue̱e̱ nij soꞌ rihaan yaꞌanj ne vaa iꞌna̱ꞌ uún a. Tza̱j ne̱ sese me rá soj gu̱un yaníj soj ga̱ nij síí ꞌyaj cacunꞌ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ me rej caꞌa̱nj soj ga̱. ꞌO̱ se ma̱n nij soꞌ rihaan nu̱ꞌ cachra̱ꞌ chumii̱ nihánj, ne̱ se̱ caꞌvee cu̱riha̱nj soj rihaan nij soꞌ rihaan chumii̱ nihánj maꞌ.
\v 11 Ma̱an se cheꞌé soj cachrón ꞌu̱nj nana̱ nihánj se vaa se̱ guun cunu̱u chre̱ꞌ soj ga̱ ꞌo̱ síí taj rihaan soj se vaa tinúú níꞌ me soꞌ, tza̱j ne̱ ne ya̱ nocoꞌ soꞌ man Cristó, ne̱ ꞌni̱j soꞌ scaꞌnúj soj maꞌ. Dan me se sese tinúú soj me soꞌ, taj ꞌo̱ soꞌ, tza̱j ne̱ sese otoj soꞌ ga̱ ꞌó yuvii̱ né ni̱ca̱ soꞌ me do̱ꞌ, sese uun ndoꞌo rá soꞌ quiꞌya̱j canaán soꞌ saꞌanj do̱ꞌ, sese aráj gue̱e̱ soꞌ rihaan yaꞌanj ne vaa iꞌna̱ꞌ do̱ꞌ, sese aꞌmii nachriꞌ soꞌ niꞌya̱j soꞌ tuviꞌ soꞌ do̱ꞌ, sese síí xno̱ me soꞌ do̱ꞌ, sese síí itu̱u̱ me soꞌ do̱ꞌ, ne̱ se̱ cunuu chre̱ꞌ soj ga̱ soꞌ ne̱ a̱ se̱ chá soj ga̱ soꞌ a̱ maꞌ.
\p
\v 12-13 Dan me se ne nó xcúún ꞌu̱nj caꞌne̱ꞌ ꞌu̱nj cacunꞌ cheꞌé nij síí ne nocoꞌ man Yaꞌanj maꞌ. Maꞌa̱n Yaꞌanj nó xcúún caꞌne̱ꞌ cacunꞌ cheꞌé nij soꞌ ado̱nj. Tza̱j ne̱ no̱ xcúún soj caꞌne̱ꞌ soj cacunꞌ cheꞌé nij síí nuu chre̱ꞌ ga̱ soj, ne̱ Danj Yaꞌanj taj a: “Quiri̱i̱ yaníj soj man síí chiꞌi̱i̱ ꞌni̱j scaꞌnúj maꞌa̱n soj á.” Da̱nj taj Danj Yaꞌanj ado̱nj.
\c 6
\s Se̱ caꞌmii níꞌ cheꞌé cacunꞌ ma̱n scaꞌnúj níꞌ rihaan nij cuese̱ ma̱n chiháán níꞌ maꞌ
\p
\v 1 Ga̱a anó tuviꞌ soj ga̱ tinúú soj, ne̱ ꞌanj soj uchruj soj cacunꞌ rihaan cuese̱ síí ne nocoꞌ man Cristó ne̱ ne ꞌanj soj rihaan ꞌo̱ tuviꞌ nij síí noco̱ꞌ man Cristó maan chugua̱nj. Nij uxrá vaa ꞌyaj soj da̱nj na̱nj á.
\v 2 Ne̱ ne neꞌen soj se vaa vaa güii, ne̱ caꞌne̱ꞌ níꞌ si̱j noco̱ꞌ man Cristó cunuda̱nj cacunꞌ cheꞌé cunuda̱nj nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj a̱ naꞌ. Sese caꞌne̱ꞌ soj cacunꞌ cheꞌé cunuda̱nj chumii̱ vaa güii, ga̱a ne̱ me cheꞌé se̱ guun nucua̱j soj caꞌne̱ꞌ soj cacunꞌ cheꞌé cacunꞌ leꞌe̱j nii cuano̱ ga̱.
\v 3 Ne neꞌen soj se vaa vaa güii, ne̱ nda̱a cheꞌé ya̱ se‑mo̱zó Yaꞌanj caꞌne̱ꞌ níꞌ cacunꞌ a̱ naꞌ. Cheꞌé dan me ya̱ gu̱un nucua̱j ya̱ soj caꞌne̱ꞌ soj cacunꞌ cheꞌé nij síí ma̱n rihaan chumii̱ nihánj cuano̱ ado̱nj.
\v 4 Cheꞌé dan, sese vaa cacunꞌ scaꞌnúj soj rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ me cheꞌé caꞌa̱nj cuchru̱j soj cacunꞌ rihaan nij síí ne nocoꞌ man Cristó caꞌne̱ꞌ nij soꞌ cacunꞌ cheꞌé tinúú soj ga̱.
\v 5 Dan me se vaa cheꞌé gu̱un naꞌa̱j ya̱ soj cheꞌé se vaa ꞌyaj soj na̱nj á. Nuviꞌ a̱ ꞌó tinúú soj síí gu̱un nucua̱j naquiꞌya̱j cu̱u cheꞌé tinúú soj síí ma̱n scaꞌnúj soj a̱ naꞌ.
\v 6 Tza̱j ne̱ nuveé, ma̱an se ina̱nj anó tuviꞌ soj ga̱ tinúú soj maꞌ. Nda̱a ꞌanj soj uchruj soj cacunꞌ ꞌyaj tinúú soj rihaan nij síí ne nocoꞌ man Cristó, ne̱ nij uxrá vaa ꞌyaj soj ado̱nj.
\p
\v 7 Cheꞌé yan anó tuviꞌ soj ga̱ tinúú soj me se a̱j tumé uxrá soj cacunꞌ vaa na̱nj ado̱nj. A̱j quiriꞌ nu̱ꞌ soj, ne̱ sa̱ꞌ doj sese caꞌne̱ꞌ gue̱e̱ rá soj quiꞌya̱j chiꞌi̱i̱ tinúú soj man soj do̱ꞌ, caꞌne̱ꞌ rá soj quiꞌya̱j itu̱u̱ tinúú soj man siꞌyaj soj do̱ꞌ na̱nj á.
\v 8 Tza̱j ne̱ naꞌvej rá soj quiꞌya̱j soj da̱nj maꞌ. Tana̱nj a̱ maꞌa̱n soj ꞌyaj chiꞌi̱i̱ man tinúú soj do̱ꞌ, ꞌyaj itu̱u̱ soj siꞌyaj tinúú soj do̱ꞌ na̱nj xa̱ꞌ.
\v 9 Ne neꞌen soj se vaa nij síí chiꞌi̱i̱ roꞌ, se̱ cayáán nij soꞌ rej uun chij Yaꞌanj a̱ naꞌ. Se̱ guun tiha̱ꞌ yuꞌunj soj man maꞌa̱n soj maꞌ. ꞌO̱ se síí otoj ga̱ ꞌó yuvii̱ né ni̱ca̱ me do̱ꞌ, síí aráj gue̱e̱ rihaan yaꞌanj ne vaa iꞌna̱ꞌ do̱ꞌ, síí otoj ga̱ nica̱ tuviꞌ do̱ꞌ, chii cha̱na̱ do̱ꞌ, síí otoj ga̱ chii cha̱na̱ do̱ꞌ,
\v 10 síí itu̱u̱ do̱ꞌ, síí uun xco̱j ruva̱a̱ rá do̱ꞌ, síí xno̱ do̱ꞌ, síí aꞌmii nachriꞌ niꞌya̱j tuviꞌ do̱ꞌ, síí tihaꞌ yuꞌunj man tuviꞌ do̱ꞌ, se̱ cayáán nij soꞌ rej gu̱un chij Yaꞌanj a̱ maꞌ.
\v 11 Dan me se da̱nj ina̱nj quiꞌyaj taꞌa̱j soj ga̱a rque̱, tza̱j ne̱ ya̱j me se xꞌnéj cacunꞌ ta̱j xráá soj, ne̱ cunuu sa̱ꞌ nimán soj, ne̱ cunuu nica̱ nimán soj rihaan Yaꞌanj, cheꞌé se‑chuvi̱i Jesús Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ do̱ꞌ, cheꞌé Nimán Yaꞌanj si̱j noco̱ꞌ níꞌ man do̱ꞌ, cuano̱ ado̱nj.
\s Ne nó xcúún níꞌ quiꞌya̱j níꞌ cacunꞌ ga̱ chana̱ maꞌ
\p
\v 12 Dan me se taj ya̱ uún nii a: “Síí vaa yaꞌnúj rihaan mej a. Caꞌve̱e qui̱ꞌyáá ꞌu̱nj na̱j guun rasu̱u̱n me raj qui̱ꞌyáj á.” Tza̱j ne̱ se̱ cavii sa̱ꞌ ꞌu̱nj, quiꞌya̱j na̱j guun rasu̱u̱n me raj qui̱ꞌyáj a̱ maꞌ. Dan me se ya̱ uxrá síí vaa yaꞌnúj rihaan mej, tza̱j ne̱ se̱ caꞌvej raj gu̱un chij a̱ doj rasu̱u̱n rihanj maꞌ.
\v 13 Dan me se taj ya̱ uún nii a: “Vaa rque níꞌ a. Cheꞌé dan cha̱ níꞌ a. Ina̱nj cheꞌé rque níꞌ roꞌ, vaa se chá yoꞌ a. Ne̱ cheꞌé se chá yoꞌ vaa rque níꞌ uún a”, taj uún nii a. Dan me se ya̱ uxrá ado̱nj. Da̱nj vaa ro̱j yoꞌ na̱nj á. Tza̱j ne̱ Yaꞌanj quiꞌya̱j navi̱j ro̱j yoꞌ na̱nj chugua̱nj. Dan me se xa̱ꞌ nee̱ man níꞌ, tza̱j ne̱ né se quiꞌya̱j cacunꞌ ga̱ chana̱ me yoꞌ maꞌ. Se ca̱yáán ga̱ Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ me yoꞌ, ne̱ rej ya̱nj soꞌ me uún yoꞌ chugua̱nj.
\v 14 Dan me se nda̱ꞌ rá se vaa naquiꞌyaj iꞌna̱ꞌ Yaꞌanj man Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ ga̱a caviꞌ soꞌ roꞌ, da̱nj gu̱un nucua̱j Yaꞌanj quiꞌya̱j uún soꞌ se vaa cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún maꞌa̱n níꞌ na̱nj ado̱nj.
\p
\v 15 Ne̱ ne neꞌen soj se vaa nee̱ man nij soj me se ase vaa nee̱ man Cristó roꞌ, vaa nee̱ man soj naꞌ. Dan me se caꞌve̱e ni̱caj níꞌ nee̱ man Cristó, ne̱ cunu̱u rcuaꞌa̱a̱n yoꞌ ga̱ chana̱ niha̱ꞌ rá ga̱ chii, quiꞌya̱j níꞌ naꞌ. Se̱ caꞌvee quiꞌya̱j níꞌ da̱nj a̱ maꞌ.
\v 16 Dan me se ne neꞌen soj se vaa síí otoj ga̱ chana̱ niha̱ꞌ rá ga̱ chii roꞌ, nuu ꞌo̱ nee̱ man soꞌ ga̱ chana̱ yoꞌ naꞌ. Dan me se ase vaa o̱rúnꞌ yuvii̱ vaa soꞌ ga̱ chana̱ yoꞌ na̱nj chugua̱nj. Danj Yaꞌanj taj a: “Ase vaa o̱rúnꞌ yuvii̱ roꞌ, da̱nj ga̱a̱ ro̱j soꞌ a.” Da̱nj aꞌmii Danj Yaꞌanj na̱nj á.
\v 17 Tza̱j ne̱ sese guun tuvi̱ꞌ níꞌ ga̱ Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ, ne̱ ꞌo̱ vaa nimán níꞌ ga̱ soꞌ ado̱nj.
\p
\v 18 Tu̱mé uxrá soj man soj se̱ gaa na̱nj coto̱j soj ga̱ ꞌó yuvii̱ né ni̱ca̱ soj me á. Na̱j guun cacunꞌ quiꞌya̱j maꞌa̱n yuvii̱ roꞌ, né cacu̱nꞌ quiꞌya̱j yuvii̱ man maꞌa̱n nee̱ man yuvii̱ me cacunꞌ yoꞌ maꞌ. Tza̱j ne̱ sese quiꞌya̱j ꞌo̱ yuvii̱ cacunꞌ ga̱ ꞌó yuvii̱ sese né ni̱ca̱ yuvii̱ me, ne̱ yoꞌ me cacunꞌ quiꞌya̱j yuvii̱ man maꞌa̱n nee̱ man yuvii̱ ado̱nj.
\p
\v 19 Ne̱ ne neꞌen soj se vaa ase vaa nuvií sa̱ꞌ ndoꞌo vaa nee̱ man soj, ne̱ rej ya̱nj Nimán Yaꞌanj me yoꞌ a̱ naꞌ. Dan me se Yaꞌanj me síí rqué nee̱ man soj rihaan soj, ne̱ né siꞌya̱j maꞌa̱n soj me nee̱ man soj a̱ maan ado̱nj.
\v 20 Dan me se vaa ndoꞌo yuꞌvee nó soj rihaan Yaꞌanj, ne̱ noco̱o uxrá naruꞌvee soꞌ ga̱a quiránj soꞌ man soj, ne̱ cheꞌé dan no̱ xcúún soj quiꞌya̱j nee̱ man soj se‑su̱u̱n Yaꞌanj, ne̱ veꞌé ndoꞌo caꞌmi̱i̱ yuvii̱ cheꞌé Yaꞌanj, quiꞌya̱j soj ado̱nj.
\c 7
\s Nataꞌ Pabló da̱j quiꞌya̱j níꞌ sese vaa nica̱ níꞌ do̱ꞌ, sese taj va̱j nica̱ níꞌ do̱ꞌ a
\p
\v 1 Ne̱ cuano̱ nihánj me cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj cheꞌé rasu̱u̱n xnáꞌanj soj manj a. Dan me se sa̱ꞌ vaa sese se̱ xcaj tuviꞌ snóꞌo ga̱ chana̱ tza̱j ado̱nj.
\v 2 Tza̱j ne̱ cuano̱ nihánj me se ꞌyaj ndoꞌo yuvii̱ cacunꞌ ga̱ chana̱, ne̱ cheꞌé dan caꞌve̱e a̱ doj xca̱j snóꞌo man nica̱ soꞌ na̱nj á. Dan me se no̱ xcúún snóꞌo xca̱j soꞌ man chana̱, ne̱ no̱ xcúún chana̱ xca̱j noꞌ man snóꞌo,
\v 3 ne̱ veꞌé quiꞌya̱j snóꞌo coto̱j soꞌ ga̱ chana̱ nica̱ soꞌ, ne̱ veꞌé quiꞌya̱j chana̱ coto̱j noꞌ ga̱ snóꞌo nica̱ noꞌ uún a. No̱ xcúún ro̱j soꞌ coto̱j ro̱j soꞌ ga̱ tuviꞌ ro̱j soꞌ ado̱nj.
\v 4 Dan me se chana̱ roꞌ, se̱ quirii taꞌngaꞌ noꞌ rihaan nee̱ man maꞌa̱n noꞌ maꞌ. ꞌO̱ se nica̱ noꞌ quiri̱i̱ taꞌngaꞌ rihaan nee̱ man noꞌ, ne̱ vaa snóꞌo uún, ne̱ se̱ quirii taꞌngaꞌ soꞌ rihaan nee̱ man maꞌa̱n soꞌ uún maꞌ. ꞌO̱ se nica̱ soꞌ quiri̱i̱ taꞌngaꞌ rihaan nee̱ man soꞌ uún ado̱nj.
\p
\v 5 Se̱ guun cata̱j ꞌo̱ soꞌ se vaa naꞌvej rá soꞌ coto̱j soꞌ ga̱ nica̱ soꞌ maꞌ. Tza̱j ne̱ sese ꞌo̱ cuya̱a̱n gu̱un rá ro̱j ni̱ca̱ ro̱j soꞌ se vaa me rá ro̱j soꞌ gu̱un yaníj ro̱j soꞌ rihaan tuviꞌ ro̱j soꞌ cheꞌé yan ꞌo̱ cachi̱nj niꞌya̱j ro̱j soꞌ rihaan Yaꞌanj do̱j güii, ne̱ caꞌve̱e quiꞌya̱j ro̱j soꞌ da̱nj ado̱nj. Dan me se nda̱a quisíj cachíín niꞌya̱j ro̱j soꞌ rihaan Yaꞌanj, ga̱a ne̱ cunu̱u rcuaꞌa̱a̱n uún ro̱j ni̱ca̱ ro̱j soꞌ, coto̱j rcuaꞌa̱a̱n uún ro̱j soꞌ na̱nj ado̱nj. Sese se̱ cuno soj nana̱ nihánj, ne̱ caxri̱i̱ Síí Chre̱e chrej chiꞌi̱i̱ rque soj, cheꞌé se se̱ guun nucua̱j soj gu̱un yaníj soj rihaan nica̱ soj queꞌe̱e̱ güii maꞌ.
\p
\v 6 Ne aꞌnéꞌ ꞌu̱nj suun rihaan soj se vaa xca̱j tuviꞌ soj, maan tinu̱j, maan nocoj. Ma̱an se taj ꞌu̱nj se vaa sese me rá soj xca̱j tuviꞌ soj, ne̱ caꞌve̱e quiꞌya̱j soj da̱nj á.
\v 7 Dan me se sa̱ꞌ doj sese ꞌo̱ cuya̱a̱n ga̱a̱ cunuda̱nj yuvii̱ ga̱ ꞌu̱nj, ne̱ gu̱un nucua̱j cunuda̱nj nij yuvii̱ ca̱yáán maꞌa̱n nij yuvii̱, rá ꞌu̱nj, tza̱j ne̱ se̱ guun nucua̱j cunuda̱nj yuvii̱ quiꞌya̱j nij soꞌ da̱nj a̱ maꞌ. Dan me se nda̱a ino̱ vaa se nucua̱j ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ, ꞌyaj Yaꞌanj, ne̱ dan me se ino̱ vaa se nucua̱j ꞌo̱ tinúú níꞌ ꞌyaj soꞌ, ne̱ ino̱ doj vaa se nucua̱j ꞌó tinúú níꞌ ꞌyaj soꞌ uún a.
\p
\v 8 Dan me se cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan nij soj si̱j ya̱a̱n do̱ꞌ, rihaan soj cha̱na̱ caviꞌ nica̱ do̱ꞌ, se vaa sa̱ꞌ vaa sese gu̱un nucua̱j soj ca̱yáán maꞌa̱n soj, ne̱ ase vaa yáán u̱u̱n ma̱ꞌanj roꞌ, da̱nj ga̱a̱ ca̱yáán maꞌa̱n soj tza̱j ado̱nj.
\v 9 Tza̱j ne̱ sese se̱ guun nucua̱j nij soj ca̱yáán maꞌa̱n soj, ne̱ táá a̱ se xca̱j tuviꞌ cachri̱j soj na̱nj á. Cheꞌé se acaa tihaꞌ ga̱a me u̱u̱n rá soj coto̱j soj ga̱ ꞌo̱ chana̱, ne̱ táá a̱ se xca̱j tuviꞌ chri̱j soj na̱nj ado̱nj.
\p
\v 10 Nihánj me cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj si̱j vaa nica̱ da̱j quiꞌya̱j soj ga̱ nica̱ soj a. Dan me se né na̱na̱ cavii raa̱ ma̱ꞌanj me nana̱ nihánj maꞌ. ꞌO̱ se nana̱ cataj xnaꞌanj Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ rihaan níꞌ me nana̱ nihánj ado̱nj. Dan me se se̱ tanáj chana̱ nica̱ noꞌ maꞌ.
\v 11 Sese tanáj chana̱ nica̱ noꞌ, ne̱ quina̱j u̱u̱n noꞌ, ne̱ se̱ xcaj noꞌ ꞌó snóꞌo maꞌ. Ma̱an se caꞌve̱e ca̱nica̱j uún noꞌ nanꞌ noꞌ rihaan nica̱ noꞌ, ne̱ gu̱un tuvi̱ꞌ uún noꞌ ga̱ nica̱ noꞌ na̱nj á. Ne̱ snóꞌo uún me se se̱ tanáj soꞌ man nica̱ soꞌ maꞌ.
\p
\v 12 Vaa doj nana̱ cata̱j xnaꞌanj uún ꞌu̱nj rihaan soj si̱j vaa nica̱, tza̱j ne̱ né na̱na̱ cataj xnaꞌanj Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ me nana̱ nihánj maꞌ. Dan me se sese vaa nica̱ ꞌo̱ tinúú níꞌ, ne̱ né cha̱na̱ noco̱ꞌ man Cristó me noꞌ, tza̱j ne̱ taj cheꞌé ta̱náj tinúú níꞌ man noꞌ, sese aꞌvej rá noꞌ ca̱yáán noꞌ ga̱ soꞌ a.
\v 13 Ne̱ sese vaa chana̱ raꞌvij níꞌ chana̱ noco̱ꞌ man Cristó, ne̱ nica̱ noꞌ ne nocoꞌ man Cristó, tza̱j ne̱ ca̱yáán noꞌ ga̱ soꞌ, ne̱ taj cheꞌé ta̱náj noꞌ man soꞌ, sese aꞌvej rá soꞌ ca̱yáán noꞌ ga̱ soꞌ maꞌ.
\v 14 Yaꞌanj me se niꞌya̱j soꞌ man nica̱ chana̱ noco̱ꞌ man Cristó, snóꞌo ne nocoꞌ man Cristó, da̱j se vaa nica̱ ya̱ noꞌ me soꞌ a. Ne̱ niꞌya̱j Yaꞌanj man nica̱ snóꞌo noco̱ꞌ man Cristó, chana̱ ne nocoꞌ man Cristó, da̱j se vaa nica̱ ya̱ soꞌ me noꞌ a. Se taj, ne̱ xnii scu̱ꞌ me taꞌníí ro̱j soꞌ, tza̱j ne̱ né da̱nj vaa maꞌ. Xnii sa̱ꞌ me taꞌníí ro̱j soꞌ ado̱nj.
\p
\v 15 Sese nica̱ níꞌ ne nocoꞌ man Cristó, ne̱ me rá nica̱ níꞌ caꞌa̱nj yaníj yoꞌ rihaan níꞌ, ne̱ caꞌne̱ꞌ chri̱j rá níꞌ caꞌa̱nj nica̱ níꞌ na̱nj ado̱nj. Ga̱a̱ yaꞌnúj rihaan níꞌ ga̱a na̱nj ado̱nj. Sese ne nocoꞌ nica̱ níꞌ man Cristó, ne̱ taj cheꞌé rquee̱ níꞌ man nica̱ níꞌ ca̱yáán nica̱ níꞌ ga̱ níꞌ a̱ maꞌ. ꞌO̱ se canacúún Yaꞌanj man níꞌ cheꞌé rej dínj cuma̱n níꞌ ado̱nj.
\v 16 Asa̱ꞌ neꞌén so̱ꞌ cha̱na̱ sese xraj, ne̱ caꞌve̱e nani̱i̱ snóꞌo nica̱ so̱ꞌ rihaan sayuun qui̱ꞌyáá so̱ꞌ ga̱. Ne̱ asa̱ꞌ neꞌén so̱ꞌ sno̱ꞌo sese xra̱j, ne̱ caꞌve̱e nani̱i̱ chana̱ nica̱ so̱ꞌ rihaan sayuun qui̱ꞌyáá so̱ꞌ ga̱.
\p
\v 17 Veé nda̱a se vaa ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ ga̱a canacúún Yaꞌanj man níꞌ caꞌna̱ꞌ níꞌ se‑chre̱j soꞌ roꞌ, veé da̱nj ga̱a̱ níꞌ na̱nj á. ꞌO̱ se nihánj me chrej narqué ꞌu̱nj man da̱j a̱ nij xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ man Cristó ma̱n da̱j a̱ chumanꞌ a.
\v 18 Sese Yaꞌanj me síí canacúún man síí a̱j ta̱j taꞌngaꞌ man canoco̱ꞌ soꞌ man soꞌ, ga̱a ne̱ taj se ꞌyaj maꞌ. Veé da̱nj ga̱a̱ quita̱j taꞌngaꞌ man nij soꞌ na̱nj á. Ne̱ veé da̱nj vaa nij síí nuviꞌ taꞌngaꞌ táá man uún ga̱a canacúún Yaꞌanj man nij soꞌ canoco̱ꞌ nij soꞌ man Yaꞌanj uún, ne̱ taj cheꞌé gu̱un rá nij soꞌ cano̱ taꞌngaꞌ man nij soꞌ maꞌ. Veé da̱nj ga̱a̱ chri̱j nij soꞌ na̱nj ado̱nj.
\v 19 Dan me se caꞌve̱e se ta̱j taꞌngaꞌ man níꞌ, caꞌve̱e se nuviꞌ taꞌngaꞌ táá man níꞌ, caꞌve̱e, tza̱j ne̱ taj se ꞌyaj maꞌ. Tana̱nj no̱ xcúún níꞌ cuno̱ níꞌ nij suun caꞌneꞌ Yaꞌanj rihaan níꞌ na̱nj ado̱nj.
\v 20 Veé ase vaa níꞌ ga̱a canacúún Yaꞌanj man níꞌ canoco̱ꞌ níꞌ man Yaꞌanj roꞌ, veé da̱nj ga̱a̱ ca̱yáán níꞌ rej rihaan níꞌ na̱nj ado̱nj.
\p
\v 21-22 Dan me se sese mozó mé so̱ꞌ ga̱a canacúún Yaꞌanj mán so̱ꞌ ca̱nocóꞌ so̱ꞌ man Yaꞌanj, ne̱ se̱ nanó rá so̱ꞌ maꞌ. ꞌO̱ se mozó si̱j canacúún Yaꞌanj man canoco̱ꞌ man Yaꞌanj roꞌ, né mo̱zó u̱u̱n me soꞌ, niꞌya̱j Yaꞌanj maꞌ. ꞌO̱ se vaa yaꞌnúj rihaan soꞌ canoco̱ꞌ soꞌ man Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ na̱nj ado̱nj. Ne̱ síí ne uun mozó ga̱a canacúún Yaꞌanj man soꞌ me se no̱ xcúún soꞌ gu̱un soꞌ mozó nu̱u̱ rihaan Cristó ya̱j ado̱nj. Tza̱j ne̱ sese ga̱a̱ yaꞌnúj rihaan mozó gu̱un yaníj soꞌ rihaan ruꞌvee rii taꞌngaꞌ rihaan soꞌ, ne̱ vaa cheꞌé gu̱un yaníj soꞌ chugua̱nj.
\v 23 Sayuun ndoꞌo quiranꞌ Yaꞌanj ga̱a quiránj Yaꞌanj man soj, ne̱ cheꞌé dan se̱ caꞌvej rá soj quiri̱i̱ taꞌngaꞌ rmaꞌa̱n yuvii̱ rihaan soj a̱ maꞌ.
\v 24 Dan me se ase vaa cayáán níꞌ ga̱a canacúún Yaꞌanj man níꞌ canoco̱ꞌ níꞌ man Yaꞌanj roꞌ, veé da̱nj ga̱a̱ ca̱yáán níꞌ rej rihaan níꞌ cheꞌé Yaꞌanj, tinu̱j, nocoj.
\p
\v 25 Cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan nij soj cheꞌé nij chana̱ ya̱a̱n a. Né su̱u̱n caꞌneꞌ Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ rihaan níꞌ me nana̱ nihánj, tza̱j ne̱ cunuu ꞌe̱e̱ rá Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ manj, ne̱ cheꞌé dan cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj da̱j me raj, ne̱ caꞌve̱e gu̱un nucua̱j rá soj man nana̱ nihánj nana̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj a.
\v 26 Dan me se va̱j níꞌ quira̱nꞌ ndoꞌo níꞌ sayuun rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ cheꞌé dan me sa̱ꞌ a̱ doj sese ca̱yáán maꞌa̱n snóꞌo nda̱a vaa ne soꞌ cuano̱, raj a.
\p
\v 27 Dan me se sese vaa nica̱ so̱ꞌ, ne̱ se̱ nanó rá so̱ꞌ rej ta̱náj so̱ꞌ man nica̱ so̱ꞌ maꞌ. Ne̱ sese nuviꞌ nica̱ so̱ꞌ, ne̱ se̱ xcaj so̱ꞌ chana̱ maꞌ.
\v 28 Tza̱j ne̱ sese xca̱j so̱ꞌ ꞌo̱ chana̱, ne̱ né cacu̱nꞌ me yoꞌ maꞌ. Ne̱ sese xca̱j chana̱ ya̱a̱n man ꞌo̱ snóꞌo, ne̱ né cacu̱nꞌ me yoꞌ uún maꞌ. Tza̱j ne̱ nij síí vaa nica̱ roꞌ, quira̱nꞌ nij soꞌ sayuun rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ me raj nani̱i̱ soj rihaan sayuun yoꞌ ado̱nj.
\p
\v 29 Dan me se me raj cuno̱ soj ꞌo̱ nana̱, tinu̱j, nocoj: Nichrunꞌ quisi̱j tiempó nihánj, ne̱ cheꞌé dan me se̱ nica̱j xraan níꞌ man rasu̱u̱n ma̱n rihaan chumii̱ nihánj maꞌ. Dan me se síí vaa nica̱ roꞌ, ase vaa síí ya̱a̱n roꞌ, da̱nj ga̱a̱ soꞌ ca̱yáán soꞌ á.
\v 30 Ne̱ síí nanó ndoꞌo rá roꞌ, se̱ taꞌvee soꞌ maꞌ. Ne̱ síí niha̱ꞌ ndoꞌo rá roꞌ, se̱ caꞌngaꞌ soꞌ maꞌ. Ne̱ síí naránj natuꞌvéj roꞌ, ase vaa síí nuviꞌ rasu̱u̱n rihaan da̱nj ga̱a̱ soꞌ, ne̱ ina̱nj quiꞌya̱j cunuda̱nj nij soꞌ se‑su̱u̱n Cristó á.
\v 31 Ne̱ síí ꞌyaj suun ga̱ chumii̱ nihánj roꞌ, ase vaa síí ne achiin chumii̱ nihánj rihaan roꞌ, da̱nj ga̱a̱ soꞌ á. ꞌO̱ se va̱j navi̱j chumii̱ nihánj, ne̱ ino̱ uxrá ga̱a̱ chumii̱ nihánj vaa güii na̱nj á.
\p
\v 32 Ne̱ naꞌvej raj nano̱ ndoꞌo rá nij soj maꞌ. Dan me se síí nuviꞌ nica̱ vaa roꞌ, ina̱nj acaj soꞌ cuentá da̱j quiꞌya̱j soꞌ, ne̱ gu̱un niha̱ꞌ rá Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ ni̱ꞌyaj Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ man soꞌ a.
\v 33 Tza̱j ne̱ síí vaa nica̱ roꞌ, acaj ndoꞌo soꞌ cuentá cheꞌé chumii̱ nihánj da̱j quiꞌya̱j soꞌ, ga̱a ne̱ gu̱un niha̱ꞌ rá nica̱ soꞌ ni̱ꞌyaj noꞌ man soꞌ,
\v 34 ne̱ vi̱j vaa rá soꞌ a. Ne̱ ase vaa snóꞌo roꞌ, da̱nj vaa chana̱ uún, ne̱ chana̱ ya̱a̱n do̱ꞌ, chana̱ nuviꞌ nica̱ do̱ꞌ, ina̱nj cheꞌé Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ acaj noꞌ cuentá, ne̱ acaj ndoꞌo noꞌ cuentá da̱j quiꞌya̱j noꞌ cheꞌé rej ina̱nj sa̱ꞌ uxrá ga̱a̱ nee̱ man noꞌ do̱ꞌ, nimán noꞌ do̱ꞌ, rihaan Yaꞌanj a. Tza̱j ne̱ chana̱ vaa nica̱ roꞌ, acaj ndoꞌo noꞌ cuentá cheꞌé chumii̱ nihánj da̱j quiꞌya̱j noꞌ, ga̱a ne̱ gu̱un niha̱ꞌ rá nica̱ noꞌ ni̱ꞌyaj soꞌ man noꞌ a.
\p
\v 35 Ma̱an cheꞌé se ina̱nj me raj cavi̱i̱ sa̱ꞌ soj me aꞌmij nana̱ nihánj rihaan soj ado̱nj. Né cheꞌe̱ se me raj ca̱ránj chrej rihaan soj da̱j quiꞌya̱j soj me aꞌmij nana̱ nihánj rihaan soj maꞌ. Ma̱an cheꞌé se me raj veꞌé ina̱nj quiꞌya̱j soj ne̱ ꞌo̱ canoco̱ꞌ sa̱ꞌ soj man Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ roꞌ, cheꞌé dan caꞌmij da̱nj, ne̱ naꞌvej raj ga̱a̱ vi̱j rá soj a̱ maan ado̱nj.
\p
\v 36 Dan me se vaa taꞌníí taꞌa̱j soj chana̱ ya̱a̱n, ne̱ sa̱ꞌ doj ca̱yáán maꞌa̱n noꞌ tucuá soj, rá soj, tza̱j ne̱ sese chana̱ ya̱a̱n cachij me noꞌ ne̱ me ndoꞌo rá noꞌ xca̱j noꞌ man snóꞌo, ne̱ sese a̱j xcaj rej noꞌ cuentá se vaa nanó rá noꞌ ꞌyaj maꞌa̱n soꞌ, ga̱a ne̱ caꞌve̱e caxri̱i̱ soꞌ man noꞌ ston snóꞌo, ne̱ xca̱j tuviꞌ ro̱j soꞌ ado̱nj. Dan me se sese se̱ caꞌvee quina̱j u̱u̱n noꞌ, rá rej noꞌ, ne̱ no̱ xcúún rej noꞌ rque̱ soꞌ man noꞌ ado̱nj. Né cacu̱nꞌ me yoꞌ maꞌ. Caꞌve̱e xca̱j tuviꞌ chana̱ ya̱a̱n ga̱ ꞌo̱ snóꞌo na̱nj á.
\v 37 Tza̱j ne̱ sese me ndoꞌo rá rej chana̱ se vaa ca̱yáán noꞌ tucuá soꞌ, ne̱ ca̱yáán noꞌ, ne̱ sese taj cheꞌé xca̱j chana̱ man snóꞌo, ne̱ gu̱un nucua̱j rej noꞌ quiꞌya̱j soꞌ nda̱a vaa me rá maꞌa̱n soꞌ quiꞌya̱j soꞌ a. Ca̱yáán taꞌnij cha̱na̱ soꞌ tucuá soꞌ, quiꞌya̱j soꞌ, ne̱ sa̱ꞌ uxrá vaa ꞌyaj soꞌ sese da̱nj ꞌyaj soꞌ ado̱nj.
\v 38 Cheꞌé dan me, síí rqué taꞌnij cha̱na̱ man snóꞌo roꞌ, sa̱ꞌ ꞌyaj soꞌ, ne̱ síí naꞌvej rá rque̱ taꞌnij cha̱na̱ man snóꞌo roꞌ, sa̱ꞌ doj ꞌyaj soꞌ ado̱nj.
\p
\v 39 No̱ xcúún chana̱ ca̱yáán chana̱ ga̱ nica̱ chana̱ nda̱a se cavi̱ꞌ soꞌ, tza̱j ne̱ sese caviꞌ nica̱ chana̱, ne̱ caꞌve̱e xca̱j chana̱ man na̱j guun snóꞌo me rá maꞌa̱n noꞌ xca̱j noꞌ, tza̱j ne̱ no̱ xcúún noꞌ xca̱j noꞌ man síí noco̱ꞌ man Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ a.
\v 40 Tza̱j ne̱ sese quina̱j u̱u̱n noꞌ, ne̱ veꞌé doj ga̱a̱ ca̱yáán maꞌa̱n noꞌ raj na̱nj á. Da̱nj ina̱nj vaa rá ꞌu̱nj, cheꞌé se ase vaa yáán Nimán Yaꞌanj ga̱ soj roꞌ, da̱nj vaa yáán Nimán Yaꞌanj ga̱ ꞌu̱nj uún na̱nj ado̱nj.
\c 8
\s Se̱ guun quira̱nꞌ tinúú níꞌ sayuun, quiꞌya̱j níꞌ maꞌ
\p
\v 1 Ne̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj cheꞌé nee̱ a̱j cutaꞌ nii rihaan yaꞌanj quiꞌyaj maꞌa̱n yuvii̱ a. Neꞌen níꞌ se vaa síí acaj cuentá me cunuda̱nj níꞌ, ne̱ né se yaꞌa̱nj tihaꞌ me neꞌen níꞌ, ne̱ caꞌmi̱i̱ xta̱ꞌ níꞌ maꞌ. ꞌO̱ se nij ndoꞌo vaa sese da̱nj quiꞌya̱j níꞌ ado̱nj. Tza̱j ne̱ sese ꞌe̱e̱ rá níꞌ man tinúú níꞌ, ne̱ ra̱cuíj níꞌ man tinúú níꞌ, ga̱a ne̱ doj a̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ á.
\v 2 Dan me se síí taj se vaa sa̱ꞌ uxrá neꞌen maꞌa̱n soꞌ roꞌ, ataa doj nari̱ꞌ soꞌ se vaa achiin man soꞌ na̱nj á.
\v 3 Tza̱j ne̱ sese ya̱ aráj cochro̱j ꞌo̱ soꞌ rihaan Yaꞌanj, ne̱ ya̱ neꞌen Yaꞌanj man soꞌ uún ado̱nj.
\p
\v 4 Dan me se cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj cheꞌé suun cha̱ yuvii̱ nee̱ cutaꞌ nii rihaan yaꞌanj quiꞌyaj maꞌa̱n yuvii̱ a. Ne̱ ya̱ neꞌen níꞌ se vaa taj se guun yaꞌanj quiꞌyaj maꞌa̱n yuvii̱ rihaan chumii̱ nihánj maꞌ. Ne̱ xa̱ꞌ Yaꞌanj, tza̱j ne̱ o̱rúnꞌ ya̱ soꞌ ado̱nj.
\v 5 Dan me se ma̱n ndoꞌo yaꞌanj noco̱ꞌ nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ tumé yaꞌanj yoꞌ man nij yuvii̱, rá nij yuvii̱, ne̱ yaꞌanj me yoꞌ, rá nij soꞌ, ne̱ taꞌa̱j yaꞌanj yoꞌ rii taꞌngaꞌ rej xta̱ꞌ, ne̱ ꞌó taꞌa̱j yaꞌanj yoꞌ rii taꞌngaꞌ rihaan yoꞌóó, rá nij soꞌ a.
\v 6 Ne̱ xa̱ꞌ níꞌ, tza̱j ne̱ neꞌen níꞌ se vaa o̱rúnꞌ ya̱ Yaꞌanj á. Rej níꞌ Yaꞌanj me soꞌ, ne̱ o̱rúnꞌ soꞌ me síí quiꞌyaj cunuda̱nj rasu̱u̱n ma̱n rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ ina̱nj cheꞌé maꞌa̱n soꞌ vaa iꞌna̱ꞌ níꞌ a. Ne̱ vaa o̱rúnꞌ Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ, ne̱ Jesucristó cuꞌna̱j soꞌ, ne̱ cheꞌé soꞌ curuviꞌ nu̱ꞌ rasu̱u̱n ma̱n rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ cheꞌé soꞌ ya̱ vaa iꞌna̱ꞌ níꞌ ado̱nj.
\p
\v 7 Tza̱j ne̱ né cunuda̱nj tinúú níꞌ neꞌen nana̱ nihánj maꞌ. Vaa taꞌa̱j nij soꞌ canocoꞌ man yaꞌanj quiꞌyaj maꞌa̱n yuvii̱ ga̱a rque̱, ne̱ taꞌa̱j nij tinúú níꞌ me se ne nucua̱j nimán nij soꞌ, ne̱ ga̱a chá nij soꞌ nee̱ cutaꞌ nii rihaan yaꞌanj quiꞌyaj maꞌa̱n yuvii̱ me se uun vi̱j rá nij soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ man nee̱ yoꞌ, cheꞌé se nee̱ cutaꞌ nii rihaan ꞌo̱ yaꞌanj quiꞌyaj maꞌa̱n yuvii̱ me yoꞌ, rá nij soꞌ a. Cacunꞌ me cha̱ꞌ man nee̱ cutaꞌ nii rihaan yoꞌ, rá nij soꞌ, ne̱ cheꞌé dan me sese cha̱ nij tinúú níꞌ síí vaa da̱nj rá man nee̱ yoꞌ, ne̱ quiri̱ꞌ rá nij soꞌ na̱nj ado̱nj.
\v 8 Né cheꞌe̱ se chá níꞌ me cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ doj rihaan Yaꞌanj maꞌ. Dan me se sese se̱ chá níꞌ nee̱, ne̱ se̱ cataj Yaꞌanj se vaa yuvii̱ sa̱ꞌ doj me níꞌ maꞌ. Ne̱ sese chá níꞌ nee̱, ne̱ se̱ cataj Yaꞌanj se vaa né yuvi̱i̱ sa̱ꞌ me níꞌ maꞌ.
\p
\v 9 Nda̱ꞌ se caꞌve̱e cha̱ soj me maꞌa̱n rasu̱u̱n, tza̱j ne̱ ta̱dó soj se vaa ma̱an cheꞌé se chá quiꞌya̱j tinúú soj cacunꞌ, quiꞌya̱j soj á.
\v 10 ꞌO̱ se sese a̱j neꞌen soꞌ nu̱ꞌ rasu̱u̱n nihánj, tza̱j ne̱ ꞌanj soꞌ rej aráj gue̱e̱ nii rihaan yaꞌanj quiꞌyaj maꞌa̱n yuvii̱, ne̱ caꞌanj ca̱yáán so̱ꞌ chá so̱ꞌ nee̱ yoꞌ, ga̱a ne̱ neꞌen tinúú so̱ꞌ síí ne nucua̱j nimán, ga̱a ne̱ dan me se nda̱a a̱ soꞌ caꞌa̱nj ca̱yáán cha̱, ga̱a ne̱ gu̱un vi̱j rá soꞌ cheꞌé se chá yoꞌ ado̱nj.
\v 11 Dan me se maꞌa̱n soj me se guun ya̱ rá xa̱ꞌ soj cha̱ soj, tza̱j ne̱ tinúú soj síí ne gu̱un ya̱ rá roꞌ, me se quiri̱ꞌ soꞌ ga̱a na̱nj ado̱nj. Dan me se caviꞌ Cristó cheꞌé tinúú soj, tza̱j ne̱ quiri̱ꞌ tinúú soj, quiꞌya̱j maꞌa̱n soj, sese da̱nj quiꞌya̱j soj chugua̱nj.
\v 12 Dan me se quiꞌya̱j soj cacunꞌ rihaan tinúú soj, ne̱ quiri̱ꞌ rá soꞌ, quiꞌya̱j soj, ne̱ yoꞌ me cacunꞌ tu̱mé soj rihaan Cristó sese da̱nj quiꞌya̱j soj ado̱nj.
\v 13 Cheꞌé dan me sese quira̱nꞌ tinúú ꞌu̱nj sayuun cheꞌé nee̱ chá ꞌu̱nj, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ chá ꞌu̱nj nee̱, ga̱a ne̱ se̱ gaa na̱nj quira̱nꞌ tinúú ꞌu̱nj sayuun, qui̱ꞌyáá ꞌu̱nj a̱ maꞌ.
\c 9
\s No̱ xcúún Pabló cachi̱nj soꞌ se chá rihaan nij síí uno nana̱ aꞌmii natáj soꞌ, tza̱j ne̱ ne ꞌyaj soꞌ da̱nj maꞌ
\p
\v 1 Neꞌen soj se vaa né mo̱zó u̱u̱n mé ꞌu̱nj maꞌ. Síí cuneꞌ Jesucristó caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ soꞌ mej, ne̱ queneꞌen yá ꞌu̱nj man Jesús Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ, cheꞌé suun quiꞌyáá ꞌu̱nj canocoꞌ maꞌa̱n nij soj man Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ ado̱nj.
\v 2 Dan me se vaa yuvii̱ taj se vaa né ya̱ síí cuneꞌ Jesucristó mé ꞌu̱nj, tza̱j ne̱ ya̱ neꞌen soj se vaa cuneꞌ Jesucristó mán ꞌu̱nj caꞌa̱nj nata̱ꞌ ꞌu̱nj snana̱ soꞌ rihaan soj a. Dan me se cheꞌé se canocoꞌ soj man Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ, cheꞌé dan xca̱j yuvii̱ cuentá se vaa ya̱ atá ꞌu̱nj suun caꞌa̱nj nata̱ꞌ ꞌu̱nj rihaan yuvii̱ cheꞌé soꞌ ado̱nj.
\p
\v 3 Ne̱ ga̱a xnáꞌanj nij yuvii̱ manj sese ya̱ ya̱ cuneꞌ Jesucristó manj, ne̱ nihánj me se taj ꞌu̱nj ado̱nj:
\v 4 Cheꞌé dan no̱ xcúún núj cha̱ núj á. No̱ xcúún núj coꞌo̱ núj á.
\v 5 No̱ xcúún núj xca̱j núj man ꞌo̱ raꞌvij núj níí noco̱ꞌ man Cristó, caꞌa̱nj noꞌ me rej maꞌa̱n caꞌa̱nj núj á. Neꞌen soj se vaa nij tinúú Jesucristó Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ do̱ꞌ, Cefas do̱ꞌ, ꞌó nij síí ata̱ suun caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ Jesucristó do̱ꞌ, vaa nica̱ ꞌo̱ ꞌo̱ nij soꞌ a.
\v 6 Me cheꞌé o̱rúnꞌ vi̱j ranꞌ gue̱e̱ rój ga̱ síí cuꞌna̱j Bernabé me síí ꞌyaj suun cheꞌé rej quiri̱ꞌ rój saꞌanj cha̱ rój ga̱.
\v 7 Tanuu roꞌ, oꞌ soꞌ se‑saꞌa̱nj maꞌa̱n soꞌ cheꞌé rasu̱u̱n achiin man soꞌ naꞌ. Taj maꞌ. Ne̱ síí ꞌyaj suun naa̱ uvá roꞌ, ne chá soꞌ uvá naꞌ. Chá soꞌ ado̱nj. Ne̱ síí tumé matzinj roꞌ, ne anuu soꞌ too ne̱ ꞌo soꞌ naꞌ. ꞌO soꞌ ado̱nj. Ne̱ da̱nj vaa gue̱e̱ núj, raj, tinu̱j, nocoj.
\p
\v 8 Né na̱na̱ avii raa̱ yuvii̱ me nana̱ nihánj maꞌ. ꞌO̱ cuya̱a̱n aꞌmii stucua̱nj Moisés ga̱ nana̱ nihánj a:
\v 9 “Se̱ numíj so̱ꞌ tuꞌva scúj ga̱a ꞌyaj suun xoꞌ ga̱a tuguáj cheꞌé xoꞌ ꞌnúú trigó cunu̱u sa̱ꞌ ꞌnúú trigó maꞌ”, taj stucua̱nj Moisés yoꞌ a. Ina̱nj cheꞌé scúj nanó rá Yaꞌanj, rá soj naꞌ.
\v 10 Ase cheꞌé maꞌa̱n ya̱ níꞌ aꞌmii nana̱ nihánj xa̱ꞌ. Cheꞌé maꞌa̱n ya̱ níꞌ aꞌmii nana̱ nihánj ado̱nj. Síí uxraꞌ yoꞌóó roꞌ, no̱ xcúún soꞌ ga̱a̱ nucua̱j rá soꞌ se vaa ya̱ quiri̱ꞌ soꞌ taꞌa̱j se achij rihaan yoꞌóó yoꞌ vaa güii ado̱nj. Ne̱ síí rii naa̱ roꞌ, no̱ xcúún soꞌ ga̱a̱ nucua̱j rá soꞌ se vaa quiri̱ꞌ maꞌa̱n soꞌ taꞌa̱j se rii soꞌ man rque naa̱ yoꞌ chugua̱nj.
\p
\v 11 Ne̱ ase vaa síí ꞌyaj suun yoꞌóó roꞌ, da̱nj vaa núj cheꞌé soj, ne̱ dan me se caxríj núj snana̱ Yaꞌanj nimán soj, ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ nij soj nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj, ne̱ cheꞌé dan, sese rque̱ soj do̱j se chá ma̱n rihaan chumii̱ nihánj rihaan núj, ne̱ né se yaꞌa̱nj tihaꞌ me yoꞌ rihaan núj maꞌ.
\v 12 Sese no̱ xcúún ꞌó yuvii̱ cha̱ nij soꞌ se vaa rqué soj rihaan nij soꞌ, ne̱ táá a̱ núj, ne̱ doj a̱ no̱ xcúún núj cha̱ núj se vaa rqué soj rihaan núj, raj a. Tza̱j ne̱ ne achíín núj se chá rihaan soj maꞌ. ꞌO̱ se chuꞌviꞌ núj se vaa gu̱un rá yuvii̱ se vaa aꞌmii natáj núj nana̱ sa̱ꞌ cheꞌé Cristó cheꞌé saꞌanj do̱ꞌ, cheꞌé se chá do̱ꞌ, ne̱ se̱ cuchumán rá nij yuvii̱ cuno̱ nij yuvii̱ nana̱ sa̱ꞌ yoꞌ, rá núj maꞌ. ꞌO̱ se aꞌvej rá núj quira̱nꞌ núj me maꞌa̱n sayuun cheꞌé nana̱ sa̱ꞌ yoꞌ na̱nj ado̱nj.
\p
\v 13 Neꞌen soj se vaa nij síí ꞌyaj suun rihaan Yaꞌanj rque nuvií noco̱o roꞌ, chá nij soꞌ taꞌa̱j rasu̱u̱n ꞌanj nica̱j yuvii̱ rque nuvií yoꞌ a. Ne̱ nij síí racuíj man yuvii̱ rqué rasu̱u̱n rihaan Yaꞌanj roꞌ, chá maꞌa̱n nij soꞌ taꞌa̱j rasu̱u̱n yoꞌ, ne̱ dan me se no̱ xcúún nij soꞌ cha̱ nij soꞌ rasu̱u̱n yoꞌ ado̱nj.
\v 14 Ne̱ xa̱ꞌ núj si̱j nataꞌ nana̱ sa̱ꞌ cheꞌé Cristó rihaan yuvii̱, tza̱j ne̱ caꞌneꞌ Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ suun se vaa cha̱ núj se vaa rque̱ yuvii̱ rihaan núj cheꞌé se‑su̱u̱n núj suun nataꞌ nana̱ sa̱ꞌ rihaan yuvii̱ a.
\p
\v 15 Tza̱j ne̱ a̱ ꞌó güii ne qui̱ꞌyáj da̱nj maꞌ. Né cheꞌe̱ se me raj rque̱ soj rasu̱u̱n rihanj me cachronj nana̱ nihánj maꞌ. ꞌO̱ se nda̱ꞌ se cavij, tza̱j ne̱ se̱ guun raj daj chiha̱a̱ míj rque̱ soj saꞌanj manj maꞌ. Sese ta̱ꞌaa ꞌu̱nj saꞌanj, ne̱ cata̱j yuvii̱ se vaa tuꞌva rma̱ꞌán ꞌu̱nj taj ꞌu̱nj se vaa se̱ taꞌaa ꞌu̱nj saꞌanj cheꞌé se‑su̱u̱n ꞌu̱nj, ne̱ cheꞌé dan daj chiha̱a̱ míj se̱ quiꞌyáj da̱nj maꞌ.
\v 16 Dan me se aꞌmii natáj ꞌu̱nj nana̱ sa̱ꞌ cheꞌé Cristó, tza̱j ne̱ se̱ caꞌmii xta̱ꞌ ꞌu̱nj cheꞌé suun yoꞌ maꞌ. Ma̱an se suun caꞌneꞌ Yaꞌanj rihaan ꞌu̱nj me suun yoꞌ, ne̱ sese se̱ caꞌmii natáj ꞌu̱nj nana̱ sa̱ꞌ yoꞌ, ga̱a ne̱ qui̱ránꞌ ꞌu̱nj cacunꞌ noco̱o ndoꞌo ga̱a na̱nj ado̱nj.
\v 17 Sese gu̱un niha̱ꞌ raj qui̱ꞌyáá ꞌu̱nj suun caꞌneꞌ Yaꞌanj rihanj, ne̱ na̱ruꞌvee Yaꞌanj rihanj a. Tza̱j ne̱ caꞌve̱e se ne ga̱a̱ niha̱ꞌ raj qui̱ꞌyáá ꞌu̱nj suun cheꞌé Yaꞌanj, tza̱j ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ caꞌneꞌ raj ga̱ suun aꞌmii natáj nana̱ sa̱ꞌ maꞌ.
\v 18 Ne̱ me se na̱ruꞌvee Yaꞌanj rihanj, rá soj ga̱. ꞌO̱ se ina̱nj caꞌve̱j rá Yaꞌanj rque̱ u̱u̱n ꞌu̱nj nana̱ sa̱ꞌ rihaan yuvii̱, ne̱ cuno̱ u̱u̱n yuvii̱ nana̱ sa̱ꞌ cheꞌé Cristó caꞌmi̱i̱ natáj ꞌu̱nj, ne̱ se̱ rqué yuvii̱ saꞌanj rihanj maꞌ. Ma̱an se cuno̱ u̱u̱n nij yuvii̱, ne̱ se lu̱j rqué Yaꞌanj manj me nana̱ yoꞌ, ne̱ se̱ naruꞌvee yuvii̱ rihanj maꞌ.
\p
\v 19 Né mo̱zó mej rihaan yuvii̱ maꞌ. A̱ ꞌó yuvii̱ se̱ guun nucua̱j quiri̱i̱ taꞌngaꞌ rihanj, tza̱j ne̱ naquiꞌyaj yá ꞌu̱nj mozó manj rihaan cunuda̱nj yuvii̱, cheꞌé se me raj gu̱un ri̱i̱ ndoꞌo yuvii̱ canoco̱ꞌ man Cristó ado̱nj.
\v 20 Dan me se ga̱a va̱j ꞌu̱nj scaꞌnúj nij yuvii̱ israelitá, ga̱a ne̱ naquiꞌyáj manj nda̱a vaa ꞌyaj maꞌa̱n nij soꞌ, ga̱a ne̱ caꞌve̱e canoco̱ꞌ nij soꞌ stucua̱nj Cristó, cheꞌé se me raj cuno̱ nij soꞌ snana̱ Cristó na̱nj á. Ase vaa nij síí noco̱ꞌ uxrá stucua̱nj Moisés roꞌ, da̱nj vaa ma̱ꞌanj ga̱a taj xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan nij soꞌ cheꞌé Cristó ado̱nj. Taj cheꞌé canoco̱ꞌ ma̱ꞌanj stucua̱nj Moisés, tza̱j ne̱ ma̱an cheꞌé se me raj cuno̱ nij soꞌ snana̱ Cristó me ꞌyáj da̱nj na̱nj ado̱nj.
\v 21 Ase vaa nij síí ne nocoꞌ stucua̱nj Moisés roꞌ, da̱nj vaa ꞌu̱nj ga̱a taj xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan nij soꞌ cheꞌé Cristó, cheꞌé se me raj cuno̱ nij soꞌ snana̱ Cristó ado̱nj. Dan me se ne ꞌyáá ꞌu̱nj na̱j guun se vaa me raj qui̱ꞌyáj maꞌ. Né se ne unó ꞌu̱nj stucua̱nj Yaꞌanj, tza̱j ne̱ unó ꞌu̱nj tucuáán cuchruj Cristó ado̱nj. ꞌO̱ se unó ꞌu̱nj rihaan Yaꞌanj, ne̱ unó ꞌu̱nj cunuda̱nj tucuáán cuchruj Cristó rihaan níꞌ ado̱nj.
\v 22 Ase vaa nij síí ne gu̱un ya̱ rá se vaa aꞌvej rá Yaꞌanj cha̱ nij soꞌ na̱j guun rasu̱u̱n roꞌ, da̱nj vaa ma̱ꞌanj ga̱a tucuꞌyonj snana̱ Yaꞌanj rihaan nij soꞌ, cheꞌé se me raj xraan doj canoco̱ꞌ nij soꞌ man Jesucristó a. Dan me se ase vaa ꞌo̱ ꞌo̱ nij yuvii̱ roꞌ, da̱nj vaa naquiꞌyáj man ma̱ꞌanj ga̱a taj xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan ꞌo̱ ꞌo̱ nij soꞌ cheꞌé Cristó, ga̱a ne̱ canoco̱ꞌ taꞌa̱j ꞌo̱ ꞌo̱ nij yuvii̱ man Cristó, qui̱ꞌyáj ado̱nj.
\v 23 Ina̱nj da̱nj ꞌyáá ꞌu̱nj ga̱ nana̱ sa̱ꞌ cheꞌé Cristó, ga̱a ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ ma̱ꞌanj, quiꞌya̱j nana̱ sa̱ꞌ yoꞌ, raj a.
\p
\v 24 Neꞌen soj se vaa nij síí unánj tico tuviꞌ roꞌ, nucua̱j unánj cunuda̱nj nij soꞌ, tza̱j ne̱ o̱rúnꞌ tuviꞌ nij soꞌ ꞌyaj canaán ado̱nj. Dan me se ase vaa ꞌyaj síí ꞌyaj canaán roꞌ, da̱nj quiꞌya̱j soj cheꞌé Cristó, ga̱a ne̱ quiꞌya̱j canaán soj, ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ soj á.
\v 25 Dan me se síí me rá quiꞌya̱j canaán ga̱a tico nii roꞌ, tumé uxrá soꞌ man maꞌa̱n soꞌ da̱j quiꞌya̱j soꞌ, ne̱ se̱ náj quiꞌya̱j rmaꞌa̱n soꞌ maꞌ. ꞌO̱ se me rá soꞌ gu̱un nucua̱j soꞌ quiꞌya̱j canaán soꞌ ꞌo̱ cachriin coj cu̱nuû raa̱ soꞌ, tza̱j ne̱ vaa güii canaco̱o̱ yoꞌ na̱nj ado̱nj. Tza̱j ne̱ se rque̱ Yaꞌanj man níꞌ roꞌ, ꞌo̱ ga̱a̱ yoꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj, ne̱ cheꞌé dan tu̱mé uxrá níꞌ man maꞌa̱n níꞌ na̱nj á.
\p
\v 26 Xa̱ꞌ síí unánj tico tuviꞌ, tza̱j ne̱ neꞌen soꞌ me rej cuchi̱ꞌ soꞌ, ne̱ ne ꞌanj soꞌ na̱j guun chrej maꞌ. Ne̱ da̱nj ꞌyaj gue̱e̱ ꞌu̱nj na̱nj á. Ne̱ síí tico tuviꞌ cuxruꞌ, tza̱j ne̱ oꞌ soꞌ tuviꞌ soꞌ, ne̱ ne oꞌ soꞌ rihaan nana̱ u̱u̱n maꞌ. Ne̱ da̱nj ꞌyaj gue̱e̱ ꞌu̱nj na̱nj á.
\v 27 Dan me se síí tico tuviꞌ cuxruꞌ roꞌ, me se oꞌ soꞌ man maꞌa̱n soꞌ, cheꞌé se me rá soꞌ ga̱a̱ sca̱ꞌ nee̱ man soꞌ, ga̱a ne̱ quiꞌya̱j canaán soꞌ man tuviꞌ soꞌ a. Uxrá tumé soꞌ man nee̱ man maꞌa̱n soꞌ, ne̱ da̱nj vaa tumej man ma̱ꞌanj a. Dan me se caꞌmii natáj ꞌu̱nj rihaan ꞌó yuvii̱ se vaa canoco̱ꞌ nij soꞌ man Cristó, ne̱ naꞌvej raj cata̱j Cristó se vaa ne canoco̱ꞌ ya̱ ma̱ꞌanj man soꞌ maꞌ.
\c 10
\s Ta̱dó uxrá níꞌ se vaa se̱ caráj gue̱e̱ níꞌ rihaan yaꞌanj quiꞌyaj maꞌa̱n yuvii̱ á
\p
\v 1 Me raj xca̱j nij soj cuentá cheꞌé xi̱i núj si̱j israelitá nij síí cumán ga̱a naá, tinu̱j, nocoj, se vaa caráán ngaa rihaan güii xráá cunuda̱nj nij soꞌ, quiꞌyaj Yaꞌanj, ne̱ cachén sa̱ꞌ nij soꞌ tanu̱u̱ na yaꞌa̱nj, quiꞌyaj Yaꞌanj,
\v 2 ne̱ ga̱a cachén nij yuvii̱ israelitá rej caráán ngaa rihaan güii xráá nij soꞌ do̱ꞌ, ga̱a cachén sa̱ꞌ nij soꞌ nda̱a rej xco̱ na yaꞌa̱nj do̱ꞌ, ne̱ yoꞌ me cataꞌ ne nij soꞌ ga̱ síí cuꞌna̱j Moisés vaa a.
\v 3 Ne̱ vaa se rqué Cristó rihaan nij soꞌ chá cunuda̱nj nij soꞌ,
\v 4 ne̱ vaa na rqué Cristó rihaan nij soꞌ coꞌo cunuda̱nj nij soꞌ ado̱nj. Dan me se cachéé Cristó ga̱ nij soꞌ me rej maꞌa̱n va̱j nij soꞌ, ne̱ ase vaa yuvej quixraꞌ cavii na coꞌo nij yuvii̱ israelitá roꞌ, da̱nj vaa Cristó rihaan nimán nij soꞌ, rqué Cristó nu̱ꞌ se vaa cachiin man nimán nij soꞌ ado̱nj.
\v 5 Tza̱j ne̱ ne cara̱nꞌ rá Yaꞌanj ni̱ꞌyaj Yaꞌanj man taꞌa̱j doj nij soꞌ maꞌ. Do̱j tzínꞌ tuviꞌ nij soꞌ me síí sa̱ꞌ rihaan Yaꞌanj, ne̱ cheꞌé dan caviꞌ nu̱ꞌ ꞌó taꞌa̱j nij soꞌ rej tacaan, quiꞌyaj Yaꞌanj na̱nj á.
\p
\v 6 Xca̱j ra̱a̱ níꞌ da̱j quiꞌyaj nij yuvii̱ israelitá ga̱a naá, ne̱ xca̱j níꞌ cuentá da̱j quiꞌya̱j níꞌ ya̱j á. Dan me se guun ndoꞌo rá nij yuvii̱ israelitá quiꞌya̱j nij soꞌ se nij, ga̱a ne̱ quiranꞌ nij soꞌ sayuun, ne̱ cheꞌé dan xca̱j níꞌ cuentá se vaa ne nó xcúún níꞌ gu̱un rá níꞌ quiꞌya̱j níꞌ se nij maꞌ.
\v 7 Dan me se caráj gue̱e̱ taꞌa̱j nij soꞌ rihaan yaꞌanj quiꞌyaj maꞌa̱n yuvii̱, ne̱ dan me se caꞌanj ca̱yáán nij yuvii̱ israelitá rej rihaan nij yaꞌanj yoꞌ, ga̱a ne̱ chá nij soꞌ ne̱ coꞌo nij soꞌ, ga̱a ne̱ canicunꞌ nij soꞌ, ga̱a ne̱ qui̱j tico tuviꞌ nij soꞌ ga̱ tuviꞌ nij soꞌ rihaan yaꞌanj yoꞌ, taj Danj Yaꞌanj a. Dan me se xca̱j níꞌ cuentá se vaa se̱ caráj gue̱e̱ níꞌ rihaan yaꞌanj quiꞌyaj maꞌa̱n yuvii̱ maꞌ.
\v 8 ꞌO̱ se quiꞌyaj ꞌó taꞌa̱j nij yuvii̱ israelitá cacunꞌ otoj nij soꞌ ga̱ ꞌó yuvii̱ né ni̱ca̱ nij soꞌ me, ne̱ dan me se caviꞌ ico̱ vaꞌnu̱j míj (23,000) tuviꞌ nij soꞌ rque ꞌo̱ güii yoꞌ, quiꞌyaj cacunꞌ yoꞌ a. Cheꞌé dan xca̱j níꞌ cuentá, ne̱ se̱ quiꞌyaj níꞌ da̱nj maꞌ.
\v 9 Ne̱ guun rá nij soꞌ queneꞌe̱n nij soꞌ sese ya̱ ya̱ quiꞌya̱j Yaꞌanj sayuun man nij soꞌ cheꞌé cacunꞌ tumé nij soꞌ a. Doj a̱ quiꞌyaj nij soꞌ cacunꞌ, tza̱j ne̱ ri̱i̱ nij soꞌ caviꞌ, quiꞌyaj xcuáá, ne̱ cheꞌé dan xca̱j níꞌ cuentá, ne̱ se̱ quiꞌyaj níꞌ da̱nj maꞌ.
\v 10 Ne̱ caꞌmii taꞌa̱j nij soꞌ nana̱ nij cheꞌé síí cuꞌna̱j Moisés ga̱ Aarón, se vaa ne veꞌé quiꞌyaj ro̱j soꞌ a. Ne̱ cheꞌé dan caviꞌ ꞌó taꞌa̱j nij soꞌ, quiꞌyaj se‑mo̱zó Yaꞌanj síí caꞌnéé Yaꞌanj rihaan nij soꞌ, ne̱ cheꞌé dan xca̱j níꞌ cuentá, ne̱ se̱ quiꞌyaj níꞌ da̱nj maꞌ.
\p
\v 11 Ina̱nj da̱nj quiranꞌ nij yuvii̱ israelitá nij síí cumán ga̱a naá, ga̱a ne̱ cachrón nii nana̱ nihánj cheꞌé nij soꞌ rihaan yanj, cheꞌé yan xca̱j níꞌ cuentá da̱j quiꞌya̱j níꞌ tiempó ya̱j, cheꞌé se nichrunꞌ quisi̱j ya̱ nu̱ꞌ se vaa ataꞌ tuꞌva Yaꞌanj cheꞌé chumii̱ a.
\v 12 Sese sa̱ꞌ uxrá nocoꞌ ꞌo̱ soꞌ man Cristó rá soꞌ, ne̱ tu̱mé uxrá soꞌ man soꞌ se̱ gaa na̱nj caꞌa̱nj yaníj soꞌ ne̱ quiri̱ꞌ soꞌ a.
\v 13 Xca̱j soj cuentá se vaa ga̱a avii raa̱ soj quiꞌya̱j soj me maꞌa̱n se chiꞌi̱i̱, ne̱ cuya̱a̱n ranꞌ ꞌó da̱nj yuvii̱ uún na̱nj á. Tza̱j ne̱ vaa cheꞌé ga̱a̱ nucua̱j rá soj man Yaꞌanj, cheꞌé se asa̱ꞌ cavii raa̱ soj quiꞌya̱j soj se chiꞌi̱i̱, ne̱ ra̱cuíj Yaꞌanj man soj da̱j ga̱a̱ quiꞌya̱j soj, ga̱a ne̱ nani̱i̱ soj rihaan se chiꞌi̱i̱, ne̱ se̱ quiꞌyaj soj cacunꞌ maꞌ. Dan ga̱a ne̱ se̱ guun nucua̱j se chiꞌi̱i̱ yoꞌ quiꞌya̱j canaán yoꞌ rihaan soj maꞌ.
\p
\v 14 Cheꞌé dan tu̱mé uxrá soj man soj si̱j ꞌe̱e̱ ndoꞌo raj man chugua̱nj. Se̱ caráj gue̱e̱ soj rihaan yaꞌanj quiꞌyaj maꞌa̱n yuvii̱ maꞌ.
\v 15 Síí a̱j acaj cuentá me soj, raj, ne̱ cheꞌé dan me nuchru̱j ra̱a̱ soj nana̱ aꞌmij á.
\v 16 Dan me se ga̱a nuu chre̱ꞌ níꞌ rihaan Yaꞌanj, ne̱ vaa ꞌo̱ tazá na vinó rihaan níꞌ, ne̱ taj níꞌ guun niꞌya̱j níꞌ rihaan Yaꞌanj cheꞌé tazá, ne̱ ase vaa ton cavii man Cristó roꞌ, da̱nj vaa na vinó yoꞌ rihaan níꞌ a. Ne̱ da̱nj tihaa̱n níꞌ se vaa uun rcuaꞌa̱a̱n níꞌ ga̱ Cristó cheꞌé ton cavii man soꞌ chugua̱nj. Ga̱a ne̱ uxraꞌ taꞌa̱j níꞌ rachrúún, ga̱a ne̱ chá ta̱ranꞌ níꞌ do̱j rachrúún yoꞌ, ne̱ ase vaa nee̱ man Cristó roꞌ, da̱nj vaa rachrúún yoꞌ rihaan níꞌ a. Ne̱ da̱nj tihaa̱n níꞌ se vaa uun rcuaꞌa̱a̱n níꞌ ga̱ Cristó cheꞌé se caviꞌ Cristó cheꞌé níꞌ chugua̱nj.
\v 17 Dan me se o̱rúnꞌ rachrúún vaa rihaan níꞌ chá cunuda̱nj níꞌ a. Cheꞌé dan me ase vaa o̱rúnꞌ yuvii̱ roꞌ, da̱nj vaa cunuda̱nj nij tinu̱j níꞌ a.
\p
\v 18 Ne̱ xca̱j soj cuentá se vaa ase vaa ꞌyaj níꞌ cuano̱ roꞌ, da̱nj quiꞌyaj nij yuvii̱ israelitá nij síí ma̱n ga̱a naá, chá cunuda̱nj nij soꞌ nee̱ rqué nij soꞌ rihaan Yaꞌanj, ne̱ cheꞌé dan ase vaa o̱rúnꞌ yuvii̱ roꞌ, da̱nj vaa cunuda̱nj nij soꞌ rihaan Yaꞌanj a.
\p
\v 19 Xca̱j nij soj cuentá ni̱ꞌyaj nij soj nana̱ aꞌmij á. Yuꞌva̱ꞌ cha̱ꞌ nee̱ utaꞌ nii rihaan yaꞌanj quiꞌyaj maꞌa̱n yuvii̱ naꞌ. Taj maꞌ. Ya̱ yaꞌanj me nij yaꞌanj quiꞌyaj maꞌa̱n yuvii̱ naꞌ. Taj maꞌ.
\v 20 Ina̱nj me rá ꞌu̱nj cata̱j ꞌu̱nj se vaa nee̱ utaꞌ nii rihaan yaꞌanj quiꞌyaj maꞌa̱n yuvii̱ roꞌ, né Yaꞌa̱nj me síí rqué nii nee̱ yoꞌ rihaan maꞌ. Ma̱an se rihaan nana̱ chre̱e rqué nii nee̱ yoꞌ na̱nj ado̱nj. Ne̱ naꞌvej raj gu̱un tuvi̱ꞌ soj ga̱ nij nana̱ chre̱e maꞌ.
\v 21 Sese coꞌo̱ soj na vinó cheꞌé Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ, ne̱ se̱ caꞌvee ca̱nica̱j soj coꞌo̱ soj na vinó cheꞌé nij nana̱ chre̱e maꞌ. Sese cha̱ soj rihaan Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ, ne̱ se̱ caꞌvee ca̱nica̱j soj cha̱ soj rihaan nij nana̱ chre̱e maꞌ.
\v 22 Cheꞌé se síí sa̱ꞌ me Yaꞌanj, ne̱ nano̱ꞌ níꞌ da̱j quiꞌya̱j níꞌ, ga̱a ne̱ caꞌma̱an rá Yaꞌanj ni̱ꞌyaj Yaꞌanj man níꞌ naꞌ. Taj maꞌ. Sese da̱nj quiꞌya̱j níꞌ, ne̱ se̱ guun nucua̱j níꞌ nani̱i̱ níꞌ rihaan soꞌ a̱ maꞌ.
\p
\v 23 “Caꞌve̱e qui̱ꞌyáj na̱j guun se me raj á”, taj taꞌa̱j yuvii̱, ne̱ ya̱ vaa nana̱ aꞌmii nij soꞌ, tza̱j ne̱ se̱ cavii sa̱ꞌ níꞌ a̱ doj, quiꞌya̱j taꞌa̱j se ꞌyaj níꞌ maꞌ. Se̱ cunuu sa̱ꞌ níꞌ, quiꞌya̱j taꞌa̱j se ꞌyaj níꞌ maan chugua̱nj.
\v 24 Se̱ guun nano̱ꞌ níꞌ se sa̱ꞌ ga̱a̱ rihaan maꞌa̱n ina̱nj níꞌ maꞌ. Tana̱nj no̱ xcúún níꞌ nano̱ꞌ níꞌ se sa̱ꞌ ga̱a̱ rihaan ꞌó yuvii̱ ado̱nj.
\p
\v 25 Caꞌve̱e cha̱ soj na̱j guun nee̱ aneꞌ rihaan yuꞌvee, ne̱ se̱ nanó rá soj sese nee̱ cutaꞌ nii rihaan yaꞌanj quiꞌyaj maꞌa̱n yuvii̱ me nee̱ yoꞌ maꞌ. Ma̱an se cha̱ u̱u̱n soj na̱nj á.
\v 26 Danj Yaꞌanj taj se vaa nu̱ꞌ cachra̱ꞌ chumii̱ do̱ꞌ, cunuda̱nj rasu̱u̱n ma̱n rihaan chumii̱ do̱ꞌ, me siꞌyaj Yaꞌanj Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ a. Da̱nj taj Danj Yaꞌanj, ne̱ taj cheꞌé cuchuꞌvi̱ꞌ níꞌ cha̱ níꞌ man siꞌyaj Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ maꞌ.
\p
\v 27 Sese nacúún ꞌo̱ síí ne nocoꞌ man Cristó man soj cha̱ soj ga̱ soꞌ, ne̱ caꞌve̱e caꞌa̱nj soj cha̱ soj ga̱ soꞌ, sese da̱nj me rá soj, ne̱ caꞌve̱e cha̱ soj na̱j guun rasu̱u̱n rque̱ soꞌ cha̱ soj na̱nj á. Se̱ xnáꞌanj soj sese nee̱ cutaꞌ nii rihaan yaꞌanj quiꞌyaj maꞌa̱n yuvii̱ me nee̱ yoꞌ maꞌ. Ma̱an se cha̱ u̱u̱n soj na̱nj á.
\v 28 Tza̱j ne̱ sese cata̱j xnaꞌanj ꞌo̱ soꞌ rihaan soj se vaa nee̱ utaꞌ nii rihaan yaꞌanj quiꞌyaj maꞌa̱n yuvii̱ me nee̱ yoꞌ, ne̱ se̱ chá soj man nee̱ yoꞌ a̱ maꞌ. ꞌO̱ se síí cataj xnaꞌanj rihaan soj roꞌ, ne gu̱un ya̱ rá soꞌ se vaa caꞌve̱e cha̱ soj nee̱ yoꞌ, ne̱ cheꞌé dan me se̱ guun cha̱ soj a̱ maꞌ.
\v 29-30 Dan me se neꞌen maꞌa̱n soj se vaa né cacu̱nꞌ me cha̱ soj nee̱ yoꞌ maꞌ. Tza̱j ne̱ tinúú soj síí cataj xnaꞌanj rihaan soj roꞌ, cacunꞌ me cha̱ꞌ nee̱ yoꞌ, rá soꞌ, ne̱ cheꞌé dan me se táá a̱ se se̱ chá soj nee̱ yoꞌ a̱ maan ado̱nj. Caꞌve̱e cha̱ ꞌu̱nj nee̱ yoꞌ, raj, tza̱j ne̱ sese cha̱ ꞌu̱nj nee̱ yoꞌ, ga̱a ne̱ cuta̱ꞌ tinúú ꞌu̱nj cacunꞌ xráj, ne̱ nda̱ꞌ se taj ꞌu̱nj guun niꞌya̱j níꞌ rihaan Yaꞌanj cheꞌé nee̱ yoꞌ, tza̱j ne̱ cata̱j tinúj se vaa chiꞌi̱i̱ vaa nimanj, ne̱ naꞌvej uxrá raj caꞌmi̱i̱ tinúj da̱nj a̱ maꞌ. Cheꞌé dan me taj cheꞌé cha̱j nee̱ yoꞌ maꞌ.
\p
\v 31 Dan me se nu̱ꞌ se cha̱ soj do̱ꞌ, nu̱ꞌ se coꞌo̱ soj do̱ꞌ, na̱j guun se quiꞌya̱j soj do̱ꞌ, ina̱nj cheꞌé Yaꞌanj quiꞌya̱j soj cunuda̱nj nij rasu̱u̱n yoꞌ, ga̱a ne̱ veꞌé doj caꞌmi̱i̱ yuvii̱ cheꞌé Yaꞌanj, quiꞌya̱j soj chugua̱nj.
\v 32 Da̱nj na̱nj uún, ne̱ se̱ quiꞌyaj soj se vaa gu̱un vi̱j rá nij yuvii̱ israelitá do̱ꞌ, nij yuvii̱ yaníj do̱ꞌ, xꞌneꞌ cunuda̱nj nij síí noco̱ꞌ man Yaꞌanj do̱ꞌ maꞌ.
\v 33 Ina̱nj da̱nj ꞌyaj ma̱ꞌanj, ne̱ nu̱ꞌ se vaa me rá ꞌo̱ ꞌo̱ taꞌa̱j yuvii̱ qui̱ꞌyáá ꞌu̱nj roꞌ, ꞌyáá ꞌu̱nj, ne̱ ne ꞌyáá ꞌu̱nj ina̱nj se me raj ma̱ꞌanj qui̱ꞌyáj maꞌ. ꞌO̱ se ꞌyáá ꞌu̱nj nda̱a vaa me rá nij yuvii̱ na̱nj ado̱nj. ꞌO̱ se nanóꞌ ꞌu̱nj chrej cavi̱i̱ sa̱ꞌ cunuda̱nj nij yuvii̱ doj, ga̱a ne̱ nani̱i̱ nij soꞌ rihaan sayuun cheꞌé se sa̱ꞌ yoꞌ ado̱nj. Ina̱nj da̱nj quiꞌya̱j soj á.
\c 11
\p
\v 1 Dan me se xcaj ꞌu̱nj cuentá da̱j quiꞌyaj Cristó, ne̱ ina̱nj da̱nj ꞌyáá ꞌu̱nj, ne̱ xca̱j soj cuentá da̱j ꞌyáá ꞌu̱nj, ne̱ ina̱nj da̱nj quiꞌya̱j soj uún á.
\s Da̱j quiꞌya̱j níꞌ ga̱a aráj gue̱e̱ níꞌ rihaan Yaꞌanj a
\p
\v 2 A̱ ꞌó güii ne quiniꞌyo̱n soj manj, ne̱ veꞌé ꞌyaj soj nu̱ꞌ tucuáán tucuꞌyonj rihaan soj, ne̱ cheꞌé dan taj ꞌu̱nj se vaa sa̱ꞌ uxrá quiꞌyaj soj á.
\v 3 Me raj xca̱j soj cuentá se vaa uun chij Cristó rihaan nu̱ꞌ snóꞌo, ne̱ snóꞌo uun chij rihaan chana̱ nica̱ soꞌ, ne̱ uun chij Yaꞌanj rihaan Cristó a.
\p
\v 4 Dan me se ga̱a achíín niꞌya̱j snóꞌo rihaan Yaꞌanj do̱ꞌ, ga̱a nataꞌ soꞌ snana̱ Yaꞌanj cuno̱ cunuda̱nj nij síí noco̱ꞌ man Cristó do̱ꞌ, ne̱ sese ca̱ráán soꞌ raa̱ soꞌ, ne̱ nij ndoꞌo ꞌyaj soꞌ rihaan maꞌa̱n soꞌ vaa ga̱a na̱nj ado̱nj.
\v 5 Ne̱ chana̱ me se ga̱a achíín niꞌya̱j noꞌ rihaan Yaꞌanj do̱ꞌ, ga̱a nataꞌ noꞌ snana̱ Yaꞌanj cuno̱ cunuda̱nj nij síí noco̱ꞌ man Cristó do̱ꞌ, ne̱ sese se̱ caráán noꞌ raa̱ noꞌ, ne̱ nij ꞌyaj noꞌ rihaan maꞌa̱n noꞌ vaa na̱nj á. Ase vaa chana̱ raa̱ ca̱an roꞌ, vaa noꞌ,
\v 6 sese se̱ caꞌvej rá noꞌ ca̱ráán noꞌ raa̱ noꞌ na̱nj ado̱nj. Táá a̱ se caꞌve̱j cachri̱j rá noꞌ caca̱ ca̱an nii raa̱ noꞌ, sese ne naꞌa̱j noꞌ ga̱a̱ da̱nj raa̱ noꞌ á. Sese naꞌa̱j noꞌ, ne̱ ca̱ráán noꞌ raa̱ noꞌ ado̱nj.
\p
\v 7 Ne nó xcúún núj sno̱ꞌo ca̱ráán núj raa̱ núj maꞌ. ꞌO̱ se ase vaa Yaꞌanj roꞌ, da̱nj vaa maꞌa̱n núj sno̱ꞌo, ne̱ cheꞌé dan niꞌya̱j yuvii̱ man snóꞌo ne̱ xcaj yuvii̱ cuentá se vaa veꞌé ndoꞌo vaa Yaꞌanj si̱j quiꞌyaj man snóꞌo ado̱nj. Ne̱ niꞌya̱j yuvii̱ man chana̱ ne̱ xcaj yuvii̱ cuentá se vaa veꞌé ndoꞌo vaa snóꞌo, cheꞌé se cúú man snóꞌo roꞌ, guun chana̱ a.
\v 8 Neꞌen soj se vaa cúú man maꞌa̱n snóꞌo roꞌ, cavii chana̱, ne̱ né cu̱j man chana̱ cavii snóꞌo maꞌ.
\v 9 Ne̱ né cheꞌe̱ chana̱ me quiꞌyaj Yaꞌanj man snóꞌo maꞌ. Cheꞌe̱ snóꞌo roꞌ, me quiꞌyaj Yaꞌanj man chana̱ ado̱nj.
\v 10 Cheꞌé dan no̱ xcúún chana̱ ti̱haa̱n chana̱ se vaa uun chij snóꞌo rihaan noꞌ, ne̱ cheꞌé dan ca̱ráán noꞌ raa̱ noꞌ, ne̱ queneꞌe̱n nij se‑mo̱zó Yaꞌanj se vaa veꞌé ꞌyaj noꞌ ado̱nj.
\p
\v 11 Tza̱j ne̱ níꞌ si̱j noco̱ꞌ man Yaꞌanj Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ roꞌ, se̱ guun cata̱j níꞌ se vaa taj se uun snóꞌo rihaan chana̱, ne̱ se̱ guun cata̱j níꞌ se vaa taj se uun chana̱ rihaan snóꞌo maꞌ.
\v 12 ꞌO̱ se cheꞌé snóꞌo guun chana̱ rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ cheꞌé chana̱ me aꞌngaa snóꞌo, tza̱j ne̱ Yaꞌanj me síí quiꞌyaj man cunuda̱nj níꞌ ado̱nj.
\p
\v 13 Nuchru̱j ra̱a̱ maꞌa̱n soj da̱j quiꞌya̱j soj á. Cuna̱j vaa cachi̱nj niꞌya̱j chana̱ rihaan Yaꞌanj sese se̱ caráán raa̱ noꞌ, rá soj naꞌ.
\v 14 Neꞌen cunuda̱nj yuvii̱ se vaa sese ga̱a̱ xca̱a̱n ndoꞌo yuvé raa̱ snóꞌo, ne̱ gu̱un naꞌa̱j soꞌ,
\v 15 tza̱j ne̱ sese xca̱a̱n yuvé raa̱ chana̱, ne̱ veꞌé vaa noꞌ, rá yuvii̱ a. Me rá Yaꞌanj ga̱a̱ xca̱a̱n yuvé raa̱ chana̱, ne̱ cheꞌé dan me rqué Yaꞌanj yuvé raa̱ noꞌ, cheꞌé se me rá Yaꞌanj ca̱ráán yoꞌ raa̱ noꞌ a.
\v 16 Sese vaa ꞌo̱ síí naꞌvej rá cuno̱ nana̱ nihánj, ne̱ taj se quiꞌya̱j níꞌ a̱ maꞌ. ꞌO̱ se nuviꞌ ꞌó tucuáán canoco̱ꞌ níꞌ a̱ maꞌ. ꞌO̱ se veé nihánj me tucuáán noco̱ꞌ níꞌ do̱ꞌ, ta̱ranꞌ nij xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ man Yaꞌanj ma̱n cunuda̱nj chumanꞌ do̱ꞌ na̱nj ado̱nj.
\p
\v 17 Vaa ꞌó nana̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj uún, tza̱j ne̱ se̱ cataj ꞌu̱nj se vaa veꞌé ꞌyaj soj maꞌ. Ma̱an se nij ꞌyaj soj ga̱a nuu chre̱ꞌ soj, ne̱ se̱ cavii sa̱ꞌ soj, quiꞌya̱j se vaa ꞌyaj soj maꞌ. Ma̱an se nij doj cavi̱i̱ soj ado̱nj.
\v 18 Asino ya̱a̱n cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj cheꞌé se vaa ne cuya̱a̱n vaa rá ta̱ranꞌ soj a̱ maan chugua̱nj. Dan me se caꞌnaꞌ nana̱ rihanj se vaa ga̱a nuu chre̱ꞌ xꞌneꞌ nij soj, ne̱ uun yaníj taꞌa̱j soj rihaan tuviꞌ soj, ne̱ ino̱ vaa rá taꞌa̱j ꞌo̱ ꞌo̱ soj, ne̱ xa̱ꞌ nana̱ yoꞌ, tza̱j ne̱ nana̱ ya̱ me nana̱ yoꞌ, raj na̱nj á.
\v 19 ꞌO̱ se cuna̱j uxrá vaa cuxraꞌ taꞌa̱j soj man maꞌa̱n soj a̱ xe̱e̱. Ne̱ ya̱j me se xca̱j níꞌ cuentá ni̱ꞌyaj níꞌ me tuviꞌ soj me síí noco̱ꞌ ya̱ man Cristó raj ado̱nj.
\v 20 Dan me se ga̱a nuu chre̱ꞌ soj, navij rá soj chá xtiꞌno̱ soj cheꞌé Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ, rá soj, tza̱j ne̱ ino̱ uxrá ꞌyaj soj, ne̱ né cheꞌe̱ ya̱ Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ chá xtiꞌno̱ soj ga̱ tinúú soj a̱ maꞌ.
\v 21 Ma̱an se cheꞌé maꞌa̱n soj chá xtiꞌno̱ ꞌo̱ ꞌo̱ soj, ne̱ dan me se taꞌaa ꞌo̱ ꞌo̱ soj chá maꞌa̱n soj, ne̱ naꞌvej rá soj rque̱ soj se chá cha̱ tinúú soj maꞌ. Cheꞌé dan naꞌaan rque ꞌo̱ taꞌa̱j tinúú soj, ꞌyaj soj ado̱nj. Ne̱ ꞌó taꞌa̱j soj me se uun xno̱ uún a.
\v 22 Sese ina̱nj me rá soj cha̱ soj do̱ꞌ, coꞌo̱ soj do̱ꞌ, ne̱ me cheꞌé ne quina̱nꞌ soj tucuá soj cha̱ soj do̱ꞌ, coꞌo̱ soj do̱ꞌ ga̱. Taj va̱j tucuá soj vaa, dan ꞌyaj soj da̱nj naꞌ. Nachriꞌ soj niꞌya̱j soj man xꞌneꞌ tinúú soj síí noco̱ꞌ man Yaꞌanj, dan ꞌyaj soj da̱nj naꞌ. Me cheꞌé me rá soj gu̱un naꞌa̱j nij tinúú soj nij síí nique̱ ga̱. Da̱j cata̱j ꞌu̱nj rihaan soj, rá soj ga̱. Caꞌve̱e cata̱j ꞌu̱nj se vaa sa̱ꞌ uxrá ꞌyaj soj, rá soj a̱ xe̱e̱.
\s Da̱j quiꞌya̱j níꞌ ga̱a cha̱ níꞌ rachrúún do̱ꞌ, ga̱a coꞌo̱ níꞌ na vinó do̱ꞌ, cheꞌé Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ a
\p
\v 23 Dan me se cataj xnaꞌanj Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ rihanj da̱j quiꞌya̱j níꞌ ga̱a cha̱ xtiꞌno̱ níꞌ cheꞌé soꞌ, ne̱ a̱j cataj xnaꞌanj ꞌu̱nj nana̱ yoꞌ rihaan soj á. Dan me se ga̱a quisíj güii tacuachén síí cuꞌna̱j Judas man Jesús Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ rihaan nij síí ta̱j riꞌyunj man Jesús, ga̱a ne̱ ma̱an tiꞌnuu dan roꞌ, nica̱j Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ rachrúún,
\v 24 ne̱ cataj soꞌ guun niꞌya̱j níꞌ rihaan Yaꞌanj cheꞌé rachrúún yoꞌ, ne̱ guun cheꞌe̱ soꞌ cuxraꞌ taꞌa̱j soꞌ man rachrúún yoꞌ, ga̱a ne̱ cataj soꞌ a: “Nihánj me nee̱ manj, ne̱ ina̱nj cheꞌé soj vaa nihánj ado̱nj. Cha̱ soj man nihánj, ga̱a ne̱ nanu̱j rá soj manj á”, taj Jesús rihaan nij síí noco̱ꞌ man soꞌ a.
\v 25 Ga̱a ne̱ quisíj chá xtiꞌno̱ nij soꞌ, ga̱a ne̱ nica̱j Jesús ꞌo̱ tazá nu̱u̱ na vinó, ga̱a ne̱ cataj uún soꞌ a: “Na vinó nihánj roꞌ, me ton manj, ne̱ cheꞌé ton manj roꞌ, uchruj Yaꞌanj ꞌo̱ tucuáán naca̱ rihaan soj da̱j quiꞌya̱j Yaꞌanj ga̱ soj, ne̱ me maꞌa̱n güii coꞌo̱ soj na nihánj, ne̱ nanu̱j rá soj manj á”, taj Jesús rihaan nij síí noco̱ꞌ man soꞌ a.
\v 26 Dan me se me maꞌa̱n güii cha̱ soj rachrúún yoꞌ do̱ꞌ, coꞌo̱ nij soj na vinó yoꞌ do̱ꞌ, ne̱ ti̱haa̱n soj rihaan ꞌó yuvii̱ se vaa caviꞌ Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ cheꞌé soj, ne̱ ina̱nj da̱nj quiꞌya̱j soj nda̱a se quisi̱j güii caꞌna̱ꞌ uún soꞌ rihaan chumii̱ nihánj a.
\p
\v 27 Cheꞌé dan me sese nij ꞌyaj ꞌo̱ tinúú níꞌ ga̱a chá soꞌ rachrúún do̱ꞌ, ga̱a ꞌo soꞌ na vinó do̱ꞌ, cheꞌé Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ, ne̱ tumé soꞌ cacunꞌ, cheꞌé yan ꞌyaj soꞌ da̱nj ado̱nj. Tumé soꞌ cacunꞌ rihaan nee̱ man Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ do̱ꞌ, rihaan ton man Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ do̱ꞌ na̱nj ado̱nj.
\v 28 Cheꞌé dan xca̱j ꞌo̱ ꞌo̱ nij soj cuentá da̱j quiꞌya̱j ꞌo̱ ꞌo̱ soj, ga̱a ne̱ veꞌé cha̱ soj rachrúún do̱ꞌ, veꞌé coꞌo̱ soj na vinó do̱ꞌ á.
\v 29 Sese ne acaj soj cuentá sese nee̱ man Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ me se chá soj, ne̱ quira̱nꞌ soj sayuun, ne̱ sese ne acaj soj cuentá sese ton man Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ me se ꞌo soj, ne̱ quira̱nꞌ soj sayuun ado̱nj.
\v 30 Dan me se ma̱an cheꞌé se nij ꞌyaj taꞌa̱j soj rihaan Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ roꞌ, cheꞌé dan a̱j ranꞌ queꞌe̱e̱ soj sayuun chugua̱nj. Dan me se taꞌa̱j soj anó chiꞌii̱ man, ne̱ ꞌó taꞌa̱j soj ꞌo̱ ninaj, ne̱ ꞌó taꞌa̱j soj a̱j caviꞌ na̱nj á.
\p
\v 31 Sese naquiꞌya̱j cu̱u níꞌ cheꞌé maꞌa̱n níꞌ da̱j vaa níꞌ, ga̱a ne̱ se̱ quiꞌyaj Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ sayuun man níꞌ maꞌ.
\v 32 Tza̱j ne̱ ma̱an cheꞌé se nij ꞌyaj níꞌ, rá Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ, ne̱ cheꞌé dan ꞌyaj soꞌ sayuun man níꞌ, cheꞌé rej nari̱ꞌ níꞌ da̱j quiꞌya̱j níꞌ cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ ado̱nj. Sese nari̱ꞌ sa̱ꞌ níꞌ chrej sa̱ꞌ, ga̱a ne̱ se̱ quiranꞌ níꞌ sayuun quiꞌya̱j Yaꞌanj, asa̱ꞌ quiꞌyaj soꞌ sayuun man cunuda̱nj yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj maꞌ.
\p
\v 33 Cheꞌé dan, ga̱a nuu chre̱ꞌ soj cha̱ soj, ga̱a ne̱ na̱ꞌvi̱j soj caꞌna̱ꞌ cunuda̱nj tinúú soj, tinu̱j, nocoj.
\v 34 Sese naꞌaan ndoꞌo rque ꞌo̱ tuviꞌ soj ta̱ꞌ asuun, ne̱ cha̱ soꞌ tucuá soꞌ, ga̱a ne̱ se̱ quiranꞌ soj sayuun cheꞌé se vaa ꞌyaj soj ga̱a nuu chre̱ꞌ soj maꞌ. Ne̱ ꞌó nana̱ xnáꞌanj soj manj roꞌ, cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj nana̱ yoꞌ rihaan soj asa̱ꞌ cuchij chiháán soj ado̱nj.
\c 12
\s Nataꞌ Pabló cheꞌé suun sa̱ꞌ nica̱j níꞌ ꞌyaj Nimán Yaꞌanj a
\p
\v 1 Me raj xca̱j soj cuentá cheꞌé suun sa̱ꞌ nica̱j níꞌ ꞌyaj Nimán Yaꞌanj, tinu̱j, nocoj.
\v 2 Neꞌen soj se vaa ga̱a ataa canoco̱ꞌ soj man Yaꞌanj, ne̱ náá quiꞌyaj rmaꞌa̱n nii man soj, tihaꞌ yuꞌunj nii man soj, ne̱ chéé soj rihaan yaꞌanj yaꞌmi̱i quiꞌyaj maꞌa̱n yuvii̱ na̱nj á.
\v 3 Cheꞌé dan xa̱ꞌ níꞌ si̱j noco̱ꞌ man Cristó nihánj me se ino̱ ꞌyaj níꞌ, ne̱ cheꞌé dan cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj se vaa nda̱ꞌ se cata̱j ꞌo̱ soꞌ se vaa qui̱j ndoꞌo vaa Jesús, tza̱j ne̱ né na̱na̱ rqué Nimán Yaꞌanj rihaan soꞌ me nana̱ aꞌmii soꞌ a̱ maꞌ. Tza̱j ne̱ sese cata̱j ꞌo̱ soꞌ se vaa Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ me Jesús, ne̱ nana̱ yoꞌ me nana̱ rqué Nimán Yaꞌanj rihaan soꞌ, dan aꞌvee aꞌmii soꞌ da̱nj ado̱nj.
\p
\v 4 Dan me se ino̱ vaa ꞌo̱ ꞌo̱ suun sa̱ꞌ rqué Nimán Yaꞌanj man ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ nica̱j níꞌ chugua̱nj. Tza̱j ne̱ o̱rúnꞌ Nimán Yaꞌanj me síí rqué man ꞌo̱ ꞌo̱ suun sa̱ꞌ yoꞌ na̱nj ado̱nj.
\v 5 Ne̱ ino̱ vaa ꞌo̱ ꞌo̱ suun ꞌyaj ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ rihaan tinúú níꞌ a. Tza̱j ne̱ veé o̱rúnꞌ Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ me ꞌyaj nu̱ꞌ suun yoꞌ na̱nj á.
\v 6 Ne̱ ino̱ vaa suun ꞌyaj Yaꞌanj ga̱ ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ, tza̱j ne̱ veé o̱rúnꞌ Yaꞌanj ꞌyaj da̱j a̱ suun sa̱ꞌ yoꞌ na̱nj á.
\p
\v 7 Dan me se vaa suun sa̱ꞌ nica̱j ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ, ꞌyaj Nimán Yaꞌanj, ne̱ cheꞌé dan neꞌen níꞌ se vaa ya̱nj Nimán Yaꞌanj ga̱ níꞌ, ne̱ cheꞌé suun sa̱ꞌ nica̱j níꞌ roꞌ, cavi̱i̱ sa̱ꞌ doj nu̱ꞌ nij tinu̱j níꞌ, quiꞌya̱j níꞌ ado̱nj.
\v 8 Dan me se ꞌo̱ tinúú níꞌ aꞌmii nana̱ cu̱u, ꞌyaj Nimán Yaꞌanj, ne̱ avii ndoꞌo raa̱ ꞌó tinúú níꞌ, ꞌyaj uún maꞌa̱n Nimán Yaꞌanj,
\v 9 ne̱ ꞌó tinúú níꞌ me síí nucua̱j ndoꞌo rá man Yaꞌanj se vaa ra̱cuíj ndoꞌo Yaꞌanj man níꞌ, ꞌyaj uún maꞌa̱n Nimán Yaꞌanj, ne̱ uun nucua̱j ꞌó tinúú níꞌ tinahuun sa̱ꞌ soꞌ man síí ranꞌ, ꞌyaj uún maꞌa̱n Nimán Yaꞌanj, tza̱j ne̱ veé o̱rúnꞌ Nimán Yaꞌanj ꞌyaj na̱nj ado̱nj.
\v 10 ꞌÓ tinúú níꞌ me síí uun nucua̱j ꞌyaj suun sa̱ꞌ noco̱o, ne̱ ꞌó tinúú níꞌ uun nucua̱j nataꞌ nana̱ rqué Yaꞌanj rihaan, ne̱ ꞌó tinúú níꞌ me síí uun nucua̱j xcaj cuentá da̱j vaa nana̱ aꞌmii ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ, ne̱ soꞌ roꞌ, me síí neꞌen sese snana̱ Nimán Yaꞌanj aꞌmii níꞌ niꞌ, ase snana̱ Síí Chre̱e aꞌmii níꞌ a. Ne̱ vaa ꞌó tinúú níꞌ aꞌmii xnaꞌánj naca̱ xnaꞌánj ne neꞌen a̱ maꞌa̱n nij soꞌ maꞌ. Ne̱ ꞌó tinúú níꞌ roꞌ, me síí nataꞌ me se me raj cata̱a nana̱ caꞌmii tinúú níꞌ síí aꞌmii xnaꞌánj naca̱ yoꞌ a.
\p
\v 11 Ne̱ maꞌa̱n Nimán Yaꞌanj me síí ꞌyaj uun nucua̱j ꞌo̱ ꞌo̱ tinúú níꞌ quiꞌya̱j tinúú níꞌ suun sa̱ꞌ nica̱j soꞌ, ne̱ o̱rúnꞌ Nimán Yaꞌanj me síí ꞌyaj suun ga̱ ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ na̱nj ado̱nj. Neꞌen Nimán Yaꞌanj da̱j vaa ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ, ne̱ rqué soꞌ rihaan ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ se vaa me rá soꞌ rque̱ soꞌ man níꞌ, ne̱ dan me se nda̱a ino̱ vaa suun sa̱ꞌ rqué soꞌ rihaan ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ a.
\p
\v 12 Neꞌen nij soj se vaa vaa o̱rúnꞌ nee̱ man níꞌ, tza̱j ne̱ ma̱n queꞌe̱e̱ rej ꞌyaj suun man níꞌ ado̱nj. ꞌO̱ se ma̱n raꞌa níꞌ do̱ꞌ, tacóó níꞌ do̱ꞌ, xréé níꞌ do̱ꞌ, rlij rihaan níꞌ do̱ꞌ a. Dan me se queꞌe̱e̱ nee̱ ꞌyaj suun man níꞌ, tza̱j ne̱ o̱rúnꞌ níꞌ, ne̱ ase vaa nee̱ man o̱rúnꞌ yuvii̱ roꞌ, da̱nj vaa ta̱ranꞌ níꞌ si̱j noco̱ꞌ man Cristó ado̱nj.
\v 13 Dan me se ga̱a cataꞌ ne níꞌ, ne̱ cunuu rcuaꞌa̱a̱n ta̱ranꞌ níꞌ, quiꞌyaj Nimán Yaꞌanj, ne̱ cheꞌé dan ase vaa nee̱ man o̱rúnꞌ yuvii̱ roꞌ, vaa ta̱ranꞌ níꞌ cuano̱ na̱nj chugua̱nj. Ino̱ vaa taꞌa̱j ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ, ne̱ veé dan me se taꞌa̱j níꞌ me yuvii̱ israelitá do̱ꞌ, taꞌa̱j níꞌ me yuvii̱ yaníj do̱ꞌ, taꞌa̱j níꞌ me mozó do̱ꞌ, taꞌa̱j níꞌ ne uun mozó do̱ꞌ, tza̱j ne̱ ase vaa nee̱ man o̱rúnꞌ yuvii̱ roꞌ, vaa ta̱ranꞌ níꞌ cuano̱, ne̱ ya̱nj ndoꞌo Nimán Yaꞌanj ga̱ cunuda̱nj níꞌ cuano̱ ado̱nj.
\p
\v 14 Neꞌen soj se vaa ne ꞌo̱ cuya̱a̱n vaa cunuda̱nj nee̱ man ꞌo̱ yuvii̱ maꞌ. Ma̱an se ino̱ vaa ꞌo̱ ꞌo̱ rej ꞌyaj suun man yuvii̱ ado̱nj.
\v 15 Dan me se caꞌve̱e se gu̱un rá tacóó níꞌ se vaa, cheꞌé se naꞌvee quiꞌya̱j suun yoꞌ se‑su̱u̱n raꞌa níꞌ roꞌ, cheꞌé dan naxu̱u̱n yoꞌ man maꞌa̱n yoꞌ rihaan níꞌ cata̱j yoꞌ, tza̱j ne̱ se̱ guun nucua̱j yoꞌ quiꞌya̱j yoꞌ da̱nj maꞌ. ꞌO̱ se nee̱ man maꞌa̱n níꞌ me tacóó níꞌ na̱nj ado̱nj.
\v 16 Ne̱ caꞌve̱e se gu̱un rá xréé níꞌ se vaa, cheꞌé se naꞌvee quiꞌya̱j suun yoꞌ se‑su̱u̱n rlij rihaan níꞌ, ne̱ cheꞌé dan naxu̱u̱n yoꞌ man maꞌa̱n yoꞌ rihaan níꞌ, tza̱j ne̱ se̱ guun nucua̱j yoꞌ quiꞌya̱j yoꞌ da̱nj maꞌ. ꞌO̱ se nee̱ man maꞌa̱n níꞌ me xréé níꞌ na̱nj ado̱nj.
\v 17 Ne̱ vaa se uun nu̱ꞌ nee̱ man níꞌ rihaan níꞌ, ne̱ sese ina̱nj rlij rihaan níꞌ me nu̱ꞌ nee̱ man níꞌ, ne̱ asa̱ꞌ caꞌve̱e cuno̱ níꞌ, rá soj ga̱. Ne̱ sese ina̱nj xréé níꞌ me nu̱ꞌ nee̱ man níꞌ, ne̱ asa̱ꞌ caꞌve̱e cuchru̱nj níꞌ, rá soj ga̱.
\p
\v 18 Yaꞌanj me síí quiꞌyaj nu̱ꞌ nee̱ man níꞌ, ne̱ Yaꞌanj roꞌ, me síí rqué suun rihaan ꞌo̱ ꞌo̱ nee̱ man níꞌ da̱j quiꞌya̱j nij yoꞌ a.
\v 19 Sese cuya̱a̱n ga̱a̱ cunuda̱nj nee̱ man níꞌ, ne̱ né yuvi̱i̱ me níꞌ maꞌ.
\v 20 Dan me se nda̱ꞌ se ino̱ vaa ꞌo̱ ꞌo̱ nee̱ man níꞌ, tza̱j ne̱ o̱rúnꞌ nee̱ me níꞌ na̱nj ado̱nj.
\p
\v 21 Ne nó xcúún rlij rihaan níꞌ cata̱j yoꞌ rihaan raꞌa níꞌ a: “Taj se uún so̱ꞌ rihanj maꞌ.” Ne̱ ne nó xcúún raa̱ níꞌ cata̱j yoꞌ rihaan tacóó níꞌ a: “Taj se uún so̱ꞌ rihanj maꞌ.” Se̱ guun tuꞌva̱ yoꞌ da̱nj maꞌ.
\v 22 ꞌO̱ se nee̱ man níꞌ nee̱ vaa ninaj doj rá níꞌ roꞌ, doj a̱ achiin nee̱ yoꞌ man níꞌ,
\v 23 ne̱ nee̱ man níꞌ nee̱ nij doj rá níꞌ roꞌ, veꞌé a̱ doj nique̱e̱ sa̱ꞌ yoꞌ, ꞌyaj níꞌ, ne̱ naꞌvej rá níꞌ queneꞌe̱n yuvii̱ man nee̱ yoꞌ, ne̱ cheꞌé dan aráán níꞌ yatzíj man nee̱ yoꞌ a.
\v 24 Tza̱j ne̱ nee̱ man níꞌ nee̱ veꞌé doj roꞌ, ne achiin ca̱ráán níꞌ yatzíj man nee̱ yoꞌ maꞌ. Ne̱ veꞌé ndoꞌo vaa rcuaꞌa̱a̱n nu̱ꞌ nee̱ man níꞌ, quiꞌyaj Yaꞌanj, ne̱ veꞌé doj quiꞌyaj soꞌ cheꞌé nee̱ man níꞌ nee̱ taj suun doj,
\v 25 cheꞌé rej naꞌvej rá soꞌ ga̱a̱ yaníj nee̱ yoꞌ man níꞌ a. Ma̱an se veꞌé tu̱mé ꞌo̱ nee̱ man níꞌ man tuviꞌ nee̱ man níꞌ, rá Yaꞌanj,
\v 26 ne̱ sese ranꞌ chiꞌii̱ do̱j nee̱ man níꞌ, ne̱ aꞌngaj nu̱ꞌ nee̱ man níꞌ a. Ne̱ da̱nj ina̱nj uún, ne̱ sese aꞌmii cochro̱j nii cheꞌé do̱j nee̱ man níꞌ, ne̱ uun niha̱ꞌ rá nu̱ꞌ nee̱ man níꞌ uún a.
\p
\v 27 Ya̱j me se síí noco̱ꞌ man Cristó me ta̱ranꞌ soj, ne̱ cheꞌé dan ase vaa nee̱ man Cristó vaa cunuda̱nj soj, ne̱ ase vaa do̱j nee̱ man Cristó vaa ꞌo̱ ꞌo̱ nij soj á.
\v 28 Ne̱ Yaꞌanj roꞌ, me síí cuneꞌ man ꞌo̱ ꞌo̱ soj quiꞌya̱j soj se‑su̱u̱n Yaꞌanj cheꞌé xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ man Cristó, ne̱ ino̱ vaa suun caꞌneꞌ Yaꞌanj rihaan ꞌo̱ ꞌo̱ soj a. Ne̱ dan me se asino cuneꞌ Yaꞌanj man núj si̱j ꞌanj nataꞌ snana̱ Jesucristó, ga̱a ne̱ cuneꞌ uún Yaꞌanj man nij síí nataꞌ nana̱ rqué Yaꞌanj rihaan a. Ga̱a ne̱ cuneꞌ uún Yaꞌanj man nij síí tucuꞌyón snana̱ Yaꞌanj rihaan yuvii̱, ga̱a ne̱ cuneꞌ uún Yaꞌanj man nij síí ꞌyaj suun sa̱ꞌ noco̱o a. Ga̱a ne̱ cuneꞌ uún Yaꞌanj man nij síí uun nucua̱j tinahuun sa̱ꞌ man yuvii̱ ranꞌ, ne̱ cuneꞌ uún Yaꞌanj man nij síí racuíj man yuvii̱ ranꞌ sayuun a. Ne̱ cuneꞌ Yaꞌanj man nij síí uun chij rihaan nij síí noco̱ꞌ man Cristó, ne̱ cuneꞌ Yaꞌanj man nij síí neꞌen caꞌmi̱i̱ xnaꞌánj naca̱ a.
\p
\v 29 Tza̱j ne̱ né si̱j cuneꞌ Jesucristó caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ soꞌ me ta̱ranꞌ soj maꞌ. Né si̱j nataꞌ nana̱ rqué Yaꞌanj rihaan nij soꞌ me cunuda̱nj soj maꞌ. Né si̱j tucuꞌyón snana̱ Yaꞌanj rihaan tinúú níꞌ me cunuda̱nj soj maꞌ. Ne uun nucua̱j cunuda̱nj níꞌ quiꞌya̱j níꞌ suun sa̱ꞌ noco̱o maꞌ.
\v 30 Ne uun nucua̱j ta̱ranꞌ soj tinahuun sa̱ꞌ ta̱ranꞌ soj man yuvii̱ ranꞌ maꞌ. Ne aꞌmii cunuda̱nj soj xnaꞌánj naca̱ maꞌ. Ne uun nucua̱j ta̱ranꞌ soj cataj xnaꞌanj soj me se me raj cata̱a nana̱ aꞌmii tinúú níꞌ ga̱a aꞌmii tinúú níꞌ xnaꞌánj naca̱ maꞌ.
\v 31 ꞌO̱ se nano̱ꞌ soj da̱j quiꞌya̱j soj, ga̱a ne̱ caꞌne̱ꞌ Yaꞌanj suun rihaan soj quiꞌya̱j soj nij suun sa̱ꞌ doj á. Tza̱j ne̱ me rá ꞌu̱nj cata̱j ꞌu̱nj ꞌó nana̱ rihaan soj, ne̱ me ya̱ raj nari̱ꞌ soj ꞌó tucuáán sa̱ꞌ ina̱nj na̱nj ado̱nj.
\c 13
\s No̱ xcúún níꞌ cunu̱u ꞌe̱e̱ rá níꞌ man yuvii̱ a
\p
\v 1 Dan me se caꞌve̱e se caꞌmi̱j queꞌe̱e̱ xnaꞌánj aꞌmii yuvii̱ do̱ꞌ, caꞌve̱e se caꞌmi̱j queꞌe̱e̱ xnaꞌánj aꞌmii se‑mo̱zó Yaꞌanj do̱ꞌ, tza̱j ne̱ sese ne ꞌe̱e̱ raj tuvij, ne̱ se̱ guun niha̱ꞌ rá yuvii̱ cuno̱ yuvii̱ nana̱ caꞌmi̱j maꞌ. Ma̱an se tuꞌva rma̱ꞌanj, cata̱j yuvii̱, ne̱ ase uun ga̱a agüiin agaꞌ do̱ꞌ, ase uun ga̱a anó agaꞌ do̱ꞌ, taꞌngaꞌ da̱nj vaa snana̱j, cata̱j yuvii̱ na̱nj á.
\v 2 Caꞌve̱e se veꞌé ndoꞌo natáꞌ ꞌu̱nj nana̱ rqué Yaꞌanj manj do̱ꞌ, caꞌve̱e se neꞌenj nu̱ꞌ nana̱ sa̱ꞌ yuve̱ tihaa̱n Yaꞌanj rihaan yuvii̱ do̱ꞌ, caꞌve̱e se sa̱ꞌ uxrá avii raj do̱ꞌ, caꞌve̱e se amán uxrá raj niꞌya̱j ꞌu̱nj man Yaꞌanj do̱ꞌ, caꞌve̱e se gu̱un nu̱cuáj natuna̱ ꞌu̱nj rej nicu̱nꞌ ꞌo̱ quij xca̱a̱n cheꞌé se amán uxrá raj niꞌya̱j ꞌu̱nj man Yaꞌanj do̱ꞌ, tza̱j ne̱ sese ne ꞌe̱e̱ raj tuvij, ne̱ taj se gúnꞌ mán ꞌu̱nj ga̱a a̱ maꞌ.
\v 3 Caꞌve̱e se rque̱ u̱u̱n ꞌu̱nj cunuda̱nj siꞌyáj rihaan nij síí nique̱ do̱ꞌ, caꞌve̱e se rque̱ ꞌu̱nj nda̱a nee̱ man ma̱ꞌanj do̱ꞌ, tza̱j ne̱ sese ne ꞌe̱e̱ raj tuvij, ne̱ se̱ cavii sa̱ꞌ ꞌu̱nj rihaan Yaꞌanj cheꞌé suun sa̱ꞌ quiꞌyáj maꞌ.
\p
\v 4 Ne raꞌya̱nj rá síí ꞌe̱e̱ rá man tuviꞌ quiꞌya̱j soꞌ sayuun man tuviꞌ soꞌ maꞌ. Tza̱j ne̱ vaa ina̱j nimán soꞌ, ne̱ ina̱nj veꞌé ꞌyaj soꞌ rihaan tuviꞌ soꞌ á. Ne uun xco̱j ruva̱a̱ rá síí ꞌe̱e̱ rá man tuviꞌ niꞌya̱j soꞌ tuviꞌ soꞌ maꞌ. Ne aꞌmii xta̱ꞌ soꞌ maꞌ. ꞌO̱ se nica̱ꞌ vaa nimán soꞌ a.
\v 5 Síí ꞌe̱e̱ rá man tuviꞌ roꞌ, ina̱nj veꞌé ꞌyaj soꞌ rihaan tuviꞌ soꞌ, ne̱ ne aráyaꞌa̱nj soꞌ ina̱nj maꞌa̱n soꞌ maꞌ. ꞌO̱ se aráyaꞌa̱nj soꞌ tuviꞌ soꞌ a. Ne raꞌya̱nj rá soꞌ caꞌma̱an rá soꞌ maꞌ. Ne nuû rá soꞌ sayuun quiꞌyaj yuvii̱ man soꞌ ga̱a rque̱ maꞌ.
\v 6 Né si̱j niha̱ꞌ rá neꞌen man yuvii̱ ꞌyaj cacunꞌ me soꞌ maꞌ. Tza̱j ne̱ niha̱ꞌ rá soꞌ neꞌen soꞌ se vaa uno yuvii̱ nana̱ ya̱ a.
\v 7 Uun nucua̱j soꞌ ranꞌ soꞌ na̱j guun sayuun, ne̱ ne tanáj maꞌa̱n soꞌ man tinúú soꞌ maꞌ. ꞌO̱ se ꞌo̱ amán rá soꞌ uno soꞌ cunuda̱nj nana̱ sa̱ꞌ, ne̱ ꞌo̱ neꞌen soꞌ se vaa ina̱nj sa̱ꞌ uxrá cavi̱i̱ níꞌ vaa güii, ne̱ ina̱nj da̱nj vaa rá síí ꞌe̱e̱ rá man tuviꞌ ado̱nj.
\p
\v 8 Xa̱ꞌ suun ꞌe̱e̱ rá tuviꞌ, tza̱j ne̱ ꞌo̱ ga̱a̱ yoꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj na̱nj á. Cuano̱ nihánj me se ma̱n síí nataꞌ nana̱ rqué Yaꞌanj rihaan nij soꞌ, tza̱j ne̱ vaa güii navi̱j suun yoꞌ na̱nj ado̱nj. Ne̱ cuano̱ nihánj me se ma̱n yuvii̱ aꞌmii xnaꞌánj naca̱ xnaꞌánj ne neꞌen maꞌa̱n yuvii̱, tza̱j ne̱ vaa güii navi̱j suun yoꞌ na̱nj ado̱nj. Ne̱ cuano̱ nihánj me se ma̱n síí avii ndoꞌo raa̱, ꞌyaj Nimán Yaꞌanj, tza̱j ne̱ vaa güii navi̱j suun yoꞌ na̱nj ado̱nj.
\v 9 Dan me se nu̱ꞌ nana̱ sa̱ꞌ aꞌmii níꞌ do̱ꞌ, nu̱ꞌ nana̱ cu̱u avii raa̱ níꞌ ꞌyaj Yaꞌanj do̱ꞌ, me se taꞌa̱j gue̱e̱ nana̱ me yoꞌ na̱nj ado̱nj.
\v 10 Dan me se vaa güii navi̱j yoꞌ cheꞌé se quiꞌya̱j Yaꞌanj se vaa ya̱ ya̱ queneꞌe̱n níꞌ cunuda̱nj nana̱ sa̱ꞌ ado̱nj.
\p
\v 11 Ga̱a mej xnii me se aꞌmii xnií ꞌu̱nj, ne̱ da̱j se uun rá xnii, da̱nj uun raj, ne̱ da̱j se nuchruj ra̱a̱ xnii, da̱nj nuchruj ra̱a̱ ꞌu̱nj a. Tza̱j ne̱ ya̱j cachij ꞌu̱nj, guún ꞌu̱nj snóꞌo noco̱o, ne̱ tanáj xco̱ ꞌu̱nj nu̱ꞌ se vaa quiꞌyáj ga̱a mej xnii a.
\v 12 Vaa se neꞌen níꞌ cuano̱, rá níꞌ, tza̱j ne̱ ne neꞌen sa̱ꞌ níꞌ man yoꞌ maꞌ. Dan me se ase vaa yuvii̱ niꞌya̱j rihaan ꞌo̱ se niꞌya̱j rihaan roꞌ, da̱nj vaa níꞌ, ne̱ sese ne naruvi̱i̱ rihaan se niꞌya̱j rihaan, ne̱ se̱ queneꞌen sa̱ꞌ yuvii̱ rihaan yuvii̱ maꞌ. Ne̱ da̱nj vaa níꞌ uún, ne̱ ma̱n ndoꞌo rasu̱u̱n ne neꞌen sa̱ꞌ níꞌ maꞌ. Tza̱j ne̱ vaa güii canicu̱nꞌ níꞌ rihaan maꞌa̱n Yaꞌanj, ne̱ sa̱ꞌ uxrá queneꞌe̱n níꞌ man maꞌa̱n soꞌ a. Cuano̱ nihánj me se ne neꞌenj cunuda̱nj, tza̱j ne̱ vaa güii, ne̱ ase vaa neꞌen Yaꞌanj manj roꞌ, da̱nj ga̱a̱ que̱neꞌenj man cunuda̱nj ado̱nj.
\v 13 Tza̱j ne̱ vaa vaꞌnu̱j suun sa̱ꞌ no̱ xcúún níꞌ quiꞌya̱j níꞌ cuano̱, ne̱ dan me se gu̱un nucua̱j rá níꞌ man Yaꞌanj do̱ꞌ, gu̱un ya̱ rá níꞌ se vaa ya̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ do̱ꞌ, ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá níꞌ tuviꞌ níꞌ do̱ꞌ a. Yoꞌ me vaꞌnu̱j se no̱ xcúún níꞌ quiꞌya̱j níꞌ, tza̱j ne̱ o̱rúnꞌ suun ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá man tuviꞌ roꞌ, yoꞌ me suun noco̱o doj rihaan cunuda̱nj ꞌó nij suun ado̱nj.
\c 14
\s Nataꞌ Pabló cheꞌé xnaꞌánj naca̱ xnaꞌánj ne neꞌen maꞌa̱n yuvii̱ a
\p
\v 1 Cheꞌé dan ꞌo̱ ga̱a̱ suun ꞌe̱e̱ rá man tuviꞌ nimán soj, ne̱ nano̱ꞌ soj da̱j quiꞌya̱j soj, ne̱ ni̱caj soj suun sa̱ꞌ, quiꞌya̱j Nimán Yaꞌanj á. Tza̱j ne̱ doj a̱ gu̱un rá soj nata̱ꞌ soj nana̱ rqué Yaꞌanj rihaan soj na̱nj ado̱nj.
\v 2 Dan me se xa̱ꞌ síí aꞌmii xnaꞌánj naca̱, tza̱j ne̱ ne aꞌmii soꞌ rihaan yuvii̱ maꞌ. Rihaan Yaꞌanj aꞌmii soꞌ, ne̱ taj síí uno nana̱ aꞌmii soꞌ maꞌ. ꞌO̱ se racuíj Nimán Yaꞌanj man soꞌ aꞌmii soꞌ nana̱ sa̱ꞌ yuve̱ tihaa̱n naca̱ Yaꞌanj rihaan maꞌa̱n soꞌ ado̱nj.
\v 3 Tza̱j ne̱ síí nataꞌ nana̱ rqué Yaꞌanj rihaan, tza̱j ne̱ rihaan yuvii̱ aꞌmii soꞌ, ne̱ sa̱ꞌ doj xca̱j nij yuvii̱ cuentá da̱j quiꞌya̱j nij yuvii̱ canoco̱ꞌ nij yuvii̱ man Yaꞌanj, ne̱ nari̱ꞌ nucuaj nimán nij yuvii̱, quiꞌya̱j soꞌ, ne̱ se̱ nanó rá nij yuvii̱ maꞌ. ꞌO̱ se gu̱un niha̱ꞌ doj rá nij soꞌ ado̱nj.
\v 4 Dan me se síí aꞌmii xnaꞌánj naca̱ roꞌ, o̱rúnꞌ maꞌa̱n soꞌ nocoꞌ sa̱ꞌ doj man Yaꞌanj, ꞌyaj soꞌ, tza̱j ne̱ síí nataꞌ nana̱ rqué Yaꞌanj rihaan me se sa̱ꞌ doj nocoꞌ xꞌneꞌ cunuda̱nj nij síí noco̱ꞌ man Cristó man Yaꞌanj, ꞌyaj soꞌ ado̱nj.
\v 5 Me raj caꞌmi̱i̱ ta̱ranꞌ soj xnaꞌánj naca̱, tza̱j ne̱ sa̱ꞌ doj nata̱ꞌ soj nana̱ rqué Yaꞌanj rihaan soj á. Dan me se sa̱ꞌ doj ꞌyaj síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj rihaan síí aꞌmii xnaꞌánj naca̱, tza̱j ne̱ sese gu̱un nucua̱j síí aꞌmii xnaꞌánj naca̱ cata̱j xnaꞌanj soꞌ rihaan nij yuvii̱ me se me raj cata̱a nana̱ aꞌmii soꞌ ga̱a uun cheꞌe̱ soꞌ aꞌmii soꞌ xnaꞌánj naca̱, ne̱ sa̱ꞌ doj quiꞌya̱j soꞌ, ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ doj xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ man Cristó, quiꞌya̱j soꞌ, sese da̱nj quiꞌya̱j soꞌ ado̱nj.
\p
\v 6 Cuno̱ soj caꞌmi̱j, tinu̱j, nocoj, ne̱ dan me se sese cuchi̱ꞌ ꞌu̱nj rihaan soj, ne̱ cuno̱ soj sese ina̱nj xnaꞌánj naca̱ caꞌmi̱j rihaan soj, rá soj naꞌ. Taj maꞌ. Me nana̱ nari̱ꞌ soj, sese da̱nj qui̱ꞌyáj ga̱. Tza̱j ne̱ sese ti̱haán ꞌu̱nj ꞌo̱ nana̱ naca̱ nana̱ caꞌmii Yaꞌanj rihanj rihaan soj, ne̱ cuno̱ soj doj, ne̱ sese cavi̱i̱ ndoꞌo raá ꞌu̱nj do̱ꞌ, sese nata̱ꞌ ꞌu̱nj nana̱ rqué Yaꞌanj manj do̱ꞌ, sese tu̱cuꞌyonj rihaan soj do̱ꞌ, ne̱ cuno̱ sa̱ꞌ soj doj á.
\v 7 Dan me se neꞌen soj da̱j vaa yaꞌánj, ne̱ ne vaa iꞌna̱ꞌ yaꞌánj, tza̱j ne̱ vaa cheꞌé agüiin sca̱ꞌ yoꞌ, ne̱ sese ne ticaꞌmii sca̱ꞌ nii man yaꞌaâ nu̱u̱ rihaan yaꞌánj yoꞌ ga̱a anica̱j ꞌo̱ ꞌo̱ chraꞌ, ga̱a ne̱ asa̱ꞌ caꞌve̱e xca̱j yuvii̱ cuentá me chraꞌ me achráá nii rihaan yaꞌánj yoꞌ ga̱. Veé da̱nj vaa rihuu uún a.
\v 8 Sese ne tinaca̱j nii snana̱ chruun aꞌyánj yoꞌ ga̱a aꞌyánj nii, ga̱a ne̱ asa̱ꞌ caꞌve̱e xca̱j nij tanuu cuentá se vaa caꞌa̱nj nij soꞌ cunu̱ꞌ nij soꞌ ga̱.
\v 9 Ne̱ ase vaa yaꞌánj do̱ꞌ, chruun aꞌyánj do̱ꞌ, taꞌngaꞌ da̱nj vaa nij soj uún, ne̱ sese caꞌmi̱i̱ soj xnaꞌánj naca̱, ne̱ sese se̱ gaa nica̱ nana̱ caꞌmi̱i̱ soj, ne̱ asa̱ꞌ caꞌve̱e cuno̱ yuvii̱ me taj soj ga̱. ꞌO̱ se se̱ caꞌmii soj rihaan yuvii̱ a̱ maꞌ. Ma̱an rihaan nana̱ u̱u̱n caꞌmi̱i̱ soj, raj a.
\p
\v 10 Dan me se ma̱n uxrá xnaꞌánj aꞌmii yuvii̱ rihaan chumii̱ nihánj, raj, ne̱ vaa yuvii̱ uno cunuda̱nj nij xnaꞌánj yoꞌ,
\v 11 tza̱j ne̱ sese caꞌmi̱i̱ ꞌo̱ soꞌ xnaꞌánj aꞌmii maꞌa̱n soꞌ rihanj, ne̱ sese se̱ cunoj nana̱ caꞌmi̱i̱ soꞌ, ga̱a ne̱ ase vaa síí yaníj vaa soꞌ rihanj, ne̱ ma̱ꞌán ꞌu̱nj gu̱un si̱j ꞌnaꞌ ꞌó chumanꞌ rihaan soꞌ a.
\p
\v 12 Cheꞌé dan me xca̱j soj cuentá da̱j quiꞌya̱j maꞌa̱n soj uún, ne̱ dan me se gu̱un rá soj ni̱caj soj suun sa̱ꞌ, quiꞌya̱j Nimán Yaꞌanj, tza̱j ne̱ nano̱ꞌ soj da̱j quiꞌya̱j soj, ne̱ caꞌve̱e ni̱caj soj suun sa̱ꞌ doj suun ra̱cuíj man nu̱ꞌ xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ man Cristó cavi̱i̱ sa̱ꞌ nij soꞌ doj, quiꞌya̱j Nimán Yaꞌanj a.
\v 13 Cheꞌé dan me sese vaa ꞌo̱ tinúú soj síí aꞌmii xnaꞌánj naca̱, ne̱ no̱ xcúún soꞌ cachi̱nj niꞌya̱j soꞌ rihaan Yaꞌanj se vaa gu̱un nucua̱j soꞌ cata̱j xnaꞌanj soꞌ me se me raj cata̱a nana̱ caꞌmi̱i̱ soꞌ rihaan nij yuvii̱ cuno̱ nana̱ yoꞌ ado̱nj.
\v 14 Tza̱j ne̱ sese caꞌmi̱i̱ ꞌu̱nj xnaꞌánj naca̱ cachi̱nj ni̱ꞌyáá ꞌu̱nj rihaan Yaꞌanj, ne̱ ina̱nj ma̱an nimán ꞌu̱nj me cachi̱nj niꞌya̱j rihaan Yaꞌanj, ne̱ cúú ya̱vej, tza̱j ne̱ se̱ cachíín niꞌya̱j yoꞌ rihaan Yaꞌanj a̱ maꞌ.
\v 15 ꞌO̱ se me se no̱ xcúún ꞌu̱nj qui̱ꞌyáj ga̱. ꞌO̱ se no̱ xcúún ꞌu̱nj asino ya̱a̱n cachi̱nj ni̱ꞌyáj rihaan Yaꞌanj ga̱ nimanj, ga̱a ne̱ cachi̱nj niꞌya̱j cúú ya̱vej uún rihaan Yaꞌanj, ne̱ asino ya̱a̱n cachra̱a̱ ꞌu̱nj chraꞌ rihaan Yaꞌanj ga̱ nimanj, ga̱a ne̱ nu̱ꞌ cúú ya̱vej cachra̱a̱ chraꞌ uún rihaan Yaꞌanj ado̱nj.
\v 16 Da̱nj quiꞌya̱j soj cheꞌé se asa̱ꞌ nuu chre̱ꞌ soj cachi̱nj niꞌya̱j soj rihaan Yaꞌanj, ne̱ ꞌnaꞌ nij síí ataa nari̱ꞌ sa̱ꞌ snana̱ Yaꞌanj a. Ne̱ sese ina̱nj nimán so̱ꞌ cata̱j so̱ꞌ guun niꞌya̱j níꞌ rihaan Yaꞌanj do̱ꞌ, sese ina̱nj nimán so̱ꞌ cata̱j se vaa sa̱ꞌ vaa Yaꞌanj do̱ꞌ, ne̱ asa̱ꞌ caꞌve̱e cuno̱ síí ꞌnaꞌ naca̱ nana̱ caꞌmi̱i̱ so̱ꞌ ga̱. Asa̱ꞌ caꞌve̱e cata̱j soꞌ “Ya̱ da̱nj vaa ado̱nj” cheꞌé nana̱ caꞌmii so̱ꞌ ga̱.
\v 17 Caꞌve̱e se veꞌé uxrá ga̱a̱ nana̱ cachi̱nj ni̱ꞌyáá so̱ꞌ rihaan Yaꞌanj, tza̱j ne̱ se̱ caꞌvee ra̱cuíj nana̱ yoꞌ man ꞌó soꞌ maꞌ.
\p
\v 18 Taj ꞌu̱nj guun niꞌya̱j níꞌ rihaan Yaꞌanj cheꞌé se aꞌmii ꞌu̱nj doj xnaꞌánj naca̱ rihaan ta̱ranꞌ nij soj a.
\v 19 Tza̱j ne̱ ga̱a nuu chre̱ꞌ ꞌu̱nj ga̱ xꞌneꞌ nij tinúú níꞌ nij síí noco̱ꞌ man Cristó, ne̱ no̱ xcúnj caꞌmi̱j nana̱ avii cúú ya̱vej rihaan nij soꞌ, ne̱ dan me se caꞌve̱e se chi̱ꞌ míj nana̱ xnaꞌánj naca̱ caꞌmi̱j, tza̱j ne̱ se̱ cavii sa̱ꞌ doj tinúj, quiꞌya̱j nana̱ yoꞌ a̱ maꞌ. Tza̱j ne̱ sese caꞌmi̱j nda̱ꞌ se ꞌu̱nꞌ gue̱e̱ nana̱ cavi̱i̱ cúú ya̱vej rihaan nij tinúú níꞌ, tza̱j ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ nij soꞌ doj, quiꞌya̱j nana̱ yoꞌ, cheꞌé se nana̱ uno nij soꞌ me yoꞌ ado̱nj.
\p
\v 20 Ga̱a̱ sca̱ꞌ raa̱ nij soj, tinu̱j, nocoj. Se̱ gaa raa̱ soj ase vaa raa̱ ꞌo̱ xnii maꞌ. Dan me se ase vaa neꞌej ataa nari̱ꞌ quiꞌya̱j cacunꞌ roꞌ, da̱nj ga̱a̱ soj, tza̱j ne̱ ga̱a̱ sca̱ꞌ raa̱ soj á.
\v 21 Dan me se vaa nana̱ no̱ rihaan Danj Yaꞌanj taj a: “Caꞌne̱j ꞌu̱nj yuvii̱ ma̱n ga̱nꞌ cuchi̱ꞌ rihaan nij yuvii̱ israelitá, ne̱ ꞌó xnaꞌánj nata̱ꞌ nij soꞌ rihaan nij yuvii̱ israelitá, tza̱j ne̱ se̱ quiꞌyaj nij yuvii̱ israelitá se vaa cata̱j ꞌu̱nj rihaan nij soꞌ maꞌ.” Da̱nj cataj Yaꞌanj rihaan nij yuvii̱ israelitá ga̱a naá a.
\v 22 Dan me se xca̱j níꞌ cuentá se vaa né cheꞌe̱ maꞌa̱n níꞌ si̱j noco̱ꞌ man Cristó vaa xnaꞌánj naca̱ xnaꞌánj ne neꞌen a̱ ꞌó yuvii̱ yoꞌ maꞌ. ꞌO̱ se cheꞌé nij síí ne nocoꞌ man Cristó vaa xnaꞌánj naca̱ yoꞌ, ne̱ dan me se cuno̱ nij soꞌ xnaꞌánj naca̱, ga̱a ne̱ xca̱j nij soꞌ cuentá se vaa né si̱j noco̱ꞌ man Yaꞌanj me maꞌa̱n nij soꞌ a. Ne̱ snana̱ Yaꞌanj nana̱ nataꞌ nii roꞌ, né cheꞌe̱ nij síí ne nocoꞌ man Cristó vaa nana̱ yoꞌ maꞌ. ꞌO̱ se cheꞌé níꞌ si̱j noco̱ꞌ man Cristó vaa nana̱ yoꞌ ado̱nj.
\p
\v 23 Dan me se sese ina̱nj xnaꞌánj naca̱ caꞌmi̱i̱ ta̱ranꞌ soj ga̱a nuu chre̱ꞌ xꞌneꞌ soj, ne̱ catu̱u̱ nij síí ataa nari̱ꞌ sa̱ꞌ tucuáán noco̱ꞌ níꞌ catu̱u̱ síí ne nocoꞌ man Cristó catu̱u̱ rá veꞌ ga̱ nij soj, ne̱ da̱j cata̱j nij soꞌ, rá soj ga̱. Se̱ cuno nij soꞌ xnaꞌánj caꞌmii soj a̱ maꞌ. Cheꞌé dan cata̱j nij soꞌ se vaa snúú rmaꞌa̱n nij soj na̱nj ado̱nj.
\v 24 Tza̱j ne̱ sese nata̱ꞌ ta̱ranꞌ soj nana̱ rqué Yaꞌanj rihaan soj, ne̱ catu̱u̱ nij síí ataa nari̱ꞌ tucuáán noco̱ꞌ níꞌ catu̱u̱ nij síí ne nocoꞌ man Cristó catu̱u̱ rá veꞌ, ga̱a ne̱ xca̱j nij soꞌ cuentá cheꞌé cacunꞌ tumé nij soꞌ, quiꞌya̱j ta̱ranꞌ soj, ne̱ nano̱ rá nij soꞌ cheꞌé cacunꞌ tumé nij soꞌ, quiꞌya̱j ta̱ranꞌ soj chugua̱nj.
\v 25 Cuno̱ nij soꞌ nana̱ caꞌmi̱i̱ ta̱ranꞌ soj, ga̱a ne̱ xca̱j nij soꞌ cuentá cheꞌé nu̱ꞌ se chiꞌi̱i̱ ma̱n nimán nij soꞌ, ne̱ caꞌa̱nj ca̱yáán ru̱j nij soꞌ, ga̱a ne̱ cara̱a̱ gue̱e̱ nij soꞌ rihaan Yaꞌanj, ne̱ cata̱j ya̱ nij soꞌ se vaa ya̱ Yaꞌanj nicunꞌ scaꞌnúj soj ado̱nj.
\p
\v 26 Cheꞌé dan nihánj me cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj da̱j quiꞌya̱j soj, tinu̱j, nocoj. Ga̱a nuu chre̱ꞌ soj, ne̱ ino̱ ga̱a̱ se quiꞌya̱j ꞌo̱ ꞌo̱ soj na̱nj á. ꞌO̱ tinúú soj cachra̱a̱ ꞌo̱ chraꞌ, ne̱ tu̱cuꞌyón ꞌó tinúú soj snana̱ Yaꞌanj rihaan soj, ne̱ nata̱ꞌ ꞌó tinúú soj nana̱ rqué Yaꞌanj rihaan soꞌ, ne̱ caꞌmi̱i̱ ꞌó tinúú soj xnaꞌánj naca̱, ne̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌó tinúú soj me se me raj cata̱a nana̱ caꞌmii tinúú soj síí caꞌmii xnaꞌánj naca̱, ne̱ ina̱nj da̱nj quiꞌya̱j soj, ra̱cuíj ta̱ranꞌ soj man tinúú soj, ga̱a ne̱ veꞌé doj nari̱ꞌ soj canoco̱ꞌ soj man Jesucristó a.
\p
\v 27 Sese vaa vi̱j vaꞌnu̱j soj me rá caꞌmi̱i̱ xnaꞌánj naca̱, ne̱ caꞌve̱e caꞌmi̱i̱ nij soꞌ, tza̱j ne̱ sese queꞌe̱e̱ soj doj me rá caꞌmi̱i̱, ga̱a ne̱ se̱ caꞌvee maꞌ. ꞌO̱ se dínj tuꞌva taꞌa̱j soj, ga̱a ne̱ canicu̱nꞌ ꞌó tuviꞌ soj nata̱ꞌ soꞌ me se me raj cata̱a nana̱ caꞌmii nij síí caꞌmii xnaꞌánj naca̱ yoꞌ á.
\v 28 Tza̱j ne̱ sese taj va̱j a̱ ꞌó soj uun nucua̱j nata̱ꞌ me se me raj cata̱a nana̱ aꞌmii nij síí aꞌmii xnaꞌánj naca̱, ne̱ táá a̱ se se̱ caꞌmii nij soꞌ xnaꞌánj naca̱ rihaan xꞌneꞌ yuvii̱ a̱ maꞌ. Ma̱an se dínj ga̱a̱ tuꞌva nij soꞌ ga̱a nuu chre̱ꞌ soj á. Ina̱nj rihaan maꞌa̱n nij soꞌ do̱ꞌ, rihaan Yaꞌanj do̱ꞌ, caꞌmi̱i̱ nij soꞌ xnaꞌánj naca̱ yoꞌ á.
\p
\v 29 Dan me se veé da̱nj quiꞌya̱j gue̱e̱ soj asa̱ꞌ nataꞌ soj snana̱ Yaꞌanj uún a. Nata̱ꞌ vi̱j vaꞌnu̱j tinúú soj, síí rqué Yaꞌanj snana̱ soꞌ rihaan, ne̱ nuchru̱j ra̱a̱ ꞌó tinúú soj cheꞌé nana̱ nataꞌ nij soꞌ a.
\v 30 Sese nataꞌ ꞌo̱ soꞌ, ne̱ sese gu̱un rá ꞌó soꞌ nata̱ꞌ soꞌ ꞌó nana̱ tiha̱j rqué Yaꞌanj rihaan maꞌa̱n soꞌ, ne̱ caꞌne̱ꞌ rá síí nicu̱nꞌ aꞌmii yoꞌ caꞌmi̱i̱ ꞌó tinúú soꞌ á.
\v 31 Veé dan me se ga̱a̱ yaꞌnúj rihaan ta̱ranꞌ soj, ne̱ nda̱a ꞌo̱ ꞌo̱ soj nata̱ꞌ nana̱ rqué Yaꞌanj rihaan soj, ne̱ nari̱ꞌ cunuda̱nj soj nana̱ achiin man soj, ga̱a ne̱ nari̱ꞌ nucuaj nimán ta̱ranꞌ soj a.
\v 32 ꞌO̱ se uun nucua̱j nij síí nataꞌ nana̱ rqué Yaꞌanj rihaan nij soꞌ quiri̱i̱ taꞌngaꞌ nij soꞌ rihaan nimán maꞌa̱n nij soꞌ, ne̱ uun nucua̱j nij soꞌ caꞌne̱ꞌ rá nij soꞌ ga̱ nana̱ aꞌmii nij soꞌ ado̱nj.
\p
\v 33-34 Dan me se xa̱ꞌ Yaꞌanj, tza̱j ne̱ né si̱j tinachej rasu̱u̱n me Yaꞌanj maꞌ. ꞌO̱ se Yaꞌanj roꞌ, me síí ꞌyaj nica̱ vaa nu̱ꞌ rasu̱u̱n ado̱nj.
\p Dínj ga̱a̱ tuꞌva chana̱ ga̱a nuu chre̱ꞌ nij xꞌneꞌ nij soj si̱j noco̱ꞌ man Cristó á. Ne nó xcúún chana̱ caꞌmi̱i̱ chana̱ maꞌ. Ma̱an se nano̱ xre̱j noꞌ á. Ina̱nj da̱nj taj stucua̱nj Moisés, ne̱ ina̱nj da̱nj vaa tucuáán noco̱ꞌ cunuda̱nj nij xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ man Cristó ma̱n da̱j a̱ chumanꞌ a.
\v 35 Sese vaa ꞌo̱ nana̱ me rá chana̱ nari̱ꞌ noꞌ, ne̱ xna̱ꞌanj noꞌ man snóꞌo nica̱ noꞌ veꞌ tucuá noꞌ, ne̱ cata̱j xnaꞌanj soꞌ rihaan noꞌ a. Tza̱j ne̱ nij vaa sese canicu̱nꞌ chana̱ caꞌmi̱i̱ noꞌ rihaan cunuda̱nj nij síí noco̱ꞌ man Cristó ga̱a nuu chre̱ꞌ nij soꞌ ado̱nj.
\p
\v 36 Né na̱na̱ cavii raa̱ nij soj me snana̱ Yaꞌanj maꞌ. Né ina̱nj soj me síí cuchiꞌ snana̱ Yaꞌanj rihaan maꞌ. Cheꞌé dan me xca̱j soj cuentá da̱j vaa tucuáán noco̱ꞌ núj si̱j noco̱ꞌ man Cristó á.
\v 37 Sese guun rá ꞌo̱ soꞌ se vaa neꞌen soꞌ nata̱ꞌ soꞌ nana̱ rqué Yaꞌanj rihaan soꞌ do̱ꞌ, sese guun rá soꞌ se vaa ya̱nj Nimán Yaꞌanj ga̱ maꞌa̱n soꞌ do̱ꞌ, ne̱ xca̱j soꞌ cuentá se vaa nana̱ nihánj nana̱ cachrón ꞌu̱nj cheꞌé soj roꞌ, suun caꞌneꞌ maꞌa̱n Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ rihaan níꞌ me nana̱ nihánj a.
\v 38 Sese vaa ꞌo̱ síí taj se vaa né na̱na̱ cataj xnaꞌanj Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ me nana̱ nihánj, ne̱ se̱ cuchumán rá níꞌ se vaa si̱j nataꞌ snana̱ Yaꞌanj me maꞌa̱n soꞌ maꞌ.
\p
\v 39 Cheꞌé dan me nano̱ꞌ uxrá soj da̱j quiꞌya̱j soj, ne̱ gu̱un nucua̱j soj nata̱ꞌ soj nana̱ rqué Yaꞌanj rihaan soj, tinu̱j. Ne̱ se̱ cataj soj se vaa se̱ caꞌvee caꞌmi̱i̱ yuvii̱ xnaꞌánj naca̱ maꞌ.
\v 40 Tza̱j ne̱ veꞌé ina̱nj quiꞌya̱j soj nu̱ꞌ se vaa ꞌyaj soj, ne̱ chij ina̱nj quiꞌya̱j soj nu̱ꞌ se‑su̱u̱n Yaꞌanj á.
\c 15
\s Cunuu iꞌna̱ꞌ ya̱ uún Cristó ga̱a caviꞌ soꞌ, ne̱ cunu̱u iꞌna̱ꞌ ya̱ maꞌa̱n níꞌ uún a
\p
\v 1 Ya̱j me se me raj nanu̱j rá soj nana̱ cataj xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj, tinu̱j, nocoj. Dan me se nana̱ sa̱ꞌ cheꞌé Cristó a̱j natáꞌ ꞌu̱nj rihaan soj asi̱j rque̱ me nana̱ nihánj, ne̱ cuno soj nana̱ nihánj, ne̱ xraan nocoꞌ soj man nana̱ nihánj a.
\v 2 Dan me se cheꞌe̱ nana̱ nihánj nana̱ natáꞌ ꞌu̱nj rihaan soj me nani̱i̱ soj rihaan sayuun, sese ꞌo̱ xraan canoco̱ꞌ soj nana̱ nihánj ado̱nj. Tza̱j ne̱ sese amán rmaꞌa̱n rá soj ꞌó nana̱ cheꞌé Cristó nana̱ ne̱, ga̱a ne̱ se̱ cavii sa̱ꞌ soj maꞌ.
\p
\v 3 ꞌO̱ se asino ya̱a̱n nataj nana̱ sa̱ꞌ naríꞌ ꞌu̱nj rihaan soj, ne̱ nana̱ cataj xnaꞌanj nii rihanj me nana̱ nihánj, se vaa caviꞌ Cristó cheꞌé cacunꞌ tumé níꞌ, nda̱a vaa taj Danj Yaꞌanj a.
\v 4 Dan me se cachinꞌ nii man soꞌ, ga̱a ne̱ cachén vaꞌnu̱j güii, ne̱ cunuu iꞌna̱ꞌ uún soꞌ nda̱a vaa taj Danj Yaꞌanj a.
\v 5 Dan me se curuviꞌ soꞌ niꞌya̱j síí cuꞌna̱j Cefas, ne̱ gaa do̱j, ga̱a ne̱ curuviꞌ uún soꞌ niꞌya̱j nu̱ꞌ chuvi̱j nij síí cuneꞌ soꞌ caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ soꞌ a.
\p
\v 6 Cachén do̱j güii, ga̱a ne̱ curuviꞌ soꞌ rihaan ꞌu̱nꞌ cientó táá doj tinúú níꞌ síí noco̱ꞌ man soꞌ uún a. Dan me se taꞌa̱j nij soꞌ caviꞌ, tza̱j ne̱ ꞌó taꞌa̱j nij soꞌ vaa iꞌna̱ꞌ cuano̱ a.
\v 7 Síj ga̱a ne̱ curuviꞌ uún Cristó niꞌya̱j síí cuꞌna̱j Jacobo, ne̱ veé dan, ga̱a ne̱ curuviꞌ uún soꞌ niꞌya̱j cunuda̱nj nij síí cuneꞌ soꞌ caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ soꞌ a.
\v 8 Veé dan, ga̱a ne̱ curuviꞌ uún soꞌ niꞌya̱j ma̱ꞌanj a. Síí noco̱ꞌ xcó ta̱ranꞌ nij síí queneꞌen man soꞌ mej, ne̱ ase vaa ꞌo̱ neꞌej niꞌyaꞌ vaa ꞌu̱nj rihaan nij soꞌ na̱nj á.
\p
\v 9 ꞌO̱ se ga̱a ataa ca̱nocoj man Cristó, ne̱ quiꞌyaj ndoꞌoj sayuun man xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ man Yaꞌanj, ne̱ cheꞌé dan ya̱j mej síí noco̱ꞌ xco̱ doj rihaan ꞌó da̱nj nij síí cuneꞌ Jesucristó ca̱ta̱ suun caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ soꞌ a. Cheꞌé dan né si̱j no̱ xcúún cata̱j yuvii̱ cheꞌej se vaa síí cuneꞌ Jesucristó mej, raj a̱ maꞌ.
\v 10 Tza̱j ne̱ quiꞌyaj uxrá Yaꞌanj se lu̱j cheꞌej, ne̱ racuíj maꞌa̱n Yaꞌanj manj, ne̱ cheꞌé dan mej síí ata̱ suun caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ Jesucristó cuano̱ ado̱nj. Né se quiꞌyaj rmaꞌa̱n Yaꞌanj da̱nj ga̱ ꞌu̱nj maꞌ. ꞌO̱ se ꞌu̱nj nihánj roꞌ, me síí ꞌyaj doj se‑su̱u̱n Yaꞌanj rihaan ꞌó da̱nj nij síí ata̱ suun caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ Jesucristó, tza̱j ne̱ né ma̱ꞌanj ꞌyaj se‑su̱u̱n Yaꞌanj maꞌ. ꞌO̱ se cheꞌé se racuíj Yaꞌanj manj roꞌ, cheꞌé dan ꞌyáj da̱nj ado̱nj.
\v 11 Ne̱ caꞌve̱e se aꞌmii natáj ꞌu̱nj caꞌve̱e se aꞌmii natáj ꞌó nij síí cuneꞌ Jesucristó snana̱ Yaꞌanj nana̱ sa̱ꞌ, ne̱ cuchumán rá soj cuno soj nana̱ sa̱ꞌ yoꞌ á.
\p
\v 12 Dan me se neꞌen soj se vaa aꞌmii natáj núj se vaa cunuu iꞌna̱ꞌ uún Cristó ga̱a caviꞌ soꞌ, ne̱ me cheꞌé taj taꞌa̱j yuvii̱ ꞌni̱j scaꞌnúj soj se vaa se̱ caꞌvee cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún nij síí caviꞌ ga̱.
\v 13 Sese ya̱ se̱ caꞌvee cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún nij síí caviꞌ, ga̱a ne̱ ne cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún Cristó tza̱j maꞌ.
\v 14 Sese ya̱ ne cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún Cristó, ga̱a ne̱ tuꞌva rmaꞌa̱n núj ga̱a aꞌmii natáj núj na̱nj á. Amán rmaꞌa̱n rá soj niꞌya̱j soj nana̱ aꞌmii núj ga̱a na̱nj á.
\v 15 A̱j cataj xnaꞌanj núj rihaan soj se vaa cunuu iꞌna̱ꞌ uún Cristó, quiꞌyaj Yaꞌanj, tza̱j ne̱ sese se̱ caꞌvee cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún nij síí caviꞌ, ga̱a ne̱ ne cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún Cristó vaa ga̱a maꞌ. Síí ne̱ me núj, ne̱ caꞌmii ne̱ núj cheꞌé maꞌa̱n Yaꞌanj vaa ga̱a na̱nj á.
\v 16 ꞌO̱ se sese se̱ caꞌvee cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún nij síí caviꞌ, ga̱a ne̱ ne cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún Cristó vaa ga̱a a̱ maꞌ.
\v 17 Ne̱ sese ya̱ ne cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún Cristó, ne̱ nana̱ amán rá soj yoꞌ roꞌ, nana̱ tihaꞌ yuꞌunj me yoꞌ vaa ga̱a na̱nj asânj. Ne̱ quira̱nꞌ maꞌa̱n soj sayuun cheꞌé nu̱ꞌ cacunꞌ tumé soj,
\v 18 ne̱ nij síí caviꞌ noco̱ꞌ man Cristó me se cuchumán rmaꞌa̱n rá nij soꞌ, ne̱ caꞌanj nij soꞌ rihaan yaꞌan uún vaa ga̱a na̱nj asânj.
\v 19 Ne̱ níꞌ roꞌ, sese ina̱nj ga̱a vaa iꞌna̱ꞌ níꞌ rihaan chumii̱ nihánj uun ya̱ rá níꞌ se vaa cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ quiꞌyaj Cristó me se doj a̱ qui̱j quira̱nꞌ níꞌ rihaan da̱j a̱ nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj vaa ga̱a asânj.
\p
\v 20 Tza̱j ne̱, taj maꞌ. ꞌO̱ se ya̱ uxrá cunuu iꞌna̱ꞌ uún Cristó ga̱a caviꞌ soꞌ ado̱nj. Cheꞌé se cunuu iꞌna̱ꞌ uún soꞌ roꞌ, cheꞌé dan neꞌen ya̱ níꞌ se vaa cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún nij síí caviꞌ noco̱ꞌ man soꞌ ado̱nj.
\v 21 Dan me se cheꞌé se o̱rúnꞌ snóꞌo quiꞌyaj caviꞌ cunuda̱nj yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ roꞌ, cheꞌé dan o̱rúnꞌ snóꞌo me quiꞌya̱j cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún yuvii̱ ado̱nj.
\v 22 Dan me se cheꞌé se vaa quiꞌyaj o̱rúnꞌ síí cuꞌna̱j Adán ne̱ aviꞌ ta̱ranꞌ yuvii̱ roꞌ, veé da̱nj quiꞌyaj Cristó, ne̱ cheꞌé o̱rúnꞌ soꞌ roꞌ, me cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún cunuda̱nj yuvii̱ noco̱ꞌ man soꞌ ado̱nj.
\p
\v 23 Tza̱j ne̱ nda̱a vaa orá quisi̱j ꞌo̱ ꞌo̱ rasu̱u̱n ado̱nj. Dan me se Cristó me síí cunuu iꞌna̱ꞌ asino ya̱a̱n rihaan cunuda̱nj yuvii̱, ga̱a ne̱ güii caꞌna̱ꞌ uún soꞌ rihaan chumii̱ nihánj roꞌ, cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún nij síí noco̱ꞌ man soꞌ ado̱nj.
\v 24 Síj ga̱a ne̱ navi̱j nu̱ꞌ rasu̱u̱n a. ꞌO̱ se caꞌne̱e̱ Cristó suun ata̱ nu̱ꞌ nij síí rii taꞌngaꞌ do̱ꞌ, nu̱ꞌ nij síí nica̱j suun do̱ꞌ, nu̱ꞌ nij síí nucua̱j do̱ꞌ, ne̱ nago̱ꞌ soꞌ nu̱ꞌ suun rihaan Rej níꞌ Yaꞌanj a.
\v 25 ꞌO̱ se no̱ xcúún Cristó gu̱un chij Cristó rihaan chumii̱ nihánj nda̱a se quiꞌya̱j canaán ya̱ ya̱ soꞌ rihaan ta̱ranꞌ nij síí ta̱j riꞌyunj man soꞌ ado̱nj.
\v 26 ꞌO̱ se da̱j se vaa síí ta̱j riꞌyunj man Yaꞌanj me se ꞌyaj aviꞌ yuvii̱, ne̱ dan me se ꞌo̱ quiꞌya̱j canaán Cristó rihaan se ꞌyaj aviꞌ yuvii̱, ga̱a ne̱ quisi̱j navi̱j cunuda̱nj nij síí ta̱j riꞌyunj man Cristó na̱nj ado̱nj.
\p
\v 27 Danj Yaꞌanj taj se vaa quiꞌya̱j canaán Cristó rihaan cunuda̱nj rasu̱u̱n, quiꞌya̱j Yaꞌanj a. Da̱nj aꞌmii Danj Yaꞌanj, tza̱j ne̱ se̱ guun chij Cristó rihaan maꞌa̱n Yaꞌanj maꞌ. ꞌO̱ se Yaꞌanj me síí quiꞌyaj guun chij soꞌ rihaan cunuda̱nj ꞌó nij rasu̱u̱n ado̱nj.
\v 28 Dan me se asa̱ꞌ guun chij Cristó rihaan nu̱ꞌ rasu̱u̱n quiꞌya̱j Yaꞌanj, ne̱ caꞌve̱j rá maꞌa̱n Cristó Taꞌni̱j Yaꞌanj gu̱un chij Yaꞌanj rihaan soꞌ, ga̱a ne̱ Yaꞌanj me síí gu̱un chij ndoꞌo rihaan cunuda̱nj rasu̱u̱n ado̱nj.
\p
\v 29 Sese se̱ cunuu iꞌna̱ꞌ síí caviꞌ, ga̱a ne̱ me cheꞌé ataꞌ ne nii cheꞌé ꞌo̱ xnangá, rá soj ga̱. Sese se̱ cunuu iꞌna̱ꞌ ya̱ uún nij síí caviꞌ, ga̱a ne̱ ataꞌ ne rmaꞌa̱n nii cheꞌé síí caviꞌ a.
\p
\v 30 Me cheꞌé niga̱nj vaj núj rihaan sayuun cheꞌé snana̱ Yaꞌanj, rá soj ga̱.
\v 31 Tinu̱j, nocoj, ya̱ ina̱nj da̱nj vaj núj rihaan sayuun cheꞌé se aranꞌ uxrá rá núj se vaa nocoꞌ sa̱ꞌ soj snana̱ Cristó Jesús Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ a. Ne̱ dan me se ya̱ taj xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj se vaa ma̱an se naꞌvi̱j núj ꞌo̱ ꞌo̱ güii cavi̱ꞌ núj cheꞌé snana̱ Yaꞌanj a.
\v 32 Quiranꞌ ndoꞌoj sayuun chumanꞌ Éfeso da̱j se vaa sayuun ranꞌ síí unuꞌ ga̱ xcuu yuva̱a̱, ne̱ taj cheꞌé quiꞌyáj da̱nj sese yu̱u̱n cheꞌe̱ cavi̱ꞌ níꞌ maꞌ. Sese se̱ cunuu iꞌna̱ꞌ uún nij síí caviꞌ, ga̱a̱ ne̱ táá a̱ se quiꞌya̱j níꞌ da̱j se vaa taj yuvii̱ ne nocoꞌ man Yaꞌanj a. “Cha̱ níꞌ do̱ꞌ, coꞌo̱ níꞌ do̱ꞌ, ya̱j ga̱a vaa iꞌna̱ꞌ níꞌ, cheꞌé se aꞌyuj me se cavi̱ꞌ níꞌ ado̱nj”, taj nij soꞌ a.
\p
\v 33 Caꞌne̱ꞌ rá soj ga̱ suun tihaꞌ yuꞌunj man maꞌa̱n na̱nj á. Nda̱ꞌ se sa̱ꞌ vaa nimán soj, tza̱j ne̱ sese cache̱e̱ soj ga̱ síí chiꞌi̱i̱, ne̱ nu̱u chiꞌi̱i̱ nimán soj, quiꞌya̱j nij soꞌ ado̱nj.
\v 34 No̱ xcúún soj xca̱j naca̱ soj cuentá, ne̱ caꞌne̱ꞌ rá soj ga̱ suun ꞌyaj cacunꞌ á. ꞌO̱ se taꞌa̱j soj me síí ne neꞌen uxrá da̱j vaa Yaꞌanj, raj a̱ maꞌ. ꞌO̱ se vaa cheꞌé gu̱un naꞌa̱j soj chugua̱nj.
\s Nataꞌ Pabló da̱j quira̱nꞌ níꞌ güii cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún níꞌ a
\p
\v 35 Tza̱j ne̱ vaa yuvii̱ cata̱j a: “Asa̱ꞌ caꞌve̱e cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún nij síí caviꞌ ga̱. Da̱j ga̱a̱ nee̱ man nij soꞌ asa̱ꞌ cunuu iꞌna̱ꞌ uún nij soꞌ ga̱”, taj nij yuvii̱, xnáꞌanj nij yuvii̱ a.
\v 36 Tza̱j ne̱ síí niꞌyo̱n mé so̱ꞌ, sese da̱nj aꞌmii so̱ꞌ chugua̱nj. Neꞌén so̱ꞌ da̱j ranꞌ ꞌnúú unô so̱ꞌ a. Asino ya̱a̱n uchruu̱ ꞌnúú yoꞌ rque yoꞌóó, ga̱a ne̱ xtunꞌ maꞌa̱n ꞌnúú yoꞌ, ga̱a ne̱ xraꞌ naa̱ leꞌe̱j man ꞌnúú yoꞌ a. Sese se̱ cuchruu̱ ꞌnúú yoꞌ rque yoꞌóó, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ xraꞌ naa̱ maꞌ.
\p
\v 37 Ne̱ sese cuno̱ so̱ꞌ ꞌo̱ caân ꞌnúú trigó do̱ꞌ, na̱j guun caân do̱ꞌ, rque yoꞌóó, ne̱ né maꞌa̱n coj me se caxríj so̱ꞌ rque yoꞌóó maꞌ. Ma̱an se caân me yoꞌ, tza̱j ne̱ síj xraꞌ yoꞌ, ga̱a ne̱ nahuun yoꞌ coj ado̱nj.
\v 38 Tza̱j ne̱ ino̱ vaa coj xraꞌ man da̱j a̱ caân, ne̱ ase vaa me rá Yaꞌanj ga̱a̱ da̱j a̱ coj roꞌ, taꞌngaꞌ da̱nj vaa da̱j a̱ coj xraꞌ, ꞌyaj Yaꞌanj ado̱nj.
\v 39 Ne̱ ne ꞌo̱ cuya̱a̱n vaa nu̱ꞌ nee̱ maꞌ. ꞌO̱ se caꞌve̱e se nee̱ man yuvii̱ do̱ꞌ, caꞌve̱e se nee̱ man xcuu do̱ꞌ, caꞌve̱e se nee̱ man xtâj do̱ꞌ, caꞌve̱e se nee̱ man xcuaj do̱ꞌ, tza̱j ne̱ ino̱ vaa da̱j a̱ nij nee̱ yoꞌ ado̱nj.
\v 40 Ne̱ ma̱n rasu̱u̱n rej xta̱ꞌ, ne̱ ma̱n rasu̱u̱n rihaan yoꞌóó, ne̱ ino̱ doj vaa rasu̱u̱n ma̱n rej xta̱ꞌ ga̱ rasu̱u̱n ma̱n rihaan yoꞌóó nihánj, tza̱j ne̱ veꞌé uxrá vaa cunuda̱nj nij rasu̱u̱n yoꞌ ado̱nj.
\v 41 Dan me se veꞌé vaa güii do̱ꞌ, veꞌé vaa yavii do̱ꞌ, veꞌé vaa yatiꞌ do̱ꞌ, tza̱j ne̱ ino̱ vaa ruviꞌ da̱j a̱ nij rasu̱u̱n yoꞌ ga̱a niꞌya̱ꞌ man nij yoꞌ, ne̱ veé da̱nj ino̱ vaa ꞌo̱ ꞌo̱ nij yatiꞌ uún chugua̱nj.
\p
\v 42 Dan me se ase vaa ino̱ vaa ꞌo̱ ꞌo̱ nij rasu̱u̱n yoꞌ roꞌ, vaa ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ uún chugua̱nj. Ne̱ asa̱ꞌ quisíj cunuu iꞌna̱ꞌ uún níꞌ me se ino̱ ga̱a̱ nee̱ yoꞌ ga̱ nee̱ man níꞌ cuano̱ chugua̱nj. Ne̱ nee̱ man níꞌ cuano̱, tza̱j ne̱ da̱j doj cavi̱ꞌ yoꞌ, ne̱ vaa güii cavi̱ꞌ níꞌ, ga̱a ne̱ cachi̱nꞌ nii man nee̱ man níꞌ rque yoꞌóó, ga̱a ne̱ cunu̱u ino̱ yoꞌ na̱nj ado̱nj. Tza̱j ne̱ asa̱ꞌ cunuu iꞌna̱ꞌ uún níꞌ, ga̱a ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ caviꞌ uún nee̱ man níꞌ a̱ maꞌ.
\v 43 Xa̱ꞌ nee̱ man níꞌ cuano̱, tza̱j ne̱ nij vaa yoꞌ, tza̱j ne̱ asa̱ꞌ cunuu iꞌna̱ꞌ uún níꞌ, ne̱ ina̱nj veꞌé ndoꞌo ga̱a̱ nee̱ man níꞌ asa̱ꞌ cunuu iꞌna̱ꞌ uún níꞌ na̱nj á. Ne̱ cuano̱ me se taj se ꞌyáꞌ gu̱un nucua̱j nee̱ man níꞌ maꞌ. Tza̱j ne̱ asa̱ꞌ cunuu iꞌna̱ꞌ uún níꞌ, ne̱ ga̱a̱ nucua̱j ndoꞌo nee̱ man níꞌ ado̱nj.
\v 44 Nee̱ ma̱n u̱u̱n rihaan chumii̱ nihánj cuano̱ me níꞌ, tza̱j ne̱ asa̱ꞌ cunuu iꞌna̱ꞌ uún níꞌ, ne̱ nee̱ ꞌo̱ canoco̱ꞌ sa̱ꞌ man Yaꞌanj gu̱un nee̱ man níꞌ ado̱nj. Dan me se sese neꞌen níꞌ se vaa ya̱ vaa nee̱ man níꞌ cuano̱, ne̱ veé da̱nj ya̱ uxrá ga̱a̱ ꞌó nee̱ sa̱ꞌ man níꞌ, quiꞌya̱j Yaꞌanj ado̱nj. Ne̱ nee̱ yoꞌ me se ꞌo̱ canoco̱ꞌ sa̱ꞌ man Yaꞌanj chugua̱nj.
\p
\v 45 Ne̱ Danj Yaꞌanj taj se vaa snóꞌo quiꞌyaj Yaꞌanj asino ya̱a̱n me síí cuꞌna̱j Adán, ne̱ ga̱a tiha̱j quiꞌyaj Yaꞌanj man soꞌ me se guun soꞌ síí vaa iꞌna̱ꞌ, quiꞌyaj Yaꞌanj, taj Danj Yaꞌanj a. Dan me se ase vaa síí cuꞌna̱j Adán roꞌ, da̱nj vaa síí cuꞌna̱j Cristó, tza̱j ne̱ ino̱ doj vaa Cristó, ne̱ dan me se ga̱a cunuu iꞌna̱ꞌ uún Cristó, ne̱ cunuu ino̱ nu̱ꞌ nee̱ man soꞌ, ne̱ dan me se aꞌvee vaa iꞌna̱ꞌ nda̱a maꞌa̱n níꞌ, ꞌyaj soꞌ a. Ne̱ cheꞌé dan cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún ta̱ranꞌ níꞌ chugua̱nj.
\v 46 Tza̱j ne̱ asino ya̱a̱n vaa nee̱ man níꞌ ga̱a mán níꞌ rihaan chumii̱ nihánj, tza̱j ne̱ vaa güii, ga̱a ne̱ maꞌa̱n níꞌ ni̱caj nee̱ sa̱ꞌ doj yoꞌ a.
\v 47 Xa̱ꞌ snóꞌo quiꞌyaj Yaꞌanj asino ya̱a̱n, tza̱j ne̱ yoꞌóó u̱u̱n guun soꞌ, tza̱j ne̱ xa̱ꞌ ꞌó snóꞌo, tza̱j ne̱ Cristó me soꞌ, ne̱ soꞌ me síí cavii rej xta̱ꞌ caꞌnaꞌ rihaan níꞌ ado̱nj.
\v 48 Ne̱ ase vaa síí cuꞌna̱j Adán síí guun yoꞌóó roꞌ, taꞌngaꞌ da̱nj vaa cunuda̱nj yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj, tza̱j ne̱ ase vaa Cristó síí cavii rej xta̱ꞌ roꞌ, taꞌngaꞌ da̱nj vaa cunuda̱nj yuvii̱ ya̱nj rej xta̱ꞌ na̱nj á.
\v 49 Ga̱a mán níꞌ rihaan chumii̱ nihánj me se ase vaa Adán síí guun yoꞌóó roꞌ, da̱nj vaa maꞌa̱n níꞌ, tza̱j ne̱ vaa güii, ne̱ ase vaa Cristó síí cavii rej xta̱ꞌ roꞌ, taꞌngaꞌ da̱nj ga̱a̱ níꞌ ado̱nj.
\p
\v 50 Cuano̱ nihánj me se cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan nij soj se vaa se̱ guun nucua̱j nee̱ man níꞌ do̱ꞌ, ton man níꞌ do̱ꞌ, cúú man níꞌ do̱ꞌ, ca̱yáán yoꞌ ga̱ Yaꞌanj asa̱ꞌ guun chij Yaꞌanj, maan tinu̱j, maan nocoj. ꞌO̱ se se̱ guun cuma̱n rasu̱u̱n cuchru̱u̱ ga̱ rasu̱u̱n ne uchruu̱ maꞌ.
\p
\v 51 Cuno̱ soj á. Cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan nij soj ꞌo̱ nana̱ sa̱ꞌ yuve̱ tihaa̱n naca̱ Yaꞌanj rihanj na̱nj á: Se̱ caviꞌ ta̱ranꞌ níꞌ maꞌ. ꞌO̱ se vaa güii, ne̱ rque o̱rúnꞌ orá leꞌe̱j nii yu̱u̱n cheꞌe̱ cunu̱u ino̱ ta̱ranꞌ níꞌ,
\v 52 ne̱ dan me se da̱j se uun ráꞌ ga̱a nanij do̱j yuvé scuꞌlu̱ꞌ rihanꞌ roꞌ, da̱nj gu̱un u̱u̱n do̱j ráꞌ asa̱ꞌ quisíj orá cunu̱u ino̱ níꞌ na̱nj ado̱nj. ꞌO̱ se asa̱ꞌ caꞌyánj o̱rúnꞌ se‑mo̱zó Yaꞌanj noco̱ꞌ taquii doj chruun aꞌyánj, ne̱ cunu̱u iꞌna̱ꞌ nu̱ꞌ nij síí caviꞌ, tza̱j ne̱ ino̱ ga̱a̱ nij soꞌ, ne̱ se̱ caviꞌ uún nij soꞌ daj chiha̱a̱ míj ga̱a a̱ maꞌ. Dan me se quisíj cunuu iꞌna̱ꞌ nij síí caviꞌ, ga̱a ne̱ cunu̱u ino̱ ta̱ranꞌ níꞌ si̱j ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ rihaan chumii̱ nihánj ado̱nj.
\p
\v 53 Dan me se nee̱ man níꞌ roꞌ, aviꞌ yoꞌ ne̱ riꞌyuj yoꞌ, ne̱ vaa cheꞌé natuna̱ Yaꞌanj man nee̱ man níꞌ gu̱un ino̱ yoꞌ, ne̱ se̱ caviꞌ yoꞌ ne̱ se̱ riꞌyuj yoꞌ daj chiha̱a̱ míj maꞌ.
\v 54 Dan me se asa̱ꞌ nanó nee̱ se̱ caviꞌ uún xráá níꞌ, ga̱a ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ caviꞌ nee̱ man níꞌ a̱ maꞌ. ꞌO̱ se güii yoꞌ roꞌ, quisi̱j ya̱ nu̱ꞌ nana̱ nihánj nana̱ no̱ rihaan Danj Yaꞌanj nana̱ taj a: “Sa̱ꞌ uxrá quiꞌyaj canaán níꞌ, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ caviꞌ níꞌ a̱ maꞌ. ꞌO̱ se quisíj níꞌ quiꞌyaj canaán níꞌ rihaan se ꞌyaj aviꞌ yuvii̱ ado̱nj.
\v 55 Me rej vaj se ꞌyaj aviꞌ yuvii̱ ga̱. Me rej vaj se nucua̱j yoꞌ ga̱. Ya̱j me se se̱ nanó rá níꞌ se vaa quira̱nꞌ uún níꞌ sayuun maꞌ. ꞌO̱ se daj chiha̱a̱ míj se̱ caviꞌ níꞌ maꞌ. ꞌO̱ quiꞌyaj canaán ya̱ níꞌ ado̱nj”, taj Danj Yaꞌanj, ne̱ quisi̱j ya̱ nu̱ꞌ nana̱ yoꞌ ado̱nj.
\v 56 Se nucua̱j se ꞌyaj aviꞌ níꞌ roꞌ, me cacunꞌ tumé níꞌ ado̱nj. Ne̱ cheꞌé stucua̱nj Moisés quiꞌyaj níꞌ cacunꞌ,
\v 57 tza̱j ne̱ tinavij Jesucristó Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ cacunꞌ tumé níꞌ, ne̱ dan me se ya̱ quiꞌyaj canaán níꞌ, ne̱ cheꞌé dan no̱ xcúún níꞌ cata̱j níꞌ guun niꞌya̱j níꞌ rihaan Yaꞌanj ado̱nj.
\p
\v 58 Neꞌen soj se vaa ꞌe̱e̱ raj man soj, tinu̱j, nocoj. Cheꞌé se vaa cataj ꞌu̱nj rihaan soj roꞌ, cheꞌé dan xraan canoco̱ꞌ soj man Cristó á. Se̱ caꞌneꞌ rá soj maꞌ. ꞌO̱ se niga̱nj quiꞌya̱j ndoꞌo soj se‑su̱u̱n Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ á. Neꞌen soj se vaa suun ꞌyaj soj cheꞌé Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ roꞌ, né su̱u̱n snúú rmaꞌa̱n me yoꞌ maꞌ.
\c 16
\s Caꞌmii Pabló cheꞌé saꞌanj me rá nij síí ma̱n chumanꞌ Corinto rque̱ nij soꞌ man nij síí nique̱ ma̱n chumanꞌ Jerusalén a
\p
\v 1 Cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan nij soj cheꞌé saꞌanj naquiꞌya̱j chre̱ꞌ soj rque̱ soj man nij síí nique̱ síí noco̱ꞌ man Cristó á. Dan me se quiꞌya̱j soj nda̱a se vaa caꞌnéꞌ ꞌu̱nj suun rihaan nij xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ man Cristó ya̱nj estadó Galacia a.
\v 2 ꞌO̱ se da̱j a̱ cotungó roꞌ, caꞌne̱j sa̱ꞌ soj do̱j saꞌanj tucuá soj cheꞌé nij síí nique̱ á. Sese noco̱o doj quiꞌyaj canaán ꞌo̱ soj, ne̱ noco̱o doj caꞌne̱j sa̱ꞌ soj, ne̱ sese do̱j doj quiꞌyaj canaán ꞌó soj, ne̱ do̱j doj caꞌne̱j sa̱ꞌ soj á. Veꞌé tu̱mé soj saꞌanj yoꞌ nda̱a se cuchi̱ꞌ ꞌu̱nj chiháán soj á. ꞌO̱ se naꞌvej raj naquiꞌya̱j chre̱ꞌ soj saꞌanj nda̱a güii cuchi̱ꞌ ꞌu̱nj maꞌ. ꞌO̱ se güii yoꞌ a̱j naquiꞌyaj chre̱ꞌ soj saꞌanj, raj a.
\v 3 Asa̱ꞌ cuchíꞌ ꞌu̱nj rihaan soj, ne̱ caxri̱i̱ soj saꞌanj naquiꞌyaj chre̱ꞌ soj ston tinúú soj síí narii soj ni̱caj saꞌanj yoꞌ a. Ne̱ caꞌa̱nj ni̱caj nij soꞌ saꞌanj yoꞌ nda̱a chumanꞌ Jerusalén a. Ne̱ me raj ni̱caj nij soꞌ yanj cartá cata̱j xnaꞌanj rihaan nij síí ma̱n Jerusalén se vaa va̱j saꞌanj yoꞌ rihaan nij soꞌ, ꞌyaj nij tinúú níꞌ a.
\v 4 Sese vaa cheꞌé caꞌa̱nj ma̱ꞌanj chumanꞌ Jerusalén, ne̱ ni̱caj tuviꞌ núj caꞌa̱nj núj a.
\s Caꞌmii Pabló cheꞌé me güii cuchi̱ꞌ soꞌ chumanꞌ Corinto a
\p
\v 5 Vaa cheꞌé caꞌa̱nj ꞌu̱nj Macedonia, ne̱ ga̱a síj cachén ꞌu̱nj Macedonia, ga̱a ne̱ cuchi̱ꞌ ꞌu̱nj chiháán soj a.
\v 6 ꞌO̱ se xraj, ne̱ ca̱ránꞌ ꞌu̱nj chiháán soj queꞌe̱e̱ güii, ase nda̱a nu̱ꞌ tiempó acoj ndoꞌo ado̱nj. ꞌO̱ se da̱nj caꞌve̱e veꞌé ra̱cuíj soj manj asa̱ꞌ cavii ꞌu̱nj caꞌa̱nj ꞌu̱nj a.
\v 7 Naꞌvej raj cache̱n raꞌya̱nj uún ꞌu̱nj chiháán soj maꞌ. ꞌO̱ se me raj gu̱un ra̱a̱n ꞌu̱nj queꞌe̱e̱ güii, sese caꞌve̱j Yaꞌanj Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ da̱nj ga̱a ado̱nj.
\v 8 Tza̱j ne̱ me raj cu̱nuû ꞌu̱nj chumanꞌ Éfeso nihánj nda̱a se cache̱n ya̱ Chaꞌanj Pentecostés ado̱nj.
\v 9 ꞌO̱ se vaa ndoꞌo rej veꞌé qui̱ꞌyáá ꞌu̱nj se‑su̱u̱n Yaꞌanj, tza̱j ne̱ ꞌo̱ se ma̱n ndoꞌo síí ta̱j riꞌyunj man níꞌ chumanꞌ yoꞌ na̱nj ado̱nj.
\s Caꞌmii Pabló cheꞌé nij tinúú soꞌ síí noco̱ꞌ man Cristó a
\p
\v 10 Tza̱j ne̱ sese cuchi̱ꞌ síí cuꞌna̱j Timoteo rihaan soj, ne̱ veꞌé caꞌmi̱i̱ soj ga̱ soꞌ, ga̱a ne̱ gu̱un niha̱ꞌ rá soꞌ ga̱ soj á. ꞌO̱ se ase vaa ꞌyáá ꞌu̱nj se‑su̱u̱n Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ, taꞌngaꞌ da̱nj vaa ꞌyaj maꞌa̱n soꞌ ado̱nj.
\v 11 Se̱ nachriꞌ soj ni̱ꞌyaj soj man soꞌ maꞌ. Ma̱an se dínj cuma̱n soj ga̱ soꞌ, ne̱ veꞌé ra̱cuíj soj man soꞌ yan caꞌna̱ꞌ uún soꞌ rihanj nihánj á. Naꞌvi̱j uxraj caꞌna̱ꞌ uún soꞌ ga̱ ꞌó nij tinúú níꞌ ado̱nj.
\p
\v 12 Ne̱ tinúú níꞌ síí cuꞌna̱j Apolos me se rquee̱ ndoꞌo ꞌu̱nj man soꞌ se vaa cuchi̱ꞌ soꞌ ga̱ ꞌó nij tinúú níꞌ rihaan soj, tza̱j ne̱ a̱ doj ne caꞌve̱j soꞌ cuchi̱ꞌ soꞌ cuano̱ maꞌ. Tza̱j ne̱ nda̱a güii xꞌnúj rihaan soꞌ asuun, ga̱a ne̱ cuchi̱ꞌ soꞌ rihaan soj a.
\p
\v 13 ꞌO̱ tu̱mé soj man soj á. Raan canoco̱ꞌ soj man Jesucristó á. Ga̱a̱ nucua̱j nimán soj, ne̱ ꞌo̱ caꞌne̱j nimán soj quiꞌya̱j soj se‑su̱u̱n Yaꞌanj á.
\v 14 Ne̱ ga̱a ꞌyaj soj nu̱ꞌ suun vaa rihaan soj, ne̱ uxrá ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá soj man tinúú soj á.
\p
\v 15-16 Neꞌen nij soj man nij tucua̱ tinúú níꞌ síí cuꞌna̱j Estéfanas se vaa nij soꞌ me síí cuchumán rá niꞌya̱j man Jesucristó asino ya̱a̱n rihaan cunuda̱nj nij yuvii̱ ma̱n estadó Acaya a. Ne̱ caꞌnéé nimán maꞌa̱n nij soꞌ quiꞌya̱j suun nij soꞌ ra̱cuíj nij soꞌ man nij síí noco̱ꞌ man Cristó ado̱nj. Cuano̱ nihánj me se cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj se vaa veꞌé cuno̱ soj rihaan cunuda̱nj yuvii̱ ꞌyaj suun nda̱a vaa ꞌyaj suun nij soꞌ, tinu̱j, nocoj. Ne̱ cuno̱ uún soj rihaan cunuda̱nj nij síí aꞌnéé ndoꞌo nimán quiꞌya̱j suun ga̱ nij soꞌ na̱nj á.
\v 17 Guun niha̱ꞌ ndoꞌo raj se vaa caꞌnaꞌ maꞌa̱n síí cuꞌna̱j Estéfanas do̱ꞌ, Fortunato do̱ꞌ, Acaico do̱ꞌ á. Ga̱a queneꞌenj man nij soꞌ, ne̱ nda̱a maꞌa̱n ya̱ soj queneꞌenj raj na̱nj á. ꞌO̱ se nayón nij soꞌ rihaan soj a.
\v 18 Dan me se nuu cui̱j nimanj, quiꞌyaj nij soꞌ, ne̱ dan me se nu̱u cui̱j nimán maꞌa̱n soj, quiꞌya̱j uún nij soꞌ a. ꞌO̱ se nij yuvii̱ vaa da̱nj me se no̱ xcúún ya̱ soj cara̱a̱ cochro̱j soj man nij soꞌ na̱nj ado̱nj.
\s Me rá nij tuvi̱ꞌ Pabló veꞌé cuma̱n nij síí noco̱ꞌ man Cristó ya̱nj Corinto a
\p
\v 19 Nij xꞌneꞌ cunuda̱nj nij síí noco̱ꞌ man Cristó ma̱n estadó Asia roꞌ, me rá se vaa veꞌé cuma̱n nij soj, ga̱ síí cuꞌna̱j Aquila do̱ꞌ, chana̱ cuꞌna̱j Priscila do̱ꞌ, xꞌneꞌ ta̱ranꞌ nij síí noco̱ꞌ man Cristó nuu chre̱ꞌ tucuá ro̱j soꞌ do̱ꞌ a.
\v 20 Dan me se me rá cunuda̱nj nij tinúú níꞌ veꞌé cuma̱n nij soj ado̱nj. Ga̱a nariꞌ tuviꞌ nij soj, ne̱ veꞌé ndoꞌo caꞌmi̱i̱ soj ga̱ tuviꞌ soj rihaan Yaꞌanj á.
\p
\v 21 Me rá ma̱ꞌanj se vaa veꞌé cuma̱n soj uún ado̱nj. Nihánj me nana̱ cachrón ma̱ꞌanj raꞌaj rihaan yanj nihánj ado̱nj.
\p
\v 22 Sese vaa ꞌo̱ tuviꞌ soj ne aráj cochro̱j rihaan Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ, ne̱ queneꞌe̱n soj se vaa ya̱ quira̱nꞌ uxrá síí vaa da̱nj sayuun na̱nj chugua̱nj. Ya̱ caꞌna̱ꞌ uún Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ ado̱nj.
\p
\v 23 Me rá ꞌu̱nj quiꞌya̱j ndoꞌo Jesús Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ se lu̱j cheꞌé soj na̱nj á.
\v 24 Ne̱ ꞌe̱e̱ rá ꞌu̱nj man ta̱ranꞌ soj si̱j noco̱ꞌ xraan man Cristó Jesús ado̱nj.