\id GAL
\h Gálatas
\toc1 Gálatas
\mt Nihánj me cartá caꞌnéé Pabló rihaan nij síí ya̱nj Galacia a
\c 1
\p
\v 1 Síí cuꞌna̱j Pabló mej, ne̱ dan me se ga̱a caviꞌ Jesucristó, ne̱ cunuu iꞌna̱ꞌ uún soꞌ, quiꞌyaj Yaꞌanj, ne̱ Jesucristó do̱ꞌ, Rej níꞌ Yaꞌanj do̱ꞌ, me ro̱j síí cuneꞌ mán ꞌu̱nj guún ꞌu̱nj ꞌo̱ síí caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ Jesucristó a. Né ina̱nj yuvii̱ me síí cuneꞌ mán ꞌu̱nj maꞌ. Maꞌa̱n ya̱ Yaꞌanj cuneꞌ mán ꞌu̱nj ado̱nj.
\v 2 Dan me se ta̱ranꞌ nij tinúú níꞌ síí ya̱nj ga̱ ꞌu̱nj roꞌ, ꞌyaj yanj cartá nihánj ga̱ ꞌu̱nj, ne̱ caꞌne̱j núj yanj nihánj rihaan nij soj nij xꞌneꞌ yuvii̱ noco̱ꞌ man Cristó si̱j ya̱nj nij chumanꞌ na̱j estadó Galacia a.
\v 3 Dan me se me rá núj quiꞌya̱j ndoꞌo Rej níꞌ Yaꞌanj do̱ꞌ, Jesucristó Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ do̱ꞌ, se lu̱j cheꞌé nij soj, ne̱ me rá núj ga̱a̱ xe̱j nimán soj quiꞌya̱j ro̱j soꞌ ado̱nj.
\v 4 Dan me se chiꞌi̱i̱ vaa nimán yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj cuano̱, ne̱ me rá Rej níꞌ Yaꞌanj nani̱i̱ níꞌ rihaan sayuun quira̱nꞌ nij yuvii̱ yoꞌ, ne̱ cheꞌé dan caꞌvej Jesucristó Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ cavi̱ꞌ ya̱ maꞌa̱n soꞌ cheꞌé cacunꞌ tumé níꞌ ado̱nj.
\v 5 Sa̱ꞌ uxrá vaa ꞌyaj Rej níꞌ Yaꞌanj, cata̱j níꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj á. Veé da̱nj ga̱a̱ ya̱ ado̱nj.
\s Se̱ tanáj xco̱ níꞌ nana̱ sa̱ꞌ cheꞌé Cristó maꞌ
\p
\v 6 Caꞌanj rá ꞌu̱nj cheꞌé se raꞌya̱nj tanáj nij soj man Yaꞌanj si̱j canacúún man soj ga̱ se lu̱j quiꞌyaj Cristó cheꞌé soj, ne̱ canocoꞌ soj ꞌó nana̱ taj nii se vaa me nana̱ sa̱ꞌ a.
\v 7 Taj va̱j ꞌó nana̱ sa̱ꞌ maꞌ. Ma̱an se vaa do̱j síí me rá naquiꞌya̱j ino̱ nana̱ sa̱ꞌ cheꞌé Cristó cheꞌé yan gu̱un vi̱j rá soj chugua̱nj.
\v 8 ꞌO̱ se ina̱nj nana̱ nataꞌ núj rihaan soj asi̱j rque̱ roꞌ, cuchuma̱n rá soj ado̱nj. Dan me se caꞌve̱e se nda̱a maꞌa̱n núj do̱ꞌ, caꞌve̱e se nda̱a ꞌo̱ se‑mo̱zó Yaꞌanj nanij rej xta̱ꞌ do̱ꞌ, nata̱ꞌ ꞌó nana̱ naca̱ rihaan soj nana̱ taj nii se vaa me nana̱ sa̱ꞌ, tza̱j ne̱ quira̱nꞌ ndoꞌo síí aꞌmii ꞌó nana̱ yoꞌ sayuun quiꞌya̱j Yaꞌanj rá núj ado̱nj.
\v 9 Dan me se a̱j cataj xnaꞌanj núj rihaan soj, ne̱ cuano̱ nihánj me cata̱j xnaꞌanj uún ꞌu̱nj rihaan soj, se vaa sese ino̱ ga̱a̱ nana̱ nata̱ꞌ ꞌo̱ soꞌ rihaan soj ga̱ nana̱ sa̱ꞌ cheꞌé Cristó canocoꞌ soj asi̱j rque̱, ne̱ me rá ꞌu̱nj quira̱nꞌ uxrá síí nataꞌ ꞌó nana̱ yoꞌ sayuun, quiꞌya̱j Yaꞌanj a.
\s Ina̱nj me rá Pabló ga̱a̱ niha̱ꞌ rá Yaꞌanj ni̱ꞌyaj Yaꞌanj man soꞌ a
\p
\v 10 Me rá ꞌu̱nj ga̱a̱ niha̱ꞌ rá yuvii̱ ni̱ꞌyaj yuvii̱ mán ꞌu̱nj, rá soj naꞌ. Taj maꞌ. ꞌO̱ se ina̱nj me rá ꞌu̱nj ga̱a̱ niha̱ꞌ rá Yaꞌanj ni̱ꞌyaj Yaꞌanj manj ado̱nj. Dan me se ga̱a rque̱ me se ina̱nj me rá ꞌu̱nj ga̱a̱ niha̱ꞌ rá yuvii̱ ni̱ꞌyaj yuvii̱ manj, tza̱j ne̱ ya̱j roꞌ, taj maꞌ. Sese ina̱nj gu̱un rá ꞌu̱nj ga̱a̱ niha̱ꞌ rá yuvii̱ ni̱ꞌyaj yuvii̱ mán ꞌu̱nj, ne̱ né si̱j ꞌyaj se‑su̱u̱n Cristó mé ꞌu̱nj a̱ maan chugua̱nj.
\s Nana̱ caꞌmii natáj Pabló roꞌ, o̱rúnꞌ Cristó me síí tucuꞌyón nana̱ yoꞌ man soꞌ a
\p
\v 11 Me rá ꞌu̱nj xca̱j nij soj cuentá se vaa nana̱ sa̱ꞌ cheꞌé Cristó aꞌmii natáj ꞌu̱nj roꞌ, né na̱na̱ cavii raa̱ yuvii̱ me nana̱ yoꞌ maꞌ.
\v 12 Ne̱ né yuvi̱i̱ nataꞌ nana̱ yoꞌ rihanj maꞌ. Ne̱ taj síí tucuꞌyón nana̱ yoꞌ manj maꞌ. Tana̱nj maꞌa̱n ya̱ Jesucristó tihaa̱n nana̱ sa̱ꞌ yoꞌ manj ado̱nj.
\p
\v 13 A̱j neꞌen soj da̱j vaa raj asi̱j rque̱ doj ado̱nj. Dan me se ga̱a canocóꞌ ꞌu̱nj tucuáán noco̱ꞌ nij yuvii̱ israelitá, ne̱ dan me se quiꞌyaj ndoꞌo ꞌu̱nj sayuun man xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ man Yaꞌanj, ne̱ guun rá ꞌu̱nj ti̱ríꞌ ꞌu̱nj man nij soꞌ a.
\v 14 Ne̱ tucuáán noco̱ꞌ nij yuvii̱ israelitá roꞌ, ꞌu̱nj me síí noco̱ꞌ sa̱ꞌ doj tucuáán yoꞌ rihaan queꞌe̱e̱ ndoꞌo nij tuvíꞌ ꞌu̱nj síí israelitá cuya̱a̱n noco̱o ga̱ ꞌu̱nj ado̱nj. Ne̱ ꞌu̱nj roꞌ, me síí quiꞌyaj nu̱ꞌ nda̱a vaa taj stucua̱nj xií ꞌu̱nj si̱j israelitá ado̱nj.
\p
\v 15 Tza̱j ne̱ asi̱j ataa caꞌnga̱a̱ ꞌu̱nj, ne̱ guun rá Yaꞌanj se vaa qui̱ꞌyáj se‑su̱u̱n soꞌ a. Dan me se quiꞌyaj ndoꞌo Yaꞌanj se lu̱j cheꞌej se vaa canacúún soꞌ manj,
\v 16 ne̱ tihaa̱n soꞌ Taꞌníí soꞌ Jesucristó rihanj, cheꞌé se me rá soꞌ caꞌa̱nj ꞌu̱nj nata̱ꞌ ꞌu̱nj snana̱ soꞌ nana̱ sa̱ꞌ rihaan nij yuvii̱ yaníj na̱nj ado̱nj. Tza̱j ne̱ ꞌu̱nj me se a̱ doj ne caꞌa̱nj ꞌu̱nj xna̱ꞌanj ꞌu̱nj man yuvii̱ da̱j qui̱ꞌyáj ca̱nocoj man Yaꞌanj maꞌ.
\v 17 Dan me se chumanꞌ Jerusalén roꞌ, ya̱nj nij síí cuneꞌ Jesucristó asino ya̱a̱n caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ soꞌ, tza̱j ne̱ ne cuchi̱ꞌ ꞌu̱nj rihaan nij soꞌ xna̱ꞌanj ꞌu̱nj man nij soꞌ da̱j qui̱ꞌyáj maꞌ. Ma̱an se caꞌanj ꞌu̱nj cuaj estadó Arabia, ne̱ canica̱j ꞌu̱nj caꞌnaj chumanꞌ Damasco ado̱nj.
\p
\v 18 Quisíj vaꞌnu̱j ya̱ yoꞌ nocoj man Cristó ta̱ꞌ asuun, ga̱a ne̱ cavii ꞌu̱nj nda̱a chumanꞌ Jerusalén, cheꞌé rej cunu̱u ya̱a̱n ꞌu̱nj man síí cuꞌna̱j Pedró a. Dan me se nanó ꞌu̱nj cuentó ga̱ soꞌ, ne̱ caránꞌ ꞌu̱nj tucuá soꞌ rque xnu̱ꞌ gue̱e̱ güii a.
\v 19 Ne̱ dan me se ga̱a caránꞌ ꞌu̱nj veꞌ tucuá soꞌ me se queneꞌenj man síí cuꞌna̱j Jacobo tinúú Jesucristó Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ uún a. Tza̱j ne̱ ne que̱neꞌén ꞌu̱nj man ꞌó nij síí cuneꞌ Jesucristó maꞌ.
\v 20 Neꞌen ya̱ Yaꞌanj se vaa ya̱ vaa nana̱ nihánj nana̱ cachrón ꞌu̱nj rihaan yanj nihánj ado̱nj.
\p
\v 21 Dan me se curiha̱nj ꞌu̱nj chumanꞌ Jerusalén, ne̱ caꞌanj ꞌu̱nj estadó Siria do̱ꞌ, estadó Cilicia do̱ꞌ,
\v 22 tza̱j ne̱ nij xꞌneꞌ yuvii̱ noco̱ꞌ man Cristó ya̱nj estadó Judea roꞌ, ne queneꞌe̱n nij soꞌ mán ꞌu̱nj maꞌ.
\v 23 Ma̱an se cuno nij soꞌ cuentó cataj xnaꞌanj tuviꞌ nij soꞌ cheꞌé ꞌu̱nj se vaa: “Síí quiꞌyaj ndoꞌo sayuun man níꞌ ga̱a rque̱ me se cuano̱ nihánj nataꞌ maꞌa̱n soꞌ nana̱ sa̱ꞌ nana̱ noco̱ꞌ níꞌ nana̱ me rá soꞌ tiri̱ꞌ soꞌ ga̱a rque̱ na̱nj ado̱nj.”
\v 24 Dan me se caráyaꞌa̱nj ndoꞌo nij soꞌ, ne̱ cataj nij soꞌ se vaa sa̱ꞌ uxrá quiꞌyaj Yaꞌanj ga̱ ꞌu̱nj ado̱nj.
\c 2
\p
\v 1 Dan me se cachén xcaꞌa̱nj yoꞌ asi̱j curiha̱nj ꞌu̱nj chumanꞌ Jerusalén, ga̱a ne̱ canica̱j uún ꞌu̱nj cavii ꞌu̱nj nda̱a chumanꞌ Jerusalén ga̱ síí cuꞌna̱j Bernabé, ne̱ dan me se nica̱j rój man síí cuꞌna̱j Titó caꞌanj rój rej yoꞌ a.
\v 2 Dan me se caꞌanj ꞌu̱nj chumanꞌ Jerusalén, cheꞌé se queneꞌén ꞌu̱nj quiꞌyaj Yaꞌanj se vaa me rá Yaꞌanj caꞌa̱nj ꞌu̱nj chumanꞌ Jerusalén a. Ne̱ quirii yaníj ꞌu̱nj man nij síí uun chij doj rihaan tinúú níꞌ síí israelitá, ne̱ natáꞌ ꞌu̱nj rihaan maꞌa̱n ina̱nj nij soꞌ cheꞌé snana̱ Yaꞌanj nana̱ sa̱ꞌ aꞌmii natáj ꞌu̱nj rihaan nij soj si̱j yaníj, cheꞌé rej cata̱j nij soꞌ se vaa cuna̱j ꞌyáá ꞌu̱nj, ne̱ se̱ quiriꞌ suun a̱j quiꞌyáj do̱ꞌ, suun ꞌyáj cuano̱ do̱ꞌ maꞌ.
\p
\v 3 Ne̱ nicu̱nꞌ Titó ga̱ ꞌu̱nj, ne̱ nda̱ꞌ se né si̱j israelitá me soꞌ, tza̱j ne̱ ne rquee̱ nij síí ma̱n Jerusalén man soꞌ cata̱ꞌ taꞌngaꞌ man soꞌ maꞌ.
\v 4 Tza̱j ne̱ do̱j nij síí tihaꞌ yuꞌunj taj se vaa tinúú níꞌ me nij soꞌ, tza̱j ne̱ taj maꞌ. Dan me se catúj yuve̱ nij soꞌ rej nuu chre̱ꞌ núj cheꞌé rej xca̱j nij soꞌ cuentá da̱j ꞌyaj núj a. ꞌO̱ se vaa yaꞌnúj rihaan níꞌ canoco̱ꞌ níꞌ man Cristó Jesús, ne̱ taj cheꞌé canoco̱ꞌ níꞌ nu̱ꞌ stucua̱nj Moisés nda̱a vaa guun rá nij síí tihaꞌ yuꞌunj quiꞌya̱j níꞌ a̱ maꞌ.
\v 5 Tza̱j ne̱ núj me se a̱ ꞌó xcoꞌ nii ne cuno̱ núj rihaan nij soꞌ a̱ maꞌ. ꞌO̱ se guun rá núj se vaa veꞌé ya̱ quina̱j nu̱ꞌ nana̱ sa̱ꞌ nana̱ ya̱ rihaan soj, rá núj ado̱nj.
\v 6 Dan me se ase vaa síí uun chij vaa taꞌa̱j nij síí ma̱n Jerusalén, rá nii, tza̱j ne̱ taj va̱j síí sa̱ꞌ doj rihaan tuviꞌ, rá ꞌu̱nj a̱ maꞌ. Ma̱an se ꞌo̱ cuya̱a̱n vaa cunuda̱nj yuvii̱ rihaan Yaꞌanj na̱nj ado̱nj. Dan me se nij síí uun chij yoꞌ roꞌ, taj ꞌó me cataj nij soꞌ rihaan ꞌu̱nj maꞌ. Ma̱an se cuna̱j vaa nana̱ caꞌmii natáj ꞌu̱nj, taj nij soꞌ a.
\p
\v 7-8 Dan me se Yaꞌanj me síí quiꞌyaj guun nucua̱j síí cuꞌna̱j Pedró nata̱ꞌ soꞌ nana̱ sa̱ꞌ cheꞌé Cristó rihaan nij yuvii̱ israelitá, ne̱ da̱nj quiꞌyaj gue̱e̱ Yaꞌanj ga̱ ꞌu̱nj uún, ne̱ dan me se guun nu̱cuáá ꞌu̱nj nata̱ꞌ ꞌu̱nj nana̱ sa̱ꞌ cheꞌé Cristó rihaan nij yuvii̱ yaníj, quiꞌyaj Yaꞌanj a. Cheꞌé dan me xcaj nij síí uun chij ma̱n Jerusalén cuentá se vaa ne cachi̱in doj nana̱ mán ꞌu̱nj a. Ma̱an se ase vaa ata̱ Pedró suun nata̱ꞌ rihaan nij yuvii̱ israelitá, quiꞌyaj Yaꞌanj roꞌ, da̱nj vaa atá ꞌu̱nj suun nata̱ꞌ rihaan nij yuvii̱ yaníj, quiꞌyaj uún Yaꞌanj a.
\p
\v 9 Ne̱ queneꞌen Jacobo do̱ꞌ, Cefas do̱ꞌ, Juan do̱ꞌ, se vaa quiꞌyaj ndoꞌo Yaꞌanj se lu̱j cheꞌé ꞌu̱nj do̱ꞌ, cheꞌé Bernabé do̱ꞌ, se vaa guun nu̱cuáá ꞌu̱nj nata̱ꞌ ꞌu̱nj nana̱ sa̱ꞌ cheꞌé Cristó rihaan yuvii̱, quiꞌyaj Yaꞌanj, ne̱ guun ya̱ nu̱ꞌ rá nij soꞌ se vaa Yaꞌanj me síí caꞌneꞌ suun rihaan núj a. Dan me se síí uun chij rihaan nij síí noco̱ꞌ man Cristó ma̱n Jerusalén me nij soꞌ, tza̱j ne̱ guun ya̱ rá nij soꞌ se vaa tuviꞌ maꞌa̱n nij soꞌ me núj, ne̱ ꞌo̱ cuya̱a̱n vaa suun vaa rihaan núj ga̱ suun vaa rihaan nij soꞌ, rá nij soꞌ a. Dan me se nata̱ꞌ nij soꞌ nana̱ sa̱ꞌ cheꞌé Cristó rihaan nij yuvii̱ israelitá, ne̱ da̱nj na̱nj núj uún, ne̱ nata̱ꞌ núj rihaan nij síí yaníj, cataj nij soꞌ a.
\v 10 Tza̱j ne̱ o̱rúnꞌ ya̱ rasu̱u̱n me cachíín niꞌya̱j ndoꞌo nij soꞌ rihaan núj se vaa asino nij síí nique̱ me ra̱cuíj núj, taj nij soꞌ a. Tza̱j ne̱ tumé ndoꞌo núj man nij síí nique̱, ne̱ asino yoꞌ me ꞌyaj núj chéé núj ado̱nj.
\s Caꞌmii nucua̱j Pabló rihaan Pedró tinanuj rá soꞌ man Pedró se vaa ina̱nj cheꞌé Cristó cunuu sa̱ꞌ níꞌ rihaan Yaꞌanj a
\p
\v 11 Cachén do̱j güii, ga̱a ne̱ cuchiꞌ Pedró chumanꞌ cuꞌna̱j Antioquía a. Tza̱j ne̱ quiꞌyaj soꞌ do̱j se nij, ne̱ tumé soꞌ cacunꞌ cheꞌé se nij quiꞌyaj soꞌ, rá ꞌu̱nj, ne̱ cheꞌé dan caꞌmii riha̱a̱n yáj ga̱ soꞌ rihaan cunuda̱nj yuvii̱, ne̱ cataj ꞌu̱nj se vaa tumé soꞌ cacunꞌ cheꞌé se vaa quiꞌyaj soꞌ a.
\v 12 Dan me se ga̱a caꞌnaꞌ soꞌ chumanꞌ Antioquía, ne̱ xcaj soꞌ cuentá se vaa caꞌve̱e cha̱ soꞌ ga̱ nij yuvii̱ yaníj, ne̱ da̱nj quiꞌyaj soꞌ a. Tza̱j ne̱ ga̱a namán nij síí caꞌnaꞌ suun quiꞌyaj Jacobo chumanꞌ nihánj, ga̱a ne̱ cuchuꞌviꞌ Pedró caꞌmi̱i̱ nij síí taj se vaa no̱ xcúún cunuda̱nj nij snóꞌo noco̱ꞌ man Yaꞌanj cata̱ꞌ taꞌngaꞌ man nij soꞌ a. Dan me se chuꞌviꞌ Pedró se vaa xca̱j nij soꞌ cuentá se vaa chá soꞌ ga̱ nij yuvii̱ yaníj, ne̱ cata̱j nij soꞌ se vaa ne nó xcúún soꞌ quiꞌya̱j soꞌ da̱nj, rá soꞌ a. Cheꞌé dan me caꞌneꞌ rá soꞌ ga̱ suun chá ga̱ nij yuvii̱ yaníj, ne̱ naxuun yaníj soꞌ man soꞌ rihaan nij yuvii̱ yaníj na̱nj ado̱nj.
\v 13 Queneꞌen maꞌa̱n soꞌ se vaa caꞌve̱e cha̱ soꞌ ga̱ nij yuvii̱ yaníj, tza̱j ne̱ né si̱j ꞌo̱ vaa rá ga̱ nana̱ aꞌmii me soꞌ a̱ maꞌ. Ne̱ ase vaa quiꞌyaj soꞌ roꞌ, taꞌngaꞌ da̱nj quiꞌyaj uún ta̱ranꞌ nij yuvii̱ israelitá noco̱ꞌ man Cristó ma̱n rej yoꞌ, ne̱ nda̱a Bernabé quiꞌyaj cacunꞌ ga̱ nij soꞌ se vaa caꞌneꞌ rá soꞌ ga̱ suun chá ga̱ nij yuvii̱ yaníj na̱nj ado̱nj.
\p
\v 14 Dan me se xcaj ꞌu̱nj cuentá se vaa ne xraan nocoꞌ nij soꞌ nana̱ sa̱ꞌ nana̱ ya̱ maꞌ. Dan me se caꞌmii yá ꞌu̱nj rihaan Pedró, ne̱ cuno ta̱ranꞌ nij soꞌ, ne̱ cataj ꞌu̱nj a: “Síí israelitá mé so̱ꞌ, tza̱j ne̱ ne nocóꞌ so̱ꞌ tucuáán noco̱ꞌ nij yuvii̱ israelitá maꞌ. Ma̱an se ase vaa ꞌyaj nij yuvii̱ yaníj roꞌ, da̱nj vaa ꞌyáá so̱ꞌ chugua̱nj. Me cheꞌé rqueé so̱ꞌ man nij yuvii̱ yaníj canoco̱ꞌ nij yuvii̱ yaníj tucuáán noco̱ꞌ nij yuvii̱ israelitá ga̱.
\v 15 Dan me se yuvii̱ israelitá me níꞌ á. Né yuvi̱i̱ yaníj yuvii̱ ꞌyaj ndoꞌo cacunꞌ me níꞌ maꞌ.
\v 16 Tza̱j ne̱ neꞌen níꞌ se vaa nda̱ꞌ se veꞌé nocoꞌ ꞌo̱ soꞌ stucua̱nj Moisés, tza̱j ne̱ se̱ cunuu sa̱ꞌ maꞌa̱n soꞌ rihaan Yaꞌanj maꞌ. ꞌO̱ se cunu̱u sa̱ꞌ ya̱ soꞌ rihaan Yaꞌanj sese cuchuma̱n rá soꞌ ni̱ꞌyaj soꞌ man Cristó ado̱nj. Dan me se cuchumán rá maꞌa̱n níꞌ niꞌya̱j níꞌ man Cristó Jesús, yan cunu̱u sa̱ꞌ níꞌ rihaan Yaꞌanj, tza̱j ne̱ se̱ cunuu sa̱ꞌ níꞌ, quiꞌya̱j stucua̱nj Moisés maꞌ. Ina̱nj da̱nj taj Danj Yaꞌanj á. A̱ ꞌó yuvii̱ se̱ cunuu sa̱ꞌ rihaan Yaꞌanj quiꞌya̱j stucua̱nj Moisés maꞌ, taj uún Danj Yaꞌanj ado̱nj.
\v 17 ꞌO̱ se níꞌ si̱j israelitá me se canocoꞌ níꞌ man Cristó, ga̱a ne̱ caꞌve̱e xꞌne̱e̱ cacunꞌ xráá níꞌ quiꞌya̱j soꞌ, rá níꞌ, tza̱j ne̱ ꞌo̱ se veé da̱nj ꞌyaj níꞌ cacunꞌ ta̱ꞌ asuun xa̱ꞌ. Me cheꞌé ꞌyaj níꞌ da̱nj ga̱. ꞌO̱ se Cristó me síí caꞌneꞌ suun quiꞌya̱j níꞌ cacunꞌ, rá so̱ꞌ naꞌ. Taj maꞌ.
\v 18 Dan me se ma̱ꞌán ꞌu̱nj me síí tiriꞌ chrej canoco̱ꞌ stucua̱nj Moisés, ne̱ veé dan, ga̱a ne̱ sese gu̱un cheꞌe̱ uún ꞌu̱nj naquiꞌya̱j sa̱ꞌ uún ꞌu̱nj man chrej yoꞌ, ne̱ dan me se maꞌa̱n ina̱nj yá ꞌu̱nj me síí tumé cacunꞌ ga̱a na̱nj ado̱nj.
\v 19 Asi̱j rque̱ me se canocóꞌ ꞌu̱nj tucuáán yoꞌ, tza̱j ne̱ quiriꞌ rá ꞌu̱nj, quiꞌyaj tucuáán yoꞌ, ne̱ ya̱j me se ase vaa caviꞌ Cristó rihaan rcutze̱ roꞌ, da̱nj vaa cavíꞌ ꞌu̱nj rihaan tucuáán yoꞌ chugua̱nj. Ne̱ ya̱j me se ina̱nj cheꞌé Yaꞌanj ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ ꞌu̱nj ado̱nj.
\v 20 Canó rcuaꞌa̱a̱n ꞌu̱nj rihaan rcutze̱ ga̱ Cristó vaa ga̱a na̱nj ado̱nj. Ya̱j me se né ꞌu̱nj me síí ya̱nj cuano̱ maꞌ. ꞌO̱ se Cristó me síí ya̱nj nimanj, ne̱ cheꞌé dan vaa iꞌna̱ꞌ ꞌu̱nj cuano̱ ado̱nj. Cheꞌé se amán rá ꞌu̱nj niꞌya̱j ꞌu̱nj man Taꞌníí Yaꞌanj roꞌ, cheꞌé dan ina̱nj nocóꞌ ꞌu̱nj man soꞌ ga̱a chéé ꞌu̱nj rihaan chumii̱ nihánj ado̱nj. Ne̱ dan me se ma̱an cheꞌé se cunuu ꞌe̱e̱ uxrá rá soꞌ mán ꞌu̱nj roꞌ, cheꞌé dan caꞌneꞌ gue̱e̱ rá soꞌ caviꞌ soꞌ rihaan rcutze̱ cheꞌé ꞌu̱nj na̱nj ado̱nj.
\v 21 Ne̱ naꞌvej rá ꞌu̱nj ta̱náj yaníj ꞌu̱nj se lu̱j quiꞌyaj Yaꞌanj cheꞌé ꞌu̱nj maꞌ. ꞌO̱ se vaa cheꞌé ya̱ quiꞌyaj Yaꞌanj se lu̱j ado̱nj. Dan me se sese caꞌve̱e ya̱ navi̱j cacunꞌ quiꞌya̱j stucua̱nj Moisés, ga̱a ne̱ caviꞌ u̱u̱n maꞌa̱n Cristó vaa ga̱a na̱nj ado̱nj.” Nu̱ꞌ nana̱ nihánj me nana̱ caꞌmii ꞌu̱nj rihaan Pedró ado̱nj.
\c 3
\s Ina̱nj cheꞌé se amán rá níꞌ niꞌya̱j níꞌ man Cristó, cheꞌé dan ya̱nj Nimán Yaꞌanj ga̱ níꞌ a
\p
\v 1 Síí nij snúú rmaꞌa̱n ya̱ me soj si̱j ma̱n estadó Galacia na̱nj chugua̱nj. Me cheꞌé guun rá soj ta̱náj soj tucuáán sa̱ꞌ ga̱. Vaa síí quiꞌyaj chre̱e man soj naꞌ. Né se sa̱ꞌ uxrá nataꞌ nii rihaan soj se vaa caviꞌ Jesucristó rihaan rcutze̱ cheꞌé soj a̱ naꞌ.
\v 2 ꞌO̱ se me rá ꞌu̱nj xna̱ꞌanj ꞌu̱nj ꞌo̱ nana̱ man soj chugua̱nj: Cheꞌé se canocoꞌ nij soj stucua̱nj Moisés me catúj Nimán Yaꞌanj nimán soj naꞌ. Ase cheꞌé se amán rá soj cuno soj nana̱ sa̱ꞌ cheꞌé Cristó me catúj Nimán Yaꞌanj nimán soj xa̱ꞌ.
\v 3 ꞌO̱ se síí nij snúú rmaꞌa̱n ya̱ me soj na̱nj chugua̱nj. Ga̱a guun cheꞌe̱ soj canocoꞌ soj man Cristó, ne̱ guun nucua̱j rá soj man Nimán Yaꞌanj se vaa ra̱cuíj Nimán Yaꞌanj man soj, tza̱j ne̱ ya̱j me se nucua̱j rá soj man maꞌa̱n soj se vaa cunu̱u sa̱ꞌ soj quiꞌya̱j maꞌa̱n soj na̱nj asânj.
\v 4 Nu̱ꞌ se sa̱ꞌ quiꞌyaj Yaꞌanj cheꞌé soj ga̱a canocoꞌ naca̱ soj man Cristó roꞌ, taj yuꞌvee nó yoꞌ, quiꞌyaj soj a̱ maan asunj. Ya̱ ya̱ a̱ naꞌ. Ne cuchuma̱n ya̱ raj se vaa quiꞌyaj soj a̱ maꞌ.
\v 5 Ga̱a rqué Yaꞌanj Nimán soꞌ rihaan soj quiꞌya̱j ndoꞌo soj suun sa̱ꞌ noco̱o, ga̱a ne̱ me cheꞌé quiꞌyaj Yaꞌanj da̱nj, rá soj ga̱. Cheꞌé se canocoꞌ soj stucua̱nj Moisés me quiꞌyaj Yaꞌanj da̱nj naꞌ. Taj maꞌ. Cheꞌé se amán rá soj niꞌya̱j soj man Cristó me quiꞌyaj Yaꞌanj da̱nj chugua̱nj.
\p
\v 6 Xca̱j soj cuentá cheꞌé Abraham síí cayáán ga̱a naá se vaa cuchumán rá soꞌ niꞌya̱j soꞌ Yaꞌanj, ne̱ cheꞌé dan cataj Yaꞌanj se vaa si̱j cunuu sa̱ꞌ nimán me soꞌ a.
\v 7 Cheꞌé dan xca̱j soj cuentá se vaa níꞌ si̱j amán rá niꞌya̱j man Yaꞌanj me se ase vaa Abraham roꞌ, taꞌngaꞌ da̱nj vaa maꞌa̱n níꞌ chugua̱nj.
\p
\v 8 Dan me se ga̱a naá neꞌen Yaꞌanj se vaa cuchuma̱n rá nij yuvii̱ yaníj ni̱ꞌyaj nij soꞌ man Yaꞌanj, ne̱ neꞌen Yaꞌanj se vaa cunu̱u sa̱ꞌ nij soꞌ rihaan Yaꞌanj, quiꞌya̱j maꞌa̱n Yaꞌanj, ne̱ cheꞌé dan me nataꞌ Yaꞌanj snana̱ Yaꞌanj nana̱ sa̱ꞌ rihaan Abraham, cataj Yaꞌanj a: “Cheꞌé se vaa quiꞌyáá so̱ꞌ roꞌ, cheꞌé dan me qui̱ꞌyáá ꞌu̱nj se lu̱j cheꞌé ta̱ranꞌ nij xꞌneꞌ yuvii̱ ino̱ vaa stucua̱nj ma̱n rihaan chumii̱ ado̱nj”, taj Yaꞌanj rihaan Abraham asi̱j taj va̱j a̱ ꞌó yuvii̱ neꞌen snana̱ Yaꞌanj nana̱ sa̱ꞌ, ne̱ nu̱ꞌ nana̱ yoꞌ nana̱ caꞌmii Yaꞌanj rihaan Abraham roꞌ, canó nana̱ yoꞌ rihaan Danj Yaꞌanj a.
\p
\v 9 Dan me se cuchumán rá Abraham niꞌya̱j soꞌ Yaꞌanj, ne̱ quiꞌyaj Yaꞌanj se lu̱j cheꞌé soꞌ, ne̱ ase vaa quiꞌyaj Yaꞌanj cheꞌé Abraham roꞌ, da̱nj quiꞌya̱j uún Yaꞌanj cheꞌé ta̱ranꞌ nij síí cuchuma̱n rá ni̱ꞌyaj man soꞌ, ne̱ quiꞌya̱j Yaꞌanj se lu̱j cheꞌé nij soꞌ uún ado̱nj.
\s Se̱ caꞌvee cunu̱u sa̱ꞌ níꞌ rihaan Yaꞌanj, quiꞌya̱j stucua̱nj Moisés a̱ maꞌ
\p
\v 10 Nij síí nucua̱j rá man stucua̱nj Moisés me se se̱ cavii sa̱ꞌ nij soꞌ a̱ maꞌ. ꞌO̱ se taj Danj Yaꞌanj a: “Sese se̱ quiꞌyaj ꞌo̱ soꞌ cunuda̱nj nij nana̱ no̱ rihaan stucua̱nj Yaꞌanj nana̱ cataj xnaꞌanj Moisés, ne̱ se̱ cavii sa̱ꞌ soꞌ rihaan Yaꞌanj a̱ maꞌ”, taj Danj Yaꞌanj ado̱nj.
\v 11 Tza̱j ne̱ taj Danj Yaꞌanj a: “Síí a̱j cunuu sa̱ꞌ nimán rihaan Yaꞌanj roꞌ, ꞌo̱ amán rá soꞌ niꞌya̱j soꞌ Yaꞌanj ga̱a vaa iꞌna̱ꞌ soꞌ ado̱nj”, taj Danj Yaꞌanj uún a. Ne̱ cheꞌé dan me neꞌen níꞌ se vaa ina̱nj nij yuvii̱ amán rá niꞌya̱j man Yaꞌanj me yuvii̱ cunu̱u sa̱ꞌ rihaan Yaꞌanj á. Se̱ cunuu sa̱ꞌ nij yuvii̱ nucua̱j rá man stucua̱nj Moisés maꞌ.
\v 12 Dan me se xa̱ꞌ stucua̱nj Moisés, tza̱j ne̱ né cheꞌe̱ se cuchuma̱n ráꞌ me nani̱ꞌ rihaan sayuun maꞌ. Ma̱an cheꞌé se qui̱ꞌyáꞌ nu̱ꞌ rasu̱u̱n taj tucuáán yoꞌ me nani̱ꞌ rihaan sayuun, taj stucua̱nj Moisés na̱nj ado̱nj.
\p
\v 13 Ga̱a naá cataj Yaꞌanj se vaa cano̱ uxrá sayuun xráá nij síí ne uno nu̱ꞌ stucua̱nj Moisés, tza̱j ne̱ tinanii Cristó man níꞌ rihaan sayuun yoꞌ cheꞌé se cata̱ soꞌ cacunꞌ tumé níꞌ do̱ꞌ, sayuun no̱ xráá níꞌ do̱ꞌ, ga̱a caviꞌ soꞌ rihaan rcutze̱ a. No̱ nana̱ nihánj rihaan Danj Yaꞌanj a: “Daj a̱ yuvii̱ noco̱ꞌ va̱j rihaan ꞌo̱ chruun me síí quiriꞌ nimán rihaan Yaꞌanj a.”
\v 14 Nda̱a síj, ga̱a ne̱ se lu̱j cataꞌ tuꞌva Yaꞌanj rihaan Abraham roꞌ, caꞌnaꞌ se lu̱j yoꞌ nda̱a rihaan nij yuvii̱ yaníj, cheꞌé se vaa quiꞌyaj Cristó Jesús a. Dan me se ga̱a naá, ne̱ cataꞌ tuꞌva Yaꞌanj se vaa catu̱u̱ Nimán Yaꞌanj nimán níꞌ, ne̱ cuchumán rá níꞌ niꞌya̱j níꞌ man Yaꞌanj, ne̱ cheꞌé dan ya̱ da̱nj guun ado̱nj.
\s Cataꞌ tuꞌva Yaꞌanj rihaan Abraham se vaa rque̱ ndoꞌo Yaꞌanj se sa̱ꞌ rihaan nij taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ Abraham a
\p
\v 15 Ne̱ caꞌmi̱i̱ ꞌu̱nj cheꞌé nda̱a vaa ꞌyaj nij síí ma̱n rihaan yoꞌóó nihánj, tinu̱j, nocoj. Sese vaa vi̱j ro̱j síí ataꞌ tuꞌva ꞌo̱ nana̱, ne̱ asa̱ꞌ quisíj cataꞌ tuꞌva ro̱j soꞌ nana̱ yoꞌ, ga̱a ne̱ naxca̱j ro̱j soꞌ ꞌo̱ yanj aꞌmii cheꞌé nda̱a vaa quiꞌya̱j ro̱j soꞌ, ga̱a ne̱ dan me se nda̱a vaa taj yanj naxca̱j ro̱j soꞌ roꞌ, ꞌyaj ro̱j soꞌ a. Se̱ guun caꞌne̱ꞌ rá ro̱j soꞌ, ne̱ se̱ guun cuta̱ꞌ nii doj raa̱ nana̱ yoꞌ maꞌ.
\v 16 Ne̱ dan me se taꞌngaꞌ da̱nj quiꞌyaj gue̱e̱ Yaꞌanj ga̱ Abraham, ne̱ dan me se cataꞌ tuꞌva ro̱j soꞌ nana̱ nda̱a vaa quiꞌya̱j Yaꞌanj ga̱ Abraham a. Dan me se cataj Yaꞌanj se vaa cavi̱i̱ sa̱ꞌ soꞌ do̱ꞌ, cavi̱i̱ sa̱ꞌ taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ soꞌ do̱ꞌ a. Dan me se da̱nj aꞌmii Danj Yaꞌanj, tza̱j ne̱ ne cata̱j Yaꞌanj se vaa cavi̱i̱ sa̱ꞌ queꞌe̱e̱ taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ síí cuꞌna̱j Abraham maꞌ. ꞌO̱ se cheꞌé o̱rúnꞌ taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ Abraham caꞌmii Danj Yaꞌanj, ne̱ síí cuꞌna̱j Cristó me soꞌ na̱nj ado̱nj.
\p
\v 17 Ne̱ ina̱nj nihánj me nana̱ me rá ꞌu̱nj cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj á: Dan me se Yaꞌanj cataꞌ tuꞌva rihaan Abraham da̱j quiꞌya̱j Yaꞌanj cheꞌé Abraham do̱ꞌ, cheꞌé taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ Abraham do̱ꞌ, ne̱ cachén ꞌó caꞌa̱nj cientó táá ico̱ chi̱ꞌ (430) yoꞌ, ga̱a ne̱ caꞌnaꞌ stucua̱nj Moisés, tza̱j ne̱ ne quiri̱ꞌ nana̱ cataꞌ tuꞌva Yaꞌanj quiꞌya̱j Yaꞌanj cheꞌé Abraham quiꞌyaj stucua̱nj Moisés maꞌ. ꞌO̱ se ya̱ quiꞌya̱j soꞌ nda̱a vaa cataj soꞌ ado̱nj.
\v 18 Dan me se sese cheꞌé stucua̱nj Moisés me quiꞌya̱j Yaꞌanj se lu̱j, ga̱a ne̱ né cheꞌe̱ yan cataꞌ tuꞌva soꞌ quiꞌya̱j soꞌ se lu̱j asi̱j naá me yoꞌ ga̱a a̱ maꞌ. Tza̱j ne̱ cheꞌé nana̱ cataꞌ tuꞌva Yaꞌanj rihaan Abraham me quiriꞌ soꞌ nij se lu̱j yoꞌ ado̱nj.
\s Rqué Yaꞌanj stucua̱nj Moisés cheꞌé yan xca̱j yuvii̱ cuentá cheꞌé cacunꞌ tumé yuvii̱ a
\p
\v 19 Dan me se sese da̱nj vaa, ga̱a ne̱ me cheꞌé rqué Yaꞌanj stucua̱nj Moisés, rá soj ga̱. Rqué Yaꞌanj tucuáán yoꞌ rihaan Moisés cheꞌé cacunꞌ tumé yuvii̱, ne̱ me rá Yaꞌanj canoco̱ꞌ yuvii̱ tucuáán yoꞌ nda̱a se caꞌna̱ꞌ taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ Abraham síí cuꞌna̱j Cristó rihaan chumii̱ nihánj a. Ga̱a ne̱ soꞌ roꞌ, me síí quiꞌya̱j ndoꞌo se lu̱j cheꞌé yuvii̱, nda̱a vaa cataj Yaꞌanj rihaan Abraham ga̱a naá a. Tza̱j ne̱ se‑mo̱zó Yaꞌanj me nij síí cataj xnaꞌanj tucuáán yoꞌ rihaan Moisés, ga̱a ne̱ cataj xnaꞌanj soꞌ tucuáán yoꞌ rihaan nij yuvii̱ a.
\v 20 Tza̱j ne̱ ga̱a caꞌmii Yaꞌanj ga̱ Abraham, ne̱ maꞌa̱n ya̱ soꞌ caꞌmii ado̱nj. Taj va̱j síí caꞌmii cheꞌé Yaꞌanj, ne̱ taj va̱j síí cataj xnaꞌanj rihaan Yaꞌanj da̱j me rá Abraham maꞌ. Ma̱an se maꞌa̱n ya̱ soꞌ me síí caꞌmii ga̱ Abraham, ese o̱rúnꞌ ya̱ soꞌ me Yaꞌanj na̱nj ado̱nj.
\p
\v 21 Tza̱j ne̱ ta̱j riꞌyunj stucua̱nj Moisés man nana̱ cataꞌ tuꞌva Yaꞌanj rihaan Abraham ga̱a naá, rá soj naꞌ. Daj chiha̱a̱ míj ne vaa da̱nj maꞌ. Tza̱j ne̱ sese caꞌve̱e gu̱un nucua̱j yuvii̱ quiꞌya̱j yuvii̱ ꞌo̱ tucuáán rqué Yaꞌanj, ne̱ ya̱ cunu̱u sa̱ꞌ yuvii̱ rihaan Yaꞌanj, quiꞌya̱j tucuáán yoꞌ ado̱nj. Tza̱j ne̱ se̱ guun nucua̱j yuvii̱ quiꞌya̱j yuvii̱ tucuáán vaa da̱nj maꞌ.
\v 22 Cheꞌé dan me taj Danj Yaꞌanj se vaa cunuda̱nj yuvii̱ tumé ndoꞌo cacunꞌ na̱nj ado̱nj. Ne̱ cheꞌé dan me nana̱ cataꞌ tuꞌva Yaꞌanj rihaan Abraham roꞌ, quisi̱j ya̱ nu̱ꞌ nana̱ yoꞌ cheꞌé ta̱ranꞌ níꞌ si̱j amán rá niꞌya̱j man Cristó ado̱nj.
\s Ga̱a caꞌnaꞌ Cristó, ne̱ taj cheꞌé canoco̱ꞌ níꞌ stucua̱nj Moisés a̱ maan ado̱nj
\p
\v 23 Tza̱j ne̱ ga̱a ataa doj quisi̱j güii cuchuma̱n rá níꞌ ni̱ꞌyaj níꞌ man Cristó, ne̱ ina̱nj stucua̱nj Moisés canocoꞌ níꞌ, ne̱ ase vaa ꞌo̱ síí tumé man síí ꞌni̱j tagaꞌ roꞌ, da̱nj vaa stucua̱nj Moisés rihaan níꞌ ga̱a rque̱ a. Ina̱nj stucua̱nj Moisés vaa rihaan níꞌ canoco̱ꞌ níꞌ nda̱a se caꞌnaꞌ güii tihaa̱n Yaꞌanj rihaan níꞌ se vaa cuchuma̱n rá níꞌ ni̱ꞌyaj níꞌ man Cristó a.
\v 24 Dan me se ase vaa síí tumé man xnii da̱j quiꞌya̱j xnii roꞌ, taꞌngaꞌ da̱nj vaa stucua̱nj Moisés rihaan níꞌ ga̱a rque̱, tumé yoꞌ man níꞌ nda̱a se caꞌnaꞌ Cristó ado̱nj. Nda̱a síj, ga̱a ne̱ no̱ xcúún níꞌ cuchuma̱n rá níꞌ ni̱ꞌyaj níꞌ man soꞌ, ne̱ caꞌve̱e cunu̱u sa̱ꞌ níꞌ rihaan Yaꞌanj ado̱nj.
\v 25 Cuano̱ roꞌ, nihánj me se a̱j cuchumán rá níꞌ niꞌya̱j níꞌ man Cristó, ne̱ cheꞌé dan me ne tumé stucua̱nj Moisés man níꞌ a̱ maꞌ.
\p
\v 26 Cheꞌé se amán rá nij soj niꞌya̱j soj man Cristó Jesús roꞌ, cheꞌé dan taꞌníí Yaꞌanj me ta̱ranꞌ soj cuano̱ na̱nj ado̱nj.
\v 27 Dan me se cheꞌé se cunuu rcuaꞌa̱a̱n soj ga̱ Cristó ga̱a cataꞌ ne soj roꞌ, cheꞌé dan me ase vaa Cristó roꞌ, taꞌngaꞌ da̱nj vaa soj cuano̱ na̱nj ado̱nj.
\v 28 Ne̱ se̱ cataj soj se vaa taꞌa̱j soj me yuvii̱ israelitá ne̱ ꞌó taꞌa̱j soj me yuvii̱ yaníj maꞌ. Ne̱ se̱ cataj soj se vaa taꞌa̱j soj me mozó ne̱ ꞌó taꞌa̱j soj, né si̱j uun mozó me ꞌó taꞌa̱j soj, cata̱j soj maꞌ. Ne̱ se̱ cataj soj se vaa taꞌa̱j soj me snóꞌo ne̱ ꞌó taꞌa̱j soj me chana̱ maꞌ. ꞌO̱ se tana̱nj ase vaa o̱rúnꞌ yuvii̱ vaa ta̱ranꞌ soj, ne̱ ꞌo̱ cuya̱a̱n vaa ta̱ranꞌ soj cheꞌé se noco̱ꞌ soj man Cristó Jesús na̱nj á.
\v 29 Cheꞌé se si̱j noco̱ꞌ man Cristó me soj roꞌ, cheꞌé dan maꞌa̱n ya̱ taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ síí cuꞌna̱j Abraham me soj rihaan Yaꞌanj, nda̱a vaa cataj Yaꞌanj rihaan Abraham se vaa quiꞌya̱j soꞌ se lu̱j rihaan ta̱ranꞌ nij taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ Abraham ado̱nj.
\c 4
\p
\v 1 ꞌO̱ se neꞌen soj da̱j vaa xnii, se vaa vaa güii, ne̱ gu̱un siꞌya̱j xnii nu̱ꞌ rasu̱u̱n ma̱n tucuá rej xnii a. Tza̱j ne̱ ga̱a xnii me soꞌ, ne̱ ase vaa mozó roꞌ, da̱nj vaa soꞌ tucuá rej soꞌ ga̱a yáán rej soꞌ a.
\v 2 Dan me se vaa yuvii̱ tumé man xnii da̱j quiꞌya̱j xnii, ne̱ ina̱nj da̱nj vaa tumé nii man xnii nda̱a se cachi̱j ya̱ xnii, ga̱a ne̱ gu̱un siꞌyaj xnii rasu̱u̱n ma̱n tucuá rej xnii nda̱a vaa cataj rej xnii ado̱nj.
\v 3 Ne̱ ase vaa xnii ataa cachi̱j roꞌ, taꞌngaꞌ da̱nj vaa maꞌa̱n níꞌ ga̱a rque̱, ne̱ ina̱nj neꞌen níꞌ canoco̱ꞌ níꞌ man nij yaꞌanj uun chij rihaan chumii̱ nihánj a.
\p
\v 4 Tza̱j ne̱ ga̱a quisíj güii a̱j narii Yaꞌanj asi̱j naá, ne̱ caꞌnéé Yaꞌanj Taꞌníí soꞌ caꞌnaꞌ Taꞌníí soꞌ rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ cuchruj ꞌo̱ chana̱ man Taꞌníí Yaꞌanj, ne̱ síí noco̱ꞌ stucua̱nj Moisés me nu̱ꞌ nij tuvi̱ꞌ soꞌ ga̱a cayáán soꞌ rihaan chumii̱ nihánj ado̱nj.
\v 5 Dan me se me rá Taꞌníí soꞌ Cristó ra̱cuíj soꞌ man ta̱ranꞌ níꞌ si̱j noco̱ꞌ tucuáán noco̱ꞌ yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj, cheꞌé rej caꞌve̱e ta̱náj níꞌ tucuáán yoꞌ, ne̱ gu̱un níꞌ taꞌníí ya̱ Yaꞌanj á.
\v 6 Cuano̱ nihánj me se taꞌníí ya̱ Yaꞌanj me nij soj ado̱nj. Cheꞌé dan caꞌnéé Yaꞌanj man Nimán Taꞌníí soꞌ nimán níꞌ, ne̱ cheꞌé dan me taj níꞌ a: “Ata̱j Chij, Rej núj mé so̱ꞌ á”, taj níꞌ, aguáj níꞌ, ꞌyaj Nimán Taꞌníí soꞌ a.
\v 7 Cheꞌé dan me né mo̱zó me soj rihaan Yaꞌanj cuano̱ nihánj maꞌ. Ase vaa mozó vaa soj ga̱a rque̱, tza̱j ne̱ xa̱ꞌ ya̱j, nahuun soj taꞌníí Yaꞌanj, ne̱ vaa güii naca̱j soj nu̱ꞌ se sa̱ꞌ rque̱ Yaꞌanj rihaan nij taꞌníí soꞌ ado̱nj.
\s Ne nó xcúún níꞌ canoco̱ꞌ níꞌ tucuáán noco̱ꞌ yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj cuano̱ maꞌ
\p
\v 8 Ga̱a rque̱ me se ne neꞌen ya̱ soj da̱j vaa Yaꞌanj maꞌ. Cheꞌé dan me soj mozó rihaan nij yaꞌanj uun chij rihaan rasu̱u̱n ma̱n rihaan chumii̱ nihánj, tza̱j ne̱ né yaꞌa̱nj ya̱ me nij yaꞌanj yoꞌ maꞌ.
\v 9 Tza̱j ne̱ cuano̱ nihánj me se neꞌen nij soj man maꞌa̱n ya̱ Yaꞌanj ado̱nj. Tza̱j ne̱ sa̱ꞌ doj cata̱j ꞌu̱nj se vaa neꞌen Yaꞌanj man nij soj chugua̱nj. Sese a̱j neꞌen soj man maꞌa̱n ya̱ Yaꞌanj, ga̱a ne̱ me cheꞌé ca̱nica̱j uún soj canoco̱ꞌ soj man nij yaꞌanj uun chij rihaan rasu̱u̱n ma̱n rihaan chumii̱ nihánj ga̱. Neꞌen soj se vaa se̱ guun nucua̱j nij soꞌ ra̱cuíj nij soꞌ man soj maꞌ. Taj yuꞌvee a̱ ꞌó xcoꞌ nó maꞌa̱n nij soꞌ a̱ maꞌ. Me cheꞌé me rá uún soj gu̱un soj mozó rihaan nij soꞌ ga̱.
\v 10 Ne̱ navij rá soj güii gue̱e̱ do̱ꞌ, navij rá soj chaꞌanj cheꞌé ꞌo̱ ꞌo̱ yavii do̱ꞌ, vaa tiempó gue̱e̱ rihaan soj do̱ꞌ, vaa yoꞌ gue̱e̱ rihaan soj do̱ꞌ asânj. Me cheꞌé ꞌyaj soj da̱nj ga̱.
\v 11 Nanó ndoꞌo rá ꞌu̱nj se vaa ꞌyaj soj, ne̱ nanó rá ꞌu̱nj se vaa quiri̱ꞌ rmaꞌa̱n nu̱ꞌ suun quiꞌyáá ꞌu̱nj tucuꞌyón ꞌu̱nj snana̱ Yaꞌanj nana̱ sa̱ꞌ man nij soj na̱nj chugua̱nj.
\s Nanó rá Pabló cheꞌé se tanáj nij síí ma̱n Galacia nana̱ tucuꞌyón soꞌ man nij soꞌ a
\p
\v 12 Ase vaa ꞌu̱nj roꞌ, da̱nj ga̱a̱ gue̱e̱ soj, ese nda̱a adi̱ꞌ se vaa soj roꞌ, da̱nj gaa gue̱e̱ ꞌu̱nj, tinu̱j, nocoj. Né cheꞌe̱ se quiꞌyaj chiꞌi̱i̱ soj manj aꞌmii ꞌu̱nj da̱nj maꞌ. Tana̱nj a̱ veꞌé ina̱nj quiꞌyaj soj ga̱a cayáán ꞌu̱nj ga̱ soj ado̱nj.
\v 13 A̱j neꞌen soj se vaa cheꞌé se canó chiꞌii̱ manj, cheꞌé dan natáꞌ ꞌu̱nj nana̱ sa̱ꞌ cheꞌé Cristó rihaan soj ga̱a asino ya̱a̱n a.
\v 14 Ne̱ ga̱a quiránꞌ ꞌu̱nj rihaan soj me se ne nachri̱ꞌ soj ni̱ꞌyaj soj manj maꞌ. Tana̱nj a̱ caráyaꞌa̱nj ndoꞌo soj niꞌya̱j soj manj, ne̱ nda̱a adi̱ꞌ veꞌé ꞌyaj nii ga̱ ꞌo̱ se‑mo̱zó Yaꞌanj roꞌ, da̱nj quiꞌyaj soj, ga̱a ne̱ veꞌé ndoꞌo caꞌmii soj ga̱j ado̱nj. Ne̱ ase vaa maꞌa̱n ya̱ Cristó Jesús roꞌ, taꞌngaꞌ da̱nj vaa ꞌu̱nj, rá soj,
\v 15 ne̱ cheꞌé dan me guun niha̱ꞌ uxrá rá nij soj ne̱ veꞌé uxrá cuno soj nana̱ caꞌmij, ne̱ cunuu ꞌe̱e̱ uxrá rá soj manj na̱nj ado̱nj. Dan me se cata̱j yáꞌ sese guun nucua̱j nij soj quiri̱i̱ soj rlij rihaan soj cu̱nuû yoꞌ rihanj, ne̱ caꞌvej rá soj quiꞌya̱j soj da̱nj, ta̱ꞌ asuun chugua̱nj. Tza̱j ne̱ ya̱j me se me cheꞌé ne niha̱ꞌ rá soj ga̱a uno soj nana̱ aꞌmij cuano̱ ga̱.
\v 16 Ma̱an cheꞌé se caꞌmij nana̱ ya̱ ya̱ ga̱ soj, cheꞌé dan mej síí ta̱j riꞌyunj man soj, rá soj a̱ naꞌ. Taj maꞌ.
\p
\v 17 Dan me se aráyaꞌa̱nj uxrá ꞌó nij soꞌ man soj, tza̱j ne̱ ne cuna̱j daj chiha̱a̱ míj ꞌyaj nij soꞌ maꞌ. Ma̱an se me rá nij soꞌ ta̱náj xco̱ soj nana̱ noco̱ꞌ níꞌ si̱j amán rá niꞌya̱j man Cristó, ne̱ ina̱nj man maꞌa̱n nij soꞌ canoco̱ꞌ soj, rá nij soꞌ na̱nj ado̱nj.
\v 18 Sese veꞌé ꞌyaj yuvii̱ ga̱ soj, ne̱ cuna̱j uxrá sese cara̱yaꞌa̱nj nij yuvii̱ man soj, rá ꞌu̱nj á. Tza̱j ne̱ ꞌo̱ da̱nj quiꞌya̱j nij soꞌ, sese ya̱ me sa̱ꞌ rá nij soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ man nij soj á. Tza̱j ne̱ taj maꞌ. Me cheꞌé ga̱a yáán ꞌu̱nj ga̱ soj, ga̱a ne̱ uun cheꞌe̱ nij soꞌ ꞌyaj nij soꞌ se sa̱ꞌ ga̱ soj ga̱. Né se sa̱ꞌ ꞌyaj nij soꞌ ga̱ soj maan chugua̱nj.
\v 19 Dan me se ase vaa taꞌníí ꞌu̱nj neꞌej roꞌ, da̱nj vaa nij soj, tinu̱j, nocoj. Cuano̱ nihánj me se uun cheꞌe̱ uún ꞌu̱nj nanó ndoꞌo rá ꞌu̱nj cheꞌé soj nda̱a vaa nanó rá ꞌu̱nj ga̱a rque̱ a. Dan me se ase vaa nanó rá chana̱ nichrunꞌ cuchru̱j neꞌej roꞌ, da̱nj vaa nanó rá ꞌu̱nj cheꞌé soj cuano̱ chugua̱nj. Ne̱ veé ina̱nj da̱nj nanó ndoꞌo rá uún ꞌu̱nj cheꞌé nij soj nda̱a nari̱ꞌ ya̱ ya̱ soj nda̱a vaa quiꞌyaj maꞌa̱n ya̱ Cristó na̱nj á.
\v 20 ꞌO̱ seꞌvee, ne̱ nda̱a cuano̱ ca̱yáán yá ꞌu̱nj ga̱ soj, ga̱a ne̱ caꞌmi̱i̱ maꞌa̱n yá ꞌu̱nj ga̱ soj, raj a. Tza̱j ne̱ ne neꞌen yaj da̱j qui̱ꞌyáj cheꞌé soj a̱ maꞌ.
\s Sese noco̱ꞌ níꞌ stucua̱nj Moisés, ne̱ mozó me níꞌ a
\p
\v 21 Me rá ꞌu̱nj cata̱j ya̱ soj ꞌo̱ nana̱ rihanj á: Me rá nij soj canoco̱ꞌ soj stucua̱nj Moisés, tza̱j ne̱ neꞌen soj da̱j taj nana̱ cachrón Moisés rihaan yanj yoꞌ naꞌ.
\v 22 Dan me se cachrón Moisés nana̱ nihánj rihaan yanj, se vaa vaa vi̱j taꞌníí Abraham snóꞌo cunii, ne̱ ꞌo̱ taꞌníí soꞌ me neꞌej cuchruj mozó cha̱na̱ nu̱u̱ rihaan soꞌ, ne̱ ꞌó taꞌníí soꞌ me neꞌej cuchruj maꞌa̱n nica̱ soꞌ a. Xa̱ꞌ nica̱ soꞌ, tza̱j ne̱ né mo̱zó me noꞌ maꞌ.
\v 23 Dan me se neꞌej cuchruj mozó cha̱na̱ roꞌ, ase vaa aꞌngaa na̱j guun neꞌej roꞌ, da̱nj vaa caꞌngaa soꞌ a. Tza̱j ne̱ xa̱ꞌ neꞌej cuchruj maꞌa̱n nica̱ Abraham, tza̱j ne̱ a̱j cataꞌ tuꞌva Yaꞌanj da̱j quiꞌya̱j Yaꞌanj cheꞌé soꞌ asi̱j ga̱a ataa caꞌnga̱a̱ soꞌ a.
\p
\v 24 Ro̱j chana̱ nihánj roꞌ, da̱j se vaa ro̱j tucuáán uun ya̱ ataꞌ tuꞌva Yaꞌanj ga̱ níꞌ vaa ro̱j noꞌ a. ꞌO̱ se ꞌo̱ tucuáán me se avii quij Sinaí, ne̱ nij síí noco̱ꞌ tucuáán yoꞌ roꞌ, mozó u̱u̱n me nij soꞌ ado̱nj. Da̱j se vaa chana̱ cuꞌna̱j Agar vaa nij soꞌ a.
\v 25 Da̱j se vaa quij Sinaí nicu̱nꞌ rej Arabia vaa Agar, ne̱ da̱j se vaa chumanꞌ Jerusalén na̱j cuano̱ vaa Agar uún, cheꞌé se nij síí chiha̱nj chuman' Jerusalén me se mozó me nij soꞌ a.
\v 26 Tana̱nj ino̱ vaa chumanꞌ Jerusalén na̱j rej xta̱ꞌ ado̱nj. Da̱j se vaa nii cunuda̱nj níꞌ vaa chumanꞌ yoꞌ, ne̱ né mo̱zó me níꞌ si̱j noco̱ꞌ tucuáán cataꞌ tuꞌva Yaꞌanj maꞌ.
\p
\v 27 Nihánj me nana̱ no̱ rihaan Danj Yaꞌanj a:
\q Ga̱a̱ niha̱ꞌ nimán so̱ꞌ, cha̱na̱ itu̱un á.
\q Nda̱ꞌ se naꞌvee cuchru̱j so̱ꞌ neꞌej,
\q tza̱j ne̱ ga̱a̱ niha̱ꞌ uxrá nimán so̱ꞌ á.
\q O̱ruún so̱ꞌ cuano̱,
\q tza̱j ne̱ vaa güii, ne̱ doj a̱ ga̱a̱ taꞌníí so̱ꞌ
\q rihaan taꞌníí chana̱ vaa nica̱ ado̱nj.
\m Ina̱nj da̱nj aꞌmii Danj Yaꞌanj cheꞌé nica̱ Abraham chana̱ cuchruj man síí cuꞌna̱j Isaac a.
\p
\v 28 Ne̱ ase vaa taꞌníí noꞌ síí cuꞌna̱j Isaac roꞌ, taꞌngaꞌ da̱nj vaa nij soj, tinu̱j, nocoj. Soj me neꞌej se vaa cataj ya̱ Yaꞌanj caꞌnga̱a̱ ya̱ ado̱nj. Ne̱ ase vaa cavii sa̱ꞌ Isaac roꞌ, da̱nj cavi̱i̱ sa̱ꞌ soj uún na̱nj á.
\v 29 Neꞌen nij soj se vaa xnii caꞌngaa maꞌa̱n taꞌníí ꞌó chana̱ roꞌ, ta̱j riꞌyunj ndoꞌo soꞌ man neꞌej tucua̱ ya̱ veꞌ chugua̱nj. Dan me se taꞌngaꞌ da̱nj ranꞌ gue̱e̱ níꞌ cuano̱ nihánj, ne̱ dan me se ꞌyaj ndoꞌo nij yuvii̱ noco̱ꞌ stucua̱nj Moisés sayuun man níꞌ si̱j cunuu sa̱ꞌ nimán cheꞌé Nimán Yaꞌanj chugua̱nj.
\p
\v 30 Tza̱j ne̱ xca̱j níꞌ cuentá me taj Danj Yaꞌanj a: “Quiri̱i̱ so̱ꞌ man ro̱j taꞌni̱j mozó cha̱na̱ caꞌa̱nj yaníj ro̱j taꞌni̱j noꞌ á. ꞌO̱ se o̱rúnꞌ taꞌníí nica̱ so̱ꞌ níí ne uun mozó me síí gu̱un síí siꞌya̱j nu̱ꞌ siꞌyáá so̱ꞌ vaa güii ado̱nj. Ne̱ xa̱ꞌ taꞌníí chana̱ me mozó, tza̱j ne̱ daj chiha̱a̱ míj ne nó xcúún taꞌníí mozó cha̱na̱ yoꞌ quiri̱ꞌ yoꞌ taꞌa̱j siꞌyáá so̱ꞌ maꞌ.” Da̱nj vaa nana̱ caꞌmii Yaꞌanj rihaan Abraham nana̱ no̱ rihaan Danj Yaꞌanj a.
\v 31 Dan me se né taꞌni̱j mozó cha̱na̱ me níꞌ, maan tinu̱j, maan nocoj. Ma̱an se ase vaa taꞌníí chana̱ ne uun mozó roꞌ, da̱nj vaa níꞌ ado̱nj.
\c 5
\p
\v 1 ꞌO̱ se a̱j caꞌnéj Cristó nu̱ꞌ suun ta̱j xráá níꞌ, ne̱ cheꞌé dan vaa yaꞌnúj rihaan níꞌ canoco̱ꞌ níꞌ man Yaꞌanj cuano̱ ado̱nj. Cheꞌé dan me caꞌne̱j nucuaj soj nimán soj, ne̱ se̱ caꞌvej uún soj quiꞌya̱j soj suun uun mozó a̱ maꞌ. Se̱ guun rá soj canoco̱ꞌ soj nu̱ꞌ stucua̱nj Moisés a̱ maꞌ.
\s Taj cheꞌé cuta̱ꞌ nii taꞌngaꞌ man nee̱ man níꞌ maꞌ
\p
\v 2 Xca̱j nij soj cuentá á. Nihánj me nana̱ taj xnaꞌanj ma̱ꞌán ꞌu̱nj si̱j cuꞌna̱j Pabló rihaan soj á. Dan me se sese aꞌvej rá soj cuta̱ꞌ nii taꞌngaꞌ man soj, ne̱ taj yuꞌvee nó Cristó rihaan soj vaa ga̱a a̱ maꞌ.
\v 3 Nihánj me cata̱j xnaꞌanj uún ꞌu̱nj rihaan soj se vaa ta̱ranꞌ nij snóꞌo aꞌvej rá cuta̱ꞌ nii taꞌngaꞌ man roꞌ, no̱ xcúún nij soꞌ canoco̱ꞌ nij soꞌ nu̱ꞌ stucua̱nj Moisés ado̱nj.
\v 4 Taꞌa̱j nij soj me rá canoco̱ꞌ stucua̱nj Moisés, ne̱ cunu̱u sa̱ꞌ nij soꞌ rihaan Yaꞌanj, rá nij soꞌ, tza̱j ne̱ né si̱j noco̱ꞌ man Cristó me síí ꞌyaj da̱nj maꞌ. ꞌO̱ se síí tanáj xco̱ se lu̱j quiꞌyaj Yaꞌanj cheꞌé níꞌ me nij soꞌ ado̱nj.
\v 5 Xa̱ꞌ níꞌ, tza̱j ne̱ nu̱u̱ Nimán Yaꞌanj nimán níꞌ, ne̱ amán rá níꞌ niꞌya̱j níꞌ man Cristó, ne̱ cheꞌé dan me uun ya̱ rá níꞌ se vaa vaa güii cunu̱u sa̱ꞌ nimán níꞌ rihaan Yaꞌanj, quiꞌya̱j Yaꞌanj, ne̱ ꞌo̱ naꞌvi̱j níꞌ nda̱a se quisi̱j ya̱ güii yoꞌ ado̱nj.
\v 6 Xa̱ꞌ níꞌ si̱j noco̱ꞌ man Cristó Jesús me se taj se ꞌyaj sese quita̱j taꞌngaꞌ man níꞌ, taj se ꞌyaj sese se̱ quitáá taꞌngaꞌ man níꞌ, rá Yaꞌanj maꞌ. Tana̱nj me rá Yaꞌanj cuchuma̱n rá níꞌ ni̱ꞌyaj níꞌ man Cristó, ne̱ cheꞌé dan ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá níꞌ ni̱ꞌyaj níꞌ man tinúú níꞌ ado̱nj.
\p
\v 7 Ga̱a rque̱ me se a̱j sa̱ꞌ uxrá nocoꞌ soj man Yaꞌanj tza̱j niha̱nꞌ. Me síí caráán chrej rihaan soj se̱ cuchumán rá soj cuno̱ soj nana̱ ya̱ ya̱j ga̱.
\v 8 Xa̱ꞌ nana̱ uno soj cuano̱, tza̱j ne̱ né Yaꞌa̱nj síí canacúún man soj me síí caꞌmii nana̱ yoꞌ rihaan soj maꞌ.
\v 9 Neꞌen nij soj se vaa levadura se ꞌyaj naraa nana̱ rque rachrúún, me se do̱j tzínꞌ yoꞌ araa nii rque cunj, tza̱j ne̱ naraa nana̱ rque cunuda̱nj cunj, ꞌyaj yoꞌ a. Ne̱ ase vaa levadura roꞌ, taꞌngaꞌ da̱nj vaa nana̱ ne̱ uno soj ado̱nj.
\p
\v 10 Dan me se ꞌu̱nj me se ꞌo̱ amán raj niꞌya̱j ꞌu̱nj man Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ se vaa ꞌo̱ cuya̱a̱n ga̱a̱ rá soj ga̱ ꞌu̱nj chugua̱nj. Ne̱ síí aꞌmii ꞌó nana̱ roꞌ, tza̱j ne̱ naquiꞌyaj chru̱j soꞌ rihaan soj se vaa se̱ canocoꞌ sa̱ꞌ soj man Yaꞌanj chugua̱nj. Cheꞌé se ꞌyaj soꞌ da̱nj roꞌ, cheꞌé dan quira̱nꞌ soꞌ sayuun, quiꞌya̱j Yaꞌanj na̱nj ado̱nj. A̱ me maꞌa̱n si̱j me soꞌ, tza̱j ne̱ ya̱ quira̱nꞌ soꞌ sayuun, quiꞌya̱j Yaꞌanj á.
\p
\v 11 Aꞌmii natáj ma̱ꞌán ꞌu̱nj rihaan yuvii̱ se vaa cuta̱ꞌ nii taꞌngaꞌ man yuvii̱, rá soj naꞌ. Taj, maan tinu̱j, maan nocoj. Sese da̱nj vaa nana̱ aꞌmii natáj ꞌu̱nj, ne̱ ne caꞌma̱an rá yuvii̱ cuno̱ yuvii̱ nana̱ se vaa caviꞌ Cristó rihaan rcutze̱ asuun tza̱j maꞌ. Tza̱j ne̱ aꞌmaan rá nij yuvii̱ ado̱nj. Ne̱ ma̱an cheꞌé dan ꞌyaj ndoꞌo nij yuvii̱ sayuun manj ado̱nj.
\v 12 Dan me se vaa cheꞌé cata̱j níꞌ se vaa nij síí ꞌyaj sayuun man soj roꞌ, ꞌo̱ se aꞌvee, ne̱ vaa cheꞌé caꞌne̱ꞌ nij soꞌ nu̱ꞌ nee̱ man maꞌa̱n nij soꞌ vaa tza̱j ado̱nj.
\s Veꞌé quiꞌya̱j níꞌ nu̱ꞌ se vaa me rá Nimán Yaꞌanj quiꞌya̱j níꞌ á
\p
\v 13 Dan me se canacúún Yaꞌanj man nij soj ga̱a̱ yaꞌnúj rihaan nij soj da̱j quiꞌya̱j nij soj, tinu̱j, nocoj. Tza̱j ne̱ se̱ guun rá soj se vaa caꞌve̱e quiꞌya̱j soj náá guun se me rá nee̱ man maꞌa̱n soj quiꞌya̱j soj maꞌ. Tana̱nj ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá soj tinúú soj, ne̱ ꞌo̱ ra̱cuíj soj tinúú soj á.
\v 14 Dan me se ꞌo̱ cuya̱a̱n ya̱ vaa nu̱ꞌ stucua̱nj Moisés ga̱ o̱rúnꞌ nana̱ nihánj chugua̱nj: “Adi̱ꞌ se ꞌe̱e̱ rá so̱ꞌ man ma̱ꞌán so̱ꞌ roꞌ, taꞌngaꞌ da̱nj ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá so̱ꞌ man tuvíꞌ so̱ꞌ á.” A̱ ꞌó nana̱ se̱ cachiin cuno̱ uún níꞌ, sese da̱nj quiꞌya̱j níꞌ a̱ maꞌ.
\v 15 Tza̱j ne̱ sese aꞌmii anó tuviꞌ soj do̱ꞌ, sese gu̱un xco̱j ruva̱a̱ rá soj ni̱ꞌyaj soj tuviꞌ soj do̱ꞌ, sese quiꞌya̱j soj sayuun man tuviꞌ soj do̱ꞌ, ne̱ dan me se ta̱dó uxrá soj á. ꞌO̱ se sese da̱nj uun rá soj, ne̱ quiri̱ꞌ cunuda̱nj nij tuvi̱ꞌ soj, quiꞌya̱j soj na̱nj chugua̱nj.
\p
\v 16 Cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj ꞌo̱ nana̱ rihaan soj á: ꞌO̱ cuno̱ soj aꞌmii Nimán Yaꞌanj, ne̱ sese ina̱nj da̱nj quiꞌya̱j soj, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ guun quiꞌya̱j soj se vaa me rá nee̱ man maꞌa̱n soj quiꞌya̱j soj maꞌ.
\v 17 Dan me se ino̱ uxrá vaa se me rá nee̱ man níꞌ quiꞌya̱j yoꞌ ga̱ se me rá Nimán Yaꞌanj quiꞌya̱j yoꞌ ado̱nj. Ne̱ unuꞌ Nimán Yaꞌanj ga̱ nee̱ man níꞌ, ne̱ caꞌve̱e se me rá níꞌ quiꞌya̱j níꞌ nda̱a vaa me rá maꞌa̱n níꞌ quiꞌya̱j níꞌ, tza̱j ne̱ se̱ guun nucua̱j níꞌ quiꞌya̱j níꞌ da̱nj a̱ maan ado̱nj.
\v 18 Tza̱j ne̱ sese noco̱ꞌ soj man Nimán Yaꞌanj, ne̱ taj cheꞌé canoco̱ꞌ soj stucua̱nj Moisés a̱ maꞌ.
\p
\v 19 Dan me se a̱j neꞌen soj da̱j ꞌyaj yuvii̱ ꞌyaj nda̱a vaa me rá nee̱ man maꞌa̱n nij soꞌ quiꞌya̱j yoꞌ ado̱nj. Otoj nij soꞌ ga̱ ꞌó yuvii̱ né ni̱ca̱ nij soꞌ me do̱ꞌ, otoj nij soꞌ ga̱ yuvii̱ ne nó xcúún coto̱j ga̱ nij soꞌ do̱ꞌ, ꞌyaj nij soꞌ se nij ndoꞌo do̱ꞌ, ꞌyaj nij soꞌ se naꞌa̱j ndoꞌo do̱ꞌ,
\v 20 aráj gue̱e̱ nij soꞌ rihaan yaꞌanj quiꞌyaj maꞌa̱n yuvii̱ do̱ꞌ, ꞌyaj chru̱u̱n síí chru̱u̱n ꞌyaj nij soꞌ do̱ꞌ, táá riꞌyunj nij soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ tuviꞌ nij soꞌ do̱ꞌ, anó tuviꞌ nij soꞌ ga̱ tuviꞌ nij soꞌ do̱ꞌ, axríj yuva̱a̱ nij soꞌ man tuviꞌ nij soꞌ do̱ꞌ, ina̱nj me rá maꞌa̱n ꞌo̱ ꞌo̱ nij soꞌ cavi̱i̱ sa̱ꞌ nij soꞌ do̱ꞌ, uxraꞌ taꞌa̱j nij soꞌ man nij soꞌ do̱ꞌ,
\v 21 uun xco̱j ruva̱a̱ rá nij soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ tuviꞌ nij soꞌ do̱ꞌ, uun xno̱ nij soꞌ do̱ꞌ, ꞌyaj nij soꞌ chaꞌanj ne̱ uun xno̱ nij soꞌ ne̱ otoj nij soꞌ ga̱ náguun yuvii̱ do̱ꞌ, ne̱ dan me se queꞌe̱e̱ doj cacunꞌ ase vaa nij cacunꞌ nihánj ꞌyaj uún nij soꞌ ado̱nj. A̱j cataj xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj, ne̱ cuano̱ nihánj me se cata̱j xnaꞌanj uún ꞌu̱nj rihaan soj se vaa yuvii̱ ꞌyaj da̱nj roꞌ, daj chiha̱a̱ míj se̱ cayáán nij soꞌ ga̱ Yaꞌanj asa̱ꞌ guun chij Yaꞌanj a̱ maꞌ.
\p
\v 22 Tza̱j ne̱ sese ina̱nj rihaan Nimán Yaꞌanj cuno̱ níꞌ, ne̱ ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá níꞌ tuviꞌ níꞌ do̱ꞌ, gu̱un niha̱ꞌ ya̱ rá nimán níꞌ do̱ꞌ, ga̱a̱ xe̱j nimán níꞌ do̱ꞌ, ga̱a̱ ina̱j nimán níꞌ do̱ꞌ, veꞌé quiꞌya̱j níꞌ rihaan yuvii̱ do̱ꞌ, ga̱a̱ sa̱ꞌ nimán níꞌ do̱ꞌ, ꞌo̱ cuchuma̱n rá níꞌ do̱ꞌ,
\v 23 síí niꞌya̱nj aꞌmii gu̱un níꞌ do̱ꞌ, síí nica̱j raa̱ gu̱un níꞌ do̱ꞌ, quiꞌya̱j Nimán Yaꞌanj á. Ina̱nj da̱nj ga̱a̱ níꞌ sese veꞌé cuno̱ níꞌ rihaan Nimán Yaꞌanj na̱nj ado̱nj. Ne̱ taj cacunꞌ quita̱j xráá níꞌ quiꞌya̱j nana̱ nihánj a̱ maꞌ.
\v 24 Dan me se níꞌ si̱j a̱j noco̱ꞌ man Cristó Jesús roꞌ, me se a̱j ticaviꞌ Cristó man nu̱ꞌ se chiꞌi̱i̱ ma̱n nimán níꞌ, ga̱a caviꞌ soꞌ rihaan rcutze̱, ne̱ dan me se quisíj quiꞌyaj nee̱ man níꞌ cacunꞌ, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ guun quiꞌya̱j uún níꞌ se chiꞌi̱i̱ me rá nee̱ man níꞌ quiꞌya̱j yoꞌ a̱ maꞌ.
\v 25 Dan me se cheꞌé se cunuu sa̱ꞌ nimán níꞌ, quiꞌyaj Nimán Yaꞌanj, cheꞌé dan ꞌo̱ cuno̱ níꞌ nu̱ꞌ se vaa cata̱j xnaꞌanj Nimán Yaꞌanj rihaan níꞌ á.
\v 26 Se̱ caꞌmii xta̱ꞌ níꞌ a̱ ꞌó xcoꞌ a̱ maꞌ. Se̱ caꞌmii raꞌyunj níꞌ rihaan tuviꞌ níꞌ a̱ maꞌ. Se̱ guun xco̱j ruva̱a̱ rá níꞌ ni̱ꞌyaj níꞌ tuviꞌ níꞌ a̱ maꞌ.
\c 6
\s Veꞌé ra̱cuíj níꞌ man tinúú níꞌ á
\p
\v 1 Sese ya̱ xcaj nij soj cuentá se vaa quiꞌyaj ꞌo̱ tinúú soj cacunꞌ, ne̱ soj si̱j veꞌé noco̱ꞌ Nimán Yaꞌanj roꞌ, nago̱ꞌ soj chrej man síí tumé cacunꞌ da̱j quiꞌya̱j soꞌ rej rihaan soꞌ, tinu̱j, nocoj. Tza̱j ne̱ nica̱ꞌ ga̱a̱ nimán soj, ne̱ veꞌé caꞌmi̱i̱ soj nana̱ sa̱ꞌ ga̱ síí tumé cacunꞌ á. Dan me se ta̱dó soj ga̱ maꞌa̱n soj ga̱a nagoꞌ soj chrej na̱nj á. Se taj, ne̱ maꞌa̱n soj do̱ꞌ caꞌa̱nj chrej chiꞌi̱i̱ na̱nj chugua̱nj.
\v 2 Dan me se caꞌve̱e se me maꞌa̱n sayuun ranꞌ tinúú soj, tza̱j ne̱ ra̱cuíj soj man soꞌ á. Sese da̱nj quiꞌya̱j soj, ne̱ síí ꞌyaj nda̱a vaa taj stucua̱nj Cristó me soj ga̱a na̱nj chugua̱nj.
\v 3 Ne̱ sese vaa síí guun rá se vaa síí sa̱ꞌ doj me maꞌa̱n soꞌ, ne̱ síí ne neꞌen uxrá me soꞌ, ne̱ síí tihaꞌ yuꞌunj man maꞌa̱n me soꞌ na̱nj ado̱nj.
\v 4 Tza̱j ne̱ naquiꞌya̱j cu̱u ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ da̱j ꞌyaj maꞌa̱n níꞌ, ne̱ sese veꞌé ꞌyaj níꞌ, ne̱ gu̱un niha̱ꞌ rá níꞌ cheꞌé se vaa veꞌé ꞌyaj maꞌa̱n níꞌ na̱nj á. Tza̱j ne̱ ne nó xcúún níꞌ naquiꞌya̱j cu̱u níꞌ da̱j ꞌyaj tinúú níꞌ maꞌ. Se̱ cataj níꞌ se vaa sa̱ꞌ doj ꞌyaj níꞌ rihaan tinúú níꞌ maꞌ.
\v 5 Ma̱an se ino̱ vaa suun ata̱ ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ, ne̱ no̱ xcúún ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ ca̱ta̱ níꞌ suun vaa rihaan maꞌa̱n níꞌ na̱nj ado̱nj.
\p
\v 6 Dan me se síí tucuꞌyón snana̱ Yaꞌanj roꞌ, me se no̱ xcúún soꞌ rque̱ soꞌ taꞌa̱j nu̱ꞌ se sa̱ꞌ riꞌ soꞌ man síí tihaa̱n snana̱ Yaꞌanj nana̱ sa̱ꞌ rihaan soꞌ a.
\p
\v 7 Tza̱j ne̱ se̱ tihaꞌ yuꞌunj soj man maꞌa̱n soj maꞌ. Se̱ caꞌvee tiha̱ꞌ soj man Yaꞌanj maꞌ. Ase vaa síí unô caân ne̱ ya̱ naranꞌ soꞌ se achríj soꞌ roꞌ, taꞌngaꞌ da̱nj ranꞌ nij yuvii̱ a.
\v 8 Sese quiꞌya̱j ꞌo̱ soꞌ ina̱nj se vaa me rá nee̱ man maꞌa̱n soꞌ quiꞌya̱j soꞌ, ne̱ nee̱ man soꞌ quiꞌya̱j quiri̱ꞌ nu̱ꞌ soꞌ na̱nj ado̱nj. Tza̱j ne̱ sese quiꞌya̱j ꞌo̱ soꞌ ina̱nj se vaa me rá Nimán Yaꞌanj quiꞌya̱j soꞌ, ne̱ Nimán Yaꞌanj quiꞌya̱j ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ soꞌ ca̱yáán soꞌ ga̱ Yaꞌanj nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ado̱nj.
\v 9 Se̱ guun rmi̱i̱ níꞌ quiꞌya̱j sa̱ꞌ níꞌ maꞌ. Sese se̱ quiriꞌ rá níꞌ, ne̱ quisi̱j güii cachrón Yaꞌanj, ne̱ sa̱ꞌ uxrá doj cavi̱i̱ níꞌ, quiꞌya̱j Yaꞌanj ado̱nj.
\v 10 Dan me se ya̱j vaa yaꞌnúj rihaan níꞌ roꞌ, quiꞌya̱j ndoꞌo níꞌ se sa̱ꞌ cuano̱, ra̱cuíj níꞌ man cunuda̱nj yuvii̱ á. Tza̱j ne̱ doj a̱ gu̱un rá níꞌ ra̱cuíj níꞌ man nij tinúú níꞌ nij síí noco̱ꞌ man Cristó ado̱nj.
\s Uun niha̱ꞌ rá Pabló ina̱nj cheꞌé se caviꞌ Cristó rihaan rcutze̱ cheꞌé níꞌ a
\p
\v 11 Ni̱ꞌyaj soj á. Rej navij yanj nihánj cachrón raꞌaj ma̱ꞌanj letrá xi̱j ndoꞌo cheꞌé nij soj chugua̱nj.
\v 12 Nij síí me rá veꞌé caꞌmi̱i̱ yuvii̱ cheꞌé roꞌ, maꞌa̱n nij soꞌ me síí me rá cata̱ꞌ taꞌngaꞌ man soj na̱nj ado̱nj. Da̱nj ꞌyaj nij soꞌ cheꞌé se naꞌvej rá nij soꞌ quiꞌya̱j yuvii̱ sayuun man nij soꞌ cheꞌé se noco̱ꞌ nij soꞌ man Cristó síí caviꞌ rihaan rcutze̱ na̱nj chugua̱nj.
\v 13 Dan me se ataꞌ taꞌngaꞌ man nij soꞌ, tza̱j ne̱ ne nocoꞌ sa̱ꞌ maꞌa̱n nij soꞌ stucua̱nj Moisés maꞌ. Tza̱j ne̱ ina̱nj me rá nij soꞌ cata̱ꞌ taꞌngaꞌ man soj, ga̱a ne̱ caꞌmi̱i̱ xta̱ꞌ nij soꞌ cata̱j nij soꞌ se vaa cataꞌ taꞌngaꞌ man soj quiꞌyaj maꞌa̱n ya̱ nij soꞌ, cheꞌé se rquee̱ nij soꞌ man soj, cata̱j nij soꞌ a.
\v 14 Ne̱ xa̱ꞌ ꞌu̱nj, tza̱j ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ caꞌmii xta̱ꞌ ꞌu̱nj maꞌ. ꞌO̱ se guun niha̱ꞌ rá ꞌu̱nj ina̱nj cheꞌé se caviꞌ Jesucristó Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ rihaan rcutze̱ cheꞌé níꞌ ado̱nj. Ne̱ xa̱ꞌ chumii̱ nihánj, tza̱j ne̱ ase vaa se caviꞌ roꞌ, da̱nj vaa chumii̱ nihánj rihaan ꞌu̱nj, ne̱ da̱nj vaa ꞌu̱nj rihaan chumii̱ nihánj ado̱nj.
\v 15 Taj se ꞌyaj sese ta̱j taꞌngaꞌ man níꞌ do̱ꞌ, taj se ꞌyaj sese nuviꞌ taꞌngaꞌ táá man níꞌ do̱ꞌ maꞌ. Núj naquiꞌyaj naca̱ Yaꞌanj man níꞌ, ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ ya̱ níꞌ na̱nj ado̱nj.
\v 16 Me rá ꞌu̱nj ga̱a̱ xe̱j nimán ta̱ranꞌ soj si̱j noco̱ꞌ tucuáán nihánj, ne̱ ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá Yaꞌanj man soj ado̱nj. Ya̱ ase vaa yuvii̱ israelitá me soj rihaan Yaꞌanj na̱nj chugua̱nj.
\p
\v 17 Dan me se a̱j ta̱j ndoꞌo yaa̱n mán ꞌu̱nj cheꞌé se quiranꞌ ndoꞌo ꞌu̱nj sayuun cheꞌé se natáꞌ ꞌu̱nj rihaan yuvii̱ cheꞌé Jesús, ne̱ cheꞌé dan naꞌvej rá ꞌu̱nj quiꞌya̱j soj doj sayuun mán ꞌu̱nj a̱ maꞌ.
\s Me rá Pabló quiꞌya̱j Cristó se lu̱j cheꞌé nij síí ma̱n Galacia a
\p
\v 18 Me rá ꞌu̱nj quiꞌya̱j ndoꞌo Jesucristó Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ se lu̱j nimán nij soj, tinu̱j, nocoj. Veé da̱nj ga̱a̱ ya̱ ado̱nj.