\id PHP
\h Filipenses
\toc1 Filipenses
\mt Nihánj me cartá caꞌnéé Pabló rihaan nij síí ya̱nj chumanꞌ Filipos a
\c 1
\p
\v 1 Síí cuꞌna̱j Pabló ga̱ síí cuꞌna̱j Timoteo me rój, ne̱ síí nu̱u̱ rihaan Cristó Jesús me rój, ne̱ nihánj me se ꞌyaj rój yanj cartá nihánj caꞌne̱j rój rihaan cunuda̱nj nij soj xꞌneꞌ yuvii̱ noco̱ꞌ man Cristó Jesús soj si̱j ya̱nj chumanꞌ Filipos a. Me rá rój naya̱a̱ nij soj do̱ꞌ, nij síí tumé sa̱ꞌ rihaan Yaꞌanj man soj do̱ꞌ, nij síí nica̱j suun rihaan Yaꞌanj ra̱cuíj man soj do̱ꞌ, yanj cartá nihánj a.
\p
\v 2 Dan me se me rá rój quiꞌya̱j Rej níꞌ Yaꞌanj quiꞌya̱j Jesucristó Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ quiꞌya̱j se lu̱j cheꞌé nij soj, ne̱ me rá rój ga̱a̱ xe̱j nimán nij soj quiꞌya̱j ro̱j soꞌ a.
\s Cachíín niꞌya̱j ndoꞌo Pabló rihaan Yaꞌanj cheꞌé nij síí noco̱ꞌ man Cristó ya̱nj chumanꞌ cuꞌna̱j Filipos a
\p
\v 3 Daj a̱ ga̱a nanuj rá ꞌu̱nj man nij soj, ne̱ taj ꞌu̱nj guun niꞌya̱j níꞌ rihaan Yaꞌanj cheꞌé soj a.
\v 4 Ne̱ ga̱a achíín ni̱ꞌyáj rihaan Yaꞌanj, ne̱ uun niha̱ꞌ ndoꞌo rá nimanj ga̱a rqueé ꞌu̱nj rihaan Yaꞌanj cheꞌé ta̱ranꞌ soj
\v 5 cheꞌé se asi̱j guun cheꞌe̱ soj cuno soj nana̱ sa̱ꞌ cheꞌé Cristó, ne̱ guun cheꞌe̱ soj ꞌo̱ vaa rá soj ga̱ ꞌu̱nj ne̱ rii soj saꞌanj cheꞌé rej caꞌve̱e nataꞌ ꞌu̱nj nana̱ sa̱ꞌ yoꞌ rihaan yuvii̱, ne̱ veé da̱nj ꞌyaj soj nda̱a cuano̱ a.
\v 6 Guun ya̱ raj se vaa ya̱ uxrá guun cheꞌe̱ ya̱ Yaꞌanj quiꞌyaj suun maꞌa̱n Yaꞌanj nimán soj, ne̱ ꞌo̱ da̱nj quiꞌya̱j Yaꞌanj nimán soj nda̱a quisi̱j güii caꞌna̱ꞌ uún Cristó Jesús rihaan chumii̱ nihánj ado̱nj.
\v 7 Ne̱ ya̱ ya̱ vaa cheꞌé caꞌmij da̱nj cheꞌé ta̱ranꞌ nij soj chugua̱nj. Dan me se ya̱ caráyaꞌa̱nj uxrá soj manj, ne̱ ga̱a ꞌni̱j ꞌu̱nj tagaꞌ do̱ꞌ, ga̱a caꞌmii ꞌu̱nj rihaan nij síí naꞌvej rá cuno̱ nana̱ sa̱ꞌ cheꞌé Cristó cheꞌé rej xca̱j nij soꞌ cuentá do̱ꞌ, ga̱a tucuꞌyón ꞌu̱nj nana̱ sa̱ꞌ yoꞌ man yuvii̱ do̱ꞌ, ne̱ racuíj ndoꞌo cunuda̱nj nij soj manj, ne̱ cheꞌé dan me se soj si̱j ꞌyaj se‑su̱u̱n Yaꞌanj ga̱j roꞌ, me ndoꞌo ya̱ raj que̱neꞌenj man soj ado̱nj.
\v 8 Ne̱ Yaꞌanj me síí neꞌen ya̱ se vaa ase vaa ꞌe̱e̱ rá Cristó Jesús man nij soj roꞌ, veé da̱nj ꞌe̱e̱ gue̱e̱ rá ma̱ꞌanj man cunuda̱nj nij soj chugua̱nj.
\p
\v 9 Ne̱ achíín ni̱ꞌyáj rihaan Yaꞌanj se vaa cunu̱u ꞌe̱e̱ doj rá soj tuviꞌ soj ꞌo̱ ꞌo̱ güii, ne̱ sa̱ꞌ doj xca̱j soj cuentá da̱j vaa ꞌo̱ ꞌo̱ rasu̱u̱n,
\v 10 ga̱a ne̱ ina̱nj chrej sa̱ꞌ doj nari̱i̱ soj canoco̱ꞌ soj na̱nj ado̱nj. Nda̱a síj, ga̱a ne̱ asa̱ꞌ caꞌnaꞌ uún Cristó rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ sa̱ꞌ ina̱nj ga̱a̱ nimán soj, ne̱ taj a̱ doj cacunꞌ tu̱mé soj a̱ maꞌ.
\v 11 Dan me se ya̱ gu̱un soj yuvii̱ cunuu sa̱ꞌ nimán quiꞌya̱j Jesucristó, cheꞌé rej xca̱j nii cuentá se vaa niꞌndaj ya̱ veꞌé vaa Yaꞌanj ne̱ cata̱j nii se vaa sa̱ꞌ uxrá vaa soꞌ ado̱nj.
\s Cuno ndoꞌo yuvii̱ nana̱ sa̱ꞌ cheꞌé Cristó a
\p
\v 12 Me rá ꞌu̱nj xca̱j nij soj cuentá se vaa cheꞌé nu̱ꞌ sayuun quiránꞌ ꞌu̱nj roꞌ, doj a̱ xꞌnúj chrej rihaan nana̱ sa̱ꞌ cheꞌé Cristó, tinu̱j, nocoj.
\v 13 Dan me se nij tanuu ma̱n tucuá suun do̱ꞌ, cunuda̱nj nij yuvii̱ ma̱n nihánj do̱ꞌ, neꞌen nij soꞌ se vaa ꞌni̱j ꞌu̱nj tagaꞌ cheꞌé se noco̱ꞌ ꞌu̱nj man Cristó,
\v 14 ne̱ ꞌó nij tinúú níꞌ síí noco̱ꞌ man Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ roꞌ, nariꞌ nucuaj nimán noco̱o doj nij soꞌ, cheꞌé se neꞌen nij soꞌ se vaa ꞌni̱j ꞌu̱nj tagaꞌ, ne̱ ne chuꞌviꞌ nij soꞌ caꞌmi̱i̱ natáj nij soꞌ snana̱ Yaꞌanj rihaan yuvii̱ cuano̱ maꞌ.
\p
\v 15 Dan me se, taꞌa̱j nij soꞌ aꞌmii natáj cheꞌé Cristó cheꞌé se uun xco̱j ruva̱a̱ rá nij soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ manj, tza̱j ne̱ ꞌó taꞌa̱j nij soꞌ aꞌmii natáj cheꞌé se me ina̱nj rá nij soꞌ sa̱ꞌ quiꞌya̱j nij soꞌ ado̱nj.
\v 16 Nij síí sa̱ꞌ yoꞌ roꞌ, ꞌe̱e̱ rá nij soꞌ manj, ne̱ neꞌen nij soꞌ se vaa cuneꞌ Yaꞌanj manj caꞌmi̱j rihaan nij yuvii̱ naꞌvej rá cuno̱ nana̱ sa̱ꞌ cheꞌé Cristó a.
\v 17 Tza̱j ne̱ ꞌó nij soꞌ roꞌ, cheꞌé se guun xco̱j ruva̱a̱ rá nij soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ manj, cheꞌé dan aꞌmii natáj nij soꞌ cheꞌé Cristó, tza̱j ne̱ ne aꞌmii chij nij soꞌ maꞌ. Ma̱an se da̱nj ꞌyaj nij soꞌ cheꞌé se me rá nij soꞌ nano̱ doj rá ꞌu̱nj cheꞌé se ꞌni̱j ꞌu̱nj tagaꞌ ado̱nj.
\v 18 Tza̱j ne̱ caꞌve̱e se vaa nica̱ nimán taꞌa̱j nij soꞌ do̱ꞌ, caꞌve̱e se ne vaa nica̱ nimán taꞌa̱j nij soꞌ do̱ꞌ, tza̱j ne̱ taj se ꞌyaj maꞌ. Ma̱an se nataꞌ cunuda̱nj nij soꞌ snana̱ Cristó rihaan yuvii̱, ne̱ cheꞌé dan guun niha̱ꞌ ya̱ rá nimanj ado̱nj. Tza̱j ne̱ vaa güii, ne̱ gu̱un niha̱ꞌ ya̱ doj rá nimán ꞌu̱nj na̱nj á.
\v 19 ꞌO̱ se neꞌén ꞌu̱nj se vaa cavi̱i̱ sa̱ꞌ ꞌu̱nj doj vaa güii, cheꞌé nu̱ꞌ se vaa ránꞌ ꞌu̱nj nihánj ado̱nj. Cavi̱i̱ sa̱ꞌ yá ꞌu̱nj doj cheꞌé se achíín niꞌya̱j soj rihaan Yaꞌanj cheꞌé ꞌu̱nj, ne̱ cheꞌé se racuíj ya̱ Nimán Jesucristó manj ado̱nj.
\s Vaa iꞌna̱ꞌ Pabló cheꞌé Cristó a
\p
\v 20 Dan me se uun ya̱ raj se vaa se̱ guun naꞌa̱j ꞌu̱nj maꞌ. Dan me se asi̱j rque̱ roꞌ, xcaj ndoꞌo yuvii̱ cuentá se vaa niꞌndaj ya̱ sa̱ꞌ vaa Cristó, quiꞌyáj, ne̱ caꞌve̱e se ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ ꞌu̱nj do̱ꞌ, caꞌve̱e se cavi̱ꞌ ꞌu̱nj do̱ꞌ, tza̱j ne̱ da̱nj ina̱nj qui̱ꞌyáj cuano̱ nihánj, rá ꞌu̱nj ado̱nj.
\v 21 Vaa iꞌna̱ꞌ ꞌu̱nj cheꞌé Cristó, ne̱ sese cavi̱ꞌ ꞌu̱nj cheꞌé Cristó, ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ ꞌu̱nj doj, quiꞌya̱j soꞌ ado̱nj.
\v 22 Dan me se sese ꞌo̱ ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ ꞌu̱nj rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ ga̱a̱ yaꞌnúj rihanj qui̱ꞌyáj se‑su̱u̱n Cristó, ne̱ cheꞌé dan ne neꞌenj ase sa̱ꞌ doj cavi̱ꞌ ꞌu̱nj niꞌ, ase sa̱ꞌ doj ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ ꞌu̱nj niꞌ, ne neꞌenj da̱j qui̱ꞌyáj a̱ maꞌ.
\v 23 ꞌO̱ se sa̱ꞌ cuya̱a̱n vaa ro̱j chrej chugua̱nj. Dan me se sese cavi̱ꞌ ꞌu̱nj, ne̱ quina̱nꞌ ꞌu̱nj rihaan Cristó, ne̱ sa̱ꞌ uxrá doj ga̱a̱ na̱nj ado̱nj.
\v 24 Tza̱j ne̱ achiin doj quina̱j ꞌu̱nj cheꞌé rej ti̱hanj snana̱ Yaꞌanj rihaan soj,
\v 25 ne̱ cheꞌé dan neꞌén ꞌu̱nj se vaa se̱ guun cavi̱ꞌ ꞌu̱nj cuano̱ maꞌ. Ma̱an se quina̱j ꞌu̱nj ga̱ soj doj, ne̱ ra̱cuíj ꞌu̱nj man soj, ne̱ sa̱ꞌ doj canoco̱ꞌ soj Yaꞌanj, qui̱ꞌyáj ado̱nj. Nda̱a síj, ga̱a ne̱ gu̱un niha̱ꞌ ya̱ doj rá nimán soj rihaan Yaꞌanj ado̱nj.
\v 26 Dan me se asa̱ꞌ curiha̱nj ꞌu̱nj tagaꞌ, ne̱ queneꞌe̱n uún soj manj, ne̱ cheꞌé dan veꞌé uxrá doj caꞌmi̱i̱ soj cheꞌé Cristó Jesús á.
\s Veꞌé quiꞌya̱j níꞌ se‑su̱u̱n Cristó á
\p
\v 27 Veꞌé quiꞌya̱j soj ca̱yáán soj ga̱ tinúú soj, da̱j se vaa no̱ xcúún níꞌ si̱j noco̱ꞌ nana̱ sa̱ꞌ cheꞌé Cristó quiꞌya̱j níꞌ á. Da̱nj quiꞌya̱j soꞌ cheꞌé yan, caꞌve̱e se cuchi̱ꞌ ꞌu̱nj chiháán soj do̱ꞌ, caꞌve̱e se se̱ cuchíꞌ ꞌu̱nj ne̱ ina̱nj cu̱noj nana̱ cheꞌé soj do̱ꞌ, cu̱nó ꞌu̱nj se vaa xraan uxrá vaa nimán soj ꞌo̱ rcuaꞌa̱a̱n aꞌmii nacaj soj cheꞌé nana̱ sa̱ꞌ noco̱ꞌ níꞌ á.
\v 28 Ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ cuchuꞌviꞌ soj ni̱ꞌyaj soj man nij síí ta̱j riꞌyunj man níꞌ maꞌ. Ne̱ yoꞌ me queneꞌe̱n nij soꞌ da̱j ꞌyaj soj, ne̱ xca̱j nij soꞌ cuentá se vaa xa̱ꞌ maꞌa̱n nij soꞌ, tza̱j ne̱ caꞌa̱nj nij soꞌ rihaan yaꞌan vaa güii, ne̱ xa̱ꞌ soj, tza̱j ne̱ nani̱i̱ soj rihaan sayuun ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ soj a. Veé da̱nj xca̱j ya̱ nij soꞌ cuentá, quiꞌya̱j Yaꞌanj na̱nj ado̱nj.
\v 29 Ma̱an cheꞌé Cristó quiꞌyaj ndoꞌo Yaꞌanj se lu̱j rihaan soj se vaa cuchumán rá soj niꞌya̱j soj man Cristó ado̱nj. Tza̱j ne̱ ꞌó se lu̱j me se caꞌvej rá Yaꞌanj quira̱nꞌ soj sayuun cheꞌé Cristó ado̱nj.
\v 30 Dan me se cuya̱a̱n vaa sayuun ranꞌ soj ga̱ sayuun ránꞌ ꞌu̱nj na̱nj á. Tza̱j ne̱ a̱j neꞌen soj da̱j vaa canó tuvíꞌ ꞌu̱nj ga̱ sayuun yoꞌ ado̱nj. Ne̱ cuano̱ nihánj me se a̱j cuchiꞌ uún nana̱ nihánj rihaan soj se vaa anó tuviꞌ uún ꞌu̱nj ga̱ sayuun na̱nj ado̱nj.
\c 2
\s Ase vaa rá Cristó roꞌ, da̱nj ga̱a̱ rá maꞌa̱n níꞌ uún á
\p
\v 1 Ya̱ ya̱ nariꞌ nucuaj nimán níꞌ, ꞌyaj Cristó, rá soj naꞌ. Ya̱ ya̱ uun niha̱ꞌ nimán níꞌ, ꞌyaj tinúú níꞌ síí ꞌe̱e̱ rá man níꞌ, rá soj naꞌ. Ya̱ ya̱ veꞌé mán nu̱ꞌ nij tinu̱j níꞌ, ꞌyaj Nimán Yaꞌanj, rá soj naꞌ. Ya̱ ya̱ nuu ꞌe̱e̱ rá níꞌ si̱j noco̱ꞌ man Cristó man tinúú níꞌ síí quiranꞌ sayuun, rá soj naꞌ. Dan me se nana̱ nihánj roꞌ, me nana̱ ya̱ uxrá vaa na̱nj ado̱nj.
\v 2 Cheꞌé dan quiꞌya̱j soj nda̱a vaa taj nana̱ nihánj, ga̱a ne̱ gu̱un niha̱ꞌ uxrá rá nimanj, ne̱ dan me se cuya̱a̱n ga̱a̱ rá nimán soj ga̱ tinúú soj do̱ꞌ, cunu̱u ꞌe̱e̱ rá soj man tinúú soj do̱ꞌ, ꞌo̱ cuya̱a̱n o̱rúnꞌ rasu̱u̱n ga̱a̱ nimán soj do̱ꞌ, veꞌé ca̱yáán soj ga̱ tinúú soj do̱ꞌ, ne̱ gu̱un niha̱ꞌ uxrá rá nimanj ado̱nj.
\v 3 Se̱ guun xco̱j ruva̱a̱ rá soj ni̱ꞌyaj soj tinúú soj maꞌ. Se̱ guun rá soj se vaa cata̱j tinúú soj se vaa sa̱ꞌ uxrá vaa maꞌa̱n soj maꞌ. Tza̱j ne̱ ga̱a̱ nica̱ꞌ nimán soj, cata̱j soj se vaa sa̱ꞌ doj vaa tinúú soj rihaan maꞌa̱n soj á.
\v 4 Se̱ caráyaꞌa̱nj soj man ina̱nj maꞌa̱n soj maꞌ. Tza̱j ne̱ cara̱yaꞌa̱nj ꞌo̱ ꞌo̱ soj man tinúú soj á.
\p
\v 5 Ase vaa rá maꞌa̱n Cristó Jesús roꞌ, da̱nj ga̱a̱ rá maꞌa̱n soj uún á.
\v 6 Nda̱ꞌ se Yaꞌanj ya̱ me Cristó, ne̱ soꞌ me síí no̱ xcúún gu̱un chij ndoꞌo, tza̱j ne̱ ne gu̱un na̱nj rá soꞌ gu̱un chij soꞌ maꞌ.
\v 7 Tana̱nj a̱ tanáj soꞌ nu̱ꞌ suun uun chij yoꞌ, ne̱ guun soꞌ yuvii̱ guun soꞌ se‑mo̱zó yuvii̱ guun soꞌ, ne̱ ase vaa yuvii̱ roꞌ, da̱nj vaa soꞌ ga̱a caꞌnaꞌ soꞌ rihaan chumii̱ nihánj ado̱nj.
\v 8 Dan me se cunuu nica̱ꞌ nimán soꞌ, ne̱ cuno soꞌ caꞌmii Yaꞌanj, ne̱ nda̱a caꞌvej rá soꞌ cavi̱ꞌ soꞌ, nda̱a se caꞌvej rá soꞌ cachro̱n nii man soꞌ rihaan rcutze̱ ya̱, ne̱ veé da̱nj me nó soꞌ ga̱a caviꞌ soꞌ na̱nj ado̱nj.
\v 9 Cheꞌé dan guun chij ndoꞌo soꞌ doj rej xta̱ꞌ, quiꞌyaj Yaꞌanj, ne̱ rqué ya̱ Yaꞌanj ꞌo̱ se‑chuvi̱i soꞌ ne̱ noco̱o doj vaa se‑chuvi̱i soꞌ rihaan da̱j a̱ ꞌó se‑chuvi̱i yuvii̱ na̱nj ado̱nj.
\v 10 Cheꞌé dan vaa güii, ne̱ caꞌa̱nj ca̱yáán ru̱j cunuda̱nj nij síí ma̱n xta̱ꞌ do̱ꞌ, nij síí ma̱n rihaan chumii̱ do̱ꞌ, nij síí ma̱n rej rque yoꞌóó do̱ꞌ, cheꞌé se‑chuvi̱i Jesús,
\v 11 ne̱ cata̱j ya̱ cunuda̱nj nij soꞌ se vaa maꞌa̱n Jesucristó me Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ, ga̱a ne̱ queneꞌe̱n ya̱ nij soꞌ se vaa sa̱ꞌ uxrá quiꞌyaj Rej níꞌ Yaꞌanj ado̱nj.
\s Rquee̱ níꞌ yan cunu̱u sa̱ꞌ nimán níꞌ á
\p
\v 12 Cheꞌé dan cuno̱ soj si̱j ꞌe̱e̱ rá ꞌu̱nj niꞌya̱j ꞌu̱nj man caꞌmi̱j á. Ga̱a cayáán ꞌu̱nj ga̱ soj, ne̱ ꞌo̱ cuno soj nu̱ꞌ nana̱ caꞌmij a. Cuano̱ nihánj me se nda̱ꞌ se nuvíꞌ ꞌu̱nj yáán ga̱ soj, tza̱j ne̱ me rá ꞌu̱nj doj a̱ cuno̱ soj á. Ase ꞌyaj xnii ga̱a aráyaꞌa̱nj xnii ne̱ aráj cochro̱j xnii niꞌya̱j xnii rej xnii roꞌ, da̱nj ga̱a̱ quiꞌya̱j soj ni̱ꞌyaj soj Yaꞌanj, ne̱ doj a̱ rquee̱ soj cheꞌé rej navi̱j nu̱ꞌ chrej chiꞌi̱i̱ uun chij nimán soj á.
\v 13 Yaꞌanj me síí ꞌyaj suun nimán soj yan gu̱un rá soj cuno̱ soj snana̱ soꞌ, ne̱ soꞌ me síí quiꞌya̱j gu̱un nucua̱j soj quiꞌya̱j soj nu̱ꞌ se vaa me rá soꞌ quiꞌya̱j soj ado̱nj.
\p
\v 14 A̱ ꞌó güii se̱ caꞌmii tuꞌva̱ yuve̱ soj cheꞌé tinúú soj maꞌ. Ina̱nj veꞌé quiꞌya̱j soj ga̱ tinúú soj á.
\v 15 Ne̱ gu̱un soj síí sa̱ꞌ, ne̱ taj cacunꞌ tu̱mé soj rihaan Yaꞌanj maꞌ. Ne̱ nda̱ꞌ se chéé soj ga̱ yuvii̱ vaa qui̱j nimán ma̱n rihaan chumii̱ nihánj cuano̱, tza̱j ne̱ veꞌé cuno̱ soj rihaan Yaꞌanj, ne̱ ꞌo̱ ya̱ gu̱un taꞌni̱j Yaꞌanj man soj chugua̱nj. Dan me se ase vaa veꞌé ndoꞌo vaa chuguu̱n nij yatiꞌ rej xta̱ꞌ roꞌ, da̱nj veꞌé uxrá curuvi̱ꞌ soj scaꞌnúj nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj, ne̱
\v 16 xraan canoco̱ꞌ soj snana̱ Yaꞌanj nana̱ ꞌyaj vaa iꞌna̱ꞌ nimán níꞌ, ga̱a ne̱ gu̱un niha̱ꞌ raj ni̱ꞌyaj ꞌu̱nj man soj güii caꞌna̱ꞌ uún Cristó rihaan chumii̱ nihánj, cheꞌé se queneꞌe̱n soꞌ se vaa tucuꞌyón uxraj man soj ne̱ cavii sa̱ꞌ nu̱ꞌ suun quiꞌyáj a.
\p
\v 17 Ne̱ nda̱ꞌ se nda̱a ayanj maꞌa̱n ton manj cheꞌé sayuun ránꞌ ꞌu̱nj cheꞌé se me ndoꞌo raj ꞌo̱ cuchuma̱n rá soj ni̱ꞌyaj soj Yaꞌanj, tza̱j ne̱ gu̱un niha̱ꞌ ndoꞌo rá nimanj, ne̱ gu̱un niha̱ꞌ ndoꞌo rá nimanj ga̱ soj ado̱nj.
\v 18 Ne̱ gu̱un niha̱ꞌ ndoꞌo rá nimán soj uún, ne̱ gu̱un niha̱ꞌ ndoꞌo rá nimán soj ga̱ ꞌu̱nj a.
\s Cuchi̱ꞌ Timoteo ga̱ Epafrodito chumanꞌ Filipos a
\p
\v 19 Me rá ꞌu̱nj caꞌne̱j ꞌu̱nj man síí cuꞌna̱j Timoteo cuchi̱ꞌ soꞌ rihaan soj, sese caꞌve̱j rá Jesús Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ cuchi̱ꞌ soꞌ a. Ne̱ ca̱nica̱j soꞌ caꞌna̱ꞌ soꞌ rihanj, ne̱ cata̱j xnaꞌanj soꞌ rihanj da̱j vaa mán soj, ga̱a ne̱ gu̱un niha̱ꞌ raj a.
\v 20 O̱rúnꞌ soꞌ me tuvíꞌ ꞌu̱nj ya̱ nanó ndoꞌo rá cheꞌé soj da̱j vaa mán soj chugua̱nj.
\v 21 Tza̱j ne̱ ꞌó nij soꞌ roꞌ, ina̱nj cheꞌé maꞌa̱n nij soꞌ nanó rá nij soꞌ, tza̱j ne̱ ne nanó rá nij soꞌ cheꞌé se‑su̱u̱n Cristó Jesús maꞌ.
\v 22 Tza̱j ne̱ a̱j neꞌen soj se vaa síí sa̱ꞌ uxrá me Timoteo, ne̱ da̱j se ꞌyaj xnii racuíj xnii man rej xnii roꞌ, da̱nj vaa ꞌyaj Timoteo racuíj soꞌ mán ꞌu̱nj nataꞌ rój nana̱ sa̱ꞌ cheꞌé Cristó ado̱nj.
\v 23 Núj xca̱j ꞌu̱nj cuentá da̱j qui̱ránꞌ ꞌu̱nj rej riha̱a̱n, ga̱a ne̱ nu̱ꞌ caꞌne̱j ꞌu̱nj man soꞌ cuchi̱ꞌ soꞌ rej ya̱nj soj a.
\v 24 Ne̱ nucua̱j rá ꞌu̱nj man Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ se vaa raꞌya̱nj cuchi̱ꞌ ma̱ꞌanj rihaan soj ado̱nj.
\p
\v 25 Vaa cheꞌé ndoꞌo caꞌne̱j ꞌu̱nj man tinúú níꞌ síí cuꞌna̱j Epafrodito cuchi̱ꞌ soꞌ rihaan soj vaa na̱nj ado̱nj. Soꞌ me síí quiꞌyaj ndoꞌo se‑su̱u̱n Yaꞌanj ga̱j rej ma̱n síí ta̱j riꞌyunj man níꞌ, ne̱ maꞌa̱n nij soj me síí caꞌnéé man soꞌ caꞌna̱ꞌ soꞌ rque̱ soꞌ se vaa achiin manj,
\v 26 ne̱ me ndoꞌo rá soꞌ queneꞌe̱n uún soꞌ man nij soj na̱nj ado̱nj. Dan me se nanó rá soꞌ se vaa cuno soj nana̱ cheꞌé soꞌ se vaa canó chiꞌii̱ man soꞌ ado̱nj.
\v 27 Ya̱ da̱j doj se caviꞌ soꞌ, tza̱j ne̱ cunuu ꞌe̱e̱ rá Yaꞌanj man soꞌ, ne̱ cunuu ꞌe̱e̱ rá Yaꞌanj mán ꞌu̱nj do̱ꞌ, ne̱ ne cavi̱ꞌ soꞌ maꞌ. ꞌO̱ se sese caviꞌ Epafrodito, ne̱ nanó ndoꞌo raj na̱nj á.
\v 28 Cheꞌé dan raꞌya̱nj caꞌne̱j ꞌu̱nj man soꞌ cuchi̱ꞌ soꞌ rihaan soj, ne̱ gu̱un niha̱ꞌ rá soj queneꞌe̱n soj man soꞌ, ne̱ cheꞌé dan se̱ nanó rá ꞌu̱nj cheꞌé soj maꞌ.
\v 29 Cheꞌé dan asa̱ꞌ cuchiꞌ soꞌ, ne̱ ga̱a̱ niha̱ꞌ ndoꞌo rá nimán soj caꞌmi̱i̱ soj ga̱ soꞌ á. Dan me se ya̱ tinúú níꞌ si̱j noco̱ꞌ man Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ me soꞌ a. Cara̱a̱ cochro̱j soj rihaan cunuda̱nj nij yuvii̱ ꞌyaj nda̱a vaa ꞌyaj Epafrodito á.
\v 30 ꞌO̱ se da̱j doj se caviꞌ soꞌ cheꞌé suun quiꞌyaj soꞌ cheꞌé Cristó na̱nj ado̱nj. Dan me se nda̱a caꞌnéé nimán soꞌ cavi̱ꞌ soꞌ cheꞌé se nayón soꞌ rihaan soj racuíj soꞌ manj na̱nj chugua̱nj.
\c 3
\s Sa̱ꞌ doj vaa Cristó rihaan cunuda̱nj ꞌó rasu̱u̱n a
\p
\v 1 Dan me se ga̱a̱ niha̱ꞌ ya̱ rá nimán soj ni̱ꞌyaj soj man Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ, tinu̱j, nocoj. Né sayu̱u̱n vaa achrón uún ꞌu̱nj nana̱ nihánj naya̱a̱ soj maꞌ. Ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ doj soj, sese cuno̱ soj nana̱ nihánj chugua̱nj.
\v 2 Dan me se tu̱mé soj man soj sese cuchi̱ꞌ nij síí chiꞌi̱i̱, nij síí niha̱ꞌ rá caꞌne̱ꞌ nee̱ cuta̱ꞌ taꞌngaꞌ man yuvii̱ rej ma̱n soj á. ꞌO̱ se ase vaa chuvee qui̱j roꞌ, da̱nj vaa nij soꞌ ado̱nj.
\v 3 Ne̱ xa̱ꞌ níꞌ, tza̱j ne̱ ino̱ ꞌyaj níꞌ a. ꞌO̱ se síí ya̱ cunuu sa̱ꞌ rihaan Yaꞌanj me níꞌ, ne̱ ina̱nj Nimán Yaꞌanj nocoꞌ níꞌ ga̱a ꞌyaj níꞌ se‑su̱u̱n Yaꞌanj ado̱nj. Ne nucua̱j rá níꞌ man maꞌa̱n níꞌ se vaa cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ cheꞌé se vaa cutaꞌ nii taꞌngaꞌ nee̱ man níꞌ do̱ꞌ, se vaa ꞌyaj maꞌa̱n níꞌ do̱ꞌ maꞌ. Tana̱nj niha̱ꞌ rá níꞌ nataꞌ níꞌ se vaa Cristó Jesús me síí ꞌyaj caꞌve̱e cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ ado̱nj.
\p
\v 4 Dan me se nij síí chiꞌi̱i̱ roꞌ, sa̱ꞌ uxrá ꞌyaj maꞌa̱n nij soꞌ, rá nij soꞌ, ne̱ cheꞌé dan cavi̱i̱ sa̱ꞌ nij soꞌ quiꞌya̱j maꞌa̱n nij soꞌ, rá nij soꞌ, tza̱j ne̱ ꞌu̱nj nihánj me se sa̱ꞌ doj quiꞌyaj ma̱ꞌanj rihaan nij soꞌ ado̱nj.
\v 5 Dan me se ya̱ síí israelitá mej, ne̱ ga̱a cachén tu̱nj güii caꞌngaa ꞌu̱nj, ne̱ cutaꞌ nii taꞌngaꞌ man nee̱ manj a. ꞌO̱ síí noco̱ꞌ xꞌneꞌ síí cuꞌna̱j Benjamín, síí cayáán ga̱a naá mej, ne̱ xií ꞌu̱nj do̱ꞌ, réj do̱ꞌ, ma̱ꞌanj do̱ꞌ, me síí aꞌmii xnaꞌánj hebreo, ne̱ síí fariseo mej, ne̱ canocóꞌ ꞌu̱nj stucua̱nj Moisés ga̱ nij soꞌ a.
\v 6 Ga̱a rque̱ doj, ne̱ síí nichra̱j nimán me rá cuno̱ yuvii̱ stucua̱nj Moisés mej, ne̱ quiꞌyaj uxraj sayuun man xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ man Cristó, cheꞌé se me raj gu̱un niha̱ꞌ rá Yaꞌanj ni̱ꞌyaj Yaꞌanj manj, ne̱ veꞌé uxrá canocóꞌ ꞌu̱nj nu̱ꞌ stucua̱nj Moisés, ne̱ a̱ ꞌó nana̱ yoꞌ ne quina̱j, quiꞌyáj maꞌ.
\p
\v 7 Ne̱ sa̱ꞌ uxrá quiꞌyáj, raj ga̱a rque̱, tza̱j ne̱ ya̱j roꞌ, queneꞌenj snana̱ Cristó, ne̱ nu̱ꞌ rasu̱u̱n quiꞌyáj ga̱a naá roꞌ, ase vaa se riꞌyuj vaa nu̱ꞌ rasu̱u̱n quiꞌyáj ga̱a naá, raj na̱nj á.
\v 8 Dan me se cheꞌé se me ndoꞌo raj xca̱j sa̱ꞌ ꞌu̱nj cuentá cheꞌé Cristó Jesús Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa manj roꞌ, cheꞌé dan nu̱ꞌ se vaa quiꞌyáj ga̱a rque̱ roꞌ, da̱j se me raj neꞌenj siguiꞌ riꞌyuj roꞌ, da̱nj me raj neꞌenj man yoꞌ cuano̱, ne̱ cheꞌé se niꞌya u̱u̱n me yoꞌ rihanj roꞌ, cheꞌé dan caꞌve̱e ca̱nocóꞌ ꞌu̱nj man Cristó ado̱nj.
\v 9 Ga̱a ne̱ vaa güii, ne̱ cunu̱u sa̱ꞌ ꞌu̱nj rihaan Yaꞌanj, tza̱j ne̱ né stucua̱nj Moisés me se quiꞌya̱j cunu̱u sa̱ꞌ ꞌu̱nj rihaan Yaꞌanj maꞌ. Tana̱nj cheꞌé se amán rá ꞌu̱nj niꞌya̱j ꞌu̱nj Cristó roꞌ, cheꞌé dan me cunu̱u sa̱ꞌ ꞌu̱nj quiꞌya̱j maꞌa̱n Yaꞌanj ado̱nj.
\v 10 Ina̱nj me rá ꞌu̱nj doj a̱ doj a̱ sa̱ꞌ doj que̱neꞌén ꞌu̱nj man Cristó á. Dan me se nucua̱j Yaꞌanj, ne̱ cunuu iꞌna̱ꞌ uún Cristó ga̱a caviꞌ soꞌ, quiꞌyaj Yaꞌanj, ne̱ cheꞌé dan me ndoꞌo raj que̱neꞌenj da̱j quiꞌya̱j Yaꞌanj nimán ꞌu̱nj a. Ne̱ ase vaa quiranꞌ Cristó sayuun roꞌ, da̱nj ga̱a̱ quira̱nꞌ ma̱ꞌán ꞌu̱nj sayuun ga̱ soꞌ, raj, ne̱ ase vaa caꞌvej rá Cristó cavi̱ꞌ soꞌ cheꞌé níꞌ roꞌ, da̱nj ga̱a̱ ꞌu̱nj, raj ado̱nj.
\v 11 Nda̱a síj, ga̱a ne̱ sese ꞌo̱ ca̱nocóꞌ ꞌu̱nj man soꞌ, ne̱ caꞌve̱e cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún ꞌu̱nj asa̱ꞌ cavíꞌ ꞌu̱nj, quiꞌya̱j soꞌ na̱nj ado̱nj.
\s Ase ꞌyaj Pabló nocoꞌ soꞌ man Cristó roꞌ, da̱nj quiꞌya̱j nij síí ma̱n Filipos rá Pabló a
\p
\v 12 Né se a̱j quisíj ꞌu̱nj cunuu sa̱ꞌ ꞌu̱nj, taj ꞌu̱nj maꞌ. Ataa quisi̱j ꞌu̱nj se vaa me rá Yaꞌanj gunj, ne̱ cheꞌé dan me ꞌo̱ rqueé ꞌu̱nj, cheꞌé rej cunu̱u sa̱ꞌ ꞌu̱nj vaa güii a. Cristó Jesús me síí quiꞌyaj canocóꞌ ꞌu̱nj man soꞌ, cheꞌé se me rá maꞌa̱n soꞌ cunu̱u sa̱ꞌ ꞌu̱nj ado̱nj.
\v 13 ꞌU̱nj roꞌ, neꞌen se vaa ataa quisi̱j ꞌu̱nj se me raj gunj, tinu̱j, nocoj. Cheꞌé dan tanáj xco̱ ꞌu̱nj nu̱ꞌ se vaa quiꞌyáj asi̱j rque̱, ne̱ ꞌo̱ rqueé ꞌu̱nj qui̱ꞌyáj nu̱ꞌ se vaa qui̱ꞌyáj rej rihanj a.
\v 14 ꞌO̱ se rquee̱ uxrá ꞌu̱nj ꞌo̱ no̱coj man Cristó Jesús, ne̱ caꞌna̱ꞌ güii quiꞌya̱j canaán ꞌu̱nj, ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ ꞌu̱nj, quiꞌya̱j Yaꞌanj, ne̱ nacu̱nj Yaꞌanj manj cavi̱i̱ ꞌu̱nj rej xta̱ꞌ, cheꞌé se ꞌu̱nj me síí noco̱ꞌ man Cristó Jesús ado̱nj.
\p
\v 15 Ne̱ sese a̱j cuchumán sa̱ꞌ rá níꞌ, ne̱ ina̱nj da̱nj ga̱a̱ rá ta̱ranꞌ níꞌ á. Tza̱j ne̱ sese ino̱ vaa rá nij soj, ne̱ Yaꞌanj me síí ti̱haa̱n rihaan soj me maꞌa̱n nana̱ cachi̱in rihaan soj a.
\v 16 Tza̱j ne̱ tucuáán sa̱ꞌ a̱j nariꞌ níꞌ roꞌ, xraan canoco̱ꞌ níꞌ tucuáán yoꞌ á.
\p
\v 17 Xca̱j nij soj cuentá da̱j ꞌyaj ma̱ꞌanj do̱ꞌ, da̱j ꞌyaj nij síí noco̱ꞌ manj do̱ꞌ, ne̱ cuya̱a̱n da̱nj quiꞌya̱j gue̱e̱ soj uún á.
\v 18 Ino̱ vaa rá queꞌe̱e̱ ndoꞌo yuvii̱, ne̱ a̱j cataj xnaꞌanj uxraj rihaan soj cheꞌé nij soꞌ, ne̱ nihánj me cata̱j xnaꞌanj uún ꞌu̱nj rihaan soj da̱j vaa nij soꞌ, tza̱j ne̱ ꞌo̱ se taꞌveé ꞌu̱nj cheꞌé nij soꞌ na̱nj ado̱nj. Dan me se caviꞌ Cristó cheꞌé níꞌ rihaan rcutze̱, tza̱j ne̱ me rá nij soꞌ tiri̱ꞌ nij soꞌ se vaa quiꞌyaj Cristó cheꞌé níꞌ ado̱nj.
\v 19 Vaa güii caca̱a̱ ndoꞌo nij soꞌ na̱nj á. Ina̱nj nee̱ man nij soꞌ aráyaꞌa̱nj nij soꞌ, tza̱j ne̱ ne nocoꞌ nij soꞌ Yaꞌanj maꞌ. Nij ꞌyaj nij soꞌ, tza̱j ne̱ ne naꞌa̱j nij soꞌ maꞌ. Tana̱nj sa̱ꞌ uxrá ꞌyaj nij soꞌ, rá maꞌa̱n nij soꞌ chugua̱nj. Ina̱nj cheꞌé rasu̱u̱n ma̱n rihaan chumii̱ nihánj nanó rá nij soꞌ na̱nj ado̱nj.
\v 20 Xa̱ꞌ níꞌ, tza̱j ne̱ ino̱ vaa níꞌ, ne̱ chiháán níꞌ me rej xta̱ꞌ, ne̱ naꞌvi̱j uxrá níꞌ man Jesucristó Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ Síí Tinanii man Yuvii̱ rihaan Sayuun a. Cavi̱i̱ soꞌ rej xta̱ꞌ caꞌna̱ꞌ soꞌ,
\v 21 ne̱ ni̱caj soꞌ man níꞌ, ne̱ nda̱ꞌ se ninaj uxrá nee̱ man níꞌ cuano̱, tza̱j ne̱ natuna̱ soꞌ man yoꞌ, ne̱ ase vaa nee̱ man soꞌ nee̱ niꞌndaj ya̱ sa̱ꞌ roꞌ, da̱nj ina̱nj ga̱a̱ nee̱ man níꞌ, quiꞌya̱j soꞌ ado̱nj. Dan me se cheꞌé se me soꞌ síí gu̱un nucua̱j quiꞌya̱j canaán rihaan cunuda̱nj rasu̱u̱n, ne̱ quiri̱i̱ taꞌngaꞌ soꞌ rihaan cunuda̱nj rasu̱u̱n roꞌ, cheꞌé dan neꞌen níꞌ se vaa gu̱un nucua̱j soꞌ natuna̱ soꞌ man nee̱ man níꞌ ado̱nj.
\c 4
\p
\v 1 Dan me se ꞌe̱e̱ ndoꞌo raj man soj, ne̱ me uxrá raj ni̱ꞌyaj ꞌu̱nj man soj, tinu̱j, nocoj. Niha̱ꞌ ndoꞌo raj, ꞌyaj soj, ne̱ vaa güii cata̱j Yaꞌanj se vaa sa̱ꞌ uxrá quiꞌyáj, tucuꞌyón ꞌu̱nj man soj, ne̱ cheꞌé dan vaa cheꞌé cuno̱ soj nu̱ꞌ nana̱ nihánj, ne̱ xraan canoco̱ꞌ soj man Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ, tinu̱j, nocoj.
\s Nagoꞌ Pabló chrej sa̱ꞌ man nij síí noco̱ꞌ man Cristó ya̱nj chumanꞌ Filipos a
\p
\v 2 Achíín ni̱ꞌyáá ꞌu̱nj rihaan chana̱ cuꞌna̱j Evodia do̱ꞌ, rihaan chana̱ cuꞌna̱j Síntique do̱ꞌ, se vaa ꞌo̱ cuya̱a̱n ga̱a̱ rá ro̱j noꞌ, cheꞌé se chana̱ noco̱ꞌ man Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ me ro̱j noꞌ á.
\v 3 Vaa so̱ꞌ, ne̱ tuvíꞌ ꞌu̱nj síí sa̱ꞌ noco̱ꞌ xraan man Yaꞌanj mé so̱ꞌ, ne̱ dan me se achíín ni̱ꞌyáj rihaan so̱ꞌ ra̱cuíj so̱ꞌ man ro̱j chana̱ nihánj, tinu̱j. Ro̱j chana̱ nihánj ga̱ ꞌó síí cuꞌna̱j Clemente do̱ꞌ, ꞌó nij tinúú ꞌu̱nj do̱ꞌ, racuíj ndoꞌo nij soꞌ mán ꞌu̱nj caꞌmii núj nana̱ sa̱ꞌ cheꞌé Cristó rihaan yuvii̱ a. Ne̱ no̱ se‑chuvi̱i nij soꞌ rihaan yanj ta̱j rihaan Yaꞌanj se vaa ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ nij soꞌ rihaan Yaꞌanj nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ado̱nj.
\p
\v 4 Ga̱a̱ niha̱ꞌ niga̱nj rá nimán soj ni̱ꞌyaj soj man Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ á. Dan me se cata̱j xnaꞌanj uún ꞌu̱nj rihaan soj á: No̱ xcúún soj ga̱a̱ niha̱ꞌ niga̱nj rá nimán soj na̱nj á.
\p
\v 5 Ina̱nj niꞌya̱nj caꞌmi̱i̱ soj rihaan cunuda̱nj yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ xca̱j nij yuvii̱ cuentá se vaa síí sa̱ꞌ me soj á. Nichrunꞌ caꞌna̱ꞌ uún Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ na̱nj ado̱nj.
\v 6 Se̱ nanó rá soj cheꞌé a̱ ꞌó rasu̱u̱n maꞌ. Tana̱nj cachi̱nj niꞌya̱j soj rihaan Yaꞌanj, ne̱ me maꞌa̱n rasu̱u̱n achiin man soj, ne̱ cachi̱nj soj rihaan Yaꞌanj, ne̱ cata̱j soj guun niꞌya̱j níꞌ rihaan Yaꞌanj á.
\v 7 Da̱nj quiꞌya̱j soj, ga̱a ne̱ ꞌo̱ ga̱a̱ xe̱j nimán soj, quiꞌya̱j Yaꞌanj, nda̱ꞌ se ne neꞌen yuvii̱ da̱j ꞌyaj Yaꞌanj maꞌ. Ne̱ tu̱mé Yaꞌanj nimán soj ga̱ raa̱ soj cheꞌé se si̱j noco̱ꞌ man Cristó Jesús me soj ado̱nj.
\p
\v 8 Dan me se ina̱nj cheꞌé se ya̱ do̱ꞌ, cheꞌé se sa̱ꞌ do̱ꞌ, cheꞌé tucuáán sa̱ꞌ do̱ꞌ, cheꞌé se lu̱j do̱ꞌ, cheꞌé se nica̱ vaa nimán do̱ꞌ, cheꞌé se niꞌya̱nj do̱ꞌ, nuchru̱j ra̱a̱ soj, tinu̱j, nocoj. Dan me se sese veꞌé vaa se ꞌyaj ꞌo̱ soꞌ rá soj, ne̱ xca̱j soj cuentá, ne̱ nuchru̱j ra̱a̱ soj da̱j ꞌyaj soꞌ á.
\v 9 Nu̱ꞌ nana̱ tucuꞌyón ꞌu̱nj man soj do̱ꞌ, nu̱ꞌ suun caꞌnéꞌ ꞌu̱nj rihaan soj do̱ꞌ, nu̱ꞌ nana̱ caꞌmii ꞌu̱nj cuno soj do̱ꞌ, nu̱ꞌ se vaa quiꞌyáá ꞌu̱nj queneꞌen soj do̱ꞌ roꞌ, da̱nj quiꞌya̱j uún soj á. Ga̱a ne̱ ca̱yáán Yaꞌanj si̱j ꞌyaj vaa xe̱j nimán níꞌ nimán soj ado̱nj.
\s Sa̱ꞌ uxrá quiꞌyaj nij síí noco̱ꞌ man Cristó ya̱nj chumanꞌ Filipos racuíj nij soꞌ man Pabló a
\p
\v 10 Guun niha̱ꞌ ndoꞌo rá nimanj rihaan Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ, cheꞌé se guun cheꞌe̱ uún soj caráyaꞌa̱nj soj manj ne̱ rqué soj nu̱ꞌ se vaa cachiin manj ado̱nj. ꞌO̱ se ne taj ꞌu̱nj rihaan soj se vaa naꞌvej rá soj ra̱cuíj soj manj maꞌ. Ma̱an se ga̱a rque̱ me se ne ga̱a̱ yaꞌnúj rihaan soj ra̱cuíj soj manj maan ado̱nj.
\v 11 Né cheꞌe̱ se vaa doj rasu̱u̱n achiin manj me tuꞌvaj da̱nj rihaan soj cuano̱ maꞌ. Nda̱ꞌ se do̱j rasu̱u̱n vaa rihanj, tza̱j ne̱ ne nanó rá ꞌu̱nj maꞌ. ꞌO̱ se a̱j naríꞌ ꞌu̱nj naquiꞌya̱j ina̱j ꞌu̱nj nimanj, ne̱ niha̱ꞌ ina̱nj raj na̱nj ado̱nj.
\v 12 Dan me se asa̱ꞌ me achiin ndoꞌo rasu̱u̱n manj, ne̱ asa̱ꞌ me vaa ndoꞌo rasu̱u̱n rihanj, tza̱j ne̱ caꞌve̱e se vaa xraan rquej do̱ꞌ, caꞌve̱e se naꞌaan rquej do̱ꞌ, caꞌve̱e se vaa se achiin manj do̱ꞌ, caꞌve̱e se ma̱n ndoꞌo rasu̱u̱n rihanj do̱ꞌ, tza̱j ne̱ taj se ꞌyaj maꞌ. Ma̱an se da̱j a̱ güii vaa ina̱j nimanj, ne̱ vaa niha̱ꞌ raj, ne̱ ne nanó raj maꞌ.
\v 13 Cheꞌé se rqué ndoꞌo Cristó se nucua̱j manj roꞌ, cheꞌé dan uun nu̱cuáj rihaan me maꞌa̱n rasu̱u̱n ado̱nj.
\p
\v 14 Tza̱j ne̱ cuna̱j uxrá quiꞌyaj soj racuíj soj manj ga̱a quiránꞌ ꞌu̱nj sayuun ga̱a rque̱ chugua̱nj.
\v 15 Neꞌen maꞌa̱n soj se vaa ga̱a curiha̱nj ꞌu̱nj estadó Macedonia ne̱ guun cheꞌe̱j tucuꞌyonj nana̱ sa̱ꞌ cheꞌé Cristó, ne̱ cuaj rqué soj saꞌanj manj na̱nj niha̱nꞌ. Taj va̱j ꞌó xꞌneꞌ yuvii̱ noco̱ꞌ man Cristó racuíj manj maꞌ. Ma̱an se o̱rúnꞌ soj me síí racuíj manj na̱nj niha̱nꞌ.
\v 16 Ga̱a cayánj chumanꞌ Tesalónica, ne̱ queꞌe̱e̱ ya̱ rqué soj saꞌanj cachiin manj na̱nj niha̱nꞌ.
\v 17 Né cheꞌe̱ se me raj rque̱ u̱u̱n soj doj saꞌanj manj me tuꞌva uún ꞌu̱nj da̱nj nihánj cuano̱ maꞌ. Ma̱an se cheꞌé se me raj na̱ruꞌvee Yaꞌanj doj se sa̱ꞌ rihaan soj, cheꞌé dan tuꞌvaj da̱nj ado̱nj.
\v 18 Dan me se nacaj ꞌu̱nj cunuda̱nj se vaa caꞌnéé soj rihanj, ne̱ a̱ ꞌó rasu̱u̱n ne achiin manj a̱ maꞌ. Ne̱ saꞌanj caꞌnéé soj rihanj ga̱ Epafrodito me se narqué soꞌ nu̱ꞌ saꞌanj yoꞌ rihanj, ne̱ guun niha̱ꞌ rá Yaꞌanj niꞌya̱j Yaꞌanj se vaa rqué soj saꞌanj yoꞌ manj, ne̱ ase vaa se acaa rihaan chraan altar, ne̱ da̱j ndoꞌo gunꞌ yoꞌ roꞌ, da̱nj vaa saꞌanj yoꞌ niꞌya̱j Yaꞌanj ado̱nj.
\v 19 Dan me se sese vaa se achiin man soj, ne̱ rque̱ Taꞌanj ꞌu̱nj nu̱ꞌ rasu̱u̱n yoꞌ rihaan soj cheꞌé se me soj síí noco̱ꞌ man Cristó Jesús, ne̱ xa̱ꞌ Yaꞌanj, tza̱j ne̱ taj va̱j rasu̱u̱n achiin rihaan Yaꞌanj maꞌ. ꞌO̱ se soꞌ me síí uun chij rihaan cunuda̱nj rasu̱u̱n ado̱nj.
\v 20 Cata̱j níꞌ se vaa niꞌndaj ya̱ sa̱ꞌ veꞌé vaa Rej níꞌ Yaꞌanj nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj á. Veé da̱nj ga̱a̱ ya̱ ado̱nj.
\s Veꞌé cuma̱n nij síí noco̱ꞌ man Cristó ya̱nj chumanꞌ Filipos, rá nij tuvi̱ꞌ Pabló a
\p
\v 21 Me raj cata̱j nij soj rihaan cunuda̱nj nij síí noco̱ꞌ man Cristó Jesús se vaa veꞌé ca̱yáán nij soꞌ raj a. Ne̱ vaa nij tinúú níꞌ síí ma̱n ga̱j, ne̱ veꞌé cuma̱n nij soj, rá nij soꞌ uún a.
\v 22 Ne̱ vaa nij síí noco̱ꞌ man Cristó ma̱n chumanꞌ nihánj, ne̱ veꞌé cuma̱n soj, rá da̱j a̱ nij soꞌ uún, ne̱ vaa nij síí ꞌyaj suun tucuá síí nica̱j suun emperador cuꞌna̱j César, ne̱ me ndoꞌo rá nij soꞌ veꞌé cuma̱n soj uún na̱nj ado̱nj.
\p
\v 23 Me raj quiꞌya̱j ndoꞌo Jesucristó Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ se lu̱j cheꞌé cunuda̱nj soj ado̱nj.