\id 2TI
\h 2 Timoteo
\toc1 2 Timoteo
\mt Nihánj me síj vi̱j cartá caꞌnéé Pabló rihaan Timoteo a
\c 1
\p
\v 1 ꞌU̱nj nihánj me síí cuꞌna̱j Pabló, ne̱ cuneꞌ Cristó Jesús mán ꞌu̱nj caꞌa̱nj nata̱ꞌ ꞌu̱nj rihaan yuvii̱ se vaa ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ níꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj quiꞌya̱j Cristó Jesús, nda̱a vaa cataꞌ tuꞌva Yaꞌanj, ne̱ yoꞌ me suun me rá Yaꞌanj qui̱ꞌyáj ado̱nj.
\p
\v 2 ꞌYáá ꞌu̱nj yanj nihánj caꞌne̱j ꞌu̱nj rihaan so̱ꞌ si̱j cuꞌna̱j Timoteo a. ꞌE̱e̱ rá ꞌu̱nj mán so̱ꞌ, tinu̱j. Ase vaa ꞌo̱ taꞌníí ꞌu̱nj, da̱nj vaa so̱ꞌ rihanj á. Me rá ꞌu̱nj quiꞌya̱j ndoꞌo Yaꞌanj Rej níꞌ do̱ꞌ, Cristó Jesús Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ do̱ꞌ, se lu̱j cheꞌé so̱ꞌ, ne̱ me rá ꞌu̱nj ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá ro̱j soꞌ mán so̱ꞌ, ne̱ ga̱a̱ xe̱j nimán so̱ꞌ, quiꞌya̱j ro̱j soꞌ a.
\s Gu̱un niha̱ꞌ doj rá níꞌ quiꞌya̱j níꞌ se‑su̱u̱n Yaꞌanj á
\p
\v 3 Dan me se taj ꞌu̱nj guun niꞌya̱j níꞌ rihaan Yaꞌanj, ne̱ se‑su̱u̱n soꞌ me se ꞌyáá ꞌu̱nj da̱j se vaa quiꞌyaj nij xií ꞌu̱nj, ne̱ taj cacunꞌ tumé ꞌu̱nj cheꞌé se‑su̱u̱n soꞌ raj maꞌ. Ne̱ ꞌo̱ nuû rá ꞌu̱nj mán so̱ꞌ ga̱a achíín ni̱ꞌyáá ꞌu̱nj cheꞌé so̱ꞌ nuvi̱i niga̱nꞌ a.
\v 4 Ne̱ nanuj rá ꞌu̱nj se vaa taꞌveé so̱ꞌ ga̱a tanáj ꞌu̱nj mán so̱ꞌ, ne̱ cheꞌé dan me ndoꞌo rá ꞌu̱nj queneꞌe̱n uún ꞌu̱nj mán so̱ꞌ, ga̱a ne̱ cunu̱u cui̱j nimanj qui̱ꞌyáá so̱ꞌ, raj a.
\v 5 Dan me se achíín ni̱ꞌyáá ꞌu̱nj cheꞌé so̱ꞌ cheꞌé se nuû rá ꞌu̱nj se vaa ya̱ nocóꞌ so̱ꞌ Yaꞌanj ne̱ ne tihaꞌ yuꞌunj so̱ꞌ maꞌ. Dan me se tucuáán nica̱j nií so̱ꞌ chana̱ cuꞌna̱j Eunice ga̱ xcua̱ꞌáán so̱ꞌ chana̱ cuꞌna̱j Loida roꞌ, nica̱j ma̱ꞌán so̱ꞌ uún, raj a.
\p
\v 6 Cheꞌé dan narqué ꞌu̱nj chrej mán so̱ꞌ se vaa yu̱u̱n cheꞌe̱ caꞌne̱j nimán so̱ꞌ qui̱ꞌyáá so̱ꞌ se‑su̱u̱n Yaꞌanj, nda̱a vaa rqué Yaꞌanj se nucua̱j mán so̱ꞌ, ga̱a cutaj raꞌaj raá so̱ꞌ á.
\v 7 ꞌO̱ se né si̱j chuꞌviꞌ nimán me níꞌ, quiꞌyaj Yaꞌanj maꞌ. Tana̱nj nariꞌ nucuaj nimán níꞌ, ne̱ nuu ꞌe̱e̱ rá níꞌ tuviꞌ níꞌ, ne̱ tumé níꞌ man níꞌ me da̱j ꞌyaj níꞌ, ꞌyaj Yaꞌanj ado̱nj.
\p
\v 8 Cheꞌé dan se̱ guun naꞌa̱j so̱ꞌ nata̱ꞌ so̱ꞌ rihaan yuvii̱ cheꞌé Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ maꞌ. Ne̱ se̱ guun naꞌa̱j so̱ꞌ cheꞌé se ꞌni̱j ꞌu̱nj tagaꞌ maꞌ. Se̱ cuchuꞌvíꞌ so̱ꞌ qui̱ránꞌ so̱ꞌ sayuun maꞌ. Ra̱cuíj so̱ꞌ manj caꞌmi̱i̱ natáj níꞌ nana̱ sa̱ꞌ cheꞌé Cristó, ne̱ Yaꞌanj me síí quiꞌya̱j gu̱un nucua̱j níꞌ ado̱nj.
\v 9 Ne̱ Yaꞌanj me síí tinanii man níꞌ rihaan chrej chiꞌi̱i̱ do̱ꞌ, rihaan sayuun do̱ꞌ, ne̱ canacúún soꞌ man níꞌ cunu̱u sa̱ꞌ nimán níꞌ ne̱ canoco̱ꞌ xraan níꞌ man soꞌ a. Né cheꞌe̱ suun quiꞌyaj maꞌa̱n níꞌ me quiꞌyaj Yaꞌanj da̱nj maꞌ. Tana̱nj da̱nj guun rá maꞌa̱n soꞌ quiꞌya̱j soꞌ, ne̱ guun rá soꞌ quiꞌya̱j u̱u̱n soꞌ se lu̱j cheꞌé níꞌ ado̱nj. Asi̱j ataa quiꞌya̱j soꞌ chumii̱, ne̱ quiꞌyaj soꞌ se lu̱j cheꞌé níꞌ cheꞌé se vaa quiꞌyaj Cristó Jesús cheꞌé níꞌ a.
\v 10 Ne̱ ya̱j me se tihaa̱n Yaꞌanj rihaan níꞌ nu̱ꞌ se sa̱ꞌ nu̱u̱ nimán soꞌ, se vaa caꞌnaꞌ Cristó Jesús Si̱j Tinanii man níꞌ rihaan Sayuun, quiꞌyaj Yaꞌanj a. Ya̱j me se cheꞌé se vaa quiꞌyaj Cristó me se se̱ caꞌvee cavi̱ꞌ níꞌ maꞌ. Tana̱nj ꞌo̱ ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ nimán níꞌ ga̱ Yaꞌanj nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj, quiꞌyaj soꞌ, taj nana̱ sa̱ꞌ cheꞌé soꞌ ado̱nj.
\p
\v 11 Ne̱ ꞌu̱nj nihánj me síí cuneꞌ Yaꞌanj se vaa caꞌmi̱i̱ natáj ꞌu̱nj do̱ꞌ, caꞌa̱nj nata̱ꞌ ꞌu̱nj snana̱ Cristó do̱ꞌ, tu̱cuꞌyón ꞌu̱nj man nij yuvii̱ do̱ꞌ ado̱nj.
\v 12 Ma̱an cheꞌé dan ránꞌ ꞌu̱nj sayuun nihánj cuano̱, tza̱j ne̱ ne naꞌa̱j ꞌu̱nj a̱ doj se vaa ránꞌ ꞌu̱nj maꞌ. ꞌO̱ se neꞌén ꞌu̱nj se vaa Yaꞌanj me síí cuchumán raj niꞌya̱j ꞌu̱nj man, ne̱ guun ya̱ raj se vaa uun nucua̱j soꞌ tu̱mé soꞌ manj qui̱ꞌyáj nu̱ꞌ suun caꞌneꞌ soꞌ rihanj a. Ne̱ da̱nj ina̱nj quiꞌya̱j soꞌ, ra̱cuíj soꞌ manj nda̱a güii caꞌna̱ꞌ uún Cristó ado̱nj.
\p
\v 13 Dan me se a̱j cunó so̱ꞌ tucuáán ya̱ caꞌmii ꞌu̱nj rihaan so̱ꞌ a. Ne̱ ase cunó so̱ꞌ roꞌ, da̱nj qui̱ꞌyáá so̱ꞌ, ne̱ ꞌo̱ ga̱a̱ nucua̱j rá so̱ꞌ man Yaꞌanj, ne̱ ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá so̱ꞌ man tuvíꞌ so̱ꞌ cheꞌé se si̱j noco̱ꞌ man Cristó Jesús mé so̱ꞌ á.
\v 14 Ne̱ Nimán Yaꞌanj nu̱u̱ nimán so̱ꞌ roꞌ, ra̱cuíj mán so̱ꞌ se vaa ꞌo̱ qui̱ꞌyáá so̱ꞌ suun sa̱ꞌ caꞌneꞌ Yaꞌanj rihaan so̱ꞌ qui̱ꞌyáá so̱ꞌ á. Ne̱ veꞌé ni̱caj so̱ꞌ tucuáán sa̱ꞌ naríꞌ so̱ꞌ á.
\p
\v 15 A̱j neꞌén so̱ꞌ se vaa cunuda̱nj nij síí noco̱ꞌ man Cristó ya̱nj estadó Asia roꞌ, tanáj nij soꞌ manj, ne̱ canocoꞌ nij soꞌ ꞌó tucuáán a. Vi̱j tuviꞌ nij soꞌ me síí cuꞌna̱j Figelo do̱ꞌ, síí cuꞌna̱j Hermógenes do̱ꞌ a.
\v 16 Me rá ꞌu̱nj ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá Yaꞌanj man nij tucua̱ síí cuꞌna̱j Onesíforo a. ꞌO̱ se a̱j guun queꞌe̱e̱ ndoꞌo racuíj soꞌ manj, ne̱ nda̱a nuu cui̱j nimán ꞌu̱nj quiꞌyaj soꞌ, ne̱ ne gu̱un naꞌa̱j soꞌ se vaa ꞌni̱j ꞌu̱nj tagaꞌ maꞌ.
\v 17 Tza̱j ne̱ ga̱a caꞌnaꞌ soꞌ chumanꞌ Romá, ne̱ ya̱nj uxrá nanoꞌ soꞌ manj, ne̱ nariꞌ soꞌ manj ado̱nj.
\v 18 Me ndoꞌo raj ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ man soꞌ güii caꞌna̱ꞌ uún Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ rihaan chumii̱ nihánj a. Ne̱ so̱ꞌ me síí neꞌen doj rihanj se vaa racuíj ndoꞌo síí cuꞌna̱j Onesíforo mán ꞌu̱nj ga̱a cayáán soꞌ chumanꞌ Éfeso a.
\c 2
\s Cataj Pabló se vaa se̱ cunánj níꞌ rihaan sayuun a
\p
\v 1 Ase vaa ꞌo̱ taꞌníj, da̱nj vaa so̱ꞌ rihanj, tinu̱j. Ne̱ me rá ꞌu̱nj caꞌve̱j rá so̱ꞌ nari̱ꞌ nucuaj nimán so̱ꞌ, quiꞌya̱j Cristó Jesús síí ꞌyaj ndoꞌo se lu̱j cheꞌé níꞌ a.
\v 2 Dan me se ma̱n ndoꞌo síí cuno tucuáán cataj xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan so̱ꞌ, ne̱ me rá ꞌu̱nj naꞌnga̱a̱ suun so̱ꞌ man snóꞌo caꞌve̱e ga̱a̱ nucua̱j rá níꞌ ga̱a̱ cui̱j raa̱ tu̱cuꞌyón tucuáán yoꞌ man ꞌó yuvii̱ a.
\p
\v 3 Se̱ cuchuꞌvíꞌ so̱ꞌ qui̱ránꞌ so̱ꞌ sayuun cheꞌé se si̱j noco̱ꞌ man Cristó mé so̱ꞌ maꞌ. ꞌO̱ se ase vaa uno tanuu nana̱ aꞌmii tanuu uun chij roꞌ, da̱nj ga̱a̱ cuno̱ ma̱ꞌán so̱ꞌ snana̱ Cristó Jesús á.
\v 4 Dan me se vaa nij tanuu ꞌni̱j cuarteé, ne̱ ne avii yaníj nij soꞌ ꞌyaj suun nij soꞌ maꞌ. Ma̱an se veꞌé ꞌyaj suun nij soꞌ ina̱nj suun aꞌneꞌ nii rihaan nij soꞌ, cheꞌé se me rá nij soꞌ cara̱nꞌ rá tanuu uun chij ni̱ꞌyaj soꞌ man nij soꞌ a.
\v 5 Dan me se veé da̱nj ꞌyaj nij síí tico canaán uún, ne̱ no̱ xcúún nij soꞌ cuno̱ sa̱ꞌ nij soꞌ nu̱ꞌ suun aꞌneꞌ nii rihaan nij soꞌ quiꞌya̱j nij soꞌ ado̱nj. Se taj, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ quiꞌyaj canaán nij soꞌ cachriin yâj cu̱nuû raa̱ nij soꞌ maꞌ.
\v 6 Ne̱ veé da̱nj vaa síí ꞌyaj suun ndoꞌo naa̱ uún, ne̱ ga̱a rii nii naa̱, ne̱ soꞌ me síí quiri̱ꞌ se rii nii asino ya̱a̱n ga̱a cuxra̱ꞌ taꞌa̱j nii se rii nii naa̱ uún ado̱nj.
\v 7 Cu̱nó so̱ꞌ nana̱ nihánj, ne̱ ra̱cuíj Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ mán so̱ꞌ nari̱ꞌ so̱ꞌ cunuda̱nj nij nana̱ chugua̱nj.
\p
\v 8 ꞌO̱ cu̱nuû rá so̱ꞌ man Jesucristó se vaa cunuu iꞌna̱ꞌ uún soꞌ ga̱a caviꞌ soꞌ do̱ꞌ, se vaa noco̱ꞌ xnaꞌanj tuvi̱ꞌ soꞌ ga̱ rey cuꞌna̱j David síí cayáán ga̱a naá do̱ꞌ á. Nihánj me nana̱ sa̱ꞌ aꞌmii natáj ꞌu̱nj ado̱nj.
\v 9 Cheꞌé nana̱ nihánj ránꞌ ꞌu̱nj sayuun, ne̱ nda̱a ꞌni̱j ꞌu̱nj tagaꞌ, nda̱ꞌ rá se vaa ranꞌ síí tumé cacunꞌ chugua̱nj. ꞌO̱ se taj se ꞌyaj maꞌ. Xa̱ꞌ snana̱ Yaꞌanj, tza̱j ne̱ se̱ caꞌvee nu̱míj nii man yoꞌ do̱ꞌ, se̱ caꞌvee caxri̱i̱ nii tagaꞌ man nana̱ yoꞌ do̱ꞌ maꞌ.
\v 10 Cheꞌé dan uun nu̱cuáá ꞌu̱nj rihaan me maꞌa̱n sayuun cheꞌé se ꞌe̱e̱ rá ꞌu̱nj man nij síí narii Yaꞌanj man a. ꞌO̱ se da̱nj ga̱a̱ qui̱ránꞌ ꞌu̱nj, ga̱a ne̱ caꞌve̱e nani̱i̱ nij soꞌ ga̱ ꞌu̱nj rihaan sayuun cheꞌé se vaa quiꞌyaj Cristó Jesús cheꞌé níꞌ, ne̱ niꞌndaj ya̱ veꞌé ga̱a̱ níꞌ ga̱ Yaꞌanj nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj na̱nj ado̱nj.
\v 11 Ya̱ uxrá vaa nana̱ nihánj ado̱nj:
\q Sese a̱j caviꞌ níꞌ ga̱ soꞌ,
\q ne̱ ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ níꞌ ga̱ soꞌ uún a.
\q
\v 12 Sese se̱ cunánj níꞌ rihaan sayuun,
\q ga̱a ne̱ gu̱un chij níꞌ ga̱ soꞌ uún a.
\q Sese cata̱j níꞌ se vaa né si̱j noco̱ꞌ man soꞌ me níꞌ,
\q ne̱ cata̱j soꞌ se vaa né tuvi̱ꞌ soꞌ me níꞌ uún a.
\q
\v 13 Sese se̱ gaa sa̱ꞌ rá níꞌ ga̱ soꞌ,
\q tza̱j ne̱ soꞌ me se sa̱ꞌ ina̱nj rá soꞌ ga̱ níꞌ uún a.
\q ꞌO̱ se se̱ caꞌvee naquiꞌya̱j ino̱ soꞌ snana̱ soꞌ a̱ maan ado̱nj.
\m Nana̱ ya̱ cuno̱ níꞌ me nu̱ꞌ nana̱ nihánj na̱nj á.
\s Se̱ cuno níꞌ nana̱ aꞌmii rmaꞌa̱n yuvii̱ maꞌ
\p
\v 14 Dan me se cata̱j xnaꞌanj so̱ꞌ rihaan nij síí noco̱ꞌ man Yaꞌanj se vaa se̱ niꞌyón nij soꞌ nana̱ nihánj maꞌ. Ne̱ nago̱ꞌ so̱ꞌ chrej nucua̱j man nij soꞌ rihaan Yaꞌanj Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ se vaa se̱ caꞌmii cano̱ tuviꞌ nij soꞌ cheꞌé nana̱ tucuꞌyón nij soꞌ maꞌ. ꞌO̱ se taj cheꞌé quiꞌya̱j nij soꞌ da̱nj maan ado̱nj. Ne̱ síí ataꞌ xre̱j snana̱ nij soꞌ roꞌ, quiri̱ꞌ rá nij soꞌ ado̱nj.
\v 15 Caꞌne̱j nucua̱j nimán so̱ꞌ, ga̱a ne̱ caꞌve̱e cata̱j Yaꞌanj se vaa síí veꞌé ꞌyaj se‑su̱u̱n soꞌ mé so̱ꞌ, ne̱ se̱ cunó chrej naꞌa̱j rihaan so̱ꞌ cheꞌé suun ꞌyáá so̱ꞌ maꞌ. Tana̱nj nata̱ꞌ nica̱ so̱ꞌ snana̱ Yaꞌanj nana̱ ya̱ ado̱nj.
\p
\v 16 Se̱ nanó xre̱j so̱ꞌ nana̱ nij do̱ꞌ, nana̱ u̱u̱n do̱ꞌ, aꞌmii aꞌmii rmaꞌa̱n taꞌa̱j yuvii̱ maꞌ. ꞌO̱ se nana̱ vaa da̱nj roꞌ ꞌyaj se vaa uun yaníj doj yuvii̱ ga̱ Yaꞌanj a.
\v 17 Ase vaa nuu yanuu nee̱ man yuvii̱ roꞌ, da̱nj quira̱nꞌ nij síí cuno nana̱ aꞌmii nij soꞌ, ne̱ nij doj quira̱nꞌ nij yuvii̱ uno nana̱ avii tuꞌva nij soꞌ ado̱nj. Vi̱j nij soꞌ me síí cuꞌna̱j Himeneo do̱ꞌ, síí cuꞌna̱j Fileto do̱ꞌ chugua̱nj.
\v 18 Dan me se cataj ro̱j soꞌ se vaa a̱j quisíj cunuu iꞌna̱ꞌ uún nij síí caviꞌ, ne̱ se̱ cunuu iꞌna̱ꞌ uún doj yuvii̱, taj ro̱j soꞌ a. Da̱nj tuꞌva ro̱j soꞌ, tza̱j ne̱ ne neꞌen uxrá ro̱j soꞌ a̱ doj a̱ maꞌ. Tza̱j ne̱ vaa taꞌa̱j yuvii̱ cuchumán rá nana̱ caꞌmii ro̱j soꞌ, ne̱ cheꞌé dan caꞌneꞌ rá nij yuvii̱ ga̱ suun nucua̱j rá man Yaꞌanj, quiꞌyaj ro̱j soꞌ a.
\v 19 Tza̱j ne̱ a̱j cuchruj sca̱ꞌ Yaꞌanj tucuáán noco̱ꞌ níꞌ, ne̱ a̱j na̱j se‑se̱lló soꞌ, quiꞌyaj soꞌ a. Ne̱ nihánj me nana̱ no̱ rihaan se‑se̱lló soꞌ a: “Neꞌen Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ man nij síí noco̱ꞌ man soꞌ a.” Ne̱ ꞌó nana̱ no̱ rihaan se‑se̱lló soꞌ taj a: “Nu̱ꞌ nij síí nataꞌ se vaa si̱j noco̱ꞌ man Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ me nij soꞌ roꞌ, no̱ xcúún nij soꞌ ta̱náj nij soꞌ nu̱ꞌ chrej chiꞌi̱i̱ á.” Dan me ro̱j nana̱ noco̱ꞌ níꞌ ado̱nj.
\p
\v 20 Dan me se veꞌ tucuá ꞌo̱ ruꞌvee me se mán xruj tuꞌve̱e̱ ndoꞌo do̱ꞌ, ma̱n xruj agaꞌ oró míí do̱ꞌ, ma̱n xruj agaꞌ platá catzi̱i̱ do̱ꞌ a. Da̱nj na̱nj uún, ne̱ vaa xruj nij doj do̱ꞌ uún a. Vaa se rii nii man chruun do̱ꞌ, vaa se rii nii man yoꞌóó niquii do̱ꞌ a. Dan me se vaa se sa̱ꞌ doj, ne̱ vaa se nij doj uún a.
\v 21 Dan me se sese gu̱un yaníj ꞌo̱ soꞌ ga̱ nij yuvii̱ tuꞌva rmaꞌa̱n yoꞌ, ne̱ ase vaa xruj sa̱ꞌ doj roꞌ, da̱nj ga̱a̱ maꞌa̱n soꞌ rihaan nij yuvii̱ a. Dan me se ina̱nj suun sa̱ꞌ doj quiꞌya̱j soꞌ cheꞌé Yaꞌanj, ne̱ gu̱un nucua̱j soꞌ quiꞌya̱j soꞌ nu̱ꞌ suun sa̱ꞌ cheꞌé Yaꞌanj á.
\p
\v 22 Tza̱j ne̱ se̱ caꞌvej rá so̱ꞌ qui̱ꞌyáá so̱ꞌ nda̱a vaa me rá nij síí tachru̱u̱ quiꞌya̱j nij soꞌ maꞌ. ꞌO̱ gu̱un rá so̱ꞌ qui̱ꞌyáá so̱ꞌ se sa̱ꞌ ni̱ꞌyaj Yaꞌanj á. Ga̱a̱ nucua̱j rá so̱ꞌ man soꞌ á. Ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá so̱ꞌ tuvíꞌ so̱ꞌ á. Dínj ca̱yáán so̱ꞌ ga̱ ꞌó nij síí sa̱ꞌ nimán nij síí achíín niꞌya̱j rihaan Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ á.
\v 23 Se̱ caꞌvej rá so̱ꞌ cano̱ tuvíꞌ so̱ꞌ ga̱ yuvii̱ cheꞌé nana̱ snúú rmaꞌa̱n maꞌ. Ne acaj nij síí ꞌyaj da̱nj cuentá maꞌ. Si̱j ataa nari̱ꞌ sa̱ꞌ me nij soꞌ na̱nj ado̱nj. Ne̱ cheꞌé se vaa ꞌyaj nij soꞌ, cheꞌé dan anó tuviꞌ ndoꞌo nij soꞌ ado̱nj.
\p
\v 24 Ne nó xcúún síí ꞌyaj se‑su̱u̱n Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ cano̱ tuviꞌ soꞌ da̱nj maꞌ. Tana̱nj veꞌé quiꞌya̱j soꞌ cheꞌé cunuda̱nj yuvii̱, ne̱ veꞌé tu̱cuꞌyón soꞌ, ne̱ na̱j ga̱a̱ nimán soꞌ,
\v 25 ne̱ veꞌé ti̱haa̱n soꞌ chrej sa̱ꞌ man nij síí me rá cano̱ tuviꞌ ga̱ soꞌ uún a. ꞌO̱ se xcaj soꞌ cuentá se vaa xraj ne̱ caꞌve̱e ra̱cuíj Yaꞌanj man nij soꞌ, ne̱ nuchra̱nꞌ nimán nij soꞌ cheꞌé cacunꞌ tumé nij soꞌ, ne̱ nari̱ꞌ nij soꞌ nana̱ ya̱ a.
\v 26 Ga̱a ne̱ caꞌve̱e xca̱j nij soꞌ cuentá, ga̱a ne̱ nani̱i̱ nij soꞌ rihaan Síí Chre̱e a. ꞌO̱ se tihaꞌ yuꞌunj Síí Chre̱e man nij yuvii̱, ne̱ taꞌaa soꞌ man nij soꞌ, ne̱ cuano̱ nihánj me se ꞌyaj soꞌ nda̱a vaa me rá maꞌa̱n soꞌ quiꞌya̱j soꞌ man nij soꞌ ado̱nj.
\c 3
\s Nataꞌ Pabló cheꞌé da̱j quiꞌya̱j nij síí chiꞌi̱i̱ asa̱ꞌ nichrunꞌ caꞌna̱ꞌ uún Cristó a
\p
\v 1 Neꞌén so̱ꞌ se vaa asa̱ꞌ nichrunꞌ caꞌna̱ꞌ uún Cristó, ne̱ gu̱un ndoꞌo sayuun a.
\v 2 ꞌO̱ se ga̱a̱ ꞌe̱e̱ uxrá rá nij yuvii̱ man maꞌa̱n yuvii̱, ne̱ gu̱un ndoꞌo rá nij yuvii̱ quiꞌya̱j canaán nij soꞌ saꞌanj, ne̱ cata̱j uxrá nij soꞌ se vaa si̱j sa̱ꞌ ndoꞌo me maꞌa̱n nij soꞌ, ne̱ síí xta̱ꞌ nimán gu̱un nij soꞌ, ne̱ qui̱j ndoꞌo caꞌmi̱i̱ nij soꞌ cheꞌé Yaꞌanj uún a. Se̱ cuno nij soꞌ caꞌmi̱i̱ rej nij soꞌ do̱ꞌ, nii nij soꞌ do̱ꞌ, uún a̱ maꞌ. Se̱ cataj nij soꞌ guun niꞌya̱j níꞌ cheꞌé rasu̱u̱n, ne̱ se̱ guun rá nij soꞌ canoco̱ꞌ nij soꞌ man Yaꞌanj maꞌ.
\v 3 Se̱ gaa ꞌe̱e̱ rá nij soꞌ man tuviꞌ nij soꞌ, ne̱ ꞌo̱ ra̱ꞌyunj tuviꞌ nij soꞌ, ne̱ nano̱ ndoꞌo nij soꞌ cuentó ne̱ cheꞌé tuviꞌ nij soꞌ, ne̱ se̱ guun naꞌa̱j nij soꞌ ni̱ꞌyaj nij soꞌ man nij soꞌ maꞌ. Ne̱ se̱ guun nucua̱j nij soꞌ caꞌne̱ꞌ rá nij soꞌ ga̱ suun chiꞌi̱i̱ nica̱j nij soꞌ maꞌ. Ina̱nj qui̱j ga̱a̱ nij soꞌ na̱nj ado̱nj. Ne̱ ina̱nj nachri̱ꞌ nij soꞌ ni̱ꞌyaj nij soꞌ se sa̱ꞌ na̱nj á.
\v 4 Ne̱ ina̱nj síí tihaꞌ yuꞌunj tuviꞌ gu̱un uún nij soꞌ na̱nj ado̱nj. Ne̱ ina̱nj caꞌne̱j nimán nij soꞌ quiꞌya̱j nij soꞌ chrej chiꞌi̱i̱ na̱nj ado̱nj. Ne̱ ꞌo̱ nda̱a xraan rmaꞌa̱n cuma̱n se nucuiꞌ rá nimán nij soꞌ, ne̱ ina̱nj nano̱ꞌ nij soꞌ rasu̱u̱n me rá maꞌa̱n nij soꞌ a. Se̱ nanoꞌ nij soꞌ a̱ doj man Yaꞌanj a̱ maꞌ.
\v 5 Ase vaa yuvii̱ noco̱ꞌ man Yaꞌanj roꞌ, da̱nj ga̱a̱ nij soꞌ, tza̱j ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ caꞌvej rá nij soꞌ naquiꞌya̱j sa̱ꞌ Yaꞌanj nimán nij soꞌ maꞌ. Naxu̱u̱n yaníj so̱ꞌ mán so̱ꞌ rihaan nij síí vaa da̱nj á.
\p
\v 6 Atúj nij soꞌ rá veꞌ tucuá chana̱ ne acaj cuentá, ne̱ tihaꞌ yuꞌunj nij soꞌ man nij chana̱ ata̱ da̱j a̱ cacunꞌ qui̱j avii raa̱ maꞌa̱n nij noꞌ a.
\v 7 Niga̱nj tucuꞌyón nij chana̱ yoꞌ nu̱ꞌ nana̱ sa̱ꞌ, tza̱j ne̱ daj chiha̱a̱ míj ne gu̱un nucua̱j nij noꞌ xca̱j nij noꞌ cuentá cheꞌé nana̱ ya̱ yoꞌ a̱ maꞌ.
\v 8 Ne̱ xa̱ꞌ nij síí chiꞌi̱i̱ yoꞌ, tza̱j ne̱ nda̱ꞌ rá se vaa quiranꞌ ro̱j síí chru̱u̱n cuꞌna̱j Janes ga̱ Jambres ga̱a quitáá riꞌyunj ro̱j soꞌ man síí cuꞌna̱j Moisés ga̱a naá roꞌ, da̱nj quira̱nꞌ gue̱e̱ nij síí ta̱j riꞌyunj man nana̱ ya̱ ado̱nj. ꞌO̱ se síí ma̱n ina̱nj nana̱ chiꞌi̱i̱ raa̱ me nij soꞌ do̱ꞌ, síí a̱j tanáj xco̱ stucua̱nj Yaꞌanj do̱ꞌ, me nij soꞌ na̱nj á.
\v 9 Tza̱j ne̱ se̱ quisíj nij soꞌ xnaꞌa̱nj nana̱ chiꞌi̱i̱ yoꞌ nda̱a ga̱nꞌ ndoꞌo quiꞌya̱j nij soꞌ maꞌ. ꞌO̱ se cunuda̱nj nij yuvii̱ xca̱j cuentá se vaa si̱j nij snúú rmaꞌa̱n me nij soꞌ, ne̱ a̱ doj se̱ cuchumán rá nij yuvii̱ caꞌmi̱i̱ nij soꞌ a̱ maꞌ. ꞌO̱ se nda̱ꞌ rá se vaa quiranꞌ ro̱j síí cuꞌna̱j Janes ga̱ síí cuꞌna̱j Jambres ga̱a ne cuchuma̱n rá yuvii̱ caꞌmii ro̱j soꞌ roꞌ, da̱nj quira̱nꞌ nij síí chiꞌi̱i̱ yoꞌ ado̱nj.
\s Nda̱ꞌ se quira̱nꞌ níꞌ sayuun, tza̱j ne̱ ꞌo̱ canoco̱ꞌ níꞌ snana̱ Yaꞌanj á
\p
\v 10 Ne̱ xa̱ꞌ ma̱ꞌán so̱ꞌ, tza̱j ne̱ xcaj ndoꞌo so̱ꞌ cuentá cheꞌé tucuáán tucuꞌyón ꞌu̱nj man yuvii̱ do̱ꞌ, cheꞌé da̱j nocóꞌ ꞌu̱nj tucuáán yoꞌ do̱ꞌ, cheꞌé se vaa guun raj qui̱ꞌyáj rej rihaan níꞌ do̱ꞌ á. Neꞌén so̱ꞌ se vaa nucua̱j ndoꞌo raj man Yaꞌanj do̱ꞌ, se vaa na̱j rá ꞌu̱nj caxri̱i̱ yuva̱a̱ ꞌu̱nj man yuvii̱ do̱ꞌ, se vaa ꞌe̱e̱ raj man tinúj do̱ꞌ, se vaa ꞌo̱ nucua̱j rá ꞌu̱nj rihaan sayuun do̱ꞌ ado̱nj.
\v 11 Ne̱ a̱j neꞌén so̱ꞌ da̱j vaa sayuun quiꞌyaj nii manj, ne̱ a̱j neꞌén so̱ꞌ nu̱ꞌ se vaa quiránꞌ ꞌu̱nj chumanꞌ Antioquía do̱ꞌ, chumanꞌ Iconio do̱ꞌ, chumanꞌ Listra do̱ꞌ, uún chugua̱nj. Tza̱j ne̱ Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ me síí tinanii manj rihaan nu̱ꞌ sayuun quiránꞌ ꞌu̱nj ado̱nj.
\v 12 ꞌO̱ se cunuda̱nj nij yuvii̱ amán rá niꞌya̱j man Cristó Jesús ne̱ me rá canoco̱ꞌ xraan man Yaꞌanj roꞌ, ya̱ uxrá quira̱nꞌ nij soꞌ sayuun ado̱nj.
\v 13 Tza̱j ne̱ xa̱ꞌ nij síí tihaꞌ yuꞌunj, tza̱j ne̱ tana̱nj a̱ doj a̱ doj a̱ caꞌa̱nj nij soꞌ tiha̱ꞌ yuꞌunj nij soꞌ man nij yuvii̱ do̱ꞌ, tiha̱ꞌ yuꞌunj nij yuvii̱ man maꞌa̱n nij soꞌ do̱ꞌ na̱nj á.
\p
\v 14 Ne̱ ma̱ꞌán so̱ꞌ, tza̱j ne̱ ꞌo̱ ca̱nocóꞌ so̱ꞌ nana̱ cuchumán rá so̱ꞌ nana̱ naríꞌ so̱ꞌ á. ꞌO̱ se a̱j neꞌén so̱ꞌ me yuvii̱ tucuꞌyón nana̱ yoꞌ mán so̱ꞌ na̱nj á.
\v 15 Ne̱ a̱j neꞌén so̱ꞌ se vaa asi̱j neꞌej mé so̱ꞌ, ne̱ queneꞌén so̱ꞌ da̱j taj Danj Yaꞌanj Yanj Gue̱e̱, ne̱ yanj yoꞌ me se aꞌvee ꞌyaj mé so̱ꞌ síí cu̱u raa̱, ne̱ cheꞌé dan cuchumán rá so̱ꞌ niꞌya̱j so̱ꞌ man Cristó Jesús, ne̱ nani̱i̱ so̱ꞌ rihaan sayuun ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ so̱ꞌ na̱nj ado̱nj.
\v 16 ꞌO̱ se maꞌa̱n Yaꞌanj quiꞌyaj cachrón nii nu̱ꞌ nana̱ ma̱n rihaan Danj Yaꞌanj ado̱nj. Ne̱ cheꞌé dan vaa se gu̱un ndoꞌo man nana̱ yoꞌ rihaan níꞌ ado̱nj. ꞌO̱ se vaa ndoꞌo rasu̱u̱n nariꞌ níꞌ uno níꞌ nana̱ ma̱n rihaan yanj yoꞌ, ne̱ taj xnaꞌanj yoꞌ rihaan níꞌ cheꞌé cacunꞌ tumé níꞌ, ne̱ axríj yuva̱a̱ yoꞌ man níꞌ cheꞌé cacunꞌ ꞌyaj níꞌ, ne̱ tucuꞌyón yoꞌ man níꞌ da̱j quiꞌya̱j níꞌ veꞌé canoco̱ꞌ níꞌ man Yaꞌanj, ne̱ taj xnaꞌanj yoꞌ rihaan níꞌ da̱j ga̱a̱ sa̱ꞌ nimán níꞌ uún a.
\v 17 ꞌO̱ se níꞌ si̱j noco̱ꞌ man Yaꞌanj me se da̱nj ga̱a̱ ya̱ níꞌ, ga̱a ne̱ ꞌo̱ caꞌve̱e cu̱nuû nana̱ sa̱ꞌ nimán níꞌ, ne̱ ꞌo̱ quiꞌya̱j níꞌ da̱j a̱ suun sa̱ꞌ ado̱nj.
\c 4
\s Se̱ caꞌneꞌ rá níꞌ ga̱ suun aꞌmii natáj snana̱ Yaꞌanj rihaan yuvii̱ maꞌ
\p
\v 1 Cuano̱ nihánj me se me rá ꞌu̱nj cuno̱ Yaꞌanj cuno̱ Cristó Jesús si̱j caꞌna̱ꞌ uún gu̱un chij rihaan chumii̱ nihánj síí caꞌne̱ꞌ cacunꞌ cheꞌé síí vaa iꞌna̱ꞌ do̱ꞌ, cheꞌé síí caviꞌ do̱ꞌ, se vaa caꞌne̱ꞌ yá ꞌu̱nj suun rihaan so̱ꞌ
\v 2 se vaa caꞌmi̱i̱ natáj so̱ꞌ nana̱ sa̱ꞌ á. Taj se ꞌyaj sese vaa yaꞌnúj rihaan so̱ꞌ do̱ꞌ, sese ne vaa yaꞌnúj rihaan so̱ꞌ do̱ꞌ, taj se ꞌyaj maꞌ. Ma̱an se caꞌmi̱i̱ natáj yá so̱ꞌ á. Cata̱j xnaꞌanj so̱ꞌ rihaan yuvii̱ cheꞌé cacunꞌ tumé nij yuvii̱, ne̱ cata̱j so̱ꞌ se vaa nij ndoꞌo ꞌyaj nij soꞌ, ne̱ nago̱ꞌ so̱ꞌ chrej nucua̱j man nij soꞌ quiꞌya̱j nij soꞌ ina̱nj se sa̱ꞌ á. Tza̱j ne̱ se̱ gaa raꞌya̱nj rá so̱ꞌ caxri̱i̱ yuva̱a̱ so̱ꞌ man nij yuvii̱ maꞌ. Tana̱nj ꞌo̱ ga̱a̱ ina̱j nimán so̱ꞌ, ne̱ veꞌé tu̱cuꞌyón so̱ꞌ man nij soꞌ á.
\v 3 ꞌO̱ se vaa güii, ne̱ se̱ caꞌvej rá nij yuvii̱ cuno̱ nij yuvii̱ tucuáán ꞌyaj caꞌve̱e cunu̱u sa̱ꞌ nimán nij soꞌ maan chugua̱nj. Tana̱nj gu̱un rá nij soꞌ cuno̱ nij soꞌ ꞌó tucuáán naca̱, ne̱ cheꞌé dan nano̱ꞌ nij soꞌ queꞌe̱e̱ síí tu̱cuꞌyón ꞌó tucuáán me rá maꞌa̱n nij soꞌ cuno̱ nij soꞌ a.
\v 4 Ne̱ caꞌa̱nj nij soꞌ rej nuviꞌ nana̱ ya̱ cuno̱ nij soꞌ, ne̱ na̱nj cuentó ne̱ cuno̱ nij soꞌ a.
\v 5 Tza̱j ne̱ so̱ꞌ me se caꞌne̱j sa̱ꞌ ina̱nj so̱ꞌ tucuáán sa̱ꞌ, ne̱ ga̱a̱ ina̱j nimán so̱ꞌ ga̱a ránꞌ so̱ꞌ sayuun, ne̱ ꞌo̱ qui̱ꞌyáá so̱ꞌ suun caꞌmi̱i̱ natáj so̱ꞌ nana̱ sa̱ꞌ cheꞌé Cristó rihaan nij síí ataa cuchuma̱n rá na̱nj á. Dan me se quiꞌyáá so̱ꞌ nu̱ꞌ suun caꞌneꞌ Yaꞌanj rihaan so̱ꞌ á.
\p
\v 6 Xa̱ꞌ ꞌu̱nj, tza̱j ne̱ nichrunꞌ cavi̱ꞌ ꞌu̱nj cheꞌé Yaꞌanj, ne̱ quina̱j chumii̱ nihánj na̱nj ado̱nj.
\v 7 ꞌU̱nj me se quisíj quiꞌyaj uxrá yá ꞌu̱nj suun caꞌneꞌ Yaꞌanj rihanj, ne̱ ꞌo̱ canocóꞌ ꞌu̱nj stucua̱nj Cristó a.
\v 8 Ne̱ cuano̱ nihánj me se ma̱an se naꞌvi̱j ꞌu̱nj quisi̱j güii caꞌna̱ꞌ uún Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ rque̱ soꞌ ꞌo̱ cachriin yâj cu̱nuû raá ꞌu̱nj, ne̱ cata̱j soꞌ se vaa nuviꞌ cacunꞌ ta̱j xráj a. Dan me se cuese̱ nica̱ nimán ya̱ me Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ, ne̱ né cheꞌe̱ ina̱nj ma̱ꞌán ꞌu̱nj me quiꞌya̱j soꞌ da̱nj maꞌ. Ne̱ veé da̱nj quiꞌya̱j soꞌ cheꞌé cunuda̱nj nij yuvii̱ me ndoꞌo rá caꞌna̱ꞌ uún soꞌ rihaan chumii̱ nihánj na̱nj ado̱nj.
\s Me rá Pabló se vaa cuchi̱ꞌ Timoteo rihaan Pabló a
\p
\v 9 Rqueé so̱ꞌ se vaa raꞌya̱nj caꞌna̱ꞌ so̱ꞌ rej nu̱u̱ ꞌu̱nj nihánj caꞌna̱ꞌ so̱ꞌ ni̱ꞌyaj so̱ꞌ manj á.
\v 10 ꞌO̱ se tanáj síí cuꞌna̱j Demas manj, cheꞌé se caranꞌ doj rá soꞌ niꞌya̱j soꞌ rasu̱u̱n ma̱n rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ caꞌanj soꞌ chumanꞌ Tesalónica na̱nj ado̱nj. Síí cuꞌna̱j Crescente caꞌanj estadó Galacia, ne̱ síí cuꞌna̱j Titó caꞌanj estadó Dalmacia ado̱nj.
\v 11 Da̱j o̱rúnꞌ síí cuꞌna̱j Lucas nicunꞌ ga̱ ꞌu̱nj nihánj cuano̱ na̱nj ado̱nj. Ni̱caj so̱ꞌ man síí cuꞌna̱j Marcos caꞌna̱ꞌ so̱ꞌ á. ꞌO̱ se vaa ndoꞌo suun qui̱ꞌyáá ꞌu̱nj, ne̱ ra̱cuíj soꞌ manj, raj a.
\v 12 Ne̱ síí cuꞌna̱j Tíquico me se caꞌnéé ꞌu̱nj man soꞌ caꞌa̱nj soꞌ chumanꞌ Éfeso a.
\v 13 Tanáj ꞌu̱nj se‑ro̱to̱ ꞌu̱nj tucuá síí cuꞌna̱j Carpo síí ya̱nj chumanꞌ Troas, ne̱ ni̱caj so̱ꞌ man yoꞌ caꞌna̱ꞌ so̱ꞌ do̱j rugua̱nj. Dan me se caꞌna̱ꞌ ni̱caj so̱ꞌ nij dáán ꞌu̱nj, ne̱ se̱ niꞌyón so̱ꞌ nij yanj nuj xcuu no̱ letrá rihaan maꞌ.
\s Quiꞌyaj ndoꞌo síí cuꞌna̱j Alejandró sayuun man Pabló a
\p
\v 14 Dan me se xa̱ꞌ síí cuꞌna̱j Alejandró síí ꞌyaj suun agaꞌ, tza̱j ne̱ quiꞌyaj ndoꞌo soꞌ sayuun manj, ne̱ na̱ruꞌvee Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ sayuun man soꞌ cheꞌé sayuun quiꞌyaj soꞌ manj a.
\v 15 ꞌO̱ se ta̱dó so̱ꞌ ga̱ soꞌ se̱ gaa na̱nj quiꞌya̱j soꞌ sayuun mán so̱ꞌ á. ꞌO̱ se naꞌvej uxrá rá soꞌ cuno̱ yuvii̱ nana̱ tucuꞌyón níꞌ a̱ maꞌ.
\s Racuíj Cristó man Pabló ga̱a canicunꞌ Pabló rihaan cuese̱ a
\p
\v 16 Ga̱a caꞌanj ꞌu̱nj caꞌmi̱i̱ nacaj ꞌu̱nj cheꞌej rihaan nij síí nica̱j suun quiꞌyaj nii, ne̱ nuviꞌ a̱ ꞌó tinúú níꞌ racuíj manj a̱ maꞌ. Ma̱an se tanáj cunuda̱nj nij soꞌ man o̱rúnꞌ ꞌu̱nj rihaan nij síí nica̱j suun, tza̱j ne̱ naꞌvej raj cara̱a Yaꞌanj cacunꞌ xráá nij soꞌ a̱ maꞌ.
\v 17 ꞌO̱ se canicunꞌ Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ ga̱ ꞌu̱nj, ne̱ soꞌ me síí quiꞌyaj guun nu̱cuáá ꞌu̱nj natáꞌ ꞌu̱nj nu̱ꞌ snana̱ Yaꞌanj cuno cunuda̱nj nij yuvii̱ yaníj, ne̱ tinanii soꞌ manj rihaan sayuun noco̱o a.
\v 18 Ne̱ Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ me síí ti̱nanii manj rihaan da̱j a̱ se nij me rá nii quiꞌya̱j nii manj, ne̱ soꞌ me síí quiꞌya̱j cavi̱i̱ sa̱ꞌ ꞌu̱nj ca̱yáán ꞌu̱nj ga̱ soꞌ rej xta̱ꞌ rej uun chij soꞌ a. Cata̱j níꞌ se vaa niꞌndaj ya̱ sa̱ꞌ veꞌé vaa soꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj á. Veé da̱nj ga̱a̱ ya̱ ado̱nj.
\s Veꞌé cuma̱n nij tuvi̱ꞌ Timoteo, rá nij tuvi̱ꞌ Pabló a
\p
\v 19 Cata̱j so̱ꞌ rihaan chana̱ cuꞌna̱j Prisca do̱ꞌ, nica̱ noꞌ síí cuꞌna̱j Aquila do̱ꞌ, nij tucua̱ síí cuꞌna̱j Onesíforo do̱ꞌ, se vaa me rá ꞌu̱nj veꞌé ca̱yáán nij soꞌ á.
\v 20 Quináj síí cuꞌna̱j Erasto chumanꞌ Corinto, ne̱ síí cuꞌna̱j Trófimo me se ranꞌ soꞌ a. Cheꞌé dan tanáj ꞌu̱nj man soꞌ chumanꞌ Mileto na̱nj ado̱nj.
\v 21 Rqueé so̱ꞌ se vaa raꞌya̱nj caꞌna̱ꞌ so̱ꞌ nihánj ya̱j ga̱a ataa caꞌna̱ꞌ tiempó acoj ndoꞌo a. Veꞌé ca̱yáán so̱ꞌ, rá síí cuꞌna̱j Eubulo do̱ꞌ, Pudente do̱ꞌ, Lino do̱ꞌ, chana̱ cuꞌna̱j Claudia do̱ꞌ, ta̱ranꞌ nij tinúú níꞌ do̱ꞌ á.
\p
\v 22 Me rá ꞌu̱nj ca̱yáán Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ ga̱ nimán so̱ꞌ, ne̱ quiꞌya̱j ndoꞌo Yaꞌanj se lu̱j cheꞌé nij soj ado̱nj.