\id HEB
\h Hebreos
\toc1 Hebreos
\mt Nihánj me cartá caꞌnéé ꞌo̱ soꞌ rihaan nij síí israelitá noco̱ꞌ man Jesucristó a
\c 1
\s Sa̱ꞌ uxrá vaa Taꞌníí Yaꞌanj síí cuꞌna̱j Jesucristó a
\p
\v 1 Nataꞌ uxrá Yaꞌanj snana̱ soꞌ rihaan nij síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj ga̱a naá, ne̱ nataꞌ nij soꞌ nana̱ yoꞌ rihaan nij xi̱i níꞌ nij síí cumán ga̱a naá a. Dan me se do̱ꞌ do̱ꞌ cataj xnaꞌanj Yaꞌanj snana̱ soꞌ rihaan nij síí nataꞌ yoꞌ, ne̱ ino̱ vaa tihaa̱n ꞌo̱ ꞌo̱ nij soꞌ rihaan nij xi̱i níꞌ da̱j taj Yaꞌanj a.
\v 2 Tza̱j ne̱ ya̱j ga̱a nichrunꞌ caꞌa̱nj niꞌya̱ chumii̱ nihánj me se cataj xnaꞌanj maꞌa̱n ya̱ Taꞌníí Yaꞌanj snana̱ Yaꞌanj rihaan níꞌ, quiꞌyaj Yaꞌanj, ne̱ Taꞌníí Yaꞌanj me síí cuneꞌ Yaꞌanj man se vaa gu̱un siꞌya̱j soꞌ man cunuda̱nj rasu̱u̱n vaa güii, ne̱ soꞌ me síí quiꞌyaj nu̱ꞌ chumii̱ ga̱ xta̱ꞌ, quiꞌyaj Yaꞌanj ado̱nj.
\v 3 Ne̱ ase vaa maꞌa̱n Yaꞌanj roꞌ, da̱nj vaa soꞌ chugua̱nj. Dan me se ga̱a niꞌya̱j níꞌ man soꞌ, ne̱ xcaj níꞌ cuentá se vaa niꞌndaj ya̱ sa̱ꞌ veꞌé vaa Yaꞌanj, ne̱ xcaj ya̱ níꞌ cuentá da̱j vaa maꞌa̱n Yaꞌanj ado̱nj. Ne̱ cheꞌé se si̱j nucua̱j ndoꞌo me soꞌ roꞌ, cheꞌé dan ma̱an nana̱ avii u̱u̱n tuꞌva soꞌ, ne̱ ꞌo̱ mán chre̱ꞌ nu̱ꞌ rasu̱u̱n ꞌyaj soꞌ a. Ga̱a quisíj tinavij soꞌ cacunꞌ tumé níꞌ, ga̱a ne̱ caꞌanj ca̱yáán soꞌ rej xta̱ꞌ ndoꞌo rej xꞌnu̱j Yaꞌanj, ne̱ rej nuva̱ꞌ Yaꞌanj rej sa̱ꞌ doj yáán soꞌ cuano̱ ado̱nj.
\s Síí noco̱o doj me Jesucristó rihaan nij se-mo̱zó Yaꞌanj a
\p
\v 4 Dan me se guun soꞌ síí sa̱ꞌ doj rihaan nij se‑mo̱zó Yaꞌanj, ne̱ noco̱o uxrá doj vaa suun ata̱ soꞌ rihaan suun ata̱ ta̱ranꞌ nij se‑mo̱zó Yaꞌanj na̱nj chugua̱nj.
\v 5 ꞌO̱ se a̱j neꞌen soj nana̱ nihánj nana̱ caꞌmii Yaꞌanj cheꞌé Taꞌníí soꞌ a:
\q Taꞌníj mé so̱ꞌ ado̱nj.
\q Cuano̱ nihánj me se xca̱j yuvii̱ cuentá se vaa Taꞌníj mé so̱ꞌ, qui̱ꞌyáj a.
\m Da̱nj caꞌmii Yaꞌanj cheꞌé Taꞌníí Yaꞌanj, tza̱j ne̱ né riha̱a̱n a̱ ꞌó se‑mo̱zó Yaꞌanj caꞌmii Yaꞌanj nana̱ vaa da̱nj maꞌ. Ne̱ nihánj me nana̱ caꞌmii Yaꞌanj cheꞌé Taꞌníí Yaꞌanj, cataj Yaꞌanj a:
\q Guún ꞌu̱nj Rej soꞌ,
\q ne̱ gu̱un soꞌ Taꞌníj a,
\m cataj uún Yaꞌanj cheꞌé Taꞌníí Yaꞌanj a.
\v 6 Ne̱ ꞌó nana̱ taj se vaa, ga̱a nica̱j Yaꞌanj man Taꞌníí soꞌ síí chava̱ꞌ caꞌnaꞌ soꞌ rihaan chumii̱, taj soꞌ a:
\q Cara̱a̱ gue̱e̱ cunuda̱nj nij se‑mo̱zó Yaꞌanj rihaan soꞌ á.
\m
\v 7 Ne̱ aꞌmii uún Danj Yaꞌanj cheꞌé nij se‑mo̱zó Yaꞌanj a:
\q Yaꞌanj quiꞌyaj se vaa nana̱ u̱u̱n me se-mo̱zó soꞌ a.
\q Nda̱ꞌ rá se vaa daa yaꞌan vaa se-mo̱zó soꞌ quiꞌyaj soꞌ a,
\m taj Danj Yaꞌanj a.
\v 8 Tza̱j ne̱ vaa doj nana̱ nó rihaan Danj Yaꞌanj nana̱ aꞌmii rihaan maꞌa̱n Taꞌníí Yaꞌanj, ne̱ nana̱ yoꞌ taj a:
\q Yaꞌanj mé so̱ꞌ,
\q ne̱ gu̱un chij so̱ꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj,
\q ne̱ nica̱ ga̱a̱ rá so̱ꞌ ni̱caj yuꞌunj so̱ꞌ man yuvii̱ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj a.
\q
\v 9 Niha̱ꞌ ina̱nj rá nimán so̱ꞌ ca̱nocóꞌ so̱ꞌ chrej sa̱ꞌ,
\q tza̱j ne̱ nachriꞌ uxrá so̱ꞌ chrej chiꞌi̱i̱ ado̱nj.
\q Cheꞌé dan Yaꞌanj si̱j uun chij rihaan so̱ꞌ roꞌ, cuneꞌ soꞌ mán so̱ꞌ,
\q se vaa cavi̱i̱ sa̱ꞌ so̱ꞌ doj rihaan nij tuvíꞌ so̱ꞌ a,
\m taj Danj Yaꞌanj a.
\v 10 Ne̱ taj uún Danj Yaꞌanj a:
\q Asino ya̱a̱n so̱ꞌ me síí cuneꞌ man chumii̱ nihánj, Señor.
\q Ne̱ ma̱ꞌán so̱ꞌ raꞌa yá so̱ꞌ quiꞌyáá so̱ꞌ nu̱ꞌ se ma̱n rej xta̱ꞌ ado̱nj.
\q
\v 11 Ne̱ vaa güii, ne̱ navi̱j nu̱ꞌ nihánj,
\q tza̱j ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ navíí so̱ꞌ maꞌ.
\q Dan me se ase vaa yatzíj nga̱ roꞌ, da̱nj ga̱a̱ nu̱ꞌ chumii̱ nihánj do̱ꞌ, nu̱ꞌ rej xta̱ꞌ do̱ꞌ na̱nj á.
\q
\v 12 Ne̱ ase vaa yatzíj roꞌ, da̱nj ga̱a̱ na̱rmii so̱ꞌ man ro̱j yoꞌ,
\q ne̱ gu̱un ino̱ ro̱j yoꞌ, qui̱ꞌyáá so̱ꞌ ado̱nj.
\q Tza̱j ne̱ se̱ cunuu ino̱ ma̱ꞌán so̱ꞌ maꞌ.
\q ꞌO̱ veé da̱nj ga̱a̱ so̱ꞌ,
\q ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ cavíꞌ so̱ꞌ maan chugua̱nj,
\m taj uún Danj Yaꞌanj cheꞌé maꞌa̱n Taꞌníí Yaꞌanj a.
\v 13 Ne̱ caꞌmii uún Yaꞌanj rihaan Taꞌníí Yaꞌanj, cataj soꞌ a:
\q Ca̱yáán so̱ꞌ rej xꞌnúú ꞌu̱nj rej nuva̱ꞌ ꞌu̱nj rej sa̱ꞌ doj,
\q ne̱ quiꞌya̱j canaán ꞌu̱nj rihaan nij síí ta̱j riꞌyunj mán so̱ꞌ,
\q ne̱ quiri̱i̱ taꞌngáꞌ so̱ꞌ rihaan nij soꞌ a,
\m cataj Yaꞌanj rihaan Taꞌníí Yaꞌanj a. Tza̱j ne̱ rihaan a̱ ꞌó se‑mo̱zó soꞌ ne caꞌmi̱i̱ soꞌ da̱nj maꞌ.
\v 14 Dan me se xa̱ꞌ nij se‑mo̱zó Yaꞌanj, tza̱j ne̱ nana̱ u̱u̱n me nij soꞌ a. Síí nu̱u̱ rihaan Yaꞌanj me nij soꞌ, ne̱ aꞌnéé Yaꞌanj man nij soꞌ ra̱cuíj nij soꞌ man níꞌ si̱j nani̱i̱ rihaan sayuun ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ na̱nj ado̱nj.
\c 2
\s No̱ xcúún uxrá níꞌ cuno̱ níꞌ snana̱ Cristó a
\p
\v 1 Cheꞌé dan doj a̱ nó xcúún níꞌ cuno̱ sa̱ꞌ níꞌ nana̱ a̱j nariꞌ níꞌ ado̱nj. Sese se̱ quiꞌyaj níꞌ da̱nj, ne̱ do̱ꞌ do̱ꞌ ta̱náj níꞌ chrej sa̱ꞌ yoꞌ, ne̱ gu̱un yaníj níꞌ rihaan se‑chre̱j Yaꞌanj, ne̱ caꞌa̱nj niꞌya̱ níꞌ ga̱a na̱nj chugua̱nj.
\v 2 ꞌO̱ se ya̱ uxrá vaa snana̱ Yaꞌanj nana̱ cataj xnaꞌanj nij se‑mo̱zó Yaꞌanj rihaan síí cuꞌna̱j Moisés ga̱a naá na̱nj á. Tza̱j ne̱ nica̱ ya̱ quiꞌyaj Yaꞌanj sayuun man ꞌo̱ ꞌo̱ nij yuvii̱ ne cuno̱ nana̱ yoꞌ chugua̱nj.
\v 3 Cheꞌé dan, asa̱ꞌ caꞌve̱e nani̱i̱ maꞌa̱n níꞌ rihaan sayuun ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ, sese se̱ xcaj sa̱ꞌ níꞌ cuentá cheꞌé chrej sa̱ꞌ chrej quiꞌyaj naca̱ Yaꞌanj nani̱i̱ níꞌ rihaan sayuun, rá soj ga̱. Dan me se asino maꞌa̱n Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ me síí cuchruj chrej sa̱ꞌ yoꞌ, ga̱a ne̱ nij síí cuno nana̱ caꞌmii soꞌ roꞌ, cataj xnaꞌanj nij soꞌ snana̱ soꞌ nana̱ sa̱ꞌ yoꞌ rihaan níꞌ, ne̱ nariꞌ sa̱ꞌ níꞌ nana̱ yoꞌ, quiꞌyaj nij soꞌ ado̱nj.
\v 4 Tihaa̱n Yaꞌanj se vaa ya̱ vaa rej nani̱i̱ níꞌ rihaan sayuun cheꞌé se rqué Nimán Yaꞌanj se nucua̱j man nij síí noco̱ꞌ man Cristó, ne̱ quiꞌyaj nij soꞌ da̱j a̱ suun sa̱ꞌ noco̱o, da̱j se me rá maꞌa̱n Yaꞌanj a.
\s Nu̱ꞌ se vaa quiranꞌ Cristó cheꞌé níꞌ a
\p
\v 5 Dan me se cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj cheꞌé güii gu̱un chij Yaꞌanj rihaan chumii̱ naca̱ a. Ne̱ ne cune̱ꞌ Yaꞌanj man nij se‑mo̱zó Yaꞌanj se vaa quiri̱i̱ taꞌngaꞌ nij soꞌ rihaan chumii̱ naca̱ maꞌ.
\v 6 Ma̱an se vaa nana̱ no̱ rihaan Danj Yaꞌanj nana̱ caꞌmii ꞌo̱ soꞌ rihaan Yaꞌanj, ne̱ cataj soꞌ a:
\q Taj yuꞌvee nó yuvii̱,
\q ne̱ me cheꞌé nuû rá so̱ꞌ man soꞌ ga̱.
\q Taj yuꞌvee nó taꞌníí yuvii̱,
\q ne̱ me cheꞌé racuíj so̱ꞌ man soꞌ ga̱.
\q
\v 7 Síí noco̱ꞌ do̱j tzínꞌ rihaan nij se‑mo̱zó so̱ꞌ me soꞌ, quiꞌyáá so̱ꞌ a.
\q Tza̱j ne̱ niꞌndaj ya̱ sa̱ꞌ vaa soꞌ do̱ꞌ,
\q aráj cochro̱j nii rihaan soꞌ do̱ꞌ, quiꞌyáá so̱ꞌ ado̱nj.
\q Ne̱ caꞌnéꞌ so̱ꞌ suun rihaan soꞌ
\q se vaa tu̱mé soꞌ nu̱ꞌ rasu̱u̱n quiꞌyaj raꞌá so̱ꞌ a.
\q
\v 8 Quiꞌyáá so̱ꞌ se vaa rii taꞌngaꞌ soꞌ rihaan cunuda̱nj rasu̱u̱n ado̱nj.
\m Da̱nj taj nana̱ no̱ rihaan Danj Yaꞌanj a. Ne̱ dan me se ya̱ quiri̱i̱ taꞌngaꞌ nij yuvii̱ rihaan cunuda̱nj rasu̱u̱n ado̱nj. Tza̱j ne̱ neꞌen níꞌ se vaa ya̱j me se ataa quiri̱i̱ taꞌngaꞌ nij yuvii̱ rihaan cunuda̱nj rasu̱u̱n a.
\v 9 Tza̱j ne̱ niꞌya̱j níꞌ man Jesús, ne̱ nda̱ꞌ se ya̱ ya̱ si̱j noco̱ꞌ doj guun soꞌ rihaan nij se‑mo̱zó Yaꞌanj rque do̱j yoꞌ, tza̱j ne̱ ya̱j me se a̱j niꞌndaj ya̱ sa̱ꞌ cavii soꞌ, ne̱ veꞌé ndoꞌo aráj cochro̱j nii man soꞌ, quiꞌyaj Yaꞌanj a. Ne̱ da̱nj cavii sa̱ꞌ soꞌ, cheꞌé se caviꞌ soꞌ a. ꞌO̱ se sese ne cavi̱ꞌ soꞌ, ne̱ ne caꞌve̱e nayo̱n soꞌ rihaan cunuda̱nj níꞌ a̱ maꞌ. Tza̱j ne̱ ya̱j me se quiꞌyaj ndoꞌo Yaꞌanj se lu̱j cheꞌé níꞌ se vaa nayón Jesús rihaan níꞌ na̱nj ado̱nj.
\p
\v 10 Dan me se Yaꞌanj me síí quiꞌyaj nu̱ꞌ rasu̱u̱n cheꞌé maꞌa̱n ina̱nj soꞌ chugua̱nj. Dan me se vaa güii, ne̱ nucui̱ꞌ ndoꞌo nij taꞌníí Yaꞌanj rihaan Yaꞌanj rej xta̱ꞌ, quiꞌya̱j Yaꞌanj, ne̱ Jesús me síí narqué chrej sa̱ꞌ canoco̱ꞌ nij taꞌníí Yaꞌanj, ne̱ nani̱i̱ nij soꞌ rihaan sayuun, ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ nij soꞌ quiꞌya̱j soꞌ chugua̱nj. Cheꞌé dan caꞌvej Yaꞌanj quira̱nꞌ Jesús sayuun ado̱nj. Ne̱ ma̱an cheꞌé sayuun quiranꞌ soꞌ roꞌ, cheꞌé dan me uun chij ndoꞌo soꞌ ado̱nj.
\v 11 Dan me se Taꞌni̱j Yaꞌanj me Jesús si̱j naquiꞌyaj sa̱ꞌ nimán yuvii̱, ne̱ taꞌni̱j Yaꞌanj me níꞌ yuvi̱i̱ cunuu sa̱ꞌ nimán rihaan Yaꞌanj cheꞌé Jesús, ne̱ cheꞌé dan ne gu̱un naꞌa̱j Jesús cata̱j soꞌ se vaa tinúú soꞌ do̱ꞌ, raꞌvij soꞌ do̱ꞌ, me níꞌ maꞌ.
\v 12 Dan me se cataj soꞌ a:
\q Nata̱ꞌ ꞌu̱nj rihaan nij tinúj cheꞌé so̱ꞌ,
\q ne̱ cachra̱j chraꞌ veꞌé aꞌmii cheꞌé so̱ꞌ
\q asa̱ꞌ cunuu chre̱ꞌ núj rihaan so̱ꞌ a,
\m cataj soꞌ, taj nana̱ no̱ rihaan Danj Yaꞌanj a.
\v 13 Ne̱ caꞌmii uún soꞌ, cataj soꞌ a:
\q Ga̱a̱ nucua̱j raj ni̱ꞌyaj ꞌu̱nj man Yaꞌanj ado̱nj,
\m taj soꞌ a. Ne̱ guun cheꞌe̱ uún soꞌ, cataj soꞌ a:
\q Ni̱ꞌyaj soj manj ga̱ nij taꞌníí Yaꞌanj
\q síí rqué Yaꞌanj manj vi̱j,
\m taj uún Jesús a.
\p
\v 14 Dan me se cheꞌé se vaa nee̱ vaa ton man níꞌ si̱j taꞌníí Yaꞌanj roꞌ, cheꞌé dan ase vaa maꞌa̱n níꞌ roꞌ, da̱nj gaa gue̱e̱ Jesús, ne̱ caꞌnaꞌ soꞌ, ne̱ caviꞌ soꞌ a. Ne̱ ga̱a caviꞌ soꞌ me se quiꞌyaj canaán soꞌ rihaan síí ꞌyaj aviꞌ níꞌ a. Dan me se Síí Chre̱e me síí ꞌyaj aviꞌ níꞌ, ne̱ Jesús me síí caꞌvee quiꞌyaj canaán cheꞌé yan tiri̱ꞌ soꞌ man Síí Chre̱e ado̱nj.
\v 15 Ne̱ guun nucua̱j soꞌ nacaj soꞌ man níꞌ si̱j chéé rihaan cacunꞌ, ne̱ ga̱a rque̱ me se nda̱a chéé chuꞌviꞌ cavi̱ꞌ rmaꞌa̱n níꞌ cheꞌé se ina̱nj cacunꞌ quiꞌyaj níꞌ chugua̱nj. Tza̱j ne̱ cheꞌé se vaa caviꞌ Jesús cheꞌé níꞌ, cheꞌé dan güéj sayuun yoꞌ xráá níꞌ ne̱ navij cacunꞌ tumé níꞌ ado̱nj.
\v 16 ꞌO̱ se ne caꞌna̱ꞌ Jesús ti̱nanii soꞌ man nij se‑mo̱zó Yaꞌanj rihaan sayuun maꞌ. Ma̱an se caꞌnaꞌ soꞌ ti̱nanii soꞌ man níꞌ taꞌni̱j taꞌnij siꞌno̱ síí cuꞌna̱j Abraham síí cayáán ga̱a naá rihaan sayuun ado̱nj.
\v 17 Cheꞌé dan me naquiꞌyaj soꞌ man soꞌ nda̱a rá se vaa gue̱e̱ nij tinúú ya̱ soꞌ ado̱nj. Da̱nj quiꞌyaj soꞌ cheꞌé rej caꞌve̱e cunu̱u ꞌe̱e̱ rá soꞌ man níꞌ, ne̱ gu̱un soꞌ xrej sa̱ꞌ rá ata̱ suun noco̱o doj rihaan Yaꞌanj cheꞌé níꞌ, ne̱ gu̱un nucua̱j rá níꞌ ni̱ꞌyaj níꞌ man soꞌ, ne̱ tinavi̱j soꞌ cacunꞌ tumé níꞌ si̱j noco̱ꞌ man Yaꞌanj ado̱nj.
\v 18 ꞌO̱ se cheꞌé se quiranꞌ maꞌa̱n ya̱ soꞌ sayuun se vaa guun rá Síí Chre̱e caxri̱i̱ Síí Chre̱e chrej chiꞌi̱i̱ rque soꞌ roꞌ, cheꞌé dan gu̱un nucua̱j soꞌ ra̱cuíj soꞌ man níꞌ ga̱a uun rá Síí Chre̱e caxri̱i̱ Síí Chre̱e chrej chiꞌi̱i̱ rque maꞌa̱n níꞌ ado̱nj.
\c 3
\s Sa̱ꞌ doj vaa Cristó rihaan síí cuꞌna̱j Moisés síí cayáán ga̱a naá a
\p
\v 1 Dan me se guun tuvi̱ꞌ soj ga̱ nij síí nacúún Yaꞌanj cheꞌé yan canoco̱ꞌ nij soj man Cristó, tinu̱j, nocoj. Cheꞌé dan xca̱j soj cuentá cheꞌé Jesús, ne̱ si̱j caꞌnéé Yaꞌanj rihaan níꞌ cataj xnaꞌanj soꞌ rihaan níꞌ nana̱ ya̱ cheꞌé Yaꞌanj, ne̱ ase vaa xrej ata̱ suun noco̱o doj vaa uún soꞌ, tinavij ya̱ soꞌ cacunꞌ tumé níꞌ rihaan Yaꞌanj ado̱nj. Ina̱nj da̱nj vaa nana̱ noco̱ꞌ níꞌ na̱nj á.
\v 2 Ne̱ veꞌé ꞌyaj Jesús nu̱ꞌ suun caꞌneꞌ Yaꞌanj rihaan soꞌ, nda̱ꞌ rá se vaa veꞌé quiꞌyaj síí cuꞌna̱j Moisés nu̱ꞌ suun caꞌneꞌ Yaꞌanj rihaan soꞌ quiꞌya̱j soꞌ cheꞌé nij yuvii̱ noco̱ꞌ man Yaꞌanj ado̱nj.
\v 3 ꞌO̱ se sa̱ꞌ uxrá doj vaa Cristó rihaan Moisés na̱nj chugua̱nj. Dan me se neꞌen soj se vaa vaa se uun doj síí cuneꞌ veꞌ rihaan maꞌa̱n veꞌ yoꞌ ado̱nj. Ne̱ ase vaa síí cuneꞌ veꞌ vaa Jesús, ne̱ cavii sa̱ꞌ ta̱ranꞌ níꞌ ga̱ Yaꞌanj, quiꞌyaj soꞌ, ne̱ ase vaa veꞌ yoꞌ vaa níꞌ do̱ꞌ, vaa Moisés do̱ꞌ na̱nj á.
\v 4 Dan me se vaa síí ꞌyaj da̱j a̱ nij veꞌ ado̱nj. Tza̱j ne̱ o̱rúnꞌ Yaꞌanj me síí quiꞌyaj da̱j a̱ rasu̱u̱n na̱nj á.
\v 5 Ne̱ Moisés me se veꞌé ya̱ quiꞌyaj soꞌ nu̱ꞌ suun caꞌneꞌ Yaꞌanj rihaan soꞌ ado̱nj. Tza̱j ne̱ na̱nj mozó me soꞌ rihaan nij yuvii̱ tucua̱ Yaꞌanj, ne̱ cataj xnaꞌanj soꞌ rihaan nij yuvii̱ cheꞌé nij nana̱ nata̱ꞌ Yaꞌanj rihaan nij yuvii̱ rej rihaan nij yuvii̱ ado̱nj.
\v 6 Tza̱j ne̱ Cristó me se né mo̱zó me soꞌ maꞌ. Tana̱nj taꞌníí síí tucua̱ ya̱ veꞌ me soꞌ ado̱nj. Ne̱ veé da̱nj ꞌyaj soꞌ nu̱ꞌ suun vaa rihaan soꞌ rá veꞌ, ne̱ dan me se maꞌa̱n ya̱ níꞌ me veꞌ yoꞌ, sese ꞌo̱ gu̱un ya̱ rá níꞌ se vaa cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ, quiꞌya̱j Yaꞌanj, ne̱ sese gu̱un niha̱ꞌ rá níꞌ cata̱j xnaꞌanj níꞌ cheꞌé yoꞌ rihaan tuviꞌ níꞌ, ne̱ sese se̱ cuchuꞌviꞌ níꞌ canoco̱ꞌ níꞌ man Yaꞌanj ado̱nj.
\s Se̱ gaa nichra̱j nimán níꞌ ni̱ꞌyaj níꞌ Yaꞌanj maꞌ
\p
\v 7 Cheꞌé dan cuno̱ níꞌ nana̱ nihánj nana̱ caꞌmii Nimán Yaꞌanj á:
\q Cuanꞌ roꞌ, sese ya̱ cuno soj nana̱ caꞌmii Yaꞌanj,
\q
\v 8 ne̱ se̱ naquiꞌyaj nichra̱j soj nimán soj
\q nda̱a vaa quiꞌyaj nij síí cumán ga̱a naá
\q ga̱a cachéé nij soꞌ rej nacoo̱ ndoꞌo maꞌ.
\q Dan me se tucuáá nij soꞌ
\q ne̱ riꞌyunj nij soꞌ man Yaꞌanj a.
\q
\v 9 Guun rá nij xi̱i soj xca̱j nij soꞌ cuentá
\q sese ya̱ qui̱ꞌyáá ꞌu̱nj sayuun man nij soꞌ a.
\q Ne̱ queneꞌen nij soꞌ nu̱ꞌ nij suun sa̱ꞌ noco̱o quiꞌyáá ꞌu̱nj
\q cheꞌé nij soꞌ vi̱j chiha̱a̱ ya̱ yoꞌ a.
\q
\v 10 Cheꞌé dan caꞌmaan raj niꞌya̱j ꞌu̱nj man nij soꞌ,
\q ne̱ cataj ꞌu̱nj se vaa ne neꞌen uxrá nij soꞌ a̱ maꞌ.
\q ꞌO̱ se ne queneꞌe̱n uxrá nij soꞌ canoco̱ꞌ nij soꞌ se‑chre̱j ꞌu̱nj a̱ maꞌ.
\q
\v 11 Dan me se caꞌmaan raj,
\q ne̱ cataꞌ tuꞌvá ꞌu̱nj se vaa
\q daj chiha̱a̱ míj se̱ naránj ya̱ rá nij soꞌ ga̱ ꞌu̱nj a̱ maan chugua̱nj.
\m Da̱nj taj nana̱ caꞌmii Nimán Yaꞌanj a.
\p
\v 12 Dan me se tu̱mé uxrá soj man soj se̱ gaa na̱nj ga̱a̱ qui̱j nimán ꞌo̱ tuviꞌ soj, ne̱ se̱ caꞌvej rá soꞌ cuchuma̱n rá soꞌ ni̱ꞌyaj soꞌ Yaꞌanj, maan tinu̱j, maan nocoj. Ta̱dó soj se̱ gaa na̱nj ta̱náj xco̱ ꞌo̱ tuviꞌ soj man Yaꞌanj si̱j vaa iꞌna̱ꞌ ya̱ maꞌ.
\v 13 Tana̱nj a̱ nago̱ꞌ soj chrej nucua̱j man tinúú soj da̱j a̱ güii ga̱a vaa yaꞌnúj rihaan soj á. Da̱nj quiꞌya̱j soj, se̱ gaa na̱nj gu̱un nichra̱j rá tinúú soj quiꞌya̱j nana̱ ne̱ chiꞌi̱i̱ a.
\v 14 ꞌO̱ se ya̱j me se guun níꞌ síí cavi̱i̱ sa̱ꞌ ga̱ Cristó, ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ ya̱ níꞌ ga̱ soꞌ sese ꞌo̱ cuchuma̱n rá níꞌ cuno̱ níꞌ nana̱ ya̱, nda̱a vaa quiꞌyaj níꞌ ga̱a guun cheꞌe̱ níꞌ canocoꞌ níꞌ man Cristó chugua̱nj.
\p
\v 15 Dan me se Danj Yaꞌanj taj a:
\q Cuanꞌ roꞌ, sese ya̱ cuno soj nana̱ caꞌmii Yaꞌanj,
\q ne̱ se̱ naquiꞌyaj nichra̱j soj nimán soj
\q nda̱a vaa quiꞌyaj nij síí cumán ga̱a naá maꞌ.
\q Dan me se tucuáá nij soꞌ rihaan Yaꞌanj a,
\m taj Danj Yaꞌanj a.
\v 16 Ne̱ me síí ne caꞌve̱j rá cuno̱ snana̱ Yaꞌanj, ne̱ tucuáá nij soꞌ rihaan Yaꞌanj, rá soj ga̱. ꞌO̱ se veé ya̱ ta̱ranꞌ nij síí cavii yoꞌóó noco̱o cuꞌna̱j Egiptó ga̱ síí cuꞌna̱j Moisés me nij soꞌ chugua̱nj.
\v 17 Ne̱ me síí caꞌmaan rá Yaꞌanj niꞌya̱j Yaꞌanj rque vi̱j chiha̱a̱ (40) ya̱ yoꞌ, rá soj ga̱. Ne̱ si̱j caꞌmaan rá Yaꞌanj niꞌya̱j Yaꞌanj me nij síí quiꞌyaj cacunꞌ, ne̱ caviꞌ nij soꞌ rihaan yoꞌóó taca̱an naco̱o̱ a.
\v 18 Ne̱ me nij síí rihaan cataj Yaꞌanj se vaa daj chiha̱a̱ míj se̱ cachén nij soꞌ nara̱a̱n rá nij soꞌ ga̱ Yaꞌanj, rá soj ga̱. Rihaan nij síí ne caꞌve̱j rá cuno̱ rihaan soꞌ me yoꞌ naꞌ. Veé ya̱ nij soꞌ ado̱nj.
\v 19 Ne̱ neꞌen níꞌ se vaa cheꞌé se ne cuchuma̱n rá nij soꞌ ni̱ꞌyaj nij soꞌ man Yaꞌanj roꞌ, cheꞌé dan ne gu̱un nucua̱j nij soꞌ nara̱a̱n rá nij soꞌ ga̱ Yaꞌanj chugua̱nj.
\c 4
\p
\v 1 Ga̱a rque̱ me se cataꞌ tuꞌva Yaꞌanj se vaa caꞌve̱e catu̱u̱ níꞌ rej caꞌa̱nj níꞌ nara̱a̱n rá níꞌ ga̱ Yaꞌanj, ne̱ veé da̱nj vaa yaꞌnúj rihaan níꞌ nda̱a cuano̱ ado̱nj. Cheꞌé dan tu̱mé uxrá níꞌ man níꞌ, ne̱ ta̱dó níꞌ se̱ gaa na̱nj ca̱ráán níꞌ xréé níꞌ rihaan nana̱ yoꞌ na̱nj á.
\v 2 Ne̱ ase vaa catúj snana̱ Yaꞌanj xréé nij síí cumán ga̱a naá roꞌ, da̱nj vaa gue̱e̱ catúj snana̱ Yaꞌanj xréé maꞌa̱n níꞌ cuano̱ ado̱nj. Ga̱a cuno nij soꞌ snana̱ Yaꞌanj me se cuno u̱u̱n nij soꞌ nana̱ yoꞌ, tza̱j ne̱ taj se gúnꞌ nana̱ yoꞌ rihaan nij soꞌ cheꞌé se ne cuchuma̱n rá nij soꞌ daj chiha̱a̱ míj nana̱ yoꞌ a̱ maan chugua̱nj.
\v 3 ꞌO̱ se o̱rúnꞌ níꞌ si̱j cuchumán rá niꞌya̱j man Yaꞌanj me nij síí caꞌa̱nj nara̱a̱n rá ga̱ Yaꞌanj na̱nj ado̱nj. Ina̱nj da̱nj caꞌmii Yaꞌanj, cataj Yaꞌanj a:
\q Dan me se caꞌmaan raj,
\q ne̱ cataꞌ tuꞌvá ꞌu̱nj se vaa
\q daj chiha̱a̱ míj se̱ naránj rá nij soꞌ ga̱ ꞌu̱nj a̱ maꞌ,
\m taj Yaꞌanj a. Ne̱ dan me se ga̱a naá ga̱a quisíj quiꞌyaj Yaꞌanj chumii̱ nihánj, ne̱ navij suun rihaan Yaꞌanj a.
\v 4 Ne̱ vaa nana̱ no̱ rihaan Danj Yaꞌanj nana̱ taj xnaꞌanj cheꞌé güii chi̱j, ne̱ taj nana̱ yoꞌ a:
\q Ne̱ güii chi̱j naránj rá Yaꞌanj
\q cheꞌé yan quisíj quiꞌyaj Yaꞌanj nu̱ꞌ suun quiꞌyaj soꞌ a,
\m taj nana̱ yoꞌ a.
\v 5 Ne̱ vaa nana̱ taj uún a:
\q Daj chiha̱a̱ míj se̱ naránj ya̱ rá nij soꞌ ga̱ ꞌu̱nj a̱ maan chugua̱nj,
\m taj uún Yaꞌanj a.
\v 6 Dan me se ataa catu̱u̱ taꞌa̱j nij yuvii̱ nara̱a̱n rá ga̱ Yaꞌanj ado̱nj. Tza̱j ne̱ xa̱ꞌ nij síí a̱j cuno snana̱ Yaꞌanj ga̱a naá me se ne caꞌve̱j rá nij soꞌ cuno̱ nij soꞌ, ne̱ cheꞌé dan daj chiha̱a̱ míj se̱ naránj rá nij soꞌ ga̱ Yaꞌanj maꞌ.
\v 7 Cheꞌé dan cachrón uún Yaꞌanj ꞌó güii canoco̱ꞌ yuvii̱ man soꞌ, ne̱ cuano̱ nihánj me güii yoꞌ ado̱nj. Ne̱ maꞌa̱n rey cuꞌna̱j David caꞌmii snana̱ Yaꞌanj nana̱ yoꞌ nana̱ a̱j cachrón ꞌu̱nj rihaan yanj nihánj, cataj soꞌ a:
\q Cuanꞌ roꞌ, sese ya̱ cuno soj nana̱ caꞌmii Yaꞌanj,
\q ne̱ se̱ naquiꞌyaj nichra̱j soj nimán soj maꞌ,
\m taj David a.
\v 8 Ne̱ cheꞌé se ne nara̱a̱n rá nij síí cumán ga̱a naá, quiꞌyaj síí cuꞌna̱j Josué roꞌ, cheꞌé dan me cachén ndoꞌo güii, ga̱a ne̱ caꞌmii David cheꞌé ꞌó güii canoco̱ꞌ yuvii̱ man Yaꞌanj, ne̱ nara̱a̱n rá nij yuvii̱ ga̱ Yaꞌanj ado̱nj.
\v 9 Dan me se neꞌen níꞌ se vaa ya̱ uxrá vaa güii nara̱a̱n rá níꞌ si̱j noco̱ꞌ man Yaꞌanj ado̱nj.
\v 10 ꞌO̱ se nij síí naránj rá ga̱ Yaꞌanj me se a̱j quisíj quiꞌyaj suun nij soꞌ, ne̱ navij suun rihaan nij soꞌ na̱nj ado̱nj. Ase vaa quiꞌyaj Yaꞌanj ga̱a navij se‑su̱u̱n Yaꞌanj rihaan Yaꞌanj roꞌ, da̱nj ꞌyaj nij soꞌ chugua̱nj.
\v 11 Nano̱ꞌ uxrá níꞌ da̱j quiꞌya̱j níꞌ nara̱a̱n rá níꞌ ga̱ Yaꞌanj, ga̱a ne̱ se̱ guun tu̱mé a̱ ꞌó tuviꞌ níꞌ cacunꞌ tumé nij síí cumán ga̱a naá maꞌ.
\p
\v 12 ꞌO̱ se vaa iꞌna̱ꞌ ya̱ snana̱ Yaꞌanj ado̱nj. Ne̱ nucua̱j uxrá yoꞌ, ne̱ ase vaa ꞌo̱ neê espadá siha̱a̱ nu̱ꞌ niha̱ rihaan roꞌ, vaa yoꞌ, tza̱j ne̱ né ina̱nj cúú do̱ꞌ, nee̱ do̱ꞌ, me se aꞌneꞌ yoꞌ maꞌ. ꞌO̱ se aꞌneꞌ yoꞌ nda̱a nimán ya̱ níꞌ, ne̱ cheꞌé snana̱ Yaꞌanj yoꞌ roꞌ, uun nucua̱j Yaꞌanj xcaj Yaꞌanj cuentá da̱j uun rá níꞌ ne̱ da̱j uun nimán níꞌ chugua̱nj.
\v 13 Ne̱ nu̱ꞌ nij rasu̱u̱n vaa yuve̱ roꞌ, ruviꞌ nu̱ꞌ nij yoꞌ rihaan Yaꞌanj chugua̱nj. ꞌO̱ se ranga̱ꞌ uxrá rihaan Yaꞌanj na̱nj á. Ne̱ ruviꞌ nu̱ꞌ rasu̱u̱n niꞌya̱j soꞌ, ne̱ ya̱ ruviꞌ sa̱ꞌ nu̱ꞌ rasu̱u̱n niꞌya̱j Yaꞌanj ado̱nj. Ne̱ veé rihaan maꞌa̱n ya̱ Yaꞌanj roꞌ, me caꞌa̱nj níꞌ nago̱ꞌ níꞌ cuentá ado̱nj.
\s Ase vaa xrej ata̱ suun noco̱o doj roꞌ, da̱nj vaa Jesús rihaan níꞌ a
\p
\v 14 Tza̱j ne̱ vaa ꞌo̱ xrej sa̱ꞌ xrej ata̱ suun noco̱o doj nica̱j yuꞌunj man níꞌ ado̱nj. Ne̱ si̱j cavii xta̱ꞌ doj rihaan rej xta̱ꞌ me soꞌ, ne̱ Jesús Taꞌníí Yaꞌanj ya̱ me soꞌ na̱nj chugua̱nj. Cheꞌé dan ni̱caj xraan níꞌ tucuáán noco̱ꞌ níꞌ á.
\v 15 ꞌO̱ se né xre̱j ne neꞌen da̱j vaa sayuun ranꞌ níꞌ me soꞌ maꞌ. ꞌO̱ se a̱j neꞌen soꞌ da̱j vaa chrej chiꞌi̱i̱ ꞌnaꞌ rihaan níꞌ ado̱nj. Cheꞌé dan cunuu ꞌe̱e̱ rá soꞌ man níꞌ ga̱a nina̱j níꞌ rihaan sayuun ado̱nj. Dan me se ase vaa maꞌa̱n níꞌ roꞌ, vaa soꞌ, ne̱ ase vaa sayuun ꞌnaꞌ rihaan níꞌ roꞌ, da̱nj vaa sayuun caꞌnaꞌ rihaan soꞌ, tza̱j ne̱ ne quiꞌya̱j soꞌ a̱ ꞌó xcoꞌ cacunꞌ maꞌ.
\v 16 Cheꞌé se xrej me soꞌ cheꞌé níꞌ roꞌ, cheꞌé dan se̱ cuchuꞌviꞌ níꞌ a̱ doj maꞌ. Tana̱nj nichru̱nꞌ níꞌ rihaan chrej sa̱ꞌ, ga̱a ne̱ caꞌve̱e cunu̱u ꞌe̱e̱ rá Yaꞌanj man níꞌ, ne̱ asa̱ꞌ ꞌnaꞌ sayuun rihaan níꞌ, ne̱ caꞌve̱e cata̱ꞌ tuꞌva níꞌ man soꞌ, ne̱ naca̱j soꞌ man níꞌ rihaan sayuun chugua̱nj. Dan me se ya̱ cunu̱u ꞌe̱e̱ rá Yaꞌanj man níꞌ, ne̱ asa̱ꞌ quiranꞌ níꞌ sayuun, ne̱ quiꞌya̱j soꞌ se lu̱j ga̱ níꞌ ado̱nj.
\c 5
\p
\v 1 ꞌO̱ se xa̱ꞌ nij xrej ata̱ suun noco̱o doj xrej narii nii scaꞌnúj nij yuvii̱, tza̱j ne̱ ata̱ nij soꞌ suun se vaa ra̱cuíj nij soꞌ man yuvii̱ me rá cunu̱u sa̱ꞌ rihaan Yaꞌanj ado̱nj. Dan me se racuíj nij soꞌ man nij yuvii̱ rque̱ yuvii̱ xcuu caca̱a̱ rihaan Yaꞌanj cheꞌé cacunꞌ tumé nij yuvii̱ a.
\v 2 Da̱nj ꞌyaj nij soꞌ, cheꞌé se na̱nj yuvii̱ me nij soꞌ, ne̱ cheꞌé dan ne uun nucua̱j nij soꞌ quiꞌya̱j nij soꞌ ina̱nj se sa̱ꞌ a̱ maan ado̱nj. Cheꞌé dan caꞌve̱e gu̱un ꞌe̱e̱ rá nij soꞌ ni̱ꞌyaj nij soꞌ man nij síí ne neꞌen do̱ꞌ, man nij síí va̱j chrej chiꞌi̱i̱ do̱ꞌ a. Ne̱ cheꞌé cacunꞌ tumé maꞌa̱n nij soꞌ roꞌ,
\v 3 cheꞌé dan ase vaa utaꞌ nij soꞌ xcuu caca̱a̱ rihaan Yaꞌanj cheꞌé cacunꞌ tumé yuvii̱ roꞌ, ina̱nj da̱nj no̱ xcúún nij soꞌ cuta̱ꞌ nij soꞌ xcuu caca̱a̱ rihaan Yaꞌanj cheꞌé cacunꞌ tumé maꞌa̱n nij soꞌ uún ado̱nj.
\p
\v 4 Ne̱ taj síí uneꞌ man maꞌa̱n ca̱ta̱ suun noco̱o yoꞌ maꞌ. ꞌO̱ se ina̱nj síí nacúún Yaꞌanj me síí ca̱ta̱ suun noco̱o ado̱nj. Da̱nj quiranꞌ síí cuꞌna̱j Aarón síí cayáán ga̱a naá, ne̱ nacúún Yaꞌanj man soꞌ ca̱ta̱ soꞌ suun noco̱o yoꞌ ga̱a naá ado̱nj.
\v 5 Ne̱ ase vaa quiranꞌ síí cuꞌna̱j Aarón roꞌ, da̱nj quiranꞌ Cristó chugua̱nj. Ne cune̱ꞌ soꞌ man maꞌa̱n soꞌ se vaa cavi̱i̱ sa̱ꞌ soꞌ gu̱un soꞌ xrej ata̱ suun noco̱o doj maꞌ. ꞌO̱ se Yaꞌanj cuneꞌ man soꞌ, cataj Yaꞌanj a:
\q Taꞌníj mé so̱ꞌ á.
\q Cuano̱ nihánj me se queneꞌe̱n yuvii̱ se vaa
\q taꞌníj mé so̱ꞌ qui̱ꞌyáj na̱nj á,
\m taj nana̱ no̱ rihaan Danj Yaꞌanj nana̱ caꞌmii Yaꞌanj rihaan Cristó a.
\v 6 Ne̱ vaa ꞌó nana̱ uún nana̱ caꞌmii Yaꞌanj rihaan Cristó, ne̱ nana̱ yoꞌ taj a:
\q Xrej mé so̱ꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj a.
\q Dan me se ase vaa xrej cuꞌna̱j Melquisedec xrej cayáán ga̱a naá roꞌ,
\q da̱nj vaa ma̱ꞌán so̱ꞌ na̱nj á,
\m taj doj nana̱ no̱ rihaan Danj Yaꞌanj nana̱ caꞌmii Yaꞌanj rihaan Cristó a.
\v 7 Dan me se ga̱a chéé Jesús rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ nacúún soꞌ rihaan Yaꞌanj ne̱ cachíín niꞌya̱j uxrá soꞌ se vaa ti̱nanii Yaꞌanj man soꞌ se̱ caviꞌ soꞌ, ne̱ cheꞌé dan nda̱a taꞌvee maꞌa̱n soꞌ a. Cheꞌé se si̱j aráj cochro̱j ya̱ rihaan Yaꞌanj me soꞌ, cheꞌé dan cuno ya̱ Yaꞌanj caꞌmii soꞌ,
\v 8 tza̱j ne̱ nda̱ꞌ se Taꞌni̱j ya̱ Yaꞌanj me soꞌ, tza̱j ne̱ taj se quiꞌyáꞌ nani̱i̱ soꞌ rihaan sayuun a̱ maꞌ. Cheꞌé sayuun quiranꞌ soꞌ roꞌ, cheꞌé dan tana̱nj a̱ nariꞌ sa̱ꞌ soꞌ cuno̱ soꞌ ado̱nj.
\v 9 Dan me se guun soꞌ síí uno nu̱ꞌ snana̱ rej, ne̱ cheꞌé dan guun soꞌ síí tinanii man ta̱ranꞌ níꞌ si̱j uno rihaan soꞌ rihaan sayuun, ne̱ dan me se cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj, quiꞌya̱j soꞌ ado̱nj.
\v 10 Ne̱ guun soꞌ xrej ata̱ suun noco̱o doj, quiꞌyaj Yaꞌanj, ne̱ ase vaa guun síí cuꞌna̱j Melquisedec xrej vaa uún soꞌ na̱nj ado̱nj.
\s No̱ xcúún níꞌ xca̱j uxrá níꞌ cuentá cheꞌé stucua̱nj Cristó a
\p
\v 11 Vaa uxrá ꞌó nana̱ me rá ꞌu̱nj cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj cheꞌé síí cuꞌna̱j Melquisedec yoꞌ, ne̱ sayu̱u̱n uxrá vaa cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj nana̱ yoꞌ rihaan soj, cheꞌé se né si̱j niha̱ꞌ rá cuno̱ raꞌya̱nj me soj maꞌ.
\v 12 Dan me se guun queꞌe̱e̱ yoꞌ nocoꞌ soj man Cristó, ne̱ no̱ xcúún soj tu̱cuꞌyón soj stucua̱nj Cristó rihaan tuviꞌ soj, tza̱j ne̱ ne gu̱un nucua̱j soj quiꞌya̱j soj da̱nj maan asânj. ꞌO̱ se achiin ꞌo̱ síí tu̱cuꞌyón asi̱j tacóó snana̱ Yaꞌanj man soj, ne̱ cheꞌé dan ase vaa neꞌej vaa soj, ne̱ neꞌej me se ne neꞌen neꞌej cha̱ neꞌej se chá maꞌ. Tiha̱j utzii neꞌej na̱nj ado̱nj. Ne̱ taꞌngaꞌ da̱nj vaa soj, ne̱ tiha̱j nda̱a tacóó snana̱ Yaꞌanj gu̱un nucua̱j soj cuno̱ soj na̱nj ado̱nj.
\v 13 Dan me se nij síí utzii too roꞌ, ase vaa neꞌej u̱u̱n vaa nij soꞌ, ne̱ ataa nari̱ꞌ nij soꞌ da̱j quiꞌya̱j nij soꞌ ne̱ cunu̱u sa̱ꞌ nij soꞌ rihaan Yaꞌanj ado̱nj.
\v 14 Ne̱ ase vaa nij síí noco̱o síí chá nu̱ꞌ rasu̱u̱n sca̱ꞌ roꞌ, da̱nj vaa nij síí acaj ndoꞌo cuentá, ne̱ tucuꞌyón niga̱nj nij soꞌ nuchru̱j ra̱a̱ nij soꞌ cheꞌé rasu̱u̱n, ne̱ cheꞌé dan neꞌen nij soꞌ nuchru̱j ra̱a̱ nij soꞌ me se me se sa̱ꞌ do̱ꞌ, me se me se nij do̱ꞌ chugua̱nj.
\c 6
\p
\v 1 Cheꞌé dan se̱ guun rá níꞌ tu̱cuꞌyón uún níꞌ tucuáán a̱j nariꞌ níꞌ ga̱a guun cheꞌe̱ níꞌ canocoꞌ níꞌ man Cristó maꞌ. Tana̱nj ꞌo̱ gu̱un rá níꞌ nari̱ꞌ níꞌ nana̱ chij doj nana̱ cachi̱in rihaan níꞌ canoco̱ꞌ sa̱ꞌ níꞌ man Cristó ado̱nj. Dan me se a̱j nariꞌ níꞌ nana̱ se vaa nuchra̱nꞌ nimán níꞌ ta̱náj níꞌ tucuáán chiꞌi̱i̱ noco̱ꞌ níꞌ asi̱j rque̱ na̱nj ado̱nj. Ne̱ a̱j nariꞌ níꞌ nana̱ se vaa cuchuma̱n rá níꞌ ni̱ꞌyaj níꞌ man Yaꞌanj ado̱nj.
\v 2 Ne̱ a̱j nariꞌ níꞌ tucuáán se vaa cata̱ꞌ ne níꞌ do̱ꞌ, se vaa cuta̱ꞌ níꞌ raꞌa níꞌ raa̱ tinúú níꞌ do̱ꞌ, se vaa cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún nij síí caviꞌ do̱ꞌ, se vaa caꞌne̱ꞌ Yaꞌanj cacunꞌ cheꞌé yuvii̱ da̱j quira̱nꞌ yuvii̱ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj do̱ꞌ ado̱nj.
\v 3 Dan me se quisíj tucuꞌyón níꞌ nana̱ nihánj, ne̱ cache̱n níꞌ tu̱cuꞌyón níꞌ nana̱ noco̱o doj, sese caꞌve̱j rá Yaꞌanj quiꞌya̱j níꞌ da̱nj á.
\p
\v 4 ꞌO̱ se sese a̱j xcaj níꞌ cuentá cheꞌé snana̱ Yaꞌanj do̱ꞌ, sese a̱j nica̱j níꞌ nu̱ꞌ nij se sa̱ꞌ rqué Yaꞌanj rihaan níꞌ do̱ꞌ, sese a̱j cayáán Nimán Yaꞌanj ga̱ níꞌ do̱ꞌ,
\v 5 sese a̱j nariꞌ níꞌ se vaa taj snana̱ Yaꞌanj cheꞌé níꞌ do̱ꞌ, sese a̱j neꞌen níꞌ suun sa̱ꞌ quiꞌya̱j Yaꞌanj naquiꞌya̱j sa̱ꞌ Yaꞌanj chumii̱ nihánj do̱ꞌ,
\v 6 ga̱a ne̱ sese cunu̱u ino̱ nimán níꞌ ne̱ ta̱náj rmaꞌa̱n níꞌ stucua̱nj Cristó, ga̱a ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ guun nucua̱j níꞌ ca̱nica̱j uún nimán níꞌ canoco̱ꞌ uún níꞌ chrej sa̱ꞌ a̱ maan chugua̱nj. Ma̱an se síí ꞌyaj da̱nj roꞌ, me rá soꞌ cavi̱ꞌ uún Taꞌníí Yaꞌanj rihaan rcutze̱, ne̱ me rá soꞌ caꞌnga̱ꞌ naco̱o̱ yuvii̱ ni̱ꞌyaj yuvii̱ man Cristó ado̱nj.
\p
\v 7 ꞌO̱ se ase vaa yoꞌóó vaa níꞌ rihaan Yaꞌanj, ne̱ sese amanꞌ uxrá maa̱n rihaan yoꞌóó, ne̱ sese sa̱ꞌ uxrá avii naa̱ do̱ꞌ, cuêj do̱ꞌ, rihaan yoꞌóó yoꞌ cha̱ nij síí quiꞌyaj suun yoꞌóó yoꞌ, ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ uxrá yoꞌóó yoꞌ, quiꞌya̱j Yaꞌanj ado̱nj.
\v 8 Tza̱j ne̱ sese quixra̱ꞌ uxrá coj tanj u̱u̱n do̱ꞌ, tanj yaꞌa̱a u̱u̱n do̱ꞌ, rihaan yoꞌóó yoꞌ, ne̱ quira̱nꞌ uxrá yoꞌóó yoꞌ sayuun, quiꞌya̱j Yaꞌanj, ne̱ caca̱a̱ nu̱ꞌ yoꞌóó yoꞌ, quiꞌya̱j Yaꞌanj na̱nj á.
\p
\v 9 Tinu̱j, nocoj, nda̱ꞌ se nana̱ nucua̱j caꞌmii ꞌu̱nj rihaan soj nihánj, tza̱j ne̱ guun ya̱ rá ꞌu̱nj se vaa sa̱ꞌ uxrá doj quiꞌya̱j soj, nda̱a vaa ꞌyaj nij síí a̱j nanii rihaan chrej chiꞌi̱i̱ uun chij nimán ado̱nj.
\v 10 ꞌO̱ se né si̱j chiꞌi̱i̱ me Yaꞌanj maꞌ. Si̱j vaa nica̱ rá me Yaꞌanj, ne̱ ꞌo̱ cu̱nuû rá Yaꞌanj ta̱ranꞌ nij suun sa̱ꞌ quiꞌyaj soj ga̱a canocoꞌ soj man soꞌ na̱nj á. Ne̱ ꞌo̱ cu̱nuû rá Yaꞌanj se vaa ꞌyaj soj cheꞌé se aráj cochro̱j soj rihaan soꞌ na̱nj chugua̱nj. Dan me se quiꞌyaj uxrá soj suun racuíj man nij síí noco̱ꞌ man Cristó ga̱a rque̱, ne̱ ꞌo̱ da̱nj ꞌyaj ya̱ soj na̱nj ado̱nj.
\v 11 Tza̱j ne̱ me uxrá rá ꞌu̱nj se vaa ꞌo̱ cuya̱a̱n gu̱un ya̱ rá ꞌo̱ ꞌo̱ nij tinu̱j soj se vaa cavi̱i̱ sa̱ꞌ ya̱ uxrá soj quiꞌya̱j Cristó, ne̱ gu̱un niha̱ꞌ rá soj canoco̱ꞌ xraan soj man soꞌ nda̱a se quisi̱j güii caꞌna̱ꞌ uún soꞌ á.
\v 12 Ne̱ se̱ gaa rmi̱i̱ soj maꞌ. Ma̱an se veꞌé xca̱j soj cuentá da̱j ꞌyaj nij síí amán sa̱ꞌ rá niꞌya̱j man Yaꞌanj, ne̱ ase vaa ꞌyaj nij soꞌ roꞌ, da̱nj quiꞌya̱j uún soj chugua̱nj. Dan me se nij síí amán sa̱ꞌ rá me se ne aꞌneꞌ rá nij soꞌ maꞌ. ꞌO̱ se ꞌo̱ nocoꞌ nij soꞌ man Cristó, ga̱a ne̱ vaa güii naca̱j nij soꞌ nu̱ꞌ se sa̱ꞌ cataꞌ tuꞌva Yaꞌanj se vaa rque̱ Yaꞌanj man níꞌ si̱j noco̱ꞌ man Yaꞌanj ado̱nj.
\s Da̱j quiꞌyaj Yaꞌanj ga̱a cataꞌ tuꞌva Yaꞌanj rihaan síí cuꞌna̱j Abraham da̱j quiꞌya̱j Yaꞌanj cheꞌé soꞌ a
\p
\v 13 Dan me se quisíj cataꞌ tuꞌva Yaꞌanj rihaan síí cuꞌna̱j Abraham, síí cayáán ga̱a naá, da̱j quiꞌya̱j Yaꞌanj cheꞌé soꞌ, ga̱a ne̱ guun rá Yaꞌanj cuta̱ꞌ Yaꞌanj raa̱ ꞌo̱ síí sa̱ꞌ doj, cheꞌé yan cuchuma̱n rá Abraham se vaa ya̱ vaa nana̱ cataꞌ tuꞌva Yaꞌanj rihaan soꞌ a. Tza̱j ne̱ ne nano̱ꞌ Yaꞌanj ꞌó soꞌ maꞌ. Ma̱an se maꞌa̱n ya̱ Yaꞌanj cataꞌ tuꞌva se vaa ya̱ da̱nj quiꞌya̱j Yaꞌanj ado̱nj.
\v 14 Dan me se cataj Yaꞌanj rihaan Abraham a: “Ya̱ uxrá cavi̱i̱ sa̱ꞌ so̱ꞌ, qui̱ꞌyáj, ne̱ ya̱ uxrá xnaꞌa̱nj ndoꞌo nij taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ so̱ꞌ, qui̱ꞌyáj na̱nj á”, taj Yaꞌanj rihaan Abraham a.
\v 15 Ne̱ ya̱ da̱nj quiranꞌ síí cuꞌna̱j Abraham, gaa ina̱j nimán soꞌ, ꞌo̱ nocoꞌ soꞌ man Yaꞌanj, ne̱ cavii sa̱ꞌ uxrá ya̱ soꞌ, nda̱a vaa cataꞌ tuꞌva Yaꞌanj rihaan soꞌ na̱nj ado̱nj.
\v 16 Dan me se xa̱ꞌ nij yuvii̱, ne̱ sese gu̱un rá ꞌo̱ soꞌ cata̱ꞌ tuꞌvaꞌ soꞌ cheꞌé ꞌo̱ nana̱, ne̱ cuta̱ꞌ soꞌ raa̱ ꞌo̱ rasu̱u̱n caꞌmi̱i̱ soꞌ, ga̱a ne̱ cuchuma̱n rá tuviꞌ soꞌ, quiꞌya̱j soꞌ chugua̱nj. Tza̱j ne̱ ina̱nj raa̱ ꞌo̱ rasu̱u̱n sa̱ꞌ doj rihaan maꞌa̱n yuvii̱ utaꞌ yuvii̱ ado̱nj.
\v 17 Ne̱ ga̱a caꞌmii Yaꞌanj ga̱ nij síí naca̱j nu̱ꞌ se sa̱ꞌ rque̱ soꞌ, ne̱ guun rá soꞌ cuchuma̱n sa̱ꞌ doj rá nij soꞌ cheꞌé nana̱ cataꞌ tuꞌva soꞌ, ne̱ cheꞌé dan cutaꞌ maꞌa̱n ya̱ Yaꞌanj raa̱ ꞌo̱ rasu̱u̱n, caꞌmii Yaꞌanj a.
\v 18 Dan me se asino cataꞌ tuꞌva Yaꞌanj, ga̱a ne̱ cutaꞌ Yaꞌanj raa̱ maꞌa̱n soꞌ a. Dan me se quisíj vi̱j nana̱ caꞌmii soꞌ, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ natuná Yaꞌanj snana̱ soꞌ maꞌ. ꞌO̱ se ne uun nucua̱j Yaꞌanj aꞌmii Yaꞌanj nana̱ ne̱ maꞌ. Cheꞌé dan me ndoꞌo rá níꞌ ra̱cuíj Yaꞌanj man níꞌ, ne̱ cheꞌé dan vaa cheꞌé ndoꞌo cuchuma̱n rá níꞌ, ne̱ gu̱un ya̱ rá níꞌ se vaa ya̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ, nda̱a vaa cataꞌ tuꞌva Yaꞌanj rihaan níꞌ na̱nj ado̱nj.
\v 19 Ne̱ sese ꞌo̱ gu̱un ya̱ rá níꞌ, ne̱ ga̱a̱ sca̱ꞌ nimán níꞌ, ne̱ xraan cuchuma̱n rá níꞌ ado̱nj. ꞌO̱ se ya̱ uxrá vaa nana̱ amán rá níꞌ, ne̱ cheꞌé nana̱ yoꞌ caꞌve̱e cache̱n níꞌ yatzíj mantá cortiná ne̱ catu̱u̱ níꞌ rej nicu̱nꞌ maꞌa̱n Yaꞌanj ado̱nj.
\v 20 Dan me se a̱j quitáá ya̱a̱n Jesús rihaan níꞌ quinanꞌ soꞌ rihaan Yaꞌanj cheꞌé níꞌ, ne̱ soꞌ me síí guun xrej ata̱ suun noco̱o doj, ne̱ ase vaa síí cuꞌna̱j Melquisedec síí cayáán ga̱a naá roꞌ, da̱nj ga̱a̱ gue̱e̱ soꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ado̱nj.
\c 7
\s Ase vaa xrej cuꞌna̱j Melquisedec vaa Cristó, ne̱ xrej sa̱ꞌ uxrá me Cristó cheꞌé níꞌ a
\p
\v 1 Dan me se xa̱ꞌ xrej cuꞌna̱j Melquisedec, síí cayáán ga̱a naá, tza̱j ne̱ síí nica̱j suun rey uun chij rihaan chumanꞌ cuꞌna̱j Salem me soꞌ, ne̱ xrej me uún soꞌ rihaan Yaꞌanj Si̱j Uun Chij Doj ado̱nj. Ga̱a nanica̱j síí cuꞌna̱j Abraham ꞌnaꞌ nique soꞌ ga̱a quisíj quiꞌyaj canaán soꞌ man nij síí nica̱j suun rey síí cunuꞌ ga̱ soꞌ, ne̱ dan me se caꞌanj cara̱nꞌ síí cuꞌna̱j Melquisedec man soꞌ chrej ꞌnaꞌ nique soꞌ, ne̱ veꞌé cataj Melquisedec se vaa me rá soꞌ quiꞌya̱j Yaꞌanj se lu̱j ga̱ síí cuꞌna̱j Abraham yoꞌ a.
\v 2 Ga̱a ne̱ xa̱ꞌ nij rasu̱u̱n quiꞌyaj canaán Abraham roꞌ, rqué soꞌ ꞌo̱ rasu̱u̱n rihaan da̱j a̱ chi̱ꞌ rasu̱u̱n rihaan Melquisedec, ne̱ diezmo cuꞌna̱j yoꞌ a. Ne̱ se‑chuvi̱i Melquisedec me raj cata̱a rey ꞌyaj ina̱nj se sa̱ꞌ, ne̱ rey chumanꞌ Salem me uún soꞌ, ne̱ yoꞌ me raj cata̱a rey ꞌyaj mán dínj yuvii̱ a.
\v 3 Ne̱ xa̱ꞌ soꞌ, tza̱j ne̱ taj va̱j a̱ ꞌó nana̱ aꞌmii cheꞌé rej soꞌ do̱ꞌ, nii soꞌ do̱ꞌ, xi̱i soꞌ do̱ꞌ maꞌ. Ne̱ taj va̱j a̱ ꞌó nana̱ aꞌmii me güii caꞌngaa soꞌ do̱ꞌ, me güii caviꞌ soꞌ do̱ꞌ a̱ maꞌ. Dan me se ase vaa maꞌa̱n Taꞌníí Yaꞌanj vaa soꞌ, ne̱ xrej me soꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj na̱nj ado̱nj.
\p
\v 4 Dan me se xa̱ꞌ síí cuꞌna̱j Abraham, tza̱j ne̱ xi̱i ta̱ranꞌ níꞌ si̱j israelitá me soꞌ, ne̱ rqué soꞌ diezmo rihaan síí cuꞌna̱j Melquisedec cheꞌé nij rasu̱u̱n quiꞌyaj canaán maꞌa̱n soꞌ ado̱nj. Cheꞌé dan me xca̱j soj cuentá da̱j si̱j me Melquisedec yoꞌ, se vaa si̱j noco̱o uxrá me soꞌ na̱nj ado̱nj.
\v 5 Dan me se xa̱ꞌ nij taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ síí cuꞌna̱j Leví, tza̱j ne̱ cuneꞌ Yaꞌanj man nij soꞌ gu̱un nij soꞌ xrej cheꞌé nij yuvii̱ israelitá ado̱nj. Ne̱ aꞌnéj nij soꞌ diezmo man nij síí israelitá, nda̱a vaa taj suun caꞌneꞌ Yaꞌanj no̱ rihaan stucua̱nj Moisés yoꞌ ado̱nj. Ne̱ ase vaa tinúú nij yuvii̱ israelitá vaa nij soꞌ, nda̱ꞌ se taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ síí cuꞌna̱j Abraham me nij soꞌ ga̱ ꞌó nij yuvii̱ israelitá ado̱nj.
\p
\v 6 Tza̱j ne̱ né tuvi̱ꞌ nij soꞌ me síí cuꞌna̱j Melquisedec maꞌ. Tza̱j ne̱ soꞌ me síí caꞌnéj diezmo man Abraham chugua̱nj. Ne̱ nda̱ꞌ se si̱j cataꞌ tuꞌva Yaꞌanj se vaa cavi̱i̱ sa̱ꞌ me Abraham, tza̱j ne̱ cuno soꞌ snana̱ síí cuꞌna̱j Melquisedec se vaa quiꞌya̱j Yaꞌanj se lu̱j ga̱ soꞌ ado̱nj.
\v 7 Dan me se neꞌen ta̱ranꞌ níꞌ se vaa síí aꞌmii nana̱ sa̱ꞌ se vaa quiꞌya̱j Yaꞌanj se lu̱j ga̱ tuviꞌ roꞌ, soꞌ me síí ata̱ suun noco̱o doj rihaan tuviꞌ soꞌ síí uno nana̱ sa̱ꞌ yoꞌ ado̱nj.
\v 8 Ne̱ xa̱ꞌ nij taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ síí cuꞌna̱j Leví, tza̱j ne̱ aꞌnéj nij soꞌ diezmo man yuvii̱, tza̱j ne̱ na̱nj yuvii̱ me nij soꞌ, ne̱ vaa güii cavi̱ꞌ nij soꞌ na̱nj á. Ne̱ xa̱ꞌ síí cuꞌna̱j Melquisedec, tza̱j ne̱ Danj Yaꞌanj taj se vaa ꞌo̱ vaa iꞌna̱ꞌ soꞌ na̱nj ado̱nj.
\v 9 Ne̱ nda̱ꞌ se aꞌnéj nij taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ Leví diezmo man yuvii̱, tza̱j ne̱ vaa cheꞌé cata̱j níꞌ se vaa ga̱a rqué Abraham diezmo rihaan síí cuꞌna̱j Melquisedec, ga̱a ne̱ rqué maꞌa̱n nij tuvi̱ꞌ Leví diezmo uún rihaan Melquisedec ado̱nj.
\v 10 ꞌO̱ se maꞌa̱n Abraham roꞌ, a̱j me soꞌ caân cavi̱i̱ nij taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ Leví ga̱a nariꞌ tuviꞌ soꞌ ga̱ síí cuꞌna̱j Melquisedec ado̱nj.
\p
\v 11 Dan me se nij síí noco̱ꞌ xnaꞌanj tuvi̱ꞌ ga̱ Aarón me nij xrej, ne̱ taꞌa̱j nij taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ Leví me nij soꞌ, ne̱ tucuꞌyón nij soꞌ stucua̱nj Moisés rihaan nij yuvii̱ israelitá, tza̱j ne̱ ne quisi̱j cunu̱u sa̱ꞌ ina̱nj nij yuvii̱ israelitá, quiꞌyaj nij soꞌ maꞌ. ꞌO̱ se Danj Yaꞌanj taj se vaa ase vaa síí cuꞌna̱j Melquisedec roꞌ, da̱nj ga̱a̱ ꞌó xrej cune̱ꞌ Yaꞌanj, tza̱j ne̱ né si̱j noco̱ꞌ xnaꞌanj tuviꞌ ga̱ Aarón me xrej naca̱ yoꞌ maꞌ.
\v 12 Ne̱ cheꞌé se nuu ino̱ doj xrej, cheꞌé dan nuu ino̱ tucuáán tu̱cuꞌyón xrej yoꞌ rihaan nij yuvii̱ canoco̱ꞌ nij yuvii̱ ado̱nj.
\v 13 Ne̱ Danj Yaꞌanj taj se vaa xrej naca̱ yoꞌ roꞌ, me tuviꞌ ꞌó xꞌneꞌ nij yuvii̱ israelitá, ne̱ taj tuviꞌ nij soꞌ guun xrej rihaan Yaꞌanj ga̱a rque̱ maꞌ.
\p
\v 14 ꞌO̱ se neꞌen níꞌ se vaa Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ roꞌ, soꞌ me síí noco̱ꞌ xꞌneꞌ síí cuꞌna̱j Judá, síí cayáán ga̱a naá, ne̱ a̱ doj ne cata̱j Moisés se vaa gu̱un taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ síí cuꞌna̱j Judá yoꞌ ꞌo̱ xrej canicu̱nꞌ rihaan Yaꞌanj ga̱a rque̱ maꞌ.
\v 15 Ne̱ doj a̱ neꞌen níꞌ nihánj cheꞌé se caꞌnaꞌ ꞌó xrej naca̱ ase vaa síí cuꞌna̱j Melquisedec ado̱nj.
\v 16 Ne̱ ꞌó xrej naca̱ yoꞌ, tza̱j ne̱ ne gu̱un soꞌ xrej nda̱a vaa taj stucua̱nj Moisés se vaa ina̱nj taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ síí cuꞌna̱j Leví gu̱un xrej maꞌ. Tana̱nj a̱ guun soꞌ xrej cheꞌé se gu̱un nucua̱j soꞌ ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ soꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ navij soꞌ maan ado̱nj.
\v 17 ꞌO̱ se taj Danj Yaꞌanj cheꞌé xrej naca̱ yoꞌ a:
\q Xrej mé so̱ꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj a.
\q Dan me se ase vaa xrej cuꞌna̱j Melquisedec
\q xrej cayáán ga̱a naá roꞌ, da̱nj vaa ma̱ꞌán so̱ꞌ á,
\m taj Danj Yaꞌanj a.
\v 18 ꞌO̱ se ne gu̱un nucua̱j tucuáán nga̱ yoꞌ ra̱cuíj yoꞌ man yuvii̱ a̱ maan chugua̱nj. Cheꞌé dan navij tucuáán nga̱ yoꞌ, quiꞌyaj Yaꞌanj na̱nj ado̱nj.
\v 19 ꞌO̱ se taj va̱j a̱ doj rasu̱u̱n cunuu sa̱ꞌ quiꞌyaj stucua̱nj Moisés maꞌ. Dan me se navij tucuáán nga̱, ne̱ ꞌó tucuáán sa̱ꞌ naca̱ nocoꞌ níꞌ cuano̱, ne̱ uun ya̱ rá níꞌ se vaa cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ, quiꞌya̱j tucuáán naca̱ yoꞌ ado̱nj. ꞌO̱ se cheꞌé tucuáán naca̱ yoꞌ caꞌve̱e cuchi̱ꞌ maꞌa̱n níꞌ rihaan Yaꞌanj ado̱nj.
\p
\v 20-21 Ne̱ xa̱ꞌ nij taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ síí cuꞌna̱j Leví, tza̱j ne̱ taj raa̱ a̱ ꞌó rasu̱u̱n cutaꞌ Yaꞌanj ga̱a cuneꞌ Yaꞌanj man nij soꞌ a̱ maꞌ. Tza̱j ne̱ xa̱ꞌ Jesús me se vaa se cutaꞌ Yaꞌanj raa̱ ga̱a cuneꞌ Yaꞌanj man soꞌ ado̱nj. Dan me se Danj Yaꞌanj taj a:
\q Cutaꞌ Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ raa̱ maꞌa̱n soꞌ,
\q ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ nanica̱j snana̱ soꞌ, quiꞌya̱j soꞌ maꞌ.
\q Dan me se cataj soꞌ se vaa xrej guún so̱ꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj a,
\m taj Danj Yaꞌanj a. Ne̱ cheꞌé se cutaꞌ Yaꞌanj raa̱ maꞌa̱n soꞌ roꞌ,
\v 22 cheꞌé dan neꞌen níꞌ se vaa Jesús roꞌ, me ya̱ síí ataꞌ tuꞌva se vaa sa̱ꞌ doj vaa tucuáán naca̱ ado̱nj.
\v 23 Ne̱ nij taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ síí cuꞌna̱j Leví roꞌ, yuvii̱ cavi̱ꞌ vaa güii me nij soꞌ, ne̱ cheꞌé dan a̱ ꞌó nij soꞌ se̱ cayáán gu̱un xrej nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj maꞌ. Cheꞌé dan a̱j cayáán queꞌe̱e̱ ndoꞌo nij soꞌ a.
\v 24 Tza̱j ne̱ Jesús me se daj chiha̱a̱ míj se̱ caviꞌ soꞌ maꞌ. Cheꞌé dan o̱rúnꞌ soꞌ me xrej quiꞌya̱j se‑su̱u̱n Yaꞌanj cheꞌé níꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ado̱nj.
\v 25 Dan me se ꞌo̱ vaa iꞌna̱ꞌ Jesús, ne̱ uun nucua̱j soꞌ ti̱nanii soꞌ rihaan sayuun nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj man nij síí uchiꞌ rihaan Yaꞌanj cheꞌé soꞌ ado̱nj. Da̱nj quiꞌya̱j soꞌ cheꞌé se ꞌo̱ vaa iꞌna̱ꞌ soꞌ, ne̱ achíín niꞌya̱j soꞌ rihaan Yaꞌanj cheꞌé nij soꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ado̱nj.
\p
\v 26 Dan me se vaa cheꞌé ndoꞌo guun soꞌ xrej ata̱ suun noco̱o doj cheꞌé níꞌ ado̱nj. ꞌO̱ se síí gue̱e̱ ya̱ me soꞌ, ne̱ taj va̱j a̱ doj cacunꞌ tumé soꞌ maꞌ. ꞌO̱ se síí sa̱ꞌ ina̱nj nimán me soꞌ, ne̱ ga̱nꞌ uxrá yáán soꞌ ga̱ níꞌ si̱j tumé cacunꞌ na̱nj ado̱nj. Dan me se xta̱ꞌ doj yáán soꞌ rihaan nu̱ꞌ rej xta̱ꞌ na̱nj ado̱nj.
\v 27 Ne̱ nij xrej ata̱ suun noco̱o doj ma̱n rihaan chumii̱ nihánj roꞌ, ꞌo̱ ꞌo̱ güii nó xcúún nij soꞌ caxri̱i̱ yaꞌan nij soꞌ xcuu rihaan Yaꞌanj cheꞌé cacunꞌ tumé maꞌa̱n nij soꞌ asino ya̱a̱n, ga̱a ne̱ caxri̱i̱ yaꞌan uún nij soꞌ xcuu rihaan Yaꞌanj cheꞌé cacunꞌ tumé nij yuvii̱ na̱nj chugua̱nj. Tza̱j ne̱ Jesús me se ne nó xcúún soꞌ quiꞌya̱j soꞌ da̱nj maꞌ. ꞌO̱ se xa̱ꞌ soꞌ, tza̱j ne̱ caꞌnéé nimán maꞌa̱n soꞌ cavi̱ꞌ soꞌ cheꞌé cacunꞌ tumé níꞌ na̱nj ado̱nj. Taj cheꞌé cavi̱ꞌ uún soꞌ cheꞌé níꞌ maꞌ.
\v 28 Ne̱ stucua̱nj Moisés taj se vaa cune̱ꞌ yuvii̱ man na̱nj yuvii̱ gu̱un nij soꞌ xrej, ne̱ cheꞌé dan na̱nj síí tumé cacunꞌ me nij xrej yoꞌ na̱nj ado̱nj. Tza̱j ne̱ navij tucuáán nga̱ yoꞌ, ga̱a ne̱ cutaꞌ Yaꞌanj raa̱ maꞌa̱n Yaꞌanj, ne̱ cuneꞌ Yaꞌanj man Taꞌníí Yaꞌanj, ne̱ síí sa̱ꞌ ina̱nj me soꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj na̱nj ado̱nj.
\c 8
\s Sa̱ꞌ doj vaa stucua̱nj Cristó rihaan stucua̱nj Moisés a
\p
\v 1 Dan me se nihánj me nana̱ noco̱o doj rihaan ta̱ranꞌ nij nana̱ cataj xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj nihánj, se vaa sa̱ꞌ ina̱nj vaa Jesús síí guun xrej ata̱ suun noco̱o doj xrej nu̱u̱ rihaan Yaꞌanj cheꞌé níꞌ ado̱nj. Ne̱ rej xta̱ꞌ caꞌanj ca̱yáán soꞌ rej nuva̱ꞌ Yaꞌanj,
\v 2 ne̱ nu̱u̱ soꞌ rihaan Yaꞌanj rá nuvií gue̱e̱ ya̱nj rej xta̱ꞌ, ne̱ né ꞌo̱ nuvií cuneꞌ yuvii̱ u̱u̱n me nuvií yoꞌ maꞌ. ꞌO̱ se nuvií cuneꞌ maꞌa̱n Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ me nuvií yoꞌ ado̱nj.
\v 3 ꞌO̱ se ta̱ranꞌ nij xrej ata̱ suun noco̱o doj ma̱n rihaan chumii̱ nihánj roꞌ, no̱ xcúún nij soꞌ rque̱ nij soꞌ rasu̱u̱n do̱ꞌ, xcuu caca̱a̱ do̱ꞌ, rihaan Yaꞌanj ado̱nj. Cheꞌé dan me nij soꞌ xrej ado̱nj. Cheꞌé dan no̱ xcúún Jesús rque̱ uún soꞌ ꞌo̱ rasu̱u̱n rihaan Yaꞌanj na̱nj á.
\v 4 Dan me se sese si̱j ma̱n rihaan chumii̱ nihánj me Jesús, ne̱ se̱ caꞌvee gu̱un soꞌ xrej maꞌ. ꞌO̱ se rihaan chumii̱ nihánj ma̱n xrej rqué rasu̱u̱n rihaan Yaꞌanj nda̱a vaa taj stucua̱nj Moisés na̱nj á.
\v 5 Ne̱ nij xrej ma̱n rihaan chumii̱ nihánj roꞌ, ne ꞌyaj suun nij soꞌ ga̱ maꞌa̱n nij rasu̱u̱n ma̱n rej xta̱ꞌ maꞌ. Ma̱an se ase vaa se tinanga̱ꞌ u̱u̱n do̱ꞌ, ase vaa scachu̱nꞌ nij rasu̱u̱n ma̱n rej xta̱ꞌ do̱ꞌ, vaa suun ꞌyaj suun nij soꞌ na̱nj ado̱nj. Cheꞌé dan me asi̱j caꞌneꞌ Yaꞌanj suun rihaan síí cuꞌna̱j Moisés cune̱ꞌ soꞌ nuvií mantá xi̱j nuvií cara̱a̱ gue̱e̱ nij yuvii̱ israelitá rihaan Yaꞌanj, ne̱ nagoꞌ soꞌ chrej rihaan Moisés da̱j quiꞌya̱j soꞌ, cataj soꞌ a: “Xca̱j so̱ꞌ cuentá se vaa ase vaa nuvií tihaán ꞌu̱nj rihaan so̱ꞌ raa̱ quij roꞌ, da̱nj ga̱a̱ gue̱e̱ nuvií cune̱ꞌ so̱ꞌ á”, taj Yaꞌanj rihaan Moisés a.
\p
\v 6 Tza̱j ne̱ cuano̱ roꞌ, sa̱ꞌ uxrá doj vaa suun ꞌyaj Jesús rihaan suun ꞌyaj nij xrej ma̱n rque nuvií noco̱o, cheꞌé se suun ꞌyaj Jesús me nicunꞌ soꞌ tanu̱u̱ Yaꞌanj ga̱ níꞌ ado̱nj. ꞌO̱ se sa̱ꞌ uxrá doj vaa tucuáán naca̱ nihánj rihaan tucuáán nga̱ cheꞌé se sa̱ꞌ doj vaa nana̱ cataꞌ tuꞌva Yaꞌanj rihaan níꞌ ga̱a cuchruj soꞌ tucuáán naca̱ chugua̱nj.
\v 7 Tza̱j ne̱ sese taj va̱j se achiin cheꞌé yan ra̱cuíj nu̱ꞌ nana̱ cataꞌ tuꞌva Yaꞌanj ga̱a naá cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ, ne̱ taj cheꞌé cata̱j xnaꞌanj Yaꞌanj ꞌó nana̱ cheꞌé níꞌ maꞌ. Tza̱j ne̱ cataj Yaꞌanj se vaa caꞌmi̱i̱ Yaꞌanj ꞌó nana̱ ado̱nj.
\v 8 Dan me se cutaꞌ Yaꞌanj cacunꞌ xráá nij síí ma̱n ga̱a naá, cataj Yaꞌanj se vaa vaa ꞌó nana̱ achiin uún rihaan nij soꞌ, cataj Yaꞌanj a:
\q Ni̱ꞌyaj so̱ꞌ á.
\q ꞌNaꞌ güii, taj Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ,
\q ne̱ cata̱j xnaꞌanj naca̱ ꞌu̱nj
\q rihaan nij taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ síí cuꞌna̱j Israel do̱ꞌ,
\q rihaan nij taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ síí cuꞌna̱j Judá do̱ꞌ,
\q da̱j quiꞌya̱j nij soꞌ, ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ nij soꞌ rihanj ado̱nj.
\q
\v 9 Ne̱ ino̱ doj ga̱a̱ nana̱ naca̱ yoꞌ
\q ga̱ nana̱ cataj xnaꞌanj ꞌu̱nj
\q rihaan xi̱i nij soꞌ si̱j cumán ga̱a naá,
\q ga̱a taꞌaa ꞌu̱nj raꞌa nij soꞌ,
\q ne̱ quirii ꞌu̱nj man nij soꞌ yoꞌóó noco̱o cuꞌna̱j Egiptó a.
\q Tza̱j ne̱ tanáj xco̱ nij soꞌ nana̱ yoꞌ,
\q ga̱a ne̱ naꞌnéj raꞌa nij soꞌ na̱nj ado̱nj,
\q taj Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ a.
\q
\v 10 Dan me se ino̱ doj ga̱a̱ nana̱ naca̱
\q nana̱ tu̱cuꞌyonj rihaan nij taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ síí cuꞌna̱j Israel
\q asa̱ꞌ quisíj güii yoꞌ ado̱nj,
\q taj Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ a.
\q ꞌO̱ se caꞌne̱j ꞌu̱nj snana̱j nimán nij soꞌ,
\q ne̱ queneꞌe̱n maꞌa̱n nij soꞌ da̱j me rá ꞌu̱nj quiꞌya̱j nij soꞌ ado̱nj.
\q Ne̱ guún ꞌu̱nj Taꞌanj nij soꞌ,
\q ne̱ gu̱un nij soꞌ se‑chuma̱nꞌ ꞌu̱nj ado̱nj.
\q
\v 11 Ne̱ se̱ tucuꞌyón nij soꞌ
\q rihaan tuviꞌ nij soꞌ do̱ꞌ,
\q rihaan tinúú nij soꞌ do̱ꞌ,
\q da̱j quiꞌya̱j nij soꞌ canoco̱ꞌ nij soꞌ manj a̱ maꞌ.
\q Se̱ cataj nij soꞌ a:
\q “Xca̱j so̱ꞌ cuentá cheꞌé Yaꞌanj vi̱j.”
\q ꞌO̱ se queneꞌe̱n cunuda̱nj nij soꞌ manj na̱nj ado̱nj.
\q Dan me se queneꞌe̱n síí cuni̱j do̱ꞌ, queneꞌe̱n síí chij doj do̱ꞌ, manj na̱nj ado̱nj.
\q Queneꞌe̱n cunuda̱nj nij soꞌ manj,
\q
\v 12 cheꞌé se cunu̱u ꞌe̱e̱ raj man nij soꞌ,
\q ne̱ se̱ quiꞌyáj sayuun man nij soꞌ
\q cheꞌé se chiꞌi̱i̱ quiꞌyaj nij soꞌ a̱ maꞌ.
\q Navi̱j cacunꞌ ta̱j xráá nij soꞌ,
\q qui̱ꞌyáj na̱nj ado̱nj, taj Yaꞌanj a.
\m
\v 13 Veé da̱nj caꞌmii Yaꞌanj cheꞌé nana̱ naca̱ yoꞌ, ne̱ cheꞌé dan neꞌen níꞌ se vaa guun nga̱ nana̱ cataj xnaꞌanj soꞌ rihaan síí cuꞌna̱j Moisés, ne̱ nichrunꞌ güii navi̱j nana̱ nga̱ yoꞌ na̱nj ado̱nj.
\c 9
\s Cunuu sa̱ꞌ nimán níꞌ rihaan Yaꞌanj, quiꞌyaj ton man Cristó a
\p
\v 1 Dan me se ga̱a caꞌmii Yaꞌanj rihaan Moisés asino ya̱a̱n, ne̱ caꞌneꞌ Yaꞌanj suun da̱j quiꞌya̱j nij yuvii̱ israelitá ga̱a aráj gue̱e̱ nij soꞌ rihaan Yaꞌanj, ne̱ caꞌneꞌ Yaꞌanj suun da̱j ga̱a̱ nuvií gue̱e̱ cune̱ꞌ nij yuvii̱ israelitá rihaan chumii̱ nihánj a.
\v 2 Dan me se cuneꞌ nij yuvii̱ israelitá nuvií mantá, ne̱ vaa vi̱j cuartó rque nuvií yoꞌ a. Ne̱ rque cuartó atúj xrej asino ya̱a̱n roꞌ, nuû agaꞌ ta̱j agaꞌ yaꞌan do̱ꞌ, chruun mesá cutaꞌ nii rachrúún rihaan Yaꞌanj do̱ꞌ, ne̱ cuartó cuꞌna̱j Rej Gue̱e̱ me cuartó yoꞌ a.
\v 3 Ne̱ vaa ꞌo̱ yatzíj mantá cortiná canocoꞌ rej xco̱ cuartó gue̱e̱ yoꞌ, ne̱ rej xco̱ cortiná yoꞌ ne ꞌó cuartó cuꞌna̱j Rej Gue̱e̱ Doj a.
\v 4 Ne̱ rá cuartó gue̱e̱ doj yoꞌ nicunꞌ mesá altar agaꞌ oró míí, ne̱ agaꞌ acaa squíí xlá rihaan Yaꞌanj me agaꞌ oró míí tuꞌve̱e̱ ndoꞌo yoꞌ a. Ne̱ vaa se‑chru̱nj Yaꞌanj chrúún gue̱e̱ quiꞌyaj Moisés, chrúún tihaa̱n se vaa ya̱ guun Yaꞌanj Taꞌanj nij yuvii̱ israelitá a. Ne̱ nu̱ꞌ xráá chrúún yoꞌ nó agaꞌ oró míí a. Ne̱ rque chrúún yoꞌ roꞌ, nuû xruj oró, ne̱ rque xruj oró cunuû se chá cuꞌna̱j maná a. Ne̱ xꞌnúú xruj oró yoꞌ roꞌ, naj xrúún síí cuꞌna̱j Aarón chruun vará, ne̱ chruun xraꞌ maꞌa̱n coj rihaan me yoꞌ, ne̱ xꞌnúú chruun vará yoꞌ roꞌ, naj yahij no̱ chi̱ꞌ suun noco̱o caꞌneꞌ Yaꞌanj quiꞌya̱j nij síí israelitá a.
\v 5 Ne̱ xráá chrúún gue̱e̱ yoꞌ roꞌ, táá vi̱j agaꞌ, ne̱ ase vaa se‑mo̱zó Yaꞌanj cuꞌna̱j querubines roꞌ, da̱nj vaa curuviꞌ ro̱j agaꞌ yoꞌ a. Dan me se caráán xcóó ro̱j yoꞌ xráá chrúún gue̱e̱ yoꞌ, rej niꞌndaj ya̱ sa̱ꞌ chuguu̱n Yaꞌanj, rej tinavij Yaꞌanj cacunꞌ tumé yuvii̱ a. Tza̱j ne̱ se̱ nataj doj cheꞌé rasu̱u̱n yoꞌ cuano̱ a̱ maꞌ.
\p
\v 6 Dan me se nu̱ꞌ nij rasu̱u̱n yoꞌ mán rque nuvií mantá a. Ne̱ da̱j a̱ güii atúj nij xrej rá cuartó gue̱e̱, ꞌyaj suun nij xrej rihaan Yaꞌanj cheꞌé nij yuvii̱ a.
\v 7 Tza̱j ne̱ rque ꞌó cuartó gue̱e̱ doj roꞌ, o̱rúnꞌ güii rque ꞌo̱ yoꞌ atúj xrej ata̱ suun noco̱o doj rá cuartó yoꞌ na̱nj ado̱nj. Ne̱ dan me se rej gue̱e̱ doj yoꞌ me se ina̱nj ton nica̱j xrej atúj xrej rej yoꞌ ado̱nj. Ne̱ ton yoꞌ me se yoꞌ me ton cheꞌé cacunꞌ tumé maꞌa̱n xrej do̱ꞌ, cheꞌé cacunꞌ quiꞌyaj nij yuvii̱ ga̱a ne xca̱j nij yuvii̱ cuentá se vaa cacunꞌ me se vaa quiꞌyaj nij soꞌ do̱ꞌ ado̱nj.
\v 8 Cheꞌé tucuáán nihánj, tihaa̱n Nimán Yaꞌanj se vaa, ga̱a veé dan yáán nuvií mantá, ataa cano̱ xcúún yuvii̱ catu̱u̱ yuvii̱ Rej Gue̱e̱ Ya̱ Doj a.
\v 9 Ne̱ ase vaa rej gue̱e̱ roꞌ, vaa ya̱j ado̱nj. Dan me se se̱ cunuu sa̱ꞌ ina̱nj yuvii̱ rihaan Yaꞌanj quiꞌya̱j rej gue̱e̱ yoꞌ maꞌ. Ne̱ ya̱j me se rqué yuvii̱ rasu̱u̱n do̱ꞌ, xcuu caca̱a̱ do̱ꞌ, rihaan Yaꞌanj, tza̱j ne̱ taj se quiꞌyáꞌ cunuu sa̱ꞌ ina̱nj nimán yuvii̱ rihaan Yaꞌanj quiꞌyaj rasu̱u̱n yoꞌ a̱ maꞌ.
\v 10 Ma̱an se ase vaa tucuáán noco̱ꞌ yuvii̱ cheꞌé se chá yuvii̱ do̱ꞌ, cheꞌé se ꞌo yuvii̱ do̱ꞌ, cheꞌé da̱j ꞌyaj yuvii̱ naꞌyaꞌ yuvii̱ do̱ꞌ, vaa tucuáán cheꞌé rasu̱u̱n rque̱ yuvii̱ rihaan Yaꞌanj na̱nj á. Dan me se tucuáán noco̱ꞌ yuvii̱ ma̱n ya̱j me tucuáán yoꞌ, ne̱ taj xnaꞌanj nana̱ yoꞌ rihaan yuvii̱ da̱j quiꞌya̱j yuvii̱ ne̱ cunu̱u sa̱ꞌ nee̱ man yuvii̱ rihaan Yaꞌanj ado̱nj. Tza̱j ne̱ asa̱ꞌ quisíj nariꞌ yuvii̱ tucuáán naca̱ cuchruj Yaꞌanj, ga̱a ne̱ ino̱ uxrá quiꞌya̱j nij yuvii̱ canoco̱ꞌ nij yuvii̱ Yaꞌanj ado̱nj.
\p
\v 11 Dan me se guun Cristó xrej ata̱ suun noco̱o doj, ne̱ cavii sa̱ꞌ uxrá níꞌ, quiꞌyaj soꞌ, ne̱ ꞌyaj soꞌ se-su̱u̱n soꞌ ꞌó rej gue̱e̱, tza̱j ne̱ né nu̱vií cuneꞌ yuvii̱ rihaan chumii̱ nihánj me ꞌó rej gue̱e̱ yoꞌ maꞌ.
\v 12 Ne̱ o̱rúnꞌ yu̱u̱n catúj soꞌ rá Rej Gue̱e̱ Doj yoꞌ, ne̱ yu̱u̱n cheꞌe̱ navij cacunꞌ tumé níꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj, quiꞌyaj soꞌ na̱nj ado̱nj. Tza̱j ne̱ né na̱nj ton man tana do̱ꞌ, ton man scúj leꞌe̱j do̱ꞌ, me nica̱j soꞌ maꞌ. Tana̱nj ton man maꞌa̱n ya̱ soꞌ nica̱j soꞌ ga̱a catúj soꞌ rihaan Yaꞌanj, ne̱ quiꞌyaj canaán ya̱ soꞌ na̱nj ado̱nj.
\v 13 Dan me se sese ton man tana do̱ꞌ, ton man scúj toró do̱ꞌ, yaj man nij scúj vacá cacaa do̱ꞌ, tama̱nꞌ xrej man nij yuvii̱, ne̱ cunu̱u sa̱ꞌ nee̱ man nij yuvii̱ yoꞌ rihaan Yaꞌanj,
\v 14 ga̱a ne̱ táá a̱ ton man Cristó, ne̱ sa̱ꞌ doj vaa yoꞌ rihaan nu̱ꞌ nij rasu̱u̱n yoꞌ na̱nj chugua̱nj. Dan me se taj a̱ doj cacunꞌ tumé Cristó maꞌ. ꞌO̱ se nicu̱nꞌ Nimán Yaꞌanj nu̱ꞌ cachén nu̱ꞌ caꞌnaꞌ ne̱ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj, ne̱ cayáán soꞌ ga̱ Cristó, ne̱ cheꞌé dan rqué Cristó man maꞌa̱n soꞌ rihaan Yaꞌanj chugua̱nj. Cheꞌé dan me doj a̱ cunu̱u sa̱ꞌ nimán níꞌ, quiꞌya̱j ton man Cristó, ne̱ navi̱j cacunꞌ tumé níꞌ cheꞌé se chiꞌi̱i̱ quiꞌyaj níꞌ asi̱j rque̱ doj a. ꞌO̱ se daj chiha̱a̱ míj se̱ cavii sa̱ꞌ níꞌ, quiꞌya̱j se ꞌyaj maꞌa̱n níꞌ maꞌ. Tza̱j ne̱ ya̱j roꞌ, quiꞌya̱j níꞌ nu̱ꞌ rasu̱u̱n rej rihaan níꞌ, ne̱ canoco̱ꞌ ina̱nj níꞌ man Yaꞌanj si̱j vaa iꞌna̱ꞌ ya̱j na̱nj á.
\p
\v 15 Dan me se Cristó me se caviꞌ soꞌ cheꞌé se queneꞌen soꞌ se vaa ne gu̱un nucua̱j yuvii̱ canoco̱ꞌ nij yuvii̱ nu̱ꞌ tucuáán cuchruj Yaꞌanj asino ya̱a̱n rihaan síí cuꞌna̱j Moisés maꞌ. Cheꞌé dan Cristó me síí narqué tucuáán naca̱ cheꞌé níꞌ da̱j quiꞌya̱j níꞌ cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ rihaan Yaꞌanj a. Cheꞌé dan níꞌ si̱j canacúún Yaꞌanj man roꞌ, naca̱j níꞌ nu̱ꞌ se sa̱ꞌ cataꞌ tuꞌva Yaꞌanj se vaa rque̱ soꞌ rihaan níꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ado̱nj.
\v 16 Dan me se sese vaa yanj actá taj se vaa rasu̱u̱n siꞌyaj ꞌo̱ soꞌ gu̱un siꞌya̱j ꞌó yuvii̱ asa̱ꞌ caviꞌ soꞌ, ne̱ asino ya̱a̱n cavi̱ꞌ soꞌ, ga̱a ne̱ caꞌve̱e gu̱un rasu̱u̱n yoꞌ siꞌyaj ꞌó yuvii̱ yoꞌ ado̱nj.
\v 17 ꞌO̱ se asa̱ꞌ quisíj caviꞌ ꞌo̱ soꞌ, ga̱a ne̱ quisi̱j ya̱ nu̱ꞌ snana̱ soꞌ cheꞌé siꞌyaj soꞌ ado̱nj. Tza̱j ne̱ se̱ guun ta̱ꞌaa yuvii̱ siꞌyaj ꞌo̱ soꞌ sese ataa cavi̱ꞌ soꞌ maꞌ.
\v 18 Cheꞌé dan ga̱a cuchruj Yaꞌanj nana̱ uun ya̱ caꞌmii soꞌ ga̱ nij yuvii̱ israelitá nana̱ quiꞌyaj soꞌ asino ya̱a̱n, ne̱ vaa xcuu caviꞌ, ne̱ cheꞌé ton cayanj man xcuu yoꞌ roꞌ, guun ya̱ nana̱ ado̱nj.
\v 19 Dan me se quisíj cataj xnaꞌanj síí cuꞌna̱j Moisés rihaan nij yuvii̱ ꞌo̱ ꞌo̱ nij suun caꞌneꞌ Yaꞌanj rihaan nij yuvii̱ suun no̱ rihaan tucuáán cuchruj Yaꞌanj a. Ga̱a ne̱ nica̱j soꞌ ton man scúj leꞌe̱j nica̱j soꞌ ton man tana nica̱j soꞌ na nica̱j soꞌ cachij matzinj cachij mare̱e nica̱j soꞌ coj cuꞌna̱j hisopo nica̱j soꞌ, ga̱a ne̱ tamanꞌ soꞌ ton yoꞌ rihaan yanj no̱ stucua̱nj Yaꞌanj do̱ꞌ, rihaan ta̱ranꞌ nij yuvii̱ do̱ꞌ ado̱nj.
\v 20 Ne̱ cataj xnaꞌanj soꞌ rihaan nij yuvii̱ a: “Cheꞌé ton nihánj quisi̱j ya̱ nu̱ꞌ nij nana̱ cataj xnaꞌanj Yaꞌanj rihaan níꞌ da̱j quiꞌya̱j níꞌ cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ rihaan Yaꞌanj ado̱nj”, taj Moisés rihaan nij yuvii̱ a.
\p
\v 21 Ga̱a ne̱ tamanꞌ uún soꞌ ton yoꞌ rihaan nuvií mantá do̱ꞌ, rihaan nu̱ꞌ nij rasu̱u̱n rásuun nij xrej ga̱a ꞌyaj nij xrej se‑su̱u̱n Yaꞌanj do̱ꞌ a.
\v 22 Dan me se ina̱nj ton me se vaa achiin cheꞌé rej nahu̱un sa̱ꞌ queꞌe̱e̱ uxrá rasu̱u̱n rihaan Yaꞌanj, taj stucua̱nj Moisés a. Ne̱ sese nuviꞌ ton, ne̱ se̱ tinavij Yaꞌanj cacunꞌ tumé yuvii̱ maꞌ.
\p
\v 23 Dan me se xa̱ꞌ nij rasu̱u̱n tamanꞌ Moisés ton rihaan, tza̱j ne̱ ase vaa nij rasu̱u̱n ma̱n rej xta̱ꞌ rej nicu̱nꞌ Yaꞌanj vaa nij rasu̱u̱n yoꞌ, ne̱ achiin ton cheꞌé rej cunu̱u sa̱ꞌ nij rasu̱u̱n yoꞌ rihaan Yaꞌanj, ne̱ cheꞌé dan aviꞌ xcuu, ꞌyaj Moisés chugua̱nj. Tza̱j ne̱ sa̱ꞌ uxrá doj vaa maꞌa̱n nij rasu̱u̱n ma̱n rej xta̱ꞌ rihaan nij rasu̱u̱n ma̱n rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ cheꞌé dan achiin se sa̱ꞌ doj rihaan ton man xcuu yan cunu̱u sa̱ꞌ nij rasu̱u̱n ma̱n rej xta̱ꞌ ado̱nj.
\v 24 ꞌO̱ se né nu̱vií cuneꞌ maꞌa̱n yuvii̱ me rej catúj Cristó maꞌ. ꞌO̱ se nuvií mantá yoꞌ roꞌ, ase vaa rej nicu̱nꞌ maꞌa̱n Yaꞌanj rej xta̱ꞌ vaa yoꞌ, tza̱j ne̱ né ya̱ ya̱ rej nicu̱nꞌ Yaꞌanj me yoꞌ maꞌ. Tza̱j ne̱ ya̱j me se catúj maꞌa̱n Cristó rej xta̱ꞌ yoꞌ, ne̱ cuano̱ nicunꞌ soꞌ rihaan maꞌa̱n Yaꞌanj, ne̱ achíín niꞌya̱j soꞌ rihaan Yaꞌanj cheꞌé níꞌ ado̱nj.
\v 25 Tza̱j ne̱ se̱ quiꞌyaj soꞌ nda̱a vaa ꞌyaj nij xrej ata̱ suun noco̱o doj ma̱n rihaan chumii̱ nihánj maꞌ. Nij xrej me se nica̱j nij xrej ton man xcuu atúj nij xrej rá Rej Gue̱e̱ Doj yoꞌ da̱j a̱ yoꞌ ado̱nj. Tza̱j ne̱ ne cachi̱in niga̱nj rque̱ Cristó ton man maꞌa̱n soꞌ rihaan Yaꞌanj maan ado̱nj.
\v 26 ꞌO̱ se sese vaa cheꞌé quiꞌya̱j soꞌ da̱nj, ne̱ no̱ xcúún soꞌ queꞌe̱e̱ ndoꞌo quira̱nꞌ soꞌ sayuun asi̱j ga̱a quiꞌyaj Yaꞌanj chumii̱ nihánj nda̱a cuano̱ ado̱nj. Tza̱j ne̱ ya̱j roꞌ, nichrunꞌ navi̱j chumii̱ nihánj, ne̱ nda̱a ya̱j caꞌnaꞌ Cristó rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ o̱rúnꞌ yu̱u̱n caviꞌ soꞌ cheꞌé níꞌ, ne̱ navij nu̱ꞌ cacunꞌ tumé níꞌ na̱nj ado̱nj.
\p
\v 27 Dan me se neꞌen níꞌ da̱j quira̱nꞌ ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ si̱j ma̱n rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ dan me se neꞌen níꞌ se vaa o̱rúnꞌ yu̱u̱n cavi̱ꞌ ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ, ga̱a ne̱ canicu̱nꞌ níꞌ rihaan Yaꞌanj, ne̱ caꞌne̱ꞌ soꞌ cacunꞌ cheꞌé níꞌ na̱nj ado̱nj.
\v 28 Ne̱ dan me se cheꞌé se o̱rúnꞌ yu̱u̱n caviꞌ Cristó, ne̱ tinavij soꞌ cacunꞌ tumé queꞌe̱e̱ uxrá yuvii̱ roꞌ, vaa güii caꞌna̱ꞌ uún soꞌ rihaan chumii̱ nihánj ado̱nj. Tza̱j ne̱ né cheꞌe̱ rej cavi̱ꞌ uún soꞌ cheꞌé cacunꞌ tumé yuvii̱ me caꞌna̱ꞌ soꞌ maꞌ. ꞌO̱ se caꞌna̱ꞌ soꞌ, ne̱ níꞌ si̱j naꞌvi̱j ndoꞌo man soꞌ roꞌ, nani̱i̱ níꞌ ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ rihaan Yaꞌanj, quiꞌya̱j soꞌ ado̱nj.
\c 10
\p
\v 1 ꞌO̱ se ase vaa nij se sa̱ꞌ queneꞌe̱n níꞌ rej riha̱a̱n vaa stucua̱nj Moisés, tza̱j ne̱ né maꞌa̱n nij se sa̱ꞌ yoꞌ me tucuáán yoꞌ maꞌ. ꞌO̱ se ticaviꞌ nii man xcuu, ne̱ rqué nii xcuu yoꞌ rihaan Yaꞌanj, ne̱ ina̱nj da̱nj ꞌyaj nii ꞌo̱ ꞌo̱ yoꞌ na̱nj ado̱nj. Dan me se taj güii ꞌo̱ cunu̱u sa̱ꞌ ya̱ nij síí rqué rasu̱u̱n yoꞌ rihaan Yaꞌanj maꞌ.
\v 2 Dan me se sese ya̱ ya̱ xꞌnéj cacunꞌ xráá yuvii̱ rqué rasu̱u̱n yoꞌ, ne̱ ne rqué uún nij soꞌ rasu̱u̱n yoꞌ asuun tza̱j maꞌ. ꞌO̱ se̱ a̱j rqué nij soꞌ rasu̱u̱n rihaan Yaꞌanj, ne̱ a̱j xꞌnéj cacunꞌ xráá nij soꞌ, ne̱ se̱ xcaj nij soꞌ cuentá cheꞌé doj cacunꞌ tumé nij soꞌ asuun tza̱j maꞌ. Tza̱j ne̱ ne vaa da̱nj a̱ maan ado̱nj.
\v 3 Dan me se cheꞌé xcuu caviꞌ rqué nij soꞌ rihaan Yaꞌanj roꞌ, cheꞌé dan ꞌo̱ ꞌo̱ yoꞌ me se nanuj rá nij soꞌ se vaa si̱j tumé ya̱ cacunꞌ me nij soꞌ na̱nj ado̱nj.
\v 4 ꞌO̱ se taj se qui̱ꞌyáꞌ navi̱j cacunꞌ tumé yuvii̱ quiꞌya̱j ton man scúj toró do̱ꞌ, ton man tana do̱ꞌ a̱ maꞌ.
\v 5 Cheꞌé dan caꞌnaꞌ Cristó rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ caꞌmii soꞌ rihaan Yaꞌanj, cataj soꞌ a:
\q Taj se uun xcuu rque̱ yuvii̱ cavi̱ꞌ rihaan so̱ꞌ a̱ maꞌ.
\q Taj se uun nu̱ꞌ rasu̱u̱n rque̱ yuvii̱ rihaan so̱ꞌ a̱ maꞌ.
\q Tza̱j ne̱ nee̱ manj roꞌ, vaa se uun rihaan so̱ꞌ,
\q ne̱ cheꞌé dan quiꞌyáá so̱ꞌ nee̱ manj ado̱nj.
\q
\v 6 Dan me se ne niha̱ꞌ rá so̱ꞌ niꞌya̱j so̱ꞌ xcuu acaa nu̱ꞌ do̱ꞌ,
\q rasu̱u̱n rqué yuvii̱ cheꞌé cacunꞌ do̱ꞌ maꞌ.
\q
\v 7 Dan me se cataj ꞌu̱nj a:
\q “Veé ꞌu̱nj nicunꞌ rihaan so̱ꞌ na̱nꞌ.
\q Rihaan dáán so̱ꞌ yanj libró nó nana̱ aꞌmii cheꞌé ꞌu̱nj,
\q se vaa qui̱ꞌyáá ꞌu̱nj nu̱ꞌ se vaa me rá so̱ꞌ qui̱ꞌyáj, Ata̱j”,
\q taj ꞌu̱nj rihaan so̱ꞌ a.
\m Da̱nj taj nana̱ no̱ rihaan Danj Yaꞌanj, nana̱ caꞌmii maꞌa̱n Cristó rihaan Yaꞌanj a.
\p
\v 8 Dan me se cataj soꞌ se vaa xcuu rqué yuvii̱ rihaan Yaꞌanj do̱ꞌ, ꞌnúú rqué yuvii̱ rihaan Yaꞌanj do̱ꞌ, xcuu acaa nu̱ꞌ do̱ꞌ, rasu̱u̱n rqué yuvii̱ cheꞌé cacunꞌ do̱ꞌ, taj se uun rihaan Yaꞌanj maꞌ. Ne̱ ne niha̱ꞌ rá Yaꞌanj ni̱ꞌyaj Yaꞌanj rasu̱u̱n yoꞌ nda̱ꞌ se taj stucua̱nj Moisés se vaa no̱ xcúún yuvii̱ quiꞌya̱j yuvii̱ da̱nj na̱nj ado̱nj.
\v 9 Ga̱a ne̱ cataj uún soꞌ a: “Veé ꞌu̱nj nicunꞌ rihaan so̱ꞌ, ꞌnaꞌ qui̱ꞌyáá ꞌu̱nj nu̱ꞌ se vaa me rá so̱ꞌ qui̱ꞌyáj á”, taj uún soꞌ a.
\p Veé dan me tinavij soꞌ tucuáán nga̱ yoꞌ, ne̱ vaa tucuáán naca̱ cuchruj soꞌ canoco̱ꞌ níꞌ a.
\v 10 Ne̱ cheꞌé se yu̱u̱n cheꞌe̱ nagoꞌ Jesucristó man maꞌa̱n soꞌ rihaan Yaꞌanj nda̱a vaa guun rá Yaꞌanj quiꞌya̱j soꞌ roꞌ, cheꞌé dan a̱j cunuu sa̱ꞌ nimán níꞌ rihaan Yaꞌanj ado̱nj.
\p
\v 11 Ne̱ xa̱ꞌ ta̱ranꞌ nij xrej, tza̱j ne̱ ꞌo̱ nicunꞌ nij soꞌ ꞌyaj nij soꞌ se‑su̱u̱n Yaꞌanj da̱j a̱ güii, ne̱ na̱nj xcuu do̱ꞌ, ꞌnúú do̱ꞌ, rqué nij soꞌ rihaan Yaꞌanj, tza̱j ne̱ taj se qui̱ꞌyáꞌ xꞌne̱e̱ cacunꞌ xráá yuvii̱ quiꞌya̱j rasu̱u̱n yoꞌ maꞌ.
\v 12 Tza̱j ne̱ Cristó me se o̱rúnꞌ yu̱u̱n caꞌvej soꞌ cavi̱ꞌ soꞌ cheꞌé nij yuvii̱, ne̱ ꞌo̱ yu̱u̱n caviꞌ soꞌ cheꞌé nu̱ꞌ cacunꞌ ata̱ nij yuvii̱, ga̱a ne̱ caꞌanj ca̱yáán soꞌ xꞌnúú Yaꞌanj rej nuva̱ꞌ Yaꞌanj ado̱nj.
\v 13 Ne̱ cuano̱ nihánj me se naꞌvi̱j u̱u̱n Cristó nda̱a se quiꞌya̱j canaán Yaꞌanj rihaan ta̱ranꞌ nij síí ta̱j riꞌyunj man Cristó, ga̱a ne̱ quiri̱i̱ taꞌngaꞌ Cristó rihaan ta̱ranꞌ nij soꞌ ado̱nj.
\v 14 ꞌO̱ se o̱rúnꞌ yu̱u̱n nagoꞌ soꞌ man maꞌa̱n soꞌ rihaan Yaꞌanj, ne̱ cheꞌé dan quisíj suun cunu̱u sa̱ꞌ nimán nij síí noco̱ꞌ man Yaꞌanj nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj na̱nj á.
\v 15 Ne̱ maꞌa̱n Nimán Yaꞌanj taj xnaꞌanj rihaan níꞌ uún da̱j quira̱nꞌ níꞌ na̱nj á. Asino ya̱a̱n cataj soꞌ a:
\q
\v 16 Dan me se ino̱ doj ga̱a̱ nana̱ naca̱ yoꞌ
\q nana̱ tu̱cuꞌyón ꞌu̱nj rihaan nij soꞌ asa̱ꞌ quisíj güii yoꞌ ado̱nj.
\q ꞌO̱ se cune̱ꞌ ꞌu̱nj stucua̱nj ꞌu̱nj nimán nij soꞌ,
\q ne̱ caꞌne̱j ꞌu̱nj letrá nana̱ yoꞌ raa̱ nij soꞌ da̱j quiꞌya̱j nij soꞌ,
\q ne̱ queneꞌe̱n maꞌa̱n nij soꞌ quiꞌya̱j nij soꞌ suun sa̱ꞌ ado̱nj.
\m Da̱nj taj Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ a.
\v 17 Ga̱a ne̱ cataj uún soꞌ a:
\q A̱ doj se̱ cunuû rá ꞌu̱nj cacunꞌ tumé nij soꞌ do̱ꞌ,
\q se vaa ne uno nij soꞌ stucua̱nj do̱ꞌ maꞌ,
\m taj uún Nimán Yaꞌanj a.
\v 18 Ne̱ cheꞌé se a̱j tinavij Yaꞌanj cacunꞌ tumé níꞌ roꞌ, cheꞌé dan caꞌneꞌ rá níꞌ ga̱ suun rqué rasu̱u̱n rihaan Yaꞌanj cheꞌé cacunꞌ na̱nj ado̱nj.
\s No̱ xcúún níꞌ canoco̱ꞌ xraan níꞌ man Yaꞌanj a
\p
\v 19 Dan me se cheꞌé se cayanj ton man Jesús roꞌ, cheꞌé dan nucua̱j rá níꞌ catu̱u̱ níꞌ rá Rej Gue̱e̱ Ya̱ Doj rej ya̱nj maꞌa̱n Yaꞌanj, tinu̱j, nocoj.
\v 20 ꞌO̱ se caviꞌ nee̱ man Jesús, ne̱ ina̱nj da̱nj caꞌnúj soꞌ chrej naca̱ rihaan níꞌ catu̱u̱ níꞌ rihaan Yaꞌanj, ne̱ vaa iꞌna̱ꞌ Jesús cuano̱ ne̱ maꞌa̱n soꞌ me chrej yoꞌ na̱nj ado̱nj.
\v 21 Ne̱ xrej sa̱ꞌ uxrá me uún Jesús cheꞌé níꞌ si̱j noco̱ꞌ man Yaꞌanj na̱nj á.
\v 22 Cheꞌé dan vaa yaꞌnúj rihaan níꞌ cuchi̱ꞌ níꞌ rihaan Yaꞌanj, ne̱ cheꞌé se amán rá níꞌ niꞌya̱j níꞌ man Cristó, cheꞌé dan gu̱un ya̱ uxrá rá níꞌ se vaa caꞌve̱e canoco̱ꞌ sa̱ꞌ níꞌ man Yaꞌanj a. Cheꞌé se quisíj nanó rá níꞌ cheꞌé cacunꞌ tumé níꞌ, ne̱ cunuu sa̱ꞌ ya̱ nimán níꞌ, ga̱a canocoꞌ níꞌ man Cristó na̱nj chugua̱nj. Ne̱ síí naruvii rihaan Yaꞌanj me níꞌ, da̱j se vaa yuvii̱ naruvii nu̱ꞌ nee̱ man rque na sa̱ꞌ na̱nj ado̱nj.
\p
\v 23 Ne̱ ꞌo̱ cuchuma̱n rá níꞌ se vaa ya̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ, ne̱ se̱ guun vi̱j rá níꞌ daj chiha̱a̱ míj maꞌ. ꞌO̱ se vaa cheꞌé ga̱a̱ nucua̱j rá níꞌ man síí cataꞌ tuꞌva se vaa sa̱ꞌ quiꞌya̱j soꞌ cheꞌé níꞌ na̱nj á.
\v 24 Ne̱ xca̱j níꞌ cuentá cheꞌé tinúú níꞌ da̱j quiꞌya̱j níꞌ ne̱ sa̱ꞌ doj cunu̱u ꞌe̱e̱ rá nij tinúú níꞌ man tuviꞌ soꞌ, ne̱ doj a̱ quiꞌya̱j nij tinúú níꞌ suun sa̱ꞌ cheꞌé Yaꞌanj ado̱nj.
\v 25 Ne̱ se̱ tanáj níꞌ tucuáán nuu chre̱ꞌ níꞌ ga̱ tinúú níꞌ maꞌ. ꞌO̱ se vaa yuvii̱ ne nocoꞌ tucuáán yoꞌ, tza̱j ne̱ no̱ xcúún soj nago̱ꞌ soj chrej nucua̱j man tinúú soj ga̱a nuu chre̱ꞌ soj á. Ne̱ ya̱j roꞌ, doj a̱ cunu̱u chre̱ꞌ soj, cheꞌé se neꞌen soj se vaa nichrunꞌ quisi̱j güii caꞌna̱ꞌ uún Cristó rihaan chumii̱ nihánj na̱nj ado̱nj.
\p
\v 26 ꞌO̱ se sese a̱j canocoꞌ níꞌ nana̱ ya̱ nana̱ nariꞌ níꞌ, ga̱a ne̱ sese quiri̱i̱ nimán níꞌ quiꞌya̱j níꞌ cacunꞌ, ne̱ taj va̱j ꞌó se vaa quiꞌya̱j níꞌ ga̱a ne̱ tinavi̱j uún Yaꞌanj cacunꞌ tumé níꞌ a̱ maꞌ.
\v 27 Dan me se nique̱ níꞌ, ne̱ vaa güii caꞌne̱ꞌ Yaꞌanj cacunꞌ cheꞌé níꞌ, ne̱ ga̱a̱ ꞌo̱ yaꞌan, ne̱ gu̱un niha̱ꞌ uxrá rá yaꞌan yoꞌ cha̱ yaꞌan yoꞌ man nij síí ta̱j riꞌyunj man Yaꞌanj na̱nj ado̱nj.
\v 28 Xa̱ꞌ nij síí noco̱ꞌ stucua̱nj Moisés, tza̱j ne̱ sese ꞌyaj ꞌo̱ nij soꞌ cacunꞌ, ne̱ sese vaa vi̱j vaꞌnu̱j síí queneꞌen se vaa ꞌyaj soꞌ cacunꞌ, ne̱ se̱ cunuu ꞌe̱e̱ rá nii man soꞌ a̱ maꞌ. Tana̱nj aviꞌ soꞌ cuaj, ꞌyaj nii na̱nj á.
\v 29 Ne̱ nij uxrá doj ga̱a̱ sayuun quira̱nꞌ síí ta̱j riꞌyunj man maꞌa̱n Taꞌníí Yaꞌanj ado̱nj. ꞌO̱ se ton man Cristó roꞌ, quiꞌyaj cunuu sa̱ꞌ nimán níꞌ rihaan Yaꞌanj ne̱ ꞌo̱ canocoꞌ níꞌ chrej sa̱ꞌ cuchruj Yaꞌanj cheꞌé níꞌ ado̱nj. Tza̱j ne̱ taj yuꞌvee nó ton yoꞌ, rá nij síí tanáj xco̱ snana̱ Cristó a̱ maꞌ. Ne̱ qui̱j aꞌmii nij soꞌ rihaan Nimán Yaꞌanj síí quiꞌyaj ndoꞌo se lu̱j cheꞌé níꞌ ado̱nj.
\v 30 ꞌO̱ se a̱j neꞌen níꞌ da̱j caꞌmii Yaꞌanj, cataj Yaꞌanj a: “ꞌU̱nj roꞌ, me síí no̱ xcúún quiꞌya̱j sayuun man yuvii̱ tumé cacunꞌ a. Ya̱ na̱ruꞌvee ꞌu̱nj nu̱ꞌ cheꞌé se vaa quiꞌyaj nij soꞌ rihaan chumii̱ na̱nj á”, taj Yaꞌanj a. Ne̱ taj uún Yaꞌanj a: “ꞌU̱nj Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man soj roꞌ, caꞌne̱j cacunꞌ cheꞌé soj si̱j noco̱ꞌ manj ado̱nj”, taj uún Yaꞌanj a.
\v 31 Se cuchuꞌvi̱ꞌ ndoꞌo vaa me se vaa quira̱nꞌ nij síí quinij raꞌa Yaꞌanj vaa iꞌna̱ꞌ ya̱ ado̱nj.
\p
\v 32 Dan me se cu̱nuû rá soj da̱j quiꞌyaj soj ga̱a guun cheꞌe̱ soj canocoꞌ soj man Cristó á. ꞌO̱ se síí xcaj cuentá me soj, ne̱ guun nucua̱j soj quiranꞌ soj sayuun, ne̱ ꞌo̱ xraan canocoꞌ soj man Cristó chugua̱nj.
\v 33 Ne̱ queneꞌen yuvii̱ da̱j si̱j me soj, ne̱ nachriꞌ nij yuvii̱ niꞌya̱j nij yuvii̱ man soj, ne̱ quiꞌyaj nij yuvii̱ sayuun man soj, ne̱ guun tuvi̱ꞌ soj ga̱ ꞌó nij síí ranꞌ sayuun yoꞌ a.
\v 34 ꞌO̱ se cunuu ꞌe̱e̱ rá soj man tinúú soj nij síí ꞌni̱j tagaꞌ, ne̱ guun niha̱ꞌ ya̱ rá nimán soj niꞌya̱j soj se vaa caꞌnéj yuvii̱ siꞌyaj soj cheꞌé se si̱j noco̱ꞌ man Cristó me soj a. ꞌO̱ se neꞌen soj se vaa sa̱ꞌ doj vaa siꞌyaj soj rasu̱u̱n nica̱j soj rej xta̱ꞌ, ne̱ rasu̱u̱n yoꞌ me se daj chiha̱a̱ míj se̱ navij rasu̱u̱n yoꞌ a̱ maan ado̱nj.
\v 35 Dan me se se̱ cuchuꞌviꞌ soj canoco̱ꞌ soj man Cristó, ne̱ se̱ caꞌneꞌ rá soj maꞌ. Cheꞌé se aꞌnéé nucua̱j nimán soj roꞌ, vaa güii, ne̱ noco̱o ya̱ ga̱a̱ rasu̱u̱n quiri̱ꞌ soj ado̱nj.
\v 36 ꞌO̱ se vaa cheꞌé ga̱a̱ ina̱j nimán soj, ne̱ ꞌo̱ quiꞌya̱j soj se vaa me rá Yaꞌanj quiꞌya̱j soj, ne̱ vaa güii naca̱j soj nu̱ꞌ se vaa cataꞌ tuꞌva Yaꞌanj naca̱j soj chugua̱nj.
\v 37 Dan me se Danj Yaꞌanj taj se vaa nichrunꞌ caꞌna̱ꞌ síí caꞌna̱ꞌ, ne̱ se̱ guun ra̱a̱n soꞌ maꞌ.
\v 38 Síí a̱j cunuu sa̱ꞌ nimán rihaan Yaꞌanj roꞌ, ꞌo̱ amán rá soꞌ niꞌya̱j soꞌ Yaꞌanj ga̱a vaa iꞌna̱ꞌ soꞌ ado̱nj. Tza̱j ne̱ sese ca̱nica̱j soꞌ rej xco̱ soꞌ, ne̱ se̱ caranꞌ rá Yaꞌanj queneꞌe̱n Yaꞌanj man soꞌ a̱ maꞌ, taj Danj Yaꞌanj a.
\v 39 Tza̱j ne̱ né si̱j anica̱j rmaꞌa̱n rej xco̱ me níꞌ maꞌ. Cheꞌé dan se̱ quiriꞌ níꞌ maꞌ. ꞌO̱ se si̱j nucua̱j rá man Yaꞌanj me níꞌ, ne̱ cheꞌé dan nani̱i̱ nimán níꞌ rihaan sayuun ado̱nj.
\c 11
\s Da̱j ꞌyaj síí amán rá niꞌya̱j man Yaꞌanj a
\p
\v 1 Sese ya̱ amán rá níꞌ niꞌya̱j níꞌ man Yaꞌanj, ne̱ uun ya̱ rá níꞌ se vaa quisi̱j ya̱ nana̱ cataꞌ tuꞌva soꞌ do̱ꞌ, se vaa ya̱ vaa rasu̱u̱n ne ruviꞌ niꞌya̱j níꞌ do̱ꞌ chugua̱nj.
\v 2 Ne̱ nij síí ma̱n ga̱a naá roꞌ, amán rá nij soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ Yaꞌanj, ne̱ cheꞌé dan caranꞌ rá Yaꞌanj niꞌya̱j Yaꞌanj man nij soꞌ ado̱nj.
\p
\v 3 Xa̱ꞌ maꞌa̱n níꞌ, tza̱j ne̱ cheꞌé se amán rá níꞌ niꞌya̱j níꞌ Yaꞌanj roꞌ, cheꞌé dan xcaj níꞌ cuentá se vaa caꞌmii Yaꞌanj, ga̱a ne̱ guun nu̱ꞌ chumii̱ ga̱ xta̱ꞌ, quiꞌyaj soꞌ ado̱nj. ꞌO̱ se nica̱j Yaꞌanj rasu̱u̱n ne ruviꞌ, ne̱ quiꞌyaj Yaꞌanj nu̱ꞌ rasu̱u̱n ruviꞌ niꞌya̱j níꞌ ado̱nj.
\p
\v 4 Xa̱ꞌ síí cuꞌna̱j Abel, tza̱j ne̱ cheꞌé se amán rá soꞌ niꞌya̱j soꞌ Yaꞌanj roꞌ, cheꞌé dan sa̱ꞌ doj vaa se rqué soꞌ rihaan Yaꞌanj rihaan se vaa rqué tinúú soꞌ Caín ado̱nj. Ne̱ cheꞌé nij rasu̱u̱n rqué Abel rihaan Yaꞌanj roꞌ, cataj Yaꞌanj se vaa sa̱ꞌ vaa nimán Abel niꞌya̱j Yaꞌanj a. Dan me se cheꞌé se amán rá Abel niꞌya̱j soꞌ Yaꞌanj roꞌ, nda̱ꞌ se caviꞌ soꞌ, tza̱j ne̱ nda̱a cuano̱ aꞌmii soꞌ rihaan níꞌ na̱nj ado̱nj.
\p
\v 5 Xa̱ꞌ síí cuꞌna̱j Enoc, tza̱j ne̱ cheꞌé se amán rá soꞌ niꞌya̱j soꞌ Yaꞌanj roꞌ, cheꞌé dan vaa iꞌna̱ꞌ soꞌ cavii soꞌ caꞌanj soꞌ rej xta̱ꞌ rej ya̱nj Yaꞌanj, ne̱ ne caꞌve̱j rá Yaꞌanj cavi̱ꞌ soꞌ maꞌ. Dan me se nanoꞌ ndoꞌo nii man soꞌ, tza̱j ne̱ ne nari̱ꞌ nii man soꞌ a̱ maꞌ. Ma̱an se naxca̱j nu̱ꞌ Yaꞌanj man soꞌ caꞌanj soꞌ rej xta̱ꞌ na̱nj ado̱nj. ꞌO̱ se ga̱a ataa cavi̱i̱ soꞌ rej xta̱ꞌ, ne̱ cataj xnaꞌanj Yaꞌanj cheꞌé soꞌ se vaa aranꞌ uxrá rá Yaꞌanj niꞌya̱j Yaꞌanj man soꞌ ado̱nj.
\v 6 Tza̱j ne̱ síí ne amán rá niꞌya̱j man Yaꞌanj roꞌ, daj chiha̱a̱ míj se̱ caranꞌ rá Yaꞌanj ni̱ꞌyaj Yaꞌanj man soꞌ a̱ maꞌ. ꞌO̱ se síí me rá cuchi̱ꞌ rihaan Yaꞌanj roꞌ, no̱ xcúún soꞌ cuchuma̱n rá soꞌ se vaa ya̱ vaa Yaꞌanj, ne̱ na̱ruꞌvee maꞌa̱n Yaꞌanj rihaan nij síí nano̱ꞌ ya̱ man Yaꞌanj na̱nj á.
\p
\v 7 Dan me se xa̱ꞌ síí cuꞌna̱j Noé, tza̱j ne̱ cheꞌé se amán rá soꞌ niꞌya̱j soꞌ Yaꞌanj roꞌ, cheꞌé dan, nda̱ꞌ se ataa queneꞌe̱n soꞌ da̱j ga̱a̱ sayuun quiꞌya̱j Yaꞌanj man chumii̱ nihánj, tza̱j ne̱ ma̱an cheꞌé se veꞌé cuno soꞌ nana̱ cataj xnaꞌanj Yaꞌanj rihaan soꞌ, ne̱ cheꞌé dan quiꞌyaj soꞌ rihoo xi̱j chéé rihaan na, ne̱ cheꞌé dan me nanii nij tucua̱ soꞌ rihaan sayuun yoꞌ ado̱nj. Ne̱ ma̱an cheꞌé se amán ya̱ rá soꞌ niꞌya̱j soꞌ Yaꞌanj, cheꞌé dan cutaꞌ soꞌ cacunꞌ ya̱ xráá nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ se vaa ne caꞌve̱j rá nij yuvii̱ cuno̱ nij yuvii̱ snana̱ Yaꞌanj, ne̱ guun maꞌa̱n soꞌ síí sa̱ꞌ niꞌya̱j Yaꞌanj ado̱nj.
\p
\v 8 Dan me se síí cuꞌna̱j Abraham uún me se cheꞌé se amán rá soꞌ niꞌya̱j soꞌ Yaꞌanj roꞌ, cheꞌé dan cuno soꞌ rihaan Yaꞌanj ga̱a canacúún Yaꞌanj man soꞌ, ne̱ cavii soꞌ caꞌanj soꞌ rej rque̱ Yaꞌanj yoꞌóó gu̱un toꞌo̱j soꞌ vaa güii a. Dan me se a̱ doj ne queneꞌe̱n soꞌ me rej cuchi̱ꞌ soꞌ, tza̱j ne̱ ne gu̱un vi̱j rá soꞌ maꞌ. Ma̱an se cavii soꞌ caꞌanj soꞌ ado̱nj.
\v 9 Dan me se ma̱an cheꞌé se amán rá soꞌ niꞌya̱j soꞌ Yaꞌanj roꞌ, ga̱a cuchiꞌ soꞌ rej cataꞌ tuꞌva Yaꞌanj se vaa gu̱un toꞌo̱j soꞌ, ne̱ toꞌo̱j ꞌó yuvii̱ me yoꞌóó yoꞌ, tza̱j ne̱ veé da̱nj quináj Abraham, ne̱ cutaꞌ soꞌ veꞌ mantá, ne̱ yáán soꞌ ga̱ taꞌníí soꞌ síí cuꞌna̱j Isaac do̱ꞌ, taꞌnij siꞌno̱ soꞌ síí cuꞌna̱j Jacob do̱ꞌ a. Ta̱ranꞌ nij soꞌ me síí gu̱un toꞌo̱j yoꞌ, cataj Yaꞌanj rihaan Abraham a.
\v 10 Da̱nj quiꞌyaj Abraham, cuno soꞌ rihaan Yaꞌanj, cheꞌé se si̱j naꞌvi̱j ndoꞌo ca̱yáán ꞌó chumanꞌ noco̱o chumanꞌ na̱j rej xta̱ꞌ me soꞌ a. Ne̱ né ve̱ꞌ mantá u̱u̱n mán chumanꞌ yoꞌ maꞌ. ꞌO̱ se xraan ndoꞌo vaa tacóó nu̱ꞌ veꞌ na̱j chumanꞌ yoꞌ ado̱nj. ꞌO̱ se maꞌa̱n Yaꞌanj cuchruj chumanꞌ yoꞌ, ne̱ maꞌa̱n Yaꞌanj quiꞌyaj nu̱ꞌ chumanꞌ yoꞌ ado̱nj.
\p
\v 11 Dan me se cheꞌé se amán rá Abraham niꞌya̱j soꞌ Yaꞌanj roꞌ, cheꞌé dan nda̱ꞌ se chana̱ itu̱un me nica̱ soꞌ chana̱ cuꞌna̱j Sará, ne̱ nda̱ꞌ se chii nga̱ me maꞌa̱n soꞌ, tza̱j ne̱ guun nucua̱j rá soꞌ man Yaꞌanj se vaa caꞌnga̱a̱ taꞌníí soꞌ a. ꞌO̱ se amán rá soꞌ se vaa Yaꞌanj me síí quiꞌya̱j nu̱ꞌ se vaa cataꞌ tuꞌva maꞌa̱n Yaꞌanj rihaan soꞌ ado̱nj.
\v 12 Dan me se nda̱ꞌ se da̱j doj cavi̱ꞌ síí chii nga̱ yoꞌ, tza̱j ne̱ xnaꞌanj ndoꞌo nij soꞌ, ne̱ ase vaa ri̱i̱ uxrá nij yatiꞌ ma̱n rej xta̱ꞌ roꞌ, da̱nj vaa guun ri̱i̱ uxrá nij tuvi̱ꞌ nij soꞌ, ne̱ dan me se ase vaa na̱j yoꞌóó chru̱u̱ tuꞌva na yaꞌa̱nj roꞌ, da̱nj vaa xnaꞌanj nij soꞌ na̱nj ado̱nj.
\p
\v 13 Dan me se ꞌo̱ amán rá ta̱ranꞌ nij soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ Yaꞌanj nda̱a se caviꞌ ta̱ranꞌ nij soꞌ ado̱nj. Ne̱ ne quiri̱ꞌ maꞌa̱n nij soꞌ se vaa cataꞌ tuꞌva Yaꞌanj se vaa rque̱ Yaꞌanj rihaan nij tuvi̱ꞌ nij soꞌ maꞌ. Ma̱an se queneꞌen nij soꞌ se vaa vaa güii quiꞌya̱j Yaꞌanj cunuda̱nj yoꞌ, ne̱ cheꞌé dan guun niha̱ꞌ rá nij soꞌ na̱nj ado̱nj. Ne̱ cataj xnaꞌanj nij soꞌ se vaa né chiha̱nj nij soꞌ me chumii̱ nihánj maꞌ. Ma̱an se va̱j u̱u̱n nij soꞌ do̱j rihaan chumii̱ nihánj na̱nj ado̱nj.
\v 14 Ne̱ síí aꞌmii da̱nj me se nataꞌ nij soꞌ se vaa nanoꞌ uxrá nij soꞌ ꞌó chumanꞌ gu̱un chiha̱nj nij soꞌ na̱nj ado̱nj.
\v 15 Ne̱ sese guun rá nij soꞌ se vaa si̱j chiha̱nj chumii̱ nihánj me nij soꞌ, ne̱ gaa yaꞌnúj rihaan nij soꞌ na̱nica̱j nij soꞌ chiháán nij soꞌ chumanꞌ na̱j rihaan chumii̱ nihánj, tza̱j ne̱ ne gu̱un rá nij soꞌ da̱nj maꞌ.
\v 16 ꞌO̱ se guun ndoꞌo rá nij soꞌ ca̱yáán nij soꞌ chumanꞌ sa̱ꞌ doj chumanꞌ na̱j rej xta̱ꞌ na̱nj á. Ne̱ cheꞌé dan ne naꞌa̱j Yaꞌanj ga̱a taj nij yuvii̱ yoꞌ se vaa Taꞌanj nij soꞌ me Yaꞌanj, cheꞌé se a̱j quiꞌyaj Yaꞌanj ꞌo̱ chumanꞌ noco̱o ca̱yáán nij soꞌ maꞌ.
\p
\v 17 Ne̱ cheꞌé se amán rá Abraham niꞌya̱j soꞌ Yaꞌanj roꞌ, cheꞌé dan ga̱a guun rá Yaꞌanj queneꞌe̱n Yaꞌanj sese xraan ya̱ nocoꞌ soꞌ man Yaꞌanj, ne̱ caꞌvej rá Abraham ticavi̱ꞌ soꞌ rihaan Yaꞌanj man o̱rúnꞌ taꞌníí soꞌ Isaac síí rqué maꞌa̱n Yaꞌanj man soꞌ a. Ne̱ Isaac me síí rqué Yaꞌanj guun taꞌni̱j Abraham, nda̱a vaa cataꞌ tuꞌva Yaꞌanj rihaan soꞌ se vaa ga̱a̱ taꞌníí soꞌ a.
\v 18 Dan me se cataj xnaꞌanj Yaꞌanj rihaan Abraham se vaa cuma̱n ndoꞌo taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ Abraham quiꞌya̱j Isaac yoꞌ a.
\v 19 Ne̱ nda̱ꞌ se guun ndoꞌo rá Abraham caꞌnga̱a̱ taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ soꞌ, tza̱j ne̱ caꞌvej rá soꞌ ticavi̱ꞌ soꞌ man Isaac rihaan Yaꞌanj na̱nj chugua̱nj. ꞌO̱ se guun rá soꞌ se vaa gu̱un nucua̱j Yaꞌanj cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún yuvii̱ quiꞌya̱j Yaꞌanj asa̱ꞌ caviꞌ yuvii̱ a. Dan me se ya̱ uxrá, ne̱ da̱j doj se caviꞌ Isaac, quiꞌyaj Abraham, tza̱j ne̱ caráán Yaꞌanj rihaan soꞌ, ne̱ tanáj uún Yaꞌanj man Isaac rihaan Abraham a.
\p
\v 20 Dan me se Isaac me se cheꞌé se amán rá soꞌ niꞌya̱j soꞌ Yaꞌanj roꞌ, cheꞌé dan cataj soꞌ se vaa quiꞌya̱j Yaꞌanj se lu̱j cheꞌé ro̱j taꞌníí soꞌ síí cuꞌna̱j Jacob ga̱ Esaú a. Ne̱ cataj xnaꞌanj soꞌ da̱j ga̱a̱ quira̱nꞌ ro̱j taꞌníí soꞌ rej rihaan ro̱j soꞌ a.
\p
\v 21 Dan me se Jacob me se cheꞌé se amán rá soꞌ niꞌya̱j soꞌ Yaꞌanj roꞌ, cheꞌé dan ga̱a nichrunꞌ cavi̱ꞌ soꞌ, ne̱ cataj soꞌ se vaa quiꞌya̱j Yaꞌanj se lu̱j cheꞌé ro̱j taꞌníí síí cuꞌna̱j José, ne̱ dan me se ruꞌmaan soꞌ chruun garroté nica̱j soꞌ chéé soꞌ rihaan yoꞌóó, ne̱ caráj gue̱e̱ ndoꞌo soꞌ rihaan Yaꞌanj a.
\p
\v 22 Ne̱ dan me se José me se cheꞌé se amán rá soꞌ niꞌya̱j soꞌ Yaꞌanj, cheꞌé dan ga̱a nichrunꞌ cavi̱ꞌ soꞌ, ne̱ caꞌneꞌ soꞌ suun se vaa asa̱ꞌ cavii nij síí israelitá yoꞌóó Egiptó, ne̱ quiri̱i̱ nij soꞌ cúú man maꞌa̱n soꞌ ni̱caj nij soꞌ caꞌa̱nj nij soꞌ, cataj soꞌ rihaan nij soꞌ a.
\p
\v 23 Dan me se Moisés me se cheꞌé se amán rá ro̱j rej Moisés niꞌya̱j ro̱j soꞌ Yaꞌanj roꞌ, cheꞌé dan vaꞌnu̱j ya̱ yavii caxríj yuve̱ ro̱j soꞌ man Moisés ga̱a caꞌngaa soꞌ a. Da̱nj quiꞌyaj ro̱j soꞌ cheꞌé se queneꞌen ro̱j soꞌ se vaa veꞌé ndoꞌo vaa neꞌej yoꞌ a. Ne̱ ne cuchuꞌvi̱ꞌ ro̱j soꞌ rihaan síí nica̱j suun rey síí caꞌneꞌ suun se vaa cavi̱ꞌ nu̱ꞌ taꞌníí nij síí israelitá neꞌej sno̱ꞌo cunii a̱ maꞌ.
\p
\v 24 Cheꞌé se amán rá maꞌa̱n Moisés niꞌya̱j soꞌ Yaꞌanj roꞌ, cheꞌé dan ga̱a cachij soꞌ, ne̱ ne caꞌve̱j rá soꞌ cata̱j yuvii̱ se vaa taꞌnij siꞌno̱ síí nica̱j suun rey cuꞌna̱j Faraón me soꞌ maꞌ.
\v 25 ꞌO̱ se caꞌnéé nimán soꞌ quira̱nꞌ soꞌ sayuun ga̱ nij yuvii̱ noco̱ꞌ man Yaꞌanj na̱nj ado̱nj. ꞌO̱ se sa̱ꞌ a̱ doj vaa ca̱nocóꞌ man Yaꞌanj, rá soꞌ, ne̱ nij vaa gu̱un niha̱ꞌ ráꞌ qui̱ꞌyáꞌ cacunꞌ rihaan Yaꞌanj ya̱j vaa iꞌna̱ꞌ rihaan chumii̱ nihánj, rá soꞌ a.
\v 26 Dan me se vaa yuꞌvee ndoꞌo nó sayuun quira̱nꞌ soꞌ cheꞌé Síí Caꞌne̱j Yaꞌanj Ti̱nanii man Yuvii̱ rihaan Sayuun, ne̱ taj yuꞌvee nó ta̱ranꞌ nij rasu̱u̱n sa̱ꞌ tuꞌve̱e̱ ndoꞌo ma̱n yoꞌóó Egiptó, rá soꞌ, ne̱ veꞌé a̱ doj ca̱nocóꞌ man Yaꞌanj, rá Moisés a. ꞌO̱ se a̱j nuchruj ra̱a̱ soꞌ cheꞌé nu̱ꞌ rasu̱u̱n sa̱ꞌ rque̱ Yaꞌanj man soꞌ rej riha̱a̱n ado̱nj.
\v 27 Cheꞌé se amán rá soꞌ niꞌya̱j soꞌ Yaꞌanj, cheꞌé dan tanáj soꞌ yoꞌóó Egiptó caꞌanj soꞌ, ne̱ ne cuchuꞌvi̱ꞌ soꞌ da̱j quiꞌya̱j síí nica̱j suun rey man soꞌ maꞌ. Nda̱ꞌ se ne ruviꞌ Yaꞌanj niꞌya̱j yuvii̱, tza̱j ne̱ ase ꞌyaj síí ruviꞌ nicu̱nꞌ Yaꞌanj rihaan roꞌ, da̱nj quiꞌyaj Moisés, ꞌo̱ canocoꞌ soꞌ man Yaꞌanj ado̱nj.
\p
\v 28 Cheꞌé se amán rá soꞌ niꞌya̱j soꞌ Yaꞌanj, cheꞌé dan cuchruj soꞌ chaꞌanj cuꞌna̱j Pascuá navij rá nij yuvii̱ israelitá, ne̱ caꞌneꞌ soꞌ suun rihaan nij yuvii̱ israelitá se vaa caxri̱i̱ nij soꞌ ton matzinj tuꞌva taꞌyaa rihaan tucuá nij soꞌ, ga̱a ne̱ se̱ gaa na̱nj cavi̱ꞌ taꞌníí nij soꞌ síí chava̱ꞌ quiꞌya̱j se‑mo̱zó Yaꞌanj síí ꞌyaj aviꞌ ndoꞌo yuvii̱, taj Moisés rihaan nij soꞌ a.
\p
\v 29 Dan me se nij yuvii̱ israelitá me se cheꞌé se amán rá nij soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ Yaꞌanj roꞌ, cheꞌé dan guun nucua̱j nij soꞌ cachén nij soꞌ tanu̱u̱ na yaꞌa̱nj cuꞌna̱j Na Yaꞌa̱nj Veꞌe̱j a. Ne̱ xꞌneꞌ tanu̱u̱ na yaꞌa̱nj yoꞌ, ne̱ quináj yoꞌóó naco̱o̱ ina̱nj cachén nij soꞌ, quiꞌyaj Yaꞌanj a. Tza̱j ne̱ ga̱a guun rá nij síí ma̱n yoꞌóó Egiptó cache̱n nij soꞌ, ne̱ canó xráá nij soꞌ, quiꞌyaj na yoꞌ a.
\p
\v 30 Ne̱ cheꞌé se amán rá nij yuvii̱ israelitá niꞌya̱j nij soꞌ Yaꞌanj roꞌ, cheꞌé dan cachén chi̱j ya̱ güii tucuachriin nij soꞌ nu̱ꞌ anica̱j chumanꞌ cuꞌna̱j Jericó, ne̱ canee nu̱ꞌ chingá nicu̱nꞌ nu̱ꞌ anica̱j tuꞌva chumanꞌ yoꞌ, quiꞌyaj Yaꞌanj a.
\p
\v 31 Dan me se cheꞌé se amán rá chana̱ niha̱ꞌ rá ga̱ chii, chana̱ cuꞌna̱j Rahab niꞌya̱j noꞌ Yaꞌanj roꞌ, cheꞌé dan ne cavi̱ꞌ noꞌ ga̱ ꞌó nij síí ma̱n chiháán noꞌ síí ne caꞌve̱j rá cuno̱ rihaan Yaꞌanj maꞌ. Ma̱an se veꞌé nacaj noꞌ man ro̱j síí israelitá síí caꞌanj ni̱ꞌyaj yuve̱ da̱j vaa nu̱ꞌ chiháán noꞌ, ne̱ ne quiꞌya̱j noꞌ sayuun man ro̱j soꞌ a.
\p
\v 32 Ne̱ me ꞌó nana̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan nij soj, rá soj ga̱. ꞌO̱ se cachi̱in orá sese me rá ꞌu̱nj cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj cheꞌé síí cuꞌna̱j Gedeón do̱ꞌ, Barac do̱ꞌ, Sansón do̱ꞌ, Jefté do̱ꞌ, David do̱ꞌ, Samuel do̱ꞌ, ꞌó ta̱ranꞌ nij síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj ga̱a naá do̱ꞌ na̱nj chugua̱nj.
\v 33 Dan me se cheꞌé se amán rá nij soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ Yaꞌanj roꞌ, cheꞌé dan quiꞌyaj canaán nij soꞌ rihaan síí nica̱j suun rey do̱ꞌ, caꞌneꞌ sa̱ꞌ nij soꞌ cacunꞌ cheꞌé yuvii̱ do̱ꞌ, quiriꞌ nij soꞌ se vaa cataꞌ tuꞌva Yaꞌanj quiri̱ꞌ ya̱ nij soꞌ do̱ꞌ, guun nucua̱j nij soꞌ caráán nij soꞌ tuꞌva chuvaa̱ do̱ꞌ,
\v 34 tinaꞌáj nij soꞌ yaꞌan yuva̱a̱ se̱ gaa na̱nj caca̱a̱ nij soꞌ quiꞌya̱j yaꞌan do̱ꞌ, nanii nij soꞌ rihaan yuvii̱ nica̱j neê espadá me rá ticavi̱ꞌ man nij soꞌ do̱ꞌ, nariꞌ nucuaj nij soꞌ quiꞌyaj Yaꞌanj ga̱a ninaj nij soꞌ do̱ꞌ, guun nucua̱j nij soꞌ quiꞌyaj canaán nij soꞌ rihaan síí ma̱n ꞌó chumanꞌ síí cunuꞌ ga̱ nij soꞌ do̱ꞌ, tucunánj nij soꞌ man xꞌneꞌ tanuu ꞌnaꞌ ꞌó chumanꞌ me rá cunu̱ꞌ ga̱ nij soꞌ do̱ꞌ ado̱nj.
\v 35 Ne̱ vaa nij chana̱ amán rá niꞌya̱j man Yaꞌanj se vaa ya̱ cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún tuviꞌ nij chana̱ síí caviꞌ, ne̱ ya̱ uxrá cunuu iꞌna̱ꞌ uún tuviꞌ nij chana̱ yoꞌ a.
\p Ne̱ ꞌó taꞌa̱j nij síí amán rá niꞌya̱j man Yaꞌanj roꞌ, taꞌaa nii numíj nii man nij soꞌ, ne̱ goꞌ uxrá nii man nij soꞌ nda̱a se caviꞌ nij soꞌ ado̱nj. Dan me se caviꞌ nij soꞌ cheꞌé se ne caꞌve̱j rá nij soꞌ cata̱j nij soꞌ se vaa nij vaa Yaꞌanj a. ꞌO̱ se sa̱ꞌ doj cavi̱ꞌ nij soꞌ cheꞌé Yaꞌanj, ne̱ veꞌé doj cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún nij soꞌ vaa güii quiꞌya̱j Yaꞌanj, rá nij soꞌ a.
\v 36 Ne̱ ꞌó taꞌa̱j nij soꞌ me se caꞌngaꞌ naco̱o̱ yuvii̱ niꞌya̱j yuvii̱ man nij soꞌ, ne̱ goꞌ yuvii̱ cuartá xráá nij soꞌ, ne̱ ꞌó taꞌa̱j nij soꞌ me se numíj nii agaꞌ ne̱ꞌ raꞌa nij soꞌ, ne̱ caxríj nii tagaꞌ man nij soꞌ chugua̱nj.
\v 37 ꞌÓ taꞌa̱j nij soꞌ caviꞌ, quiꞌyaj yuvii̱ ga̱a goꞌ nij yuvii̱ yahij man nij soꞌ a. Ne̱ taꞌa̱j nij soꞌ roꞌ, caꞌneꞌ agaꞌ sera̱a̱ aꞌneꞌ chruun man nij soꞌ a. Goꞌ yuvii̱ neê espadá man taꞌa̱j nij soꞌ a. ꞌÓ taꞌa̱j nij síí sa̱ꞌ yoꞌ me se cachéé u̱u̱n nij soꞌ nda̱a yoꞌ tiꞌyaj, ne̱ taj va̱j veꞌ sa̱ꞌ cayáán nij soꞌ maꞌ. Ne̱ ina̱nj nuj matzinj do̱ꞌ, nuj tana do̱ꞌ, cunuû nij soꞌ ado̱nj. Ne̱ síí nique̱ uxrá me nij soꞌ, ne̱ síí cachiin ndoꞌo rasu̱u̱n rihaan guun uún nij soꞌ, ne̱ síí nij uxrá quiranꞌ guun uún nij soꞌ, quiꞌyaj yuvii̱ na̱nj ado̱nj.
\v 38 Dan me se si̱j sa̱ꞌ uxrá me nij soꞌ, ne̱ ne nó xcúún nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj ca̱yáán nij soꞌ ga̱ nij yuvii̱ nihánj a̱ maan ado̱nj. Dan me se táá riꞌyunj yuvii̱ man nij soꞌ rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ dan me se va̱j nij soꞌ rej tacaan do̱ꞌ, rej quij do̱ꞌ, atúj nij soꞌ rque yuꞌuj ta̱j yuvej do̱ꞌ, rque yuꞌuj ta̱j rque yoꞌóó do̱ꞌ, ꞌyaj nij yuvii̱ yoꞌ na̱nj ado̱nj.
\p
\v 39 Ne̱ dan me se nda̱ꞌ se caránꞌ rá Yaꞌanj niꞌya̱j Yaꞌanj man cunuda̱nj nij soꞌ cheꞌé se amán rá nij soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ Yaꞌanj, tza̱j ne̱ ne quiri̱ꞌ nij soꞌ nu̱ꞌ se vaa cataꞌ tuꞌva Yaꞌanj se vaa quiꞌya̱j Yaꞌanj cheꞌé nij síí noco̱ꞌ man soꞌ maꞌ.
\v 40 ꞌO̱ se a̱j neꞌen Yaꞌanj se vaa sa̱ꞌ doj ga̱a̱ suun quiꞌya̱j níꞌ cheꞌé soꞌ, ne̱ cheꞌé dan ne caꞌve̱j rá Yaꞌanj cunu̱u sa̱ꞌ ina̱nj nij síí cumán ga̱a naá yoꞌ rihaan Yaꞌanj, ga̱a ataa cunu̱u sa̱ꞌ maꞌa̱n níꞌ rihaan soꞌ maꞌ. ꞌO̱ se cheꞌé níꞌ me guun ra̱a̱n quiꞌya̱j Yaꞌanj nu̱ꞌ se sa̱ꞌ cheꞌé nij síí cumán ga̱a naá yoꞌ ado̱nj.
\c 12
\s Se̱ caꞌneꞌ rá níꞌ ga̱ suun nocoꞌ man Yaꞌanj a
\p
\v 1 Ri̱i̱ uxrá nij síí amán rá niꞌya̱j man Yaꞌanj, nij síí ma̱n ga̱a naá, ne̱ nicu̱nꞌ nij soꞌ nu̱ꞌ anica̱j rej ma̱n níꞌ tihaa̱n nij soꞌ man níꞌ suun noco̱ꞌ xraan man Yaꞌanj a. Cheꞌé dan ta̱náj xco̱ níꞌ nu̱ꞌ se vaa ca̱ráán chrej rihaan níꞌ, ne̱ ta̱náj xco̱ níꞌ nu̱ꞌ chrej chiꞌi̱i̱ na̱nj á. ꞌO̱ se sayu̱u̱n ndoꞌo vaa ta̱náj xco̱ níꞌ chrej chiꞌi̱i̱ yoꞌ ado̱nj. Ne̱ dan me se ꞌo̱ quiꞌya̱j níꞌ nu̱ꞌ suun vaa rihaan níꞌ á. Dan me se ase vaa síí unánj tico tuviꞌ roꞌ, da̱nj ga̱a̱ níꞌ, ne̱ se̱ caꞌneꞌ rá níꞌ caꞌa̱nj níꞌ rej rihaan níꞌ maꞌ.
\v 2 Ma̱an se ꞌo̱ ni̱ꞌyaj níꞌ man Jesús á. Maꞌa̱n soꞌ me se síí cuchruj tucuáán amán rá niꞌya̱j man Yaꞌanj ado̱nj. Ne̱ veé soꞌ me síí quisíj quiꞌyaj ya̱ nu̱ꞌ suun cheꞌé rej canoco̱ꞌ níꞌ man Yaꞌanj ado̱nj. Dan me se neꞌen soꞌ se vaa rej riha̱a̱n gu̱un niha̱ꞌ uxrá rá nimán soꞌ sese quiꞌya̱j soꞌ se vaa me rá Yaꞌanj, ne̱ cheꞌé dan guun nucua̱j soꞌ caviꞌ soꞌ rihaan rcutze̱, ne̱ ne cara̱yaꞌa̱nj soꞌ se vaa caꞌngaꞌ naco̱o̱ yuvii̱ niꞌya̱j yuvii̱ man soꞌ maꞌ. Síj ga̱a ne̱ caꞌanj ca̱yáán soꞌ rej nuva̱ꞌ xrúún Yaꞌanj, chruun xlá sa̱ꞌ uxrá ado̱nj.
\p
\v 3 Cheꞌé dan me nuchru̱j ra̱a̱ soj se vaa ase vaa ta̱j riꞌyunj yuvii̱ tumé cacunꞌ man soj roꞌ, da̱nj táá riꞌyunj yuvii̱ tumé cacunꞌ man Jesucristó, tza̱j ne̱ ne caꞌne̱ꞌ rá soꞌ maꞌ. Ne̱ veé da̱nj quiꞌya̱j gue̱e̱ soj, ne̱ nuchru̱j ra̱a̱ soj, ne̱ se̱ ninaj nimán soj maꞌ.
\p
\v 4 Dan me se ꞌyaj ndoꞌo nij síí tumé cacunꞌ sayuun man soj, tza̱j ne̱ a̱j neꞌenj se vaa naꞌvej uxrá rá soj quiꞌya̱j soj cacunꞌ ga̱ nij soꞌ maꞌ. Ne̱ nda̱ꞌ se sayuun ꞌyaj nij soꞌ man nij soj, tza̱j ne̱ ne cavi̱ꞌ nij soj, quiꞌyaj nij soꞌ maꞌ.
\v 5 Ne̱ a̱j niꞌyón soj chrej nucua̱j no̱ rihaan Danj Yaꞌanj, raj a. Dan me se ase vaa taꞌníí Yaꞌanj vaa soj, taj nana̱ yoꞌ chugua̱nj. Ne̱ nihánj me taj nana̱ yoꞌ a:
\q Taꞌníj neꞌej, cu̱nó so̱ꞌ caꞌmi̱j á.
\q Se̱ guun nachri̱ꞌ so̱ꞌ chrej nucua̱j tucuꞌyón Yaꞌanj Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ mán so̱ꞌ maꞌ.
\q Ne̱ se̱ quiriꞌ rá so̱ꞌ asa̱ꞌ caxríj yuva̱a̱ soꞌ mán so̱ꞌ maꞌ.
\q
\v 6 ꞌO̱ se Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ me se tucuꞌyón soꞌ chrej nucua̱j man ta̱ranꞌ níꞌ si̱j ꞌe̱e̱ rá soꞌ man,
\q ne̱ ayuun ta̱ranꞌ nij síí nacaj soꞌ gu̱un taꞌni̱j soꞌ ado̱nj.
\m Nu̱ꞌ nana̱ yoꞌ me aꞌmii Danj Yaꞌanj ado̱nj.
\v 7 Dan me se sese gu̱un nucua̱j soj ga̱a axríj yuva̱a̱ Yaꞌanj man soj, ne̱ cuna̱j ndoꞌo vaa yoꞌ na̱nj á. Dan me se ase ꞌyaj nij síí ma̱n chumii̱ nihánj ga̱ taꞌníí soꞌ roꞌ, da̱nj ꞌyaj Yaꞌanj ga̱ soj chugua̱nj. Ne̱ me xnii me ꞌo̱ soꞌ sese ne tucuꞌyón rej soꞌ chrej nucua̱j man soꞌ ga̱.
\v 8 ꞌO̱ se rej níꞌ Yaꞌanj me se a̱j goꞌ soꞌ chrej nucua̱j man cunuda̱nj taꞌníí soꞌ cheꞌé cacunꞌ quiꞌyaj nij soꞌ ado̱nj. Sese ne yuva̱a̱ Rej níꞌ Yaꞌanj man soj, ne̱ né taꞌni̱j Yaꞌanj me soj ga̱a a̱ maꞌ. Dan me se ase vaa xnii scu̱ꞌ vaa soj ga̱a na̱nj á.
\p
\v 9 Dan me se vaa rej níꞌ síí ya̱nj rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ tucuꞌyón nij soꞌ chrej nucua̱j man níꞌ da̱j quiꞌya̱j níꞌ, ne̱ aráj cochro̱j níꞌ rihaan nij soꞌ ado̱nj. Cheꞌé dan táá a̱ doj sese cuno̱ sa̱ꞌ níꞌ rihaan Yaꞌanj na̱nj ado̱nj. ꞌO̱ se Rej nimán ya̱ níꞌ me Yaꞌanj chugua̱nj. Dan me se ꞌo̱ ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ nimán níꞌ, quiꞌya̱j soꞌ ado̱nj.
\v 10 Dan me se ga̱a me níꞌ xnii roꞌ, do̱j tiempó me yoꞌ, ne̱ tiempó yoꞌ me se tucuꞌyón rej níꞌ man níꞌ da̱j quiꞌya̱j níꞌ cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ, nda̱a vaa me rá maꞌa̱n soꞌ ga̱ níꞌ na̱nj á. Tza̱j ne̱ Yaꞌanj roꞌ, sa̱ꞌ uxrá doj cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ, quiꞌya̱j se‑chre̱j soꞌ chrej sa̱ꞌ chugua̱nj. Dan me se ase vaa Yaꞌanj, sa̱ꞌ ina̱nj vaa soꞌ roꞌ, da̱nj ga̱a̱ sa̱ꞌ nimán maꞌa̱n níꞌ, quiꞌya̱j Yaꞌanj ado̱nj.
\v 11 Tza̱j ne̱ ya̱ uxrá, ne̱ ga̱a tiha̱j tucuꞌyón nii chrej nucua̱j man níꞌ, ne̱ sayu̱u̱n uxrá vaa nari̱ꞌ níꞌ da̱j quiꞌya̱j níꞌ, ne̱ ne niha̱ꞌ uxrá rá níꞌ maꞌ. ꞌO̱ se nanó rá níꞌ, ga̱a sayu̱u̱n vaa yoꞌ ado̱nj. Tza̱j ne̱ achén do̱j, ne̱ nuu nica̱ nimán níꞌ ꞌyaj chrej nucua̱j yoꞌ, ne̱ nuu xe̱j nimán níꞌ, ꞌyaj yoꞌ ado̱nj.
\p
\v 12 Cheꞌé dan ase ꞌyaj síí naquiꞌyaj nica̱ raꞌa do̱ꞌ, tacóó do̱ꞌ, da̱nj quiꞌya̱j soj, naquiꞌya̱j nica̱ soj nimán soj sese vaa vi̱j nimán soj á.
\v 13 Ne̱ ase ꞌyaj síí naquiꞌyaj sa̱ꞌ chrej cache̱e̱ yuvii̱ roꞌ, da̱nj quiꞌya̱j soj, nuchru̱j ra̱a̱ soj da̱j quiꞌya̱j nimán soj na̱nj á. Asa̱ꞌ quisíj quiꞌyaj soj da̱nj, ga̱a ne̱ caꞌve̱e se né si̱j noco̱ꞌ sa̱ꞌ chrej sa̱ꞌ me soj, tza̱j ne̱ se̱ tanáj nu̱ꞌ soj chrej sa̱ꞌ maꞌ. Tana̱nj cunu̱u sa̱ꞌ soj ado̱nj.
\p
\v 14 Dan me se te̱rquee̱ soj ga̱a̱ dínj ca̱yáán soj ga̱ cunuda̱nj yuvii̱ á. Ne̱ te̱rquee̱ soj cunu̱u sa̱ꞌ nimán soj nda̱a vaa maꞌa̱n Yaꞌanj na̱nj á. Taj a̱ ꞌó síí queneꞌe̱n Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ sese se̱ cunu̱u sa̱ꞌ nimán soꞌ maꞌ.
\v 15 Ne̱ tu̱mé soj man soj, ga̱a ne̱ se̱ gaa na̱nj ta̱náj ꞌo̱ tinúú soj se lu̱j quiꞌyaj Yaꞌanj ga̱ níꞌ á. Dan me se se̱ guun nachri̱ꞌ ꞌo̱ tinúú soj ni̱ꞌyaj soꞌ tinúú soꞌ maꞌ. Ta̱dó uxrá soj cheꞌé se ꞌo̱ síí nachriꞌ niꞌya̱j tinúú roꞌ, quiꞌya̱j quiri̱ꞌ rá queꞌe̱e̱ tinúú soj na̱nj ado̱nj.
\v 16 Ne̱ se̱ gaa síí otoj ga̱ ꞌó yuvii̱ né ni̱ca̱ nij soꞌ me do̱ꞌ, síí taj se vaa taj se uun snana̱ Yaꞌanj do̱ꞌ maꞌ. ꞌO̱ se ase vaa síí cuꞌna̱j Esaú síí cayáán ga̱a naá vaa síí ꞌyaj da̱nj chugua̱nj. Dan me se síí chava̱ꞌ me síí cuꞌna̱j Esaú, tza̱j ne̱ nu̱ꞌ rasu̱u̱n sa̱ꞌ ta̱náj rej soꞌ rihaan soꞌ me se cutuꞌvéj soꞌ nu̱ꞌ rasu̱u̱n sa̱ꞌ yoꞌ rihaan tinúú soꞌ, cheꞌé se guun rá soꞌ rque̱ tinúú soꞌ do̱j se chá cha̱ soꞌ chugua̱nj.
\v 17 Ne̱ a̱j neꞌen soj se vaa cachén doj, ga̱a ne̱ guun rá uún síí cuꞌna̱j Esaú cata̱j rej soꞌ se vaa naca̱j uún soꞌ se sa̱ꞌ yoꞌ, tza̱j ne̱ quináj u̱u̱n soꞌ na̱nj á. ꞌO̱ se taj se qui̱ꞌyáꞌ tu̱cuaꞌanj niꞌya̱ soꞌ nana̱ caꞌmii soꞌ a̱ maꞌ. Nda̱ꞌ se nda̱a taꞌvee maꞌa̱n soꞌ cheꞌé yan guun rá soꞌ quiri̱ꞌ soꞌ se sa̱ꞌ yoꞌ, tza̱j ne̱ ne quiri̱ꞌ soꞌ daj chiha̱a̱ míj a̱ maꞌ.
\p
\v 18 Dan me se cavii sa̱ꞌ soj doj rihaan nij síí israelitá vaa na̱nj chugua̱nj. Nij soꞌ me se cuchiꞌ nij soꞌ tacóó quij xca̱a̱n rej rqué Yaꞌanj snana̱ Yaꞌanj rihaan síí cuꞌna̱j Moisés, ne̱ queneꞌen nij soꞌ cacoꞌ yaꞌan raa̱ quij queneꞌen nij soꞌ rej rmi̱ꞌ ndoꞌo queneꞌen nij soꞌ nana̱ yuva̱a̱ queneꞌen nij soꞌ do̱ꞌ ado̱nj.
\v 19 Da̱nj na̱nj uún, ne̱ cuno nij soꞌ chruun aꞌyánj do̱ꞌ, cuno nij soꞌ nana̱ caꞌmii maꞌa̱n Yaꞌanj rihaan nij soꞌ do̱ꞌ ado̱nj. Dan me se cuchuꞌviꞌ uxrá nij soꞌ, ne̱ rquee̱ nij soꞌ rihaan Yaꞌanj se vaa se̱ caꞌmii maꞌa̱n Yaꞌanj doj snana̱ Yaꞌanj rihaan nij soꞌ a.
\v 20 ꞌO̱ se nana̱ sayu̱u̱n ndoꞌo me nana̱ cataj xnaꞌanj Yaꞌanj rihaan nij soꞌ, rá nij soꞌ, ne̱ dan me se caꞌneꞌ Yaꞌanj suun rihaan nij soꞌ se vaa se yuvii̱ se nda̱a xcuu cache̱e̱ tacóó quij yoꞌ, ne̱ go̱ꞌ nij soꞌ yahij man yoꞌ nda̱a se cavi̱ꞌ yoꞌ cuaj, taj Yaꞌanj rihaan nij soꞌ a.
\v 21 Dan me se cuchuꞌviꞌ ndoꞌo nij yuvii̱ niꞌya̱j nij yuvii̱ quij yoꞌ, ne̱ nda̱a maꞌa̱n Moisés cataj se vaa cuchuꞌviꞌ uxrá soꞌ ne̱ nda̱a riꞌíj maꞌa̱n man soꞌ, taj soꞌ a.
\p
\v 22 Tza̱j ne̱ ino̱ uxrá quiranꞌ nij soj ga̱ nij soꞌ na̱nj á. Dan me se xa̱ꞌ soj, tza̱j ne̱ caꞌve̱e cuchi̱ꞌ maꞌa̱n soj chumanꞌ Jerusalén chumanꞌ na̱j rej xta̱ꞌ na̱nj chugua̱nj. Ne̱ chumanꞌ Jerusalén na̱j rej xta̱ꞌ me se ase vaa chumanꞌ Jerusalén na̱j raa̱ quij cuꞌna̱j Sion rihaan chumii̱ nihánj roꞌ, vaa chumanꞌ yoꞌ ado̱nj. Ne̱ maꞌa̱n Yaꞌanj si̱j vaa iꞌna̱ꞌ yáán chumanꞌ Jerusalén na̱j rej xta̱ꞌ yoꞌ, ne̱ yoꞌ me rej ma̱n niꞌndaj ya̱ míj se‑mo̱zó Yaꞌanj, ne̱ navij ndoꞌo rá nij se‑mo̱zó Yaꞌanj chaꞌanj cheꞌé Yaꞌanj rej yoꞌ ado̱nj.
\v 23 Ne̱ dan me se cunu̱u chre̱ꞌ soj ga̱ ta̱ranꞌ nij taꞌníí Yaꞌanj, ne̱ ase vaa síí chava̱ꞌ vaa cunuda̱nj nij taꞌníí Yaꞌanj yoꞌ, ne̱ ya̱nj nij soꞌ ga̱ maꞌa̱n ya̱ Yaꞌanj rej xta̱ꞌ yoꞌ, ne̱ no̱ se‑chuvi̱i nij soꞌ rihaan yanj ta̱j rej xta̱ꞌ yoꞌ ado̱nj. Ne̱ caꞌve̱e cuchi̱ꞌ soj rihaan maꞌa̱n ya̱ Yaꞌanj si̱j aꞌneꞌ cacunꞌ cheꞌé cunuda̱nj yuvii̱ ado̱nj. Ne̱ caꞌve̱e cuchi̱ꞌ soj rej ya̱nj nimán nij síí a̱j cunuu sa̱ꞌ ina̱nj rihaan Yaꞌanj na̱nj á.
\v 24 Ne̱ caꞌve̱e gu̱un tuvi̱ꞌ soj ga̱ Jesús, ne̱ soꞌ roꞌ, me síí cuchruj tucuáán naca̱ cheꞌé níꞌ da̱j quiꞌya̱j níꞌ canoco̱ꞌ níꞌ man Yaꞌanj ado̱nj. Dan me se sa̱ꞌ a̱ doj aꞌmii ton cayanj man Jesús rihaan ton cayanj man síí cuꞌna̱j Abel quiꞌyaj tinúú soꞌ Caín na̱nj ado̱nj.
\p
\v 25 Ta̱dó uxrá soj se̱ nachriꞌ soj ni̱ꞌyaj soj man Yaꞌanj si̱j narqué chrej sa̱ꞌ man soj maꞌ. ꞌO̱ se nij síí ne caꞌve̱j rá cuno̱ rihaan síí cataj xnaꞌanj snana̱ Yaꞌanj rihaan nij soꞌ rihaan chumii̱ nihánj ga̱a naá me se ne nani̱i̱ nij soꞌ maꞌ. Táá a̱ níꞌ si̱j ma̱n cuano̱, ne̱ aꞌmii síí nicu̱nꞌ rej xta̱ꞌ rihaan níꞌ, ne̱ sese nachri̱ꞌ níꞌ ni̱ꞌyaj níꞌ síí narqué chrej man níꞌ, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ nanii níꞌ a̱ maꞌ.
\v 26 Dan me se ga̱a caꞌmii Yaꞌanj ga̱a naá, ne̱ quinaa̱n ya̱ yoꞌóó, ne̱ cuano̱ nihánj me se ataꞌ tuꞌva soꞌ se vaa ꞌó yuún quina̱a̱n yoꞌóó a. Tza̱j ne̱ né ina̱nj yoꞌóó quina̱a̱n quiꞌya̱j soꞌ, tana̱nj rej xta̱ꞌ quina̱a̱n uún a.
\v 27 Ne̱ cheꞌé se “ꞌó yuún” quina̱a̱n yoꞌóó ga̱ xta̱ꞌ roꞌ, neꞌen níꞌ se vaa navi̱j rasu̱u̱n ruviꞌ, rasu̱u̱n quiꞌyaj Yaꞌanj, ne̱ quina̱j ina̱nj rasu̱u̱n ne ruviꞌ rasu̱u̱n xraan doj ado̱nj.
\v 28 Dan me se gu̱un níꞌ si̱j chiha̱nj rej sa̱ꞌ ndoꞌo rej gu̱un chij níꞌ ga̱ Yaꞌanj, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ quinaa̱n chumanꞌ yoꞌ a̱ maꞌ. Cheꞌé dan guun niꞌya̱j uxrá níꞌ rihaan Yaꞌanj, ne̱ cheꞌé dan ꞌo̱ quiꞌya̱j níꞌ se‑su̱u̱n Yaꞌanj, ne̱ cara̱nꞌ rá Yaꞌanj, quiꞌya̱j níꞌ á. Ne̱ cara̱a̱ gue̱e̱ uxrá níꞌ rihaan Yaꞌanj na̱nj á.
\v 29 ꞌO̱ se ase vaa ꞌo̱ yaꞌan vaa Yaꞌanj si̱j noco̱ꞌ níꞌ, ne̱ caca̱a̱ nu̱ꞌ se chiꞌi̱i̱, quiꞌya̱j soꞌ ado̱nj.
\c 13
\s Da̱j quiꞌya̱j níꞌ, ne̱ veꞌé canoco̱ꞌ níꞌ man Yaꞌanj a
\p
\v 1 ꞌO̱ ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá soj man tinúú soj á.
\v 2 Se̱ tanáj xco̱ soj suun veꞌé ꞌyaj ga̱ yuvii̱ ꞌnaꞌ ꞌó chumanꞌ maꞌ. ꞌO̱ se cu̱nuû rá soj nda̱a vaa quiꞌyaj síí veꞌé quiꞌyaj ga̱ yuvii̱ ꞌnaꞌ ꞌó chumanꞌ asi̱j rque̱ á. Ne̱ ne queneꞌe̱n nij soꞌ se vaa se‑mo̱zó Yaꞌanj me síí veꞌé quiꞌyaj nij soꞌ ga̱ maꞌ.
\v 3 Se̱ niꞌyón soj tinúú soj síí ꞌni̱j tagaꞌ maꞌ. Dan me se gu̱un rá soj nda̱a adi̱ꞌ se maꞌa̱n soj ꞌnij tagaꞌ ga̱ tinúú soj a. Ne̱ se̱ niꞌyón soj tinúú soj síí ranꞌ sayuun ꞌyaj yuvii̱ maꞌ. Dan me se gu̱un rá soj nda̱a adi̱ꞌ se maꞌa̱n soj ꞌyaj yuvii̱ sayuun man a.
\p
\v 4 Ne̱ veꞌé uxrá sese xca̱j soj ꞌo̱ chana̱ ado̱nj. Né se naꞌa̱j me yoꞌ maꞌ. Ne̱ né cacu̱nꞌ me sese otoj soj ga̱ nica̱ maꞌa̱n soj maꞌ. Tza̱j ne̱ síí otoj ga̱ ꞌó chana̱ do̱ꞌ, síí otoj ga̱ nica̱ tuviꞌ do̱ꞌ, me se quiꞌya̱j Yaꞌanj sayuun man soꞌ ado̱nj.
\p
\v 5 Se̱ guun soj síí ꞌe̱e̱ rá niꞌya̱j saꞌanj maꞌ. Ma̱an se ga̱a̱ xe̱j nimán soj cheꞌé rasu̱u̱n a̱j vaa rihaan soj na̱nj á. ꞌO̱ se maꞌa̱n Yaꞌanj cataj xnaꞌanj rihaan níꞌ a: “Daj chiha̱a̱ míj se̱ tanáj ꞌu̱nj man soj maꞌ”, taj Yaꞌanj rihaan níꞌ a.
\v 6 Cheꞌé dan vaa cheꞌé caꞌmi̱i̱ níꞌ nana̱ nihánj nana̱ no̱ rihaan Danj Yaꞌanj a:
\q Síí racuíj manj me Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ ado̱nj.
\q Cheꞌé dan se̱ cuchuꞌvíꞌ ꞌu̱nj sayuun quiꞌya̱j yuvii̱ manj maꞌ,
\m cata̱j níꞌ a.
\p
\v 7 Nuchru̱j ra̱a̱ soj da̱j ꞌyaj nij síí tumé sa̱ꞌ rihaan Yaꞌanj man soj, nij síí cataj xnaꞌanj snana̱ Yaꞌanj rihaan soj á. Xca̱j uxrá soj cuentá da̱j ꞌyaj nij soꞌ ga̱a cayáán nij soꞌ rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ xca̱j uxrá soj cuentá da̱j guun cheꞌé nda̱a vaa cayáán nij soꞌ a. Ne̱ ase vaa nucua̱j uxrá rá nij soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ Yaꞌanj roꞌ, da̱nj ga̱a̱ quiꞌya̱j soj uún á.
\p
\v 8 Veé Jesucristó asi̱j rque̱ do̱ꞌ, veé Jesucristó cuano̱ do̱ꞌ, veé Jesucristó nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ado̱nj.
\p
\v 9 Se̱ caꞌvej soj tiha̱ꞌ yuꞌunj nii man soj ga̱ me maꞌa̱n ꞌó tucuáán naca̱ maꞌ. ꞌO̱ se a̱j sa̱ꞌ uxrá vaa sese nari̱ꞌ nucuaj nimán soj cheꞌé se lu̱j quiꞌyaj Cristó ga̱ níꞌ ado̱nj. Tza̱j ne̱ se̱ nariꞌ nucuaj nimán soj quiꞌya̱j tucuáán cheꞌé se chá maꞌ. ꞌO̱ se se̱ cavii sa̱ꞌ nij síí noco̱ꞌ tucuáán yoꞌ maꞌ.
\p
\v 10 Dan me se ase vaa síí nicu̱nꞌ mesá altar rihaan, ne̱ ma̱n rasu̱u̱n sa̱ꞌ rihaan ꞌyaj Yaꞌanj roꞌ, da̱nj vaa níꞌ chugua̱nj. Ne̱ o̱rúnꞌ níꞌ me síí no̱ xcúún cha̱ rasu̱u̱n ta̱j rihaan mesá altar yoꞌ ado̱nj. Ne̱ nij síí ꞌyaj suun cheꞌé tucuáán nga̱ tucuáán noco̱ꞌ nii rá nuvií noco̱o roꞌ, ne nó xcúún nij soꞌ cha̱ nij soꞌ nij rasu̱u̱n sa̱ꞌ ta̱j rihaan se‑mesa̱ níꞌ a̱ maꞌ.
\v 11 Dan me se ꞌanj nica̱j xrej ata̱ suun noco̱o doj ton man xcuu rá cuartó gue̱e̱ doj cheꞌé nij yuvii̱, ne̱ ton cheꞌé cacunꞌ tumé yuvii̱ me ton yoꞌ a. Ne̱ nu̱ꞌ nee̱ man scúj yoꞌ me se rii nii man nee̱ yoꞌ rej tuꞌva chumanꞌ, ne̱ axríj yaꞌan nii nu̱ꞌ nee̱ yoꞌ na̱nj ado̱nj.
\v 12 Cheꞌé dan da̱nj quiꞌyaj gue̱e̱ Jesús caviꞌ soꞌ nichru̱nꞌ tuꞌva chumanꞌ rej atúj yuvii̱ chumanꞌ, ga̱a ne̱ cunuu sa̱ꞌ nimán nij yuvii̱ rihaan Yaꞌanj cheꞌé ton cayanj man maꞌa̱n soꞌ na̱nj ado̱nj.
\p
\v 13 Cheꞌé dan cuano̱ nihánj me se no̱ xcúún níꞌ cu̱riha̱nj níꞌ ne̱ cuchi̱ꞌ níꞌ rihaan soꞌ tuꞌva chumanꞌ a. Dan me se ase quiꞌyaj soꞌ caꞌvej rá soꞌ nachri̱ꞌ yuvii̱ ni̱ꞌyaj yuvii̱ man soꞌ roꞌ, da̱nj quiꞌya̱j níꞌ caꞌve̱j rá níꞌ nachri̱ꞌ yuvii̱ ni̱ꞌyaj yuvii̱ man maꞌa̱n níꞌ á.
\v 14 ꞌO̱ se rihaan chumii̱ nihánj roꞌ, taj va̱j chiháán níꞌ chumanꞌ quina̱j nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj maꞌ. ꞌO̱ se nanoꞌ níꞌ ꞌó chumanꞌ ca̱yáán níꞌ vaa güii ado̱nj.
\v 15 Cheꞌé se vaa quiꞌyaj Jesús roꞌ, cheꞌé dan ꞌo̱ cata̱j níꞌ rihaan Yaꞌanj se vaa síí sa̱ꞌ uxrá me Yaꞌanj na̱nj ado̱nj. Ne̱ dan me se né ina̱nj rasu̱u̱n ma̱n rihaan chumii̱ nihánj me se vaa rque̱ níꞌ man Yaꞌanj maꞌ. ꞌO̱ se nana̱ sa̱ꞌ avii tuꞌva níꞌ me se vaa rque̱ níꞌ man soꞌ ado̱nj.
\v 16 Ne̱ se̱ tanáj soj suun sa̱ꞌ ꞌyaj soj do̱ꞌ, suun racuíj soj man tinúú soj síí nique̱ do̱ꞌ maꞌ. ꞌO̱ se ꞌó se sa̱ꞌ rqué níꞌ man Yaꞌanj me uún yoꞌ, ne̱ aranꞌ rá Yaꞌanj niꞌya̱j Yaꞌanj man síí ꞌyaj da̱nj ado̱nj.
\p
\v 17 Veꞌé cuno̱ soj rihaan nij síí tumé sa̱ꞌ rihaan Yaꞌanj man soj á. ꞌO̱ se síí tumé nimán soj me nij soꞌ, ne̱ vaa güii xna̱ꞌanj Yaꞌanj man nij soꞌ da̱j quiꞌyaj nij soꞌ cheꞌé soj ado̱nj. Ne̱ veꞌé cuno̱ soj, cheꞌé yan gu̱un niha̱ꞌ rá nij soꞌ nago̱ꞌ nij soꞌ cuentá cheꞌé soj chugua̱nj. Ne̱ se̱ rnúj soj rihaan nij síí uun chij maꞌ. ꞌO̱ se sese rnu̱j soj rihaan nij soꞌ, ne̱ se̱ cavii sa̱ꞌ soj maꞌ.
\p
\v 18 Cachi̱nj niꞌya̱j soj rihaan Yaꞌanj cheꞌé núj á. ꞌO̱ se guun ya̱ rá núj se vaa taj va̱j cacunꞌ tumé núj maꞌ. ꞌO̱ se ina̱nj me rá núj quiꞌya̱j sa̱ꞌ núj ga̱a yáán núj rihaan chumii̱ nihánj ado̱nj.
\v 19 Ne̱ cuano̱ nihánj me se uxrá doj cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj se vaa cachi̱nj niꞌya̱j soj se vaa caꞌve̱j rá Yaꞌanj raꞌya̱nj cuchi̱ꞌ uún ꞌu̱nj rihaan soj á.
\s Veꞌé ca̱yáán nij síí naya̱a̱ yanj nihánj rá síí ꞌyaj yanj a
\p
\v 20 Dan me se Yaꞌanj si̱j ꞌyaj vaa xe̱j nimán níꞌ roꞌ, soꞌ me síí quiꞌyaj cunuu iꞌna̱ꞌ uún Jesús Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ ga̱a caviꞌ soꞌ a. Ne̱ Jesús me se ase vaa síí tumé matzinj vaa soꞌ, ne̱ ase vaa daán soꞌ matzinj vaa níꞌ, ne̱ tumé soꞌ man níꞌ si̱j noco̱ꞌ man soꞌ, ne̱ síí sa̱ꞌ uxrá me soꞌ ado̱nj. Ne̱ cheꞌé ton cayanj man soꞌ me nica̱j níꞌ ꞌó tucuáán cuchruj soꞌ cheꞌé níꞌ se vaa canoco̱ꞌ níꞌ man Yaꞌanj a. Ne̱ me rá ꞌu̱nj
\v 21 gu̱un nucua̱j soj quiꞌya̱j soj nu̱ꞌ suun sa̱ꞌ, ne̱ quiꞌya̱j soj nu̱ꞌ se vaa me rá Yaꞌanj quiꞌya̱j soj, quiꞌya̱j maꞌa̱n Yaꞌanj chugua̱nj. Ne̱ dan me se gu̱un níꞌ se niha̱ꞌ rihaan Yaꞌanj, quiꞌya̱j maꞌa̱n Yaꞌanj cheꞌé Jesucristó ado̱nj. Ne̱ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj cata̱j níꞌ se vaa niꞌndaj ya̱ sa̱ꞌ veꞌé vaa soꞌ ado̱nj. Veé da̱nj ga̱a̱ ya̱ ado̱nj.
\p
\v 22 Cuano̱ nihánj me se rqueé ꞌu̱nj man soj se vaa veꞌé cuno̱ soj nana̱ nihánj, tinu̱j, nocoj. ꞌO̱ se chrej nucua̱j narqué ꞌu̱nj man soj me nana̱ nihánj, ne̱ do̱j vaa nana̱ nihánj nana̱ cachrón ꞌu̱nj rihaan yanj cartá nihánj naya̱a̱ soj á.
\p
\v 23 Xca̱j soj cuentá se vaa curiha̱nj tinúꞌ Timoteo tagaꞌ, ne̱ sese raꞌya̱nj caꞌna̱ꞌ soꞌ rihanj, ne̱ cuchi̱ꞌ rój rihaan soj raꞌya̱nj na̱nj á.
\p
\v 24 Cata̱j soj rihaan ta̱ranꞌ nij síí tumé sa̱ꞌ rihaan Yaꞌanj man soj do̱ꞌ, rihaan ta̱ranꞌ nij síí noco̱ꞌ man Cristó do̱ꞌ, se vaa veꞌé ca̱yáán nij soꞌ raj ado̱nj. Nij tinúú níꞌ nij síí ma̱n yoꞌóó cuꞌna̱j Italia roꞌ, veꞌé ca̱yáán nij soj, rá nij soꞌ chugua̱nj.
\p
\v 25 Me rá ꞌu̱nj quiꞌya̱j ndoꞌo Yaꞌanj se lu̱j ga̱ ta̱ranꞌ nij soj na̱nj ado̱nj.