\id JAS
\h Santiago
\toc1 Santiago
\mt Nihánj me cartá caꞌnéé Santiagó rihaan nij síí noco̱ꞌ man Jesucristó a
\c 1
\p
\v 1 ꞌU̱nj roꞌ, me síí cuꞌna̱j Santiagó, síí nu̱u̱ rihaan Yaꞌanj do̱ꞌ, rihaan Jesucristó Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ do̱ꞌ, ne̱ ꞌyáá ꞌu̱nj yanj nihánj caꞌne̱j ꞌu̱nj rihaan ta̱ranꞌ soj si̱j noco̱ꞌ man Yaꞌanj nij síí chaꞌnuu̱ rihaan queꞌe̱e̱ chumanꞌ na̱j rihaan chumii̱ a. Dan me se ase vaa chuvi̱j nij xꞌneꞌ yuvii̱ israelitá yuvii̱ noco̱ꞌ man Yaꞌanj ga̱a naá roꞌ, da̱nj vaa gue̱e̱ soj rihaan Yaꞌanj na̱nj á.
\s Rque̱ Yaꞌanj nana̱ cu̱u sa̱ꞌ rihaan níꞌ a
\p
\v 2 Dan me se asa̱ꞌ caꞌnaꞌ me maꞌa̱n sayuun rihaan soj, ne̱ gu̱un niha̱ꞌ uxrá rá nimán soj, tinu̱j, nocoj.
\v 3 ꞌO̱ se neꞌen soj se vaa asa̱ꞌ caꞌnaꞌ sayuun rihaan soj cheꞌé se me soj síí amán rá niꞌya̱j man Yaꞌanj, ne̱ cunu̱u nucua̱j doj nimán soj ado̱nj.
\v 4 Ma̱an se ga̱a̱ nana̱j uxrá nimán soj rihaan sayuun, ga̱a ne̱ caꞌve̱e cavi̱i̱ sa̱ꞌ nu̱ꞌ se‑su̱u̱n soj, ne̱ síí cachij ya̱ nu̱ꞌ nimán gu̱un soj, ne̱ se̱ cachiin a̱ doj se sa̱ꞌ man nimán soj a̱ maan ado̱nj.
\p
\v 5 Sese ꞌo̱ tuviꞌ maꞌa̱n soj me rá nari̱ꞌ nana̱ cu̱u sa̱ꞌ, ne̱ cachi̱nj niꞌya̱j soꞌ rihaan Yaꞌanj, ne̱ rque̱ Yaꞌanj nana̱ cu̱u sa̱ꞌ yoꞌ man soꞌ chugua̱nj. ꞌO̱ se né si̱j nachriꞌ man síí achíín niꞌya̱j me Yaꞌanj maꞌ. Tana̱nj niha̱ꞌ rá soꞌ ga̱a achíín níꞌ man soꞌ, ne̱ rqué soꞌ nu̱ꞌ se sa̱ꞌ man cunuda̱nj yuvii̱ ado̱nj.
\v 6 Tza̱j ne̱ ꞌo̱ cuchuma̱n ya̱ rá síí achíín niꞌya̱j rihaan Yaꞌanj ni̱ꞌyaj soꞌ man Yaꞌanj, ne̱ se̱ guun vi̱j rá soꞌ maꞌ. Tza̱j ne̱ sese guun vi̱j nimán ꞌo̱ soꞌ, ne̱ ase chéé nuû na yaꞌa̱nj ga̱a oꞌ nana̱ rihaan na yaꞌa̱nj roꞌ, da̱nj vaa nimán síí uun vi̱j nimán, chéé nuû uxrá nimán soꞌ uún,
\v 7 ne̱ taj cheꞌé gu̱un rá soꞌ se vaa rque̱ Yaꞌanj rasu̱u̱n man soꞌ a̱ maꞌ.
\v 8 ꞌO̱ se síí vi̱j vaa nimán me se ꞌo̱ chéé nuû nimán soꞌ na̱nj ado̱nj.
\s Nataꞌ Santiagó cheꞌé ruꞌvee do̱ꞌ, cheꞌé síí nique̱ do̱ꞌ a
\p
\v 9 Ne̱ soj si̱j nique̱, tza̱j ne̱ ga̱a̱ niha̱ꞌ rá soj cheꞌé se si̱j avii sa̱ꞌ rihaan Yaꞌanj me soj ado̱nj.
\v 10 Ne̱ vaa nij soj si̱j ruꞌvee uún, ne̱ ga̱a̱ niha̱ꞌ rá soj cheꞌé se nuu nica̱ꞌ nimán soj rihaan Yaꞌanj á. ꞌO̱ se ase vaa cuaj navij yâj ma̱n tacaan roꞌ, da̱nj ga̱a̱ navi̱j nij ruꞌvee vaa güii, ne̱ quina̱j se‑saꞌa̱nj nij soꞌ na̱nj ado̱nj.
\v 11 Dan me se ga̱a uun xta̱ꞌ güii, ne̱ uun yaꞌa̱an naán, ga̱a ne̱ nacoo̱ coj, ne̱ uun cheꞌe̱ yâj yoꞌ ayuu yoꞌ raa̱ coj a. Núj ayuu yoꞌ, ne̱ taj se gúnꞌ man yoꞌ ga̱a maꞌ. Ne̱ veé da̱nj vaa gue̱e̱ nij ruꞌvee uún, ne̱ ꞌo̱ nuû rá nij soꞌ rej quiꞌya̱j canaán nij soꞌ saꞌanj, ne̱ dan me se va̱j cavi̱ꞌ nij soꞌ na̱nj á.
\s Né si̱j ꞌyaj uun rá níꞌ quiꞌya̱j níꞌ cacunꞌ me Yaꞌanj maꞌ
\p
\v 12 Síí nucua̱j nimán rihaan sayuun roꞌ, soꞌ me síí cavi̱i̱ sa̱ꞌ, ne̱ asa̱ꞌ quiꞌyaj canáán soꞌ rihaan sayuun, ne̱ rque̱ Yaꞌanj se sa̱ꞌ man soꞌ ase vaa rqué nii ꞌo̱ cachriin coroná sa̱ꞌ cu̱nuû raa̱ ꞌo̱ síí quiꞌyaj canaán a. Ne̱ se sa̱ꞌ yoꞌ me rej caꞌve̱e ca̱yáán so̱ꞌ ga̱ Yaꞌanj nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj, nda̱a vaa cataꞌ tuꞌva Yaꞌanj se vaa ya̱ quiꞌya̱j Yaꞌanj cheꞌé nij síí aráj cochro̱j rihaan soꞌ a.
\p
\v 13 Sese me rá níꞌ quiꞌya̱j níꞌ cacunꞌ, ne̱ se̱ guun cata̱j níꞌ se vaa Yaꞌanj me síí quiꞌyaj guun rá níꞌ quiꞌya̱j níꞌ cacunꞌ maꞌ. A̱ ꞌó xcoꞌ se̱ caꞌvee quiꞌya̱j Yaꞌanj cacunꞌ maꞌ. Ne̱ né Yaꞌa̱nj me síí axríj chrej chiꞌi̱i̱ rque a̱ ꞌó yuvii̱ a̱ maꞌ.
\v 14 ꞌO̱ se maꞌa̱n ina̱nj níꞌ me rá quiꞌya̱j se chiꞌi̱i̱ cheꞌé se veꞌé vaa se chiꞌi̱i̱ yoꞌ rihaan níꞌ na̱nj ado̱nj.
\v 15 Tza̱j ne̱ sese quiꞌya̱j níꞌ nda̱a vaa me rá maꞌa̱n níꞌ quiꞌya̱j níꞌ, ne̱ quiꞌya̱j níꞌ cacunꞌ, ne̱ asa̱ꞌ quisíj quiꞌyaj ndoꞌo níꞌ cacunꞌ, ga̱a ne̱ yu̱u̱n cheꞌe̱ cavi̱ꞌ nimán níꞌ vaa ga̱a na̱nj ado̱nj.
\p
\v 16 Se̱ cuchumán rá soj nana̱ ne̱, maan tinu̱j, maan nocoj.
\v 17 Xca̱j soj cuentá se vaa da̱j a̱ se sa̱ꞌ vaa rihaan níꞌ roꞌ, Yaꞌanj me síí rqué nij yoꞌ, ne̱ dan me se ma̱an rej ya̱nj maꞌa̱n ya̱ síí ꞌyaj avii yaꞌan chuguu̱n roꞌ, ma̱an dan ꞌnaꞌ nu̱ꞌ se sa̱ꞌ do̱ꞌ, se lu̱j do̱ꞌ, se niꞌya̱nj do̱ꞌ á. Dan me se se̱ caꞌvee natuna̱ snana̱ soꞌ nana̱ sa̱ꞌ nana̱ nica̱ ya̱ ya̱ maꞌ. ꞌO̱ vaa rá soꞌ, ne̱ se̱ caꞌvee cunu̱u ino̱ Yaꞌanj a̱ maꞌ. ꞌO̱ sa̱ꞌ ꞌyaj soꞌ ga̱ níꞌ na̱nj ado̱nj.
\v 18 Guun rá soꞌ gu̱un taꞌni̱j soꞌ man níꞌ, ga̱a ne̱ cuno níꞌ snana̱ soꞌ nana̱ ya̱, quiꞌyaj soꞌ, ne̱ cheꞌé dan guun taꞌni̱j soꞌ man níꞌ ga̱a asino ya̱a̱n, ga̱a ne̱ vaa güii naquiꞌya̱j sa̱ꞌ soꞌ man cunuda̱nj nij rasu̱u̱n quiꞌyaj soꞌ a.
\s Nataꞌ Santiagó cheꞌé me síí nocoꞌ ya̱ man Yaꞌanj a
\p
\v 19 Se̱ niꞌyón soj nana̱ nihánj, maan tinu̱j, maan nocoj. Ga̱a̱ niha̱ꞌ rá ta̱ranꞌ níꞌ nano̱ xre̱j níꞌ á. Tza̱j ne̱ se̱ gaa niha̱ꞌ rá níꞌ caꞌmi̱i̱ níꞌ do̱ꞌ, caꞌma̱an rá níꞌ do̱ꞌ maꞌ.
\v 20 ꞌO̱ se sese aꞌmaan ndoꞌo rá níꞌ, ne̱ naꞌvee quiꞌya̱j sa̱ꞌ níꞌ nda̱a vaa me rá Yaꞌanj quiꞌya̱j níꞌ maꞌ.
\v 21 Yu̱u̱n cheꞌe̱ caꞌne̱ꞌ rá soj ga̱ suun ꞌyaj da̱j a̱ se nij, ne̱ ga̱a̱ nica̱ꞌ nimán soj, ne̱ cuno̱ soj nana̱ caꞌnéé Yaꞌanj nimán soj, cheꞌé yan caꞌve̱e nani̱i̱ nimán soj rihaan sayuun ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ soj ado̱nj.
\p
\v 22 Se̱ guun catu̱u̱ rmaꞌa̱n snana̱ Yaꞌanj xréé níꞌ maꞌ. Tana̱nj quiꞌya̱j níꞌ nda̱a vaa taj Yaꞌanj ado̱nj. Sese se̱ quiꞌyaj níꞌ da̱nj, ne̱ tiha̱ꞌ yuꞌunj níꞌ man maꞌa̱n níꞌ ga̱a na̱nj á.
\v 23 ꞌO̱ se síí atúj rmaꞌa̱n snana̱ Yaꞌanj xréé roꞌ, ase vaa síí niꞌya̱j rihaan espejó roꞌ, da̱nj vaa soꞌ,
\v 24 ne̱ síí niꞌya̱j rihaan espejó me se xcaj soꞌ cuentá se vaa canó nacaj rihaan soꞌ, tza̱j ne̱ ꞌanj soꞌ, ga̱a ne̱ yu̱u̱n cheꞌe̱ niꞌyón soꞌ nacaj no̱ rihaan soꞌ a.
\v 25 Ne̱ ase vaa espejó roꞌ, da̱nj vaa tucuáán sa̱ꞌ ina̱nj cuchruj Yaꞌanj rihaan níꞌ, ne̱ xcaj níꞌ cuentá da̱j me rá Yaꞌanj quiꞌya̱j níꞌ, ꞌyaj tucuáán sa̱ꞌ yoꞌ, tucuáán tinanii man níꞌ rihaan cacunꞌ a. Se̱ guun níꞌ síí tucuꞌyón rmaꞌa̱n nana̱ yoꞌ ne̱ niꞌyón nana̱ yoꞌ maꞌ. Tana̱nj quiꞌya̱j níꞌ nda̱a vaa taj nana̱ yoꞌ á. Ne̱ sese se̱ caꞌneꞌ rá níꞌ ga̱ nana̱ yoꞌ, ne̱ Yaꞌanj me síí quiꞌya̱j cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ ado̱nj.
\p
\v 26 Me maꞌa̱n síí uun rá se vaa síí veꞌé nocoꞌ man Yaꞌanj me soꞌ, tza̱j ne̱ niha̱ꞌ rá soꞌ nano̱ soꞌ cuentó cheꞌé tuviꞌ soꞌ, ne̱ né si̱j noco̱ꞌ ya̱ man Yaꞌanj me soꞌ maꞌ. Tana̱nj síí tihaꞌ yuꞌunj man maꞌa̱n me soꞌ na̱nj chugua̱nj.
\v 27 Cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj me síí me síí noco̱ꞌ ya̱ man Rej níꞌ Yaꞌanj a. Síí racuíj man xnii nique̱ caviꞌ rej do̱ꞌ, síí racuíj man chana̱ nique̱ caviꞌ nica̱ do̱ꞌ, síí ne nocoꞌ man síí chiꞌi̱i̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj do̱ꞌ roꞌ, soꞌ me síí noco̱ꞌ ya̱ man Yaꞌanj ado̱nj.
\c 2
\s No̱ xcúún níꞌ quiꞌya̱j níꞌ se lu̱j rihaan daj a̱ yuvii̱ a
\p
\v 1 Amán rá soj niꞌya̱j soj man Jesucristó Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ, síí niꞌndaj ya̱ veꞌé vaa, tinu̱j, nocoj. Cheꞌé dan se̱ guun cata̱j soj se vaa vaa se uun doj síí ruꞌvee rihaan síí nique̱ maꞌ.
\v 2-3 Xca̱j soj cuentá, ne̱ ga̱a nuu chre̱ꞌ xꞌneꞌ soj cachra̱a̱ soj rihaan Yaꞌanj, ne̱ sese atúj ꞌo̱ síí ruꞌvee nu̱u̱ yatzíj sa̱ꞌ rej ma̱n soj, ne̱ ꞌni̱j raꞌa soꞌ seꞌej tuꞌve̱e̱ ndoꞌo, ne̱ aráyaꞌa̱nj ndoꞌo soj man soꞌ, ne̱ taj soj se vaa caꞌa̱nj quita̱j soꞌ chruun xlá sa̱ꞌ a. Ne̱ sese atúj ꞌo̱ síí nique̱ nu̱u̱ yatzíj tachri̱nj rej ma̱n soj, ne̱ ne aꞌmii noco̱o soj ga̱ soꞌ maꞌ. Caꞌve̱e canicu̱nꞌ caya̱ soꞌ do̱ꞌ, caꞌve̱e caꞌa̱nj ca̱yáán soꞌ rihaan yoꞌóó rej taco̱j soj do̱ꞌ, taj soj rihaan soꞌ na̱nj á.
\v 4 Tza̱j ne̱ sese da̱nj quiꞌya̱j soj, ne̱ vaa se uun doj ruꞌvee rihaan síí nique̱, rá soj, ne̱ ase vaa cuese̱ chiꞌi̱i̱ nimán naꞌvej rá xca̱j sa̱ꞌ cuentá cheꞌé yuvii̱ vaa soj na̱nj chugua̱nj.
\p
\v 5 ꞌE̱e̱ raj man soj, tinu̱j, nocoj. Nano̱ xre̱j soj nana̱ caꞌmi̱j á. Narii Yaꞌanj man nij síí nique̱ gu̱un nij soꞌ síí amán uxrá rá niꞌya̱j man soꞌ ado̱nj. Nique̱ nij soꞌ rihaan yoꞌóó nihánj, tza̱j ne̱ ya̱ ca̱yáán nij soꞌ ga̱ Yaꞌanj asa̱ꞌ guun chij Yaꞌanj, nda̱a vaa cataꞌ tuꞌva Yaꞌanj quiꞌya̱j soꞌ ga̱ nij síí aráj cochro̱j rihaan soꞌ ado̱nj.
\v 6 Tza̱j ne̱ nij soj me se nij ndoꞌo ꞌyaj soj ga̱ nij síí nique̱ chugua̱nj. Xca̱j soj cuentá se vaa nij ruꞌvee me síí ꞌyaj sayuun man soj, ne̱ ꞌanj soj rihaan cuese̱, ꞌyaj nij ruꞌvee a.
\v 7 Ne̱ nana̱ qui̱j aꞌmii nij ruꞌvee cheꞌé se‑chuvi̱i Jesucristó síí cataꞌ ne soj cheꞌé a.
\p
\v 8 Dan me se vaa cheꞌé cuno̱ níꞌ suun caꞌneꞌ Yaꞌanj rihaan níꞌ suun no̱ rihaan Danj Yaꞌanj nana̱ ya̱ ado̱nj. Ne̱ dan me se taj suun yoꞌ a: “Ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá níꞌ man tuviꞌ níꞌ nda̱a rá se vaa ꞌe̱e̱ rá níꞌ man maꞌa̱n níꞌ na̱nj á”, taj suun yoꞌ, ne̱ sese cuno̱ soj suun yoꞌ, ne̱ cuna̱j ꞌyaj soj ado̱nj.
\v 9 Tza̱j ne̱ sese narii soj yuvii̱ ruꞌvee ina̱nj, ga̱a ne̱ tumé ndoꞌo soj cacunꞌ cheꞌé se ne ꞌyaj ya̱ soj stucua̱nj Yaꞌanj ado̱nj.
\v 10 Sese vaa ꞌo̱ síí ꞌyaj nu̱ꞌ stucua̱nj Yaꞌanj, tza̱j ne̱ sese vaa o̱rúnꞌ suun naꞌvej soꞌ quiꞌya̱j soꞌ, ne̱ ase vaa síí ne uno daj chiha̱a̱ míj rihaan Yaꞌanj roꞌ, vaa soꞌ na̱nj á.
\v 11 ꞌO̱ se cataj Yaꞌanj se vaa se̱ cotoj ꞌo̱ soꞌ ga̱ ꞌó yuvii̱ sese né nica̱ soꞌ me, ne̱ veé cataj uún Yaꞌanj se vaa se̱ ticaviꞌ níꞌ tuviꞌ níꞌ a. Vaa síí ne otoj ga̱ ꞌó yuvii̱ sese né ni̱ca̱ soꞌ me, tza̱j ne̱ ticaviꞌ soꞌ tuviꞌ soꞌ, ga̱a ne̱ síí ꞌyaj da̱nj roꞌ, yu̱u̱n cheꞌe̱ tiriꞌ soꞌ stucua̱nj Yaꞌanj tucuáán noco̱ꞌ soꞌ ga̱a na̱nj ado̱nj.
\v 12 Cheꞌé dan veꞌé caꞌmi̱i̱ soj, ne̱ veꞌé quiꞌya̱j soj, ne̱ cu̱nuû rá soj se vaa vaa güii caꞌne̱ꞌ Yaꞌanj cacunꞌ cheꞌé níꞌ, nda̱a vaa taj stucua̱nj Yaꞌanj tucuáán tinanii man níꞌ rihaan cacunꞌ á.
\v 13 ꞌO̱ se asa̱ꞌ caꞌne̱ꞌ Yaꞌanj cacunꞌ cheꞌé yuvii̱, ne̱ se̱ gaa ꞌe̱e̱ rá Yaꞌanj ni̱ꞌyaj Yaꞌanj man síí ne ꞌe̱e̱ rá man tuviꞌ maꞌ. Tza̱j ne̱ se niꞌya̱nj rá me se yoꞌ me quiꞌya̱j canaán rihaan sayuun ado̱nj.
\s Cuchuma̱n rá níꞌ ni̱ꞌyaj níꞌ Yaꞌanj, ne̱ quiꞌya̱j níꞌ se lu̱j uún a
\p
\v 14 Cuno̱ soj caꞌmi̱j, tinu̱j, nocoj. Sese taj ꞌo̱ soꞌ se vaa amán rá soꞌ niꞌya̱j soꞌ Yaꞌanj, tza̱j ne̱ ne ꞌyaj soꞌ a̱ doj se lu̱j rihaan tuviꞌ soꞌ, ne̱ caꞌve̱e nani̱i̱ soꞌ rihaan sayuun ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ soꞌ, rá soj naꞌ. Taj maꞌ.
\v 15 Xca̱j soj cuentá á. Sese vaa tinúú níꞌ do̱ꞌ, raꞌvij níꞌ do̱ꞌ, ne̱ achiin se chá achiin yatzíj cu̱nuû soꞌ,
\v 16 ne̱ sese cata̱j ꞌo̱ soj rihaan síí achiin rasu̱u̱n man a: “Caꞌa̱nj sa̱ꞌ so̱ꞌ, ne̱ dínj ga̱a̱ nimán so̱ꞌ á. Rque̱ Yaꞌanj yatzíj quita̱j xráá so̱ꞌ do̱ꞌ, rque̱ Yaꞌanj se chá cha̱ so̱ꞌ do̱ꞌ á”, cata̱j soꞌ rihaan síí achiin rasu̱u̱n man, tza̱j ne̱ se̱ quirii soꞌ se vaa achiin man tuviꞌ níꞌ, ne̱ taj se gúnꞌ snana̱ soꞌ ga̱a a̱ maꞌ.
\v 17 Ya̱ veé da̱nj vaa a. Sese vaa síí taj se vaa amán rá soꞌ niꞌya̱j soꞌ Yaꞌanj, tza̱j ne̱ ne ꞌyaj soꞌ a̱ doj se lu̱j rihaan tuviꞌ soꞌ, ne̱ caꞌve̱e nani̱i̱ soꞌ rihaan sayuun ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ soꞌ, rá soj naꞌ.
\p
\v 18 Tza̱j ne̱ taꞌa̱j nii cata̱j rihaan tuviꞌ se vaa so̱ꞌ me se síí amán rá niꞌya̱j man Yaꞌanj mé so̱ꞌ, ne̱ ꞌu̱nj nihánj me se síí ꞌyaj se sa̱ꞌ rihaan Yaꞌanj mé ꞌu̱nj, cata̱j nii chugua̱nj. Tza̱j ne̱ xca̱j so̱ꞌ cuentá, ne̱ asa̱ꞌ caꞌve̱e queneꞌe̱n yuvii̱ se vaa síí amán rá niꞌya̱j man Yaꞌanj mé so̱ꞌ, sese nuviꞌ a̱ ꞌó se sa̱ꞌ ꞌyáá so̱ꞌ ga̱. Tza̱j ne̱ ꞌu̱nj nihánj me se cheꞌé se sa̱ꞌ ꞌyáá ꞌu̱nj roꞌ, cheꞌé dan neꞌen yuvii̱ se vaa síí amán rá niꞌya̱j man Yaꞌanj mé ꞌu̱nj chugua̱nj.
\v 19 Dan me se cuna̱j ꞌyáá so̱ꞌ se vaa amán rá so̱ꞌ se vaa o̱rúnꞌ Yaꞌanj, tza̱j ne̱ da̱nj ꞌyaj gue̱e̱ nij nana̱ chre̱e uún, ne̱ cheꞌé dan chuꞌviꞌ nij soꞌ nda̱a riꞌíj maꞌa̱n man nij soꞌ cheꞌé sayuun quiꞌya̱j Yaꞌanj man nij soꞌ vaa güii a.
\v 20 Síí niꞌyo̱n mé so̱ꞌ, sese uun rá so̱ꞌ se vaa taj cheꞌé qui̱ꞌyáá so̱ꞌ se lu̱j, ne̱ nihánj me se ti̱haán ꞌu̱nj rihaan so̱ꞌ se vaa sese taj se lu̱j ꞌyaj níꞌ, ne̱ amán rmaꞌa̱n rá níꞌ niꞌya̱j níꞌ Yaꞌanj na̱nj chugua̱nj.
\v 21 Dan me se xi̱i níꞌ síí cuꞌna̱j Abraham síí cayáán ga̱a naá me se neꞌén so̱ꞌ se vaa caꞌvej soꞌ ticavi̱ꞌ soꞌ taꞌníí soꞌ síí cuꞌna̱j Isaac rihaan chraan altar rque̱ soꞌ man taꞌníí soꞌ rihaan Yaꞌanj a. Ne̱ cheꞌé se vaa quiꞌyaj soꞌ da̱nj roꞌ, cheꞌé dan cunuu sa̱ꞌ soꞌ rihaan Yaꞌanj ado̱nj.
\v 22 Xca̱j so̱ꞌ cuentá se vaa cheꞌé se cuchumán rá Abraham niꞌya̱j soꞌ man Yaꞌanj roꞌ, cheꞌé dan me guun rá soꞌ quiꞌya̱j soꞌ suun caꞌneꞌ Yaꞌanj rihaan soꞌ, ne̱ cheꞌé se quiꞌyaj soꞌ da̱nj roꞌ, cheꞌé dan neꞌen níꞌ se vaa cuchumán ya̱ nu̱ꞌ rá soꞌ niꞌya̱j soꞌ man Yaꞌanj chugua̱nj.
\v 23 Ne̱ quisíj ya̱ nu̱ꞌ snana̱ Yaꞌanj nana̱ nihánj a: “Cuchumán rá Abraham niꞌya̱j soꞌ man Yaꞌanj, ne̱ cheꞌé dan cataj Yaꞌanj se vaa si̱j sa̱ꞌ nimán me Abraham a.” Ne̱ síí chéé ga̱ Yaꞌanj me Abraham, taj nii uún a.
\p
\v 24 Xca̱j soj cuentá se vaa cheꞌé se lu̱j ꞌyaj níꞌ roꞌ, cheꞌé dan nuu sa̱ꞌ nimán níꞌ rihaan Yaꞌanj, ne̱ né cheꞌe̱ se ina̱nj taj níꞌ se vaa amán rá níꞌ niꞌya̱j níꞌ man Yaꞌanj me nuu sa̱ꞌ nimán níꞌ rihaan Yaꞌanj maꞌ.
\v 25 Dan me se Rahab chana̱ niha̱ꞌ rá ga̱ chii me se cunuu sa̱ꞌ noꞌ rihaan Yaꞌanj ga̱a quiꞌyaj noꞌ se lu̱j rihaan ro̱j síí caꞌnéé Yaꞌanj man caꞌmi̱i̱ nana̱ sa̱ꞌ rihaan noꞌ a. Ne̱ dan me se veꞌé racuíj noꞌ man ro̱j síí israelitá caꞌanj suun chiháán noꞌ caxríj yuve̱ noꞌ man ro̱j soꞌ rihaan nij síí guun rá ticavi̱ꞌ man ro̱j soꞌ, ga̱a ne̱ caꞌnéé noꞌ man ro̱j soꞌ ꞌó chrej vaa dínj na̱nꞌ ro̱j soꞌ tucuá ro̱j soꞌ a.
\p
\v 26 Dan me se sese nuviꞌ nimán ꞌo̱ soꞌ, ne̱ né si̱j vaa iꞌna̱ꞌ me soꞌ maꞌ. Ma̱an cúú caviꞌ u̱u̱n me soꞌ, ne̱ ase vaa xnangá nuviꞌ nimán rque roꞌ, da̱nj vaa síí taj se vaa amán rá niꞌya̱j man Yaꞌanj, ne̱ nuviꞌ a̱ doj se lu̱j ꞌyaj soꞌ, ne̱ taj se gúnꞌ man nana̱ tuꞌva u̱u̱n soꞌ a̱ maan ado̱nj.
\c 3
\s ꞌYaj chiꞌi̱i̱ níꞌ man tuviꞌ níꞌ, sese ne tumé níꞌ nana̱ avii tuꞌva níꞌ a
\p
\v 1 Tinu̱j. Nocoj. Se̱ guun ga̱a̱ queꞌe̱e̱ maestró tihaa̱n snana̱ Yaꞌanj man soj maꞌ. ꞌO̱ se núj si̱j tihaa̱n snana̱ Yaꞌanj roꞌ, neꞌen soj se vaa doj a̱ cara̱a Yaꞌanj cacunꞌ xráá núj sese se̱ cuno núj rihaan Yaꞌanj ado̱nj.
\v 2 Dan me se ta̱ranꞌ níꞌ me se ꞌyaj ndoꞌo níꞌ se chiꞌi̱i̱ na̱nj ado̱nj. Tza̱j ne̱ sese vaa ꞌo̱ síí ne aꞌmii a̱ ꞌó nana̱ chiꞌi̱i̱, ne̱ soꞌ me síí caꞌve̱e gu̱un nucua̱j gu̱un chij rihaan nu̱ꞌ nee̱ man soꞌ chugua̱nj.
\v 3 Xca̱j soj cuentá ni̱ꞌyaj soj man cuayó á. Nda̱ꞌ se xi̱j vaa cuayó, tza̱j ne̱ anuꞌ níꞌ agaꞌ cunii tuꞌva xoꞌ, ga̱a ne̱ cuno̱ xoꞌ rihaan níꞌ caꞌa̱nj xoꞌ me rej maꞌa̱n me rá níꞌ chugua̱nj.
\v 4 Ne̱ xca̱j soj cuentá ni̱ꞌyaj soj man rihoo xi̱j chéé rihaan na uún á. Nda̱ꞌ se xi̱j vaa rihoo, ne̱ nucua̱j ndoꞌo oꞌ nana̱ rihaan rihoo, tza̱j ne̱ rcuchra̱ꞌ cunii rásuun nii tuguáj nii rihoo, ne̱ caꞌa̱nj yoꞌ me rej maꞌa̱n me rá nii caꞌa̱nj yoꞌ uún ado̱nj.
\p
\v 5 Ne̱ taꞌngaꞌ da̱nj vaa gue̱e̱ daa níꞌ uún, ne̱ tzínꞌ vaa daa níꞌ, tza̱j ne̱ nucua̱j uxrá daa níꞌ na̱nj ado̱nj. Dan me se neꞌen soj se vaa o̱rúnꞌ yaꞌan leꞌe̱j nii roꞌ, caꞌve̱e quiꞌya̱j yoꞌ caca̱a̱ cunu̱ꞌ quij na̱nj á.
\v 6 Ne̱ ase vaa yaꞌan vaa nana̱ aꞌmii daa níꞌ, ne̱ uun nucua̱j daa níꞌ quiꞌya̱j ndoꞌo yoꞌ se chiꞌi̱i̱, ne̱ nda̱a riꞌ nu̱ꞌ man níꞌ, ꞌyaj daa níꞌ na̱nj ado̱nj. Riꞌ na̱nj níꞌ, ꞌyaj daa níꞌ, ne̱ Síí Chre̱e me síí ꞌyaj aꞌmii daa níꞌ nana̱ chiꞌi̱i̱ na̱nj á.
\v 7 Aꞌvee uun chij yuvii̱ rihaan me maꞌa̱n xcuu, ne̱ dan me se rihaan xcuu ma̱n quij do̱ꞌ, rihaan xtâj do̱ꞌ, rihaan xcuáá do̱ꞌ, rihaan xcuu ma̱n rque na yaꞌa̱nj do̱ꞌ, uun chij yuvii̱,
\v 8 tza̱j ne̱ taj se ꞌyáꞌ gu̱un chij a̱ ꞌó yuvii̱ rihaan daa maꞌa̱n yuvii̱ maꞌ. Avii ndoꞌo nana̱ chiꞌi̱i̱ tuꞌva níꞌ, ne̱ taj se ꞌyáꞌ gu̱un dínj tuꞌva níꞌ, ꞌyaj daa níꞌ a̱ maꞌ. Ase vaa na xna̱j ta̱j tuꞌva xcuáá yuva̱a̱ roꞌ, da̱nj vaa nana̱ chiꞌi̱i̱ avii tuꞌva níꞌ, ꞌyaj daa níꞌ chugua̱nj.
\v 9 Dan me se tuꞌva níꞌ me avii nana̱ sa̱ꞌ aꞌmii níꞌ cheꞌé Rej níꞌ Yaꞌanj Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ, ne̱ veé tuꞌva níꞌ avii nana̱ chre̱e cheꞌé tuviꞌ níꞌ, ꞌyaj daa níꞌ uún a. Ne̱ dan me se ase vaa Yaꞌanj roꞌ, da̱nj vaa nij tuvi̱ꞌ níꞌ ga̱a quiꞌyaj Yaꞌanj man ta̱ranꞌ níꞌ a.
\v 10 Veé tuꞌva níꞌ avii nana̱ sa̱ꞌ ne̱ veé tuꞌva níꞌ avii nana̱ chre̱e, ꞌyaj daa níꞌ, ne̱ nij uxrá vaa ꞌyaj níꞌ da̱nj, na̱nj tinu̱j, nocoj.
\v 11 Se̱ caꞌvee cavi̱i̱ na chiha̱nꞌ ga̱ na ꞌne̱ꞌ rque o̱rúnꞌ yuꞌuj na maꞌ.
\v 12 Taj chruj olivó avii raa̱ chruun higó maꞌ. Ne̱ chruj higó ne avii raa̱ chruun uvá maꞌ. Ne̱ da̱nj na̱nj na uún, ne̱ se̱ caꞌvee cu̱riha̱nj na chiha̱nꞌ rej nu̱u̱ na ꞌne̱ꞌ a̱ maan ado̱nj.
\s Nataꞌ Santiagó cheꞌé síí nica̱j tucuáán sa̱ꞌ cavii rihaan Yaꞌanj a
\p
\v 13 Sese vaa taꞌa̱j soj síí acaj cuentá ne̱ avii ndoꞌo raa̱ soj, rá soj, ne̱ veꞌé ina̱nj quiꞌya̱j soj si̱j vaa da̱nj rá rihaan tuviꞌ soj, ne̱ xca̱j tuviꞌ soj cuentá se vaa cheꞌé se avii raa̱ soj roꞌ, cheꞌé dan síí na̱j nimán me soj, ne̱ cheꞌé dan me veꞌé ina̱nj ꞌyaj soj a.
\v 14 Tza̱j ne̱ sese xco̱j ruva̱a̱ rá soj, ne̱ sese me ina̱nj rá soj quiri̱i̱ taꞌngaꞌ soj rihaan tuviꞌ soj, ga̱a ne̱ se̱ guun caꞌmi̱i̱ xta̱ꞌ soj cata̱j soj se vaa síí acaj cuentá avii raa̱ me soj a̱ maꞌ. ꞌO̱ se né si̱j acaj cuentá me síí ꞌyaj da̱nj maꞌ.
\v 15 Sese si̱j xco̱j ruva̱a̱ rá me soj, ne̱ né si̱j nica̱j tucuáán sa̱ꞌ cavii rihaan Yaꞌanj me soj a̱ maꞌ. Ina̱nj tucuáán cavii raa̱ nij síí ma̱n rihaan chumii̱ nihánj me tucuáán nica̱j soj, ne̱ da̱nj ina̱nj ꞌyaj yuvii̱ cheꞌé se nana̱ chre̱e uno nij yuvii̱ na̱nj ado̱nj.
\v 16 Rej ya̱nj síí xco̱j ruva̱a̱ rá me se taj se qui̱ꞌyáꞌ ga̱a̱ dínj maꞌ. Daj a̱ se chiꞌi̱i̱ ꞌyaj nij soꞌ na̱nj ado̱nj.
\v 17 Tza̱j ne̱ síí nica̱j tucuáán sa̱ꞌ cavii rihaan Yaꞌanj me se ꞌo̱ vaa sa̱ꞌ nimán soꞌ, ne̱ cheꞌé dan ꞌo̱ chij yáán soꞌ, ne̱ ne unuꞌ soꞌ ga̱ yuvii̱ maꞌ. ꞌO̱ lu̱j aꞌmii soꞌ ga̱ tuviꞌ soꞌ, ne̱ ne naquiꞌyaj soꞌo̱ soꞌ xréé soꞌ ga̱a aꞌmii tuviꞌ soꞌ ga̱ soꞌ maꞌ. ꞌE̱e̱ uxrá rá soꞌ niꞌya̱j soꞌ tuviꞌ soꞌ, ne̱ ina̱nj se sa̱ꞌ ꞌyaj soꞌ, ne̱ ꞌo̱ cuya̱a̱n veꞌé ꞌyaj soꞌ rihaan nu̱ꞌ nij yuvii̱, ne̱ ꞌyaj soꞌ nu̱ꞌ nda̱a vaa taj soꞌ a. Veé síí ꞌyaj nu̱ꞌ nihánj me síí nica̱j ya̱ tucuáán sa̱ꞌ cavii rihaan Yaꞌanj chugua̱nj.
\v 18 Dan me se síí ꞌyaj dínj yáán yuvii̱ ga̱ tuviꞌ yuvii̱ roꞌ, maꞌa̱n soꞌ me síí ya̱nj dínj ga̱ tuviꞌ, ne̱ cheꞌé dan cunu̱u sa̱ꞌ nij tuvi̱ꞌ soꞌ rihaan Yaꞌanj, quiꞌya̱j soꞌ na̱nj ado̱nj.
\c 4
\s Se̱ guun rá níꞌ cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ rihaan chumii̱ nihánj maꞌ
\p
\v 1 Me cheꞌé unuꞌ ndoꞌo nij soj ga̱ tuviꞌ soj, rá soj ga̱. Né cheꞌe̱ se me ndoꞌo rá soj ina̱nj quiꞌya̱j soj nda̱a vaa me rá nee̱ man soj, ne̱ cheꞌé dan naꞌvee ga̱a̱ xe̱j nimán soj a̱ naꞌ. Ne̱ né cheꞌe̱ dan unuꞌ soj ga̱ tuviꞌ soj a̱ naꞌ.
\v 2 Me ndoꞌo rá soj ga̱a̱ rasu̱u̱n sa̱ꞌ rihaan soj, tza̱j ne̱ ne caꞌve̱e quiri̱ꞌ soj rasu̱u̱n yoꞌ cuma̱n yoꞌ rihaan soj a̱ maꞌ. Dan me se cheꞌé dan ticaviꞌ soj tuviꞌ soj, ne̱ uun xco̱j ruva̱a̱ ndoꞌo rá soj niꞌya̱j soj man síí vaa rasu̱u̱n rihaan ado̱nj. Tza̱j ne̱ soj me se taj se ꞌyáꞌ quiri̱ꞌ soj, ne̱ cheꞌé dan unuꞌ soj ga̱ tuviꞌ soj ado̱nj. Tza̱j ne̱ nuviꞌ rasu̱u̱n sa̱ꞌ rihaan soj, cheꞌé se ne achíín niꞌya̱j soj rihaan Yaꞌanj a̱ maꞌ.
\v 3 Ne̱ nda̱ꞌ se achíín niꞌya̱j soj rihaan Yaꞌanj, tza̱j ne̱ ne rqué Yaꞌanj nij rasu̱u̱n yoꞌ rihaan soj, cheꞌé se chiꞌi̱i̱ ndoꞌo vaa nimán soj ga̱a achíín niꞌya̱j soj rihaan Yaꞌanj maꞌ. Dan me se me ina̱nj rá soj cavi̱i̱ sa̱ꞌ maꞌa̱n ina̱nj soj rihaan chumii̱ nihánj quiꞌya̱j nij rasu̱u̱n yoꞌ ado̱nj.
\p
\v 4 Ne̱ ase vaa chana̱ otoj ga̱ ꞌó snóꞌo roꞌ, da̱nj vaa soj, ne̱ ne nocoꞌ ya̱ nimán soj man Yaꞌanj a̱ maꞌ. Xca̱j soj cuentá se vaa síí me rá cavi̱i̱ sa̱ꞌ ina̱nj rihaan chumii̱ nihánj roꞌ, soꞌ me síí ta̱j riꞌyunj man Yaꞌanj ado̱nj. Ya̱ uxrá á.
\v 5 Ne̱ xca̱j soj cuentá se vaa ne tuꞌva rmaꞌa̱n nana̱ nihánj nana̱ aꞌmii Danj Yaꞌanj maꞌ: “Yaꞌanj quiꞌyaj nimán níꞌ, ne̱ me uxrá rá Yaꞌanj canoco̱ꞌ nimán níꞌ man o̱rúnꞌ soꞌ a”, taj Danj Yaꞌanj ado̱nj.
\v 6 Ne̱ uxrá doj ꞌyaj Yaꞌanj se lu̱j cheꞌé níꞌ, ne̱ cheꞌé dan no̱ nana̱ nihánj rihaan Danj Yaꞌanj a: “Aráán Yaꞌanj chrej rihaan nij síí xta̱ꞌ nimán se̱ cavii sa̱ꞌ nij soꞌ, tza̱j ne̱ ꞌyaj Yaꞌanj se lu̱j cheꞌé nij síí vaa nica̱ꞌ nimán a”, taj Danj Yaꞌanj a.
\p
\v 7 Cheꞌé dan cuno̱ soj rihaan Yaꞌanj á. Naquiꞌya̱j soꞌo̱ soj xréé soj rihaan Síí Chre̱e, ne̱ cuna̱nj Síí Chre̱e rihaan soj na̱nj ado̱nj.
\v 8 Nichru̱nꞌ soj rihaan Yaꞌanj, ga̱a ne̱ nichru̱nꞌ Yaꞌanj rihaan soj á. Soj si̱j tumé cacunꞌ roꞌ, ta̱náj soj stucua̱nj soj tucuáán chiꞌi̱i̱, ne̱ soj si̱j uun vi̱j rá canoco̱ꞌ man Yaꞌanj roꞌ, naquiꞌya̱j nica̱ soj nimán soj á.
\v 9 Se̱ gaa niha̱ꞌ rá soj caꞌnga̱ꞌ soj maꞌ. Vaa cheꞌé nano̱ rá soj ne̱ taꞌve̱e soj cheꞌé cacunꞌ tumé soj á.
\v 10 Naquiꞌya̱j nica̱ꞌ soj nimán soj rihaan Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ, ga̱a ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ soj, quiꞌya̱j soꞌ chugua̱nj.
\s Se̱ caꞌmii níꞌ nana̱ nij cheꞌé tuviꞌ níꞌ maꞌ
\p
\v 11 Se̱ guun caꞌmi̱i̱ soj nana̱ nij cheꞌé tuviꞌ soj, maan tinu̱j, maan nocoj. Síí aꞌmii cheꞌé tuviꞌ do̱ꞌ, síí araa cacunꞌ xráá tuviꞌ do̱ꞌ, soꞌ me síí taj se vaa taj cheꞌé cuno̱ níꞌ cunuda̱nj stucua̱nj Yaꞌanj chugua̱nj. Ne̱ síí aꞌmii da̱nj roꞌ, né si̱j uno stucua̱nj Yaꞌanj me soꞌ maꞌ. Ma̱an se síí naquiꞌyaj cu̱u stucua̱nj Yaꞌanj me soꞌ vaa ga̱a na̱nj á.
\v 12 Dan me se o̱rúnꞌ Yaꞌanj ya̱ me síí cuchruj stucua̱nj Yaꞌanj, ne̱ veé o̱rúnꞌ Yaꞌanj me síí caꞌne̱ꞌ cacunꞌ cheꞌé níꞌ vaa güii, ne̱ soꞌ me síí gu̱un nucua̱j ti̱nanii man níꞌ rihaan sayuun, ne̱ veé soꞌ me síí gu̱un nucua̱j caꞌne̱j man níꞌ rihaan yaꞌan ado̱nj. Tza̱j ne̱ níꞌ me se yuvii̱ u̱u̱n me níꞌ, ne̱ taj cheꞌé cara̱a níꞌ cacunꞌ xráá tuviꞌ níꞌ maꞌ.
\s Ne neꞌen níꞌ da̱j quira̱nꞌ níꞌ aꞌyuj a
\p
\v 13 Ne̱ vaa soj si̱j aꞌmii nana̱ nihánj uún a: “Se cuanꞌ se aꞌyuj se caꞌa̱nj núj ꞌo̱ chumanꞌ ca̱yáán núj ꞌo̱ yoꞌ, ne̱ quira̱a̱n núj rasu̱u̱n natuꞌve̱e̱ núj, ne̱ quiꞌya̱j canaán ndoꞌo núj saꞌanj”, taj soj, ne̱ nihánj me se cuno̱ soj caꞌmi̱j á.
\v 14 Nij soj me se ne neꞌen uxrá soj da̱j quira̱nꞌ soj aꞌyuj a̱ maꞌ. ꞌO̱ se ase vaa ngaa yaꞌa̱an roꞌ, da̱nj vaa soj rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ nanij ngaa yaꞌa̱an ꞌo̱ orá leꞌe̱j nii, ne̱ raꞌya̱nj naxtunꞌ uún ngaa yaꞌa̱an yoꞌ na̱nj ado̱nj.
\v 15 Cheꞌé dan no̱ xcúún soj cata̱j soj a: “Sese me rá Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ, ne̱ caꞌve̱e ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ níꞌ, ne̱ caꞌve̱e quiꞌya̱j níꞌ se nihánj se yoꞌ se ado̱nj”, cata̱j soj á.
\v 16 Tza̱j ne̱ soj me se aꞌmii xta̱ꞌ ndoꞌo soj, ne̱ chiꞌi̱i̱ ndoꞌo vaa nu̱ꞌ nana̱ xta̱ꞌ aꞌmii soj ado̱nj.
\v 17 Tza̱j ne̱ sese neꞌen níꞌ da̱j me rá Yaꞌanj quiꞌya̱j níꞌ, ne̱ ne ꞌyaj níꞌ da̱nj, ga̱a ne̱ gu̱un níꞌ síí tumé ndoꞌo cacunꞌ na̱nj ado̱nj.
\c 5
\s Quira̱nꞌ ndoꞌo nij ruꞌvee sayuun a
\p
\v 1 Ne̱ soj si̱j ruꞌvee me se ya̱j me se cuno̱ soj á. Taꞌve̱e cagua̱j uxrá soj cheꞌé sayuun quira̱nꞌ soj vaa güii chugua̱nj.
\v 2 Ne̱ rihaan Yaꞌanj me se ase vaa se cuchruu̱ vaa nu̱ꞌ siꞌyaj soj, ne̱ ase vaa yatzíj navij chá xcuu vaa nu̱ꞌ saga̱nꞌ soj,
\v 3 ne̱ ase vaa agaꞌ navij quiꞌyaj tucunj yo̱o roꞌ, da̱nj vaa nu̱ꞌ se‑saꞌa̱nj soj, ne̱ tucunj yo̱o yoꞌ roꞌ, ni̱ꞌyaj Yaꞌanj, ne̱ xca̱j Yaꞌanj cuentá se vaa síí yanu̱ꞌ me soj rihaan síí nique̱, ne̱ cheꞌé dan caca̱a̱ maꞌa̱n soj, quiꞌya̱j tucunj yo̱o yoꞌ ado̱nj. Dan me se uxrá caraa sa̱ꞌ soj saꞌanj rihaan chumii̱ nihánj, tza̱j ne̱ nichrunꞌ caꞌa̱nj niꞌya̱ chumii̱ nihánj na̱nj ado̱nj.
\v 4 Xca̱j soj cuentá á. Ne na̱ruꞌvee soj tuꞌvee se‑mo̱zó soj síí rii xnaa̱ soj, ne̱ aguáj ndoꞌo nij mozó yoꞌ achíín niꞌya̱j nij soꞌ rihaan Yaꞌanj cheꞌé se‑saꞌa̱nj nij soꞌ chugua̱nj. Ne̱ catúj snana̱ nij soꞌ xréé Yaꞌanj si̱j uun chij ndoꞌo rej xta̱ꞌ na̱nj á.
\v 5 Ne̱ dan me se uun niha̱ꞌ uxrá rá soj rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ ina̱nj rasu̱u̱n sa̱ꞌ uxrá mán rihaan soj, ne̱ ase vaa xcáá namij roꞌ, da̱nj vaa soj, ne̱ ne acaj soj cuentá se vaa nichrunꞌ caꞌna̱ꞌ sayuun rihaan soj a̱ maꞌ.
\v 6 Tza̱j ne̱ dan me se cutaꞌ ndoꞌo nii cacunꞌ rmi̱ꞌ xráá nij síí sa̱ꞌ, ne̱ nda̱a ticaviꞌ nii man taꞌa̱j nij soꞌ, quiꞌyaj soj, ne̱ ne nacaj nij soꞌ man nij soꞌ maꞌ.
\s Ga̱a̱ ina̱j nimán níꞌ cachi̱nj niꞌya̱j níꞌ rihaan Yaꞌanj a
\p
\v 7 Cheꞌé dan ga̱a̱ ina̱j nimán soj na̱ꞌvi̱j soj nda̱a se quisi̱j güii caꞌna̱ꞌ uún Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ, tinu̱j, nocoj. Xca̱j soj cuentá da̱j ꞌyaj síí unô naa̱ á. Na̱j vaa nimán soꞌ naꞌvi̱j soꞌ maa̱n cheꞌé rej cachi̱j sa̱ꞌ veꞌé xnaa̱ soꞌ, ga̱a ne̱ quiri̱i̱ soꞌ xnaa̱ soꞌ ado̱nj.
\v 8 Da̱nj quiꞌya̱j gue̱e̱ soj, ne̱ ga̱a̱ ina̱j nimán soj, ne̱ caꞌne̱j nucua̱j soj nimán soj, cheꞌé se nichrunꞌ caꞌna̱ꞌ uún Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ ado̱nj.
\v 9 Se̱ caꞌmii soj nana̱ nij cheꞌé tuviꞌ soj, ga̱a ne̱ se̱ gaa na̱nj quita̱j cacunꞌ xráá maꞌa̱n soj, maan tinu̱j, maan nocoj. ꞌO̱ se a̱j nicunꞌ chru̱u̱n síí caꞌne̱ꞌ cacunꞌ cheꞌé níꞌ rej taꞌyaa na̱nj ado̱nj.
\v 10 Xca̱j soj cuentá, ni̱ꞌyaj soj nij síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj ga̱a naá se vaa nucua̱j nimán nij soꞌ rihaan sayuun, ne̱ ase vaa quiꞌyaj nij soꞌ roꞌ, da̱nj ga̱a̱ quiꞌya̱j soj á.
\v 11 Ne̱ uxrá cavii sa̱ꞌ nij síí nucua̱j nimán rihaan sayuun, rá níꞌ, niꞌya̱j níꞌ man nij soꞌ, ne̱ a̱j cuno soj se vaa nucua̱j nimán síí cuꞌna̱j Job rihaan sayuun ga̱a naá, ne̱ a̱j neꞌen soj se vaa avii sa̱ꞌ nu̱ꞌ nij síí vaa da̱nj, ꞌyaj Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ, cheꞌé se ꞌe̱e̱ uxrá rá soꞌ niꞌya̱j soꞌ man níꞌ chugua̱nj.
\p
\v 12 Dan me se nana̱ nihánj me nana̱ noco̱o doj rihaan nu̱ꞌ nij nana̱, tinu̱j, nocoj. Ga̱a caꞌmi̱i̱ soj, ne̱ se̱ cutaꞌ soj raa̱ xta̱ꞌ do̱ꞌ, raa̱ chumii̱ do̱ꞌ, raa̱ me maꞌa̱n ꞌó rasu̱u̱n do̱ꞌ maꞌ. Sese caꞌve̱e quiꞌya̱j soj, rá soj, ne̱ “Caꞌve̱e á”, cata̱j u̱u̱n soj, ne̱ sese se̱ caꞌvee quiꞌya̱j soj, rá soj, ne̱ “Se̱ caꞌvee maꞌ”, cata̱j u̱u̱n soj, ga̱a ne̱ se̱ cutaꞌ Yaꞌanj cacunꞌ xráá soj maan chugua̱nj.
\p
\v 13 Sese vaa ꞌo̱ tuviꞌ soj ranꞌ sayuun, ne̱ cachi̱nj niꞌya̱j soꞌ rihaan Yaꞌanj á. Sese vaa ꞌo̱ tuviꞌ soj niha̱ꞌ rá, ne̱ cachra̱a̱ soꞌ chraꞌ taj se vaa veꞌé uxrá quiꞌyaj Yaꞌanj á.
\v 14 Sese vaa ꞌo̱ tuviꞌ soj ranꞌ, ne̱ nacu̱nj soꞌ man nij síí tumé sa̱ꞌ rihaan Yaꞌanj xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ man Cristó caꞌna̱ꞌ nij soꞌ, ne̱ cata̱ꞌ tuꞌva nij soꞌ se‑chuvi̱i Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ, ne̱ cuta̱a̱ nij soꞌ casté raa̱ síí ranꞌ, ne̱ cachi̱nj niꞌya̱j nij soꞌ rihaan Yaꞌanj cheꞌé síí ranꞌ a.
\v 15 Sese ya̱ amán rá nij síí achíín niꞌya̱j rihaan Yaꞌanj se vaa ra̱cuíj Yaꞌanj man síí ranꞌ, ne̱ nahu̱un síí ranꞌ yoꞌ, quiꞌya̱j Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ, ne̱ sese tumé síí ranꞌ yoꞌ cacunꞌ, ne̱ navi̱j cacunꞌ xráá soꞌ a.
\v 16 Cheꞌé dan nda̱a ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ nata̱ꞌ ya̱ rihaan tinúú níꞌ cheꞌé cacunꞌ tumé níꞌ, ne̱ nda̱a ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ cachi̱nj niꞌya̱j rihaan Yaꞌanj cheꞌé tuviꞌ níꞌ, ga̱a ne̱ nahu̱un níꞌ, quiꞌya̱j Yaꞌanj a. Sese vaa ꞌo̱ síí vaa nica̱ ya̱ nimán achíín niꞌya̱j uxrá rihaan Yaꞌanj, ne̱ cuno̱ ya̱ Yaꞌanj, ne̱ quiꞌya̱j Yaꞌanj nda̱a vaa cachíín niꞌya̱j soꞌ ado̱nj.
\v 17 Na̱nj yuvii̱ me síí cuꞌna̱j Elías síí cayáán ga̱a naá, ne̱ ase vaa maꞌa̱n níꞌ vaa soꞌ, tza̱j ne̱ cachíín niꞌya̱j soꞌ rihaan Yaꞌanj se vaa se̱ camanꞌ, ne̱ quisíj nda̱a vaꞌnu̱j ya̱ yoꞌ táá néé ne cama̱nꞌ quiꞌyaj soꞌ, quiꞌyaj Yaꞌanj ga̱a cachíín niꞌya̱j soꞌ rihaan Yaꞌanj maꞌ.
\v 18 Nda̱a síj, ga̱a ne̱ cachíín niꞌya̱j uún soꞌ maa̱n rihaan Yaꞌanj, ga̱a ne̱ camanꞌ uún, quiꞌyaj Yaꞌanj, ga̱a ne̱ cavii sa̱ꞌ naa̱ a.
\p
\v 19 Cuno̱ soj caꞌmi̱j, tinu̱j, nocoj. Sese ta̱náj xco̱ ꞌo̱ tuviꞌ soj stucua̱nj Yaꞌanj tucuáán ya̱, ne̱ sese gu̱un nucua̱j ꞌó tuviꞌ soj quiꞌya̱j canaán soꞌ ca̱nica̱j uún síí caꞌanj yaníj yoꞌ canoco̱ꞌ soꞌ tucuáán sa̱ꞌ,
\v 20 ne̱ dan me se síí quiꞌya̱j canaán man tuviꞌ caꞌanj yaníj me se gu̱un nucua̱j soꞌ ti̱nanii soꞌ man nimán tuviꞌ soꞌ rihaan sayuun ado̱nj. Dan me se caꞌne̱e̱ noco̱o ndoꞌo soꞌ cacunꞌ xráá tuviꞌ soꞌ ado̱nj.