\id 1PE
\h 1 Pedro
\toc1 1 Pedro
\mt Nihánj me cartá ꞌo̱ caꞌnéé Pedró rihaan nij yuvii̱ noco̱ꞌ man Jesucristó a
\c 1
\p
\v 1 ꞌU̱nj roꞌ, me síí cuꞌna̱j Pedró, ne̱ síí cuneꞌ Jesucristó caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ soꞌ rihaan nij yuvii̱ mej a. Ne̱ qui̱ꞌyáá ꞌu̱nj yanj nihánj caꞌne̱j ꞌu̱nj rihaan soj si̱j narii Yaꞌanj man canoco̱ꞌ man soꞌ, soj si̱j chaꞌnuu̱ caꞌanj nij estadó cuꞌna̱j Ponto do̱ꞌ, Galacia do̱ꞌ, Capadocia do̱ꞌ, Asia do̱ꞌ, Bitinia do̱ꞌ, cheꞌé sayuun quiranꞌ soj a.
\v 2 Asi̱j naá queneꞌen Rej níꞌ Yaꞌanj se vaa canoco̱ꞌ soj man soꞌ, ne̱ cheꞌé dan narii soꞌ man soj, ga̱a ne̱ guun cheꞌe̱ soj canocoꞌ soj man o̱rúnꞌ Yaꞌanj, quiꞌyaj Nimán Yaꞌanj, cheꞌé se me rá soꞌ cuno̱ soj rihaan soꞌ, ne̱ me rá soꞌ cunu̱u sa̱ꞌ nimán soj quiꞌya̱j ton cayanj man Jesucristó ga̱a caviꞌ soꞌ cheꞌé níꞌ a.
\p Me rá ꞌu̱nj quiꞌya̱j ndoꞌo Yaꞌanj se lu̱j cheꞌé soj, ne̱ ga̱a̱ xe̱j ndoꞌo nimán soj quiꞌya̱j Yaꞌanj a.
\s Naꞌvi̱j níꞌ güii ca̱yáán níꞌ rihaan Yaꞌanj a
\p
\v 3 Cata̱j níꞌ se vaa ina̱nj sa̱ꞌ uxrá vaa Yaꞌanj Rej Jesucristó Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ á. Cheꞌé se ꞌe̱e̱ uxrá rá Yaꞌanj niꞌya̱j soꞌ man níꞌ, ne̱ naquiꞌyaj iꞌna̱ꞌ soꞌ man Jesucristó, yan caꞌnga̱a̱ naca̱ nimán níꞌ ne̱ uun ya̱ rá níꞌ se vaa ca̱yáán níꞌ rihaan soꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ado̱nj.
\v 4 Ne̱ dan me se vaa se sa̱ꞌ nica̱j Yaꞌanj rque̱ Yaꞌanj man soj asa̱ꞌ nucuiꞌ soj rihaan soꞌ, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ quiriꞌ se sa̱ꞌ yoꞌ, ne̱ ꞌo̱ ga̱a̱ sa̱ꞌ yoꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj na̱nj ado̱nj.
\v 5 Nucua̱j ndoꞌo Yaꞌanj, ne̱ cheꞌé se amán rá soj niꞌya̱j soj man Cristó, cheꞌé dan tumé Yaꞌanj man soj, cheꞌé rej caꞌve̱e nani̱i̱ soj rihaan sayuun ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ soj asa̱ꞌ quisíj güii caꞌa̱nj niꞌya̱ chumii̱ nihánj ne̱ queneꞌe̱n níꞌ nu̱ꞌ se vaa quiꞌya̱j soꞌ cheꞌé níꞌ ado̱nj.
\p
\v 6 Cheꞌé dan guun niha̱ꞌ uxrá rá soj na̱nj ado̱nj. Dan me se nda̱ꞌ se nanó rá soj cheꞌé da̱j a̱ sayuun ꞌnaꞌ rihaan soj do̱j güii na̱nj rihaan chumii̱ nihánj cuano̱, tza̱j ne̱ a̱j guun niha̱ꞌ ndoꞌo rá soj, cheꞌé se neꞌen soj se vaa cavi̱i̱ sa̱ꞌ soj vaa güii, quiꞌya̱j Yaꞌanj chugua̱nj.
\v 7 Dan me se agaꞌ oró míí me se se ma̱n u̱u̱n rihaan chumii̱ nihánj me yoꞌ, ne̱ vaa güii caꞌa̱nj niꞌya̱ yoꞌ, tza̱j ne̱ axríj yaꞌan nii man agaꞌ oró míí yoꞌ, cheꞌé se me rá nii xca̱j nii cuentá sese agaꞌ sa̱ꞌ me yoꞌ niꞌ, ase agaꞌ nij me yoꞌ a. Ne̱ ase vaa yaꞌan rihaan agaꞌ oró míí yoꞌ roꞌ, da̱nj vaa sayuun rihaan soj, ne̱ cheꞌé sayuun ranꞌ soj roꞌ, cheꞌé dan acaj níꞌ cuentá sese ya̱ ya̱ amán rá soj niꞌya̱j soj man Yaꞌanj niꞌ, ase ꞌyaj rmaꞌa̱n soj a. Tza̱j ne̱ sa̱ꞌ doj vaa soj rihaan agaꞌ oró míí yoꞌ, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ caꞌanj niꞌya̱ soj, sese amán ya̱ rá soj niꞌya̱j soj man Yaꞌanj maꞌ. Dan me se cheꞌé se amán rá soj, ne̱ sa̱ꞌ uxrá caꞌmi̱i̱ nii do̱ꞌ, niꞌndaj ya̱ veꞌé caꞌmi̱i̱ nii do̱ꞌ, veꞌé caꞌmi̱i̱ cochro̱j nii do̱ꞌ, ni̱ꞌyaj nii man Yaꞌanj, asa̱ꞌ curuviꞌ uún Jesucristó chugua̱nj.
\p
\v 8 Ne̱ Jesucristó me se nda̱ꞌ se ne queneꞌe̱n rihaan soj man soꞌ, tza̱j ne̱ aráj cochro̱j soj rihaan soꞌ ado̱nj. Ne neꞌen rihaan soj man soꞌ nihánj cuano̱, tza̱j ne̱ cheꞌé se cuchumán ya̱ rá soj niꞌya̱j soj man soꞌ roꞌ, cheꞌé dan niꞌndaj ya̱ guun niha̱ꞌ uxrá ya̱ rá nimán soj ado̱nj.
\v 9 Ne̱ cheꞌé se amán rá soj niꞌya̱j soj man Yaꞌanj roꞌ, cheꞌé dan nani̱i̱ soj rihaan sayuun ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ nimán soj rihaan soꞌ ado̱nj.
\p
\v 10 Dan me se nij síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj ga̱a naá roꞌ, nataꞌ nij soꞌ cheꞌé se lu̱j quiꞌya̱j Yaꞌanj cheꞌé soj a. Guun ndoꞌo rá nij soꞌ xca̱j nij soꞌ cuentá da̱j ga̱a̱ nani̱i̱ nij yuvii̱ rihaan sayuun quiꞌya̱j Yaꞌanj, ne̱ naquiꞌyaj cu̱u nij soꞌ cúú yave̱ nij soꞌ cheꞌé nu̱ꞌ nij rasu̱u̱n sa̱ꞌ chugua̱nj.
\v 11 Dan me se naquiꞌyaj cu̱u uxrá ya̱ nij soꞌ aman caꞌna̱ꞌ síí caꞌne̱j Yaꞌanj rihaan chumii̱ a. ꞌO̱ se nica̱j yuꞌunj Nimán Cristó man nij soꞌ, ne̱ maꞌa̱n Nimán Cristó cataj xnaꞌanj rihaan nij soꞌ da̱j quira̱nꞌ maꞌa̱n Cristó asa̱ꞌ caꞌnaꞌ soꞌ do̱ꞌ, cheꞌé suun niꞌndaj ya̱ sa̱ꞌ caꞌna̱ꞌ asa̱ꞌ quisíj quiranꞌ soꞌ sayuun do̱ꞌ a.
\v 12 Dan me se cataj xnaꞌanj Yaꞌanj rihaan nij soꞌ se vaa né maꞌa̱n nij soꞌ me nij síí queneꞌe̱n caꞌna̱ꞌ síí caꞌne̱j Yaꞌanj maꞌ. Tana̱nj nu̱ꞌ nij soj me nij síí queneꞌe̱n man síí caꞌne̱j Yaꞌanj, asa̱ꞌ caꞌnaꞌ soꞌ, taj Yaꞌanj rihaan nij síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj ga̱a naá yoꞌ a. Ne̱ nihánj me se nij síí caꞌmii natáj nana̱ sa̱ꞌ cheꞌé Cristó rihaan soj ya̱j roꞌ, caꞌnéé Yaꞌanj Nimán Yaꞌanj rihaan nij soꞌ, ne̱ a̱j nataꞌ nij soꞌ nu̱ꞌ se vaa quiꞌyaj Cristó síí caꞌnéé Yaꞌanj rihaan chumii̱ nihánj cuno soj a. Ne̱ nda̱a nij se‑mo̱zó Yaꞌanj síí ya̱nj xta̱ꞌ me rá queneꞌe̱n da̱j ga̱a̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ quiꞌya̱j Cristó ado̱nj.
\s Nacúún Yaꞌanj man níꞌ gu̱un níꞌ síí sa̱ꞌ ina̱nj rihaan soꞌ a
\p
\v 13 Cheꞌé dan ꞌo̱ caꞌne̱j nimán soj quiꞌya̱j soj nda̱a vaa me rá Yaꞌanj na̱nj á. Ga̱a̱ chij rá soj ga̱ tuviꞌ soj, ne̱ ꞌo̱ ga̱a̱ nucua̱j rá soj man Yaꞌanj se vaa quiꞌya̱j ndoꞌo soꞌ se lu̱j cheꞌé soj asa̱ꞌ curuviꞌ uún Jesucristó á.
\v 14 Ase vaa xnii uno sa̱ꞌ rihaan rej roꞌ, taꞌngaꞌ da̱nj gu̱un soj síí uno sa̱ꞌ rihaan Yaꞌanj ado̱nj. Ga̱a naá me se ne queneꞌe̱n soj da̱j vaa Yaꞌanj, ne̱ ina̱nj guun rá soj quiꞌya̱j soj se nij, tza̱j ne̱ ya̱j me se se̱ guun quiꞌya̱j uún soj da̱nj maꞌ.
\v 15 Tana̱nj cheꞌé se síí sa̱ꞌ ina̱nj me Yaꞌanj si̱j nacúún man soj canoco̱ꞌ soj man soꞌ, cheꞌé dan no̱ xcúún maꞌa̱n soj gu̱un soj síí sa̱ꞌ ado̱nj.
\v 16 Cheꞌé dan no̱ nana̱ nihánj rihaan Danj Yaꞌanj a: “Síí sa̱ꞌ ina̱nj mé ꞌu̱nj, ne̱ cheꞌé dan gu̱un soj síí sa̱ꞌ uún á”, taj Yaꞌanj rihaan nij síí canocoꞌ man soꞌ ga̱a naá a.
\p
\v 17 Yaꞌanj roꞌ, me síí nica̱ ina̱nj aꞌneꞌ cacunꞌ cheꞌé ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ nda̱a vaa ꞌyaj ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ, ne̱ cheꞌé se “Ata̱j Chij” taj soj rihaan Yaꞌanj ga̱a achíín niꞌya̱j soj rihaan soꞌ roꞌ, cheꞌé dan ꞌo̱ cara̱a̱ cochro̱j soj rihaan soꞌ do̱j nij güii ca̱yáán soj rihaan yoꞌóó nihánj á.
\v 18 A̱j neꞌen soj da̱j quiꞌyaj Yaꞌanj ga̱a tinanii soꞌ man soj rihaan tucuáán nij rmaꞌa̱n canocoꞌ nij xi̱i soj síí cumán ga̱a naá, ne̱ ne go̱ꞌ Yaꞌanj se navi̱j u̱u̱n ase vaa platá catzi̱i̱ do̱ꞌ, oró míí do̱ꞌ, ga̱a tinanii soꞌ man soj maꞌ.
\v 19 Tana̱nj caꞌnéé Yaꞌanj man Cristó cavi̱ꞌ ya̱ soꞌ caya̱nj ton man soꞌ cheꞌé níꞌ ado̱nj. Ase vaa aviꞌ matzinj leꞌe̱j sa̱ꞌ ina̱nj ꞌyaj nij síí israelitá cheꞌé cacunꞌ tumé nij soꞌ roꞌ, da̱nj vaa caviꞌ Cristó cheꞌé níꞌ, ne̱ soꞌ roꞌ, vaa yuꞌvee ndoꞌo nó soꞌ cheꞌé se taj cacunꞌ tumé soꞌ maan chugua̱nj.
\v 20 Dan me se asi̱j ataa quiꞌya̱j Yaꞌanj chumii̱, ne̱ a̱j neꞌen Yaꞌanj se vaa cavi̱ꞌ Cristó cheꞌé níꞌ, ne̱ cuano̱ ga̱a nichrunꞌ navi̱j chumii̱ nihánj me se curuviꞌ Cristó rihaan chumii̱ nihánj cheꞌé maꞌa̱n nij soj ado̱nj.
\v 21 Ne̱ cheꞌé se vaa quiꞌyaj Cristó cheꞌé soj roꞌ, cheꞌé dan amán rá soj niꞌya̱j soj man Yaꞌanj cheꞌé se soꞌ me síí naquiꞌyaj iꞌna̱ꞌ man Cristó, ne̱ soꞌ me síí quiꞌyaj se vaa taj yuvii̱ se vaa niꞌndaj ya̱ sa̱ꞌ cavii Cristó a. Ne̱ cheꞌé se da̱nj quiꞌyaj Yaꞌanj roꞌ, cheꞌé dan amán rá soj niꞌya̱j soj man Yaꞌanj, ne̱ naꞌvi̱j soj quisi̱j güii cavi̱i̱ sa̱ꞌ ndoꞌo soj quiꞌya̱j soꞌ a.
\p
\v 22 Dan me se uno soj snana̱ Yaꞌanj nana̱ ya̱, ne̱ cheꞌé dan cunuu sa̱ꞌ nimán soj, ne̱ cheꞌé dan no̱ xcúún soj ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá soj man tuviꞌ soj ado̱nj. Se̱ cataj rmaꞌa̱n soj se vaa ꞌe̱e̱ rá soj man tuviꞌ soj maꞌ. Ya̱ ga̱a̱ ꞌe̱e̱ ndoꞌo rá soj man tuviꞌ soj á.
\v 23 ꞌO̱ se caꞌngaa naca̱ nimán soj, quiꞌyaj snana̱ Yaꞌanj, ne̱ né se cavi̱ꞌ me snana̱ Yaꞌanj maꞌ. Tana̱nj ase vaa ꞌo̱ rasu̱u̱n vaa iꞌna̱ꞌ vaa snana̱ Yaꞌanj, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ caꞌanj niꞌya̱ yoꞌ maꞌ.
\v 24 Cheꞌé dan nó nana̱ nihánj rihaan Danj Yaꞌanj a:
\q Ase vaa coj chri̱nꞌ ma̱n tacaan roꞌ,
\q da̱nj vaa ta̱ranꞌ níꞌ,
\q ne̱ ase vaa yâj ta̱j raa̱ coj roꞌ,
\q da̱nj vaa suun sa̱ꞌ ꞌyaj níꞌ a.
\q Da̱j se vaa coj ne̱ navij yâj ayuu roꞌ,
\q da̱nj vaa níꞌ navij níꞌ a.
\q
\v 25 Tza̱j ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ navij snana̱ Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ maꞌ.
\m Da̱nj taj nana̱ no̱ rihaan Danj Yaꞌanj, ne̱ snana̱ Yaꞌanj yoꞌ me nana̱ sa̱ꞌ nataꞌ núj rihaan soj ado̱nj.
\c 2
\p
\v 1 Cheꞌé dan caꞌne̱ꞌ rá soj ga̱ nu̱ꞌ suun nachriꞌ man tuviꞌ á. A̱ ꞌó xcoꞌ se̱ tihaꞌ yuꞌunj soj man tuviꞌ soj maꞌ. ꞌO̱ nda̱a vaa taj soj roꞌ, veé da̱nj quiꞌya̱j gue̱e̱ soj á. Se̱ guun xco̱j ruva̱a̱ rá soj ni̱ꞌyaj soj tuviꞌ soj maꞌ. Ne̱ da̱j a̱ cuentó ne̱ roꞌ, se̱ nanó soj cheꞌé tuviꞌ soj a maan ado̱nj.
\v 2 Ase vaa me ndoꞌo rá leé no̱ cutzi̱i leé no̱ too roꞌ, da̱nj gu̱un ndoꞌo rá soj tu̱cuꞌyón soj snana̱ Yaꞌanj nana̱ ya̱ na̱nj á. Ase vaa racuíj too man leé no̱ achij leé no̱ roꞌ, da̱nj ga̱a̱ ra̱cuíj snana̱ Yaꞌanj man soj cunu̱u sca̱ꞌ nimán soj chugua̱nj. Dan, ga̱a ne̱ nani̱i̱ soj rihaan sayuun ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ ndoꞌo soj, quiꞌya̱j Yaꞌanj ado̱nj.
\v 3 ꞌO̱ se a̱j neꞌen soj se vaa veꞌé ndoꞌo ꞌyaj Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ cheꞌé níꞌ ado̱nj.
\s Ase vaa yuvej sa̱ꞌ vaa Cristó a
\p
\v 4 Caꞌna̱ꞌ soj rihaan Cristó á. Ase vaa ꞌo̱ yuvej xi̱j sa̱ꞌ uchruj nii asino ya̱a̱n tacóó veꞌ ga̱a nachráj nii veꞌ roꞌ, da̱nj vaa soꞌ na̱nj ado̱nj. Tza̱j ne̱ nij síí ma̱n rihaan chumii̱ nihánj me se nachriꞌ nij soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ yuvej yoꞌ, tza̱j ne̱ síí vaa ndoꞌo yuꞌvee nó narii Yaꞌanj me soꞌ na̱nj ado̱nj.
\v 5 Ne̱ ase vaa nij yuvej leꞌe̱j nii nataꞌ xráá yuvej xi̱j roꞌ, da̱nj vaa ta̱ranꞌ soj, sese canoco̱ꞌ xraan soj man Jesucristó, ne̱ veꞌé cuma̱n rcuaꞌa̱a̱n soj, quiꞌya̱j Jesucristó a. Ga̱a ne̱ cunu̱u sa̱ꞌ nimán soj, ga̱a ne̱ ase vaa xrej narii Yaꞌanj cu̱nuû rihaan soꞌ roꞌ, da̱nj ga̱a̱ soj rihaan Yaꞌanj a. Ne̱ ase vaa se sa̱ꞌ rqué nij xrej rihaan Yaꞌanj roꞌ, da̱nj ga̱a̱ se sa̱ꞌ quiꞌya̱j soj cheꞌé Jesucristó, ga̱a ne̱ cara̱nꞌ rá Yaꞌanj se vaa ꞌyaj soj ado̱nj.
\p
\v 6 Cheꞌé dan nó nana̱ nihánj rihaan Danj Yaꞌanj a:
\q Ni̱ꞌyaj soj á.
\q Cunéꞌ ꞌu̱nj ꞌo̱ snóꞌo chumanꞌ Sion ado̱nj.
\q Ase vaa yuvej xi̱j uchruj yuvii̱ tacóó veꞌ roꞌ,
\q da̱nj vaa soꞌ chugua̱nj.
\q Da̱j se vaa yuvej narii nii vaa soꞌ,
\q ne̱ vaa yuꞌvee ndoꞌo nó soꞌ ado̱nj.
\q Síí cuchuma̱n rá ni̱ꞌyaj man soꞌ roꞌ,
\q daj chiha̱a̱ míj se̱ guun naꞌa̱j soꞌ maꞌ.
\m Da̱nj cataj Yaꞌanj, caꞌmii soꞌ cheꞌé Cristó ga̱a naá a.
\v 7 Vaa yuꞌvee ndoꞌo nó Cristó rihaan soj si̱j amán rá niꞌya̱j man soꞌ, tza̱j ne̱ xa̱ꞌ nij síí ne amán rá niꞌya̱j man Cristó me se quisi̱j ya̱ nda̱a vaa taj nana̱ nihánj nana̱ no̱ rihaan Danj Yaꞌanj ado̱nj:
\q Yuvej quiriꞌíj nij síí cuneꞌ veꞌ roꞌ,
\q guun yuvej vaa se uun doj
\q rihaan ꞌó da̱nj yuvej na̱nj ado̱nj,
\m taj Danj Yaꞌanj a.
\v 8 Ne̱ taj uún Danj Yaꞌanj a:
\q Caco̱ꞌ cheꞌé yuvii̱, quiꞌya̱j yuvej yoꞌ,
\q ne̱ naxru̱ꞌ yuvii̱ a,
\m taj ꞌó nana̱ no̱ rihaan Danj Yaꞌanj a. Ne̱ nij síí ne amán rá niꞌya̱j man Cristó me se cheꞌé se ne cuno̱ nij soꞌ snana̱ Yaꞌanj roꞌ, cheꞌé dan naxru̱ꞌ nij soꞌ ne̱ quiri̱ꞌ nij soꞌ a. Dan me se caꞌnéé raꞌa Yaꞌanj man nij soꞌ quira̱nꞌ nij soꞌ da̱nj na̱nj ado̱nj.
\s Narii Yaꞌanj man níꞌ si̱j noco̱ꞌ man Cristó a
\p
\v 9 Xa̱ꞌ soj, tza̱j ne̱ si̱j narii Yaꞌanj me soj, ne̱ xrej uun chij ya̱ nu̱u̱ rihaan Yaꞌanj me soj, ne̱ xꞌneꞌ nij síí cunuu sa̱ꞌ nimán uun chij Yaꞌanj rihaan me soj ado̱nj. Cheꞌé se me rá Yaꞌanj nata̱ꞌ soj cheꞌé se sa̱ꞌ uxrá quiꞌyaj soꞌ roꞌ, cheꞌé dan narii soꞌ man soj ado̱nj. Dan me se si̱j noco̱ꞌ tucuáán rmi̱ꞌ me soj ga̱a naá, tza̱j ne̱ canacúún Yaꞌanj man soj xca̱j soj cuentá, ne̱ cuna̱j uxrá vaa stucua̱nj Yaꞌanj tucuáán noco̱ꞌ soj cuano̱ na̱nj á.
\v 10 Dan me se ga̱a naá me se né yuvi̱i̱ ꞌni̱j raꞌa Yaꞌanj me soj, tza̱j ne̱ ya̱j me se soj me síí ꞌni̱j raꞌa Yaꞌanj a. Ga̱a naá me se ne ꞌe̱e̱ rá Yaꞌanj niꞌya̱j soꞌ man soj, tza̱j ne̱ ya̱j me se cunuu ꞌe̱e̱ rá Yaꞌanj niꞌya̱j soꞌ man soj ado̱nj.
\s Quiꞌya̱j níꞌ se‑su̱u̱n Yaꞌanj á
\p
\v 11 Tinu̱j, nocoj, quiꞌya̱j soj se ndoꞌo uxrá, ne̱ cuno̱ soj á. Né chiha̱nj níꞌ me chumii̱ ma̱n níꞌ cuano̱ maꞌ. Ase vaa ꞌo̱ síí aranꞌ me maꞌa̱n rej roꞌ, da̱nj vaa níꞌ rihaan chumii̱ nihánj cuano̱ ado̱nj. Cheꞌé dan se̱ guun quiꞌya̱j soj rasu̱u̱n chiꞌi̱i̱ me rá nee̱ man soj quiꞌya̱j soj maꞌ. ꞌO̱ se unuꞌ se chiꞌi̱i̱ yoꞌ ga̱ nimán níꞌ ado̱nj.
\v 12 Ne̱ veꞌé ina̱nj quiꞌya̱j soj rej ya̱nj soj scaꞌnúj nij síí chiꞌi̱i̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj, ga̱a ne̱ sese gu̱un rá nij soꞌ cuta̱ꞌ nij soꞌ cacunꞌ rmi̱ꞌ xráá soj se vaa nij ꞌyaj soj, ga̱a ne̱ xca̱j nij soꞌ cuentá se vaa veꞌé ina̱nj ꞌyaj soj ado̱nj. Ga̱a ne̱ güii caꞌna̱ꞌ Yaꞌanj rihaan chumii̱ nihánj caꞌne̱ꞌ soꞌ cacunꞌ cheꞌé yuvii̱ me se cata̱j nij soꞌ se vaa sa̱ꞌ uxrá vaa Yaꞌanj chugua̱nj.
\p
\v 13 Cheꞌé se si̱j noco̱ꞌ man Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ me soj roꞌ, cheꞌé dan cuno̱ soj rihaan ta̱ranꞌ nij síí nica̱j suun á. Dan me se cuno̱ soj rihaan síí nica̱j suun noco̱o emperador, cheꞌé se si̱j uun chij doj me soꞌ ado̱nj.
\v 14 Ne̱ dan me se cuno̱ soj rihaan nij síí nica̱j suun gobernador uún, cheꞌé se si̱j aꞌneꞌ síí nica̱j suun emperador suun rihaan me nij soꞌ, ne̱ no̱ xcúún nij soꞌ quiꞌya̱j nij soꞌ sayuun man nij síí chiꞌi̱i̱ do̱ꞌ, caꞌmi̱i̱ sa̱ꞌ nij soꞌ cheꞌé nij síí sa̱ꞌ do̱ꞌ chugua̱nj.
\v 15 Ne̱ me rá Yaꞌanj quiꞌya̱j níꞌ se sa̱ꞌ, ga̱a ne̱ cunu̱u dínj tuꞌva nij síí ne acaj cuentá nij síí tuꞌva rmaꞌa̱n nana̱ nij cheꞌé Cristó chugua̱nj.
\v 16 Neꞌen níꞌ se vaa si̱j chéé u̱u̱n me níꞌ, tza̱j ne̱ se̱ guun cata̱j níꞌ se vaa cheꞌé dan me caꞌve̱e quiꞌya̱j níꞌ me maꞌa̱n se chiꞌi̱i̱ maꞌ. Tana̱nj gu̱un níꞌ síí nu̱u̱ rihaan Yaꞌanj ado̱nj.
\v 17 Dan me se veꞌé caꞌmi̱i̱ soj ga̱ da̱j a̱ yuvii̱, ne̱ ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá soj man nu̱ꞌ nij síí noco̱ꞌ man Cristó, ne̱ cuno̱ soj rihaan Yaꞌanj, ne̱ veꞌé cara̱a̱ cochro̱j soj rihaan síí nica̱j suun emperador na̱nj á.
\s Ase vaa caꞌneꞌ sa̱ꞌ gue̱e̱ rá Cristó ga̱a quiranꞌ soꞌ sayuun roꞌ, da̱nj ga̱a̱ quiꞌya̱j níꞌ á
\p
\v 18 Veꞌé cuno̱ soj rihaan se‑ruꞌve̱e̱ soj si̱j uun mozó á. Né ina̱nj rihaan nij ruꞌvee sa̱ꞌ ruꞌvee niꞌya̱nj aꞌmii cuno̱ soj maꞌ. Tana̱nj cuno̱ soj rihaan nij ruꞌvee nij ꞌyaj do̱ꞌ uún na̱nj á.
\v 19 Ne̱ sese quira̱nꞌ taꞌa̱j soj sayuun quiꞌya̱j se‑ruꞌve̱e̱ taꞌa̱j soj ruꞌvee chiꞌi̱i̱, cheꞌé se ma̱an se si̱j noco̱ꞌ man Yaꞌanj me síí ranꞌ sayuun yoꞌ, ne̱ sese aꞌneꞌ sa̱ꞌ gue̱e̱ rá síí ranꞌ sayuun yoꞌ ga̱ suun tucuáá rihaan ruꞌvee, ga̱a ne̱ cuna̱j uxrá ꞌyaj soꞌ niꞌya̱j Yaꞌanj ado̱nj.
\p
\v 20 Dan me se síí tumé ya̱ cacunꞌ roꞌ, vaa cheꞌé cayu̱u̱n soꞌ, ne̱ nda̱ꞌ se caꞌve̱e caꞌne̱ꞌ sa̱ꞌ gue̱e̱ rá soꞌ cayu̱u̱n soꞌ do̱ꞌ, ranꞌ soꞌ sayuun do̱ꞌ, tza̱j ne̱ se̱ cataj níꞌ se vaa cuna̱j ꞌyaj soꞌ ranꞌ soꞌ sayuun a̱ maꞌ. Ma̱an cheꞌé cacunꞌ tumé soꞌ me ayuun soꞌ na̱nj ado̱nj. Tza̱j ne̱ síí ina̱nj se sa̱ꞌ ꞌyaj me se sese caꞌneꞌ sa̱ꞌ gue̱e̱ rá soꞌ quiranꞌ cachri̱j soꞌ sayuun cheꞌé Yaꞌanj, ne̱ cara̱nꞌ rá Yaꞌanj ni̱ꞌyaj Yaꞌanj man soꞌ na̱nj ado̱nj.
\v 21 ꞌO̱ se canacúún Yaꞌanj man níꞌ canoco̱ꞌ níꞌ man soꞌ ne̱ quira̱nꞌ níꞌ sayuun ado̱nj. Xa̱ꞌ Cristó, tza̱j ne̱ quiranꞌ soꞌ sayuun cheꞌé níꞌ, ne̱ caꞌneꞌ sa̱ꞌ gue̱e̱ rá soꞌ ga̱a quiranꞌ soꞌ da̱nj ado̱nj. Dan me se nda̱a rá se vaa caꞌneꞌ rá Cristó ga̱a quiranꞌ soꞌ sayuun cheꞌé níꞌ roꞌ, da̱nj ga̱a̱ gue̱e̱ caꞌne̱ꞌ rá níꞌ quira̱nꞌ níꞌ sayuun, rá soꞌ ado̱nj.
\v 22 Ne̱ Cristó me se a̱ ꞌó cacunꞌ ne quiꞌya̱j soꞌ ne̱ a̱ doj nana̱ ne̱ ne nari̱ꞌ níꞌ tuꞌva soꞌ a̱ maꞌ.
\v 23 Caꞌmii chre̱e yuvii̱ cheꞌé soꞌ, tza̱j ne̱ ne caꞌmi̱i̱ chre̱e soꞌ cheꞌé nij yuvii̱ maꞌ. Quiranꞌ soꞌ sayuun, tza̱j ne̱ ne caꞌmi̱i̱ soꞌ nana̱ qui̱j maꞌ. Tana̱nj guun rá soꞌ se vaa Yaꞌanj si̱j aꞌneꞌ nica̱ cacunꞌ cheꞌé níꞌ roꞌ, soꞌ me síí caꞌne̱ꞌ cacunꞌ cheꞌé soꞌ vaa güii a.
\v 24 Cacunꞌ tumé níꞌ roꞌ, nataꞌ xráá Cristó ga̱a caviꞌ soꞌ rihaan rcutze̱, cheꞌé rej caꞌne̱ꞌ rá níꞌ ga̱ suun ꞌyaj cacunꞌ ne̱ ina̱nj tucuáán sa̱ꞌ canoco̱ꞌ níꞌ a. Ne̱ cheꞌé se goꞌ nii cuartá xráá soꞌ roꞌ, cheꞌé dan nahuun sa̱ꞌ nimán soj a.
\p
\v 25 Dan me se ase vaa matzinj chaꞌnuu̱ rcoꞌ roꞌ, vaa soj ga̱a naá, ne̱ ne canoco̱ꞌ soj man Yaꞌanj ga̱a naá maꞌ. Tza̱j ne̱ ya̱j roꞌ, canica̱j nimán soj, ne̱ guun cheꞌe̱ soj canocoꞌ soj man Cristó a. Ne̱ ase vaa síí veꞌé ndoꞌo tumé daán matzinj roꞌ, da̱nj vaa soꞌ ga̱ soj cuano̱, ne̱ veꞌé nica̱j yuꞌunj soꞌ man soj cuano̱ ado̱nj. Dan me se soꞌ me síí tumé sa̱ꞌ man nimán soj cuano̱ chugua̱nj.
\c 3
\s Caꞌmii Pedró cheꞌé da̱j quiꞌya̱j yuvii̱ ga̱ nica̱ yuvii̱ a
\p
\v 1 Veé da̱nj vaa no̱ xcúún soj cha̱na̱ cuno̱ soj rihaan nica̱ soj á. Caꞌve̱e se naꞌvej rá nica̱ taꞌa̱j soj cuno̱ nij soꞌ snana̱ Yaꞌanj, tza̱j ne̱ se̱ cachiin caꞌmi̱i̱ soj cha̱na̱ cheꞌé snana̱ Yaꞌanj maꞌ. Tana̱nj cheꞌé se veꞌé ndoꞌo ꞌyaj soj rihaan nica̱ soj roꞌ, cheꞌé dan gu̱un rá nica̱ soj canoco̱ꞌ nij soꞌ man Yaꞌanj ga̱ soj chugua̱nj.
\v 2 Dan me se xca̱j nij soꞌ cuentá se vaa chana̱ aráj cochro̱j rihaan nica̱ me soj, ne̱ né cha̱na̱ niha̱ꞌ rá me soj a.
\v 3 Se̱ caráyaꞌa̱nj ndoꞌo soj cha̱na̱ cheꞌé rej ni̱quee sa̱ꞌ soj maꞌ. Se̱ nanó rá soj cheꞌé rej da̱j ga̱a̱ yuvé raa̱ soj do̱ꞌ, cheꞌé caquíí canoco̱ꞌ xréé soj do̱ꞌ, cheꞌé ticuu cu̱nuû chihá soj do̱ꞌ, cheꞌé yatzíj tuꞌve̱e̱ cu̱nuû soj do̱ꞌ maꞌ. Se̱ guun rá soj se vaa veꞌé ga̱a̱ soj quiꞌya̱j rasu̱u̱n vaa da̱nj maꞌ.
\v 4 Dan me se xca̱j soj cuentá cheꞌé nimán maꞌa̱n soj cheꞌé rej ga̱a̱ sa̱ꞌ nimán soj á. ꞌO̱ se veꞌé ga̱a̱ nimán soj, ne̱ dínj ga̱a̱ nimán soj, ne̱ nimán soj me se daj chiha̱a̱ míj se̱ quiriꞌ yoꞌ maꞌ. Ne̱ veꞌé ga̱a̱ soj, ga̱a ne̱ cara̱nꞌ rá Yaꞌanj ni̱ꞌyaj Yaꞌanj man soj ado̱nj.
\v 5 Da̱nj quiꞌyaj nij chana̱ canocoꞌ man Yaꞌanj cumán ga̱a naá, ne̱ nucua̱j rá nij noꞌ man Yaꞌanj, ne̱ veꞌé cuno nij noꞌ rihaan nica̱ nij noꞌ, cheꞌé rej veꞌé ga̱a̱ nij noꞌ a.
\v 6 Ne̱ da̱nj quiꞌyaj chana̱ cuꞌna̱j Sará, ne̱ veꞌé cuno noꞌ rihaan nica̱ noꞌ síí cuꞌna̱j Abraham a. “Señor”, cataj noꞌ niꞌya̱j noꞌ man soꞌ a. Dan me se sese sa̱ꞌ ina̱nj quiꞌya̱j soj, ne̱ sese a̱ ꞌó xcoꞌ se̱ cuchuꞌviꞌ soj, ga̱a ne̱ gu̱un soj ase vaa taꞌnij cha̱na̱ níí cuꞌna̱j Sará uún chugua̱nj.
\p
\v 7 Ne̱ vaa soj sno̱ꞌo uún, ne̱ xca̱j soj cuentá ne̱ veꞌé tu̱mé soj man nica̱ soj, ne̱ veꞌé ca̱yáán soj ga̱ noꞌ á. Xca̱j soj cuentá se vaa nucua̱j soj doj rihaan noꞌ, ne̱ cheꞌé dan veꞌé quiꞌya̱j soj ga̱ noꞌ á. Ne̱ xca̱j soj cuentá se vaa ꞌo̱ cuya̱a̱n ca̱yáán chana̱ rihaan Yaꞌanj nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj a. Sese veꞌé quiꞌya̱j soj, ne̱ taj a̱ doj se̱ caráán chrej rihaan soj se vaa quiꞌya̱j Yaꞌanj nda̱a vaa achíín niꞌya̱j soj rihaan soꞌ maꞌ.
\s Nda̱ꞌ se quira̱nꞌ nij síí ꞌyaj se sa̱ꞌ sayuun cuano̱, tza̱j ne̱ vaa güii cavi̱i̱ sa̱ꞌ uxrá nij soꞌ a
\p
\v 8 Da̱j ꞌó nana̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj, ne̱ dan me se cuya̱a̱n ga̱a̱ rá nimán ta̱ranꞌ soj ga̱ tuviꞌ soj, ne̱ dan me se ase ꞌe̱e̱ rá soj tinúú aꞌngaa soj roꞌ, da̱nj ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá soj man tuviꞌ soj ꞌó nij síí noco̱ꞌ man Cristó á. Ra̱cuíj soj man nij síí ranꞌ sayuun, ne̱ ga̱a̱ nica̱ꞌ nimán soj á.
\v 9 Caꞌve̱e se quiꞌya̱j chiꞌi̱i̱ yuvii̱ man soj, tza̱j ne̱ se̱ quiꞌyaj chiꞌi̱i̱ soj man nij yuvii̱ maꞌ. Caꞌve̱e se caꞌmi̱i̱ chre̱e yuvii̱ cheꞌé soj, tza̱j ne̱ se̱ caꞌmii chre̱e soj cheꞌé nij yuvii̱ maꞌ. Tana̱nj cachi̱nj niꞌya̱j soj rihaan Yaꞌanj quiꞌya̱j soꞌ se lu̱j ga̱ nij yuvii̱ yoꞌ á. ꞌO̱ se canacúún Yaꞌanj man soj, cheꞌé rej quiꞌya̱j soj da̱nj, ga̱a ne̱ caꞌve̱e quiꞌya̱j Yaꞌanj se lu̱j ga̱ maꞌa̱n soj chugua̱nj.
\v 10 ꞌO̱ se nana̱ nihánj nó rihaan Danj Yaꞌanj, taj yoꞌ a:
\q Sese me rá ꞌo̱ soꞌ gu̱un niha̱ꞌ rá soꞌ ca̱yáán soꞌ,
\q ne̱ sese me rá soꞌ cavi̱i̱ sa̱ꞌ soꞌ,
\q ne̱ se̱ caꞌmii soꞌ nana̱ nij do̱ꞌ, nana̱ tihaꞌ yuꞌunj do̱ꞌ maꞌ.
\q
\v 11 Naxu̱u̱n soꞌ man soꞌ rihaan suun chiꞌi̱i̱,
\q ne̱ ina̱nj se sa̱ꞌ quiꞌya̱j soꞌ á.
\q Dan me se nano̱ꞌ ndoꞌo soꞌ rej ca̱yáán dínj soꞌ ga̱ tuviꞌ soꞌ,
\q ne̱ ꞌo̱ canoco̱ꞌ soꞌ chrej dínj yoꞌ á.
\q
\v 12 ꞌO̱ se niꞌya̱j ndoꞌo Yaꞌanj da̱j ranꞌ nij síí vaa sa̱ꞌ,
\q ne̱ nanó xre̱j Yaꞌanj nu̱ꞌ nana̱ achíín niꞌya̱j nij soꞌ rihaan soꞌ,
\q tza̱j ne̱ ta̱j riꞌyunj Yaꞌanj niꞌya̱j Yaꞌanj man nij síí ꞌyaj chiꞌi̱i̱ a.
\m Da̱nj taj nana̱ no̱ rihaan Danj Yaꞌanj a.
\p
\v 13 Ne̱ se̱ guun rá yuvii̱ quiꞌya̱j chiꞌi̱i̱ yuvii̱ man soj, sese si̱j niha̱ꞌ rá quiꞌya̱j se sa̱ꞌ me soj maꞌ.
\v 14 Tza̱j ne̱ caꞌve̱e se quira̱nꞌ soj sayuun cheꞌé se si̱j sa̱ꞌ me soj, tza̱j ne̱ vaa cheꞌé gu̱un niha̱ꞌ rá soj chugua̱nj. ꞌO̱ se vaa güii cavi̱i̱ sa̱ꞌ soj ado̱nj. Cheꞌé dan se̱ nanó rá soj, ne̱ se̱ cuchuꞌviꞌ soj cheꞌé se vaa quiꞌya̱j yuvii̱ chiꞌi̱i̱ man soj maꞌ.
\v 15 Cara̱a̱ cochro̱j soj ni̱ꞌyaj soj man Cristó Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ á. Xca̱j soj cuentá da̱j ga̱a̱ caꞌmi̱i̱ soj ga̱ me maꞌa̱n síí xnáꞌanj man soj me cheꞌé me uun ya̱ rá soj se vaa cavi̱i̱ sa̱ꞌ soj quiꞌya̱j Yaꞌanj vaa güii a. Veꞌé nata̱ꞌ soj rihaan nij síí xnáꞌanj man soj, ne̱ se̱ naquiꞌyaj xta̱ꞌ soj nimán soj asa̱ꞌ nataꞌ soj snana̱ Yaꞌanj maꞌ.
\v 16 A̱ ꞌó xcoꞌ se̱ quiꞌyaj soj cacunꞌ maꞌ. Dan ga̱a ne̱ gu̱un naꞌa̱j nij síí aꞌmii nana̱ qui̱j cheꞌé se sa̱ꞌ ꞌyaj soj si̱j noco̱ꞌ man Cristó, cheꞌé nana̱ tuꞌva rmaꞌa̱n nij soꞌ ado̱nj.
\v 17 Ne̱ sese caꞌve̱j rá Yaꞌanj quira̱nꞌ níꞌ sayuun cheꞌé se quiꞌyaj níꞌ se sa̱ꞌ, ne̱ cuna̱j quira̱nꞌ níꞌ sayuun ado̱nj. Tza̱j ne̱ sese ma̱an cheꞌé se quiꞌyaj níꞌ cacunꞌ ne̱ quira̱nꞌ níꞌ sayuun, ne̱ nij uxrá vaa quira̱nꞌ níꞌ sayuun ga̱a na̱nj ado̱nj.
\p
\v 18 Tza̱j ne̱ Cristó me se nda̱ꞌ se taj cacunꞌ tumé soꞌ, tza̱j ne̱ ga̱a cachéé soꞌ rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ quiranꞌ ndoꞌo soꞌ sayuun cheꞌé cacunꞌ tumé níꞌ si̱j tumé cacunꞌ, cheꞌé rej caꞌve̱e cuchi̱ꞌ níꞌ rihaan Yaꞌanj chugua̱nj. Dan me se caviꞌ nee̱ man Cristó, tza̱j ne̱ cunuu iꞌna̱ꞌ nimán soꞌ ado̱nj.
\v 19 Ga̱a ne̱ caꞌanj soꞌ caꞌmi̱i̱ natáj soꞌ rihaan nimán nij síí caviꞌ ga̱a naá ꞌni̱j tagaꞌ rmi̱ꞌ a.
\v 20 Ne̱ nij soꞌ me se ne caꞌve̱j rá nij soꞌ cuno̱ nij soꞌ rihaan Yaꞌanj ga̱a naá ga̱a cayáán síí cuꞌna̱j Noé maꞌ. Dan me se Noé me se ꞌyaj soꞌ rihoo xi̱j chéé rihaan na ne̱ aꞌmii natáj soꞌ snana̱ Yaꞌanj se vaa cama̱nꞌ uxrá, tza̱j ne̱ ne cuchuma̱n rá nij yuvii̱ maꞌ. Tza̱j ne̱ naj uxrá nimán Yaꞌanj naꞌvi̱j ndoꞌo soꞌ nuchra̱nꞌ nimán nij soꞌ, tza̱j ne̱ ne nuchra̱nꞌ nimán nij soꞌ, ne̱ canó xráá nij soꞌ ga̱a caꞌnaꞌ na yaꞌa̱nj a. Ne̱ da̱j ꞌó tu̱nj gue̱e̱ yuvii̱ catúj rque rihoo, ne̱ nanii nij soꞌ rihaan na yaꞌa̱nj, quiꞌyaj na yoꞌ na̱nj ado̱nj.
\v 21 Ne̱ veé na me se ꞌyaj nanii níꞌ rihaan sayuun yoꞌ ya̱j ado̱nj. Na ataꞌ ne níꞌ me yoꞌ chugua̱nj. Né cheꞌe̱ rej güe̱j nacaj xráá níꞌ cataꞌ ne níꞌ maꞌ. Cheꞌé se cataj níꞌ rihaan Yaꞌanj se vaa guun rá níꞌ se vaa navi̱j chrej chiꞌi̱i̱ uun chij nimán níꞌ ne̱ ina̱nj se sa̱ꞌ guun rá níꞌ quiꞌya̱j níꞌ rej rihaan níꞌ me se cheꞌé dan cataꞌ ne níꞌ ado̱nj. Ne̱ ina̱nj cheꞌé se cunuu iꞌna̱ꞌ uún Jesucristó ga̱a caviꞌ soꞌ roꞌ, cheꞌé dan caꞌve̱e nani̱i̱ níꞌ si̱j cataꞌ ne rihaan sayuun ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ chugua̱nj.
\v 22 Dan me se quisíj cunuu iꞌna̱ꞌ uún Jesucristó, ga̱a ne̱ quinanꞌ soꞌ rej xta̱ꞌ, ne̱ xꞌnúú Yaꞌanj rej nuva̱ꞌ Yaꞌanj yáán soꞌ cuano̱, ne̱ uun chij soꞌ rihaan cunuda̱nj nij se‑mo̱zó Yaꞌanj do̱ꞌ, rihaan nu̱ꞌ nij síí me nana̱ uun chij do̱ꞌ, nana̱ nucua̱j do̱ꞌ ado̱nj.
\c 4
\s Da̱j quiꞌya̱j níꞌ ya̱j ga̱a yáán níꞌ doj rihaan chumii̱ nihánj a
\p
\v 1 Dan me se cheꞌé se quiranꞌ ndoꞌo Cristó sayuun ga̱a me soꞌ yuvii̱ roꞌ, cheꞌé dan no̱ xcúún soj caꞌne̱j nucua̱j soj nimán soj, ga̱a ne̱ caꞌve̱e gu̱un nucua̱j soj rihaan sayuun quira̱nꞌ soj ado̱nj. Neꞌen soj se vaa síí quiranꞌ sayuun nee̱ man maꞌa̱n cheꞌé Yaꞌanj me se daj chiha̱a̱ míj se̱ quiꞌyaj canaán cacunꞌ rihaan soꞌ maꞌ.
\v 2 Dan me se ga̱a yáán soꞌ do̱j rihaan chumii̱ nihánj me se se̱ quiꞌyaj uún soꞌ me maꞌa̱n se nij me rá nee̱ man soꞌ quiꞌya̱j soꞌ maꞌ. Tana̱nj quiꞌya̱j soꞌ nda̱a vaa me rá Yaꞌanj quiꞌya̱j soꞌ ado̱nj.
\v 3 Dan me se ga̱a naá me se ya̱ quiꞌyaj ndoꞌo soj nu̱ꞌ nij rasu̱u̱n nij nda̱a vaa me rá nij síí yaníj chugua̱nj. Dan me se cachéé soj chrej chiꞌi̱i̱ do̱ꞌ, chrej aꞌmii ga̱ chana̱ niha̱ꞌ rá do̱ꞌ, chrej uun xno̱ do̱ꞌ, chrej chiꞌi̱i̱ snúú rmaꞌa̱n do̱ꞌ, ꞌó nij chrej chiꞌi̱i̱ do̱ꞌ, ꞌyaj soj chugua̱nj. Ne̱ caráj gue̱e̱ soj rihaan yaꞌanj quiꞌyaj maꞌa̱n yuvii̱ nda̱a vaa naꞌvej rá Yaꞌanj quiꞌya̱j soj ado̱nj.
\v 4 Tza̱j ne̱ ya̱j me se caꞌneꞌ rá soj ga̱ suun chéé ga̱ nij síí chiꞌi̱i̱ ne̱ ꞌyaj ndoꞌo se nij ga̱ nij soꞌ chugua̱nj. Cheꞌé dan ya̱j me se maꞌanj rá nij soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ man soj, ne̱ aꞌmii qui̱j nij soꞌ cheꞌé soj cuano̱ ado̱nj.
\v 5 Tza̱j ne̱ a̱j nicu̱nꞌ chru̱u̱n Cristó caꞌne̱ꞌ soꞌ cacunꞌ cheꞌé nij síí vaa iꞌna̱ꞌ do̱ꞌ, cheꞌé nij síí caviꞌ do̱ꞌ, ne̱ nij síí chiꞌi̱i̱ yoꞌ roꞌ, no̱ xcúún nij soꞌ nago̱ꞌ nij soꞌ cuentá rihaan Cristó cheꞌé nu̱ꞌ nij se chiꞌi̱i̱ quiꞌyaj nij soꞌ ado̱nj.
\v 6 Cheꞌé dan caꞌmii natáj ꞌo̱ soꞌ snana̱ Yaꞌanj nana̱ sa̱ꞌ nda̱a rihaan nij síí caviꞌ, cheꞌé yan xa̱ꞌ nee̱ man nij soꞌ, tza̱j ne̱ taj nii se vaa tumé nij soꞌ cacunꞌ, tza̱j ne̱ xa̱ꞌ nimán nij soꞌ, tza̱j ne̱ ca̱yáán nij soꞌ rihaan Yaꞌanj a.
\p
\v 7 Nichrunꞌ nu̱ꞌ caꞌa̱nj niꞌya̱ chumii̱ na̱nj á. Cheꞌé dan ga̱a̱ chij ina̱nj rá soj, ne̱ ꞌo̱ xca̱j soj cuentá, ga̱a ne̱ caꞌve̱e cachi̱nj niꞌya̱j soj rihaan Yaꞌanj chugua̱nj.
\v 8 Ne̱ suun sa̱ꞌ noco̱o doj quiꞌya̱j soj me nihánj, ne̱ ga̱a̱ ꞌe̱e̱ uxrá rá soj man tuviꞌ soj nij síí noco̱ꞌ man Cristó, ne̱ sese ꞌe̱e̱ rá níꞌ tuviꞌ níꞌ, ga̱a ne̱ caꞌne̱e̱ noco̱o ndoꞌo níꞌ cacunꞌ xráá tuviꞌ níꞌ na̱nj ado̱nj.
\v 9 Caꞌve̱j soj cara̱nꞌ tuviꞌ soj síí noco̱ꞌ man Cristó veꞌ tucuá soj, ne̱ rque̱ soj se chá cha̱ nij soꞌ, ne̱ se̱ guun cata̱j soj se vaa sayu̱u̱n uxrá vaa quiꞌya̱j soj da̱nj maꞌ.
\v 10 Dan me se quiꞌyaj Yaꞌanj se lu̱j ga̱ ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ, rqué Yaꞌanj suun rihaan ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ quiꞌya̱j níꞌ cheꞌé tinúú níꞌ, ne̱ ino̱ doj vaa suun ꞌyaj ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ cheꞌé tinúú níꞌ, ne̱ cheꞌé dan no̱ xcúún soj ra̱cuíj soj man tinúú soj, nda̱a vaa uun nucua̱j soj chugua̱nj.
\v 11 Sese caꞌmi̱i̱ natáj ꞌo̱ tuviꞌ soj, ne̱ ꞌo̱ cu̱nuû rá soꞌ se vaa snana̱ Yaꞌanj me nij nana̱ aꞌmii natáj soꞌ á. Sese ra̱cuíj ꞌo̱ tuviꞌ soj man soj, ne̱ quiꞌya̱j soꞌ nu̱ꞌ nda̱a vaa gu̱un nucua̱j soꞌ quiꞌya̱j soꞌ quiꞌya̱j Yaꞌanj á. Ga̱a ne̱ caꞌve̱e caꞌmi̱i̱ sa̱ꞌ yuvii̱ cheꞌé Yaꞌanj ni̱ꞌyaj nij yuvii̱ man soj si̱j noco̱ꞌ man Cristó chugua̱nj. Ne̱ Yaꞌanj me se nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj veꞌé uxrá caꞌmi̱i̱ níꞌ cheꞌé soꞌ, ne̱ gu̱un chij ndoꞌo soꞌ ado̱nj. Veé da̱nj ga̱a̱ ya̱ ado̱nj.
\s Se̱ nanó rá níꞌ cheꞌé sayuun ranꞌ níꞌ maꞌ
\p
\v 12 Tinu̱j, nocoj, se̱ caꞌanj rá soj cheꞌé sayuun quira̱nꞌ soj maꞌ. Ya̱ quira̱nꞌ ndoꞌo soj sayuun, cheꞌé rej caꞌve̱e xca̱j soj cuentá sese si̱j amán ya̱ rá niꞌya̱j man Yaꞌanj me soj chugua̱nj. Ne̱ se̱ guun rá soj se vaa o̱rúnꞌ soj me síí ranꞌ sayuun maꞌ.
\v 13 Ma̱an se gu̱un niha̱ꞌ rá nimán soj cheꞌé se ase quiranꞌ Cristó sayuun roꞌ, da̱nj vaa ranꞌ gue̱e̱ soj ga̱ soꞌ, ga̱a ne̱ caꞌve̱e gu̱un niha̱ꞌ doj rá nimán soj güii caꞌna̱ꞌ uún soꞌ rihaan chumii̱ nihánj, cheꞌé se niꞌndaj ya̱ sa̱ꞌ veꞌé ga̱a̱ soꞌ curuvi̱ꞌ soꞌ na̱nj ado̱nj.
\v 14 Sese nachri̱ꞌ yuvii̱ ni̱ꞌyaj yuvii̱ man soj cheꞌé se si̱j noco̱ꞌ man Cristó me soj, ne̱ vaa cheꞌé gu̱un niha̱ꞌ rá soj ado̱nj. ꞌO̱ se ya̱nj Nimán Yaꞌanj ga̱ soj, ne̱ niꞌndaj ya̱ sa̱ꞌ vaa Nimán Yaꞌanj ado̱nj. Ya̱ aꞌmii qui̱j yuvii̱ cheꞌé Nimán Yaꞌanj, tza̱j ne̱ soj me se aꞌmii sa̱ꞌ ndoꞌo soj cheꞌé soꞌ a.
\p
\v 15 A̱ ꞌó soj se̱ guun síí ticaviꞌ yuvii̱ do̱ꞌ, síí itu̱u̱ do̱ꞌ, síí chiꞌi̱i̱ do̱ꞌ, síí tiguíj man do̱ꞌ maꞌ. Ta̱dó soj á. Vaa cheꞌé quira̱nꞌ síí vaa da̱nj sayuun ado̱nj.
\v 16 Tza̱j ne̱ sese quira̱nꞌ ꞌo̱ tuviꞌ soj sayuun cheꞌé se si̱j noco̱ꞌ man Cristó me soꞌ, ne̱ taj cheꞌé gu̱un naꞌa̱j soꞌ maꞌ. Tana̱nj cheꞌé se si̱j noco̱ꞌ man Cristó me soꞌ roꞌ, cheꞌé dan cata̱j soꞌ se vaa sa̱ꞌ uxrá vaa Yaꞌanj a.
\p
\v 17 ꞌO̱ se ya̱j me se a̱j guun cheꞌe̱ Yaꞌanj aꞌneꞌ Yaꞌanj cacunꞌ cheꞌé níꞌ si̱j tucua̱ Yaꞌanj a. Cheꞌé dan neꞌen níꞌ se vaa nij doj quira̱nꞌ nij síí naꞌvej rá cuno̱ snana̱ Yaꞌanj nana̱ sa̱ꞌ asa̱ꞌ caꞌneꞌ Yaꞌanj cacunꞌ cheꞌé nij soꞌ chugua̱nj.
\v 18 ꞌO̱ se Danj Yaꞌanj taj a:
\q Na̱nj síí noco̱ꞌ ndoꞌo man Yaꞌanj,
\q tza̱j ne̱ sayu̱u̱n ndoꞌo nani̱i̱ nij soꞌ rihaan sayuun,
\q ne̱ táá a̱ nij síí ne nocoꞌ man Yaꞌanj do̱ꞌ,
\q táá a̱ nij síí chiꞌi̱i̱ do̱ꞌ,
\q sayuun noco̱o quira̱nꞌ nij soꞌ ado̱nj.
\m Da̱nj taj nana̱ no̱ rihaan Danj Yaꞌanj a.
\p
\v 19 Cheꞌé dan xa̱ꞌ nij síí ranꞌ sayuun nda̱a vaa me rá Yaꞌanj quira̱nꞌ nij soꞌ, tza̱j ne̱ ꞌo̱ ina̱nj quiꞌya̱j sa̱ꞌ nij soꞌ, ne̱ dan me se caꞌve̱j rá nij soꞌ ni̱caj yuꞌunj Yaꞌanj man nimán nij soꞌ á. ꞌO̱ se Yaꞌanj me síí quiꞌyaj man nij soꞌ, ne̱ vaa cheꞌé ga̱a̱ nucua̱j rá nij soꞌ man soꞌ ado̱nj.
\c 5
\s Narqué Pedró chrej rihaan nij síí noco̱ꞌ man Cristó a
\p
\v 1 Rihaan soj si̱j tumé sa̱ꞌ rihaan Yaꞌanj man nij síí noco̱ꞌ man Cristó ma̱n da̱j a̱ chumanꞌ caꞌmi̱i̱ nu̱cuáj cuano̱ a. ꞌO̱ se síí tumé sa̱ꞌ rihaan Yaꞌanj man yuvii̱ mé ꞌu̱nj ga̱ soj, ne̱ síí queneꞌen sayuun se vaa quiranꞌ Cristó mé ꞌu̱nj, ne̱ dan me se veꞌé gu̱un chij ꞌu̱nj ga̱ Cristó asa̱ꞌ curuviꞌ uún soꞌ rihaan chumii̱ nihánj, raj a.
\v 2 Ase vaa nica̱j yuꞌunj yucuáj man matzinj roꞌ, da̱nj ga̱a̱ veꞌé ni̱caj yuꞌunj soj man nij síí noco̱ꞌ man Yaꞌanj nda̱a vaa caꞌneꞌ Yaꞌanj suun rihaan soj á. Se̱ naquiꞌyaj ꞌe̱e̱ soj man soj rihaan suun yoꞌ maꞌ. Ma̱an se veꞌé gu̱un rá soj quiꞌya̱j soj se‑su̱u̱n Yaꞌanj ado̱nj. Ne̱ se̱ guun ina̱nj rá soj quiꞌya̱j canaán soj saꞌanj cheꞌé suun ꞌyaj soj maꞌ. Tana̱nj ga̱a̱ niha̱ꞌ rá soj cheꞌé maꞌa̱n suun yoꞌ á.
\v 3 Ne̱ se̱ guun niha̱ꞌ rá soj quiri̱i̱ taꞌngaꞌ soj rihaan nij síí nica̱j yuꞌunj soj man maꞌ. Ina̱nj veꞌé quiꞌya̱j soj ga̱ nij soꞌ, ne̱ queneꞌe̱n nij soꞌ da̱j ꞌyaj soj, ga̱a ne̱ xca̱j nij soꞌ cuentá da̱j quiꞌya̱j maꞌa̱n nij soꞌ uún a.
\v 4 Ga̱a ne̱ asa̱ꞌ curiha̱nj Síí Nica̱j Yuꞌunj man ta̱ranꞌ níꞌ si̱j tumé sa̱ꞌ rihaan Yaꞌanj man nij síí noco̱ꞌ man Cristó me se caꞌna̱ꞌ ꞌo̱ cachriin coroná sa̱ꞌ ina̱nj cu̱nuû raa̱ níꞌ, quiꞌya̱j soꞌ, ne̱ dan me se nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj niꞌndaj ya̱ veꞌé ga̱a̱ níꞌ, quiꞌya̱j Cristó chugua̱nj.
\p
\v 5 Da̱nj na̱nj soj si̱j tachru̱u̱, ne̱ cuno̱ soj rihaan nij síí chij, ne̱ ta̱ranꞌ soj me se naquiꞌya̱j nica̱ꞌ soj nimán soj rihaan tuviꞌ soj á. ꞌO̱ se nana̱ nihánj nó rihaan Danj Yaꞌanj, taj yoꞌ a:
\q Aráán Yaꞌanj chrej rihaan nij síí xta̱ꞌ nimán se̱ cavii sa̱ꞌ nij soꞌ,
\q tza̱j ne̱ ꞌyaj Yaꞌanj se lu̱j ga̱ nij síí nica̱ꞌ nimán a,
\m taj nana̱ yoꞌ a.
\v 6 Cheꞌé dan me ꞌo̱ naquiꞌya̱j nica̱ꞌ soj nimán soj rihaan Yaꞌanj si̱j nucua̱j ndoꞌo uxrá, ne̱ cuno̱ soj rihaan soꞌ, ga̱a ne̱ vaa güii, ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ soj, quiꞌya̱j soꞌ ado̱nj.
\v 7 A̱ ꞌó xcoꞌ se̱ nanó rá soj maꞌ. Yaꞌanj roꞌ, me síí nanó ndoꞌo rá da̱j ranꞌ soj, ne̱ cheꞌé dan me ꞌo̱ ga̱a̱ nucua̱j rá soj man soꞌ ado̱nj.
\p
\v 8 Ga̱a̱ sca̱ꞌ rá soj, ne̱ tu̱mé soj man soj da̱j quiꞌya̱j soj á. ꞌO̱ se vaa síí ta̱j riꞌyunj niꞌya̱j man soj, ne̱ Síí Chre̱e me soꞌ, ne̱ ase ꞌyaj chuvaa̱ aguáj chéé nanoꞌ xcuu cha̱ roꞌ, da̱nj ꞌyaj Síí Chre̱e, chéé soꞌ nanoꞌ soꞌ man síí caꞌve̱e tiri̱ꞌ soꞌ man chugua̱nj.
\v 9 ꞌO̱ xraan canoco̱ꞌ soj man Yaꞌanj, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ cuno soj rihaan Síí Chre̱e maꞌ. Xca̱j soj cuentá se vaa ase vaa sayuun ranꞌ soj roꞌ, da̱nj vaa gue̱e̱ sayuun ranꞌ ta̱ranꞌ nij síí noco̱ꞌ man Cristó ma̱n rihaan chumii̱ nihánj chugua̱nj.
\v 10 Dan me se Yaꞌanj roꞌ, me síí ꞌyaj da̱j a̱ se lu̱j cheꞌé soj, ne̱ soꞌ me síí canacúún man soj cavi̱i̱ sa̱ꞌ uxrá soj ga̱ soꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj cheꞌé Cristó ado̱nj. Asa̱ꞌ quisíj quiranꞌ soj sayuun do̱j güii rihaan chumii̱ nihánj, ga̱a ne̱ naquiꞌya̱j sa̱ꞌ Yaꞌanj man soj, ne̱ naquiꞌya̱j sca̱ꞌ soꞌ man soj, ne̱ ga̱a̱ nucua̱j ina̱nj rá soj, quiꞌya̱j soꞌ, ne̱ cune̱ꞌ sa̱ꞌ soꞌ man soj ado̱nj.
\v 11 Ne̱ gu̱un chij ndoꞌo Yaꞌanj nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj, ne̱ niꞌndaj ya̱ sa̱ꞌ veꞌé ga̱a̱ soꞌ na̱nj ado̱nj. Veé da̱nj ga̱a̱ ya̱ ado̱nj.
\s Veꞌé ca̱yáán nij síí caꞌa̱nj yanj cartá nihánj rihaan, rá nij tuvi̱ꞌ Pedró a
\p
\v 12 Veé da̱nj síj natáꞌ ꞌu̱nj do̱j nij nana̱ no̱ rihaan yanj nihánj, ne̱ tinúꞌ Silvano me síí cachrón snana̱j rihaan yanj nihánj, ne̱ dan me se tinúú níꞌ síí nucua̱j rá níꞌ man me soꞌ a. Dan me se nana̱ nihánj me se narquej chrej nucua̱j rihaan soj, ne̱ cataj xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj se vaa tucuáán noco̱ꞌ níꞌ roꞌ, maꞌa̱n ya̱ tucuáán yoꞌ me rej ꞌyaj Yaꞌanj se lu̱j cheꞌé níꞌ chugua̱nj. Raan canoco̱ꞌ soj tucuáán yoꞌ á.
\v 13 Dan me se xꞌneꞌ nij tinúú níꞌ síí ma̱n chumanꞌ nihánj chumanꞌ cuꞌna̱j Babilonia roꞌ, me rá nij soꞌ se vaa veꞌé cuma̱n soj a. Narii Yaꞌanj man nij soꞌ ga̱ soj canoco̱ꞌ ta̱ranꞌ nij soj man Yaꞌanj, ne̱ vaa tinúꞌ Marcos, ne̱ ase vaa ꞌo̱ taꞌníj roꞌ, vaa soꞌ rihanj, ne̱ veꞌé ca̱yáán soj, rá soꞌ uún a.
\p
\v 14 Ga̱a nariꞌ tuviꞌ nij soj, ne̱ veꞌé ndoꞌo caꞌmi̱i̱ soj ga̱ tuviꞌ soj rihaan Yaꞌanj á.
\p Ne̱ me ndoꞌo rá ꞌu̱nj ga̱a̱ xe̱j nimán cunuda̱nj soj si̱j noco̱ꞌ man Cristó quiꞌya̱j Yaꞌanj na̱nj chugua̱nj.