\id REV
\h Apocalipsis
\toc1 Apocalipsis
\mt Yanj nihánj taj xnaꞌanj cheꞌé nij rasu̱u̱n tihaa̱n naca̱ Jesucristó rihaan Juan a
\c 1
\p
\v 1 Nihánj me nij rasu̱u̱n tihaa̱n naca̱ Jesucristó rihaan nij síí nu̱u̱ rihaan soꞌ, nda̱a vaa cataj xnaꞌanj maꞌa̱n Yaꞌanj rihaan soꞌ, ne̱ rasu̱u̱n gu̱un raꞌya̱nj ya̱ vaa güii me nij rasu̱u̱n yoꞌ ado̱nj. Ne̱ Jesucristó roꞌ, soꞌ me síí caꞌnéé se‑mo̱zó soꞌ rihaan síí cuꞌna̱j Juan síí nu̱u̱ rihaan soꞌ, ne̱ dan me se xcaj Juan cuentá cheꞌé nu̱ꞌ nij rasu̱u̱n nihánj, quiꞌyaj Jesucristó ado̱nj.
\v 2 Ne̱ Juan me síí taj xnaꞌanj nihánj rihaan nu̱ꞌ nij yuvii̱ cheꞌé nu̱ꞌ snana̱ Yaꞌanj nda̱a vaa cataj xnaꞌanj Jesucristó rihaan soꞌ, ne̱ rasu̱u̱n queneꞌen maꞌa̱n soꞌ me nu̱ꞌ nij rasu̱u̱n nihánj ado̱nj.
\p
\v 3 Ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ uxrá nij síí naya̱a̱ nana̱ nihánj rihaan tuviꞌ, ne̱ da̱nj na̱nj uún ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ nij síí aꞌnéé sa̱ꞌ nana̱ nihánj nimán nij soꞌ, ne̱ ya̱ ꞌyaj nij soꞌ nda̱a vaa taj nana̱ no̱ rihaan yanj nihánj chugua̱nj. ꞌO̱ se da̱j doj quisi̱j ya̱ güii caꞌna̱ꞌ nij rasu̱u̱n yoꞌ na̱nj ado̱nj.
\p
\v 4-5 Dan me se ꞌu̱nj si̱j cuꞌna̱j Juan me síí ꞌyaj yanj nihánj, caꞌne̱j ꞌu̱nj rihaan cunu̱ꞌ chi̱j ya̱ xꞌneꞌ nij soj si̱j ma̱n estadó Asia si̱j noco̱ꞌ man Cristó a. Dan me se me rá ꞌu̱nj quiꞌya̱j ndoꞌo Yaꞌanj quiꞌya̱j ndoꞌo Nimán Yaꞌanj quiꞌya̱j ndoꞌo Jesucristó quiꞌya̱j ndoꞌo se lu̱j ga̱ nij soj, ne̱ me rá ꞌu̱nj ga̱a̱ xe̱j nimán soj, quiꞌya̱j nij soꞌ ado̱nj. Ne̱ Yaꞌanj roꞌ, me síí nicu̱nꞌ ya̱j do̱ꞌ, síí nicu̱nꞌ asi̱j naá do̱ꞌ, síí caꞌna̱ꞌ do̱ꞌ ado̱nj. Ne̱ Nimán Yaꞌanj roꞌ, vaa gue̱e̱ ina̱nj, ne̱ chi̱j ya̱ se nucua̱j nica̱j soꞌ, ne̱ nicu̱nꞌ soꞌ rihaan xrúún Yaꞌanj chruun xlá rej rii taꞌngaꞌ Yaꞌanj ado̱nj. Ne̱ dan me se Jesucristó me síí nataꞌ nana̱ ya̱ rihaan níꞌ, ne̱ soꞌ me síí cunuu iꞌna̱ꞌ uún asino ya̱a̱n rihaan cunuda̱nj nij síí caviꞌ síí cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún vaa güii, ne̱ uun chij soꞌ rihaan cunuda̱nj nij síí nica̱j suun rey ma̱n rihaan chumii̱ nihánj ado̱nj.
\p Ne̱ Jesucristó me síí ꞌe̱e̱ rá man níꞌ, ne̱ a̱j tinanii soꞌ man níꞌ rihaan cacunꞌ tumé níꞌ cheꞌé ton cayanj man soꞌ ga̱a caviꞌ soꞌ a.
\v 6 Ne̱ cuneꞌ soꞌ man níꞌ gu̱un níꞌ síí nica̱j suun rey ne̱ gu̱un níꞌ xrej nu̱u̱ rihaan Rej soꞌ Yaꞌanj a. Ne̱ ꞌo̱ cata̱j yuvii̱ se vaa niꞌndaj ya̱ sa̱ꞌ veꞌé vaa soꞌ ne̱ veꞌé gu̱un chij soꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ado̱nj. Veé da̱nj ga̱a̱ ya̱ ado̱nj.
\q
\v 7 Ni̱ꞌyaj soj se vaa ꞌnaꞌ soꞌ xráá ngaa,
\q ne̱ queneꞌe̱n cunuda̱nj nij yuvii̱ man soꞌ,
\q ne̱ nda̱a nij síí choꞌoj chruun siha̱a̱ raa̱ xꞌnúú soꞌ queneꞌe̱n man soꞌ,
\q ne̱ go̱ꞌ cunuda̱nj nij xꞌneꞌ yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ cuxruꞌ nimán nij soꞌ,
\q cheꞌé se nano̱ ndoꞌo rá nij soꞌ cheꞌé cacunꞌ tumé nij soꞌ ado̱nj.
\q Veé da̱nj ga̱a̱ ya̱ ado̱nj.
\p
\v 8 Ne̱ Yaꞌanj Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ taj a: “ꞌU̱nj me se ase vaa letrá A ga̱ letrá Z vaa ꞌu̱nj a. Dan me se veé ꞌu̱nj nicunꞌ asi̱j rque̱, ne̱ veé ꞌu̱nj canicu̱nꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ado̱nj. Dan me se veé ꞌu̱nj me síí nicunꞌ ya̱j do̱ꞌ, síí nicunꞌ asi̱j naá do̱ꞌ, síí cuchi̱ꞌ do̱ꞌ ado̱nj. Ne̱ ꞌu̱nj me Síí Uun Nucua̱j ꞌYaj Cunuda̱nj a”, taj Yaꞌanj Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ a.
\s Curuviꞌ Jesucristó rihaan síí cuꞌna̱j Juan a
\p
\v 9 ꞌU̱nj si̱j cuꞌna̱j Juan roꞌ, tinúú soj mé ꞌu̱nj, ne̱ cheꞌé se nuu rcuꞌa̱a̱n níꞌ ga̱ Jesús roꞌ, síí ranꞌ sayuun ga̱ soj mé ꞌu̱nj, ne̱ síí uun chij Yaꞌanj rihaan mej ga̱ soj, ne̱ síí nucua̱j nimán rihaan sayuun mej ga̱ soj ado̱nj. Dan me se yáán ꞌu̱nj yoꞌóó ta̱j rihaan na yaꞌa̱nj yoꞌóó cuꞌna̱j Patmos, ne̱ yoꞌ me rej caꞌnéé nii manj cheꞌé se si̱j nataꞌ snana̱ Yaꞌanj mej ne̱ si̱j taj xnaꞌanj nana̱ cheꞌé Jesús mej a.
\v 10 Ne̱ ꞌo̱ güii aráj gue̱e̱ níꞌ rihaan Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ me se queneꞌen nimanj rasu̱u̱n quiꞌyaj Nimán Yaꞌanj, ne̱ dan me se rej xco̱j roꞌ, nucua̱j ndoꞌo caꞌmii ꞌo̱ soꞌ cunoj, ne̱ da̱j se uun ráꞌ ga̱a aꞌyánj nii chruun aꞌyánj roꞌ, da̱nj guun raj ga̱a cunoj snana̱ soꞌ ado̱nj.
\v 11 Ne̱ cataj soꞌ a:
\p ―Cachro̱n so̱ꞌ nana̱ rihaan yanj cheꞌé nu̱ꞌ nij rasu̱u̱n que̱neꞌén so̱ꞌ, ne̱ caꞌne̱j so̱ꞌ rihaan chi̱j nij xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ manj ya̱nj chi̱j chumanꞌ cuꞌna̱j Éfeso do̱ꞌ, Esmirna do̱ꞌ, Pérgamo do̱ꞌ, Tiatira do̱ꞌ, Sardis do̱ꞌ, Filadelfia do̱ꞌ, Laodicea do̱ꞌ, caꞌne̱j so̱ꞌ yanj yoꞌ á ―taj soꞌ cunoj a.
\p
\v 12 Ga̱a ne̱ canica̱j ꞌu̱nj ni̱ꞌyaj ꞌu̱nj man síí caꞌmii nana̱ yoꞌ rihanj, ne̱ queneꞌenj chi̱j agaꞌ oró míí agaꞌ ta̱j agaꞌ yaꞌan a.
\v 13 Ne̱ tanu̱u̱ nij agaꞌ ta̱j agaꞌ yaꞌan roꞌ, queneꞌenj ꞌo̱ síí da̱j se vaa Síí Caꞌnéé Yaꞌanj Ni̱caj Yuꞌunj man Yuvii̱, ne̱ nu̱u̱ soꞌ yatzíj xca̱a̱n, ne̱ ꞌni̱j catuu̱n soꞌ marque̱ caxra̱ꞌ anó nda̱a rucua̱a̱ soꞌ a. Ne̱ marque̱ agaꞌ oró míí me yoꞌ a.
\v 14 Ne̱ raa̱ soꞌ do̱ꞌ, yuvé raa̱ soꞌ do̱ꞌ, me se catzi̱i̱ ndoꞌo vaa yoꞌ a. Dan me se ase vaa cachij xráá matzinj catzi̱i̱ do̱ꞌ, ase vaa yuꞌveꞌ do̱ꞌ, da̱nj vaa raa̱ soꞌ a. Ne̱ rlij rihaan soꞌ roꞌ, ase vaa daa yaꞌan vaa yoꞌ, chuguu̱n yoꞌ a.
\v 15 Ne̱ tacóó soꞌ roꞌ, ase vaa agaꞌ bronce mare̱e axríj yaꞌan nii man rque chrúún hornó vaa tacóó soꞌ a. Ne̱ da̱j se uun ráꞌ unóꞌ cayu̱j va̱j chráá xi̱j roꞌ, da̱nj guun raj cunoj nana̱ caꞌmii soꞌ a.
\v 16 Ne̱ raꞌa soꞌ rej nuva̱ꞌ soꞌ roꞌ, coro̱ꞌ soꞌ chi̱j yatiꞌ, ne̱ neê espadá siha̱a̱ nu̱ꞌ niha̱ rihaan curiha̱nj tuꞌva soꞌ, ne̱ ase vaa nucua̱j ndoꞌo chuguu̱n güii ga̱a caxu̱j roꞌ, da̱nj vaa chuguu̱n rihaan soꞌ niꞌya̱j ꞌu̱nj man soꞌ a.
\p
\v 17 Dan me se ga̱a queneꞌén ꞌu̱nj man soꞌ, ne̱ naxrúꞌ ꞌu̱nj caꞌanj qui̱náá ꞌu̱nj rihaan yoꞌóó tacóó soꞌ, ne̱ ase vaa síí caviꞌ roꞌ, da̱nj vaa ꞌu̱nj a. Dan me se cutaꞌ soꞌ raꞌa soꞌ rej nuva̱ꞌ soꞌ xráj, ne̱ cataj soꞌ a:
\p ―Se̱ cuchuꞌvíꞌ so̱ꞌ maꞌ. ꞌU̱nj roꞌ, me síí táá ya̱a̱n rihaan cunuda̱nj, ne̱ veé ꞌu̱nj me síí noco̱ꞌ xco̱ rihaan cunuda̱nj ado̱nj.
\v 18 Ne̱ síí vaa iꞌna̱ꞌ mej a. Dan me se cavíꞌ ꞌu̱nj, tza̱j ne̱ cuano̱ nihánj me se vaa iꞌna̱ꞌ uún ꞌu̱nj, ne̱ dan me se ꞌo̱ ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ ꞌu̱nj nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ado̱nj. Ne̱ ꞌu̱nj roꞌ, me síí ata̱ suun cata̱j me síí cavi̱ꞌ ne̱ me síí caꞌa̱nj rej ma̱n nimán nij síí caviꞌ ado̱nj.
\p
\v 19 ’Cheꞌé dan me cachro̱n so̱ꞌ nana̱ rihaan yanj cheꞌé nu̱ꞌ se vaa queneꞌén so̱ꞌ nihánj do̱ꞌ, rasu̱u̱n ma̱n cuano̱ do̱ꞌ, rasu̱u̱n caꞌna̱ꞌ rej riha̱a̱n do̱ꞌ a.
\v 20 Ne̱ nihánj me se cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj me se me raj cata̱a nana̱ yuve̱ sa̱ꞌ aꞌmii cheꞌé chi̱j nij yatiꞌ ta̱j raꞌaj rej nuva̱ꞌ neꞌén so̱ꞌ do̱ꞌ, cheꞌé chi̱j nij agaꞌ oró míí agaꞌ ta̱j agaꞌ yaꞌan do̱ꞌ a. Dan me se chi̱j nij yatiꞌ roꞌ, nij síí caꞌnéé Yaꞌanj ni̱caj yuꞌunj man chi̱j nij xꞌneꞌ yuvii̱ me nij yatiꞌ, ne̱ nij agaꞌ ta̱j agaꞌ yaꞌan roꞌ, maꞌa̱n chi̱j nij xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ manj ya̱nj chi̱j nij chumanꞌ me nij agaꞌ yoꞌ a ―taj soꞌ rihanj a.
\c 2
\s Nana̱ caꞌa̱nj rihaan xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ man Cristó ya̱nj chumanꞌ Éfeso a
\p
\v 1 Ga̱a ne̱ cataj soꞌ rihanj a:
\p ―Nana̱ nihánj me nana̱ cachro̱n so̱ꞌ caꞌne̱j so̱ꞌ rihaan síí caꞌnéé Yaꞌanj ni̱caj yuꞌunj man xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ manj ya̱nj chumanꞌ Éfeso á: “Dan me se nihánj me nana̱ aꞌmii ꞌu̱nj si̱j nica̱j chi̱j yatiꞌ raꞌa rej nuva̱ꞌ ado̱nj. Ne̱ si̱j va̱j scaꞌnúj chi̱j nij agaꞌ oró míí ta̱j agaꞌ yaꞌan mej ado̱nj.
\v 2 A̱j neꞌén ꞌu̱nj da̱j ꞌyaj soj se vaa ꞌyaj uxrá soj se‑su̱u̱n ꞌu̱nj ne̱ nucua̱j ndoꞌo vaa nimán soj rihaan sayuun ado̱nj. Ne̱ a̱j neꞌenj se vaa naꞌvej uxrá rá soj ni̱ꞌyaj soj man nij síí chiꞌi̱i̱ maꞌ. Ne̱ xa̱ꞌ nij síí tihaꞌ yuꞌunj tuꞌva rmaꞌa̱n se vaa si̱j ata̱ suun caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ Jesucristó me nij soꞌ, tza̱j ne̱ a̱j nuchruj ra̱a̱ soj cheꞌé nij soꞌ, ne̱ a̱j xcaj soj cuentá se vaa né si̱j aꞌmii ya̱ me nij soꞌ a̱ maan ado̱nj.
\v 3 Ne̱ nucua̱j ndoꞌo vaa nimán soj rihaan sayuun quiranꞌ soj cheꞌé se si̱j noco̱ꞌ manj me soj, ne̱ ne caꞌne̱ꞌ a̱ doj rá soj a̱ maꞌ.
\v 4 Tza̱j ne̱ vaa ꞌo̱ cacunꞌ tumé soj rihanj se vaa asi̱j rque̱ doj me se caráj cochro̱j ndoꞌo soj manj, tza̱j ne̱ ya̱j me se do̱ꞌ do̱ꞌ caꞌneꞌ rá soj aráj cochro̱j soj manj ado̱nj.
\p
\v 5 ’Cheꞌé dan nanu̱j rá soj da̱j quiꞌyaj soj ga̱a ataa caꞌa̱nj yaníj soj rihanj, ne̱ ca̱nica̱j nimán soj, ne̱ quiꞌya̱j soj nda̱a vaa quiꞌyaj soj asino ya̱a̱n á. Sese se̱ canica̱j nimán soj, ne̱ cuchi̱ꞌ ꞌu̱nj rihaan soj, ne̱ caꞌne̱e̱ ꞌu̱nj se‑aga̱ꞌ soj agaꞌ ta̱j agaꞌ yaꞌan rej nicu̱nꞌ yoꞌ na̱nj ado̱nj.
\v 6 Tza̱j ne̱ nihánj me se sa̱ꞌ ꞌyaj soj, se vaa nachriꞌ uxrá rá soj niꞌya̱j soj se vaa ꞌyaj nij síí nicolaíta, ne̱ veé da̱nj nachriꞌ rá ma̱ꞌanj niꞌya̱j ꞌu̱nj se vaa ꞌyaj nij soꞌ uún na̱nj ado̱nj.
\v 7 Dan me se sese ta̱j yuꞌuj xréé soj, ne̱ no̱ xcúún soj cuno̱ soj nana̱ nihánj nana̱ taj xnaꞌanj Nimán Yaꞌanj rihaan nij xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ manj ya̱nj ꞌo̱ ꞌo̱ chumanꞌ a. Dan me se rihaan síí ꞌyaj canaán rihaan nu̱ꞌ sayuun me se rque̱ ꞌu̱nj chruj ma̱n raa̱ chruun quiꞌya̱j ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ yuvii̱ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ga̱ Yaꞌanj cha̱ soꞌ, ne̱ chruun yoꞌ roꞌ, nicunꞌ tanu̱u̱ rej sa̱ꞌ ndoꞌo rej rihaan maꞌa̱n Yaꞌanj ado̱nj.” Veé da̱nj síj nana̱ cachro̱n so̱ꞌ caꞌne̱j so̱ꞌ rihaan síí caꞌnéé Yaꞌanj ni̱caj yuꞌunj man xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ manj ya̱nj chumanꞌ Éfeso a ―taj soꞌ rihanj a.
\s Nana̱ caꞌa̱nj rihaan xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ man Cristó ya̱nj chumanꞌ Esmirna a
\p
\v 8 Ga̱a ne̱ cataj uún soꞌ rihanj a:
\p ―Nana̱ nihánj me nana̱ cachro̱n so̱ꞌ caꞌne̱j so̱ꞌ rihaan síí caꞌnéé Yaꞌanj ni̱caj yuꞌunj man nij síí noco̱ꞌ manj ya̱nj chumanꞌ Esmirna a: “Dan me se nihánj me nana̱ aꞌmii ꞌu̱nj si̱j nicu̱nꞌ asi̱j rque̱ do̱ꞌ, si̱j canicu̱nꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj do̱ꞌ, ne̱ si̱j caviꞌ mej, tza̱j ne̱ cunuu iꞌna̱ꞌ ya̱ uún ꞌu̱nj ado̱nj.
\v 9 Neꞌén ꞌu̱nj da̱j vaa sayuun ranꞌ nij soj si̱j ma̱n chumanꞌ Esmirna, ne̱ neꞌén ꞌu̱nj se vaa nique̱ ndoꞌo soj ado̱nj. Tza̱j ne̱ rihaan Yaꞌanj me se síí ruꞌvee me ya̱ soj ado̱nj. Ne̱ vaa nij síí tuꞌva rmaꞌa̱n taj se vaa yuvii̱ israelitá me nij soꞌ, tza̱j ne̱ né si̱j israelitá me ya̱ nij soꞌ maꞌ. Ma̱an xꞌneꞌ síí tucuꞌyón snana̱ Síí Chre̱e me nij soꞌ na̱nj á. Ne̱ neꞌén ꞌu̱nj se vaa aꞌmii nij soꞌ nana̱ nij cheꞌé soj ado̱nj.
\p
\v 10 ’Tza̱j ne̱ a̱ doj se̱ cuchuꞌviꞌ soj cheꞌé sayuun quira̱nꞌ soj maꞌ. Dan me se Síí Chre̱e roꞌ, caxri̱i̱ soꞌ tagaꞌ man taꞌa̱j soj, cheꞌé rej cuchuꞌvi̱ꞌ soj ne̱ ta̱náj soj tucuáán sa̱ꞌ ado̱nj. Ne̱ chi̱ꞌ güii quira̱nꞌ soj sayuun da̱nj chugua̱nj. Dan me se nda̱ꞌ se ticavi̱ꞌ nii man soj, tza̱j ne̱ ꞌo̱ canoco̱ꞌ soj manj, ne̱ vaa güii rque̱ ꞌu̱nj ꞌo̱ cachriin cu̱nuû raa̱ soj, cheꞌé se si̱j ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ga̱ Yaꞌanj gu̱un soj na̱nj á.
\v 11 Dan me se sese ta̱j yuꞌuj xréé soj, ne̱ no̱ xcúún soj cuno̱ soj nana̱ nihánj nana̱ taj xnaꞌanj Nimán Yaꞌanj rihaan nij xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ manj ya̱nj ꞌo̱ ꞌo̱ chumanꞌ a. Dan me se se̱ quiranꞌ síí quiꞌya̱j canaán yoꞌ sayuun asa̱ꞌ caviꞌ uún nij síí tumé cacunꞌ a̱ maꞌ.” Veé da̱nj síj nana̱ cachro̱n so̱ꞌ caꞌne̱j so̱ꞌ rihaan síí caꞌnéé Yaꞌanj ni̱caj yuꞌunj man xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ manj ya̱nj chumanꞌ Esmirna a ―taj uún soꞌ rihanj a.
\s Nana̱ caꞌa̱nj rihaan xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ man Cristó ya̱nj chumanꞌ Pérgamo a
\p
\v 12 Ga̱a ne̱ cataj uún soꞌ rihanj a:
\p ―Nana̱ nihánj me nana̱ cachro̱n so̱ꞌ caꞌne̱j so̱ꞌ rihaan síí caꞌnéé Yaꞌanj ni̱caj yuꞌunj man xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ manj ya̱nj chumanꞌ Pérgamo a: “Dan me se nihánj me nana̱ aꞌmii ꞌu̱nj si̱j nica̱j neê espadá siha̱a̱ nu̱ꞌ niha̱ rihaan rihaan soj si̱j ya̱nj chumanꞌ Pérgamo a.
\v 13 Neꞌén ꞌu̱nj rej ya̱nj nij soj, se vaa uun chij ndoꞌo Síí Chre̱e rej yoꞌ na̱nj á. Tza̱j ne̱ ꞌo̱ nocoꞌ soj manj, ne̱ ne ta̱náj xco̱ soj stucua̱nj ꞌu̱nj maꞌ. Dan me se vaa síí cuꞌna̱j Antipas síí ꞌo̱ nataꞌ rihaan yuvii̱ cheꞌé ꞌu̱nj, ne̱ nda̱ꞌ se ticaviꞌ nii man soꞌ rej ya̱nj soj rej ya̱nj maꞌa̱n Síí Chre̱e, tza̱j ne̱ ne caꞌne̱ꞌ rá soj ga̱ snana̱j maꞌ.
\v 14 Tza̱j ne̱ vaa do̱j cacunꞌ tumé soj rihanj, se vaa nda̱a scaꞌnúj soj ꞌnij síí noco̱ꞌ stucua̱nj síí cuꞌna̱j Balaam a. Ne̱ tucuꞌyón Balaam rihaan síí cuꞌna̱j Balac se vaa caꞌne̱j soꞌ tucuáán chiꞌi̱i̱ nimán nij síí israelitá se vaa cha̱ nij síí israelitá rasu̱u̱n rqué nii rihaan nij yaꞌanj quiꞌyaj nij tuvi̱ꞌ Balac ne̱ quiꞌya̱j nij soꞌ cacunꞌ ga̱ chana̱ ado̱nj.
\v 15 Ne̱ da̱nj na̱nj uún, ne̱ ma̱n taꞌa̱j nij síí nica̱j stucua̱nj nij síí nicolaíta scaꞌnúj soj uún na̱nj á. Dan me se nachríꞌ ꞌu̱nj niꞌya̱j ꞌu̱nj tucuáán yoꞌ ado̱nj.
\p
\v 16 ’Cheꞌé dan ca̱nica̱j nimán soj, ta̱náj soj chrej chiꞌi̱i̱ yoꞌ á. Se taj, ne̱ raꞌya̱nj cuchi̱ꞌ ꞌu̱nj rihaan soj, ne̱ ni̱caj ꞌu̱nj neê espadá avii tuꞌvaj cunu̱ꞌ ꞌu̱nj ga̱ nij soj ado̱nj.
\v 17 Sese ta̱j yuꞌuj xréé soj, ne̱ no̱ xcúún soj cuno̱ soj nana̱ nihánj nana̱ taj xnaꞌanj Nimán Yaꞌanj rihaan nij xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ manj ya̱nj ꞌo̱ ꞌo̱ chumanꞌ a. Rihaan síí ꞌyaj canaán roꞌ, rque̱ ꞌu̱nj se cuꞌna̱j maná se ꞌni̱j yuve̱ cha̱ soꞌ, ne̱ caxri̱i̱ ꞌu̱nj ꞌo̱ yahij catzi̱i̱ ston soꞌ, ne̱ quino̱ naca̱ ꞌo̱ se‑chuvi̱i ꞌo̱ soꞌ ni̱caj síí quiꞌyaj canaán, ne̱ dan me se taj a̱ ꞌó síí caꞌve̱e naya̱a̱ nana̱ yoꞌ a̱ maꞌ. Ma̱an se o̱rúnꞌ síí ni̱caj yahij catzi̱i̱ yoꞌ me síí queneꞌe̱n me taj yoꞌ na̱nj ado̱nj.” Veé da̱nj síj nana̱ cachro̱n so̱ꞌ caꞌne̱j so̱ꞌ rihaan síí caꞌnéé Yaꞌanj ni̱caj yuꞌunj man xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ manj ya̱nj chumanꞌ Pérgamo a ―taj soꞌ rihanj a.
\s Nana̱ caꞌa̱nj rihaan xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ man Cristó ya̱nj chumanꞌ Tiatira a
\p
\v 18 Ga̱a ne̱ cataj uún soꞌ rihanj a:
\p ―Ga̱a ne̱ cachro̱n so̱ꞌ nana̱ nihánj ne̱ caꞌne̱j so̱ꞌ rihaan síí caꞌnéé Yaꞌanj ni̱caj yuꞌunj man xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ manj ya̱nj chumanꞌ Tiatira a: “Dan me se nana̱ nihánj me nana̱ aꞌmii ꞌu̱nj Taꞌni̱j Yaꞌanj cuno̱ soj, ne̱ ꞌu̱nj roꞌ, ase vaa yaꞌan vaa rlij rihanj, ne̱ ase vaa agaꞌ bronce mare̱e vaa tacój a.
\v 19 Neꞌén ꞌu̱nj da̱j ꞌyaj nij soj se vaa ꞌe̱e̱ rá soj tinúú soj ne̱ ꞌo̱ amán rá soj niꞌya̱j soj manj ne̱ racuíj soj man tinúú soj ne̱ ꞌo̱ nucua̱j vaa nimán soj rihaan sayuun a. Dan me se doj a̱ ꞌyaj soj suun sa̱ꞌ ya̱j ado̱nj. Ga̱a guun cheꞌe̱ soj canocoꞌ soj manj me se do̱j doj ꞌyaj soj suun sa̱ꞌ nda̱ꞌ rá se ꞌyaj soj ya̱j ado̱nj.
\v 20 Tza̱j ne̱ vaa do̱j cacunꞌ tumé soj rihanj se vaa aꞌvej rá soj ca̱yáán chana̱ cuꞌna̱j Jezabel ga̱ soj a. Ne̱ noꞌ me níí taj se vaa chana̱ nataꞌ snana̱ Yaꞌanj me noꞌ, ne̱ tucuꞌyón noꞌ man yuvii̱, ne̱ tihaꞌ yuꞌunj noꞌ man nij síí nu̱u̱ rihaan ma̱ꞌanj na̱nj á. Síj ga̱a ne̱ ꞌyaj nij soꞌ cacunꞌ ga̱ chana̱ ne̱ chá nij soꞌ rasu̱u̱n rqué nii rihaan yaꞌanj quiꞌyaj nii uún ado̱nj.
\v 21 Ne̱ caꞌneꞌ raj cache̱n do̱j güii cheꞌé rej nuchra̱nꞌ nimán noꞌ ne̱ ta̱náj noꞌ cacunꞌ otoj ga̱ ꞌó snóꞌo né ni̱ca̱ noꞌ me, tza̱j ne̱ naꞌvej rá noꞌ maꞌ.
\v 22 Cheꞌé dan nihánj me se cano̱ chiꞌii̱ nucua̱j man noꞌ qui̱ꞌyáj, ne̱ nij síí quiꞌyaj cacunꞌ ga̱ noꞌ roꞌ, quira̱nꞌ uxrá nij soꞌ sayuun qui̱ꞌyáj ado̱nj. Da̱nj quira̱nꞌ nij soꞌ sese se̱ canica̱j nimán nij soꞌ ne̱ se̱ tanáj xco̱ nij soꞌ se vaa ꞌyaj nij soꞌ ga̱ noꞌ na̱nj á.
\v 23 Ne̱ ꞌo̱ cavi̱ꞌ nij síí noco̱ꞌ snana̱ chana̱ yoꞌ, qui̱ꞌyáj, ga̱a ne̱ queneꞌe̱n nij xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ manj ya̱nj ꞌo̱ ꞌo̱ chumanꞌ se vaa ꞌu̱nj me síí acaj ndoꞌo cuentá da̱j vaa raa̱ yuvii̱ do̱ꞌ, da̱j vaa nimán yuvii̱ do̱ꞌ, ne̱ na̱ruꞌvee ꞌu̱nj rihaan ꞌo̱ ꞌo̱ nij soj cheꞌé se vaa ꞌyaj ꞌo̱ ꞌo̱ nij soj chugua̱nj.
\p
\v 24 ’Ne̱ nihánj me se caꞌmi̱i̱ ꞌu̱nj rihaan ꞌó nij soj si̱j ma̱n chumanꞌ Tiatira si̱j ne nocoꞌ tucuáán chiꞌi̱i̱ yoꞌ a. ꞌO̱ se tucuáán sca̱ꞌ yuve̱ ndoꞌo me tucuáán chiꞌi̱i̱ yoꞌ, rá maꞌa̱n nij soꞌ, tza̱j ne̱ stucua̱nj Síí Chre̱e me yoꞌ rihaan soj, ne̱ ne nari̱ꞌ soj tucuáán yoꞌ a̱ maꞌ. Dan me se taj cheꞌé cuta̱ꞌ ꞌu̱nj doj suun xráá soj a̱ maꞌ.
\v 25 Ma̱an se ꞌo̱ canoco̱ꞌ soj tucuáán nica̱j soj nda̱a se quisi̱j güii cuchi̱ꞌ ꞌu̱nj rihaan soj á.
\v 26 Ne̱ síí ꞌyaj canaán ꞌo̱ ꞌyaj nij suun caꞌnéꞌ ꞌu̱nj rihaan nda̱a se cuchi̱ꞌ ꞌu̱nj rihaan soj roꞌ, gu̱un chij soꞌ rihaan nij xꞌneꞌ yuvii̱ naꞌvej rá canoco̱ꞌ manj, qui̱ꞌyáj ado̱nj.
\v 27 Ne̱ ni̱caj soꞌ vará aga̱ꞌ, ne̱ gu̱un chij soꞌ rihaan nij soꞌ, ne̱ dan me se nda̱a rá se vaa ꞌyaj nii ga̱a uxraꞌ nii xruj roꞌ, da̱nj ga̱a̱ quiꞌya̱j síí gu̱un chij yoꞌ chugua̱nj.
\v 28 Dan me se ase vaa uun chij ma̱ꞌanj quiꞌyaj Réj Yaꞌanj roꞌ, da̱nj ga̱a̱ gu̱un chij soꞌ, ne̱ rque̱ ꞌu̱nj yatiꞌ xtaꞌngaa uriha̱nj rej nichrunꞌ rá ranga̱ꞌ rihaan soꞌ ado̱nj.
\v 29 Sese ta̱j yuꞌuj xréé soj, ne̱ no̱ xcúún soj cuno̱ soj nana̱ nihánj nana̱ taj xnaꞌanj Nimán Yaꞌanj rihaan nij xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ manj ya̱nj ꞌo̱ ꞌo̱ chumanꞌ a.” Veé da̱nj síj nana̱ cachro̱n so̱ꞌ caꞌne̱j so̱ꞌ rihaan síí caꞌnéé Yaꞌanj ni̱caj yuꞌunj man xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ manj ya̱nj chumanꞌ Tiatira a ―taj soꞌ rihanj a.
\c 3
\s Nana̱ caꞌa̱nj rihaan xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ man Cristó ya̱nj chumanꞌ Sardis a
\p
\v 1 Ga̱a ne̱ cataj uún soꞌ rihanj a:
\p ―Nana̱ nihánj me nana̱ cachro̱n so̱ꞌ caꞌne̱j so̱ꞌ rihaan síí caꞌnéé Yaꞌanj ni̱caj yuꞌunj man xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ manj ya̱nj chumanꞌ Sardis a: “Dan me se nihánj me nana̱ aꞌmii ꞌu̱nj si̱j nica̱j Nimán Yaꞌanj do̱ꞌ, chi̱j nij yatiꞌ do̱ꞌ, rihaan soj si̱j ma̱n chumanꞌ Sardis, ne̱ Nimán Yaꞌanj roꞌ, vaa gue̱e̱ soꞌ, ne̱ chi̱j ya̱ se nucua̱j nica̱j soꞌ a. Neꞌén ꞌu̱nj da̱j ꞌyaj nij soj, ne̱ dan me se síí vaa iꞌna̱ꞌ ya̱ nimán me soj, rá yuvii̱, tza̱j ne̱ ase vaa síí caviꞌ nimán vaa soj rihanj na̱nj ado̱nj.
\v 2 Dan me se nari̱i̱ soj nej rihaan soj rugua̱nj. Tu̱mé soj man maꞌa̱n soj, ne̱ nari̱ꞌ nucua̱j nimán tinúú soj nij síí da̱j doj cavi̱ꞌ nimán quiꞌya̱j soj á. ꞌO̱ se xcaj ꞌu̱nj cuentá se vaa nu̱ꞌ se ꞌyaj soj roꞌ, né se aranꞌ rá Yaꞌanj me nij yoꞌ maꞌ.
\p
\v 3 ’Cheꞌé dan nanu̱j rá soj nana̱ sa̱ꞌ tucuꞌyón nii man soj do̱ꞌ, nana̱ sa̱ꞌ cuno soj do̱ꞌ, ne̱ ꞌo̱ quiꞌya̱j soj nda̱a vaa taj nana̱ sa̱ꞌ yoꞌ, ne̱ ca̱nica̱j nimán soj canoco̱ꞌ soj chrej sa̱ꞌ á. Sese se̱ tumé soj man soj, ne̱ ase vaa ꞌnaꞌ síí itu̱u̱ roꞌ, da̱nj ga̱a̱ cuchi̱j rihaan nij soj, ne̱ se̱ queneꞌen uxrá soj me orá me cuchi̱j rihaan soj maan ado̱nj.
\v 4 Tza̱j ne̱ vaa taꞌa̱j tuviꞌ soj si̱j ma̱n chumanꞌ Sardis ne quiꞌya̱j cacunꞌ maꞌ. Ne̱ cheꞌé dan ase vaa síí nu̱u̱ yatzíj naruvii roꞌ, da̱nj vaa nij soꞌ cuano̱ rihanj chugua̱nj. Ne̱ nij soꞌ roꞌ, vaa güii cu̱nuû nij soꞌ yatzíj catzi̱i̱, ne̱ cache̱e̱ nij soꞌ ga̱j ado̱nj. ꞌO̱ se no̱ xcúún nij soꞌ quiꞌya̱j nij soꞌ da̱nj ado̱nj.
\v 5 Dan me se cunuda̱nj nij síí ꞌyaj canaán roꞌ, vaa güii rque̱ nii yatzíj catzi̱i̱ cu̱nuû nij soꞌ, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ naꞌnúꞌ ꞌu̱nj se‑chuvi̱i nij soꞌ no̱ rihaan yanj no̱ se‑chuvi̱i nij síí ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ ga̱ Yaꞌanj nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj maꞌ. Ne̱ nata̱ꞌ ꞌu̱nj rihaan Réj Yaꞌanj do̱ꞌ, rihaan nij se‑mo̱zó soꞌ do̱ꞌ, se vaa me nij soꞌ síí noco̱ꞌ manj ado̱nj.
\v 6 Sese ta̱j yuꞌuj xréé soj, ne̱ no̱ xcúún soj cuno̱ soj nana̱ nihánj nana̱ taj xnaꞌanj Nimán Yaꞌanj rihaan nij xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ manj ya̱nj ꞌo̱ ꞌo̱ chumanꞌ a.” Veé da̱nj síj nana̱ cachro̱n so̱ꞌ caꞌne̱j so̱ꞌ rihaan síí caꞌnéé Yaꞌanj ni̱caj yuꞌunj man xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ manj ya̱nj chumanꞌ Sardis a ―taj soꞌ rihanj a.
\s Nana̱ caꞌa̱nj rihaan xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ man Cristó ya̱nj chumanꞌ Filadelfia a
\p
\v 7 Ga̱a ne̱ cataj uún soꞌ rihanj a:
\p ―Nana̱ nihánj me nana̱ cachro̱n so̱ꞌ caꞌne̱j so̱ꞌ rihaan síí caꞌnéé Yaꞌanj ni̱caj yuꞌunj man xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ manj ya̱nj chumanꞌ Filadelfia a: “Dan me se nihánj me nana̱ aꞌmii ꞌu̱nj Si̱j Sa̱ꞌ Ina̱nj, Si̱j Aꞌmii Ina̱nj Nana̱ Ya̱ cuno̱ soj a. Ne̱ ꞌu̱nj roꞌ, me síí uun chij ndoꞌo nda̱a vaa guun chij rey cuꞌna̱j David ga̱a naá ado̱nj. Dan me se ga̱a aꞌnúj ꞌu̱nj taꞌyaa, ne̱ taj síí quisi̱j na̱ráán taꞌyaa yoꞌ maꞌ. Ne̱ ga̱a aráán ꞌu̱nj taꞌyaa, ne̱ taj síí quisi̱j caꞌnu̱u̱ uún taꞌyaa yoꞌ maꞌ.
\v 8 Dan me se a̱j neꞌén ꞌu̱nj da̱j ꞌyaj nij soj a. Ne̱ nihánj me se xca̱j soj cuentá se vaa a̱j caꞌnúj ꞌu̱nj taꞌyaa rej rihaan soj, ne̱ taj síí quisi̱j na̱ráán taꞌyaa yoꞌ maꞌ. Ne̱ nij soj me se nda̱ꞌ se né si̱j nucua̱j ndoꞌo nimán me soj, tza̱j ne̱ ꞌo̱ ꞌyaj soj nda̱a vaa taj snana̱j, ne̱ ne cata̱j soj se vaa né si̱j noco̱ꞌ manj me soj maꞌ.
\v 9 Ne̱ vaa nij síí tuꞌva rmaꞌa̱n se vaa si̱j israelitá me nij soꞌ, tza̱j ne̱ né si̱j israelitá ya̱ me nij soꞌ maꞌ. Ma̱an se síí ne̱ me nij soꞌ, ne̱ síí tucuꞌyón snana̱ Síí Chre̱e me uún nij soꞌ ado̱nj. Dan me se nago̱j man nij soꞌ rihaan soj, ne̱ cuchi̱ꞌ nij soꞌ rihaan soj, ne̱ ca̱yáán ru̱j nij soꞌ rihaan soj, ne̱ queneꞌe̱n nij soꞌ se vaa si̱j cunuu ꞌe̱e̱ raj man me soj ado̱nj.
\v 10 Cheꞌé se a̱j quiꞌyaj soj nu̱ꞌ nda̱a vaa taj snana̱j nana̱ taj se vaa no̱ xcúún soj ga̱a̱ nucua̱j nimán soj rihaan sayuun roꞌ, cheꞌé dan ti̱nanii ꞌu̱nj man soj rihaan sayuun caꞌna̱ꞌ rihaan nu̱ꞌ chumii̱ nihánj vaa güii, asa̱ꞌ xca̱j ꞌu̱nj cuentá da̱j vaa nimán cunuda̱nj nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ ado̱nj.
\p
\v 11 ’Xca̱j soj cuentá á. Da̱j doj cuchi̱j rihaan soj chugua̱nj. Ni̱caj xraan soj tucuáán nica̱j soj, ga̱a ne̱ se̱ caꞌvee caꞌne̱e̱ nii cachriin cu̱nuû raa̱ soj cachriin quiꞌyaj canaán soj maꞌ.
\v 12 Ne̱ síí quiꞌya̱j canaán roꞌ, ase vaa ꞌo̱ chraan xca̱a̱n nicu̱nꞌ tacóó nuvií noco̱o rej aráj gue̱e̱ yuvii̱ rihaan Yaꞌanj roꞌ, da̱nj ga̱a̱ soꞌ rihanj, qui̱ꞌyáj, ne̱ se̱ curiha̱nj uún soꞌ rej ya̱nj ꞌu̱nj maꞌ. Ne̱ rihaan soꞌ roꞌ, cachro̱n ꞌu̱nj vaꞌnu̱j nana̱, ne̱ dan me se cachro̱n ꞌu̱nj se‑chuvi̱i Taꞌanj ꞌu̱nj, ne̱ cachro̱n ꞌu̱nj se‑chuvi̱i chumanꞌ ya̱nj Taꞌanj ꞌu̱nj chumanꞌ cuꞌna̱j Jerusalén naca̱ nani̱j rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ cachro̱n ꞌu̱nj se‑chuvi̱i naca̱ ma̱ꞌanj cachro̱n ꞌu̱nj rihaan soꞌ ado̱nj.
\v 13 Sese ta̱j yuꞌuj xréé soj, ne̱ no̱ xcúún soj cuno̱ soj nana̱ nihánj nana̱ taj xnaꞌanj Nimán Yaꞌanj rihaan nij síí noco̱ꞌ manj ya̱nj ꞌo̱ ꞌo̱ chumanꞌ a.” Veé da̱nj síj nana̱ cachro̱n so̱ꞌ caꞌne̱j so̱ꞌ rihaan síí caꞌnéé Yaꞌanj ni̱caj yuꞌunj man xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ manj ya̱nj chumanꞌ Filadelfia a ―taj soꞌ rihanj a.
\s Nana̱ caꞌa̱nj rihaan xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ man Cristó ya̱nj chumanꞌ Laodicea a
\p
\v 14 Ga̱a ne̱ cataj uún soꞌ rihanj a:
\p ―Nana̱ nihánj me nana̱ cachro̱n so̱ꞌ caꞌne̱j so̱ꞌ rihaan síí caꞌnéé Yaꞌanj ni̱caj yuꞌunj man xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ manj ya̱nj chumanꞌ Laodicea a: “Dan me se nana̱ nihánj me nana̱ aꞌmii ꞌu̱nj si̱j quiꞌya̱j nda̱a vaa taj nu̱ꞌ nana̱ cataj xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj a. Dan me se ꞌu̱nj me síí nataꞌ ya̱ snana̱ Yaꞌanj rihaan soj nda̱a vaa me rá Yaꞌanj qui̱ꞌyáj, ne̱ ꞌu̱nj me síí quiꞌyaj nu̱ꞌ se ma̱n rihaan chumii̱ nihánj ga̱ xta̱ꞌ ado̱nj.
\v 15 Dan me se neꞌenj nu̱ꞌ se vaa ꞌyaj soj, ne̱ ne ꞌyaj soj se sa̱ꞌ da̱j se ꞌyaj na coj nuu cui̱j rá yuvii̱ do̱ꞌ, da̱j se ꞌyaj na yaꞌa̱an tiꞌinj se aꞌnanꞌ nee̱ man yuvii̱ do̱ꞌ maꞌ. Sa̱ꞌ sese da̱j se vaa na coj do̱ꞌ, da̱j se vaa na yaꞌa̱an do̱ꞌ, vaa soj asuun tza̱j ado̱nj.
\v 16 Tana̱nj da̱j se vaa na gu̱u̱n do̱j tzínꞌ vaa soj, ne̱ né ase vaa na coj do̱ꞌ, na yaꞌa̱an do̱ꞌ, vaa soj, ne̱ cheꞌé dan cuchra̱nj ꞌu̱nj man soj tuꞌvá ꞌu̱nj na̱nj ado̱nj.
\v 17 Dan me se taj soj se vaa ruꞌve̱e̱ ina̱nj soj, ne̱ taj va̱j a̱ doj rasu̱u̱n ne achiin rihaan soj, rá soj a. Tza̱j ne̱ ne acaj soj cuentá se vaa ase vaa síí nique̱ do̱ꞌ, síí achiin ndoꞌo rasu̱u̱n man do̱ꞌ, síí riꞌ rá do̱ꞌ, síí tuchri̱i do̱ꞌ, síí ca̱nj nuviꞌ saga̱nꞌ do̱ꞌ, vaa soj na̱nj ado̱nj.
\p
\v 18 ’Cheꞌé dan narque̱j chrej nucua̱j man soj se vaa quira̱a̱n soj agaꞌ oró míí rihanj agaꞌ cachén yaꞌan ne̱ cunuu sa̱ꞌ ina̱nj, ga̱a ne̱ caꞌve̱e cunu̱u ruꞌve̱e̱ ya̱ ya̱ soj rihanj á. Ne̱ quira̱a̱n soj yatzíj catzi̱i̱ rihanj, ne̱ caꞌve̱e cu̱nuû soj, ne̱ se̱ queneꞌen yuvii̱ se vaa nuviꞌ saga̱nꞌ soj ne̱ se̱ guun naꞌa̱j soj se vaa nuviꞌ saga̱nꞌ soj maꞌ. Ne̱ quira̱a̱n soj rmedió sa̱ꞌ rihanj, ne̱ caxri̱i̱ soj rlij rihaan soj, ga̱a ne̱ caꞌve̱e queneꞌe̱n soj, ne̱ xca̱j sa̱ꞌ soj cuentá ado̱nj.
\v 19 Dan me se ꞌu̱nj roꞌ, narqué ꞌu̱nj chrej nucua̱j man nu̱ꞌ nij síí ꞌe̱e̱ raj man, ne̱ qui̱ꞌyáj sayuun man nij soꞌ sese se̱ cuno nij soꞌ rihanj chugua̱nj. Cheꞌé dan gu̱un niha̱ꞌ rá soj cuno̱ soj rihanj, ne̱ ca̱nica̱j nimán soj canoco̱ꞌ soj chrej sa̱ꞌ á.
\v 20 Nihánj me se ase vaa ꞌo̱ síí nicu̱nꞌ taꞌyaa ne̱ ticaꞌmii taꞌyaa roꞌ, vaa ꞌu̱nj a. Ne̱ sese vaa ꞌo̱ soꞌ cuno̱ snana̱j, ne̱ sese caꞌnu̱u̱ soꞌ taꞌyaa, ne̱ catu̱u̱ ꞌu̱nj rihaan soꞌ, ne̱ cha̱j ga̱ soꞌ, ne̱ soꞌ cha̱ ga̱ ꞌu̱nj a.
\v 21 Ne̱ síí quiꞌya̱j canaán roꞌ, ca̱yáán soꞌ rihaan xrúún ꞌu̱nj chruun xlá sa̱ꞌ ga̱ ꞌu̱nj, ne̱ gu̱un chij soꞌ ga̱j, qui̱ꞌyáj, nda̱a vaa quiꞌyaj Réj Yaꞌanj ga̱j ado̱nj. Dan me se ga̱a quiꞌyaj canaán ꞌu̱nj, ne̱ cayáán ꞌu̱nj rihaan xrúún Réj Yaꞌanj chruun xlá sa̱ꞌ ga̱ soꞌ, ne̱ uun chij ꞌu̱nj ga̱ soꞌ, quiꞌyaj soꞌ chugua̱nj.
\v 22 Sese ta̱j yuꞌuj xréé soj, ne̱ no̱ xcúún soj cuno̱ soj nana̱ nihánj nana̱ taj xnaꞌanj Nimán Yaꞌanj rihaan nij xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ manj ya̱nj ꞌo̱ ꞌo̱ nij chumanꞌ ado̱nj.” Veé da̱nj síj nana̱ cachro̱n so̱ꞌ caꞌne̱j so̱ꞌ rihaan síí caꞌnéé Yaꞌanj ni̱caj yuꞌunj man xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ manj ya̱nj chumanꞌ Laodicea a ―taj soꞌ rihanj a.
\c 4
\s Queneꞌen Juan maꞌa̱n chruun xlá sa̱ꞌ rej uun chij Yaꞌanj a
\p
\v 1 Quisíj caꞌmii soꞌ nu̱ꞌ nana̱ dan, ga̱a ne̱ queneꞌén ꞌu̱nj ꞌo̱ taꞌyaa ta̱j yaꞌnúj rej xta̱ꞌ a. Ga̱a ne̱ cunó ꞌu̱nj caꞌmii uún síí caꞌmii asino ya̱a̱n rihanj, ne̱ snana̱ soꞌ roꞌ, da̱j se uun ráꞌ unóꞌ aꞌyánj nii chruun aꞌyánj roꞌ, da̱nj guun raj ga̱a cunoj snana̱ soꞌ a. Ne̱ cataj soꞌ rihanj a:
\p ―Cavi̱i̱ so̱ꞌ caꞌna̱ꞌ so̱ꞌ nihánj, ga̱a ne̱ ti̱haán ꞌu̱nj rihaan so̱ꞌ nu̱ꞌ se vaa gu̱un rej rihaan so̱ꞌ á ―taj soꞌ rihanj a.
\p
\v 2 Ne̱ raꞌya̱nj queneꞌenj chruun xlá sa̱ꞌ ndoꞌo rej xta̱ꞌ, quiꞌyaj Nimán Yaꞌanj, ne̱ dan me se vaa síí ta̱j chruun xlá sa̱ꞌ yoꞌ síí uun chij ndoꞌo,
\v 3 ne̱ ase vaa yahij “jaspe” do̱ꞌ, ase vaa yahij “cornalina” do̱ꞌ, da̱nj vaa soꞌ curuviꞌ soꞌ a. Ne̱ ase vaa xcuáá cuꞌlúú roꞌ, da̱nj vaa nu̱ꞌ anica̱j chruun xlá sa̱ꞌ yoꞌ, veꞌé chuguu̱n yoꞌ, ne̱ ase vaa chuguu̱n yahij “esmeralda” roꞌ, da̱nj vaa chuguu̱n yoꞌ a.
\v 4 Ne̱ nu̱ꞌ anica̱j chruun xlá sa̱ꞌ yoꞌ roꞌ, nicunꞌ ꞌó ico̱ caꞌa̱nj (24) chruun xlá sa̱ꞌ, ne̱ ta̱j ico̱ caꞌa̱nj síí uun chij rihaan nij chruun xlá sa̱ꞌ yoꞌ, ne̱ nu̱u̱ nij síí uun chij yatzíj catzi̱i̱, ne̱ nu̱u̱ raa̱ nij soꞌ cachriin agaꞌ oró míí a.
\v 5 Ne̱ rej nicu̱nꞌ chruun xlá nicu̱nꞌ tanu̱u̱ tuviꞌ me se raa̱n ndoꞌo, ne̱ cari̱i̱n ndoꞌo, ne̱ caguáj ndoꞌo tuꞌvii a. Ne̱ chi̱j agaꞌ táá yaꞌan chuguu̱n roꞌ, nicunꞌ rihaan chruun xlá sa̱ꞌ, ne̱ chi̱j agaꞌ chuguu̱n yoꞌ roꞌ, me Nimán Yaꞌanj síí nica̱j chi̱j ya̱ se nucua̱j a.
\v 6 Ne̱ rej rihaan chruun xlá sa̱ꞌ yoꞌ roꞌ, nu̱u̱ ꞌo̱ na yaꞌa̱nj, tza̱j ne̱ né na ya̱ me yoꞌ maꞌ. Ma̱an scura̱a̱n ina̱nj me yoꞌ, ne̱ ase vaa yahij cristal da̱nj vaa yoꞌ a.
\p Ne̱ nu̱ꞌ anica̱j chruun xlá sa̱ꞌ yoꞌ ne̱ tanu̱u̱ ꞌó nij chruun xlá me se nicunꞌ caꞌa̱nj xcuu, ne̱ nu̱ꞌ anica̱j man nij xcuu mán rlij rihaan nij xoꞌ a.
\v 7 Ne̱ ꞌo̱ xcuu roꞌ, ase vaa chuvaa̱ vaa xoꞌ a. Ne̱ xcuu vi̱j roꞌ, ase vaa scúj leꞌe̱j vaa xoꞌ a. Ne̱ xcuu vaꞌnu̱j roꞌ, ase vaa rihaan snóꞌo vaa rihaan xoꞌ a. Ne̱ xcuu caꞌa̱nj roꞌ, ase vaa xtaa va̱j rej xta̱ꞌ vaa xoꞌ a.
\v 8 Ne̱ vaa vata̱nꞌ scache̱e ꞌo̱ ꞌo̱ nij xoꞌ ta̱j xráá nij xoꞌ, ne̱ ase vaa scache̱e xtâj vaa scache̱e nij xoꞌ a. Ne̱ nu̱ꞌ xráá xoꞌ nu̱ꞌ rque xoꞌ nu̱ꞌ mán rlij rihaan xoꞌ ado̱nj. Ne̱ nuvi̱i niga̱nꞌ ne aꞌneꞌ rá nij xoꞌ ga̱ suun taj nana̱ nihánj a:
\q Síí sa̱ꞌ ina̱nj uxrá me Yaꞌanj Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ
\q Síí Uun Nucua̱j ꞌYaj Cunuda̱nj a.
\q Ne̱ soꞌ me síí nicu̱nꞌ ya̱j do̱ꞌ, síí nicu̱nꞌ asi̱j naá do̱ꞌ, síí cuchi̱ꞌ do̱ꞌ ado̱nj,
\m taj caꞌa̱nj nij xcuu yoꞌ a.
\p
\v 9 Ne̱ taj nij xcuu se vaa niꞌndaj ya̱ sa̱ꞌ veꞌé vaa Yaꞌanj síí ta̱j rihaan chruun xlá sa̱ꞌ yoꞌ síí ca̱yáán nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj, ne̱ aráj cochro̱j nij xoꞌ rihaan soꞌ, ne̱ taj nij xoꞌ guun niꞌya̱j níꞌ rihaan soꞌ ado̱nj.
\v 10 Ne̱ da̱j a̱ ga̱a ꞌyaj nij xoꞌ da̱nj ne̱ ꞌanj ca̱yáán ru̱j ico̱ caꞌa̱nj (24) nij síí uun chij yoꞌ rihaan síí ta̱j rihaan chruun xlá sa̱ꞌ yoꞌ, ne̱ aráj gue̱e̱ nij soꞌ rihaan soꞌ, cheꞌé se me soꞌ síí ca̱yáán nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj, ne̱ tagüéj nij soꞌ cachriin nu̱u̱ raa̱ nij soꞌ rej rihaan chruun xlá sa̱ꞌ yoꞌ a. Ga̱a ne̱ taj nij soꞌ a:
\q
\v 11 No̱ xcúún ndoꞌo so̱ꞌ Yaꞌa̱nj Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man núj
\q cata̱j núj se vaa niꞌndaj ya̱ sa̱ꞌ veꞌé vaa so̱ꞌ do̱ꞌ,
\q cara̱a̱ cochro̱j núj mán so̱ꞌ do̱ꞌ,
\q gu̱un chij ndoꞌo so̱ꞌ do̱ꞌ á.
\q ꞌO̱ se so̱ꞌ me síí quiꞌyaj cunuda̱nj rasu̱u̱n,
\q ne̱ ma̱an cheꞌé se guun rá so̱ꞌ cuma̱n nij rasu̱u̱n yoꞌ roꞌ,
\q cheꞌé dan guun cunuda̱nj nij rasu̱u̱n, quiꞌyáá so̱ꞌ ado̱nj
\m taj ico̱ caꞌa̱nj nij síí uun chij yoꞌ rihaan Yaꞌanj a.
\c 5
\s Nataꞌ Juan cheꞌé yanj do̱ꞌ, cheꞌé Matzinj Leꞌe̱j no̱ xcúún nuxra̱ꞌ yanj do̱ꞌ a
\p
\v 1 Ne̱ rej nuva̱ꞌ síí ta̱j rihaan chruun xlá sa̱ꞌ yoꞌ roꞌ, queneꞌenj ꞌo̱ yanj, ne̱ no̱ nana̱ nu̱ꞌ rej rque̱ yanj nu̱ꞌ rej xra̱j yanj nu̱ꞌ a. Ne̱ no̱ chi̱j selló yánj tuꞌva yanj yoꞌ, ne̱ aráán selló yoꞌ nu̱ꞌ anica̱j tuꞌva yanj yoꞌ a.
\v 2 Ga̱a ne̱ queneꞌén ꞌu̱nj ꞌo̱ se‑mo̱zó Yaꞌanj síí nucua̱j ndoꞌo, ne̱ nucua̱j ndoꞌo xnáꞌanj soꞌ, cataj soꞌ a:
\p ―Me síí no̱ xcúún caꞌne̱e̱ nij selló no̱ aráán tuꞌva yanj ne̱ nuxra̱ꞌ soꞌ yanj ga̱ ―taj soꞌ, xnáꞌanj soꞌ a.
\p
\v 3 Ne̱ taj va̱j a̱ ꞌó síí ma̱n rej xta̱ꞌ do̱ꞌ, síí ma̱n rihaan yoꞌóó do̱ꞌ, síí ma̱n rej rque̱ yoꞌóó do̱ꞌ, gu̱un nucua̱j nuxra̱ꞌ yanj ne̱ ni̱ꞌyaj soꞌ yanj yoꞌ a̱ maꞌ.
\v 4 Cheꞌé dan taꞌvee uxraj cheꞌé se ne nari̱ꞌ nii man a̱ ꞌó síí niꞌya̱nj nimán nuxra̱ꞌ yanj yoꞌ ni̱ꞌyaj man yanj yoꞌ a̱ maan ado̱nj.
\v 5 Ga̱a ne̱ ꞌo̱ nij síí uun chij cataj rihanj a:
\p ―Se̱ taꞌveé so̱ꞌ maꞌ. Ni̱ꞌyaj so̱ꞌ á. A̱j quiꞌyaj canaán síí cuꞌna̱j Chuvaa̱ síí noco̱ꞌ xꞌneꞌ síí cuꞌna̱j Judá síí cayáán ga̱a naá, ne̱ ꞌo̱ taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ rey cuꞌna̱j David me uún soꞌ, ne̱ cheꞌé dan caꞌve̱e caꞌne̱e̱ soꞌ chi̱j nij selló no̱ tuꞌva yanj ne̱ nuxra̱ꞌ soꞌ yanj yoꞌ na̱nj ado̱nj ―taj soꞌ rihanj a.
\p
\v 6 Ga̱a ne̱ queneꞌén ꞌu̱nj se vaa tanu̱u̱ nij chruun xlá sa̱ꞌ do̱ꞌ, tanu̱u̱ caꞌa̱nj nij xcuu do̱ꞌ, tanu̱u̱ nij síí uun chij do̱ꞌ, nicunꞌ ꞌo̱ soꞌ, ne̱ Matzinj Leꞌe̱j me soꞌ, ne̱ ruviꞌ soꞌ ase vaa matzinj a̱j ticaviꞌ nii man asi̱j rque̱ a. Ne̱ chi̱j cúú ta̱j raa̱ soꞌ, ne̱ chi̱j nij rlij rihaan soꞌ, ne̱ nij rlij rihaan soꞌ roꞌ, nij yoꞌ me Nimán Yaꞌanj síí nica̱j chi̱j ya̱ se nucua̱j síí a̱j caꞌnéé Yaꞌanj rihaan nu̱ꞌ chumii̱ a.
\v 7 Dan me se cuchiꞌ soꞌ rihaan síí ta̱j rihaan chruun xlá sa̱ꞌ yoꞌ, ne̱ taꞌaa soꞌ yanj oro̱ꞌ raꞌa síí ta̱j rihaan chruun xlá rej nuva̱ꞌ soꞌ a.
\v 8 Ne̱ ga̱a taꞌaa soꞌ yanj, ne̱ quinij ru̱j caꞌa̱nj nij xcuu do̱ꞌ, ico̱ caꞌa̱nj (24) nij síí uun chij do̱ꞌ, rihaan Matzinj Leꞌe̱j yoꞌ a. Ne̱ nica̱j ꞌo̱ ꞌo̱ nij soꞌ yaꞌánj arpá do̱ꞌ, coꞌoo agaꞌ oró míí caraa squíí xlá rque do̱ꞌ, ne̱ squíí xlá yoꞌ roꞌ, me nij nana̱ achíín niꞌya̱j nij síí noco̱ꞌ man Yaꞌanj rihaan maꞌa̱n Yaꞌanj a.
\v 9 Ga̱a ne̱ achráá nij soꞌ chraꞌ naca̱ rihaan Matzinj Leꞌe̱j, cataj nij soꞌ a:
\q No̱ xcúún so̱ꞌ ni̱caj so̱ꞌ yanj ne̱ caꞌne̱e̱ so̱ꞌ nij selló yánj aráán tuꞌva yanj yoꞌ á.
\q ꞌO̱ se ticaviꞌ nii mán so̱ꞌ,
\q ne̱ dan me se nica̱j so̱ꞌ ton mán so̱ꞌ
\q quiránj so̱ꞌ yuvii̱ ma̱n da̱j a̱ xꞌneꞌ yuvii̱ ino̱ vaa stucua̱nj do̱ꞌ,
\q yuvii̱ ma̱n da̱j a̱ xꞌneꞌ yuvii̱ aꞌmii ꞌo̱ ꞌo̱ xnaꞌánj do̱ꞌ,
\q yuvii̱ ma̱n da̱j a̱ chumanꞌ do̱ꞌ,
\q yuvii̱ ma̱n da̱j a̱ yoꞌóó noco̱o do̱ꞌ,
\q cheꞌé Yaꞌanj ado̱nj.
\q
\v 10 Ga̱a ne̱ guun chij Yaꞌanj rihaan nij soꞌ, quiꞌyáá so̱ꞌ,
\q ne̱ guun nij soꞌ xrej nu̱u̱ rihaan Yaꞌanj, quiꞌyáá so̱ꞌ,
\q ne̱ vaa güii gu̱un chij nij soꞌ rihaan chumii̱ ado̱nj,
\m taj chraꞌ achráá nij soꞌ a.
\p
\v 11 Ga̱a ne̱ queneꞌen uún ꞌu̱nj, ne̱ cunó ꞌu̱nj snana̱ queꞌe̱e̱ millón se‑mo̱zó Yaꞌanj nicu̱nꞌ nu̱ꞌ anica̱j chruun xlá sa̱ꞌ do̱ꞌ, nij xcuu do̱ꞌ, nij síí uun chij do̱ꞌ a.
\v 12 Ne̱ nucua̱j ndoꞌo caꞌmii nij se‑mo̱zó Yaꞌanj yoꞌ, cataj nij soꞌ a:
\q No̱ xcúún ndoꞌo Matzinj Leꞌe̱j
\q ticaviꞌ nii man gu̱un nucua̱j ndoꞌo soꞌ do̱ꞌ,
\q ni̱caj soꞌ nu̱ꞌ rasu̱u̱n sa̱ꞌ do̱ꞌ,
\q ni̱caj ndoꞌo soꞌ cuentá do̱ꞌ,
\q gu̱un chij ndoꞌo soꞌ do̱ꞌ,
\q caꞌmi̱i̱ cochro̱j ta̱ranꞌ níꞌ cheꞌé soꞌ do̱ꞌ,
\q cata̱j níꞌ se vaa niꞌndaj ya̱ sa̱ꞌ vaa soꞌ do̱ꞌ,
\q veꞌé uxrá caꞌmi̱i̱ níꞌ cheꞌé soꞌ do̱ꞌ ado̱nj
\m taj nij se‑mo̱zó Yaꞌanj niꞌya̱j nij soꞌ Matzinj Leꞌe̱j yoꞌ a.
\p
\v 13 Ga̱a ne̱ cunó ꞌu̱nj se vaa caꞌmii da̱j a̱ nij rasu̱u̱n quiꞌyaj Yaꞌanj, rasu̱u̱n ma̱n rej xta̱ꞌ do̱ꞌ, rasu̱u̱n ma̱n rihaan yoꞌóó do̱ꞌ, rasu̱u̱n ma̱n rque yoꞌóó do̱ꞌ, rasu̱u̱n ma̱n rihaan na yaꞌa̱nj do̱ꞌ a. Ne̱ cataj cunuda̱nj nij rasu̱u̱n yoꞌ a:
\q Cheꞌé síí ta̱j rihaan chruun xlá sa̱ꞌ do̱ꞌ,
\q cheꞌé Matzinj Leꞌe̱j do̱ꞌ,
\q cata̱j níꞌ se vaa ina̱nj sa̱ꞌ ꞌyaj ro̱j soꞌ do̱ꞌ,
\q cara̱a̱ cochro̱j níꞌ rihaan ro̱j soꞌ do̱ꞌ,
\q niꞌndaj ya̱ sa̱ꞌ veꞌé ga̱a̱ ro̱j soꞌ do̱ꞌ,
\q gu̱un chij ro̱j soꞌ do̱ꞌ,
\q nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ado̱nj
\m taj nij rasu̱u̱n yoꞌ a.
\p
\v 14 Ga̱a ne̱ cataj caꞌa̱nj nij xcuu yoꞌ a:
\p ―Veé da̱nj ga̱a̱ ya̱ ado̱nj ―taj nij xoꞌ a.
\p Ga̱a ne̱ cayáán ru̱j nij síí uun chij, ne̱ caráj gue̱e̱ nij soꞌ a.
\c 6
\s Caꞌnéj Matzinj Leꞌe̱j selló yánj caráán tuꞌva yanj a
\p
\v 1 Ga̱a ne̱ queneꞌén ꞌu̱nj se vaa caꞌnéj Matzinj Leꞌe̱j ꞌo̱ nij chi̱j selló caráán tuꞌva yanj libró yoꞌ, ga̱a ne̱ cunoj caꞌmii ꞌo̱ tuviꞌ caꞌa̱nj nij xcuu, ne̱ ase uun ráꞌ ga̱a aguáj tuꞌvii roꞌ, da̱nj guun raj ga̱a caꞌmii xoꞌ a. Ne̱ cataj soꞌ a:
\p ―Caꞌna̱ꞌ so̱ꞌ ni̱ꞌyaj so̱ꞌ á ―taj xcuu yoꞌ a.
\p
\v 2 Ga̱a ne̱ niꞌya̱j ꞌu̱nj, ne̱ dan me se cavii ꞌo̱ cuayó catzi̱i̱, ne̱ síí ta̱j xráá cuayó yoꞌ roꞌ, nica̱j soꞌ cunuvej, ne̱ rqué nii cachriin cu̱nuû raa̱ soꞌ man soꞌ, ne̱ si̱j ꞌyaj canaán ndoꞌo me soꞌ, ne̱ cavii soꞌ quiꞌya̱j canaán soꞌ a.
\p
\v 3 Ne̱ ga̱a caꞌnéj Matzinj Leꞌe̱j selló vi̱j no̱ tuꞌva yanj yoꞌ, ne̱ cunó ꞌu̱nj caꞌmii xcuu vi̱j a. Ne̱ xcuu vi̱j cataj a:
\p ―Caꞌna̱ꞌ so̱ꞌ ni̱ꞌyaj so̱ꞌ á ―taj xoꞌ a.
\p
\v 4 Ga̱a ne̱ cavii ꞌó cuayó, ne̱ cuayó mare̱e me xoꞌ a. Ga̱a ne̱ rqué nii se nucua̱j man síí ta̱j xráá cuayó yoꞌ se vaa quisi̱j cayáán dínj yuvii̱ rihaan chumii̱, quiꞌya̱j soꞌ, ne̱ ticavi̱ꞌ ndoꞌo yuvii̱ tuviꞌ yuvii̱, quiꞌya̱j soꞌ a. Ne̱ rqué nii ꞌo̱ neê espadá xi̱j rihaan soꞌ a.
\p
\v 5 Ga̱a ne̱ ga̱a caꞌnéj Matzinj Leꞌe̱j selló vaꞌnu̱j, ga̱a ne̱ cunoj caꞌmii xcuu vaꞌnu̱j a. Ne̱ cataj xoꞌ a:
\p ―Caꞌna̱ꞌ so̱ꞌ ni̱ꞌyaj so̱ꞌ á ―taj xoꞌ a.
\p Ga̱a ne̱ niꞌya̱j ꞌu̱nj, ne̱ dan me se cavii cuayó maruu̱, ne̱ síí ta̱j xráá cuayó roꞌ, ꞌni̱j raꞌa soꞌ agaꞌ romaná agaꞌ aꞌnéé taꞌngaꞌ nij rasu̱u̱n a.
\v 6 Ga̱a ne̱ cunó ꞌu̱nj nana̱ cavii rej tanu̱u̱ caꞌa̱nj nij xcuu, ne̱ nana̱ yoꞌ cataj a:
\p ―Saꞌanj ꞌyaj canaán yuvii̱ ꞌo̱ güii roꞌ, caꞌve̱e quira̱a̱n soꞌ ꞌo̱ kiló ꞌnúú trigó do̱ꞌ, ase vaꞌnu̱j kiló ꞌnúú cebada do̱ꞌ a. Tza̱j ne̱ se̱ tiríꞌ so̱ꞌ casté chá do̱ꞌ, na vinó do̱ꞌ maꞌ ―taj nana̱ yoꞌ a.
\p
\v 7 Ga̱a ne̱ ga̱a caꞌnéj Matzinj Leꞌe̱j yoꞌ selló caꞌa̱nj no̱ tuꞌva yanj me se cunó ꞌu̱nj caꞌmii xcuu caꞌa̱nj yoꞌ a. Ne̱ cataj xoꞌ a:
\p ―Caꞌna̱ꞌ so̱ꞌ ni̱ꞌyaj so̱ꞌ á ―taj xoꞌ a.
\p
\v 8 Ga̱a ne̱ niꞌya̱j ꞌu̱nj, ne̱ dan me se cavii cuayó da̱j, ne̱ síí ta̱j xráá cuayó da̱j roꞌ, Se ꞌYaj Aviꞌ Yuvii̱ cuꞌna̱j soꞌ, ne̱ rej xco̱ soꞌ roꞌ, noco̱ꞌ Rej Ma̱n Nimán Nij Síí Caviꞌ a. Ga̱a ne̱ caꞌneꞌ nii suun rihaan ro̱j soꞌ se vaa gu̱un chij ro̱j soꞌ rihaan ꞌo̱ taꞌa̱j yane̱j nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱, ne̱ ni̱caj ro̱j soꞌ neê espadá ni̱caj ro̱j soꞌ xꞌnaa naꞌaan rque ni̱caj ro̱j soꞌ chiꞌii̱ yuva̱a̱ ni̱caj ro̱j soꞌ xcuu yuva̱a̱ qui̱j ni̱caj ro̱j soꞌ, ticavi̱ꞌ ro̱j soꞌ man nij yuvii̱ yoꞌ a.
\p
\v 9 Ga̱a ne̱ ga̱a caꞌnéj Matzinj Leꞌe̱j selló ꞌu̱nꞌ no̱ tuꞌva yanj yoꞌ, ne̱ queneꞌén ꞌu̱nj rej rque mesá altar, ne̱ rque mesá altar me se naj nij nimán nij síí caviꞌ cheꞌé snana̱ Yaꞌanj cheꞌé se nataꞌ nij soꞌ nana̱ ya̱ rihaan yuvii̱ a.
\v 10 Ne̱ nucua̱j ndoꞌo aguáj nij soꞌ, cataj nij soꞌ a:
\p ―Nda̱a me güii caꞌne̱ꞌ so̱ꞌ cacunꞌ cheꞌé nij síí ma̱n rihaan chumii̱, ne̱ qui̱ꞌyáá so̱ꞌ sayuun man nij soꞌ cheꞌé ton cayanj man núj quiꞌyaj nij soꞌ ga̱. Señor, síí sa̱ꞌ ina̱nj do̱ꞌ, síí aꞌmii ina̱nj nana̱ ya̱ do̱ꞌ, mé so̱ꞌ ado̱nj ―taj nimán nij síí caviꞌ, aguáj nij soꞌ a.
\p
\v 11 Ga̱a ne̱ rqué nii yatzíj xca̱a̱n catzi̱i̱ rihaan ꞌo̱ ꞌo̱ nij soꞌ, ga̱a ne̱ cataj xnaꞌanj nii rihaan nij soꞌ se vaa ga̱a̱ ina̱j nimán nij soꞌ doj nda̱a se quisi̱j cavi̱ꞌ nu̱ꞌ nij tinúú nij soꞌ síí nu̱u̱ rihaan Yaꞌanj ga̱ nij soꞌ síí cavi̱ꞌ nda̱a vaa caviꞌ maꞌa̱n nij soꞌ a.
\p
\v 12 Ga̱a ne̱ queneꞌén ꞌu̱nj se vaa caꞌnéj Matzinj Leꞌe̱j selló vata̱nꞌ no̱ tuꞌva yanj yoꞌ, ne̱ dan me se nucua̱j ndoꞌo cachén yuún, ne̱ guun maruu̱ rihaan güii, ne̱ nda̱ꞌ rá se vaa maruu̱ yatzéj maruu̱ roꞌ, da̱nj vaa güii a. Ne̱ ase vaa ton roꞌ, da̱nj vaa rihaan yavii a.
\v 13 Ne̱ cayuu nij yatiꞌ ma̱n xta̱ꞌ rihaan yoꞌóó, ne̱ nda̱ꞌ rá se vaa ayuu chruj higó rihaan yoꞌóó ga̱a oꞌ nana̱ yuva̱a̱ raa̱ chruun higó ne̱ tinasquiꞌ ndoꞌo nana̱ raa̱ chruun yoꞌ roꞌ, da̱nj vaa ayuu yatiꞌ a.
\v 14 Ne̱ quixraꞌ rej xta̱ꞌ, ne̱ ase vaa yanj ga̱a nacué nii yanj roꞌ, da̱nj guun rej xta̱ꞌ yoꞌ a. Ne̱ nasquiꞌ nu̱ꞌ quij do̱ꞌ, nu̱ꞌ yoꞌóó ta̱j rihaan na yaꞌa̱nj do̱ꞌ a.
\v 15 Ga̱a ne̱ nij síí nica̱j suun ma̱n rihaan chumii̱ do̱ꞌ, nij síí chij do̱ꞌ, nij síí uun chij rihaan tanuu do̱ꞌ, nij síí ruꞌvee do̱ꞌ, nij síí nucua̱j do̱ꞌ, cunuda̱nj nij mozó do̱ꞌ, cunuda̱nj nij síí ne uun mozó do̱ꞌ, catúj yuve̱ nij soꞌ rque yuꞌuj yuvej do̱ꞌ, rque nij yuvej na̱j quij do̱ꞌ a.
\v 16 Ga̱a ne̱ cataj nij soꞌ rihaan nij quij rihaan nij yuvej rihaan a:
\p ―Cayu̱u nij soj xráá núj, ne̱ caxri̱i̱ yuve̱ soj man núj, se̱ gaa na̱nj queneꞌe̱n síí ta̱j rihaan chruun xlá sa̱ꞌ yoꞌ man núj, ne̱ se̱ quiꞌyaj Matzinj Leꞌe̱j yoꞌ sayuun man núj rugua̱nj.
\v 17 ꞌO̱ se a̱j quisíj güii noco̱o güii cuya̱nj rá ro̱j soꞌ, ne̱ se̱ guun nucua̱j núj canicu̱nꞌ núj rihaan sayuun yoꞌ a̱ maꞌ ―taj nij soꞌ rihaan quij do̱ꞌ, rihaan yuvej do̱ꞌ a.
\c 7
\s Caꞌmii Juan cheꞌé nij síí israelitá cata̱ꞌ taꞌngaꞌ caan rihaan cheꞌé Yaꞌanj a
\p
\v 1 Veé dan, ga̱a ne̱ queneꞌén ꞌu̱nj caꞌa̱nj se‑mo̱zó Yaꞌanj nicu̱nꞌ caꞌa̱nj nij scúj chumii̱ nihánj, ne̱ caráán nij soꞌ chrej rihaan caꞌa̱nj nij nana̱ avii rihaan chumii̱, se̱ cavii nij nana̱ rihaan yoꞌóó rihaan na yaꞌa̱nj rihaan a̱ doj chruun rihaan a.
\v 2 Dan me se queneꞌén ꞌu̱nj ꞌó se‑mo̱zó Yaꞌanj cavii rej síj güii, ne̱ nica̱j soꞌ selló no̱ se‑taꞌnga̱ꞌ Yaꞌanj vaa iꞌna̱ꞌ a. Dan me se caguáj soꞌ rihaan caꞌa̱nj nij se‑mo̱zó Yaꞌanj yoꞌ nij síí caꞌneꞌ Yaꞌanj suun rihaan quiꞌya̱j nij soꞌ sayuun man yoꞌóó do̱ꞌ, man na yaꞌa̱nj do̱ꞌ, ne̱ cataj soꞌ a:
\p
\v 3 ―Se̱ guun quiꞌya̱j soj sayuun man yoꞌóó do̱ꞌ, man na yaꞌa̱nj do̱ꞌ, man chruun do̱ꞌ maꞌ. Caꞌne̱ꞌ rá soj do̱j tzínꞌ, ne̱ nda̱a quisíj cutaꞌ núj taꞌngaꞌ caan rihaan nij síí nu̱u̱ rihaan Taꞌanj níꞌ, ne̱ caꞌve̱e ado̱nj ―taj soꞌ, caguáj soꞌ a.
\p
\v 4 Ga̱a ne̱ cunó ꞌu̱nj me daj nij soꞌ cutaꞌ nii taꞌngaꞌ caan rihaan, ne̱ cientó táá vi̱j chiha̱a̱ caꞌa̱nj míj (144,000) yuvii̱ me nij soꞌ, ne̱ si̱j ma̱n cunuda̱nj nij xꞌneꞌ nij yuvii̱ israelitá me nij soꞌ, ne̱ ꞌo̱ xꞌneꞌ cheꞌé ꞌo̱ ꞌo̱ taꞌníí Israel síí cayáán ga̱a naá me nij soꞌ a.
\q
\v 5 Dan me se chuvi̱j míj nij soꞌ me síí noco̱ꞌ xꞌneꞌ Judá a.
\q Ne̱ chuvi̱j míj nij soꞌ me síí noco̱ꞌ xꞌneꞌ Rubén a.
\q Ne̱ chuvi̱j míj nij soꞌ me síí noco̱ꞌ xꞌneꞌ Gad a.
\q
\v 6 Ne̱ chuvi̱j míj nij soꞌ me síí noco̱ꞌ xꞌneꞌ Aser a.
\q Ne̱ chuvi̱j míj nij soꞌ me síí noco̱ꞌ xꞌneꞌ Neftalí a.
\q Ne̱ chuvi̱j míj nij soꞌ me síí noco̱ꞌ xꞌneꞌ Manasés a.
\q
\v 7 Ne̱ chuvi̱j míj nij soꞌ me síí noco̱ꞌ xꞌneꞌ Simeón a.
\q Ne̱ chuvi̱j míj nij soꞌ me síí noco̱ꞌ xꞌneꞌ Leví a.
\q Ne̱ chuvi̱j míj nij soꞌ me síí noco̱ꞌ xꞌneꞌ Isacar a.
\q
\v 8 Ne̱ chuvi̱j míj nij soꞌ me síí noco̱ꞌ xꞌneꞌ Zabulón a.
\q Ne̱ chuvi̱j míj nij soꞌ me síí noco̱ꞌ xꞌneꞌ José a.
\q Ne̱ chuvi̱j míj nij soꞌ me síí noco̱ꞌ xꞌneꞌ Benjamín a.
\s Caꞌmii Juan cheꞌé ri̱i̱ uxrá yuvii̱ ma̱n ꞌo̱ ꞌo̱ chumanꞌ a
\p
\v 9 Veé dan, ga̱a ne̱ niꞌya̱j ꞌu̱nj, ne̱ dan me se ri̱i̱ uxrá yuvii̱, ne̱ taj va̱j síí gu̱un nucua̱j quiꞌya̱j contá man nij yuvii̱ a̱ maan chugua̱nj. Ne̱ yuvii̱ ma̱n da̱j a̱ yoꞌóó noco̱o do̱ꞌ, yuvii̱ ma̱n da̱j a̱ xꞌneꞌ yuvii̱ ino̱ vaa stucua̱nj do̱ꞌ, yuvii̱ ma̱n da̱j a̱ chumanꞌ do̱ꞌ, yuvii̱ ma̱n da̱j a̱ xꞌneꞌ yuvii̱ aꞌmii ꞌo̱ ꞌo̱ xnaꞌánj do̱ꞌ, me uún nij soꞌ, ne̱ dan me se canicunꞌ nij soꞌ rihaan chruun xlá sa̱ꞌ yoꞌ do̱ꞌ, rihaan Matzinj Leꞌe̱j yoꞌ do̱ꞌ a. Ne̱ yatzíj xca̱a̱n catzi̱i̱ nuû nij soꞌ, ne̱ nica̱j nij soꞌ raꞌa chruun yuun a.
\v 10 Ne̱ nucua̱j ndoꞌo caguáj nij soꞌ, cataj nij soꞌ a:
\q Nanii núj rihaan sayuun ne̱ avii sa̱ꞌ núj,
\q ꞌyaj Taꞌanj núj síí ta̱j rihaan chruun xlá sa̱ꞌ do̱ꞌ,
\q Matzinj Leꞌe̱j do̱ꞌ ado̱nj,
\m taj nij soꞌ a.
\v 11 Ga̱a ne̱ cunuda̱nj nij se‑mo̱zó Yaꞌanj roꞌ, canicunꞌ nij soꞌ nu̱ꞌ anica̱j xrúún Yaꞌanj chruun xlá sa̱ꞌ do̱ꞌ, nij síí uun chij do̱ꞌ, caꞌa̱nj nij xcuu do̱ꞌ, ga̱a ne̱ cayáán ru̱j nij soꞌ rihaan chruun xlá sa̱ꞌ yoꞌ, ne̱ tocoꞌ ni̱j nij soꞌ rihaan nij soꞌ rihaan yoꞌóó, ne̱ caráj gue̱e̱ nij soꞌ rihaan Yaꞌanj a.
\v 12 Ne̱ cataj nij soꞌ a:
\q Veé da̱nj ga̱a̱ ya̱ ado̱nj.
\q No̱ xcúún Taꞌanj níꞌ caꞌmi̱i̱ sa̱ꞌ ta̱ranꞌ níꞌ cheꞌé soꞌ do̱ꞌ,
\q cata̱j níꞌ se vaa niꞌndaj ya̱ sa̱ꞌ veꞌé vaa soꞌ do̱ꞌ,
\q ni̱caj ndoꞌo soꞌ cuentá do̱ꞌ,
\q cata̱j níꞌ guun niꞌya̱j ndoꞌo níꞌ rihaan soꞌ do̱ꞌ,
\q cara̱a̱ cochro̱j níꞌ rihaan soꞌ do̱ꞌ,
\q gu̱un chij ndoꞌo soꞌ do̱ꞌ,
\q gu̱un nucua̱j ndoꞌo soꞌ do̱ꞌ, nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ado̱nj.
\q Veé da̱nj ga̱a̱ ya̱ ado̱nj,
\m taj nij soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ Yaꞌanj a.
\p
\v 13 Ga̱a ne̱ xnáꞌanj ꞌo̱ nij síí uun chij manj, cataj soꞌ a:
\p ―Ne̱ nij síí nu̱u̱ yatzíj xca̱a̱n catzi̱i̱ roꞌ, me si̱j me nij soꞌ, ne̱ me rej cavii nij soꞌ, rá so̱ꞌ ga̱ ―taj soꞌ, xnáꞌanj soꞌ manj a.
\p
\v 14 Ga̱a ne̱ cataj ꞌu̱nj rihaan soꞌ a:
\p ―Ne neꞌén ꞌu̱nj me síí me nij soꞌ, maan señor. Tza̱j ne̱ so̱ꞌ me síí neꞌen, raj a ―taj ꞌu̱nj rihaan soꞌ a.
\p Ga̱a ne̱ cataj soꞌ rihanj a:
\p ―Nij síí nihánj roꞌ, me nij síí cachén rihaan queꞌe̱e̱ ndoꞌo sayuun, ga̱a guun sayuun noco̱o rihaan chumii̱ ado̱nj. Ne̱ quináán nij soꞌ saga̱nꞌ nij soꞌ, ne̱ cunuu catzi̱i̱ saga̱nꞌ nij soꞌ, quiꞌyaj ton cayanj man Matzinj Leꞌe̱j ga̱a caviꞌ soꞌ cheꞌé nij soꞌ ado̱nj.
\v 15 Cheꞌé dan me nicu̱nꞌ nij soꞌ rihaan xrúún Yaꞌanj chruun xlá sa̱ꞌ, ne̱ nuvi̱i niga̱nꞌ nicunꞌ nij soꞌ rá nuvií noco̱o ya̱nj rej xta̱ꞌ nu̱u̱ nij soꞌ rihaan Yaꞌanj, ne̱ Yaꞌanj si̱j ta̱j rihaan chruun xlá sa̱ꞌ yoꞌ roꞌ, ca̱ráán soꞌ rihaan sayuun cheꞌé nij soꞌ a.
\v 16 Ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ quinaꞌaan uún rque nij soꞌ do̱ꞌ, se̱ canacoo̱ nij soꞌ na do̱ꞌ, se̱ goꞌ naán xráá nij soꞌ do̱ꞌ, se̱ cunuû cachiꞌ rá nij soꞌ do̱ꞌ a̱ maꞌ.
\v 17 ꞌO̱ se maꞌa̱n Matzinj Leꞌe̱j nicu̱nꞌ maꞌa̱n rej rihaan chruun xlá sa̱ꞌ yoꞌ roꞌ, tu̱mé man nij soꞌ, ne̱ caꞌa̱nj ni̱caj soꞌ man nij soꞌ rej xraꞌ na sa̱ꞌ, ne̱ coꞌo̱ nij soꞌ, ga̱a ne̱ ꞌo̱ ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ nimán nij soꞌ, quiꞌya̱j na yoꞌ a. Ne̱ maꞌa̱n Yaꞌanj roꞌ, me síí ti̱nacoo̱ na ayanj rihaan nij soꞌ ado̱nj ―taj síí uun chij yoꞌ rihanj a.
\c 8
\s Caꞌmii Juan cheꞌé selló yánj chi̱j do̱ꞌ, cheꞌé agaꞌ nu̱u̱ squíí xlá do̱ꞌ a
\p
\v 1 Ga̱a ne̱ ga̱a caꞌnéj Matzinj Leꞌe̱j selló chi̱j no̱ tuꞌva yanj yoꞌ, ga̱a ne̱ yu̱u̱n cheꞌe̱ cunuu dínj rej xta̱ꞌ ꞌo̱ yane̱j orá a.
\v 2 Ga̱a ne̱ queneꞌén ꞌu̱nj chi̱j nij se‑mo̱zó Yaꞌanj nij síí nicu̱nꞌ rihaan Yaꞌanj, se vaa rqué nii chi̱j chruun aꞌyánj man nij soꞌ a.
\v 3 Ga̱a ne̱ caꞌnaꞌ ꞌó se‑mo̱zó Yaꞌanj uún, ne̱ canicunꞌ soꞌ rihaan mesá altar agaꞌ oró míí a. Ne̱ noco̱ꞌ raꞌa soꞌ agaꞌ acaa squíí xlá, ne̱ agaꞌ oró míí me agaꞌ yoꞌ a. Ga̱a ne̱ rqué ndoꞌo nii squíí xlá man soꞌ cheꞌé rej ri̱catzeꞌ soꞌ squíí xlá rihaan mesá altar cheꞌé nij síí noco̱ꞌ man Yaꞌanj ga̱a achíín niꞌya̱j nij soꞌ rihaan Yaꞌanj a.
\v 4 Ga̱a ne̱ cavii yachruu̱ squíí xlá noco̱ꞌ raꞌa se‑mo̱zó Yaꞌanj yoꞌ rihaan maꞌa̱n Yaꞌanj, ga̱a cachíín niꞌya̱j nij soꞌ rihaan Yaꞌanj a.
\v 5 Ga̱a ne̱ dan me se caꞌanj nica̱j se‑mo̱zó Yaꞌanj yoꞌ agaꞌ acaa squíí xlá yoꞌ rihaan mesá altar, ga̱a ne̱ caraa ndoꞌo soꞌ ruꞌviꞌ yaꞌan ma̱n rihaan mesá altar yoꞌ rá agaꞌ, ga̱a ne̱ tagüéj soꞌ ruꞌviꞌ yaꞌan yoꞌ rihaan chumii̱ a. Ga̱a ne̱ caguáj tuꞌvii, ne̱ cari̱i̱n ndoꞌo, ne̱ quiraa̱n ndoꞌo, ne̱ cachén ndoꞌo yuún, quiꞌyaj se‑mo̱zó Yaꞌanj yoꞌ ga̱a tagüéj yoꞌ squíí xlá rihaan chumii̱ a.
\s Caꞌyánj nij se‑mo̱zó Yaꞌanj chi̱j nij chruun aꞌyánj a
\p
\v 6 Ga̱a ne̱ chi̱j nij se‑mo̱zó Yaꞌanj nica̱j chi̱j nij chruun aꞌyánj roꞌ, yu̱u̱n cheꞌe̱ guun rá nij soꞌ caꞌya̱nj nij soꞌ nij chruun aꞌyánj yoꞌ a.
\p
\v 7 Ga̱a ne̱ caꞌyánj ꞌo̱ se‑mo̱zó Yaꞌanj xrúún soꞌ, ga̱a ne̱ maa̱n yahi̱j do̱ꞌ, yaꞌan do̱ꞌ, nachej ga̱ ton me se camanꞌ yoꞌ rihaan chumii̱ a. Ga̱a ne̱ cacaa taꞌa̱j yane̱j yoꞌóó ma̱n rihaan chumii̱, ne cacaa ꞌo̱ chruun rihaan da̱j a̱ vaꞌnu̱j chruun ma̱n rihaan chumii̱, ne̱ nu̱ꞌ coj chri̱nꞌ yaꞌni̱j cacaa uún a.
\p
\v 8 Ga̱a ne̱ caꞌyánj se‑mo̱zó Yaꞌanj mozó vi̱j chruun aꞌyánj, ga̱a ne̱ curuviꞌ ꞌo̱ se ase vaa ꞌo̱ quij xca̱a̱n acaa uxrá, ne̱ tagüéj nii man yoꞌ rque na yaꞌa̱nj a. Ga̱a ne̱ taꞌa̱j na yaꞌa̱nj yoꞌ roꞌ, cunuu ton a.
\v 9 Ne̱ caviꞌ ꞌo̱ xcuu rihaan da̱j a̱ vaꞌnu̱j xcuu ma̱n rque na yaꞌa̱nj, ne̱ quiriꞌ ꞌo̱ rihoo rihaan da̱j a̱ vaꞌnu̱j rihoo chéé rihaan na yaꞌa̱nj, quiꞌyaj yaꞌan yoꞌ a.
\p
\v 10 Ga̱a ne̱ caꞌyánj se‑mo̱zó Yaꞌanj mozó vaꞌnu̱j chruun aꞌyánj, ga̱a ne̱ cavii ꞌo̱ yatiꞌ xi̱j ndoꞌo rej xta̱ꞌ, ne̱ adi̱ꞌ se acoꞌ agaꞌ ta̱j yaꞌan raa̱ roꞌ, da̱nj acoꞌ yoꞌ a. Ne̱ quinij yatiꞌ yoꞌ rque taꞌa̱j chráá ma̱n rihaan chumii̱ do̱ꞌ, rque nij na yuꞌuj ma̱n rihaan chumii̱ do̱ꞌ a.
\v 11 Ne̱ se‑chuvi̱i yatiꞌ yoꞌ roꞌ, me Yatiꞌ E̱ꞌ, ne̱ cunuu e̱ꞌ taꞌa̱j na quinij yatiꞌ yoꞌ rque, ga̱a ne̱ caviꞌ ri̱i̱ uxrá yuvii̱, quiꞌyaj na e̱ꞌ yoꞌ, cheꞌé se cunuu e̱ꞌ na yoꞌ, quiꞌyaj yatiꞌ a.
\p
\v 12 Ga̱a ne̱ caꞌyánj se‑mo̱zó Yaꞌanj mozó caꞌa̱nj chruun aꞌyánj, ga̱a ne̱ quiranꞌ chiꞌii̱ taꞌa̱j yane̱j rihaan güii ga̱ yavii do̱ꞌ, ꞌo̱ yatiꞌ rihaan da̱j a̱ vaꞌnu̱j nij yatiꞌ do̱ꞌ, ne̱ dan me se ꞌo̱ cunu̱u rmi̱ꞌ se quiranꞌ chiꞌii̱ yoꞌ a. Dan me se taꞌa̱j rej ranga̱ꞌ do̱ꞌ, taꞌa̱j rej nii̱ do̱ꞌ, ne chugu̱u̱n nij yoꞌ a̱ maꞌ.
\p
\v 13 Ga̱a ne̱ queneꞌén ꞌu̱nj, ne̱ cunó ꞌu̱nj caguáj ꞌo̱ xtaa va̱j tanu̱u̱ rihaan riscaꞌ xta̱ꞌ, ne̱ dan me se cunó ꞌu̱nj se vaa nucua̱j ndoꞌo caguáj xtaa yoꞌ, taj xoꞌ a:
\p ―Aii. Aii. Aii. Nique̱ nij síí ya̱nj rihaan chumii̱ cheꞌé sayuun noco̱o quira̱nꞌ nij soꞌ asa̱ꞌ quisíj caꞌyánj yaꞌnúj nij se‑mo̱zó Yaꞌanj síí nichrunꞌ caꞌya̱nj chruun aꞌyánj á ―taj xtaa, caguáj xoꞌ a.
\c 9
\p
\v 1 Ga̱a ne̱ caꞌyánj se‑mo̱zó Yaꞌanj mozó ꞌu̱nꞌ chruun aꞌyánj, ga̱a ne̱ queneꞌén ꞌu̱nj se vaa cavii ꞌo̱ yatiꞌ rej xta̱ꞌ quinij yoꞌ rihaan yoꞌóó, ga̱a ne̱ rqué nii ragaꞌ rihaan soꞌ nuxra̱ꞌ soꞌ tuꞌva yuꞌuj cunu̱u̱ ndoꞌo a.
\v 2 Ga̱a ne̱ nuxraꞌ soꞌ tuꞌva yuꞌuj cunu̱u̱ ndoꞌo, ga̱a ne̱ curiha̱nj ndoꞌo yachruu̱ tuꞌva yuꞌuj yoꞌ, ne̱ ase vaa yachruu̱ avii chrúún hornó xi̱j roꞌ, da̱nj vaa yachruu̱ cavii tuꞌva yuꞌuj yoꞌ a. Ga̱a ne̱ caráán rihaan güii, ne̱ guun rmi̱ꞌ rihaan chumii̱, quiꞌyaj yachruu̱ yoꞌ a.
\v 3 Ga̱a ne̱ curiha̱nj ndoꞌo rquíí rque yachruu̱ yoꞌ, ne̱ caꞌanj nij rquíí rihaan nu̱ꞌ chumii̱, ga̱a ne̱ guun nucua̱j nij rquíí yoꞌ quiꞌyaj nij xoꞌ nda̱a vaa ꞌyaj nij xcuun, quiꞌyaj nii a.
\v 4 Ga̱a ne̱ caꞌneꞌ nii suun rihaan nij xoꞌ se vaa se̱ quiꞌyaj nij xoꞌ sayuun man coj chri̱nꞌ do̱ꞌ, man me maꞌa̱n coj do̱ꞌ, man cuêj do̱ꞌ, man nij chruun do̱ꞌ maꞌ. Ma̱an se quiꞌya̱j nij xoꞌ sayuun man ina̱nj nij yuvii̱ nuviꞌ se‑taꞌnga̱ꞌ Yaꞌanj cataꞌ caan rihaan a.
\v 5 Ne̱ ne nó xcúún nij xoꞌ ticavi̱ꞌ nij xoꞌ man nij yuvii̱ maꞌ. Ma̱an se ꞌu̱nꞌ ya̱ yavii quiꞌyaj ndoꞌo nij xoꞌ sayuun man nij yuvii̱ a. Ne̱ ase vaa sayuun ꞌyaj xcuun ga̱a xtáj xcuun man yuvii̱ vaa sayuun quiꞌyaj nij rquíí man yuvii̱ yoꞌ a.
\v 6 Ne̱ güii va̱j nij rquíí yoꞌ rihaan chumii̱ me se nano̱ꞌ nij yuvii̱ da̱j caꞌve̱e cavi̱ꞌ nij yuvii̱, tza̱j ne̱ se̱ nariꞌ nij yuvii̱ maꞌ. Gu̱un ndoꞌo rá nij yuvii̱ cavi̱ꞌ nij yuvii̱, tza̱j ne̱ cuna̱nj se aviꞌ rihaan nij yuvii̱ a.
\p
\v 7 Ne̱ nij rquíí me se ase vaa cuayó ta̱j síí caꞌa̱nj cunu̱ꞌ roꞌ, da̱nj vaa nij xoꞌ curuviꞌ nij xoꞌ, ne̱ ase vaa cachriin agaꞌ oró míí roꞌ, da̱nj vaa se nu̱u̱ raa̱ nij xoꞌ a. Ne̱ ase vaa rihaan yuvii̱ roꞌ, da̱nj vaa rihaan nij xoꞌ a.
\v 8 Ne̱ vaa yuvé raa̱ nij xoꞌ, ne̱ ase vaa yuvé raa̱ chana̱ vaa yoꞌ, ne̱ ase vaa cúú yanꞌ chuvaa̱ vaa cúú yanꞌ nij xoꞌ a.
\v 9 Ne̱ caráán agaꞌ nu̱ꞌ rucua̱a̱ nij xoꞌ a. Ne̱ da̱j se uun ráꞌ ga̱a unóꞌ queꞌe̱e̱ cuchriꞌ nucua̱j cuayó unánj rej cunu̱ꞌ nii roꞌ, da̱nj guun raj ga̱a cunoj cari̱i̱n scache̱e nij xoꞌ ga̱a chéé nij xoꞌ xta̱ꞌ a.
\v 10 Ne̱ ase vaa taneꞌ xcuun vaa taneꞌ nij xoꞌ, ne̱ guun nucua̱j nij xoꞌ xtáj nij xoꞌ man yuvii̱, ne̱ cheꞌé dan guun nucua̱j nij xoꞌ quiꞌyaj nij xoꞌ sayuun man yuvii̱ ꞌu̱nꞌ ya̱ yavii a.
\v 11 Ne̱ se‑mo̱zó Yaꞌanj síí tumé yuꞌuj cunu̱u̱ roꞌ, uun chij soꞌ rihaan nij rquíí yoꞌ a. Ne̱ se‑chuvi̱i se‑mo̱zó Yaꞌanj yoꞌ me Abadón xnaꞌánj hebreo, ne̱ Apolión cuꞌna̱j soꞌ xnaꞌánj griego, ne̱ se‑chuvi̱i soꞌ me raj cata̱a se vaa si̱j tiriꞌ rasu̱u̱n me soꞌ a.
\p
\v 12 Dan me se navij ꞌo̱ nij sayuun noco̱o quira̱nꞌ nij yuvii̱, ne̱ xca̱j soj cuentá se vaa ataa caꞌna̱ꞌ yavíj ro̱j sayuun noco̱o quira̱nꞌ yuvii̱ a.
\p
\v 13 Ga̱a ne̱ dan me se caꞌyánj se‑mo̱zó Yaꞌanj mozó vata̱nꞌ chruun aꞌyánj, ga̱a ne̱ cunoj nana̱ caꞌmii ꞌo̱ soꞌ rej tanu̱u̱ nij scúú mesá altar agaꞌ oró míí nicu̱nꞌ rihaan Yaꞌanj a.
\v 14 Ga̱a ne̱ caꞌmii soꞌ rihaan se‑mo̱zó Yaꞌanj mozó nica̱j chruun aꞌyánj vata̱nꞌ, cataj soꞌ a:
\p ―Na̱ché so̱ꞌ man caꞌa̱nj nij se‑mo̱zó Yaꞌanj síí numi̱i tuꞌva chráá xi̱j cuꞌna̱j Éufrates á ―taj soꞌ rihaan se‑mo̱zó Yaꞌanj yoꞌ a.
\p
\v 15 Ga̱a ne̱ nache soꞌ caꞌa̱nj nij se‑mo̱zó Yaꞌanj síí cuneꞌ Yaꞌanj cavi̱i̱ ma̱an orá yoꞌ, ma̱an güii yoꞌ, ma̱an yavii yoꞌ, ma̱an yoꞌ ya̱ yoꞌ, cheꞌé rej cavi̱ꞌ ꞌo̱ yuvii̱ rihaan da̱j a̱ vaꞌnu̱j yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱, quiꞌya̱j nij soꞌ na̱nj ado̱nj.
\v 16 Ne̱ vi̱j cientó millón síí ta̱j xráá cuayó me xꞌneꞌ tanuu noco̱ꞌ man caꞌa̱nj nij se‑mo̱zó Yaꞌanj yoꞌ, taj nii cunoj a.
\p
\v 17 Ne̱ dan me se ga̱a naquiꞌyaa nu̱ꞌ rasu̱u̱n nihánj rihaan ꞌu̱nj, quiꞌyaj se‑mo̱zó Yaꞌanj yoꞌ, ne̱ queneꞌén ꞌu̱nj man nij cuayó do̱ꞌ, man nij síí ta̱j xráá nij cuayó do̱ꞌ, ne̱ nij soꞌ roꞌ, nica̱j nij soꞌ agaꞌ caráán rucua̱a̱ nij soꞌ, ne̱ dan me se no̱ se mare̱e ndoꞌo, ne̱ no̱ se tintá chro̱n, ne̱ no̱ se míí, nda̱a vaa chuguu̱n yoꞌóó azufré acaa a. Ne̱ ase vaa raa̱ chuvaa̱ vaa raa̱ nij cuayó, ne̱ cavii yaꞌan cavii yachruu̱ cavii azufré cavii tuꞌva nij xoꞌ a.
\v 18 Ne̱ cheꞌé yaꞌan do̱ꞌ, yachruu̱ do̱ꞌ, azufré do̱ꞌ, cavii tuꞌva nij cuayó roꞌ, cheꞌé dan caviꞌ ꞌo̱ yuvii̱ rihaan da̱j a̱ vaꞌnu̱j yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ a.
\v 19 ꞌO̱ se guun nucua̱j nij cuayó ticaviꞌ nij xoꞌ man yuvii̱ cheꞌé rasu̱u̱n cavii tuꞌva nij xoꞌ do̱ꞌ, cheꞌé taneꞌ nij xoꞌ do̱ꞌ a. ꞌO̱ se ase vaa xcuáá vaa taneꞌ nij xoꞌ, ne̱ vaa raa̱ xcuáá yoꞌ, ne̱ quiꞌyaj nij xoꞌ sayuun man yuvii̱, queneꞌenj a.
\p
\v 20 Ne̱ vaa yuvii̱ nanii rihaan sayuun quiꞌyaj nij cuayó yoꞌ, tza̱j ne̱ ne ca̱nica̱j nimán nij soꞌ ta̱náj xco̱ nij soꞌ chrej chiꞌi̱i̱ maꞌ. Tana̱nj ꞌo̱ aráj gue̱e̱ nij soꞌ rihaan nij nana̱ chre̱e do̱ꞌ, rihaan yaꞌanj quiꞌyaj maꞌa̱n yuvii̱ do̱ꞌ, ne̱ yaꞌanj quiꞌyaj maꞌa̱n nij yuvii̱ me se agaꞌ oró míí do̱ꞌ, agaꞌ platá catzi̱i̱ do̱ꞌ, agaꞌ cobré mare̱e do̱ꞌ, yahij do̱ꞌ, chruun do̱ꞌ, me u̱u̱n nij yoꞌ a. Ne̱ dan me se nuviꞌ rihaan nij yoꞌ ni̱ꞌyaj nij yoꞌ do̱ꞌ, nuviꞌ xréé nij yoꞌ cuno̱ nij yoꞌ do̱ꞌ, ne chéé nij yoꞌ do̱ꞌ a̱ maꞌ.
\v 21 Dan me se ne ca̱nica̱j nimán nij yuvii̱ caꞌne̱ꞌ rá nij yuvii̱ ga̱ suun ticaviꞌ tuviꞌ do̱ꞌ, ga̱ suun ꞌyaj chre̱e man tuviꞌ do̱ꞌ, ga̱ suun ꞌyaj cacunꞌ ga̱ chana̱ do̱ꞌ, ga̱ suun ꞌyaj itu̱u̱ siꞌyaj tuviꞌ do̱ꞌ a̱ maan ado̱nj.
\c 10
\s Rqué se‑mo̱zó Yaꞌanj yanj cha̱ Juan a
\p
\v 1 Ga̱a ne̱ queneꞌén ꞌu̱nj ꞌó se‑mo̱zó Yaꞌanj síí nucua̱j ndoꞌo nanij rej xta̱ꞌ, ne̱ nu̱ꞌ anica̱j man soꞌ nique̱e̱ soꞌ ngaa, ne̱ táá xcuáá cuꞌlúú raa̱ soꞌ, ne̱ chuguu̱n rihaan soꞌ nda̱a vaa chuguu̱n güii a. Ne̱ ase vaa chraan acaa vaa tacóó soꞌ a.
\v 2 Ne̱ nica̱j raꞌa soꞌ ꞌo̱ yanj cunii, ne̱ vaa yaꞌnúj rihaan yanj yoꞌ a. Ne̱ cutaꞌ soꞌ tacóó soꞌ rej nuva̱ꞌ soꞌ rihaan na yaꞌa̱nj, ne̱ cutaꞌ soꞌ tacóó soꞌ rej nichru̱un soꞌ rihaan yoꞌóó a.
\v 3 Ne̱ nucua̱j ndoꞌo caguáj soꞌ, nda̱ꞌ adi̱ꞌ se aguáj chuvaa̱ aguáj soꞌ a. Ne̱ ga̱a caguáj soꞌ me se chi̱j ya̱ caguáj tuꞌvii cunoj a.
\v 4 Ne̱ ga̱a quisíj chi̱j caguáj tuꞌvii, ga̱a ne̱ guun raj cachro̱nj nana̱ caguáj tuꞌvii rihaan yanj, tza̱j ne̱ cunoj nana̱ cavii rej xta̱ꞌ, ne̱ nana̱ cunoj taj a:
\p ―Caꞌne̱j yuve̱ so̱ꞌ nana̱ caguáj tuꞌvii, ne̱ se̱ cachrón so̱ꞌ nana̱ yoꞌ rihaan yanj maꞌ ―taj nana̱ cavii rej xta̱ꞌ cunoj a.
\p
\v 5 Ga̱a ne̱ se‑mo̱zó Yaꞌanj síí nicu̱nꞌ tacóó rihaan na yaꞌa̱nj do̱ꞌ, rihaan yoꞌóó do̱ꞌ, me se naxca̱j raꞌa soꞌ rej nuva̱ꞌ soꞌ rej xta̱ꞌ,
\v 6 ne̱ cutaꞌ soꞌ raa̱ Yaꞌanj si̱j ca̱yáán nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj síí quiꞌyaj rej xta̱ꞌ ga̱ nu̱ꞌ se ma̱n rej xta̱ꞌ, síí quiꞌyaj chumii̱ ga̱ nu̱ꞌ se ma̱n rihaan chumii̱, síí quiꞌyaj na yaꞌa̱nj ga̱ nu̱ꞌ se ma̱n rque na yaꞌa̱nj, ne̱ cataj soꞌ a:
\p ―Se̱ caꞌvee gu̱un ra̱a̱n a̱ doj a̱ maꞌ.
\v 7 Dan me se asa̱ꞌ quisíj güii caꞌya̱nj se‑mo̱zó Yaꞌanj mozó chi̱j chruun aꞌyánj me se quisi̱j nu̱ꞌ nana̱ yuve̱ se vaa guun rá Yaꞌanj quiꞌya̱j soꞌ, nda̱a vaa nataꞌ soꞌ ga̱a naá rihaan nij síí nataꞌ snana̱ soꞌ síí nu̱u̱ rihaan soꞌ ―taj se‑mo̱zó Yaꞌanj yoꞌ a.
\p
\v 8 Ga̱a ne̱ cavii doj nana̱ rej xta̱ꞌ, rej cavii nana̱ cunoj asi̱j rque̱ doj, ne̱ cataj nana̱ yoꞌ a:
\p ―Cavi̱i̱ so̱ꞌ ni̱caj so̱ꞌ yanj nica̱j se‑mo̱zó Yaꞌanj síí ta̱j tacóó rihaan na yaꞌa̱nj do̱ꞌ, rihaan yoꞌóó do̱ꞌ á ―taj nana̱ yoꞌ rihanj a.
\p
\v 9 Ga̱a ne̱ cuchíꞌ ꞌu̱nj rihaan se‑mo̱zó Yaꞌanj yoꞌ, ne̱ cataj ꞌu̱nj rihaan soꞌ se vaa rque̱ soꞌ yanj cunii yoꞌ rihanj a. Ga̱a ne̱ cataj soꞌ rihanj a:
\p ―Veé yanj nihánj ni̱caj so̱ꞌ, ne̱ cha̱ nu̱ꞌ so̱ꞌ man yoꞌ a. Dan me se tuꞌvá so̱ꞌ roꞌ, ga̱a̱ tzi̱ꞌ ndoꞌo nda̱ꞌ adi̱ꞌ catziꞌ xtaan, tza̱j ne̱ rqué so̱ꞌ me se cunu̱u e̱ꞌ, quiꞌya̱j yanj yoꞌ ado̱nj ―taj se‑mo̱zó Yaꞌanj yoꞌ rihanj a.
\p
\v 10 Ga̱a ne̱ dan me se nica̱j ꞌu̱nj yanj cunii taꞌaa ꞌu̱nj raꞌa se‑mo̱zó Yaꞌanj yoꞌ, ne̱ chá nu̱ꞌ ꞌu̱nj man yoꞌ, ne̱ ase tzi̱ꞌ catziꞌ xtaan roꞌ, da̱nj vaa tzi̱ꞌ yoꞌ tuꞌvaj a. Ne̱ ga̱a quisíj chaj man yoꞌ, ne̱ cunuu e̱ꞌ rquej, quiꞌyaj yoꞌ a.
\v 11 Ga̱a ne̱ cataj nii rihanj a:
\p ―No̱ xcúún so̱ꞌ caꞌmi̱i̱ natáj uún so̱ꞌ cheꞌé yuvii̱ ma̱n ri̱i̱ ndoꞌo chumanꞌ do̱ꞌ, cheꞌé ri̱i̱ ndoꞌo xꞌneꞌ yuvii̱ ino̱ vaa stucua̱nj do̱ꞌ, cheꞌé ri̱i̱ ndoꞌo xꞌneꞌ yuvii̱ aꞌmii ꞌo̱ ꞌo̱ xnaꞌánj do̱ꞌ, cheꞌé ri̱i̱ ndoꞌo síí nica̱j suun rey do̱ꞌ ado̱nj ―taj nii rihanj a.
\c 11
\s Caꞌmii Juan cheꞌé vi̱j síí nata̱ꞌ rihaan yuvii̱ cheꞌé Yaꞌanj a
\p
\v 1 Ga̱a ne̱ rqué nii ꞌo̱ rihaa ase vaa ꞌo̱ vará aꞌnéé taꞌngaꞌ manj, ne̱ cataj nii rihanj a:
\p ―Cavi̱i̱ so̱ꞌ ne̱ xca̱j taꞌngáꞌ so̱ꞌ nuvií noco̱o rej ya̱nj Yaꞌanj, ne̱ xca̱j taꞌngáꞌ so̱ꞌ mesá altar, ne̱ quiꞌya̱j contá so̱ꞌ nij síí aráj gue̱e̱ rihaan Yaꞌanj do̱ꞌ á.
\v 2 Tza̱j ne̱ rej xeꞌ roꞌ, se̱ xcaj taꞌngáꞌ so̱ꞌ man yoꞌ maꞌ. ꞌO̱ se caꞌve̱e caꞌna̱ꞌ nij síí yaníj rej yoꞌ, ne̱ vi̱j chiha̱a̱ vi̱j (42) yavii yu̱u̱n cheꞌe̱ ruꞌma̱an cheꞌé nij soꞌ nu̱ꞌ chumanꞌ gue̱e̱ yoꞌ ado̱nj.
\v 3 Ne̱ cune̱ꞌ ꞌu̱nj man vi̱j ro̱j síí nata̱ꞌ rihaan yuvii̱ cheꞌé ꞌu̱nj, ne̱ ꞌo̱ míj táá vi̱j cientó táá vaꞌnu̱j chiha̱a̱ (1,260) güii me se caꞌmi̱i̱ natáj ro̱j soꞌ rihaan yuvii̱, ne̱ cu̱nuû ro̱j soꞌ yatzíj nij niha̱nj a ―taj nii rihanj a.
\p
\v 4 Ro̱j soꞌ roꞌ, me ro̱j chruun ma̱n chruj olivó raa̱ do̱ꞌ, ro̱j agaꞌ ta̱j agaꞌ yaꞌan nicu̱nꞌ rihaan Yaꞌanj Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa chumii̱ nihánj do̱ꞌ a.
\v 5 Ne̱ sese uun rá ꞌo̱ soꞌ quiꞌya̱j chiꞌi̱i̱ soꞌ man ro̱j soꞌ, ne̱ avii yaꞌan tuꞌva ro̱j soꞌ, ne̱ acaa síí ta̱j riꞌyunj man ro̱j soꞌ, ꞌyaj yaꞌan avii tuꞌva ro̱j soꞌ, ne̱ yu̱u̱n cheꞌe̱ aviꞌ síí ꞌnaꞌ uun rá quiꞌya̱j chiꞌi̱i̱ man ro̱j soꞌ a.
\v 6 Ne̱ gu̱un nucua̱j ro̱j soꞌ ca̱ráán ro̱j soꞌ rej xta̱ꞌ, cheꞌé yan se̱ camanꞌ a̱ doj maa̱n nu̱ꞌ güii caꞌmi̱i̱ natáj ro̱j soꞌ a. Ne̱ gu̱un nucua̱j ro̱j soꞌ naquiꞌya̱j ro̱j soꞌ ton man na a. Ne̱ gu̱un nucua̱j ro̱j soꞌ quiꞌya̱j chiꞌi̱i̱ ro̱j soꞌ man chumii̱ me daj me rá maꞌa̱n ro̱j soꞌ quiꞌya̱j ro̱j soꞌ a.
\p
\v 7 Ne̱ asa̱ꞌ quisíj caꞌmii natáj ro̱j soꞌ snana̱ ro̱j soꞌ, ga̱a ne̱ cavi̱i̱ xcuu yuva̱a̱ yuꞌuj cunu̱u̱ ndoꞌo yoꞌ a. Ne̱ cunu̱ꞌ xoꞌ ga̱ ro̱j soꞌ, ne̱ quiꞌya̱j canaán xoꞌ, ne̱ ticavi̱ꞌ xoꞌ man ro̱j soꞌ a.
\v 8 Ga̱a ne̱ cúú man ro̱j soꞌ roꞌ, quina̱j u̱u̱n yoꞌ rá callé caxra̱ꞌ rque chumanꞌ noco̱o a. Ne̱ sese caꞌmi̱i̱ cachrón níꞌ, ne̱ Sodoma do̱ꞌ, Egiptó do̱ꞌ, cuꞌna̱j chumanꞌ noco̱o yoꞌ a. Ne̱ yoꞌ me rej cachrón nii rihaan rcutze̱ man maꞌa̱n Síí ꞌNi̱j Raꞌa man ro̱j síí nataꞌ yoꞌ asi̱j rque̱ doj a.
\v 9 Ne̱ yuvii̱ ma̱n da̱j a̱ chumanꞌ do̱ꞌ, yuvii̱ ma̱n da̱j a̱ xꞌneꞌ yuvii̱ ino̱ vaa stucua̱nj do̱ꞌ, yuvii̱ ma̱n da̱j a̱ xꞌneꞌ yuvii̱ aꞌmii ꞌo̱ ꞌo̱ xnaꞌánj do̱ꞌ, yuvii̱ ma̱n da̱j a̱ yoꞌóó noco̱o do̱ꞌ, niꞌya̱j man ro̱j síí caviꞌ vaꞌnu̱j güii táá néé yoꞌ a. Ne̱ a̱ doj se̱ caꞌvej rá nij yuvii̱ yoꞌ cachi̱nꞌ nii man ro̱j soꞌ rihaan yoꞌóó santó maꞌ.
\v 10 Ne̱ nu̱ꞌ nij síí ma̱n rihaan chumii̱ me se gu̱un niha̱ꞌ ndoꞌo rá nij soꞌ cheꞌé se caviꞌ ro̱j síí nataꞌ yoꞌ, ne̱ nda̱a rque̱ nij yuvii̱ rasu̱u̱n rihaan tuviꞌ nij yuvii̱ cheꞌé se caviꞌ ro̱j soꞌ a. ꞌO̱ se ga̱a vaa iꞌna̱ꞌ ro̱j soꞌ me se quiranꞌ ndoꞌo nij síí ma̱n rihaan chumii̱ sayuun, quiꞌyaj ro̱j soꞌ a.
\p
\v 11 Ne̱ ga̱a quisíj vaꞌnu̱j güii táá néé, ga̱a ne̱ catúj uún nana̱ rque ro̱j soꞌ, quiꞌyaj Yaꞌanj, ne̱ cunuu iꞌna̱ꞌ uún ro̱j soꞌ, ne̱ canicunꞌ caya̱ ro̱j soꞌ, ne̱ dan me se nu̱ꞌ nij yuvii̱ queneꞌen man ro̱j soꞌ me se cuchuꞌviꞌ ndoꞌo nij soꞌ a.
\v 12 Ga̱a ne̱ cuno ro̱j soꞌ nana̱ nucua̱j sca̱ꞌ ndoꞌo cavii rej xta̱ꞌ, ne̱ nana̱ yoꞌ cataj a:
\p ―Cavi̱i̱ ro̱j so̱j caꞌna̱ꞌ ro̱j so̱j nihánj á ―taj nana̱ yoꞌ cuno ro̱j soꞌ a.
\p Ga̱a ne̱ catúj ro̱j soꞌ rque ngaa, cavii ro̱j soꞌ xta̱ꞌ, ne̱ caꞌanj ro̱j soꞌ a. Dan me se nij síí ta̱j riꞌyunj man ro̱j soꞌ me se queneꞌen nij soꞌ se vaa cavii ro̱j soꞌ rej xta̱ꞌ a.
\p
\v 13 Ne̱ ma̱an orá dan cachén ndoꞌo yuún, ne̱ canee ꞌo̱ veꞌ rihaan da̱j a̱ chi̱ꞌ veꞌ ya̱nj chumanꞌ yoꞌ, ne̱ caviꞌ chi̱j míj yuvii̱, quiꞌyaj yuún, ne̱ cuchuꞌviꞌ ndoꞌo ꞌó nij yuvii̱, ne̱ guun cheꞌe̱ nij soꞌ cataj nij soꞌ se vaa niꞌndaj ya̱ sa̱ꞌ vaa Yaꞌanj si̱j nicu̱nꞌ xta̱ꞌ a.
\v 14 Dan me se quisíj vi̱j sayuun noco̱o yoꞌ, ne̱ nichrunꞌ quisi̱j sayuun noco̱o vaꞌnu̱j a.
\s Caꞌyánj se‑mo̱zó Yaꞌanj mozó chi̱j chruun aꞌyánj a
\p
\v 15 Ga̱a ne̱ dan me se caꞌyánj se‑mo̱zó Yaꞌanj mozó chi̱j chruun aꞌyánj, ga̱a ne̱ nucua̱j ndoꞌo caꞌmii síí ma̱n rej xta̱ꞌ, cataj nij soꞌ a:
\q Nihánj me a̱j uun chij Yaꞌanj Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ do̱ꞌ,
\q Síí Caꞌnéé Soꞌ Ti̱nanii man Yuvii̱ rihaan Sayuun do̱ꞌ,
\q rihaan chumii̱ nihánj,
\q ne̱ dan me se ꞌo̱ gu̱un chij Yaꞌanj nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj na̱nj ado̱nj,
\m taj nij síí ma̱n rej xta̱ꞌ a.
\v 16 Ne̱ ico̱ caꞌa̱nj (24) nij síí uun chij ta̱j rihaan chruun xlá sa̱ꞌ rej rihaan Yaꞌanj me se caꞌanj ca̱yáán ru̱j nij soꞌ rihaan Yaꞌanj, ne̱ tocoꞌ ni̱j nij soꞌ rihaan nij soꞌ rihaan yoꞌóó, ne̱ caráj gue̱e̱ nij soꞌ rihaan Yaꞌanj a.
\v 17 Dan me se cataj nij soꞌ a:
\q Guun niꞌya̱j níꞌ rihaan so̱ꞌ, Yaꞌa̱nj Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man núj, Si̱j Uun Nucua̱j ꞌYaj Cunuda̱nj a.
\q Síí nicu̱nꞌ ya̱j mé so̱ꞌ, ne̱ síí nicu̱nꞌ asi̱j naá me uún so̱ꞌ á.
\q Dan me se guun niꞌya̱j níꞌ se vaa ya̱j me se guun nucua̱j ndoꞌo so̱ꞌ, quiꞌyáá so̱ꞌ,
\q ne̱ guun cheꞌe̱ so̱ꞌ uun chij so̱ꞌ rihaan chumii̱ a.
\q
\v 18 Dan me se cuyanj rá nij síí ma̱n da̱j a̱ nij yoꞌóó noco̱o niꞌya̱j nij soꞌ mán so̱ꞌ,
\q ga̱a ne̱ caꞌnáꞌ so̱ꞌ, ne̱ qui̱ꞌyáá so̱ꞌ sayuun man nij soꞌ a.
\q Ne̱ quisíj güii caꞌne̱ꞌ so̱ꞌ cacunꞌ cheꞌé nij síí caviꞌ,
\q ne̱ na̱ruꞌvee so̱ꞌ rihaan nij síí nu̱u̱ rihaan so̱ꞌ nij síí caꞌmii natáj snana̱ so̱ꞌ do̱ꞌ,
\q rihaan nij síí noco̱ꞌ mán so̱ꞌ do̱ꞌ,
\q rihaan nij síí aráj cochro̱j rihaan so̱ꞌ do̱ꞌ a.
\q Dan me se caꞌve̱e se síí noco̱ꞌ me nij soꞌ do̱ꞌ, caꞌve̱e se síí chij me nij soꞌ do̱ꞌ,
\q tza̱j ne̱ na̱ruꞌvee so̱ꞌ rihaan nij soꞌ a.
\q Ne̱ ti̱ríꞌ so̱ꞌ man nij síí tiriꞌ chumii̱ a,
\m taj ico̱ caꞌa̱nj (24) nij síí uun chij rihaan Yaꞌanj a.
\p
\v 19 Ga̱a ne̱ naxraꞌ taꞌyaa rihaan nuvií noco̱o rej ya̱nj Yaꞌanj rej xta̱ꞌ, ne̱ rá nuvií noco̱o me se curuviꞌ chrúún gue̱e̱ nu̱u̱ ro̱j yahij no̱ tucuáán guun ya̱ caꞌmii Yaꞌanj ga̱ Moisés ga̱a naá a. Ga̱a ne̱ quiraa̱n ndoꞌo, ne̱ cari̱i̱n ndoꞌo, ne̱ canuu̱ ndoꞌo, ne̱ cavii ndoꞌo nana̱ yuva̱a̱, ne̱ caguáj tuꞌvii, ne̱ cachén yuún, ne̱ camanꞌ ndoꞌo maa̱n yahi̱j xi̱j na̱nj ado̱nj.
\c 12
\s Caꞌmii Juan cheꞌé chana̱ do̱ꞌ, cheꞌé xcuáá tuꞌvi̱i do̱ꞌ, curuviꞌ rej xta̱ꞌ a
\p
\v 1 Ga̱a ne̱ dan me se naquiꞌyaa ꞌo̱ rasu̱u̱n noco̱o curuviꞌ rej xta̱ꞌ rihaan ꞌu̱nj, quiꞌyaj Yaꞌanj, ne̱ chana̱ me yoꞌ, ne̱ saga̱nꞌ chana̱ yoꞌ roꞌ, me güii, ne̱ táá tacóó noꞌ xráá yavii a. Ne̱ nu̱u̱ raa̱ noꞌ ꞌo̱ cachriin no̱ chuvi̱j yatiꞌ a.
\v 2 Ne̱ chana̱ yoꞌ roꞌ, nuû rque, ne̱ veꞌee̱ uxrá rque noꞌ cheꞌé se da̱j doj cuchru̱j noꞌ neꞌej, ne̱ cheꞌé dan taꞌvee ndoꞌo noꞌ a.
\v 3 Ne̱ naquiꞌyaa uún ꞌó rasu̱u̱n rej xta̱ꞌ rihaan ꞌu̱nj, quiꞌyaj Yaꞌanj, ne̱ dan me se xcuáá tuꞌvi̱i xi̱j mare̱e me yoꞌ a. Ne̱ vaa chi̱j raa̱ xoꞌ, ne̱ chi̱ꞌ cúú táá raa̱ xoꞌ, ne̱ chi̱j cachriin nuû raa̱ xoꞌ a.
\v 4 Ne̱ taneꞌ xoꞌ me se cuxuun yoꞌ ꞌo̱ yatiꞌ rihaan da̱j a̱ vaꞌnu̱j nij yatiꞌ ma̱n rej xta̱ꞌ, ne̱ cayuu nij yatiꞌ rihaan yoꞌóó, quiꞌyaj xoꞌ a. Ne̱ canicunꞌ xcuáá tuꞌvi̱i yoꞌ rihaan chana̱ cuchru̱j neꞌej, cheꞌé rej cha̱ nu̱ꞌ xoꞌ man neꞌej cuchru̱j chana̱ yoꞌ a.
\v 5 Ga̱a ne̱ cuchruj noꞌ neꞌej sno̱ꞌo, ne̱ soꞌ roꞌ, me síí ni̱caj vará aga̱ꞌ ne̱ gu̱un chij rihaan nij xꞌneꞌ yuvii̱ ino̱ vaa stucua̱nj a. Ga̱a ne̱ caꞌnéj nii taꞌníí chana̱ yoꞌ, ne̱ caꞌanj nica̱j nii man neꞌej rihaan Yaꞌanj rej táá soꞌ rihaan chruun xlá sa̱ꞌ yoꞌ uun chij soꞌ a.
\v 6 Ga̱a ne̱ cunánj chana̱ nda̱a rej tacaan rej quiꞌyaj maꞌa̱n Yaꞌanj ca̱yáán noꞌ, cheꞌé rej caꞌve̱e rque̱ Yaꞌanj se cha̱ noꞌ ꞌo̱ míj táá vi̱j cientó táá vaꞌnu̱j chiha̱a̱ (1260) güii a.
\p
\v 7 Ga̱a ne̱ guun cheꞌe̱ nij síí ma̱n rej xta̱ꞌ cunuꞌ nij soꞌ a. Dan me se se‑mo̱zó Yaꞌanj síí cuꞌna̱j Migueé ga̱ ꞌó nij se‑mo̱zó Yaꞌanj nu̱u̱ rihaan soꞌ me se cunuꞌ ndoꞌo nij soꞌ ga̱ xcuáá tuꞌvi̱i a. Ne̱ xcuáá tuꞌvi̱i do̱ꞌ, nij se‑mo̱zó maꞌa̱n xcuáá tuꞌvi̱i do̱ꞌ, cunuꞌ ndoꞌo nij soꞌ ga̱ se‑mo̱zó Yaꞌanj Migueé ga̱ nij tuviꞌ soꞌ,
\v 8 tza̱j ne̱ ne gu̱un nucua̱j nij tuvi̱ꞌ xcuáá tuꞌvi̱i quiꞌya̱j canaán nij soꞌ man Migueé a̱ maan ado̱nj. Ne̱ taj rej cuma̱n nij soꞌ rej xta̱ꞌ, quiꞌyaj nij tuvi̱ꞌ Migueé a̱ maan chugua̱nj.
\v 9 Ne̱ xcuáá tuꞌvi̱i yoꞌ roꞌ, xcuáá cayáán asi̱j naá tiempó me soꞌ, ne̱ Síí Chre̱e do̱ꞌ, Satanás do̱ꞌ, cuꞌna̱j soꞌ, ne̱ síí tihaꞌ yuꞌunj man cunuda̱nj nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ me uún soꞌ na̱nj ado̱nj. Ne̱ tagüéj nii man xcuáá tuꞌvi̱i xi̱j yoꞌ rihaan chumii̱ ga̱ nij se‑mo̱zó soꞌ a.
\p
\v 10 Ga̱a ne̱ cunó ꞌu̱nj nana̱ nucua̱j caꞌmii ꞌo̱ soꞌ rej xta̱ꞌ, ne̱ cataj soꞌ a:
\q Nihánj me se a̱j tinanii Yaꞌanj man yuvii̱ rihaan sayuun,
\q ne̱ uun nucua̱j ndoꞌo soꞌ, ne̱ uun chij ndoꞌo soꞌ ado̱nj.
\q Ne̱ uun chij Síí Caꞌnéé Soꞌ Ti̱nanii man Yuvii̱ rihaan Sayuun a.
\q ꞌO̱ se síí utaꞌ cacunꞌ xráá tinúú níꞌ nuvi̱i niga̱nꞌ rihaan Yaꞌanj roꞌ,
\q quirii yaníj nii man soꞌ na̱nj ado̱nj.
\q
\v 11 Ne̱ quiꞌyaj canaán nij tinúú níꞌ man xcuáá tuꞌvi̱i
\q cheꞌé ton cayanj man Matzinj Leꞌe̱j yoꞌ cheꞌé nij tinúú níꞌ,
\q ne̱ cheꞌé se nataꞌ nij soꞌ nana̱ ya̱ sa̱ꞌ rihaan yuvii̱ roꞌ,
\q cheꞌé dan quiꞌyaj canaán nij soꞌ rihaan xcuáá tuꞌvi̱i yoꞌ na̱nj ado̱nj.
\q Ne̱ nij soꞌ me se ne cuchuꞌvi̱ꞌ nij soꞌ sese cavi̱ꞌ nij soꞌ cheꞌé nana̱ sa̱ꞌ nataꞌ nij soꞌ maꞌ.
\q
\v 12 Cheꞌé dan gu̱un niha̱ꞌ rá nij soj re̱j xta̱ꞌ do̱ꞌ, si̱j ya̱nj rej xta̱ꞌ do̱ꞌ ado̱nj.
\q Tza̱j ne̱ nique̱ ndoꞌo soj si̱j ma̱n rihaan yoꞌóó do̱ꞌ, na yaꞌa̱nj do̱ꞌ na̱nj ado̱nj.
\q ꞌO̱ se quiriꞌíj nii man Síí Chre̱e rihaan nij so̱j,
\q ne̱ cheꞌé dan nuu yuva̱a̱ uxrá rá soꞌ na̱nj chugua̱nj.
\q ꞌO̱ se neꞌen Síí Chre̱e se vaa nichrunꞌ caꞌna̱ꞌ sayuun quira̱nꞌ soꞌ na̱nj á,
\m taj nana̱ caꞌmii ꞌo̱ soꞌ rej xta̱ꞌ a.
\p
\v 13 Ga̱a ne̱ dan me se ga̱a xcaj xcuáá tuꞌvi̱i yoꞌ cuentá se vaa quiriꞌíj nii man soꞌ rihaan chumii̱, ga̱a ne̱ canocoꞌ ndoꞌo soꞌ man chana̱ cuchruj neꞌej yoꞌ a.
\v 14 Tza̱j ne̱ rqué nii vi̱j scache̱e xtaa xi̱j man chana̱, cheꞌé rej caꞌve̱e cavi̱i̱ noꞌ caꞌa̱nj noꞌ rej tacaan rej ya̱nj noꞌ quiꞌyaj Yaꞌanj, ne̱ yoꞌ me rej rque̱ Yaꞌanj se cha̱ noꞌ vaꞌnu̱j yoꞌ táá néé, ne̱ ga̱nꞌ ndoꞌo cunánj noꞌ rihaan xcuáá tuꞌvi̱i a.
\v 15 Tza̱j ne̱ quirii ndoꞌo xcuáá yoꞌ na tuꞌva soꞌ rej va̱j chana̱, ne̱ ase vaa chráá vaa na caꞌnéé soꞌ rej va̱j chana̱, cheꞌé se guun rá soꞌ nu̱cuaj chráá man chana̱ a.
\v 16 Ga̱a ne̱ racuíj yoꞌóó man chana̱, ne̱ dan me se nuxraꞌ yoꞌóó tuꞌva yoꞌóó, ne̱ chumánj yoꞌóó nu̱ꞌ chráá quirii xcuáá tuꞌvi̱i tuꞌva soꞌ a.
\v 17 Ga̱a ne̱ caꞌmaan ndoꞌo rá xcuáá tuꞌvi̱i niꞌya̱j soꞌ man chana̱, ga̱a ne̱ cavii soꞌ cunu̱ꞌ soꞌ ga̱ ꞌó nij taꞌníí noꞌ síí uno nij suun caꞌneꞌ Yaꞌanj rihaan níꞌ, síí nica̱j xraan snana̱ Jesús a.
\v 18 Ga̱a ne̱ canicunꞌ soꞌ rihaan yoꞌóó chru̱u̱ na̱j tuꞌva na yaꞌa̱nj a.
\c 13
\s Caꞌmii Juan cheꞌé xcuu yuva̱a̱ cavii rque na yaꞌa̱nj a
\p
\v 1 Ga̱a ne̱ queneꞌén ꞌu̱nj se vaa cavii ꞌo̱ xcuu yuva̱a̱ rque na yaꞌa̱nj, ne̱ chi̱j ya̱ raa̱ xoꞌ, ne̱ chi̱ꞌ cúú táá raa̱ xoꞌ, ne̱ táá chi̱ꞌ cachriin raa̱ nij cúú ta̱j raa̱ xoꞌ a. Ne̱ qui̱j ndoꞌo vaa se‑chuvi̱i xoꞌ nó da̱j a̱ raa̱ xoꞌ a.
\v 2 Ne̱ ase vaa sniꞌyó vaa xoꞌ, ne̱ ase vaa tacóó xcuu osó vaa tacóó xoꞌ, ne̱ ase vaa tuꞌva chuvaa̱ vaa tuꞌva xoꞌ a. Ne̱ xcuu yuva̱a̱ cavii rque na yaꞌa̱nj roꞌ, guun nucua̱j ndoꞌo xoꞌ guun chij xoꞌ, quiꞌyaj xcuáá tuꞌvi̱i a.
\v 3 Ne̱ ꞌo̱ raa̱ xoꞌ roꞌ, a̱j quiranꞌ chiꞌii̱ nda̱a se da̱j doj se caviꞌ xoꞌ, tza̱j ne̱ nahuun sa̱ꞌ uún man xoꞌ a. Ne̱ caráyaꞌa̱nj nij yuvii̱ ma̱n nu̱ꞌ rihaan chumii̱ niꞌya̱j nij yuvii̱ man xcuu yuva̱a̱ yoꞌ,
\v 4 ne̱ caráj gue̱e̱ nij yuvii̱ rihaan xcuáá tuꞌvi̱i yoꞌ, cheꞌé se guun nucua̱j xcuu yuva̱a̱ yoꞌ guun chij yoꞌ, quiꞌyaj maꞌa̱n xcuáá tuꞌvi̱i yoꞌ a. Ne̱ caráj gue̱e̱ nij yuvii̱ rihaan xcuu yuva̱a̱ uún, cataj nij yuvii̱ a:
\p ―Me ꞌó síí caꞌve̱e quiꞌya̱j nda̱a vaa ꞌyaj xcuu yuva̱a̱ nihánj ga̱. Taj va̱j a̱ doj síí gu̱un nucua̱j cunu̱ꞌ ga̱ soꞌ maꞌ ―taj nij yuvii̱ niꞌya̱j nij yuvii̱ man xcuu yuva̱a̱ yoꞌ a.
\p
\v 5 Ga̱a ne̱ caꞌvej rá Yaꞌanj gu̱un nucua̱j xcuu yuva̱a̱ yoꞌ caꞌmi̱i̱ xta̱ꞌ ndoꞌo soꞌ nda̱a nana̱ qui̱j rihaan maꞌa̱n Yaꞌanj a. Ne̱ caꞌvej rá Yaꞌanj gu̱un chij soꞌ vi̱j chiha̱a̱ vi̱j (42) yavii a.
\v 6 Ga̱a ne̱ caꞌmii ndoꞌo soꞌ nana̱ qui̱j niꞌya̱j soꞌ man Yaꞌanj do̱ꞌ, rej ya̱nj Yaꞌanj do̱ꞌ, cheꞌé nij síí ya̱nj rej xta̱ꞌ ga̱ Yaꞌanj do̱ꞌ a.
\v 7 Ne̱ caꞌvej rá Yaꞌanj cunu̱ꞌ soꞌ ga̱ nij síí noco̱ꞌ man Yaꞌanj, ne̱ dan me se quiꞌya̱j canaán ya̱ soꞌ man nij soꞌ a. Ne̱ caꞌvej rá Yaꞌanj gu̱un chij soꞌ rihaan da̱j a̱ xꞌneꞌ yuvii̱ ino̱ vaa stucua̱nj do̱ꞌ, rihaan yuvii̱ ma̱n da̱j a̱ chumanꞌ do̱ꞌ, rihaan da̱j a̱ xꞌneꞌ yuvii̱ aꞌmii ꞌo̱ ꞌo̱ xnaꞌánj do̱ꞌ, rihaan yuvii̱ ma̱n da̱j a̱ yoꞌóó noco̱o do̱ꞌ a.
\v 8 Ne̱ caráj gue̱e̱ cunuda̱nj nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ man soꞌ a. Ne̱ nij síí caráj gue̱e̱ man soꞌ me se nuviꞌ se‑chuvi̱i nij soꞌ nó rihaan danj Matzinj Leꞌe̱j ticaviꞌ nii man a. Ne̱ danj Matzinj Leꞌe̱j roꞌ, me yanj taj me síí ca̱yáán ga̱ Yaꞌanj nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj, ne̱ no̱ se‑chuvi̱i nij soꞌ rihaan yanj asi̱j ataa quiꞌya̱j Yaꞌanj chumii̱ na̱nj ado̱nj.
\p
\v 9 Dan me se sese ta̱j yuꞌuj xréé ꞌo̱ soꞌ, ne̱ no̱ xcúún soꞌ cuno̱ soꞌ nana̱ nihánj ado̱nj.
\v 10 Dan me se síí taꞌaa man ꞌó yuvii̱ gu̱un yuvii̱ mozó siꞌyaj soꞌ roꞌ, vaa güii ta̱ꞌaa nii man soꞌ gu̱un soꞌ mozó siꞌyaj ꞌó yuvii̱ uún na̱nj ado̱nj. Ne̱ síí oꞌ neê espadá man tuviꞌ me se cavi̱ꞌ ya̱ maꞌa̱n soꞌ, quiꞌya̱j neê espadá na̱nj ado̱nj. Nihánj me se xca̱j níꞌ cuentá cheꞌé nij síí noco̱ꞌ man Yaꞌanj, se vaa ꞌo̱ ga̱a̱ nucua̱j rá nij soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ Yaꞌanj, ne̱ ꞌo̱ cuchuma̱n rá nij soꞌ ni̱ꞌyaj nij soꞌ Yaꞌanj, ne̱ ꞌo̱ ga̱a̱ nucua̱j nimán nij soꞌ rihaan sayuun ado̱nj.
\s Caꞌmii Juan cheꞌé xcuu yuva̱a̱ cavii rque yoꞌóó a
\p
\v 11 Ga̱a ne̱ queneꞌén ꞌu̱nj ꞌó xcuu yuva̱a̱ cavii rque yoꞌóó, ne̱ táá vi̱j cúú raa̱ xcuu yoꞌ, ne̱ ase vaa cúú ta̱j raa̱ matzinj leꞌe̱j roꞌ, da̱nj vaa cúú ta̱j raa̱ xoꞌ a. Ne̱ aꞌmii xcuu yuva̱a̱ nda̱a vaa aꞌmii maꞌa̱n xcuáá tuꞌvi̱i a.
\v 12 Ne̱ dan me se caꞌnaꞌ soꞌ rihaan xcuu yuva̱a̱ cavii rque na yaꞌa̱nj, ne̱ guun chij soꞌ rihaan yuvii̱ nda̱a vaa uun chij maꞌa̱n xcuu cavii rque na yaꞌa̱nj yoꞌ a. Dan me se aráj gue̱e̱ nij yuvii̱ ma̱n nu̱ꞌ rihaan chumii̱ rihaan xcuu yuva̱a̱ cavii rque na yaꞌa̱nj xcuu nahuun sa̱ꞌ ga̱a da̱j doj se caviꞌ, quiꞌyaj xcuu yuva̱a̱ cavii rque yoꞌóó yoꞌ a.
\v 13 Ne̱ quiꞌyaj ndoꞌo xoꞌ suun noco̱o queneꞌen nij yuvii̱, ne̱ nda̱a cavii yaꞌan rej xta̱ꞌ ne̱ quinij yaꞌan rihaan yoꞌóó, quiꞌyaj xoꞌ a.
\v 14 Dan me se quiꞌyaj xoꞌ suun noco̱o rihaan xcuu yuva̱a̱ cavii rque na yaꞌa̱nj yoꞌ, quiꞌyaj maꞌa̱n xoꞌ, ne̱ cheꞌé suun noco̱o yoꞌ me se tihaꞌ yuꞌunj ndoꞌo xoꞌ man nij síí ma̱n rihaan chumii̱ a. Ne̱ cataj xoꞌ rihaan nij soꞌ se vaa quiꞌya̱j nij soꞌ ꞌo̱ se tinanga̱ꞌ xcuu cavii rque na yaꞌa̱nj yoꞌ xcuu quiranꞌ chiꞌii̱ quiꞌyaj neê espadá ne̱ cunuu iꞌna̱ꞌ uún a.
\v 15 Dan me se guun nucua̱j xoꞌ quiꞌyaj xoꞌ nayón nana̱ nimán se tinanga̱ꞌ xcuu cavii rque na yaꞌa̱nj yoꞌ, ne̱ quiꞌyaj uún xoꞌ caꞌmii se tinanga̱ꞌ yoꞌ, ne̱ ta̱ranꞌ nij síí naꞌvej rá cara̱a̱ gue̱e̱ rihaan se tinanga̱ꞌ yoꞌ roꞌ, ticavi̱ꞌ xoꞌ man ta̱ranꞌ nij soꞌ a.
\v 16 Ga̱a ne̱ quiꞌyaj xcuu cavii rque yoꞌóó yoꞌ se vaa cuta̱ꞌ nii taꞌngaꞌ raꞌa cunuda̱nj nij yuvii̱ rej nuva̱ꞌ nij yuvii̱, ne̱ se taj, ne̱ caan rihaan nij yuvii̱ cata̱ꞌ taꞌngaꞌ a. Dan me se da̱nj quiꞌyaj nii man nij síí ata̱ suun do̱ꞌ, man nij síí chéé maꞌa̱n do̱ꞌ, man nij síí nique̱ do̱ꞌ, man nij síí ruꞌvee do̱ꞌ, man nij mozó do̱ꞌ, man nij síí ne uun mozó do̱ꞌ a.
\v 17 Ne̱ dan me se sese nuviꞌ taꞌngaꞌ yoꞌ raꞌa ꞌo̱ soꞌ do̱ꞌ, rihaan ꞌo̱ soꞌ do̱ꞌ, ne̱ ne caꞌve̱e quira̱a̱n soꞌ rasu̱u̱n do̱ꞌ, cutuꞌve̱e̱ soꞌ rasu̱u̱n do̱ꞌ, quiꞌyaj se tinanga̱ꞌ xcuu yoꞌ a̱ maan ado̱nj. Ne̱ taꞌngaꞌ yoꞌ roꞌ, me se‑chuvi̱i xcuu cavii rque na yaꞌa̱nj, ne̱ dan me se número̱ me yoꞌ ado̱nj.
\p
\v 18 Ne̱ nihánj me se cavi̱i̱ raa̱ soj si̱j naya̱a̱ nana̱ nihánj, ne̱ sese cu̱u raa̱ soj, ne̱ nuchru̱j ra̱a̱ soj da̱j taj se‑nu̱mero̱ xcuu yuva̱a̱ cavii rque na yaꞌa̱nj yoꞌ á. ꞌO̱ se número̱ yoꞌ roꞌ, me se‑chuvi̱i ꞌo̱ snóꞌo na̱nj chugua̱nj. Ne̱ vata̱nꞌ cientó táá vaꞌnu̱j chiha̱a̱ vata̱nꞌ (666) me número̱ yoꞌ ado̱nj.
\c 14
\s Cachráá cientó táá vi̱j chiha̱a̱ caꞌa̱nj míj (144,000) nij síí vaa sa̱ꞌ rihaan Yaꞌanj a
\p
\v 1 Ga̱a ne̱ niꞌya̱j ꞌu̱nj, ne̱ dan me se nicunꞌ Matzinj Leꞌe̱j yoꞌ raa̱ quij cuꞌna̱j Sion, ne̱ nicunꞌ ꞌo̱ cientó táá vi̱j chiha̱a̱ caꞌa̱nj míj (144,000) nij soꞌ ga̱ xoꞌ, ne̱ no̱ se‑chuvi̱i Matzinj Leꞌe̱j do̱ꞌ, se‑chuvi̱i Rej Matzinj Leꞌe̱j do̱ꞌ, caan rihaan nij soꞌ a.
\v 2 Ga̱a ne̱ cunó ꞌu̱nj se vaa caꞌmii nana̱ cavii rej xta̱ꞌ, ne̱ ase vaa uun ayu̱j va̱j chráá xi̱j do̱ꞌ, ase vaa uun aguáj ndoꞌo tuꞌvii do̱ꞌ, da̱nj vaa nana̱ yoꞌ, ne̱ ase vaa chraꞌ achráá nii yaꞌánj arpá vaa nana̱ yoꞌ a.
\v 3 Ne̱ achráá nij soꞌ chraꞌ naca̱ ina̱nj rihaan síí ta̱j chruun xlá sa̱ꞌ yoꞌ do̱ꞌ, rihaan caꞌa̱nj nij xcuu nicu̱nꞌ nu̱ꞌ anica̱j chruun xlá sa̱ꞌ do̱ꞌ, rihaan nij síí uun chij do̱ꞌ a. Ne̱ taj va̱j a̱ ꞌó nij síí caꞌve̱e nari̱ꞌ cachra̱a̱ chraꞌ yoꞌ maꞌ. Ma̱an se o̱rúnꞌ cientó táá vi̱j chiha̱a̱ caꞌa̱nj míj nij síí vaa sa̱ꞌ yoꞌ roꞌ, me nij síí guun nucua̱j nariꞌ chraꞌ yoꞌ na̱nj ado̱nj. Nij soꞌ roꞌ, me nij síí narii Yaꞌanj rihaan chumii̱, ne̱ nij soꞌ me síí tinanii Matzinj Leꞌe̱j man rihaan sayuun ga̱a caviꞌ soꞌ a.
\v 4 Ne̱ ne quiꞌya̱j nij soꞌ cacunꞌ ga̱ chana̱ rihaan Yaꞌanj maꞌ. ꞌO̱ se síí vaa sa̱ꞌ ina̱nj me ta̱ranꞌ nij soꞌ na̱nj ado̱nj. Ne̱ síí canocoꞌ xcó Matzinj Leꞌe̱j me rej maꞌa̱n va̱j soꞌ me uún nij soꞌ a. Ne̱ nij soꞌ me nij síí táá ya̱a̱n rihaan ta̱ranꞌ ꞌó nij síí ma̱n rihaan chumii̱ síí cunuu sa̱ꞌ rihaan Yaꞌanj do̱ꞌ, rihaan Matzinj Leꞌe̱j do̱ꞌ, ga̱a caviꞌ Matzinj Leꞌe̱j yoꞌ a.
\v 5 Ne̱ dan me se taj va̱j a̱ doj nana̱ ne̱ ne caꞌmi̱i̱ nij soꞌ maꞌ. ꞌO̱ se si̱j vaa sa̱ꞌ ina̱nj me nij soꞌ na̱nj ado̱nj.
\s Nana̱ caꞌmii vaꞌnu̱j nij se‑mo̱zó Yaꞌanj a
\p
\v 6 Ga̱a ne̱ queneꞌén ꞌu̱nj ꞌó se‑mo̱zó Yaꞌanj va̱j tanu̱u̱ rihaan riscaꞌ xta̱ꞌ, ne̱ nica̱j soꞌ snana̱ Yaꞌanj nana̱ sa̱ꞌ se vaa ꞌo̱ ga̱a̱ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj nata̱ꞌ soꞌ rihaan nij yuvii̱ man rihaan chumii̱ a. Caꞌanj nata̱ꞌ soꞌ rihaan yuvii̱ ma̱n da̱j a̱ yoꞌóó noco̱o do̱ꞌ, rihaan da̱j a̱ xꞌneꞌ yuvii̱ ino̱ vaa stucua̱nj do̱ꞌ, rihaan da̱j a̱ xꞌneꞌ yuvii̱ aꞌmii ꞌo̱ ꞌo̱ xnaꞌánj do̱ꞌ, rihaan yuvii̱ ma̱n da̱j a̱ chumanꞌ do̱ꞌ a.
\v 7 Ga̱a ne̱ dan me se nucua̱j ndoꞌo caꞌmii soꞌ, cataj soꞌ a:
\p ―Cara̱a̱ cochro̱j uxrá nij soj rihaan Yaꞌanj, ne̱ veꞌé caꞌmi̱i̱ soj cheꞌé soꞌ á. ꞌO̱ se a̱j quisíj orá caꞌne̱ꞌ soꞌ cacunꞌ cheꞌé yuvii̱ na̱nj ado̱nj. Dan me se cara̱a̱ gue̱e̱ soj rihaan soꞌ, cheꞌé se soꞌ me síí quiꞌyaj rej xta̱ꞌ do̱ꞌ, yoꞌóó do̱ꞌ, na yaꞌa̱nj do̱ꞌ, rej avii na do̱ꞌ a ―taj se‑mo̱zó Yaꞌanj yoꞌ cunoj a.
\p
\v 8 Ga̱a ne̱ canocoꞌ ꞌó se‑mo̱zó Yaꞌanj xcó tuviꞌ soꞌ, ne̱ cataj soꞌ a:
\p ―A̱j quiriꞌ nu̱ꞌ chumanꞌ noco̱o chumanꞌ cuꞌna̱j Babilonia, cheꞌé se quiꞌyaj ndoꞌo nij síí ma̱n rihaan chumii̱ cacunꞌ chiꞌi̱i̱, quiꞌyaj chumanꞌ yoꞌ, ne̱ nihánj me se quiꞌya̱j Yaꞌanj sayuun man nij soꞌ cheꞌé cacunꞌ chiꞌi̱i̱ quiꞌyaj nij soꞌ chugua̱nj ―taj ꞌó se‑mo̱zó Yaꞌanj yoꞌ a.
\p
\v 9 Ga̱a ne̱ canocoꞌ se‑mo̱zó Yaꞌanj mozó vaꞌnu̱j rej xco̱ ro̱j tuviꞌ soꞌ, ne̱ nucua̱j ndoꞌo caꞌmii soꞌ, cataj soꞌ a:
\p ―Sese cara̱a̱ gue̱e̱ ꞌo̱ soꞌ rihaan xcuu yuva̱a̱ yoꞌ do̱ꞌ, rihaan se tinanga̱ꞌ xcuu yuva̱a̱ yoꞌ do̱ꞌ, ne̱ sese caꞌve̱j rá ꞌo̱ soꞌ cata̱ꞌ taꞌngaꞌ caan rihaan soꞌ do̱ꞌ, raꞌa soꞌ do̱ꞌ,
\v 10 ne̱ ya̱ coꞌo̱ soꞌ na vinó sayuun nucua̱j caraa Yaꞌanj rque tazá, ne̱ na vinó yoꞌ roꞌ, me sayuun quiꞌya̱j Yaꞌanj man soꞌ asa̱ꞌ cuyanj rá Yaꞌanj ga̱ soꞌ, ne̱ dan me se caca̱a̱ soꞌ rihaan yaꞌan do̱ꞌ, rihaan yoꞌóó azufré acaa do̱ꞌ, ni̱ꞌyaj nij se‑mo̱zó Yaꞌanj mozó gue̱e̱ do̱ꞌ, ni̱ꞌyaj Matzinj Leꞌe̱j do̱ꞌ a.
\v 11 Ne̱ dan me se nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj cavi̱i̱ yachruu̱ rej quira̱nꞌ nij soꞌ sayuun, ne̱ ꞌo̱ da̱nj quira̱nꞌ nij soꞌ nuvi̱i niga̱nꞌ na̱nj ado̱nj. Da̱nj quira̱nꞌ nij síí aráj gue̱e̱ rihaan xcuu yuva̱a̱ yoꞌ do̱ꞌ, rihaan se tinanga̱ꞌ xcuu yuva̱a̱ yoꞌ do̱ꞌ, síí caꞌvej rá cataꞌ taꞌngaꞌ se‑chuvi̱i xcuu yoꞌ do̱ꞌ a ―taj se‑mo̱zó Yaꞌanj mozó vaꞌnu̱j yoꞌ a.
\p
\v 12 Ne̱ nihánj me rej xca̱j níꞌ cuentá cheꞌé nij síí noco̱ꞌ man Yaꞌanj, se vaa ꞌo̱ vaa nucua̱j nimán nij soꞌ rihaan sayuun ado̱nj. ꞌO̱ se nij soꞌ me síí ꞌo̱ uno nij suun caꞌneꞌ Yaꞌanj rihaan níꞌ, ne̱ ꞌo̱ amán rá nij soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ Jesús a.
\p
\v 13 Ga̱a ne̱ cunó ꞌu̱nj ꞌó nana̱ cavii rej xta̱ꞌ, ne̱ nana̱ yoꞌ cataj rihanj a:
\p ―Cachro̱n so̱ꞌ nana̱ nihánj rihaan yanj á. Cachro̱n so̱ꞌ se vaa nij síí noco̱ꞌ man Síí ꞌNi̱j Raꞌa man soj me se sese cavi̱ꞌ nij soꞌ rej rihaan ya̱j, ne̱ vaa cheꞌé gu̱un niha̱ꞌ rá nij soꞌ ado̱nj. ꞌO̱ se cavi̱i̱ sa̱ꞌ nij soꞌ na̱nj á. Ne̱ Nimán Yaꞌanj taj se vaa caꞌne̱ꞌ rá nij soꞌ ga̱ suun ꞌyaj nij soꞌ, ne̱ nara̱a̱n rá nij soꞌ a. ꞌO̱ se yu̱u̱n cheꞌe̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ nij soꞌ cheꞌé suun sa̱ꞌ a̱j quiꞌyaj nij soꞌ ado̱nj, cachro̱n so̱ꞌ á ―taj nana̱ cavii rej xta̱ꞌ yoꞌ a.
\s Caꞌmii Juan cheꞌé sayuun quira̱nꞌ nij síí ma̱n rihaan chumii̱ nihánj a
\p
\v 14 Ga̱a ne̱ niꞌya̱j ꞌu̱nj, ne̱ dan me se curuviꞌ ꞌo̱ ngaa catzi̱i̱ rej xta̱ꞌ, ne̱ táá ꞌo̱ síí ruviꞌ ase vaa Síí Caꞌnéé Yaꞌanj Ni̱caj Yuꞌunj man Yuvii̱ xráá ngaa, ne̱ nu̱u̱ raa̱ soꞌ ꞌo̱ cachriin agaꞌ oró míí, ne̱ noco̱ꞌ raꞌa soꞌ ꞌo̱ agaꞌ sera̱a̱ cuyu̱u̱ aꞌneꞌ coj, ne̱ siha̱a̱ uxrá sera̱a̱ yoꞌ a.
\v 15 Ga̱a ne̱ ꞌó se‑mo̱zó Yaꞌanj curiha̱nj rque nuvií noco̱o, ne̱ nucua̱j ndoꞌo caguáj soꞌ rihaan síí ta̱j xráá ngaa yoꞌ a. Dan me se cataj soꞌ a:
\p ―Ta̱cuachén so̱ꞌ sa̱gáꞌ so̱ꞌ agaꞌ siha̱a̱ tacóó nij rasu̱u̱n ma̱n rihaan yoꞌóó, ne̱ cu̱tá so̱ꞌ se ma̱n rihaan yoꞌóó cuaj á. ꞌO̱ se quisíj orá cuta̱ níꞌ se ma̱n rihaan yoꞌóó na̱nj ado̱nj. ꞌO̱ se a̱j cachij nu̱ꞌ yoꞌ na̱nj á ―taj se‑mo̱zó Yaꞌanj rihaan síí ta̱j xráá ngaa yoꞌ a.
\p
\v 16 Ga̱a ne̱ síí ta̱j xráá ngaa yoꞌ roꞌ, tacuachén soꞌ saga̱ꞌ soꞌ tacóó nij rasu̱u̱n ma̱n rihaan yoꞌóó, ne̱ dan me se cuta soꞌ nu̱ꞌ rasu̱u̱n cachij ma̱n rihaan yoꞌóó yoꞌ a.
\p
\v 17 Ga̱a ne̱ curiha̱nj ꞌó se‑mo̱zó Yaꞌanj uún rque nuvií noco̱o ya̱nj rej xta̱ꞌ, ne̱ maꞌa̱n soꞌ nica̱j ꞌó agaꞌ sera̱a̱ cuyu̱u̱ siha̱a̱ uún a.
\v 18 Ga̱a ne̱ curiha̱nj ꞌó se‑mo̱zó Yaꞌanj uún rej nicu̱nꞌ mesá altar, ne̱ síí guun chij rihaan yaꞌan me soꞌ, ne̱ nucua̱j ndoꞌo caguáj soꞌ rihaan síí nica̱j ꞌó agaꞌ siha̱a̱ yoꞌ a. Dan me se cataj soꞌ a:
\p ―Ta̱cuachén so̱ꞌ sa̱gáꞌ so̱ꞌ agaꞌ sera̱a̱ siha̱a̱ tacóó nij rasu̱u̱n ma̱n rihaan yoꞌóó, ne̱ naquiꞌya̱j chre̱ꞌ so̱ꞌ nij chruj uvá cachij rihaan yoꞌóó á. ꞌO̱ se a̱j cané nu̱ꞌ nij chruj uvá na̱nj á ―taj soꞌ rihaan tuviꞌ mo̱zó soꞌ a.
\p
\v 19 Ga̱a ne̱ tacuachén se‑mo̱zó Yaꞌanj yoꞌ saga̱ꞌ soꞌ agaꞌ sera̱a̱ tacóó nij rasu̱u̱n ma̱n rihaan yoꞌóó, ga̱a ne̱ naquiꞌyaj chre̱ꞌ soꞌ nij chruj uvá cachij ma̱n rihaan yoꞌóó a. Ga̱a ne̱ caraa sa̱ꞌ soꞌ nij chruj uvá yoꞌ rque ꞌo̱ xruj xi̱j rej rii nii na man nij chruj uvá a. Dan me se rej yoꞌ me rej quira̱nꞌ uxrá nij chruj uvá yoꞌ sayuun quiꞌya̱j Yaꞌanj vaa na̱nj ado̱nj.
\v 20 Ga̱a ne̱ rej tuꞌva chumanꞌ quirii nii man chruj uvá, ne̱ rej yoꞌ me canuu nii man chruj uvá yoꞌ, ne̱ curiha̱nj ndoꞌo ton rque xruj xi̱j yoꞌ, ne̱ quisíj ton yoꞌ nda̱a tuꞌva nij cuayó yoꞌ rej nu̱u̱ rtá, ne̱ vaꞌnu̱j cientó kilómetro ya̱ cunánj ton yoꞌ rej ga̱nꞌ rihaan yoꞌóó a.
\c 15
\s Caꞌmii Juan cheꞌé chi̱j se‑mo̱zó Yaꞌanj nij síí nica̱j sayuun a
\p
\v 1 Ga̱a ne̱ queneꞌén ꞌu̱nj ꞌó rasu̱u̱n curuviꞌ rej xta̱ꞌ quiꞌyaj Yaꞌanj, ne̱ se xi̱j ndoꞌo me yoꞌ, ne̱ rasu̱u̱n caráyaꞌa̱nj yáꞌ me yoꞌ a. Dan me se queneꞌenj chi̱j se‑mo̱zó Yaꞌanj, ne̱ chi̱j sayuun caꞌna̱ꞌ me nica̱j nij se‑mo̱zó Yaꞌanj yoꞌ a. Ne̱ asa̱ꞌ quisíj guun nij sayuun yoꞌ rihaan chumii̱ quiꞌyaj Yaꞌanj, ga̱a ne̱ caꞌne̱ꞌ rá Yaꞌanj ga̱ suun uyanj rá niꞌya̱j man chumii̱ a.
\p
\v 2 Ga̱a ne̱ queneꞌén ꞌu̱nj na yaꞌa̱nj, ne̱ nda̱a raa̱n maꞌa̱n rihaan na yaꞌa̱nj yoꞌ, ne̱ ase vaa raa̱n scura̱a̱n roꞌ, da̱nj vaa raa̱n yoꞌ, ne̱ ase vaa yaꞌan vaa yoꞌ, ne̱ nij síí quiꞌyaj canaán rihaan xcuu yuva̱a̱ yoꞌ do̱ꞌ, rihaan se tinanga̱ꞌ xcuu yuva̱a̱ yoꞌ do̱ꞌ, rihaan número̱ uun se‑chuvi̱i xcuu yuva̱a̱ yoꞌ do̱ꞌ, nij soꞌ me nij síí nicu̱nꞌ rihaan na yaꞌa̱nj vidrió yoꞌ, ne̱ nica̱j nij soꞌ taꞌánj Yaꞌanj yaꞌánj arpá nicunꞌ nij soꞌ yoꞌ a.
\v 3 Ne̱ achráá nij soꞌ chraꞌ quiꞌyaj síí cuꞌna̱j Moisés síí nu̱u̱ rihaan Yaꞌanj ga̱a naá, ne̱ se‑chra̱ꞌ Matzinj Leꞌe̱j me chraꞌ yoꞌ a. Ne̱ nihánj me nana̱ cachráá nij soꞌ a:
\q Xi̱j ndoꞌo ne̱ yaꞌa̱nj ndoꞌo vaa nu̱ꞌ suun quiꞌyáá so̱ꞌ,
\q Yaꞌanj Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man núj, Síí Uun Nucua̱j ꞌYaj Cunuda̱nj a.
\q Tucuáán nica̱ ne̱ tucuáán ya̱ me nu̱ꞌ tucuáán cuchruj so̱ꞌ,
\q ne̱ síí nica̱j suun rey uun chij rihaan cunuda̱nj yuvii̱ mé so̱ꞌ ado̱nj.
\q
\v 4 Señor, me síí se̱ caꞌvej rá cara̱a̱ cochro̱j rihaan so̱ꞌ ga̱.
\q Veꞌé caꞌmi̱i̱ cunuda̱nj yuvii̱ ni̱ꞌyaj nij yuvii̱ mán so̱ꞌ a.
\q ꞌO̱ se o̱rúnꞌ so̱ꞌ me síí sa̱ꞌ ina̱nj,
\q ne̱ caꞌna̱ꞌ cunuda̱nj nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱,
\q ne̱ cara̱a̱ gue̱e̱ nij yuvii̱ rihaan so̱ꞌ na̱nj á.
\q ꞌO̱ se queneꞌen nij soꞌ nu̱ꞌ nij suun nica̱ quiꞌyáá so̱ꞌ ado̱nj.
\m Na̱nj taj chraꞌ cachráá nij síí quiꞌyaj canaán yoꞌ a.
\p
\v 5 Ga̱a ne̱ niꞌya̱j ꞌu̱nj, ne̱ dan me se naxraꞌ taꞌyaa rihaan nuvií noco̱o rej ya̱nj Yaꞌanj rej xta̱ꞌ rej xcaj yuvii̱ cuentá cheꞌé soꞌ a.
\v 6 Ga̱a ne̱ curiha̱nj chi̱j nij se‑mo̱zó Yaꞌanj nij síí nica̱j sayuun rque nuvií noco̱o yoꞌ, ne̱ nu̱u̱ nij soꞌ yatzíj linó sa̱ꞌ ina̱nj naruvii chuguu̱n, ne̱ ꞌni̱j catuu̱n nij soꞌ marque̱ caxra̱ꞌ anó nda̱a rucua̱a̱ nij soꞌ, ne̱ marque̱ agaꞌ oró míí ina̱nj me nij marque̱ yoꞌ a.
\v 7 Ga̱a ne̱ ꞌo̱ tuviꞌ caꞌa̱nj nij xcuu roꞌ, rqué xoꞌ chi̱j coꞌoo agaꞌ oró míí rihaan chi̱j nij se‑mo̱zó Yaꞌanj, ne̱ sayuun quiꞌya̱j Yaꞌanj cheꞌé se uyanj rá Yaꞌanj niꞌya̱j Yaꞌanj man nij síí ma̱n rihaan chumii̱ roꞌ, ma̱an nda̱a araa maꞌa̱n sayuun yoꞌ rque nij coꞌoo a. Ne̱ Yaꞌanj, tza̱j ne̱ soꞌ me síí ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ado̱nj.
\v 8 Ne̱ cheꞌé se niꞌndaj ya̱ veꞌé ꞌyaj Yaꞌanj ne̱ cheꞌé se nucua̱j ndoꞌo Yaꞌanj, cheꞌé dan caraa catzeꞌ rá nuvií noco̱o yoꞌ, ne̱ taj va̱j síí gu̱un nucua̱j catu̱u̱ rque nuvií noco̱o yoꞌ nda̱a se quisi̱j chi̱j nij sayuun nica̱j chi̱j nij se‑mo̱zó Yaꞌanj tucuayuu nij soꞌ rihaan chumii̱ a.
\c 16
\s Caꞌmii Juan cheꞌé nij sayuun nu̱u̱ rque coꞌoo nica̱j chi̱j nij se‑mo̱zó Yaꞌanj a
\p
\v 1 Ga̱a ne̱ cunó ꞌu̱nj se vaa nucua̱j caꞌmii ꞌo̱ síí ya̱nj rá nuvií noco̱o yoꞌ rihaan chi̱j nij se‑mo̱zó Yaꞌanj, cataj soꞌ a:
\p ―Cavi̱i̱ nij soj, tucuayu̱u soj se nu̱u̱ rque se‑coꞌo̱o soj rihaan chumii̱, cheꞌé se uyanj rá Yaꞌanj niꞌya̱j Yaꞌanj man nij síí ma̱n rihaan chumii̱ á ―taj síí ya̱nj rá nuvií noco̱o yoꞌ a.
\p
\v 2 Ga̱a ne̱ guun ya̱a̱n ꞌo̱ se‑mo̱zó Yaꞌanj, cavii soꞌ caꞌanj soꞌ, ne̱ tucuayuu soꞌ se nu̱u̱ rque se‑coꞌo̱o soꞌ rihaan chumii̱ a. Ga̱a ne̱ dan me se canó ndoꞌo luj riꞌyuj chiꞌi̱i̱ man nij síí no̱ se‑taꞌnga̱ꞌ xcuu yuva̱a̱ síí aráj gue̱e̱ rihaan se tinanga̱ꞌ soꞌ a.
\p
\v 3 Ga̱a ne̱ se‑mo̱zó Yaꞌanj mozó vi̱j roꞌ, tucuayuu soꞌ se ma̱n rque se‑coꞌo̱o soꞌ rihaan na yaꞌa̱nj, ne̱ ase vaa ton man xnangá roꞌ, da̱nj vaa nuu nu̱ꞌ na yaꞌa̱nj a. Ga̱a ne̱ cunuda̱nj nij xcuu do̱ꞌ, xcuaj do̱ꞌ, ma̱n rque na yaꞌa̱nj caviꞌ a.
\p
\v 4 Ga̱a ne̱ se‑mo̱zó Yaꞌanj mozó vaꞌnu̱j roꞌ, tucuayuu soꞌ se ma̱n rque se‑coꞌo̱o soꞌ rihaan nij chráá do̱ꞌ, rihaan nij rej avii na do̱ꞌ a. Ga̱a ne̱ guun ton man nu̱ꞌ nij na yoꞌ a.
\v 5 Ga̱a ne̱ cunó ꞌu̱nj caꞌmii se‑mo̱zó Yaꞌanj síí tumé na, se vaa cataj soꞌ a:
\p ―Nica̱ uxrá vaa rá so̱ꞌ, Señor. Si̱j nicu̱nꞌ ya̱j, ne̱ si̱j nicu̱nꞌ asi̱j naá, ne̱ Si̱j Sa̱ꞌ Ina̱nj mé so̱ꞌ á. ꞌO̱ se ma̱ꞌán so̱ꞌ me síí cataj xnaꞌanj se vaa gu̱un nu̱ꞌ nij sayuun nihánj na̱nj ado̱nj.
\v 6 ꞌO̱ se nij síí ma̱n rihaan chumii̱ roꞌ, tucuayuu nij soꞌ ton man nij síí noco̱ꞌ mán so̱ꞌ do̱ꞌ, man nij síí nataꞌ snana̱ so̱ꞌ do̱ꞌ, rihaan yoꞌóó, ne̱ nihánj me se rqué so̱ꞌ ton rihaan nij soꞌ coꞌo̱ maꞌa̱n nij soꞌ ya̱j ado̱nj. Dan me se ya̱j me nayo̱n ya̱ cuentá nda̱a vaa quiꞌyaj nij soꞌ ga̱a naá na̱nj á ―taj se‑mo̱zó Yaꞌanj síí tumé na a.
\p
\v 7 Ga̱a ne̱ cunó ꞌu̱nj se vaa caꞌmii ꞌo̱ síí nicu̱nꞌ nichru̱nꞌ rihaan mesá altar, ne̱ cataj soꞌ a:
\p ―Veé da̱nj vaa ya̱, Yaꞌanj Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man núj, Síí Uun Nucua̱j ꞌYaj Cunuda̱nj a. Nana̱ ya̱ ne̱ nana̱ nica̱ me nu̱ꞌ nana̱ taj xnaꞌanj so̱ꞌ ga̱a aꞌnéꞌ so̱ꞌ cacunꞌ cheꞌé nij yuvii̱ yoꞌ ado̱nj ―taj soꞌ uún a.
\p
\v 8 Ga̱a ne̱ se‑mo̱zó Yaꞌanj mozó caꞌa̱nj roꞌ, tucuayuu soꞌ se ma̱n rque se‑coꞌo̱o soꞌ rihaan güii a. Ga̱a ne̱ guun nucua̱j güii cacaa nij yuvii̱ quiꞌyaj güii a.
\v 9 Ga̱a ne̱ cacaa ndoꞌo nij yuvii̱, ne̱ nda̱ꞌ se Yaꞌanj me síí uun chij rihaan nu̱ꞌ nij sayuun yoꞌ, tza̱j ne̱ caꞌmii nij yuvii̱ nana̱ qui̱j niꞌya̱j nij yuvii̱ man Yaꞌanj, ne̱ ne ca̱nica̱j nimán nij yuvii̱ caꞌmi̱i̱ sa̱ꞌ nij yuvii̱ cheꞌé Yaꞌanj a̱ maꞌ.
\p
\v 10 Ga̱a ne̱ se‑mo̱zó Yaꞌanj mozó ꞌu̱nꞌ roꞌ, tucuayuu soꞌ se ma̱n rque se‑coꞌo̱o soꞌ rihaan chruun xlá sa̱ꞌ rej ta̱j xcuu yuva̱a̱ a. Ga̱a ne̱ yu̱u̱n cheꞌe̱ cunuu rmi̱ꞌ nu̱ꞌ rej rii taꞌngaꞌ soꞌ rihaan, ne̱ dan me se queꞌee̱ ndoꞌo man nij síí uun chij soꞌ rihaan, ne̱ nda̱a chá ru̱j maꞌa̱n nij soꞌ tuꞌva nij soꞌ cheꞌé se aꞌngaj man nij soꞌ a.
\v 11 Ga̱a ne̱ caꞌmii nij soꞌ nana̱ qui̱j cheꞌé Yaꞌanj, cheꞌé se queꞌee̱ ndoꞌo man nij soꞌ ne̱ canó luj chiꞌi̱i̱ riꞌyuj man nij soꞌ a. Tza̱j ne̱ ne ca̱nica̱j nimán nij soꞌ ta̱náj nij soꞌ se chiꞌi̱i̱ quiꞌyaj nij soꞌ a̱ maꞌ.
\p
\v 12 Ga̱a ne̱ se‑mo̱zó Yaꞌanj mozó vata̱nꞌ roꞌ, tucuayuu soꞌ se ma̱n rque se‑coꞌo̱o soꞌ rihaan chráá xi̱j cuꞌna̱j chráá Éufrates, ga̱a ne̱ canacoo̱ nu̱ꞌ na ma̱n rque chráá yoꞌ, quiꞌyaj soꞌ a. Ne̱ dan me se guun chráá yoꞌ chrej cache̱n nij síí nica̱j suun rey cavii rej síj güii caꞌna̱ꞌ nij soꞌ a.
\p
\v 13 Ga̱a ne̱ queneꞌén ꞌu̱nj se vaa curiha̱nj vaꞌnu̱j nana̱ chiꞌi̱i̱ tuꞌva xcuáá tuꞌvi̱i do̱ꞌ, tuꞌva xcuu yuva̱a̱ do̱ꞌ, tuꞌva síí nataꞌ nana̱ ne̱ do̱ꞌ, ne̱ ase vaa riqui̱j vaa vaꞌnu̱j nij nana̱ chiꞌi̱i̱ yoꞌ a.
\v 14 ꞌO̱ se nana̱ chre̱e me nij soꞌ, ne̱ va̱j nij soꞌ ꞌyaj nij soꞌ suun noco̱o neꞌen nij yuvii̱, ne̱ dan me se cavii nij soꞌ caꞌanj nij soꞌ rej ya̱nj nij síí nica̱j suun rey uun chij rihaan nu̱ꞌ nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ a. Ga̱a ne̱ cunu̱u chre̱ꞌ cunuda̱nj nij síí nica̱j suun rey, quiꞌya̱j nij nana̱ chre̱e, cheꞌé rej cunu̱ꞌ nij síí nica̱j suun rey yoꞌ ga̱ Yaꞌanj asa̱ꞌ quisíj güii noco̱o güii quira̱nꞌ nij síí ta̱j riꞌyunj man Yaꞌanj sayuun quiꞌya̱j Yaꞌanj Si̱j Uun Nucua̱j ꞌYaj Cunuda̱nj a.
\p
\v 15 Ne̱ nihánj me snana̱ Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ a: “Dan me se ase vaa ꞌnaꞌ yuve̱ síí itu̱u̱ roꞌ, da̱nj ga̱a̱ cuchi̱ꞌ ꞌu̱nj rihaan soj ado̱nj. Ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ síí ne otoj, ne̱ niꞌya̱j ranga̱ꞌ nij soꞌ, ne̱ tumé sa̱ꞌ nij soꞌ saga̱nꞌ nij soꞌ yatzéj catzi̱i̱ ado̱nj. Dan me se se̱ gaa ca̱nj nij soꞌ cache̱e̱ nij soꞌ, ne̱ se̱ cunó chrej naꞌa̱j rihaan nij soꞌ ni̱ꞌyaj yuvii̱ man nij soꞌ maꞌ.” Da̱nj taj Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ niꞌya̱j soꞌ man nij síí ne tumé cacunꞌ a.
\v 16 Ga̱a ne̱ dan me se cunuu chre̱ꞌ nij síí nica̱j suun rey yoꞌ rej cuꞌna̱j Armagedón xnaꞌánj hebreo, quiꞌyaj vaꞌnu̱j nij nana̱ chre̱e yoꞌ a.
\p
\v 17 Ga̱a ne̱ se‑mo̱zó Yaꞌanj mozó chi̱j me se tucuayuu soꞌ se ma̱n rque se‑coꞌo̱o soꞌ rihaan nana̱ a. Ga̱a ne̱ nucua̱j caꞌmii síí ta̱j chruun xlá sa̱ꞌ nicu̱nꞌ rá nuvií noco̱o, cataj soꞌ a:
\p ―Quisíj guun yoꞌ na̱nj á ―taj soꞌ a.
\p
\v 18 Ga̱a ne̱ quiraa̱n, ne̱ cari̱i̱n ndoꞌo, ne̱ caguáj ndoꞌo tuꞌvii, ne̱ cachén uxrá yuún yuva̱a̱, ne̱ nucua̱j doj yuún yoꞌ rihaan nu̱ꞌ nij yuún cachén rihaan chumii̱ nihánj asi̱j guun cheꞌe̱ yuvii̱ cayáán yuvii̱ rihaan chumii̱ nihánj a.
\v 19 Dan me se quixraꞌ taꞌa̱j chumanꞌ xi̱j noco̱o yoꞌ, ne̱ cunuu vaꞌnu̱j taꞌa̱j chumanꞌ xi̱j yoꞌ, ne̱ canee ꞌó nij chumanꞌ na̱j rihaan chumii̱, quiꞌyaj yuún a. Dan me se nanuj rá Yaꞌanj chumanꞌ noco̱o cuꞌna̱j Babilonia, ne̱ rqué soꞌ ꞌo̱ copá nu̱u̱ na vinó coꞌo̱ chumanꞌ yoꞌ a. Ne̱ na vinó yoꞌ roꞌ, me sayuun quira̱nꞌ chumanꞌ yoꞌ, cheꞌé se uyanj rá Yaꞌanj niꞌya̱j Yaꞌanj man chumanꞌ yoꞌ a.
\v 20 Ga̱a ne̱ caꞌanj niꞌya̱ cunuda̱nj nij yoꞌóó ta̱j rihaan na yaꞌa̱nj do̱ꞌ, canee cunuda̱nj nij quij xca̱a̱n do̱ꞌ, ne̱ ne curuvi̱ꞌ a̱ ꞌó nij quij a̱ maꞌ.
\v 21 Ne̱ camanꞌ ndoꞌo maa̱n yahi̱j xráá nij yuvii̱, ne̱ vi̱j chiha̱a̱ (40) kiló ꞌe̱e̱ ꞌo̱ ꞌo̱ chraan yuꞌveꞌ cayuu xráá nij yuvii̱ a. Ga̱a ne̱ guun cheꞌe̱ nij soꞌ caꞌmii qui̱j nij soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ man Yaꞌanj cheꞌé maa̱n yahi̱j cayuu xráá nij soꞌ quiꞌyaj Yaꞌanj a. ꞌO̱ se sayu̱u̱n noco̱o uxrá vaa sayuun quiranꞌ nij soꞌ na̱nj ado̱nj.
\c 17
\s Caꞌmii Juan cheꞌé chana̱ niha̱ꞌ rá ga̱ chii a
\p
\v 1 Ga̱a ne̱ dan me se caꞌnaꞌ ꞌo̱ nij chi̱j nij se‑mo̱zó Yaꞌanj nica̱j chi̱j nij coꞌoo, ga̱a ne̱ cataj soꞌ rihanj a:
\p ―Caꞌna̱ꞌ so̱ꞌ nihánj, ne̱ ti̱haán ꞌu̱nj rihaan so̱ꞌ da̱j ga̱a̱ sayuun quira̱nꞌ chana̱ niha̱ꞌ ndoꞌo rá ga̱ chii, chana̱ ta̱j rej vaa queꞌe̱e̱ ndoꞌo rej nu̱u̱ na á.
\v 2 Dan me se quiꞌyaj chiꞌi̱i̱ nij síí nica̱j suun rey uun chij rihaan chumii̱ ga̱ noꞌ, ga̱a ne̱ ase ꞌyaj nij síí xno̱ roꞌ, da̱nj quiꞌyaj nij síí ma̱n rihaan chumii̱, cheꞌé se quiꞌyaj chiꞌi̱i̱ nij soꞌ ga̱ noꞌ chugua̱nj ―taj se‑mo̱zó Yaꞌanj rihanj a.
\p
\v 3 Ga̱a ne̱ caꞌanj nica̱j se‑mo̱zó Yaꞌanj mán ꞌu̱nj nda̱a rej tacaan, quiꞌyaj Nimán Yaꞌanj a. Ga̱a ne̱ queneꞌén ꞌu̱nj ꞌo̱ chana̱ ta̱j xráá xcuu yuva̱a̱ mare̱e, ne̱ nó ndoꞌo se‑chuvi̱i xoꞌ xráá xoꞌ, ne̱ nij nana̱ yoꞌ me se ina̱nj nana̱ qui̱j me nij yoꞌ, ne̱ vaa chi̱j raa̱ xoꞌ, ne̱ táá chi̱ꞌ cúú nij raa̱ xoꞌ a.
\v 4 Ne̱ chana̱ yoꞌ roꞌ, nuû noꞌ yatzéj tintá ga̱ yatzéj mare̱e, ne̱ rásuun noꞌ agaꞌ oró míí do̱ꞌ, yahij chuguu̱n tuꞌve̱e̱ ndoꞌo do̱ꞌ, chruj perlá tuꞌve̱e̱ ndoꞌo do̱ꞌ a. Ne̱ nica̱j raꞌa noꞌ ꞌo̱ agaꞌ tazá agaꞌ oró míí, ne̱ nda̱a araa ayanj maꞌa̱n ina̱nj nij se chiꞌi̱i̱ rque agaꞌ oró yoꞌ, ne̱ dan me se ina̱nj se chiꞌi̱i̱ quiꞌyaj maꞌa̱n noꞌ ga̱ chii me se vaa araa ma̱n rque saga̱ꞌ noꞌ a.
\v 5 Ne̱ caan rihaan noꞌ roꞌ, nó se‑chuvi̱i noꞌ, ne̱ nana̱ yuve̱ me se‑chuvi̱i noꞌ, ne̱ dan me se se-chuvi̱i noꞌ me: “Chumanꞌ noco̱o Babilonia, nii nij chana̱ niha̱ꞌ rá ga̱ chii, nii nu̱ꞌ se chiꞌi̱i̱ ma̱n rihaan chumii̱ a.”
\v 6 Ga̱a ne̱ queneꞌén ꞌu̱nj se vaa xno̱ chana̱ yoꞌ, cheꞌé se a̱j coꞌo ndoꞌo noꞌ ton man nij síí noco̱ꞌ man Yaꞌanj do̱ꞌ, ton man nij síí caviꞌ cheꞌé se nataꞌ nij soꞌ cheꞌé Jesús do̱ꞌ a. Ne̱ caꞌanj ndoꞌo raj niꞌya̱j ꞌu̱nj man noꞌ a.
\v 7 Ga̱a ne̱ xnáꞌanj se‑mo̱zó Yaꞌanj manj, cataj soꞌ a:
\p ―Me cheꞌé caꞌanj rá so̱ꞌ ga̱. ꞌO̱ se cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan so̱ꞌ nana̱ yuve̱ nana̱ cheꞌé chana̱ do̱ꞌ, cheꞌé xcuu yuva̱a̱ ata̱ man noꞌ xcuu ta̱j chi̱j cúú yave̱ do̱ꞌ, cheꞌé chi̱ꞌ cúú ta̱j raa̱ chi̱j cúú yave̱ xoꞌ do̱ꞌ a.
\v 8 Xcuu yuva̱a̱ queneꞌén so̱ꞌ roꞌ, me síí cayáán asi̱j rque̱ doj, tza̱j ne̱ taj va̱j soꞌ rihaan chumii̱ cuano̱ maꞌ. Ne̱ rej rihaan níꞌ me se vaa cavi̱i̱ uún soꞌ yuꞌuj cunu̱u̱ ndoꞌo, ga̱a ne̱ caꞌa̱nj soꞌ rej quiri̱ꞌ nu̱ꞌ soꞌ ado̱nj. Da̱nj na̱nj uún, ne̱ vaa nij síí ma̱n rihaan chumii̱ síí taj vaj se‑chuvi̱i nó rihaan yanj no̱ se‑chuvi̱i nij síí ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj asi̱j ataa quiꞌya̱j Yaꞌanj chumii̱, ne̱ caꞌa̱nj rá nij soꞌ ni̱ꞌyaj nij soꞌ xcuu yuva̱a̱ yoꞌ, cheꞌé se queneꞌe̱n nij soꞌ se vaa asi̱j rque̱ doj cayáán soꞌ, ne̱ taj va̱j soꞌ cuano̱ maꞌ. Ne̱ rej rihaan níꞌ me se caꞌna̱ꞌ uún soꞌ ado̱nj.
\p
\v 9 ’Ne̱ nihánj me xca̱j síí avii raa̱ cuentá a. Dan me se chi̱j nij raa̱ xcuu yuva̱a̱ yoꞌ roꞌ, me chi̱j tacaan, ne̱ ya̱nj chana̱ yoꞌ xráá nij tacaan yoꞌ a. Ne̱ chi̱j síí nica̱j suun rey me uún chi̱j nij raa̱ xcuu yuva̱a̱ yoꞌ a.
\v 10 Dan me se ꞌu̱nꞌ nij soꞌ roꞌ, a̱j quiriꞌ ne̱ a̱j navij cachén nij soꞌ suun a. Ne̱ ꞌó soꞌ roꞌ, ne cuano̱, ne̱ ataa quisi̱j ꞌó soꞌ uún, ne̱ asa̱ꞌ caꞌnaꞌ ꞌó soꞌ, ne̱ do̱j ca̱yáán soꞌ rihaan suun na̱nj á.
\v 11 Ne̱ maꞌa̱n xcuu yuva̱a̱ yoꞌ me se síí cayáán asi̱j rque̱ me soꞌ, ne̱ taj va̱j soꞌ yáán cuano̱ maꞌ. Ne̱ síí nica̱j suun rey tu̱nj me soꞌ, tza̱j ne̱ ꞌo̱ tuviꞌ ꞌó chi̱j nij síí nica̱j suun rey me uún soꞌ, ne̱ cavi̱i̱ soꞌ, ne̱ quiri̱ꞌ nu̱ꞌ soꞌ na̱nj ado̱nj.
\p
\v 12 ’Ne̱ chi̱ꞌ nij cúú ta̱j nij raa̱ xcuu yuva̱a̱ roꞌ, me chi̱ꞌ nij síí nica̱j suun rey uún a. Dan me se ataa ca̱yáán nij soꞌ quiꞌya̱j nij soꞌ suun a. Tza̱j ne̱ asa̱ꞌ quiꞌyaj nij soꞌ suun rey me se o̱rúnꞌ orá nii gu̱un nij soꞌ síí nica̱j suun rey ne̱ gu̱un chij nij soꞌ ga̱ maꞌa̱n xcuu yuva̱a̱ yoꞌ na̱nj á.
\v 13 Dan me se ꞌo̱ cuya̱a̱n ga̱a̱ rá ta̱ranꞌ nij soꞌ, ne̱ nayo̱n xcuu yuva̱a̱ rihaan nij soꞌ gu̱un chij maꞌa̱n xcuu yuva̱a̱, quiꞌya̱j maꞌa̱n nij soꞌ ado̱nj.
\v 14 Ga̱a ne̱ cunu̱ꞌ ta̱ranꞌ nij soꞌ ga̱ Matzinj Leꞌe̱j, tza̱j ne̱ quiꞌya̱j canaán doj Matzinj Leꞌe̱j rihaan nij soꞌ ado̱nj. ꞌO̱ se Matzinj Leꞌe̱j roꞌ, me síí nica̱j suun noco̱o doj rihaan ꞌó da̱nj nij síí nica̱j suun, ne̱ rey uun chij doj rihaan ꞌó da̱nj nij rey me uún soꞌ ado̱nj. Ne̱ nij tuviꞌ soꞌ roꞌ, me nij síí canacúún soꞌ canoco̱ꞌ man soꞌ, ne̱ dan me se a̱j narii soꞌ man nij soꞌ, ne̱ ꞌo̱ amán rá nij soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ man soꞌ na̱nj ado̱nj ―taj se‑mo̱zó Yaꞌanj rihanj a.
\p
\v 15 Ga̱a ne̱ cataj uún soꞌ a:
\p ―Nij rej nu̱u̱ na queneꞌén so̱ꞌ rej ya̱nj chana̱ niha̱ꞌ rá ga̱ chii roꞌ, me nij xꞌneꞌ yuvii̱ ino̱ vaa stucua̱nj do̱ꞌ, nij xꞌneꞌ ri̱i̱ uxrá yuvii̱ do̱ꞌ, yuvii̱ ma̱n nij yoꞌóó noco̱o do̱ꞌ, nij xꞌneꞌ yuvii̱ aꞌmii ꞌo̱ ꞌo̱ xnaꞌánj do̱ꞌ a.
\v 16 Ne̱ xcuu yuva̱a̱ yoꞌ do̱ꞌ, chi̱ꞌ nij cúú ta̱j raa̱ xcuu yuva̱a̱ do̱ꞌ, nachri̱ꞌ ndoꞌo nij soꞌ ni̱ꞌyaj nij soꞌ man chana̱ niha̱ꞌ rá ga̱ chii yoꞌ a. Ne̱ quiri̱ꞌ nu̱ꞌ noꞌ, quiꞌya̱j nij soꞌ, ne̱ cánj u̱u̱n ga̱a̱ noꞌ, quiꞌya̱j nij soꞌ, ne̱ cha̱ nij soꞌ man noꞌ, ne̱ caca̱a̱ nu̱ꞌ noꞌ, quiꞌya̱j nij soꞌ na̱nj á.
\v 17 ꞌO̱ se maꞌa̱n Yaꞌanj quiꞌyaj guun nimán nij soꞌ quiꞌya̱j nij soꞌ nda̱a vaa me rá maꞌa̱n soꞌ quiꞌya̱j nij soꞌ, ne̱ cheꞌé dan ꞌo̱ vaa rá ta̱ranꞌ nij soꞌ, ne̱ nayón xcuu yuva̱a̱ rihaan nij soꞌ guun chij soꞌ, quiꞌyaj nij soꞌ, ne̱ veé da̱nj gu̱un chij ya̱ soꞌ nda̱a se quisi̱j ya̱ nu̱ꞌ snana̱ Yaꞌanj ado̱nj.
\v 18 Ne̱ maꞌa̱n chana̱ queneꞌén so̱ꞌ roꞌ, noꞌ me chumanꞌ noco̱o ꞌni̱j raꞌa man nij síí nica̱j suun rey uun chij rihaan chumii̱ a ―taj se‑mo̱zó Yaꞌanj rihanj a.
\c 18
\s Cataj Juan se vaa canee nu̱ꞌ chumanꞌ Babilonia a
\p
\v 1 Veé dan, ga̱a ne̱ queneꞌén ꞌu̱nj ꞌó se‑mo̱zó Yaꞌanj cavii rej xta̱ꞌ nanij rihaan yoꞌóó, ne̱ síí nica̱j ndoꞌo se nucua̱j me soꞌ a. Niꞌndaj ya̱ veꞌé curuviꞌ soꞌ, ne̱ chuguu̱n rihaan yoꞌóó, quiꞌyaj soꞌ a.
\v 2 Ga̱a ne̱ nucua̱j ndoꞌo caguáj soꞌ, cataj soꞌ a:
\p ―Canee nu̱ꞌ chumanꞌ noco̱o cuꞌna̱j Babilonia, ne̱ guun chiha̱nj nana̱ chre̱e man yoꞌ, ne̱ tagaꞌ nu̱u̱ nij nana̱ qui̱j do̱ꞌ, yachrúú ga̱ da̱j a̱ nij xtâj canique̱ nachriꞌ níꞌ do̱ꞌ, me yoꞌ ya̱j ado̱nj.
\v 3 ꞌO̱ se chumanꞌ yoꞌ me se rqué ndoꞌo yoꞌ na vinó coꞌo cunuda̱nj nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱, ne̱ na vinó yoꞌ roꞌ, me sayuun quira̱nꞌ nij soꞌ cheꞌé cacunꞌ chiꞌi̱i̱ quiꞌyaj nij soꞌ ga̱ chumanꞌ yoꞌ a. Dan me se quiꞌyaj ndoꞌo nij síí nica̱j suun rey ma̱n rihaan chumii̱ cacunꞌ ga̱ chumanꞌ yoꞌ, ne̱ nij síí naránj natuꞌvéj ma̱n rihaan chumii̱ roꞌ, guun ruꞌve̱e̱ ndoꞌo nij soꞌ cheꞌé se caꞌnéj nu̱ꞌ nij soꞌ nu̱ꞌ se sa̱ꞌ man chumanꞌ yoꞌ na̱nj ado̱nj ―taj se‑mo̱zó Yaꞌanj yoꞌ a.
\p
\v 4 Ga̱a ne̱ cunó ꞌu̱nj nana̱ caꞌmii ꞌó soꞌ rej xta̱ꞌ, ne̱ dan me se cataj soꞌ a:
\p ―Cu̱riha̱nj soj si̱j noco̱ꞌ manj chumanꞌ yoꞌ á. Se̱ guun quiꞌya̱j soj cacunꞌ nda̱a vaa ꞌyaj chumanꞌ yoꞌ maꞌ. Cu̱riha̱nj soj, ne̱ se̱ quiranꞌ soj sayuun nda̱a vaa quira̱nꞌ chumanꞌ yoꞌ maꞌ.
\v 5 ꞌO̱ se a̱j quisíj cacunꞌ tumé chumanꞌ yoꞌ nda̱a rej xta̱ꞌ, ne̱ nanuj rá Yaꞌanj se nij quiꞌyaj yoꞌ chugua̱nj.
\v 6 Dan me se ase vaa quiꞌyaj chumanꞌ yoꞌ sayuun man yuvii̱ roꞌ, da̱nj ga̱a̱ quiꞌya̱j gue̱e̱ soj sayuun man chumanꞌ yoꞌ, ne̱ vi̱j na̱ruꞌvee soj sayuun man chumanꞌ yoꞌ á. Dan me se rque maꞌa̱n agaꞌ tazá tinachej chumanꞌ yoꞌ na coꞌo yuvii̱ roꞌ, veé ma̱an rque agaꞌ tazá yoꞌ roꞌ, vi̱j gu̱un cheꞌe̱ soj cara̱a soj na coꞌo̱ maꞌa̱n chumanꞌ yoꞌ á.
\v 7 Dan me se caꞌmii xta̱ꞌ ndoꞌo chumanꞌ yoꞌ, ne̱ nanoꞌ ndoꞌo chumanꞌ yoꞌ se sa̱ꞌ ga̱a̱ rihaan yoꞌ, ne̱ cheꞌé dan quiꞌya̱j ndoꞌo soj sayuun nda̱a caꞌnga̱j maꞌa̱n nimán chumanꞌ yoꞌ, quiꞌya̱j soj, ne̱ nda̱a queꞌe̱e̱ nda̱a cúú man yoꞌ, quiꞌya̱j soj, ga̱a ne̱ xri̱ꞌ ndoꞌo rá chumanꞌ yoꞌ á. Dan me se uun rá chumanꞌ yoꞌ a: “Ma̱ꞌanj me chana̱ reiná uun chij ya̱, ne̱ ne chuꞌvij maꞌ. Né cha̱na̱ caviꞌ nica̱ mej, ne̱ se̱ quiránꞌ ꞌu̱nj sayuun daj chiha̱a̱ míj maꞌ”, taj chumanꞌ yoꞌ a.
\v 8 Ne̱ cheꞌé dan rque o̱rúnꞌ güii me se caꞌna̱ꞌ nu̱ꞌ nij sayuun quira̱nꞌ chumanꞌ yoꞌ, ne̱ dan me se cavi̱ꞌ ndoꞌo yuvii̱ rque chumanꞌ yoꞌ do̱ꞌ, nano̱ ndoꞌo rá nij yuvii̱ do̱ꞌ, cache̱n ndoꞌo xꞌnaa rque chumanꞌ yoꞌ do̱ꞌ, caca̱a̱ nu̱ꞌ yoꞌ, quiꞌya̱j yaꞌan do̱ꞌ na̱nj á. ꞌO̱ se nucua̱j ndoꞌo Yaꞌanj Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man soj síí caꞌneꞌ cacunꞌ cheꞌé chumanꞌ yoꞌ na̱nj chugua̱nj ―taj nana̱ caꞌmii síí caꞌmii rej xta̱ꞌ a.
\p
\v 9 Dan me se taꞌve̱e ndoꞌo nij síí nica̱j suun rey ma̱n rihaan chumii̱ ni̱ꞌyaj nij soꞌ man chumanꞌ yoꞌ asa̱ꞌ queneꞌen nij soꞌ se vaa avii ndoꞌo yachruu̱ rej acaa chumanꞌ yoꞌ a. ꞌO̱ se nij soꞌ me síí quiꞌyaj ndoꞌo cacunꞌ chiꞌi̱i̱ ga̱ chumanꞌ yoꞌ, ne̱ cutunꞌ ndoꞌo nij soꞌ se sa̱ꞌ ga̱ yoꞌ a.
\v 10 Ne̱ dan me se ga̱nꞌ canicu̱nꞌ nij soꞌ rej na̱j chumanꞌ yoꞌ, cheꞌé se cuchuꞌvi̱ꞌ nij soꞌ queneꞌe̱n nij soꞌ sayuun quira̱nꞌ yoꞌ a. Ne̱ cata̱j nij soꞌ a:
\p ―Aii. Aii. Nique̱ ndoꞌo so̱ꞌ chuma̱nꞌ noco̱o chuma̱nꞌ nucua̱j chuma̱nꞌ cuꞌna̱j Babilonia á. ꞌO̱ se rque o̱rúnꞌ orá caꞌnaꞌ sayuun rihaan so̱ꞌ cheꞌé cacunꞌ tumé so̱ꞌ a ―cata̱j nij síí nica̱j suun rey yoꞌ, ni̱ꞌyaj nij soꞌ man chumanꞌ Babilonia yoꞌ a.
\p
\v 11 Ne̱ nij síí naránj natuꞌvéj ma̱n rihaan chumii̱ roꞌ, taꞌve̱e ndoꞌo nij soꞌ, ne̱ nano̱ ndoꞌo rá nij soꞌ ni̱ꞌyaj nij soꞌ chumanꞌ yoꞌ cheꞌé se taj a̱ doj síí ránj siꞌyaj nij soꞌ a̱ maꞌ.
\v 12 ꞌO̱ se daj chiha̱a̱ míj se̱ caneꞌ uún agaꞌ oró míí do̱ꞌ, agaꞌ platá catzi̱i̱ do̱ꞌ, yahij chuguu̱n tuꞌve̱e̱ ndoꞌo do̱ꞌ, chruj perlá do̱ꞌ, yatzíj linó do̱ꞌ, yatzíj sedá do̱ꞌ, yatzíj tintá do̱ꞌ, yatzíj mare̱e do̱ꞌ maꞌ. Ne̱ veé da̱nj se̱ caneꞌ uún nu̱ꞌ chruun gunꞌ da̱j do̱ꞌ, nu̱ꞌ rasu̱u̱n rii nii man cúú marfil do̱ꞌ, nu̱ꞌ rasu̱u̱n rii nii man chruun sa̱ꞌ do̱ꞌ, nu̱ꞌ rasu̱u̱n rii nii man agaꞌ bronce mare̱e do̱ꞌ, nu̱ꞌ rasu̱u̱n rii nii man agaꞌ hierró do̱ꞌ, nu̱ꞌ rasu̱u̱n rii nii man yahij mármol do̱ꞌ maꞌ.
\v 13 Ne̱ veé da̱nj se̱ caneꞌ uún quíí canelá do̱ꞌ, coj gunꞌ da̱j do̱ꞌ, squíí cuꞌna̱j “incienso” do̱ꞌ, squíí cuꞌna̱j “mirra” do̱ꞌ, squíí xlá do̱ꞌ, na vinó do̱ꞌ, casté do̱ꞌ, hariná do̱ꞌ, ꞌnúú trigó do̱ꞌ maꞌ. Ne̱ veé da̱nj se̱ caneꞌ uún scúj do̱ꞌ, matzinj do̱ꞌ, cuayó do̱ꞌ, cuchriꞌ nucua̱j cuayó do̱ꞌ, nda̱a maꞌa̱n yuvii̱ gu̱un mozó do̱ꞌ, se̱ caneꞌ daj chiha̱a̱ míj uún rasu̱u̱n yoꞌ, quiꞌya̱j nij soꞌ a̱ maꞌ.
\v 14 Ne̱ nij síí naránj natuꞌvéj roꞌ, caꞌmi̱i̱ nij soꞌ rihaan chumanꞌ yoꞌ, cata̱j nij soꞌ a:
\p ―Ne̱ nij rasu̱u̱n sa̱ꞌ niha̱ꞌ ndoꞌo rá so̱ꞌ ga̱a̱ rihaan so̱ꞌ roꞌ, navij nu̱ꞌ rasu̱u̱n sa̱ꞌ yoꞌ, ne̱ nu̱ꞌ se tuꞌve̱e̱ ndoꞌo do̱ꞌ, nu̱ꞌ se niꞌndaj ya̱ veꞌé vaa do̱ꞌ, caꞌanj niꞌya̱ nij yoꞌ rihaan so̱ꞌ, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ nariꞌ uún so̱ꞌ man nij rasu̱u̱n sa̱ꞌ vaa da̱nj ya̱j a̱ maꞌ ―cata̱j nij síí naránj natuꞌvéj rasu̱u̱n a.
\p
\v 15 Ne̱ nij soꞌ roꞌ, me nij síí guun ruꞌvee quiꞌyaj chumanꞌ yoꞌ, ne̱ ga̱nꞌ canicu̱nꞌ nij soꞌ ga̱ chumanꞌ yoꞌ, cheꞌé se cuchuꞌvi̱ꞌ nij soꞌ ni̱ꞌyaj nij soꞌ sayuun quira̱nꞌ yoꞌ a. Dan me se taꞌve̱e nij soꞌ, ne̱ nano̱ ndoꞌo rá nij soꞌ,
\v 16 ne̱ cata̱j nij soꞌ a:
\p ―Aii. Aii. Nique̱ ndoꞌo so̱ꞌ chuma̱nꞌ noco̱o na̱nj á. Chumanꞌ nu̱u̱ yatzéj linó mé so̱ꞌ, ne̱ yatzéj tintá do̱ꞌ, yatzéj mare̱e do̱ꞌ, nuû so̱ꞌ, ne̱ agaꞌ oró míí do̱ꞌ, yahij chuguu̱n tuꞌve̱e̱ ndoꞌo do̱ꞌ, chruj perlá tuꞌve̱e̱ ndoꞌo do̱ꞌ, nó rihaan so̱ꞌ,
\v 17 tza̱j ne̱ rque o̱rúnꞌ orá navij nu̱ꞌ nij yoꞌ quiriꞌ na̱nj asânj ―cata̱j nij síí naránj natuꞌvéj yoꞌ a.
\p Ne̱ cunuda̱nj nij síí tuguáj rihoo chéé rihaan na yaꞌa̱nj do̱ꞌ, cunuda̱nj nij síí chéé rihoo do̱ꞌ, nij síí ꞌyaj suun rihaan rihoo do̱ꞌ, cunuda̱nj nij síí ꞌyaj canaán saꞌanj, ꞌyaj na yaꞌa̱nj do̱ꞌ, canicu̱nꞌ nij soꞌ rej ga̱nꞌ a.
\v 18 Dan me se ga̱a queneꞌe̱n nij soꞌ rej avii yachruu̱ yan acaa chumanꞌ, ga̱a ne̱ cagua̱j nij soꞌ, cata̱j nij soꞌ a:
\p ―Me rej naj ꞌó chumanꞌ vaa se uun doj rihaan chumanꞌ noco̱o nihánj, rá soj ya̱j maan ―cata̱j nij soꞌ a.
\p
\v 19 Dan me se cara̱a nij soꞌ yoꞌóó tachru̱u̱ raa̱ nij soꞌ, ne̱ taꞌve̱e ndoꞌo nij soꞌ, ne̱ nano̱ rá nij soꞌ, ne̱ cata̱j uún nij soꞌ a:
\p ―Aii. Aii. Ni̱qué so̱ꞌ chumanꞌ noco̱o na̱nj á. Dan me se guun ruꞌvee ta̱ranꞌ núj si̱j siꞌya̱j rihoo chéé rihaan na yaꞌa̱nj, quiꞌyaj rasu̱u̱n sa̱ꞌ tuꞌve̱e̱ ma̱n rqué so̱ꞌ tza̱j maan. Tza̱j ne̱ nihánj me se rque o̱rúnꞌ orá navij nu̱ꞌ so̱ꞌ na̱nj asunj ―cata̱j uún nij síí nicu̱nꞌ niꞌya̱j chumanꞌ acaa yoꞌ a.
\p
\v 20 Ne̱ cataj ꞌo̱ síí ma̱n rej xta̱ꞌ a: “Gu̱un niha̱ꞌ rá nij soj si̱j ya̱nj rej xta̱ꞌ do̱ꞌ, si̱j noco̱ꞌ man Yaꞌanj do̱ꞌ, si̱j ata̱ suun caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ Jesucristó do̱ꞌ, si̱j nataꞌ snana̱ Yaꞌanj do̱ꞌ, ni̱ꞌyaj soj chumanꞌ yoꞌ á. ꞌO̱ se quiꞌyaj Yaꞌanj sayuun man chumanꞌ yoꞌ cheꞌé cacunꞌ quiꞌyaj chumanꞌ yoꞌ man soj ado̱nj.”
\p
\v 21 Ga̱a ne̱ ꞌo̱ se‑mo̱zó Yaꞌanj síí nucua̱j ndoꞌo roꞌ, naxca̱j soꞌ ꞌo̱ yuvej xi̱j, ne̱ yuvej xi̱j caxra̱ꞌ ndoꞌo me yoꞌ, ne̱ quiriꞌíj soꞌ man yoꞌ rque na yaꞌa̱nj, ne̱ cataj soꞌ a:
\p ―Veé da̱nj ga̱a̱ quira̱nꞌ gue̱e̱ so̱ꞌ chuma̱nꞌ noco̱o cuꞌna̱j Babilonia na̱nj á. Dan me se quiriꞌi̱j nii mán so̱ꞌ rque na yaꞌa̱nj, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ nariꞌ uún nii mán so̱ꞌ a̱ maꞌ.
\v 22 Ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ cuno nii chraꞌ rque so̱ꞌ a̱ maꞌ. Chraꞌ achráá yaꞌánj arpá do̱ꞌ, chraꞌ achráá tuꞌva yuvii̱ do̱ꞌ, chraꞌ achráá rihuu do̱ꞌ, chraꞌ achráá chruun aꞌyánj do̱ꞌ, se̱ cuno nii rqué so̱ꞌ maꞌ. Ne̱ se̱ gaa síí quiꞌya̱j me maꞌa̱n suun do̱ꞌ, se̱ cuno nii váj yuvii̱ ꞌnúú trigó rqué so̱ꞌ do̱ꞌ a̱ maꞌ.
\v 23 Ne̱ se̱ cuchuguu̱n a̱ ꞌó agaꞌ yaꞌan rqué so̱ꞌ do̱ꞌ, se̱ cuno nii chaꞌanj naraꞌa̱a rqué so̱ꞌ do̱ꞌ a̱ maꞌ. ꞌO̱ se nij síí naránj natuꞌvéj ya̱nj rqué so̱ꞌ roꞌ, nij síí ruꞌvee doj rihaan cunuda̱nj nij ruꞌvee ma̱n rihaan chumii̱ me nij soꞌ ado̱nj. Ne̱ nij rasu̱u̱n chre̱e uun rqué so̱ꞌ roꞌ, tihaꞌ yuꞌunj yoꞌ man síí ma̱n cunuda̱nj nij xꞌneꞌ yuvii̱ ino̱ vaa stucua̱nj chugua̱nj.
\v 24 Ne̱ ma̱ꞌán so̱ꞌ tumé cacunꞌ se vaa caviꞌ nij síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj caviꞌ nij síí noco̱ꞌ man Yaꞌanj caviꞌ cunuda̱nj nij síí ticaviꞌ nii rihaan chumii̱ ado̱nj ―taj se‑mo̱zó Yaꞌanj yoꞌ, caꞌmii soꞌ rihaan chumanꞌ noco̱o cuꞌna̱j Babilonia a.
\c 19
\p
\v 1 Veé dan, ga̱a ne̱ cunó ꞌu̱nj nana̱ caꞌmii nucua̱j ri̱i̱ uxrá yuvii̱ nicu̱nꞌ rej xta̱ꞌ, ne̱ cataj nij yuvii̱ a:
\q Cara̱a̱ gue̱e̱ níꞌ rihaan Yaꞌanj á.
\q Taꞌanj níꞌ roꞌ, soꞌ me síí tinanii man níꞌ rihaan sayuun,
\q ne̱ cara̱a̱ cochro̱j níꞌ rihaan soꞌ do̱ꞌ, niꞌndaj ya̱ sa̱ꞌ veꞌé ga̱a̱ soꞌ do̱ꞌ, gu̱un chij ndoꞌo soꞌ do̱ꞌ ado̱nj.
\q
\v 2 ꞌO̱ se nana̱ ya̱ nana̱ nica̱ ina̱nj me nu̱ꞌ nana̱ aꞌmii soꞌ
\q ga̱a aꞌneꞌ soꞌ cacunꞌ cheꞌé yuvii̱ ado̱nj.
\q ꞌO̱ se ya̱j me naruꞌvee Yaꞌanj rihaan nij yuvii̱
\q cheꞌé nu̱ꞌ cacunꞌ quiꞌyaj nij yuvii̱ rihaan Yaꞌanj a.
\q Cheꞌé dan quiꞌyaj soꞌ sayuun man chumanꞌ noco̱o chumanꞌ guun ase vaa chana̱ niha̱ꞌ ndoꞌo rá ga̱ chii,
\q cheꞌé se quiriꞌ nu̱ꞌ chumii̱, quiꞌyaj chumanꞌ noco̱o yoꞌ do̱ꞌ,
\q cheꞌé nu̱ꞌ nij síí nu̱u̱ rihaan maꞌa̱n Yaꞌanj síí caviꞌ quiꞌyaj chumanꞌ noco̱o yoꞌ do̱ꞌ a,
\m taj nij yuvii̱ yoꞌ a.
\p
\v 3 Ga̱a ne̱ cataj uún nij síí caꞌmii rej xta̱ꞌ yoꞌ a:
\p ―Cara̱a̱ gue̱e̱ níꞌ rihaan Yaꞌanj á. Ne̱ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj me se ꞌo̱ cavi̱i̱ yachruu̱ rej acaa chumanꞌ yoꞌ a ―taj uún nij soꞌ a.
\p
\v 4 Ga̱a ne̱ ico̱ caꞌa̱nj (24) nij síí uun chij do̱ꞌ, caꞌa̱nj nij xcuu do̱ꞌ, quinij ru̱j nda̱a canó rihaan rihaan yoꞌóó rihaan Yaꞌanj si̱j ta̱j rihaan chruun xlá sa̱ꞌ yoꞌ, ne̱ caráj gue̱e̱ nij soꞌ rihaan soꞌ, cataj nij soꞌ a:
\p ―Veé da̱nj ga̱a̱ ya̱ ado̱nj. Cara̱a̱ gue̱e̱ níꞌ rihaan Yaꞌanj á ―taj nij soꞌ a.
\s Caꞌmii Juan cheꞌé chaꞌanj naraꞌa̱a Matzinj Leꞌe̱j a
\p
\v 5 Ga̱a ne̱ cunó ꞌu̱nj doj nana̱ cavii rej nicu̱nꞌ chruun xlá sa̱ꞌ, ne̱ cataj nana̱ yoꞌ a:
\q Caꞌmi̱i̱ sa̱ꞌ ina̱nj soj rihaan Taꞌanj níꞌ á.
\q Dan me se soj si̱j nu̱u̱ rihaan soꞌ si̱j aráj cochro̱j rihaan soꞌ roꞌ,
\q taꞌa̱j soj me síí chéé maꞌa̱n, ne̱ taꞌa̱j soj me síí sa̱ꞌ ata̱ suun,
\q ne̱ caꞌmi̱i̱ sa̱ꞌ ta̱ranꞌ soj cheꞌé soꞌ á,
\m taj nana̱ cavii rej nicu̱nꞌ chruun xlá sa̱ꞌ yoꞌ a.
\p
\v 6 Ga̱a ne̱ cunó ꞌu̱nj doj nana̱ caꞌmii ri̱i̱ uxrá yuvii̱, ne̱ ase uun ráꞌ unóꞌ cayu̱j va̱j chráá xi̱j do̱ꞌ, ase uun ráꞌ unóꞌ aguáj ndoꞌo tuꞌvii do̱ꞌ, da̱nj guun raj ga̱a cunoj snana̱ nij soꞌ, ne̱ cataj nij soꞌ a:
\q Cara̱a̱ gue̱e̱ níꞌ rihaan Yaꞌanj á.
\q ꞌO̱ se Yaꞌanj Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ Síí Uun Nucua̱j ꞌYaj Cunuda̱nj roꞌ,
\q guun cheꞌe̱ soꞌ uun chij soꞌ ado̱nj.
\q
\v 7 Dan me se gu̱un niha̱ꞌ ya̱ uxrá rá nimán níꞌ,
\q ne̱ caꞌmi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ cheꞌé soꞌ á.
\q ꞌO̱ se nihánj me se anuû chaꞌanj naraꞌa̱a Matzinj Leꞌe̱j,
\q ne̱ chana̱ xca̱j soꞌ man roꞌ,
\q a̱j quisíj quiꞌyaj chuvi̱i noꞌ man noꞌ na̱raꞌa̱a noꞌ ga̱ soꞌ ado̱nj.
\q
\v 8 Ne̱ rqué nii yatzíj linó sa̱ꞌ ina̱nj cu̱nuû noꞌ,
\q ne̱ nda̱a too chuguu̱n maꞌa̱n yatzéj yoꞌ,
\q ne̱ naruvii sa̱ꞌ ndoꞌo yatzéj yoꞌ a.
\m Da̱nj taj nij yuvii̱ yoꞌ a. Ne̱ yatzéj yoꞌ roꞌ, me nu̱ꞌ se sa̱ꞌ quiꞌyaj nij síí noco̱ꞌ man Yaꞌanj ado̱nj.
\p
\v 9 Ga̱a ne̱ cataj se‑mo̱zó Yaꞌanj rihanj a:
\p ―Cachro̱n so̱ꞌ nana̱ nihánj rihaan yanj á: “Cavi̱i̱ sa̱ꞌ nij síí canacúún nii man cha̱ xtiꞌno̱ chaꞌanj na̱raꞌa̱a Matzinj Leꞌe̱j yoꞌ”, cachro̱n so̱ꞌ á ―taj soꞌ rihanj a.
\p Ne̱ cataj uún soꞌ a:
\p ―Nana̱ nihánj me nana̱ ya̱ caꞌmii maꞌa̱n Yaꞌanj ado̱nj ―taj soꞌ uún a.
\p
\v 10 Ga̱a ne̱ cayáán ru̱j ꞌu̱nj rihaan soꞌ cara̱a̱ gue̱e̱ ꞌu̱nj rihaan soꞌ a. Tza̱j ne̱ cataj soꞌ rihanj a:
\p ―Se̱ quiꞌyáá so̱ꞌ da̱nj maꞌ. ꞌO̱ se ꞌu̱nj roꞌ, me síí nu̱u̱ rihaan Yaꞌanj ga̱ nij tinu̱j nij soj si̱j nataꞌ snana̱ Jesús rihaan yuvii̱ a. Rihaan o̱rúnꞌ Yaꞌanj cara̱a̱ gue̱e̱ so̱ꞌ á. ꞌO̱ se nu̱ꞌ nana̱ caꞌmii nij síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj roꞌ, me nana̱ rqué Nimán Yaꞌanj rihaan nij soꞌ, ne̱ snana̱ Jesús me nana̱ yoꞌ ado̱nj ―taj soꞌ rihanj a.
\s Caꞌmii Juan cheꞌé síí ta̱j xráá cuayó catzi̱i̱ a
\p
\v 11 Ga̱a ne̱ queneꞌén ꞌu̱nj se vaa naxraꞌ rej xta̱ꞌ, ne̱ dan me se cavii ꞌo̱ cuayó catzi̱i̱, ne̱ síí ta̱j xráá cuayó yoꞌ roꞌ, me síí cuꞌna̱j Síí Nica̱ Nimán ne̱ Síí Aꞌmii Nana̱ Ya̱, ne̱ aꞌneꞌ nica̱ soꞌ cacunꞌ cheꞌé yuvii̱, ne̱ nica̱ unuꞌ soꞌ a.
\v 12 Ne̱ ase vaa yaꞌan chuguu̱n vaa rlij rihaan soꞌ, ne̱ queꞌe̱e̱ ndoꞌo cachriin nuû raa̱ soꞌ a. Ne̱ nó se‑chuvi̱i soꞌ xráá soꞌ, tza̱j ne̱ dan me se o̱rúnꞌ soꞌ me síí neꞌen da̱j cuꞌna̱j soꞌ a.
\v 13 Ne̱ nu̱u̱ soꞌ yatzíj quixíj ndoꞌo ton man, ne̱ tucuꞌnáj nii Snana̱ Yaꞌanj man soꞌ a.
\v 14 Ne̱ canocoꞌ nij tanuu ma̱n rej xta̱ꞌ xcó soꞌ, ne̱ táá nij soꞌ xráá cuayó catzi̱i̱, ne̱ nu̱u̱ ta̱ranꞌ nij soꞌ yatzíj linó sa̱ꞌ catzi̱i̱ naruvii sa̱ꞌ a.
\v 15 Ne̱ ꞌni̱j tuꞌva soꞌ neê espadá siha̱a̱, ne̱ yoꞌ me se go̱ꞌ soꞌ xráá nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱, ne̱ nica̱j soꞌ vará aga̱ꞌ, ne̱ gu̱un chij soꞌ rihaan nij yuvii̱ a. Ne̱ maꞌa̱n soꞌ me síí caꞌne̱ꞌ cacunꞌ cheꞌé yuvii̱, ne̱ quiri̱i̱ soꞌ nu̱ꞌ cacunꞌ ata̱ yuvii̱, ne̱ nda̱ꞌ rá se vaa ruꞌmaan cheꞌé nii chruj uvá ne̱ rii nii nu̱ꞌ na uvá roꞌ, veé da̱nj ga̱a̱ gue̱e̱ quiꞌya̱j soꞌ, ne̱ cavi̱i̱ nu̱ꞌ cacunꞌ ata̱ yuvii̱, quiꞌya̱j soꞌ a. Dan me se racuíj soꞌ man Yaꞌanj Si̱j Uun Nucua̱j ꞌYaj Cunuda̱nj cheꞌé yan quiꞌya̱j Yaꞌanj sayuun man nij síí tumé cacunꞌ a.
\v 16 Ne̱ rihaan saga̱nꞌ soꞌ ne̱ rihaan taꞌmaa̱n soꞌ roꞌ, nó se‑chuvi̱i soꞌ, ne̱ “Rey uun chij doj rihaan ꞌó da̱nj rey, ne̱ Síí nica̱j suun noco̱o doj rihaan ꞌó da̱nj síí nica̱j suun”, me se‑chuvi̱i soꞌ a.
\p
\v 17 Ga̱a ne̱ queneꞌén ꞌu̱nj se vaa nicunꞌ ꞌo̱ se‑mo̱zó Yaꞌanj tanu̱u̱ rihaan güii, ne̱ nucua̱j ndoꞌo caguáj soꞌ rihaan cunuda̱nj nij xtaa do̱ꞌ, yachrúú do̱ꞌ, cataj soꞌ a:
\p ―Caꞌna̱ꞌ cunuda̱nj soj cunu̱u chre̱ꞌ soj, ne̱ quiꞌya̱j chuvi̱i Yaꞌanj cha̱ xtiꞌno̱ soj á.
\v 18 Ne̱ dan me se nee̱ man síí nica̱j suun rey do̱ꞌ, nee̱ man tanuu uun chij doj do̱ꞌ, nee̱ man síí nucua̱j do̱ꞌ, nee̱ man cuayó do̱ꞌ, nee̱ man nij síí ta̱j xráá cuayó do̱ꞌ, nee̱ man mozó do̱ꞌ, nee̱ man síí ne uun mozó do̱ꞌ, nee̱ man síí chéé maꞌa̱n do̱ꞌ, nee̱ man síí sa̱ꞌ ata̱ suun do̱ꞌ, cha̱ soj á ―cataj se‑mo̱zó Yaꞌanj rihaan nij xoꞌ a.
\p
\v 19 Ga̱a ne̱ queneꞌén ꞌu̱nj man xcuu yuva̱a̱ yoꞌ ga̱ nij síí nica̱j suun rey uun chij rihaan chumii̱ ga̱ nij tanuu nu̱u̱ rihaan nij soꞌ, ne̱ dan me se a̱j nuu chre̱ꞌ nij soꞌ cunu̱ꞌ nij soꞌ ga̱ síí ta̱j xráá cuayó catzi̱i̱ do̱ꞌ, ga̱ nij tanuu nu̱u̱ rihaan soꞌ do̱ꞌ a.
\v 20 Tza̱j ne̱ taꞌaa nii man xcuu yuva̱a̱ yoꞌ do̱ꞌ, man síí nataꞌ nana̱ ne̱ síí quiꞌyaj suun noco̱o rihaan xcuu yuva̱a̱ do̱ꞌ a. Ne̱ suun noco̱o quiꞌyaj soꞌ me se veé da̱nj tihaꞌ yuꞌunj ndoꞌo soꞌ man nij síí caꞌneꞌ rá quino̱ se‑taꞌnga̱ꞌ xcuu yuva̱a̱ yoꞌ man do̱ꞌ, síí caráj gue̱e̱ man se tinanga̱ꞌ xcuu yuva̱a̱ cheꞌé suun noco̱o queneꞌen nij soꞌ do̱ꞌ a. Dan me se quiriꞌíj nii man ro̱j soꞌ rque laguaná rej acaa ndoꞌo yoꞌóó azufré, ne̱ veé da̱nj vaa iꞌna̱ꞌ ro̱j soꞌ a.
\v 21 Ga̱a ne̱ neê espadá ꞌni̱j tuꞌva síí ta̱j xráá cuayó catzi̱i̱ yoꞌ roꞌ, caviꞌ ꞌó nij síí noco̱ꞌ xcó ro̱j soꞌ, quiꞌyaj neê espadá yoꞌ a. Dan me se chá nij xtaa do̱ꞌ, chá nij yachrúú do̱ꞌ, man nee̱ man nij síí caviꞌ yoꞌ nda̱a quisíj caraa maꞌa̱n rque nij xoꞌ a.
\c 20
\s Caꞌmii Juan cheꞌé míj nij yoꞌ numi̱i xcuáá tuꞌvi̱i a
\p
\v 1 Ga̱a ne̱ queneꞌén ꞌu̱nj ꞌo̱ se‑mo̱zó Yaꞌanj cavii rej xta̱ꞌ, ne̱ nanij soꞌ ꞌnaꞌ soꞌ, ne̱ oro̱ꞌ soꞌ agaꞌ ne̱ꞌ ga̱ ragaꞌ yavé ꞌni̱j tuꞌva yuꞌuj cunu̱u̱ rmi̱ꞌ ndoꞌo yoꞌ a.
\v 2 Ga̱a ne̱ taꞌaa soꞌ xcuáá tuꞌvi̱i xcuáá cayáán asi̱j naá a. Ne̱ xcuáá tuꞌvi̱i yoꞌ roꞌ, me Síí Chre̱e, ne̱ Satanás cuꞌna̱j soꞌ a. Dan me se nica̱j se‑mo̱zó Yaꞌanj agaꞌ ne̱ꞌ numíj se‑mo̱zó Yaꞌanj man soꞌ rque ꞌo̱ míj ya̱ yoꞌ a.
\v 3 Ga̱a ne̱ quiriꞌíj se‑mo̱zó Yaꞌanj man soꞌ rque yuꞌuj cunu̱u̱ rmi̱ꞌ ndoꞌo, ne̱ caxríj soꞌ ragaꞌ, ne̱ cachrón soꞌ ꞌo̱ taꞌngaꞌ selló ya̱ tuꞌva yuꞌuj cunu̱u̱ rmi̱ꞌ ndoꞌo yoꞌ, cheꞌé rej ꞌo̱ qui̱ꞌnij yuve̱ xcuáá yoꞌ, ga̱a ne̱ se̱ gaa na̱nj tiha̱ꞌ yuꞌunj uún xcuáá tuꞌvi̱i yoꞌ doj man nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ rque ꞌo̱ míj ya̱ yoꞌ maꞌ. Dan me se ga̱a quisi̱j míj nij yoꞌ yoꞌ, ga̱a ne̱ nache̱ uún xcuáá tuꞌvi̱i yoꞌ do̱j tzínꞌ a.
\p
\v 4 Ga̱a ne̱ dan me se queneꞌén ꞌu̱nj chruun xlá sa̱ꞌ, ne̱ vaa nij síí ta̱j nij chruun xlá sa̱ꞌ yoꞌ a. Dan me se caꞌneꞌ Yaꞌanj suun rihaan nij soꞌ se vaa caꞌne̱ꞌ nij soꞌ cacunꞌ cheꞌé nij yuvii̱ a. Ne̱ queneꞌén ꞌu̱nj man nimán ꞌó nij síí ya̱nj rej yoꞌ a. Ne̱ nij soꞌ roꞌ, me nij síí sa̱ꞌ tagüéj nii cúú yave̱ cheꞌé snana̱ Jesús nana̱ nataꞌ nij soꞌ do̱ꞌ, cheꞌé snana̱ Yaꞌanj do̱ꞌ a. Ne̱ nij soꞌ roꞌ, ne cara̱a̱ gue̱e̱ nij soꞌ rihaan xcuu yuva̱a̱ do̱ꞌ, rihaan se tinanga̱ꞌ xcuu yuva̱a̱ do̱ꞌ maꞌ. Ne̱ ne caꞌve̱j rá nij soꞌ cata̱ꞌ se‑taꞌnga̱ꞌ xcuu yuva̱a̱ yoꞌ caan rihaan nij soꞌ do̱ꞌ, raꞌa nij soꞌ do̱ꞌ maꞌ. ꞌO̱ se cunuu iꞌna̱ꞌ uún nij soꞌ, ne̱ ꞌo̱ míj yoꞌ cayáán nij soꞌ ne̱ guun chij nij soꞌ ga̱ Cristó a.
\v 5 Nij soꞌ me nij síí cunuu iꞌna̱ꞌ uún asino ya̱a̱n rihaan cunuda̱nj nij yuvii̱ a. Ne̱ xa̱ꞌ ꞌó nij síí caviꞌ, tza̱j ne̱ ne cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún nij soꞌ nda̱a se quisíj ya̱ nu̱ꞌ míj yoꞌ yoꞌ a.
\v 6 Dan me se síí cavi̱i̱ sa̱ꞌ ndoꞌo me nij soꞌ, ne̱ síí cunu̱u sa̱ꞌ nimán rihaan Yaꞌanj me nij soꞌ, cheꞌé se síí cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún asino ya̱a̱n me nij soꞌ ado̱nj. Se̱ caꞌvee daj chiha̱a̱ míj cavi̱ꞌ uún nij soꞌ a̱ maꞌ. Tana̱nj gu̱un nij soꞌ xrej ca̱yáán rihaan Yaꞌanj do̱ꞌ, rihaan Cristó do̱ꞌ, ne̱ gu̱un chij nij soꞌ ga̱ Cristó nu̱ꞌ míj ya̱ yoꞌ ado̱nj.
\p
\v 7 Ga̱a ne̱ asa̱ꞌ quisíj míj nij yoꞌ, ga̱a ne̱ cu̱riha̱nj Síí Chre̱e tagaꞌ nu̱u̱ soꞌ,
\v 8 ga̱a ne̱ cavi̱i̱ soꞌ tiha̱ꞌ yuꞌunj soꞌ man nij síí ma̱n rihaan caꞌa̱nj nij scúj chumii̱ nihánj ado̱nj. Dan me se tiha̱ꞌ yuꞌunj soꞌ man nij síí ya̱nj chumanꞌ Gog do̱ꞌ, man nij síí ya̱nj chumanꞌ Magog do̱ꞌ, ga̱a ne̱ cunu̱u chre̱ꞌ ta̱ranꞌ nij soꞌ, quiꞌya̱j soꞌ, cheꞌé rej cunu̱ꞌ nij soꞌ a. Ne̱ ase vaa yoꞌóó chru̱u̱ na̱j tuꞌva na yaꞌa̱nj roꞌ, da̱nj ga̱a̱ ri̱i̱ uxrá nij tuvi̱ꞌ nij soꞌ na̱nj á.
\v 9 Dan me se cavii nij soꞌ rihaan taa cachra̱ꞌ, ne̱ tucuachriin nij soꞌ man rej ya̱nj nij tanuu noco̱ꞌ man Yaꞌanj do̱ꞌ, man maꞌa̱n chumanꞌ ꞌe̱e̱ rá Yaꞌanj man do̱ꞌ a. Ga̱a ne̱ ma̱an orá yoꞌ cavii ndoꞌo yaꞌan rej xta̱ꞌ nanij yoꞌ rihaan yoꞌóó, ga̱a ne̱ cacaa nu̱ꞌ nij síí chiꞌi̱i̱ yoꞌ, quiꞌyaj yaꞌan yoꞌ na̱nj ado̱nj.
\v 10 Ga̱a ne̱ Síí Chre̱e síí tihaꞌ yuꞌunj man nij soꞌ roꞌ, quiriꞌíj nii man soꞌ rque laguaná rej acaa ndoꞌo yoꞌóó azufré, ne̱ yoꞌ me rej nu̱u̱ xcuu yuva̱a̱ do̱ꞌ, síí nataꞌ nana̱ ne̱ do̱ꞌ a. Ga̱a ne̱ nuvi̱i niga̱nꞌ quira̱nꞌ ndoꞌo nij soꞌ sayuun nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj na̱nj ado̱nj.
\s Chruun xlá xi̱j catzi̱i̱ rej caꞌne̱ꞌ Yaꞌanj cacunꞌ cheꞌé yuvii̱ a
\p
\v 11 Ga̱a ne̱ dan me se queneꞌén ꞌu̱nj ꞌo̱ chruun xlá sa̱ꞌ xi̱j catzi̱i̱, ne̱ queneꞌén ꞌu̱nj ꞌo̱ síí ta̱j chruun xlá yoꞌ, ne̱ cuchuꞌviꞌ ndoꞌo nu̱ꞌ chumii̱ do̱ꞌ, nu̱ꞌ rej xta̱ꞌ do̱ꞌ, niꞌya̱j ro̱j yoꞌ man soꞌ a. Dan me se naxuun ro̱j yoꞌ man ro̱j yoꞌ rihaan síí ta̱j chruun xlá, ne̱ ne nari̱ꞌ ro̱j yoꞌ a̱ ꞌó rej quina̱j ro̱j yoꞌ a̱ maꞌ.
\v 12 Ga̱a ne̱ queneꞌén ꞌu̱nj man nij síí caviꞌ uún a. Dan me se síí sa̱ꞌ ata̱ suun do̱ꞌ, síí chéé maꞌa̱n do̱ꞌ, queneꞌén ꞌu̱nj, ne̱ nicunꞌ nij soꞌ rihaan síí ta̱j chruun xlá sa̱ꞌ xi̱j catzi̱i̱ yoꞌ a. Ga̱a ne̱ nuxraꞌ nii nij yanj libró a. Dan me se nuxraꞌ nij soꞌ man ꞌó yanj libró no̱ se‑chuvi̱i nij síí ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ga̱ Yaꞌanj a. Dan me se caꞌneꞌ Yaꞌanj cacunꞌ cheꞌé nij síí caviꞌ yoꞌ, ne̱ niꞌya̱j soꞌ nana̱ no̱ rihaan nij yanj libró yoꞌ nana̱ taj xnaꞌanj nda̱a vaa quiꞌyaj nij soꞌ ga̱a vaa iꞌna̱ꞌ nij soꞌ rihaan chumii̱ a.
\v 13 Dan me se narqué na yaꞌa̱nj nu̱ꞌ nij síí caviꞌ rque na yaꞌa̱nj, ne̱ narqué se ꞌyaj aviꞌ yuvii̱ do̱ꞌ, rej ma̱n nij síí caviꞌ do̱ꞌ, nu̱ꞌ nij síí caviꞌ na̱j rej yoꞌ nuriha̱nj nij soꞌ canicunꞌ nij soꞌ rihaan síí ta̱j chruun xlá sa̱ꞌ xi̱j catzi̱i̱ yoꞌ a. Dan me se caꞌneꞌ Yaꞌanj cacunꞌ cheꞌé ꞌo̱ ꞌo̱ nij soꞌ nda̱a vaa quiꞌyaj ꞌo̱ ꞌo̱ nij soꞌ a.
\v 14 Dan me se maꞌa̱n se ꞌyaj aviꞌ yuvii̱ do̱ꞌ, rej ma̱n nij síí caviꞌ do̱ꞌ, quiriꞌíj Yaꞌanj man ro̱j yoꞌ rque na laguaná rej acaa ndoꞌo caca̱a̱ ro̱j yoꞌ a. Ne̱ rque na laguaná yoꞌ roꞌ, me se quisi̱j vi̱j ꞌo̱ cavi̱ꞌ ya̱ nii nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj a.
\v 15 Ne̱ ta̱ranꞌ nij síí nuviꞌ se‑chuvi̱i rihaan yanj no̱ se‑chuvi̱i nij síí ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj roꞌ, quiriꞌíj nii man nij soꞌ rque na laguaná acaa yoꞌ, ne̱ ꞌo̱ caca̱a̱ nij soꞌ ado̱nj.
\c 21
\s Caꞌmii Juan cheꞌé rej xta̱ꞌ naca̱ do̱ꞌ, cheꞌé chumii̱ naca̱ do̱ꞌ a
\p
\v 1 Dan me se queneꞌén ꞌu̱nj rej xta̱ꞌ naca̱ do̱ꞌ, chumii̱ naca̱ do̱ꞌ a. ꞌO̱ se a̱j navij nu̱ꞌ rej xta̱ꞌ nga̱ do̱ꞌ, chumii̱ nga̱ do̱ꞌ, ne̱ na yaꞌa̱nj me se nuviꞌ yoꞌ naj a̱ maꞌ.
\v 2 ꞌO̱ se ꞌu̱nj si̱j cuꞌna̱j Juan me queneꞌen se vaa cavii chumanꞌ gue̱e̱ chumanꞌ Jerusalén naca̱ rej xta̱ꞌ rej ya̱nj Yaꞌanj, ne̱ nanij yoꞌ, ne̱ ase vaa uun ráꞌ niꞌya̱ꞌ chana̱ naraꞌa̱a roꞌ, da̱nj guun raj niꞌya̱j ꞌu̱nj man chumanꞌ yoꞌ a.
\v 3 Ga̱a ne̱ cunó ꞌu̱nj nana̱ caꞌmii síí ta̱j chruun xlá sa̱ꞌ, cataj soꞌ a:
\p ―Ni̱ꞌyaj soj á. Nihánj me tucuá Yaꞌanj ca̱yáán rej ya̱nj yuvii̱, ne̱ ca̱yáán rcuaꞌa̱a̱n Yaꞌanj ga̱ nij soꞌ, ne̱ Taꞌanj nij soꞌ gu̱un soꞌ na̱nj ado̱nj.
\v 4 Ne̱ maꞌa̱n Yaꞌanj roꞌ, naꞌve̱ nu̱ꞌ na ayanj rihaan nij soꞌ, ne̱ se̱ caviꞌ uún nij soꞌ a̱ maꞌ. Ne̱ se̱ nanó rá nij soꞌ do̱ꞌ, se̱ taꞌvee nij soꞌ a̱ doj do̱ꞌ, se̱ quiranꞌ nij soꞌ a̱ doj sayuun do̱ꞌ, a̱ maꞌ. ꞌO̱ se a̱j cachén nu̱ꞌ rasu̱u̱n nga̱ yoꞌ na̱nj ado̱nj ―taj síí ta̱j rihaan chruun xlá sa̱ꞌ yoꞌ a.
\p
\v 5 Ga̱a ne̱ cataj uún soꞌ a:
\p ―Ni̱ꞌyaj soj á. Nihánj me se naquiꞌya̱j naca̱ uún ꞌu̱nj man cunuda̱nj nij rasu̱u̱n na̱nj á ―taj soꞌ a.
\p Ga̱a ne̱ cataj uún soꞌ a:
\p ―Cachro̱n so̱ꞌ nana̱ nihánj rihaan yanj á. ꞌO̱ se nana̱ ya̱ me nana̱ nihánj, ne̱ vaa cheꞌé ga̱a̱ nucua̱j rá soj manj se vaa qui̱ꞌyáj nu̱ꞌ rasu̱u̱n nihánj ado̱nj ―taj soꞌ a.
\p
\v 6 Ga̱a ne̱ cataj uún soꞌ rihanj a:
\p ―A̱j quisíj quiꞌyáá ꞌu̱nj nu̱ꞌ rasu̱u̱n na̱nj á. Ne̱ ase vaa letrá ruviꞌ rej uun cheꞌe̱ alfabetó me letrá A, ne̱ ase vaa letrá ruviꞌ rej navij alfabetó me letrá Z, da̱nj vaa ꞌu̱nj, ne̱ dan me se si̱j nicu̱nꞌ asi̱j rque̱ mej, ne̱ veé ꞌu̱nj canicu̱nꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj na̱nj ado̱nj. Ne̱ rihaan síí nacoo̱ na me se rque̱ u̱u̱n ꞌu̱nj na coꞌo̱ soꞌ, ne̱ ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ soꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj, quiꞌya̱j na yoꞌ ado̱nj.
\v 7 Ne̱ síí ꞌyaj canaán roꞌ, gu̱un soꞌ síí ni̱caj cunuda̱nj rasu̱u̱n siꞌyáá ꞌu̱nj, ne̱ ꞌu̱nj roꞌ, gu̱un Taꞌanj nij soꞌ, ne̱ nij soꞌ roꞌ, gu̱un taꞌníj ado̱nj.
\v 8 Tza̱j ne̱ xa̱ꞌ nij síí cunánj rihaan sayuun do̱ꞌ, nij síí ne nocoꞌ xraan manj do̱ꞌ, nij síí ꞌyaj se chiꞌi̱i̱ do̱ꞌ, nij síí ticaviꞌ tuviꞌ do̱ꞌ, nij síí otoj ga̱ ꞌó yuvii̱ sese né ni̱ca̱ nij soꞌ me do̱ꞌ, nij síí ꞌyaj chre̱e do̱ꞌ, nij síí aráj gue̱e̱ rihaan yaꞌanj quiꞌyaj maꞌa̱n yuvii̱ do̱ꞌ, ta̱ranꞌ nij síí ne̱ do̱ꞌ, me se vaa laguaná caca̱a̱ nij soꞌ rihaan yaꞌan, ne̱ laguaná acaa ndoꞌo yoꞌóó azufré me yoꞌ ado̱nj. Yoꞌ me rej cavi̱ꞌ uún nij soꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj na̱nj chugua̱nj ―taj síí ta̱j rihaan chruun xlá sa̱ꞌ yoꞌ a.
\s Caꞌmii Juan cheꞌé chumanꞌ Jerusalén naca̱ a
\p
\v 9 Ga̱a ne̱ caꞌnaꞌ ꞌo̱ tuviꞌ chi̱j nij se‑mo̱zó Yaꞌanj síí nica̱j chi̱j nij coꞌoo araa nda̱a ayanj maꞌa̱n chi̱j nij sayuun a. Ga̱a ne̱ cataj soꞌ rihanj a:
\p ―Caꞌna̱ꞌ so̱ꞌ nihánj, ne̱ ti̱haán ꞌu̱nj chana̱ xca̱j Matzinj Leꞌe̱j man rihaan so̱ꞌ á ―taj soꞌ rihanj a.
\p
\v 10 Ga̱a ne̱ dan me se caꞌanj nica̱j soꞌ manj raa̱ quij xi̱j xca̱a̱n, quiꞌyaj Nimán Yaꞌanj, ga̱a ne̱ tihaa̱n soꞌ chumanꞌ gue̱e̱ noco̱o cuꞌna̱j Jerusalén rihanj, ne̱ cavii chumanꞌ yoꞌ rej xta̱ꞌ rej ya̱nj Yaꞌanj, ne̱ nanij yoꞌ rihaan yoꞌóó a.
\v 11 Ne̱ chumanꞌ yoꞌ roꞌ, niꞌndaj ya̱ veꞌé chuguu̱n yoꞌ ase vaa chuguu̱n maꞌa̱n Yaꞌanj na̱nj ado̱nj. Ne̱ chuguu̱n yoꞌ nda̱a vaa chuguu̱n yahij chuguu̱n tuꞌve̱e̱ ndoꞌo a. Dan me se ase vaa yahij “jaspe” vaa yoꞌ, chuguu̱n ndoꞌo yoꞌ a.
\v 12 Dan me se nicu̱nꞌ ꞌo̱ chingá chraan xi̱j xca̱a̱n nu̱ꞌ anica̱j tuꞌva chumanꞌ yoꞌ, ne̱ ta̱j chuvi̱j taꞌyaa tuꞌva chingá yoꞌ, ne̱ nicu̱nꞌ ꞌo̱ se‑mo̱zó Yaꞌanj tuꞌva ꞌo̱ ꞌo̱ taꞌyaa yoꞌ a. Ne̱ nó se‑chuvi̱i ꞌo̱ chuvi̱j nij xꞌneꞌ nij yuvii̱ israelitá rihaan chuvi̱j nij taꞌyaa yoꞌ a.
\v 13 Dan me se rej síj güii rihaan chingá chraan roꞌ, táá vaꞌnu̱j nij taꞌyaa, ne̱ rej norté rihaan chingá roꞌ, táá yaꞌnúj nij taꞌyaa, ne̱ rej sur rihaan chingá chraan roꞌ, táá yaꞌnúj nij taꞌyaa, ne̱ rej ataꞌ güii rihaan chingá chraan roꞌ, táá yaꞌnúj nij taꞌyaa yoꞌ a.
\v 14 Ne̱ vaa chuvi̱j yuvej xi̱j na̱j tacóó chingá chraan yoꞌ, ne̱ rihaan chuvi̱j nij yuvej yoꞌ roꞌ, nó se‑chuvi̱i chuvi̱j nij síí cuneꞌ Matzinj Leꞌe̱j caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ soꞌ rihaan yuvii̱ a.
\p
\v 15 Ne̱ se‑mo̱zó Yaꞌanj síí caꞌmii ga̱ ꞌu̱nj roꞌ, nica̱j soꞌ ꞌo̱ vará aga̱ꞌ oró míí, cheꞌé rej xca̱j taꞌngaꞌ soꞌ chumanꞌ do̱ꞌ, nij taꞌyaa do̱ꞌ, nu̱ꞌ chingá do̱ꞌ a.
\v 16 Ne̱ dan me se cuya̱a̱n vaa rej xca̱a̱n ga̱ rej caxra̱ꞌ man chumanꞌ yoꞌ a. Ga̱a ne̱ xcaj taꞌngaꞌ soꞌ chumanꞌ yoꞌ, ne̱ vi̱j míj táá vi̱j cientó (2,200) kilómetro vaa chumanꞌ yoꞌ a. Dan me se cuya̱a̱n vaa rej xca̱a̱n do̱ꞌ, rej caxra̱ꞌ do̱ꞌ, rej xta̱ꞌ do̱ꞌ, man chumanꞌ yoꞌ a.
\v 17 Ga̱a ne̱ xcaj taꞌngaꞌ soꞌ rej xca̱a̱n xta̱ꞌ chingá yoꞌ, ne̱ vaꞌnu̱j chiha̱a̱ caꞌa̱nj (64) metró ta̱j doj vaa chraan chingá yoꞌ a. Dan me se ase vaa xcaj taꞌngaꞌ yuvii̱ rasu̱u̱n roꞌ, da̱nj vaa xcaj taꞌngaꞌ se‑mo̱zó Yaꞌanj yoꞌ nu̱ꞌ chingá yoꞌ a.
\p
\v 18 Ne̱ ina̱nj yahij “jaspe” me nu̱ꞌ chraan yoꞌ, ne̱ ina̱nj agaꞌ oró míí sa̱ꞌ me nu̱ꞌ chumanꞌ yoꞌ, ne̱ ase vaa scura̱a̱n roꞌ, da̱nj vaa nu̱ꞌ agaꞌ oró míí sa̱ꞌ yoꞌ a.
\v 19 Ne̱ da̱j a̱ yahij chuguu̱n tuꞌve̱e̱ ndoꞌo roꞌ, nó rihaan tacóó chumanꞌ yoꞌ a. Dan me se ꞌo̱ yuvej xi̱j na̱j tacóó chraan roꞌ, me yahij “jaspe”, ne̱ yuvej vi̱j roꞌ, me yahij “zafiro”, ne̱ yuvej vaꞌnu̱j roꞌ, me yahij “ágata”, ne̱ yuvej caꞌa̱nj roꞌ, me yahij “esmeralda” a.
\v 20 Ne̱ yuvej ꞌu̱nꞌ roꞌ, me yahij “ónice”, ne̱ yuvej vata̱nꞌ roꞌ, me yahij “cornalina”, ne̱ yuvej chi̱j roꞌ, me yahij “crisólito”, ne̱ yuvej tu̱nj roꞌ, me yahij “berilo”, ne̱ yuvej u̱u̱n roꞌ, me yahij “topacio”, ne̱ yuvej chi̱ꞌ roꞌ, me yahij “crisopraso”, ne̱ yuvej xa̱a̱n roꞌ, me yahij “jacinto”, ne̱ yuvej chuvi̱j roꞌ, me yahij “amatista” a. Ne̱ nu̱ꞌ nij yahij yoꞌ roꞌ, nó rihaan ꞌo̱ ꞌo̱ nij yuvej xi̱j na̱j tacóó chingá chumanꞌ yoꞌ a.
\v 21 Ne̱ chuvi̱j nij taꞌyaa ta̱j rej atúj yuvii̱ rque chumanꞌ roꞌ, me rmii perlá na̱nj a. Dan me se o̱rúnꞌ rmii perlá yoꞌ me ꞌo̱ ꞌo̱ nij taꞌyaa a. Ne̱ ina̱nj agaꞌ oró míí sa̱ꞌ me callé noco̱o caxra̱ꞌ ta̱j rque chumanꞌ yoꞌ, ne̱ ase vaa raa̱n scura̱a̱n roꞌ, vaa nu̱ꞌ agaꞌ oró míí yoꞌ a.
\p
\v 22 Ne̱ nuviꞌ nuvií noco̱o queneꞌén ꞌu̱nj rque chumanꞌ yoꞌ maꞌ. ꞌO̱ se maꞌa̱n Yaꞌanj Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ Si̱j Uun Nucua̱j ꞌYaj Cunuda̱nj ga̱ maꞌa̱n Matzinj Leꞌe̱j me ro̱j síí guun nuvií rque chumanꞌ yoꞌ na̱nj ado̱nj.
\v 23 Ne̱ ne achiin güii do̱ꞌ, yavii do̱ꞌ, chugu̱u̱n rihaan chumanꞌ yoꞌ a̱ maꞌ. ꞌO̱ se maꞌa̱n Yaꞌanj chuguu̱n rihaan chumanꞌ yoꞌ, ne̱ maꞌa̱n Matzinj Leꞌe̱j yoꞌ guun agaꞌ chuguu̱n rque nu̱ꞌ chumanꞌ yoꞌ na̱nj chugua̱nj.
\v 24 Ne̱ cunuda̱nj nij xꞌneꞌ yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ roꞌ, curuvi̱ꞌ ni̱ꞌyaj nij soꞌ cache̱e̱ nij soꞌ, quiꞌya̱j maꞌa̱n chumanꞌ yoꞌ a. Ne̱ nij síí nica̱j suun rey ma̱n rihaan chumii̱ roꞌ, me se nica̱j nij soꞌ nu̱ꞌ siꞌyaj nij soꞌ rasu̱u̱n sa̱ꞌ uxrá, ꞌnaꞌ nij soꞌ rque chumanꞌ yoꞌ a.
\v 25 ꞌO̱ se ina̱nj rej ranga̱ꞌ ga̱a̱ chumanꞌ yoꞌ, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ caráán nii taꞌyaa ta̱j tuꞌva chumanꞌ yoꞌ maꞌ. ꞌO̱ se taj va̱j rej nii̱ chumanꞌ yoꞌ maꞌ.
\v 26 Ne̱ nu̱ꞌ rasu̱u̱n veꞌé uxrá vaa do̱ꞌ, nu̱ꞌ rasu̱u̱n sa̱ꞌ uxrá do̱ꞌ, caꞌa̱nj ni̱caj cunuda̱nj nij xꞌneꞌ yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ rque chumanꞌ yoꞌ a.
\v 27 Tza̱j ne̱ taj va̱j a̱ doj se chiꞌi̱i̱ catu̱u̱ rque chumanꞌ yoꞌ maꞌ. ꞌO̱ se síí ꞌyaj se chiꞌi̱i̱ do̱ꞌ, síí aꞌmii ne̱ do̱ꞌ, se̱ catúj nij soꞌ daj chiha̱a̱ míj rque chumanꞌ yoꞌ a̱ maan ado̱nj. Tza̱j ne̱ ina̱nj nij síí no̱ se‑chuvi̱i rihaan danj Matzinj Leꞌe̱j yanj libró no̱ se‑chuvi̱i nij síí ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ ga̱ Yaꞌanj nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj roꞌ, ina̱nj nij soꞌ me nij síí catu̱u̱ rque chumanꞌ yoꞌ na̱nj ado̱nj.
\c 22
\p
\v 1 Ga̱a ne̱ tihaa̱n se‑mo̱zó Yaꞌanj yoꞌ ꞌo̱ chráá rihanj, ne̱ chráá nu̱u̱ na ꞌyaj vaa iꞌna̱ꞌ yuvii̱ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj me chráá yoꞌ a. Ne̱ nda̱a chuguu̱n raa̱n maꞌa̱n chráá yoꞌ a. Ne̱ chráá yoꞌ roꞌ, avii tacóó chruun xlá sa̱ꞌ xrúún Yaꞌanj do̱ꞌ, xrúún Matzinj Leꞌe̱j do̱ꞌ a.
\v 2 Ne̱ tanu̱u̱ callé noco̱o caxra̱ꞌ ta̱j rque chumanꞌ yoꞌ nicunꞌ chruun ꞌyaj vaa iꞌna̱ꞌ yuvii̱ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj a. Dan me se nu̱ꞌ niha̱ tuꞌva chráá yoꞌ nicunꞌ chruun yoꞌ a. Ne̱ da̱j a̱ yavii avii chruj raa̱ chruun yoꞌ a. ꞌO̱ se chuvi̱j ya̱ rii chruun yoꞌ chruj da̱j a̱ yoꞌ ado̱nj. Ne̱ coj ma̱n raꞌa chruun yoꞌ roꞌ, ꞌyaj nahuun sa̱ꞌ cunuda̱nj nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ a.
\v 3 Ne̱ rej yoꞌ me se se̱ cuman a̱ ꞌó rasu̱u̱n taj Yaꞌanj se vaa se̱ cavii sa̱ꞌ a̱ maꞌ. Ne̱ chruun xlá sa̱ꞌ xrúún Yaꞌanj do̱ꞌ, xrúún Matzinj Leꞌe̱j do̱ꞌ, canicu̱nꞌ chumanꞌ yoꞌ, ne̱ yoꞌ me rej cuma̱n nij síí nu̱u̱ rihaan soꞌ a.
\v 4 Ne̱ riha̱a̱n ya̱ queneꞌe̱n nij soꞌ rihaan maꞌa̱n ya̱ Yaꞌanj, ne̱ quino̱ se‑chuvi̱i Yaꞌanj caan rihaan nij soꞌ,
\v 5 ne̱ taj va̱j rej nii̱ queneꞌe̱n nij soꞌ rej yoꞌ a̱ maꞌ. Ne̱ se̱ cachiin agaꞌ yaꞌan chuguu̱n do̱ꞌ, naán güii do̱ꞌ, rihaan nij soꞌ a̱ maꞌ. ꞌO̱ se maꞌa̱n Yaꞌanj Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ chugu̱u̱n rihaan nij soꞌ, ne̱ dan me se gu̱un chij nij soꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj na̱nj chugua̱nj.
\s Nichrunꞌ caꞌna̱ꞌ uún Jesucristó a
\p
\v 6 Ga̱a ne̱ cataj se‑mo̱zó Yaꞌanj yoꞌ rihanj a:
\p ―Vaa cheꞌé ga̱a̱ nucua̱j rá so̱ꞌ man nana̱ ya̱ nihánj á. Ne̱ Yaꞌanj Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ síí uun chij nimán nij síí nataꞌ snana̱ soꞌ roꞌ, caꞌnéé soꞌ man se‑mo̱zó soꞌ rihaan nij síí nu̱u̱ rihaan soꞌ, cheꞌé rej ti̱haa̱n se‑mo̱zó soꞌ rihaan nij soꞌ rasu̱u̱n nichrunꞌ gu̱un na̱nj ado̱nj ―taj se‑mo̱zó Yaꞌanj yoꞌ rihanj a.
\p
\v 7 Dan me se taj Jesucristó rihaan níꞌ a:
\p ―Xca̱j soj cuentá á. Nichrunꞌ cuchi̱j rihaan soj á. Dan me se cavi̱i̱ sa̱ꞌ síí uno nu̱ꞌ nana̱ no̱ rihaan yanj nihánj nana̱ taj xnaꞌanj da̱j gu̱un rej rihaan níꞌ a ―taj Jesucristó a.
\p
\v 8 ꞌU̱nj si̱j cuꞌna̱j Juan roꞌ, me síí cuno nu̱ꞌ nana̱ nihánj, ne̱ ꞌu̱nj me síí queneꞌen nu̱ꞌ rasu̱u̱n nihánj a. Dan me se ga̱a quisíj cunó ꞌu̱nj do̱ꞌ, queneꞌén ꞌu̱nj do̱ꞌ, ga̱a ne̱ cayáán ru̱j ꞌu̱nj cara̱a̱ gue̱e̱ ꞌu̱nj rihaan se‑mo̱zó Yaꞌanj síí tihaa̱n nu̱ꞌ rasu̱u̱n nihánj rihanj a.
\v 9 Tza̱j ne̱ cataj soꞌ rihanj a:
\p ―Se̱ quiꞌyáá so̱ꞌ da̱nj maꞌ. ꞌO̱ se síí nu̱u̱ rihaan Yaꞌanj ga̱ so̱ꞌ do̱ꞌ, ga̱ ta̱ranꞌ nij tinúú so̱ꞌ nij síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj do̱ꞌ, ga̱ nij síí ꞌyaj nda̱a vaa taj nu̱ꞌ nana̱ no̱ rihaan yanj nihánj do̱ꞌ, mej na̱nj ado̱nj. Rihaan o̱rúnꞌ Yaꞌanj cara̱a̱ gue̱e̱ so̱ꞌ á ―taj soꞌ rihanj a.
\p
\v 10 ꞌO̱ se cataj uún soꞌ a:
\p ―Se̱ caráán yuve̱ so̱ꞌ snana̱ Yaꞌanj nana̱ taj xnaꞌanj da̱j gu̱un rej rihaan níꞌ nu̱ꞌ nana̱ no̱ rihaan yanj nihánj maꞌ. ꞌO̱ se nichrunꞌ quisi̱j güii gu̱un nu̱ꞌ nij rasu̱u̱n nihánj na̱nj ado̱nj.
\v 11 Cheꞌé dan nij síí ꞌyaj cacunꞌ roꞌ, ꞌo̱ quiꞌya̱j nij soꞌ cacunꞌ, ne̱ síí chiꞌi̱i̱ nimán roꞌ, ꞌo̱ ga̱a̱ chiꞌi̱i̱ nimán soꞌ á. Ne̱ síí vaa nica̱ nimán roꞌ, ꞌo̱ ga̱a̱ nica̱ nimán soꞌ, ne̱ síí vaa sa̱ꞌ nimán rihaan Yaꞌanj roꞌ, ꞌo̱ ga̱a̱ sa̱ꞌ nimán soꞌ rihaan Yaꞌanj á ―taj se‑mo̱zó Yaꞌanj yoꞌ a.
\p
\v 12 Dan me se taj Jesucristó a:
\p ―Xca̱j soj cuentá á. Nichrunꞌ cuchi̱j rihaan soj á. Ne̱ ni̱caj ꞌu̱nj se na̱ruꞌvee ꞌu̱nj rihaan soj chugua̱nj. Dan me se na̱ruꞌvej rihaan ꞌo̱ ꞌo̱ soj nda̱a vaa rasu̱u̱n quiꞌyaj ꞌo̱ ꞌo̱ soj ado̱nj.
\v 13 Dan me se̱ ase vaa letrá ruviꞌ rej uun cheꞌe̱ alfabetó me letrá A, ne̱ ase vaa letrá ruviꞌ rej navij alfabetó me letrá Z, da̱nj vaa ꞌu̱nj a. ꞌU̱nj roꞌ, me síí ta̱j ya̱a̱n rihaan cunuda̱nj, ne̱ veé ꞌu̱nj me síí noco̱ꞌ xcó cunuda̱nj a. ꞌU̱nj roꞌ, me síí nicu̱nꞌ asi̱j guun cheꞌe̱ chumii̱, ne̱ veé ꞌu̱nj me síí canicu̱nꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj a ―taj Jesucristó a.
\p
\v 14 Cavi̱i̱ sa̱ꞌ uxrá nij síí náán saga̱nꞌ ne̱ navij cacunꞌ ata̱ nij soꞌ a. ꞌO̱ se cuno̱ xcúún nij soꞌ cha̱ nij soꞌ chruj ma̱n raa̱ chruun ꞌyaj ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ yuvii̱ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj, ne̱ catu̱u̱ nij soꞌ taꞌyaa ta̱j tuꞌva chumanꞌ yoꞌ a.
\v 15 Tza̱j ne̱ xeꞌ quina̱j nij síí ꞌyaj nda̱a vaa ꞌyaj chuvee do̱ꞌ, nij síí ꞌyaj chre̱e do̱ꞌ, nij síí otoj ga̱ ꞌó yuvii̱ sese né ni̱ca̱ nij soꞌ me do̱ꞌ, nij síí ticaviꞌ man tuviꞌ do̱ꞌ, nij síí aráj gue̱e̱ rihaan yaꞌanj quiꞌyaj maꞌa̱n yuvii̱ do̱ꞌ, nij síí niha̱ꞌ rá caꞌmi̱i̱ nana̱ ne̱ do̱ꞌ a.
\p
\v 16 Dan me se cataj uún Jesús a:
\p ―ꞌO̱ se ꞌu̱nj Jesús roꞌ, caꞌnéé ꞌu̱nj se‑mo̱zó ꞌu̱nj cuchiꞌ soꞌ rihaan nij soj nata̱ꞌ soꞌ nana̱ nihánj rihaan soj, cheꞌé rej caꞌa̱nj soj cata̱j xnaꞌanj soj nana̱ nihánj rihaan nij xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ manj ya̱nj ꞌo̱ ꞌo̱ chumanꞌ ado̱nj. ꞌU̱nj roꞌ, me taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ rey cuꞌna̱j David síí cayáán ga̱a naá, ne̱ noco̱ꞌ xnaꞌanj tuvi̱ꞌ soꞌ ga̱j ado̱nj. Ne̱ ase vaa yatiꞌ xtaꞌngaa avii nichrunꞌ rá ranga̱ꞌ roꞌ, vaa ꞌu̱nj rihaan chumii̱ ado̱nj ―taj Jesús a.
\p
\v 17 Ne̱ dan me se Nimán Yaꞌanj do̱ꞌ, chana̱ gu̱un nica̱ Jesús do̱ꞌ, taj ro̱j soꞌ a: “Caꞌna̱ꞌ so̱ꞌ á”, taj ro̱j soꞌ a. Ne̱ síí uno nana̱ nihánj roꞌ, cata̱j soꞌ a: “Caꞌna̱ꞌ so̱ꞌ á”, cata̱j soꞌ rihaan tuviꞌ soꞌ a.
\p Ne̱ síí nacoo̱ na roꞌ, caꞌna̱ꞌ soꞌ, ne̱ coꞌo̱ u̱u̱n soꞌ na ꞌyaj vaa iꞌna̱ꞌ yuvii̱ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj, sese me rá soꞌ a.
\p
\v 18 Dan me se ꞌu̱nj roꞌ, me síí nataꞌ nu̱ꞌ nana̱ no̱ rihaan yanj nihánj rihaan nij soj, ne̱ nana̱ taj xnaꞌanj da̱j gu̱un rej rihaan níꞌ me nana̱ nihánj chugua̱nj. Ne̱ sese nuta̱ꞌ ꞌo̱ soꞌ doj ꞌó nana̱ rihaan yanj nihánj, ne̱ quira̱nꞌ soꞌ nu̱ꞌ sayuun taj xnaꞌanj yanj nihánj, quiꞌya̱j Yaꞌanj ado̱nj.
\v 19 Ne̱ sese tiri̱ꞌ ꞌo̱ soꞌ taꞌa̱j nij nana̱ no̱ rihaan yanj nihánj nana̱ taj xnaꞌanj da̱j gu̱un rej rihaan níꞌ, ga̱a ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ chá soꞌ chruj ma̱n raa̱ chruun ꞌyaj ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ yuvii̱ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj nda̱a vaa taj xnaꞌanj yanj nihánj, quiꞌya̱j Yaꞌanj maꞌ. Ne̱ se̱ cayáán soꞌ chumanꞌ gue̱e̱, nda̱a vaa taj xnaꞌanj yanj nihánj, quiꞌya̱j Yaꞌanj maꞌ.
\p
\v 20 Dan me se Jesús si̱j nataꞌ ya̱ nana̱ nihánj me se taj soꞌ a: “Raꞌya̱nj cuchi̱j rihaan soj á”, taj soꞌ rihaan níꞌ a. Ne̱ cata̱j níꞌ á: “Veé da̱nj ga̱a̱ ya̱ ado̱nj. Caꞌna̱ꞌ so̱ꞌ Jesús Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man núj á”, cata̱j níꞌ rihaan Jesús ado̱nj.
\p
\v 21 Dan me se me rá ꞌu̱nj quiꞌya̱j ndoꞌo Jesús Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ se lu̱j ga̱ nij soj na̱nj á. Veé da̱nj ga̱a̱ ya̱ ado̱nj.